Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

I Folytatás hétfőn Tanácstagi jelölések Gödöllőn hétfőn folytatód­nak a tanácstagi jelölő gyűlé­sek, mégpedig a következő he­lyeken: 9-es választókerület: királytelepi iskola, 15-ös: Pe­tőfi iskola, J8-as: Mátyás ki­rály utcai iskola, 36-ös: ál­latkórház,' 40-es: Erkel iskola. Valamennyi gyűlés 18 órakor kezdődik. A választókerület­hez tartozó Utcák: 9-es: Csokonay Mihály utca 1- 9, 2-8, Dembinszky 1-9, 2-6, Észak 1-15, 2-14, Gelíért 1-9, 2- 4, Hős 1-11, 2-22, Iskola 1- 13, 2-12, Kisfaludy Sándor 1- 7, és 2., Költői Anna 10. Köl­csey Ferenc 1-9, 2-12, Komá­romi 1-15, 2-30, Mohács 1-21, 2-16, Szabadság út 55-93, Ti­sza utca 1-13, 2-18, Sajó 1-5, 2-4. 15-ös: Kobzl János utca 4, 6. 8, Paál László köz 1-3. 5-7, Munkácsy Mihály utca 3/a, 9, Sallai Imre 1, 1/b. 18-as: János utca 21, 23, 25, 24, 26, 30, 32, 34, 36, 38, 40, 43, 44, 46, 54. 36-os: Április 4. utca 17. 56-92, Balassi Bálint 1-19, 2-32, Erdő (Kenyérgyártól Haraszti sarokiu, Haraszti köz 1-7 sor­ban, Kandó Kálmán utca 39- 53, 38-50. Kotlán Sándor 2, 1-13, Mező Imre 45-57, 42-52, Semmelweis Ignác 1-41, 2-66, Táncsics Mihály út 8-86, Toldi Miklós utca 1-3, Liget, Sport­köz 1, dr. Homoki Nagy Ist­ván utca. 40-es: Dózsa György út 1-3, 5-7, kastély. A nap programja Április 20-án: Gödöllő, művelődési ház: Jeunesses-hangverseny 15 órakor. Na És Klub, önismereti játé­kok, 18 órakor. Keismann János emlékkiál­lítása, megtekinthető 10—12 és 15—19 óráig. Veresegyház, művelődési ház: A Magyar Rádió nyilvános hangversenye, Népdalkörök pódiuma, 18 órakor. Április 21-én: Gödöllő, művelődési ház: Kamarazenei stúdió, 10 óra­kor. Mesemozi: A kisvakond ka­landjai, 15 órakor. Dr. Vámos János körzeti fő­orvos előadása az emésztő­16 szervi megbetegedésekről, órakor. Reismann János emlékkiál­lítása, megtekinthető 10—12 és 15—19 óráig. Veresegyház, művelődési ház: Ó, kedves Harry. Színes NSZK filmvígjáték, 18 órakor. immi Moh Április 20-án és 21-én: Az első nagy vonatrablás. Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi filmvígjáték. Csak 4 órakor! A 39. lépcsőfok. Színes, szinkronizált angol krimi. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. 6 és 8 órakor. —Sporthírek— Kézilabda Sikeres kettős forduló “Sikeres vplf ä' kettős .fordu­ló az ikladi' 'kézilabdázőtk'szá- mára. A sűrítések miatt előbb Budakalászon, majd hazai pályán Túra csapata el­len mérkőztek. Mind a két­szer nyertek, és különösen a budakalászi sikernek nagy az értéke, mivel ott még soha­sem nyertek. Budakalász—IM Vasas 18-20 (11-9) Csapatunk az első percek­ben kapkodva játszott, ennek eredménye, hogy a hazaiak 3-1-re elhúztak. A 15. perc­ben sikerült az egyenlítés, de labdaeladások és pontatlan lövések miatt két góllal min­dig vezettek a vendéglátók. A második félidőben na­gyon jói kezdett az ikladi gárda, Varga kapus beállítása döntő jelentőségű volt. Zicce­reket fogott ki és ez szinte szárnyakat adott csapattár­sainak. Kilenc perc alatt öt gólt lőttünk, míg ellenfelünk egyet sem. A hazaiak azon­ban még tudtak erősíteni, és 14-11-es vezetésüket 15-15-re kiegyenlítették, azután ismét az IM Vasas húzott el két góllal, s ezt az előnyt a mér­kőzés végéig tartani tudták. A győzelem annak