Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-23 / 94. szám
4 W&fíilan 19*5. ÁPRILIS 23- KEDD Ünnepi könyvhét Magvető-ízelítő Az idei ünnepi könyvhéten — május 31. és június 5. között — a legszélesebb választékot ezúttal is a Magvető kínálja. A kiadó az irodalmi könyvünnepre — a hazai novellatermést reprezentáló Körkép ’85, a színműveket közreadó Rivalda 83—84 és a *2 kortárs költő műveit bemutató Szép versek 1984 című antológiákkal, amelyeket ekkor féláron árusítanak — összesen negyven kiadványt jelentet meg. Néhány ezekből ízelítőül. A prózai művek sorában adják ki Cseres Tibor újabb regényét Foksányi szoros címmel. Dobai Péter regényben is feldolgozta RedI vezérkari ezredes történetét. Űj kötettel jelentkezik Esterházy Péter; A szív segédigéi, személyes ihletésű. Az irodalomtudomány a modern magyar prózairodalom és bölcselet egyedülálló alkotásaként tartja számon Hamvas Béla eddig még nem publikált regényét, a Karnevált. Kiadják Kolozsvári Crandpierre Emil első regényét, a Rostát, amely 1931-ben jelent meg. A költészet kedvelői is számos újdonság közül válogathatnak. Érdekesség: Nagy László hagyatékából — a Hanglemezgyártó Vállalattal közös kiadásban — lemezeken adják közre a költő előadásában megszólaltatott verseket. Az egykori kúria helyén Tanyasi gyerekek kollégiuma A háttérben — Honnan és hogyan kerülnek a diákotthonba a gyerekek? — Tanulóink szociális ösz- szetéteie igen vegyes. Bár a felvételi körzet a szomszédos tanyavilágra terjed ki, mégis sokan, csaknem negyven százalékuk érkezik más, távolabbi településekről. Az utóbbiak többségükben hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek, akik gyakran csonka családban élnek, s a háttérben nemritkán ott van az alkohol és a bűnözés is. Mindez meglátszik hozott tanulmányi eredményeiken: több tantárgyból bukott is akad közöttük. Ebből következik, hogy nemcsak diákotthoni, hanem gyermekvédelmi feladatokat is el kell látnunk. Kettős a cél: az elkanászodott gyerekeket rá kell bírni a tanulásra, a jó képességű, szorgalmas diákok Rólad szólunk szülőföldünk, Pest megye Maglódi vízen kullogó Nem hiába készítettek lapot hajdanvolt Örkényi kollégáink, mert ténykedésükről leseperték a feledés porát. A nevezetes esemény a hét végén történt a MEDOSZ budapesti székhazában rendezett honismereti vetélkedőn, ahol a Játékvezető az egykor Örkényben megjelent újság nevét tudakolta. Erre a villámkérdésre még az őslakosok is csupán a «szemüket forgatták, mert nem hallottak még a Gyalogsági (lovassági) közleményekről, amelyet 1927-től 1929-ig jegyeztek a szerkesztők. Ezt a címet most már sosem fogják elfeledni, mint ahogy felfigyeltek rá a más településekről érkezett játékosok is. Az előcitált példa azt a közhelyet igyekszik erősíteni, hogy ezen a vetélkedőn is mindenki tanult, gazdagodott, függetlenül attól, hogy tudja, vagy s«m a választ a kérdésekre. gyott mondandójából, akkor viccekkel töltötte lú az üresjáratokat. A szünetben harapnivaló várta a versenyzőket, ám a felszolgált vagdalt nem vetélkedhetett az otthonról hozott finomságokkal. Egy hosszú asztalon ugyanis ott volt minden, mi szem-szájnak ingere: kemencében sült mazsolás kalács, csöröge fánk, pogácsa és juhsajt. A legnagyobb sikert kétségkívül