Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-25 / 96. szám

ÉLJEM A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK INTERNACIONALISTA SZOLIDARITÁSA! Mihail űorhassov beszédének világvisszhangja Fontos szakasz párt életében Dániel Ortega Moszkvába utazik / Ortega elnök vezetésével ni- cafaguai küldöttség érkezik a napokban a Szovjetunióba — közölte a TASZSZ szovjet hír- ügynökség szerdán. A moszkvai bejelentés sze­rint „megállapodás született arról, hogy április végén nica­raguai küldöttség tesz munka- látogatást a Szovjetunióban, élén Dániel Ortega nicaraguai elnökkel, a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezetőségének tagjával. Tdáíkoias II. János Pál pápával A maneguai rádió rendkívüli adása Reagen kongresszusi veresége megbeszélései A szerda délelőtti program keretében ezután Honecker a Capitoliumra látogatott, ahol Ugo Vetere, Róma kommunis­ta polgármestere fogadta őt. A találkozón a városi közigazga­tási vezetés több más szemé­lyisége is részt vett. Erich Honecker beírta nevét a ta­nács vendégkönyvébe. A nap folyamán Honecker találkozik Alessandro Vattá­val, az OKP főtitkárával és Craxi miniszterelnökkel. Közlemény a magyar-román tárgyalásokról Kölcsönös érdekek jegyében '/ Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisz- í tertanácsa elnökének meghívására Constantin Das- £ caléscu, a Román Szocialista Köztársaság kormányá- ^ nak elnöke 1985. április 23—34-én hivatalos, baráti lá­á togatást tett Magyarországon. í Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt lotit- * kára fogadta Constantin Dascalcscut. Az őszinte, elv- í társi légkörű megbeszélésen véleményt cseréitek a ma- ^ gyár—román kapcsolatok helyzetéről, a két ország í együttműködésének fejlesztéséről. í A román kormány elnöke megkoszorúzta a magyar £ hősök emlékművét es a román hősök sírját a rákosli- í geti temetőben. A szerdai lengyel központi napilapok részletesen ismer­tették Gorbacsovnak az SZKP KB keddi ülésén elmondott beszédét és bemutatták az SZKP KB ülésén megválasz­tott új PB-tagokat. A Trybuna Ludu, a LEMP KB orgánuma teljes terjedelemben közölte a referátumot. A lap moszkvai tudósítója a dokumentum mél­tatásában megállapította, hogy a kongresszus összehívá­sáról hozott döntés új, fontos szakaszt nyitott az SZKP te­vékenységében. Azok a doku­mentumok pedig, amelyeket a kongresszus a KB által meg­szavazott napirend szerint el­fogad, jelentőségükben túlmu­tatnak majd századunkon — ír|a a Trybuna Ludu. Az olasz napilapok tág teret szentelnek az SZKP Központi Bizottsága kedden megtartott 'ülésének. Az olasz sajtó há­rom elemet tart a legfonto­sabbnak az esemény kapcsán: á pártvezetésben történt személyi változásokat, illetve — Gorbacsov beszédének két lényeges fejezetét — a külpo­litikai vonatkozásokat és a gazdasági reformokkal kapcso­latos elképzeléseket. Az olasz kommunisták lap­ja, a L’Unitá szerint az eny­hülés iránti szándék tükröző­dött Gorbacsovnak a Nyugat­hoz intézett szavaiban. A szerdai nyugatnémet la­pok az SZKP Központi Bizott­Április 22-én a Szovjetunió külügyminisztériumába hi­vatták Nagy-Britannia moszk­vai nagykövetét és i\ltakozö,st nyújtottak át neki ',i atjjiíatfií, hogy a brit hatóságok. provo­kációt hajtottak végre néhány Nagy-Britanniában dolgozó szovjet diplomata ellen. Tel­jességgel megalapozatlan mó­don „meg nem engedett tevé­A SZÖRNYŰ SEBEKET, amelyeket a második világhá­ború ütött, még nem gyógyí­tották be, amikor megkezdő­dött egy új szovjetellenes tömb kialakítása. Amidőn 1949. április 4-én létrehozták a NATO-t, majd katonai szer­veinek hálózatát, a Szovjet­unió és a népi demokráciák figyelmeztettek a következ­ményekre — de a mérséklet­nek, a türelemnek ritka pél­dáját mutatván, hat teljes esztendőt vártak saját védel­mi szervezetük