ellenére sikerült, hogy a mérkőzésen öl büntetőt hagytunk ki. Jók: Varga, Liszkai, Elter, Hortobágyi. ■ Ifjúsági csapatunk a 20. percig vezetett, ekkor 9-7 volt az álláde a gyorsabb és jobb lövőkkel rendelkező Budakalász fokozatosan elhú­zott Végig tartani tudták két-három gólos előnyüket. Nagyobb összpontosítással azonban a mi fiataljaink mégis nyerhettek volna, hi­szen a második félidőben há­rom hétméterest és több zic­cert is elhibáztak. Budakalász ifi—IM Vasas ifi 21-18 (11-9) Jók: Nyíry, Hrncsár. Egy nappal később a Túra elleni mérkőzésen nagyon enerváltán játszott felnőtt- csapatunk. A körülményes tá­madások, a rossz védekezés és a három kihagyott hétmé- teres következménye, hogy a 20. percig turaiak vezettek A két idegenbeli győzelem után meglepő volt, hogy az újonc Túra ellen mennyire akadozik az IM Vasas gépe­zeté. A második félidőben 16-16- nál még együtt volt a két csapat, de 10 perc alatt már 24-18-ra alakult az eredmény az IMI csrápdta javára: IM Vasas—Tara 85-20 (11-11) Az ifjúsági csapatok mér­kőzésén fölényes győzelmet arattak a vendéglátók, még úgy is, hogy a kapuban Hrncsár, a korábbi beállós szorgoskodott az IM Vasasnál. Nem is akárhogyan, hiszen még büntetőket is kivédett. A mérkőzés másik érdekes­sége, hogy Nyíry Zsolt egye­dül több gólt lőtt,, mint a vesztes tura-i csapat; szám szerint 25-öt, s valamennyit akcióból érte el. IM Vasas ifi—Túra ifi 35-20 (17-12) S. G. LLOI I SfÖMSÄTI JECVZET 3 ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1985. ÁPRILIS 20., SZOMBAT Séta az ékszerdobozban Hány út vezet Nagygombosra? Az első érdeklődők a raktáráruházban Nagygomboson nem ismer­nek lehetetlent. A Hatvanból Salgótarjánon át a szlovák határra vezető 21-es főút e régi majori elágazásánál né­hány napja új feliratra kapják fel fejüket az arra autózók: DOMÜS diszkont bútorbolt. Ha egy titkos találkahelyről, mondjuk a hatvaniak kedvelt Rózsa cukrászdájából bekö­tött szemmel hoztak volna ebbe a nevezetessé váló helyiségbe, s valaki azt mond­ja, a több százezer forint ér­téket : képviselő, bútorok jelerv ..legi fedele egykor elletőistalló volt, jót nevetek. Kegy megye Mindez persze elmaradt, csak a tény hangzott el. Elé­gedettek lehetünk, hogy a műemlék major épületeit töb­bek között bútorraktárnak is használják? Igen. De meg­elégedni nem lehet vele, vél­ték az Agrártudományi Egye­temi Tangazdaság vezetői, közöttük Száraz József, a nagygombosi kerület igazga­tója. Ezek után nyitották meg a raktáráruházát. Az új üzlet bemutatásán vettünk részt, több megyéből, hiszen Hatvan és környéke nemcsak a Mátra kapuja, hanem négy megye, Heves, Nógrád, Pest és Szol­nok találkozópontja. A város­lakókon kívül számítanak a Galga menti és a horti, csányi vásárlókra is. A legkényesebb igényeknek is eleget tudnak tenni. Máris akadt vásárló, aki egy gépkocsi árát hagyta a bútorboltban. Czinege Antal, a DOMXJS Lakberendezési Aruház Vál­lalat vezérigazgatója kettős célt fogalmazott meg. — Az üzletben kulturáltab­ban választhatnak a készlet­ből a viszonteladók, ugyan- akköh á'‘Tákösság is hasznát látja vásárlási lehetőségei bő­vülésének. A raktárban több­nyire csomagolva, szűk helyen láthatók csak a szekrénysorok, ülőgarnitúrák. Az ötvenmil­lió forintos raktári