a 78 éves Tabányi Jánosné, a maglódi csapat egyik drukkere aratta le, a vízen kullogóval. Ennek az édes süteménynek a tésztáját hideg víz felett kelesztik egy négyszögletes kendőben. A kinyújtott tésztát cukorban hempergetik, majd cirokszárra csavarják, amit a sütés után egy mozdulattal el lehet távolítani. Fenséges csemege. A játék egyre nehezebb kérdésekkel folytatódott. A terem végében elhelyezett táblán nyomon lehetett követni a verseny állását, s ettől csak fokozódott az izgalom. Az első hat helyért folyt a legnagyobb küzdelem, hiszen komoly pénzjutalom és egy nemes- medvesi kirándulás volt a tét, de a többi csapat is kaszíro- zott két—kétezer forintot. Mint tegnapi lapunkban megírtuk, az első hat helyen a következő sorrend alakult ki: Dunakömyéke Ruházati és Háziipari Szövetkezet, Nagymaros; Fehérakác Tsz. Dabas; Aranyszarvas Tsz., Tápiószent- márton; Mészáros János Tsz., Nagykőrös; Lenin Tsz., Cegléd ; Kossuth Mezőgazdasági Szakszövetkezet, Vasad. Magukkal vitték A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a MEDOSZ, a MÉSZÖV, a TESZÖV és a KISZÖV megyei szervezetei ezúttal az ipari és mező- gazdasági szövetkezetek kollektíváit hívták játékra. A Rólad. szólunk szülőföldünk, Pest megye című vetélkedő hazánk felszabadulásának 40. évfordulója évében kívánta ráirányítani a figyelmet a honismereti mozgalomra. Mindjárt tegyük hozzá: sikerrel. A selejtezőkön több százan vettek részt, talán annak is köszönhetően, hogy három témakörből szabadon választhattak. Ezek: településük gazdasági fejlődése, az életmód átalakulása és a kulturális élet. Bújták a könyvtárakat, járták a múzeumokat, a művelődési házakat, feldolgozták az ösz- szegyűjtött anyagot, kis tanulmányt írtak, kiállításokat rendeztek. Végül a legjobb tizenhat csapat jutott a hét végi döntőbe, ahová magukkal vitték az addig szerzett pontszá- mokat. Kemencében sült A döntőben már mindhárom témakörből kaptak kérdéseket a játékosok, akik nyolc fordulóban versengtek az elsőségért. Bár azt gondolná az ember, hogy főleg fiatalok indulnak a vetélkedőn, mégis többnyire középkorúak, olykor még idősebbek ültek az asztalok mellett. Akadtak, akik szülőföldjükhöz való kötődésüket azzal is kif ejezték, hogy népviseletet öltöttek. Egymás után peregtek a kérdések, a válaszok. A rendezők ügyeltek rá, hogy egyik csapat se kerüljön igazságtalanul előnybe, egyforma legyen a gondolkodási idő. Amíg a zsűri tanács kozott, értékelte az egyes fordulók eredményeit, a játékosok addig sem unatkoztak: villámkérdésekre kellett válaszolniuk. A jó hangulatról a játékvezető gondoskodott Vá- rady Géza, a Pest megyei Tanács koordinációs titkára láthatóan lubickolt szerepében. Szünet nélkül beszélt, mikrofonnal, jegyzeteivel a kezében rótta a métereket a hosszú teremben, s ha végképp kifoHatvan esztendeje múlt, hogy egy tehetős fővárosi ügyvéd vidéki kúriát építtetett a lányainak. Olyan helyet választott, ahol a madár sein járt, amelyet ma is csak egy ritka buszjárat köt össze lakott településsel. Ez a település Vasad, s a perifériáján található hajdani birtokon gyermekek tanulnak. A felszabadulás után mezőgazdasági szakiskola, 1972 óta pedig a vasadi általános iskola- és diákotthon kapott helyet a többszörösen átalakított