megteremté­sével. Csak amikor 1955-ben az adenaueri Nyugat-Német- országot is bevonták e szövet­ségbe, és egykori náci tábor-, nokok vezetésével megkezdő­dött tizenkét hadosztály fel­állítása, csak akkor tették meg szükséges ellenlépésüket. Hi­szen Nyugaton nem is titkol­ták, milyen alapon vonták be az NSZK-t e blokkba. Ade­nauer mondotta": „Nincs egyet­len olyan amerikai, angol vagy francia tábornok sem. aki harcolt volna az oroszok ellen akár egyszer is. A né­met tábornokoknak e téren van tapasztalatuk.” Erre ké­szültek tehát a NATO-straté- gák. Ilyen körülmények közt ültek össze 1955. május 14-én nyolc európai szocialista or­szág, köztük hazánk képvise­lői Varsóban, megalakítva a sokoldalú politikai és katonai együttműködési szervezetet, a Varsói Szerződést. Ezzel olyan új típusú szövet­ségi szervezet született, amely egyértelműen védelmi jellegű. Létrehozása világos és egyér­telmű figyelmeztetés volt: a szocialista közösség békét akar, ezért eltökélte, hogy érdekeit, biztonságát együttes ságának keddi üléséről szóló tudóstásaikban elsősorban azt emelték ki, hogy Mihail Gor­bacsov élesen bírálta az Egye­sült Államok genfi tárgyalási pozícióját. A Frankfurter All­gemeine Zeitung és a General- Anzeiger idézte az SZKP KB főtitkárának azokat a kijelen­téseit, amelyek szerint Wa­shington szabotálja a leszere­lést és nem akar fegyverzet- ellenőrzési megállapodást a Szovjetunióval. Három angol napilap, a The Times, a The Guardian és a Morning Star egyöntetűen azt emelte ki Mihail Gorbacsov­nak az SZKP KB ülésén el­hangzott referátumából, hogy az Egyesült Államok nem tö­rekszik megállapodásra Genf- ben, sőt azzal, hogy az űr­fegyverkezés megelőzéséről tárgyalni sem hajlandó, meg­sérti a Gromiko és Schultz külügyminiszter között létre­jött januári megállapodást. A csütörtöki francia lapok beszámolnak az SZKP KB Üléséről, s ismertetik Mihail Gorbacsov jelentését. A L’Hu- manité kiemeli, hogy az SZKP KB főtitkára vázolta a szovjet társadalom előtt álló feladato­kat, s célként tűzte ki a ter­melés tudományos és techni­kai megújítását, valamint azt, hogy a termelékenységet vi­lágviszonylatban legmagasabb szintre emeljék. Külpolitikai téren Gorbacsov leszögezte, kenységgel” vádolták őket, s közölték velük, hogy a legrö­videbb időn belül el kell hagy­niuk az országot. ­A nagykövet figyelmét fel­hívták arra, hogy a barátság­talan lépés lehetséges követ­kezményeiért teljes mértékben Nagy-Britanniát terheli a fe­lelősség. erővel, testvéri szövetséget al­kotva megvédelmezi. A törté­nelem korábbi koalícióitól el­térően, ez a szerződés nem irányul egyetlen állam vagy államcsoport ellen sem, nem fenyeget senkit. A Varsói Szerződés az egész emberiség érdekeit szolgálva, nagymértékben hozzájárult ahhoz, ho^y az imperializmus szándéka meghiúsult, nem tu­dott új világháborút kirob­bantani, s része volt abban .is, hogy Európában s annak ha­tárain túl is megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok. Ka­tonai erejéről bebizonyoso­dott, hogy ez nem egyszerűen e tagállamok ilyen erejének mechanikus összege: felbe­csülhetetlen szerepet játszik a katonák szilárd tudatossága, hazafias érzése és internacio­nalizmusa, az ügyünk igazsá­gába vetett szilárd hit. A fegyverrendszerek, a kikép­zés-felkészítés, a harc megví­vásának elmélete — mindez összehangolt, egységes had­tudományra, haditechnikára épül. A közös hadgyakorlatok pedig erősítik a fegyver­barátságot és az együttműkö­dés szellemét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a fegyveres erők hatékonyan oltalmazhassák országaink közösségének nyu­godt. kiegyensúlyozott, békés alkotó munkáját. ÁLLAMAINK sosem korlá­tozták a béke és biztonság érdekében tett erőfeszítései­ket katonai területre, mindig is a politika elsődlegességé­nek lenini