készle­tünkből a boltban a legjob­bakat állítottuk most ki. Olyan ez, mint egy ékszerdoboz, (amiben sétálni is lehet). R/liaidermap üveg Nagygomboson raktárt ta­lált a Salgótarjáni öblösüveg­gyár is. Kazinczi Gyula igaz­gató szintén kifejtette elkép­zelését. — A múlt század végén alapított vállalatunk három­ezerféle terméket gyárt. Születésekor a város még fél kilométerre volt az üzemtől, most körülölelik a házak a céget. Otthon tehát nem tu­dunk terjeszkedni. Az üveg minden asztalon mindennap ott van. Számunkra nagy­szerű lehetőség Nagygombo­son együttműködni a DOMUS- szal is. A bútorboltban a mi termékeinket is megtalálják. Ezt valóban meg kell nézni! Csodálatosan mutatnak a re­mek bútorokon például a virágkultúrás üvegedények, melyekben mini sziklakertben gyönyörködhetünk, a szom­bathelyi kertészeti termelő- szövetkezet jóvoltából. A diszkont bútorboltban kaphatók a tangazdaság nagy­gombosi kerületének faipari üz,eme által gyártott termé­kei, valamint a hatvani Eg- zóta Faipari Kisszövetkezet hánypótló bútordarabjai is. Oláh Gábor, a kisszövetkezet főkönyvelője ugyancsak elis­merően nyilatkozott az újdon­ságról. (Bedolgozóik között Galga mentiek is vannak.) Kereső kereskedők — A hatvaniak eddig Pász- tóra vagy Kápolnára utaztak, ha szép bútort akartak vásá­rolni. Ä tangazdaság számára csak a bérleti díjat jelentette az egyszerű raktározás. Ezzel a vállálkozá’ssál bizonyára ő is jól jár. A DOMUS a talán megnövekedett készlet hatá­sára is keresi az új értékesí­tési módszereket. Nem titkol­juk, hogy az Egzóta is örül a bolt nyitásának, mert gyakran a szemünkre vetették a kör­nyéken, miért nem építünk mi üzletet. A mi olvasóink számára a legfontosabb persze az, hogy mindezt elsősorban értük csi­nálták. A megyeközi üzletek nyitása — gondoljunk csak a gödöllői Lehel mintaboltra — követendő dolog. Mindez az átalakuló, újat kereső keres­kedelem jele. Balázs Gusztáv ifjúságunk szép emléke Közéleti ihletésű mozgalom A Kossuth Könyvkiadó az 1944—48-as években keletke­zett különböző írások: kora­beli jegyzőkönyvek, feljegyzé­sek, beszámolók, újságcikkek, hírlapi tudósítások alapján do­kumentumgyűjteményt jelen­tetett meg a magyar népi de­mokrácia legendás ifjúsági mozgalmáról, a MADISZ-ról. (1) Azok, akik maguk is részt vettek a szervezet munkájá­ban, aligha tudják érzelmi el­fogódottság nélkül forgatni a könyv lapjait. Nincs ezen sem. mi csodálni való, hiszen ifjú­ságunk legszebb hónapjait, éveit idézi fel a kötet. De ér­demes kézbe venni a később születetteknek is ezt a mun­kát, mert számukra is ad újat éppen árról a korszakról, melyről olyan keveset beszé­lünk. Természetesen mást jelent ez az idő az átélőknek, akik az akkori eseményeknek cselek­vő részesei voltak, mert azok­nak minden esemény beépült a tudatukba, s ha csak egy szikrát kap, újra fellobban, ha egy kis biztatást, fölelevene­dik. Most, hogy a kötetet for­gattam, úgy sugárzott felém az annak lapjairól felparázsló közös élmény, mintha minden csak tegnap történt volna. Dr. Harangozó László főis­kolai tanárral, Bankó Gábor nyugdíjas tűzoltóval, dr. Aszó­di Pál jogásszal, dr. Angyal István nyugdíjas minisztériu­mi tisztviselővel, Deme Pál termelőszövetkezeti tággal, Kamody Árpád alkalmazottai, az akkori