Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM 1985. ÁPRILIS 30., SZOMBAT Alberíirsa, Szabadság Tsz Erősíteni kell a gazdálkodást Seregnyi intézkedést tettek a nagyobb nyereségért A korábbi évek eredményes gazdálkodása után az elmúlt két esztendőben komoly gondokkal küzdött az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet. Többféle kedvezőtlen jelenség egyidejű jelentkezése okozta, hogy tavaly már szinte csak névleges nyereséget produkáltak, és az 1985-ös esztendő sem ígérkezik felhőtlennek., Elvárható eredmény Noha az egymást követő aszályos evek káros hatása vitathatatlan és a szigorodó szabályozók szellemében a nyereségelvonás is mind erőteljesebb, ezek mellett még más okokra is visszavezethető az 1984-es kudarc. Színvonalas vezetéssel, jól átgondolt célokkal, megfelelő szakemberekkel, költségtakarékos gazdálkodással. értő üzem- és munkaszervezéssel hatékonyabbá lehet tenni a Szabadság Tsz tevékenységét. Ez a megállapítás kristályosodott ki a párt városi végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén amikor a szövetkezet vezetőit az eredményesség növelése érdekében tett intézkedésekről és a további feladatokról beszámoltatták. u A k özös ■ ■ ga adató gnak. tavai y 8 millióforin* volt a nyereség- terve, ám mindössze ötvenezer (!) forintot ért el, éppen hogy csak talpon maradt. Most erősen kell kapaszkodnia, hogy a tőle elvárható 10—12 millió forintos haszonra szert tegyen, mert — szerényen számolva is — legalább 8 százalékos hatékonyság elvárható, és az idei termelési értéket 165 millió forintban szabták meg. Három fő ágazatuk a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ipari tevékenység. Az 1100 darabból álló szarvasmarha-állománynak ötszáz hektáron termelnek szálas és lédús takarmányokat. Miután tavaly 300 . vagonnal kevesebb kukorica termett, sokat kellett vásárolniuk, s ez rendkívüli mértékben megemelte a költségeket. A silótakarmányt is úgy vették, illetve répaszeíettel pótolták. Így nem csoda, hogy egy liter tejet 8,20 forintért állítottak elő. A nagymérvű nyereségcsökkenés alapos önvizsgálatra és gondosan szerkesztett intézkedési terv kimunkálására késztette a szövetkezet vezetőit. Felülvizsgálták a vezetési rendszert, és három-három személlyel csökkentették a szakvezetést és az adminisztrációban dolgozók számát, összességében 30 fős leépítést határoztak el, az emberekkel egyetértésben. A munkaerő- felesleget a 800 hektáros csonthéjas gt-be irányították át. A munkabéreket a teljesítmény arányában fizetik, a terveket ágazatokra bontják, havonta ellenőrzik teljesítését, s így a költségek alakulását is jobban számon tarthatják. Amin változtatnak A szántóterületen az idén 820 hektáron termesztenek búzát, 600 hektáron kukoricát, növelték a burgonya vetésterületét. amelyből vetőmagot is előállítanak a jobb jövedelmezőség érdekében. Ötvenöt hektáros almáskertjüket felszámolták, mivel évek óta veszteséges volt. Az állatállomány ellátása érdekében növelték a lucerna területét, és magfogásra is számítanak, amelytől jó pénzt remélnek. Ésszerű talaj erőpótlást folytatnak, költségtakarékos talajművelési módokra térnek ál A takarmánygondok szerencsére nem okoztak számottevő visszaesést a tejtermelésben. A sertéstenyésztés száz anyakocára épül, annak szaporulatát, évi 1800 sertést hizlalnak. A juhászaiban az anyaállományt 400 darabra csökkentették, részben a selejtezés szükségessége, részben a jobb tenyésztési feltételek miatt. Költöznek a boltok Bővülő kínálattal A nagyközség tulajdonában levő sarki üzlet bérlője ez idáig a Pest megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat volt, s mivel megszüntették az áru- forgalmazást, az illetékesek úgy