épületekben. Cselédházakból, magtárakból a legjobb szándékkal sem lehet korszerű intézményt formálni — s ez nem is sikerült. Am a mostoha körülmények ellenére is hiányt pótol a diákotthon: a tanyai gyerekeket vonja be az oktatásba. Az iskola sajátos helyzetéről, a szokványostól eltérő módszerekről kérdeztük Pesti Imre igazgatók tudását pedig fejleszteni, gondozni kell. Csak hosszú nevelési folyamat hozhatja meg az eredményt; hat-hét év alatt érhetünk célt. Nehezebb dolgunk van azokkal, akik hetedikes-nyolcadikos korukban kerülnek hozzánk, mert akkorra már kialakulnak a meghatározó személyiségjegyek. — Hogyan alkalmazkodnak a módszerek a sajátos helyzethez? — Mivel hétfőtől péntekig száz gyerek talál itt otthonra, pontos rendtartás szabályozza az életüket. Ébresztő után tisztálkodás, torna, reggeli, majd a napi anyag átismétlése következik. A tanórák fél kettőig tartanak, ezután jön az ebéd, majd a szakköri foglalkozások. Barkács-, kisgazda-, honismereti, irodalmi szakkör, énekkar működik, és ekkor jut idő a sportolásra, az úttörőmunkára is. A délután a tanulásé, a felkészülésé, majd játékkal, beszélgetéssel, tévézéssel zárul a nap. A megszokott programokat filmvetítésekkel, nagyobb rendezvények szervezésével színesítjük. A legutóbbi a farsangi jelmezbál volt. A fő hangsúly természetesen az oktatáson van. A szakos ellátottság nyolcvanöt százalékos, és a pedagógusok között nincsen képesítés nélküli. A tanárok nemcsak az órákon foglalkoznak a gyerekekkel, hanem irányítják a délutáni felfcesBSésit és segítik az anyag átismétlését. Ha valamelyik diákkal gondok vannak, közösen beszéljük meg a teendőket. Rendszeres a családlátogatás. Ha szükséges, évente kétszer-háromszor is visszatérünk ugyanoda. Fokozatosan javul tanulóink munkafegyelme, foganatja van az esztétikai, etikai nevelésnek. A diákok magatartása, közösségi kapcsolata megfelelő, de egy pszichológus értő segítése további javulást hozhatna. T ehetséggondozás — Hogyan tükröződik mindez a tanulmányi eredményekben? — A tanulmányi átlag jó közepes, ami azt is jelenti, hogy nálunk kevesebben buknak meg, mint általában a megye iskoláiban. Ez nem az elnéző jószívűség eredménye, hiszen a beiskolázás 95 százalékos. Vagyis majdnem minden jelentkezőt felvesznek valamilyen középfokú intézménybe, s nemcsak szakmunkásképzőbe, hanem gimnáNem hiábavaló A vetélkedő nemcsak a versenyzőket, hanem a szervezőket is próba elé állította. Sőt, az utóbbiak talán többet is dolgoztak, míg összeállt az anyag, elkészült a forgató- könyv. Ferge Lajos, a PMKK osztályvezetője például az utolsó napokban már csak két órákat aludt, hogy minden stimmeljen. Ahogy dr. Ber- náth Tibor, a Pest megyei KISZÖV és egyben a zsűri elnöke fogalmazott: a példa bizonyítja, hogy a munka nem volt hiábavaló. K. U ziumba, szakközépiskolába is. A visszajelzések szerint néhány kivételtől eltekintve megállják a helyűket, a tanulmányi eredményük nem csökken, inkább emelkedik, Ez annak is köszönhető, hogy odafigyelünk a kiemelkedő képességű gyerekekre. Az elmúlt tanév óta a felső tagozat legjobbjai a klubteremben külön tanulnak — gyermekfelügyelő jelenlétében. Az önálló felkészülést segíti az ott elhelyezett könyvtár is. A tehetséggondozás sokkal hatékonyabb