napok bármelyik résztvevőjével beszélgetek, egyben mindenki azonosnak vallja az emlékeit: egész ak­kori magatartásukat a köz­életi ihletésű izgalom jelle­mezte: itt és most mi a dol­gunk, itt és most mi az én dol­gom? Száz és százezer fiatal vállalta a feladatot, amit ne­kik a történelem kiszabott. (5) Negyven éve már, hogy áz aszódi járás községeiben is tették a magukét ezek a vál­lalkozó kedvű fiatalok. Áz aszódi MADISZ-osok — így hívták magukat — Tégen Miklós vezetésével sorra jár­ták a Galga menti községe­ket, s nem volt falu, ahol még ne ismerték volna indulójukat. — Mikor az aszódi MADISZ kivonul, a virág kivirul, és áz ég kiderül... énekelte a tel egyik estéjén az emlékezés vi­dám örömével Bankó János- né. Játszották a dalt harmo­nikán, s bizony táncoltak rá, hiába próbált a zenekar in- fontos a szén, de holnap a ta- dulót csinálni az akkori slá- nult ember még fontosabb ger gyerekesen naiv átköltésé­ből. A boldogi fiatalok saját re­zesbandával rendelkeztek, s ők már a bécsi munkásindulót is fújták. Amikor 1945. június 2-án Hévizgyörkön sor került a MADISZ aszódi járási szer­vezeteinek találkozójára — éz volt talán az első járási ifjú­sági nap — a boldogiak zene­kara vezette a felvonulást. Délelőtt ifjúsági gyűlés volt a hősi emlékműnél, amit dél­után a vasút melletti sportpá­lyán kultúrműsor követett Ott voltak a vérségi, túrái, domo- riyi és más községek fiataljai, akiket nagyon sok szülő elkí­sért. Harangozó László még távo­labbra megy az emlékezésben. Az első budapesti útját emle­geti, amikor a MADISZ veze­tőinél járt, s hozta a faluba a röplapokat, brosúrákat, Igazol­ványokat. jelvényeket. — Ab­ba akartam hagyni a tanulást — emlékezik. — Elhatároz­tam, hogy bányász leszek. (3) — Ekkor hirdették meg a széncsatát, s menni akartam Tatabányára, mert kellett az országnak a szén. Harmati József, a kommunista párt já­rási titkára lebeszélt a ter­vemről. „Igaz, hogy nagyon lesz ” — mondta, s én szót fo­gadtam. Az emlékezésekből kiderül, hogy a falu egységes ifjúsági szervezetét a pártok torzsalko­dása felszámolta és a héviz- györki kétszázas taglétszám fogyatkozni kezdett. Sorra ala­kultak a különböző ifjúsági szervezetek. KÁLÓT, KA­LÁSZ a katolikus fiatalok­nak, KIÉ az evangélikusoknak, de megalakult a kisgazdapárt ifjúsági szervezete is. Erős, fiatalos daccal teli villongások kezdődtek, de a MADISZ egy pillanatra sem szűnt meg, sőt mindig mindenben kezdemé- nyezően lépett fel. Megtanul­tak négy egész estét bétöltő színdarabot, köztük legna­gyobb sikere volt az újgazdák­ról szóló Vetés című darab­nak, amit a Visszahív a tanya követett. © Hévizgyörkről három kül­dött vett részt a MADISZ kongresszusán. Még határozati javaslatot is beterjesztettek, amelyben a fakultatív hitokta­tás bevezetését, a közoktatás ingyenes kiterjesztését kérték egészen az egyetemi oktatásig. Most, hogy kicsit lemerül­tem az 1944—45-ös évek emlé­keiben, látom csak, mennyi még az el nem mondott, ám átélt történés, melyek bizo­nyítják: az ifjúságnak min­dennél inkább kötelessége a vállalás, s örök értelme van a negyven évvel ezelőtti hit­nek: a fiatalságnak mindig a haladás mellett a helye. F. M. Családban Nem túlságosan könnyű azok helyzete, akik a mun­kásgárda utánpótlását