döntöttek, hogy egy másik kereskedelmi cég részére adják át. Az alapellátásban a legnagyobb gondot a játék, papír, írószer hiánya okozza, így aztán a Dél-Pest megyei Afész kapta meg a lehetőséget. hogy a szóban forgó üzlethelyiségben a lakosság és az intézmények ilyen jellegű igényeit kielégítse. Miklós József áruforgalmi osztályvezető örömmel újságolta, hogy május közepétől a jelenlegi szűk eladóterű helyiségből átköltözik a papír- és írószerüzlet a Vasút út és Pesti út sarkán álló épületbe. Az üzlet profilja némileg változni fog: játékbői, papír- és írószerből nagyobb választékot kínálnak, s emellett gyermekkönyvek és fotócikkek forgalmazását is lehetővé teszik. Ezen intézkedésekkel párhuzamosan ismét megoldják régi helyén az ajándék, porcelán és üveg árusítását. Az áruellátás bővítése és javítása érdekében újabb partnereket kerestek meg. Erről már Lipták István, a Dél- Pest megyei Áfész albertirsai területi ügyvezetője tájékoztatott bennünket. Az áruház emeleti részén egyedi áruakciókat szerveznek, új, eddig kevésbé forgalmazott üdítőket és más termékeket hoznak a kereskedelmi egységekbe. Nagyon jó ütemben halad az állomás melletti ABC-áruház építése. A kivitelezés szervezésében jeleskedő Túrosán Mihály, a nagyközségi tanács műszaki csoportvezetője meg van elégedve az eddig végzet 1 munkák minőségével és készültségi állapotával. A szükséges feltételek megteremtésével minden bizonnyal még ebben az évben birtokba vehetik a vásárlók a Dél-Pest megvei Áfész kezelésébe kerülő 400 négyzetméternyi alapterületű kereskedelmi egységet. N. G. Jobb irányító és gondozói munkával kell megoldani ezentúl feladataikat. A sertéstelep élén vezetőváltást hajtottak végre. A termelőszövetkezet gépparkjának jelentős része meglehetősen elhasználódott. Lelkiismeretes javítással, karbantartással ezeket az esközöket működőképes állapotban kell tartani. Az ipari ágazat forgácsolókból, lakatosokból, varrónőkből és a faipari üzem dolgozóiból áll. Megbízatásaik lehetővé teszik az emberek folyamatos foglalkoztatását. Tizenkét pont Miután sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés. sem az ipari tevékenység neim produkált számottevő hasznot tavaly, tizenkét pontból álló intézkedési tervet állítottak össze, amely megvalósításához hozzákezdtek. A városi párt-végrehajtóbizottság azt javasolta, hogy a Szabadság Tsz készíttessen programot a Gödöllői Agrártudományi Egyelem szakembereivel. amely a termőhelyi adottságok és a népgazdasági elvárások együttes figyelembevételével szabja meg a gazdálkodás legcélszerűbb menetét, többféle alternatívát felvázolva. A testület úgy döntött, hogy néhány hónap múlva újólag tájékozódik az albertirsai Szabadság Tsz helyzetéről. T. T.i i-ontos a fegyelem Revizorok a pénz nyomában A többlet is szabálytalan A város pénze, mondjuk arról az összegről, amellyel a tanács gazdálkodhat intézményeivel, s ha ki nem mondjuk, akkor is gondolatban megfogalmazódik: jókora summa, ám a feladatokhoz, elvárások teljesítéséhez cseppet sem sok. Hogy lehet jól gazdálkodni vele, hogy úgymond’ a sok bába közit el ne vesszék a gyerek, hogy a forintok oda kerüljenek, ahová szánták őket? Az intézménynél a pénzügyi osztály látja el a nagy felelősséggel járó ellenőrzési feladatokat. Januárban volt esztendeje, hogy létrehozták a háromszemélyes revizori csoportot, ők vesznek részt az ellenőrzési munkákban. Kevesen vannak A csoport szakmai felkészültsége megfelelő, gyakorlatiad, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, a csoport vezetője a közgazdasági egyetemen szerzett diplomát. Mióta a járási hivatalok megszűntek, a revizori csoportra jutott a körzeteben lévő települések tanácsainál és költségvetési üzemeinél