lenne, ha a csoportot pedagógus irányítaná. Erre egyelőre nincs lehetőség. — Bizony a körülmények nem túl csábítóak. — Minden évben gondot okoz a tantestület feltöltése. Nincs szolgálati lakásunk, csupán fészerből, istállóból átalakított nedves, komfort nélküli szállással szolgálhatunk. A községtől távol, rendszeres buszjárat nélkül, tanyai jellegű intézményben élnek. A munkabeosztás reggel is, este is ideköti őket, és az alacsony, mindössze 300 forintos diákotthoni pótlék nem jelent kárpótlást. És egyre több a nehezen nevelhető gyerek, akikkel többet, másként kell foglalkozni, mint egy hagyományos iskolában. Nem csoda, hogy a pedagógusok többsége egy idő után jobb állás után néz. Olyan helyet választ, ahol kevesebb a feszültség és emberibb körülményeket, önálló otthont remél, talál. — Persze mindez a gyerekeket is érinti, sújtja. Nehéz ott emberségre, rendre nevelni, ahol 57 fiúra négy zuhanyrózsa jut, s a lányoknál sem jobb a helyzet. Kevés a tanterem: az esztétikai beszélgetések, a diavetítés, a tv-nézés, „az olvasás és' a +öbbi esi: foglalkozás az amúgy is zsúfolt hálótermekbe szorul. Azokba a. helyiségekbe, amelyeket télén alig lehet befűteni. Ráadásul balesetveszélyesek az elavult, elöregedett olajkályhák: az idén kettő is kigyulladt, mindkétszer az esti órákban. Mivel favázas ágyaink vannak, jókora területeket kell szabadon hagyni a szobákban. Ellensúlyozni — A tárgyi feltételek javítása meghaladja az intézmény hatáskörét, nemkülönben a helyi tanács szerény lehetőségeit. Az épületek bővítése, a központi fűtés bevezetése, újabb tantermek, szociális helyiségek kialakítása sürgető feladat, ám önerőből képtelenség megoldani. Pedig otthont kell teremtenünk a gyerekeknek. Olyat, amellyel a gyakran igen sivár körülményeiket feledtethetjük, ellensúlyozhatjuk. Egyelőre a szinten tartás is gondot okoz, holott az előrelépés a követelmény. K. L. A rétegközművelődés lépcsőfokai Kaposvári színházi nap Egyre-másra alakulnak a baráti körök, az egyesületek. Sokan még ma is kétségbe vonják létjogosultságukat. Mondván: kialakultak azok a formák, amelyek keretében alkalom nyílik a művelődésre és a közösségekben felvetődött gondok megoldására. Mások joggal bizonyítják: sokkal színesebb az élet, sokkal több a lehetőség, ha az azonos érdeklődésűek együttgondolkodásra összeülnek. Hallunk városszépítő körökről, amelyek nagy lendülettel kezdenek munkába, áriám a hivatal útvesztői gáncsolják el a jobbnál jobb kezdeményezéseket. Ügy tűnik, hogy ez ideig a közművelődési kisközösségek tevékenysége a legeredményesebb. Berkeiken belül többnyire az úgynevezett rétegközművelődés valósul meg. Idestova egy esztendeje, hogy Gödöllőn, a művelődési központban létrejött a színházbarát kör. A szándék Miért alakult meg? Ritkán fordul elő, hogy egy művelődé, si központban hetekkel az előadás előtt már nem lehet jegyeket kapni. Márpedig a kaposvári színház vendégszereplésének hírére minden alkalommal ez történt. így aztán megalakult a kör, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a tagak előjogot élvezzenek a jegyek beszerzésénél. Természetesen időközben a munka sokkal tartalmasabb lett, mint a puszta színházjegy-közvetítés. Az igényes előadások megtekintésére vágyók időnként