hi­vatottak megoldani. Külö­nösen olyan szakmákét, amelyek egyáltalán nem tartoznak a divatos fogla­latosságok közé. Kénysze­rítő erőt alig találni, amely- lyel arra lehet sarkallni, hogy azt tegye, ami ne­héz, ha a munka, a munkás megbecsülése kicsit is el­marad. A helyzetre persze azt is mondhatjuk, hogy az elmúlt években valame­lyest változott, talán éppen azoknak a jóvoltából, akik nemcsak odafigyelnek a szakmunkásgárda kinevelé­sére, hanem tesznek is azért. Nevelni természetesen több helyen lehet. A mun­ka- és az iskolapadban, s tán még a családban is, ahol a Szülők hatásának nagy a szerepe egy-egy szakma megszerettetésében. Mert sokszor — bizonyítják ezt a szeretettel emlegetett munkásdinasztiák, az egy- szakmájú nagyapák, apák, fiák esete — o pályára ál­lításnak, valamely tenni­való, hivatás megszerette­tésének legalább akkora a szerepe, mint a tanulóévek alatt szerzett tudásnak. Annyiban bizonyosan, hogy ha van egy (sok-sok!) csa­lád, amely elindítója a gye­reknek a szakmaválasztás­ban is, ez bizonyos garan­cia rá, hogy nem minden esetben a divatszakmák fe­lé fordul a figyelem csu­pán. A pénz ugyanis nem minden, akkor sem, ha ma ennek sokan ellentmon- dunk. Mert azért érdemes megfigyelni rokoni, baráti, ismeretségi körben: hány fiatal és idősebb is dolgozik olyan munkahelyen (sze­rencsénkre), ahol nem a legnagyobb, még csak nem is az átlagos kereset ér­hető el. Ezekre az embe­rekre mintha nem figyel­nénk manapság annyira. Pedig azt érdemes észre­venni, hogy a társadalmi­lag hasznos munka olykor éppen azért halad, mért áit nem a pénzt hajhászók, hanem a szakmájukat igen­is szeretők, nagyra tartók végzik. Mindnyájan érezzük, hogy ezekben a kérdések­ben persze nehéz állást foglalni. A tények így vagy úgy azonban magukért be­szélnek. Annyi biztos: az­zal kezdtük, hogy a gyárak, üzemek, termelő- és ipari szövetkezetek, vagy például a szövetkezeti és az álla­mi kereskedelem derékha­dát, szakmunkásgárdáját szervezőknek, az utánpót­lást szorgalmazóknak ma több a gondjuk, mint az­előtt. S nemcsak a divatos szakmák, a vonzó foglala­tosságok szívó hatása miatt, Alig van ugyanis rajtuk kívül, aki hivatalból irá­nyítaná a fiatalok figyel­mét a többi szakmára, ha­csak nem egy-egy tanács­kozás, egy-egy konferen­cia. Azt gondolom: a példa­adás roppant sokat nyomma a latban. Sok mindenben be­szélünk a társadalmi össze­fogásról, segítségről. Nos, nincs több tizenöt-húsz éve annak, amikor éppen a pá­lyaválasztásban, még pislá­kolt a családi, baráti tűz­fészkek lángja ebben is. Ha akkor nem is így láttuk a dolgot: éppen a régi mód­szer — az életútra, a szak­mára irányítás családi tet­teinek összegződése volt ilyen társadalmi erő. Mű­ködött anélkül, hogy külö­nösebben ösztönözte volna bárki is. Sajnos, a csalá­dok erejét ma sok egyéb le, köti. Kivétel persze akad. S az is inkább divatos, el­lenpéldájaként a jónak, hogy vannak szülők, akik éppen arról a szakmáról beszélik le a gyerekeket, amelyet ők űznek. A munka ünnepe közele­dik. Talán nem. számit ün­neprontásnak, ha mostaná­ban eltöprengünk, akár vi­tatkozunk rajta, hogy mi­képpen kellene erősítenünk a munka, a hanyagolt szakmák becsületét. Fehér István ISSN 0133—1957 ‘(Gödöllői Hírlapi

Next

/
Oldalképek
Tartalom