tételéből indultak ki. A szerződés nem csupán katonai védelmi szervezet, ha­nem a szocialista országok hatékony' külpolitikai együtt­működésének fóruma. Követ­hogy a szovjet diplomácia fő pilléreit a békés egymás mel­lett élés, az államok közötti civilizált kapcsolatok és egy új gazdasági rend megterem­tése képezi. A Le Monde első oldalán kö­zöl beszámolót a KB üléséről, s elsősorban a PB új tagjai­nak megválasztását emeli ki, s részletesen ismerteti a PB új tagjainak életrajzát. Erich Honecker Erich Honecker, a NSZEP központi bizottságának főtit­kára, az NDK államtanácsá­nak elnöke szerdán, római lá­togatásának második napján a Vatikánban találkozott II. Já­nos Pál pápával. Honecker fél órát töltött a pápa társaságában. A tanács­kozás tartalmáról nem hoztak nyilvánosságra közleményt. A találkozó Szívélyes légkörben zajlott. Súlyos vereség érte Reagan amerikai elnök Nicaragua-el- lenes politikáját: a képviselő- ház kedden nagy többséggel elutasította a nicaraguai ellen- forradalmárok katonai támo­gatására vonatkozó követelé­sét. A republikánus többségű szenátus valamivel korábban viszont hajlandó volt csekély .többséggel, támogatni az elnök követelését,' de csali , azt köve­tően, hogy Reagan külön le­vélben írásos biztosítékot adott arra, hogy a 14 millió dolláros segélyt — eredeti terveivel el­lentétben — nem használják fel katonai célra s az Egyesült Államok tárgyalásokat helyez kezetes lépéseivel a feszültség csökkentésére, a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésére, a Varsói Szerződés maga is részt vesz a földrész új realitásainak ki­alakításában. A Varsói Szerződés álla­mainak diplomáciai tevékeny­sége felbecsülhetetlen szere­pet játszott abban, hogy a földrész történetének leghosz- szabb békés időszakára te­kinthetünk vissza. Már a szer­vezet vezető szervének, a Po­litikai Tanácskozó Testület­nek (PTT) első, 1956 januári ülésén javaslatot fogadtak el az európai kollektív biztonsá­gi rendszer megteremtéséről. Két esztendővel később a szer­vezet javaslata: kössenek meg nem támadási szerződést a Varsói Szerződés és a NATO országai között azzal, hogy ez elvezethetne a tömbök egyide­jű felosztásához. Nagyon lé­nyeges indítvány ez, mivel tükrözi a Varsói Szerződés „rendhagyó” jellegét a hason­ló koalíciós szövetségek törté­netében. A Varsói Szerződés már az első pillanattól kész saját megszüntetésére, ha nem áll többé fenn az a veszély, amely életre hívta. Különösen emlékezetes a Varsói Szerződés országainak ama felhívása, amelyet a dip­lomáciatörténet fővárosunk nevével kapcsol össze. A Bu­dapesti Felhívás az összeuró­pai biztonsági értekezlet elő­készítésére szólított fel 1969 márciusában. Igaz, az út nem volt egyenes vonalú, nem­egyszer úgy tűnt, mintha zsákutcába kerültünk volna. És sok esztendő szívós erőfe­szítésére volt szükség, amíg végül e felhívás nyomán 1975­kilátásba a sandinista kor­mánynak. Ez utóbbi kérdésben azonban az elnöki ígéret két­értelmű: csupán a „fegyver- szünetről” akar tárgyalni. A nicaraguai rádió a. „Rea­gan kormányzat katasztrofális vereségének” nevezte a képvi­selőházi szavazás eredményét. A hivatalos rádió kedden rendkívüli adásban foglalko­zott az amerikai kongresszusi vitával, amelyen a képviselő- ház. leszavazta a nicaraguai el­lenforradalmárok támogatásá­ra kért tizennégy millió dollá­ros segélyt. A rádió bejelenté­sét Managuában kitörő lelke­sedéssel fogadta az utca népe. ben, a helsinki Finlandia pa­lotában aláírhatták az euró­pai biztonsági konferencia zá­róokmányát. A LEGUTÓBBI IDŐSZAK­BAN a-Varsói Szerződés or­szágai igen nagy erőfeszítése­ket tettek azért, hogy el le­hessen hárítani azokat az akadályokat, amelyeket az ak­tivizálódott, szélsőségesen mi­litarista erők állítottak a nem­zetközi kapcsolatok útjába. Az elmúlt két