a rendszeres felügyelet. A feladatok sorát szaporítja, hogy emellett a körzetben lévő vadász- társaságok, horgászegyesületek és más, helybeli egyesületek pénzgazdálkodására szintén ügyelnek. Tavaly például pénzügyi-gazdasági ellenőrzést öt községi, illetve nagyközségi tanácsnál végeztek, lebonyolították négy városi intézménynél is. A belső ellenőrzési feladatok közt figyelmüket utóbb a gépjármű üzemanyag-elszámolások vizsgálata, az anyag- kezelés és nyilvántartás ellenőrzése, a helypénzjegyek elszámolásának ellenőrzése kötötte le. Tervezett feladataik javát megvalósították, ■ mindössze négyir.belső ellenőri teendő maradt el. A csoport egyik tagja ugyanis gyermekgondozási szabadságra ment. A cél- és témavizsgálatok közül napirendre került, hogy Cegléden a középiskolás kollégium, miután megváltozott gazdálkodási jogköre, hogyan működik, hogyan haladtak a felújításokkal, hogyan haszPiacra kész, fodros fejek Salátát, retket, zöldhagymát hoznak a kistermelők a Dél-Pest megyei Áfész Pesti úti telepére ezekben a napokban. A ceglédi és környékbeli üzleteken kívül szállítanak belőle Budapestre is. Képünkön: salátát osztályoznak az asszonyok. Apáti-Tóth Sándor felvétele nálták fel az e célra szánt összeget. A revizori munka egyharmadát tette ki az, amit a községi tanácsok ellenőrzésére fordítottak. A pénzügyi osztály ellenőrzéseiről, tapasztalatairól legutóbb a tanács vb tárgyalt. A feladatellátást ellenőrizve azt tapasztalták, hogy az ellenőrzött városi intézmények az alapellátást részesítették előnyben a költségvetési összegek felhasználásakor. Tapasztaltak túllépést és megtakarítást is egyaránt. A többlet olyankor azért adódott, mert év végén érkezett meg a pótelőirányzatban jelzett összeg, s így azt nem tudták felhasználni, nem volt rá idő és a megszervezéshez többször lehetőség sem. Tény, hogy az ellenőrzéseket summázva azt a tapasztalatot vonhatták le, hogy a szakmai feladat ellátását a gazdálkodás jól szolgálta. Megjegyezték, hogy az állóeszköz-gazdálkodás ellenőrzésekor fény derült arra is, hogy néhol a nyilvántartás nem felelt meg az előírásoknak, a hiány újabb hiányt vont maga után. Típushiba volt például, hogy az előírt energia-nyilvántartás ellenőrzése több helyen elmaradt. A gazdálkodó szerveket erre tüstént figyelmeztették. A bérnyilvántartások vezetéséhez a vizsgálatok alkalmával legtöbbször segítséget is adtak, hogy legközelebb már azok is megfeleljenek az előírásoknak. Nem futotta A felújítási pénzeszközökről szólva vizsgálataik során megerősítették, hogy sajnos, mivel a pénz nem sok, a hatáskörükbe tartozó intézményeknél hiába lett volna szükséges, nem futotta nagyobb javításokra. Felújításra szorulna pedig a Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola és a szociális betegotthon is. A szakközépiskolában hiányosnak találták a fogyóeszköz-nyilvántartás szabályozását, szabálytalannak minősítették több élelmezési kiadást dokumentáló papír kiállítását. A szociális betegotthonban kimutatták, hogy ott a házipénztár-keretet rendszeresen túllépték, baj volt a házipénztári szabályzat érvényesítésével is. Utánanéztek, s megállapították, hogy indokolt a keretet felemelni. Nem volt teljesen hibátlan a GAMESZ pénzügyi gazdálkodása sem. Segítő elektronika A pénzügyi fegyelem betartása nagyon fontos. A pontos adatrögzítést hivatott segíteni az elektronikus adat- feldolgozás, amely itt rendelkezésre áll. Ám, mivel gyakran késre érkezik vissza a feldolgozott anyag, ráadásul nem mindig hibátlanul* e lehetőség előnyei nem érvényesülnek az intézményeknél. Kívánni valót hagy maga után a belső ellenőrzés is, mivel majd’ minden intézménynél módosítani kellene az ezzel kapcsolatos szabályzatot. A