ősz. szegyűlnek, hogy elbeszélgessenek a színészekkel, a rendezőkkel A spontán alakuló csoport tagjai időközben megismerkednek egymással, együtt tölthetik a szabad idejüket Ezek között a programok között szerepel, hogy néhanapján az eredeti helyszínen is megtekintenek egy-egy új produkciót. A hét végén éppen Kaposvárra látogattak. Nem volt gond, hogy a művelődési központ elől induló különibusz minden ülőhelye foglalt legyen. Gödöllőről Kaposvár nincs a világ végén. Mégis beletelik jó néhány órába, míg a Volán-busz megteszi az utat. Délután a Bernarda Álba háza szobaszínházi megjelenítését, este pedig a Mester és Margarita előadását nézték meg a résztvevők. Nem csoda, ha hazafelé kissé fáradtan vártuk a visszaérkezést. Mészáros György, a MÉM Műszaki Intézet tudományos osztályvezetője feleségével együtt most vett részt először ilyen rendezvényen. Arról beszélgettünk, mit is jelentett számukra, hogy otthon láthatták a kaposváriakat. — Gödöllőn, a művelődési központban rendszeresen megnézzük a kaposváriak előadásait — mondta Mészáros György. — Mégiscsak más, h* a helyszínen látjuk. Nemrég csatlakoztunk a színházbarát körhöz. Az ember annyira elfoglalt. Arra már nemigen jut idő. hogy megszervezze ezeket az alkalmakat. Megvan a válogatás lehetősége, ez a hétvégi kiruccanás azért is jó, mert volt alkalom egy kicsit sétál- ni a városban. Egyszóval kellemesen és tartalmasán töltöttük a hét végét Rendszeresen — Most már nagyobbak * gyerekeink — vette át a szót Mészárois Györgyné. — Jobban ki tudunk mozdulni otthonról. A kisegítő iskolában vagyok logopédus; a fél tantestület eljött. Hetekig élünk egy-egy ilyen nap élményéből. — A kezdetektől a színház- barát kör tagja vagyok — szólott Fauszt Dezsőné óvónő. — Emlékezetes egy-egy ilyen színházi kirándulás. A szobaszínházi előadáson éreztem például, hogy milyen, amikor a néző is mintegy részévé válik a darabnak. Ez a ritka pillanatok egyike. Voltam már Győrben, Miskolcon, többször Kaposváron. Egyszóval az egész ország színházi életét láthatjuk. A kisegítő iskola pedagógusai kis csoportban azon frissiben megvitatják a két előadást. Mindenkinek van véleménye, rövid idő alatt egymás szavába vágva beszélgetnek. Legalább kellemesen telik a hosszú út, így éjféltájban. Életforma — A művészi élményen túl — azon. hogy egy előadás mit nyújt az embernek — érdé-, mes elgondolkodni a kaposváriak titkán is — elmélkedett Maráczi Ernő, a kisegítő iskola igazgatója. — Azon. hogy számukra a színház nem csupán egy szakma magas szintű művelését jelenti. A művészet számukra egyúttal életforma is. Meghatározza mindennapjaikat. Ügy érzem, minden munkahelyen ilyen légkörnek kellene kialakulni: mert csak így lehet jelentős dolgokat létrehozni. Kis közösségek alakulásának vagyunk szemtanúi nap mint nap. Mert a közművelődés. ma már nem csupán egy nagy, egységes elv alapján formálódik. Figyelembe kell venni, hogy ahányian vagyunk, annyiféleképpen vélekedünk. Az azonos érdeklődésűek megtalálják egymást a különböző körökben, egyesületekben. Ez lehet a záloga annak, hogy tartalmasain tölthetik el szabad idejüket. A színházbarát kör tagjai már tudják a következő hónap eseményeit. Legközelebb Miskolcra utaznak, hogy betekinthessenek az ottani színházi