esztendőben újra és újra bebizonyosodott: a szerződésben tömörült szocia­lista államok készen állnak arra, hogy a józanság és a méltányosság, az egyenlőség és az egyenlő biztonság szi­lárd elvi alapjain munkálják ki a megállapodásokat a má­sik tömb országaival. Olyan megközelítés ez, amely hasz­nára van a békének — a bé­ke fenntartása minden állam elsődleges nemzeti létérdeke az atomkorban —, és amely nem sérti egyetlen állam ér­dekeit sem. 1983 januárjában, amikor már aktívan folyt az európai békét veszélyeztető új ame­rikai közepes hatótávolságú eszközök — a Pershing—2-k és a manőverező robotrepülő­gépek — telepítésének elő­készítése Nyugat-Európa NA- TÓ-államaiban a politikai tanácskozó testület átfogó békeprogramot munkált ki és adott közre. Az észak-atlanti tömb államaihoz fordulva ar­ra hívta fel őket, hogy kösse­nek szerződést az erőszakról val.6 kölcsönös lemondásról, és a békés kapcsolatok biztosí­tásáról. Ezt a felhívást azóta több ízben konkrét formában megismételték a Varsói Szer­ződés országai. A válasz a Pershing*-2-k és a robotre­pülőgépek telepítési előkészü­leteinek folytatása volt, lázas ütemben, olyan módon, hogy még a biztonsági követelmé­nyeket sem tartották szem előtt. A békeidőben is lehet­séges következményeket a kö­zelmúlt heilbronnl balesete A miniszterelnökök megbe­széléseiken tájékoztatták egy­mást a szocialista építőmun­ka eredményeiről és tapasz­talatairól, értékelték a kétol­dalú kapcsolatok helyzetét, megvizsgálták az együttműkö­dés fejlesztésének további le­hetőségeit, áttekintettek a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését. A gazda­sági együttműködés kérdései­ről emlékeztetőt írtak alá. A miniszterelnökök hangsú­lyozták az 1972-ben megújí­tott barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés és az 1977. évi leg­felsőbb szintű megállapodások megkülönböztetett fontosságát a magyar és a román nép ba­rátsága, együttműködése erő­sítésében, a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság jószomszédi viszonya fejlesztésében. Ki­emelték a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt és a Román Kommunista Párt kapcsolatá­nak meghatározó szerepét, va­lamint Kádár János és Nico- lae Ceausescu találkozóinak és megállapodásainak jelentő­ségét a magyar—román együttműködés sokoldalú fej­lesztésében. Megerősítették, hogy kormányaik folytatják a munkát a legfelsőbb szintű megállapodások végrehajtása érdekében és országaik kere­sik az. előrehaladás , kölcsönős érdekeket kielégítő lehetősé­geit. A miniszterelnökök a kétol­dalú gazdasági kapcsolatok helyzetét értékelve megállapí­tották, hogy — a kedvezőtlen világgazdasági helyzet okozta nehézségek ellenére — a feltárta: a Pershing—2 tá­maszponton bekövetkezett rob­banás egy sűrűn lakott vi­déken bizony katasztrófához is vezethetett volna. 1984 januárjában a Varsói Szerződés országai arra hív­ták fel a NATO-t, hogy kös­senek szerződést, amely „ve- gyifegyvermentessé” teszi Eu­rópát. A válasz az új „Ro- gers-doktrina” volt, amely még nagyobb jelentőséget tu­lajdonít e különösen pusztító harceszközöknek. 1984 DECEMBERÉBEN ber­lini tanácskozásukon a Varsói Szerződés országainak kül­ügyminiszterei a nukleáris fegyverkezés mennyiségi és minőségi vonatkozásban tör­ténő befagyasztására, és az atomfegyver-kísérletek általá­nos tilalmára szólítottak fel. Ahhoz, hogy ennek jelentősé­gét felmérjük, elegendő arra utalni, hogy az atomfegyve­rek tökéletesítéséhez csakis a kísérleteken keresztül vezet az út. (A neutronbomba ismert története is ezt tanúsítja.) Ha a kísérleteket betiltják, ele­jét veszik a mainál is veszé­lyesebb atom- és hidrogén­fegyverek rendszeresítésének. A politikában nincs felté­teles mód, nem tudunk pon­tosan válaszolni arra a kér­désre, „mi lett volna, ha nincs