revizori csoport, ahol nagyobb hibákat, hiányosságokat talált, utóvizsgálattal ellenőrzi majd, hogy van-e a szavának foganata. Határozati javaslatba foglalták: szükség van a pénzügyi osztályon az ellenőrzési munka hatékonyságának és színvonalának a növelésére. Az ellenőrzési programokat még körültekintőbben kell összeállítani, figyelembe véve a vizsgált intézmények sajátosságait. E. K. Kisiparosjelöltek Nyitott szemmel járni A ceglédi 40. számú választókerület polgárai a Mizsei úti kenyérgyárban tartották jelölő gyűlésüket. A résztvevőket Osgyányi Mihály körzeti népfronttitkár üdvözölte, majd Sajgál Tamás, a városi tanács műszaki osztályvezetője beszélt a júniusban újonnan megválasztandó tanácstestület jelentőségéről, megnövekvő felelősségéről, az elmúlt öt esztendő hozta változásokról, a szemmel látható és számokkal kifejezhető fejlődésről, a gondokról. A rendelkezésre álló idő alatt megpróbálta bemutatni, az érdekek miféle szálaival kötődik össze a nagyobb közösség, a város és a szőkébb környezet, a választókerület. Ebben az összefüggésben kijelölte a leendő tanácstagok helyét. Végezetül a Hazafias Népfront nevében jelöltnek javasolta Lendér István kőműves kisiparost és Papp József szabó kisiparost. A gyűlés mindkettőjük számára bizalmat szavazott. A találkozó hivatalos szakaszának befejeztével váltottunk szót a jelöltekkel. Lendér István. Cegléden szerzett szakmunkásbizonyít- ványt, a BÁCSÉP-nél kezdett dolgozni, ahol művezető lett. Ezt követően a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben művezetőként, majd pedig a Vörös Csillag Tsz-ben brigádvezetőként látjuk viszont. 1974-től kisiparos, 1980-ban mesterlevelet szerzett. 1968 óta* lakik a körzetben. Papp József. Férfiszabóként hagyta háta mögött a ceglédi szakmunkásképző iskolát. Útja a Május 1. Ruhagyárba vezetett, ahol egy ideig művezetőként munkálkodott. Később a PEVDI-nél szabászként helyezkedett el. Ebben az időszakban szerezte meg a könnyűipari szakérettségit. Épp négy esztendeje váltott iparjogosítványt, 1951 óta. születésétől fogva a körzet lakója. — Milyen területeken szerzett ez idáig közéleti tapasztalatokat? Lendér István: —Jó néhány kisiparosi társadalmi megbízatásomat fölsorolhatom: tagja vagyok a munkavédelmi és a szakmaközi bizottságnak, valamint a megyei adóközösség véleményező bizottságának. De 1973-tórvárosi tanácstagként is dolgozom. Papp József: — KISZ-esként kezdtem, a ruhagyári alapszervezet vezetőségi tagjaként. A KIOSZ ceglédi szervezetében egy ideig gazdasági felelős voltam, csoportbizalmi feladatom ma is megvan. Ds a legfontosabb, hogy emberek között élek, s nem tudok elmenni csukott szemmel az ellentmondások mellett. — A legtöbb kisiparos munkaideje a végletekig kötetlen. Ön mégis vállal társadalmi teendőket. Lendér István: — Aki akar, az tud is kellő időt szakítani magának. Ha akadnak megfelelő célok, az ember nem is méri az időt, a fáradságot. Igaz, a családra kevesebb jut. Papp József: — Nem mindegy, milyen környezetben élünk. Ha egy közösség megtisztel a bizalmával, akkor annak a dolgaira érdemes időt fordítani. — Kérem, jellemezze a választókerületet, amelynek jelöltje lett. Lendér István: — Kissé korosodik a kerület, kevés a fiatal. Egyébként munkásemberek lakják. Nincs könnyű dolga a tanácstagnak. Papp József: — Szerintem nagy közösségi erő rejlik az itteni emberekben. A társadalmi munkában még sok lehetőséget látok. — A kerületi teendők közül melyeket emelné ki? Lendér István: — A csapadékvíz-elvezető csatorna folytatása, öt utca járdájának es az Aranymeggyes szél vízhálózati gerincvezetékének kiépítése. Papp József: — Járdák, ütés vízhálózat. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