műhelybe. Erdőst Katalin JELENIDÖBEN. Üzflet-e manapság az újság? Ezt a kérdést tette fel Vicsek Ferenc a vasárnap délutáni riportmű- sorában. Most amikor a vállalkozások korát éljük, minden területen joggal kérdezik meg: hogyan lépjünk tovább? Miként lehetne munkánkat gazdaságosabbá, hatékonyabbá tenni? Vincze Mátyás, a Heti Világgazdaság főszerkesztője első hallásra meglepő, ám elgondolkodtató okfejtésbe kezdett arról, hogy a lapokon belül nem lenne érdemtelen a belső érdekeltségi rendszer kidolgozása. Amikor a gazdasági élet területén egyfajta pezsgés indult meg, szinte elképzelhetetlen, hogy a sajtó nem lép, hogy fáziskésésben marad a társadalmi mozgással szemben. Soltész István, a Magyar Nemzet főszerkesztője nem véletlenül fordította le a gazdaságosság fogalmát a sajtó nyelvére. Mondván, hogy itt tulajdonképpen ez a fogalom az újságíró számára a legfontosabbat takarja: azt, hányán Rádiófigyelő' olvassák az újságot. Márpedig minden jel arra mutat, hogy növekszik a napilapvásárlók tábora. Olyan korban élünk, amikor túlzás nélkül mondhatjuk: a mindennapi tevékenység fontos része az informáltság. Ez a közvetítő funkció emeli a lapkészítők felelősségét és indokolná a strukturális változtatást. Olyan kérdések hangzottak el, hogy miért ne lehetne önfenntartó egy lap, amelyik erre vállalkozik. Horácski József, a Hírlapkiadó Vállalat helyettes vezér- igazgatója az önálló gazdálkodás lépcsőfokairól szólott. Megtudhattuk. hogy a megyei lapok példányszám-növekedése figyelemre méltó. Az elmúlt tíz esztendőben ötven százalékkal emelkedett a példányszám, ami egyáltalán nem elhanyagolható. A Hírlapkiadó hosz- szabb távon eltartja magát. hogy egy kialakulóban levő gazdasági forma milyen buktatókkal járhat. Miként gyűjti valaki a fő munkaidőben az. energiáit a külön munkára? Milyen összefonódások vannak? Sorolhatnánk az egyedi példákat, amelyek figyélmez- tetőek. Ám azt is tudjuk, hogy az érlelődés szakaszában sok minden változik. Hogy mik vannak? Ezzel a jelszóval kaphatták fel a fejükét a rádióhallgatók egy jogi eset kapcsán. Az történt, hogy egy elfajzott kandúr rálelt szíve tengeri malacára. A történet érdekessége, hogy a malac gazdája pert indított a kandúr gazdája ellen, kártérítést követelvén az elvetemült macska erkölcstelen magaviseleté miatt. A hallgató csak ámul és nem győzi kapkodni a levegőt: mi minden megtörténheti Képesek perre menni komoly emberek háziállataik csalafintasága miatt. Mindenesetre furcsa módja éz a kötözködő kedv levezetésének. Er. JL mégsem lenne érdektelen — ott, ahol erre igény van — a szerkesztőségek számára szabadabb kezet adni a gazdálkodás bizonyos szférájában. A lemerevített keretek felszabadítása a sajtó egészének hasznára válhatna. A Lapkiadó, a Hírlapkiadó vezetői, a napilapok megszólaltatott főszerkesztői, mindany- nyian a továbblépést szorgalmazták. Annak érdekében, hogy minél informatívabb, minél színesebb újságok jussanak az olvasó kezébe. TÁSKARÁDIÓ. Igazi, vidám áprilisi adást közvetítettek a népszerű ifjúságpolitikai műsor szerkesztői. Megtalálták azt az arányt, hogy a különleges csemegéket és mindennapi dolgainkat egyforma súllyal tárgyalják. A vállalkozások fonákja volt az egyik téma. Fiatal műszakiak vallottak arról,