Varsói Szerződés”? Ám tud­juk, hazánk fejlődéséhez, nemzeti függetlenségének biz­tosításához is alapvető mó­don járult hozzá. Ezért fo­gadta közvéleményünk egyet­értéssel és megelégedéssel Ká­dár János elvtársnak a XIII kongresszuson elmondott sza­vait: „A jelenlegi világhely­zetben a Varsói Szerződés tag­államainak gondoskodniuk kell védelmükről s ennek megfelelően mi is megfelelő szinten tartjuk védelmi erőn­ket... Itt is megerősíthetem a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés meghosz- szabbítása mellett foglal ál­lást”. V. P, magyar—román gazdasági együttműködés különböző te­rületeken fejlődött. Szükséges- , nek tartották a gazdasági együttműködés fejlesztési le­hetőségeinek intenzívebb ki­használását az árucsereforga­lom növelésében, a termelési szakosításban és kooperáció­ban, figyelembe véve a két ország folyamatosan növekvő gazdasági potenciálját és a szomszédságból származó elő­nyöket. Az árucsereforgalom ez évi lendületesebb növeke­dése, a kölcsönös érdekeltség a közúti jármű, a mezőgazda- sági gépek, a szerszámgépek, az elektronikai és számítás- technikai eszközök, a gyógy­szer- és növényvédő szerek gyártási együttműködésben reális alapul szolgál a gaz­dasági kapcsolatok bővítésé­hez. A felek megerősítették kész­ségüket, hogy a KGST-tagor- szágok felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott megál­lapodások szellemében tevé­keny részt vesznek a sokolda­lú gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésében. A két miniszterelnök hang­súlyozta az együttműködés fejlesztésének fontosságát, a kultúra, az oktatás, a tudo­mány, a tömegtájékoztatás, az egészségügy, a sport terén és más területeken. Kifejezték meggyőződésüket,hogy a. ma­gyar és a román- nép;.haladó és forradalmi hagyományai­nak ápolása, a. szellemi és művészeti alkotások , cseyéje és kölcsönös megismerése hoz­zájárul a két nép barátságá­nak erősítéséhez, az egymás iránti tisztelet elmélyítéséhez. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseit érintve a mi­niszterelnökök aggodalommal szóltak a világ békéjét és biz­tonságát fenyegető veszélyek­ről. Megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a Varsói Szerződés tagjaként, a szer­ződés tagállamaival, a többi szocialista országgal, a világ más államaival együtt, hatá­rozottan síkraszállnak a fegyverkezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezési haj­sza megfékezéséért, a leszere­lésért, a béke védelméért és a kölcsönösen előnyös széles kö­rű nemzetközi együttműködés fejlesztéséért. A miniszterelnökök tárgya­lásai szívélyes, elvtársi lég­körben folytak és hozzájárul­tak a magyar—román kap­csolatok feilesztéséhez, a két ország együttműködésének el­mélyítéséhez, a magyar—ro­mán barátság erősítéséhez. Constantin Dascalescu ro­mániai hivatalos baráti láto­gatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. Elhunyt Pavel Batov Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Pavel Batov hadsereg­tábornok, a Szovjetunió két­szeres hőse. Részt vett a polgárháború­ban, majd a második világhá­borúban. 1942 őszétől a háború végéig hadseregtábornok volt, csapatai egyebek között a sztá­lingrádi és a kurszki ütközet­ben, valamint a berlini had­műveletekben tűntek ki. A há­ború után a Németországban állomásozó szovjet hadsereg­csoport főparancsnokának el­ső helyettese volt, majd több szovjet katonai körzet, illetve a déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. 1962-től 1965-ig a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői tör­zsének főnöke volt. Hosszú ideig a szovjet háborús vete­ránok bizottsága elnökének tisztét töltötte be. A szovjet külügyminisztérium tiltakozása Londoa barátságtalan döntése Szervezet a békéért (2.) A Varsói Szerződés— válaszlépés

Next

/
Oldalképek
Tartalom