Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
Még egy tábla sem jelzi Igazi varázslások voltak azok €zép ősz öregember Schusz- i» József. Kék szeme szinte világít. Miközben leül, rojtos szélű füzetet, dossziét és egy régi Mezőgéptröszt-kiadványt tesz az asztalra. Vélném: ezek fölöslegesek, hisz mondandója jól él emlékezetében. Talán azért cipelte magával, mert akkurátus ember. Vagy mert az állandó készenlét beideg- zödött az akkori fiatalokba. Hogy jól megértsem, régről kezdi: — 1948-tól vagyok a mezőgépiparban. A Hofherr-gyár- ban, a későbbi Vörös Csillag Traktorgyárban kezdtem. A gépállomások szervezésekor Csongrádra irányítottak főgépésznek; esztendő múltán pedig a Pest megyei Gépállomások Központjába, á Városház utcába, főmérnöknek. Így tartozott hozzám Manor is. Hsai »ill! Fölemeli mutatóujját: — Hadd oszlassak el egy tévhitet! A volt monori járás első gépállomása aem itt, Monoron, hanem Gyomron alakult! Ennek lett jogutódja 1954 januárjától a monori gépállomás. — Hány volt a megyében? Fölemeli jegyzeteit. Mosolyog. — Milyen jó, hogy megmaradtak! — Belelapoz! — Tizennégy volt Pest megyében. Tíz évvel alakulása után a monori fejlődött a legnagyobba. — Tovább keres: — Lássuk csak... Itt van! Százkilencvenhét traktoregységgel rendelkezett a monori járás akkor. — Az mit jelent? — Átlagot — magyarázza. — Egy traktort, mivel különfélék voltak, 15 lóerővel számoltak. — Kérhetném inkább darabban? — Természetesen. — Százharminc traktor, harmincnégy kombájn, száznegyvenhat traktoreke, huszonnyolc vetőgép, tizennégy négyzetbe vető gép ... Mutatóujja ismét figyelmeztetően lendül. — Már akkor is létezett! Schuszter József tovább sorolja: — ... Negyvenöt műtrágyaszóró, huszonegy kultivátor, tizenhét kévekötő-aratógép, tizennyolc rendrearató, huszonnégy rendfelszedő, huszonnyolc cséplőgép. Ebben a járásban nem kaszált kézzel senki, csak ott, ahová a kombájn nem fért be. A monori gépállomás önálló adóvevővel rendelkezett. — Honnan került ember ennyi géphez? — Beiskolázásból! Persze, nem azonnal. Abban az időben állandóan munkaerő- hiánnyal küszködtünk. Aratás idején azonban a régi, a mezőgazdaságtól elpártolt szakemberek szabadságot vettek ki, és hazajöttek ... — Hol született? Meghökken. — Kőbányán. Értem már — neveti el magát —,, mire gondol! Pesten lakom, de itt, Monoron élek, itt vagyok Ismét nyílt a bajnokság Albertirsa—Abony 2-0 (1-0). A bony, 200 néző. Vezette: Schiller. Nagy meglepetés! A végig átgondoltabban játszó vendégek megérdemelt győzelmet arattak. GÓLLÖVŐ: Csernák, Oswal- da. Űri. 400 néző. Vezette: Szalai. Űri—Nagykőrös 1-0 (1-0). A rangadón a hétről hétre jó teljesítményt nyújtó hazai gárda Bakos szabadrúgásgóljá- val bravúros győzelmet aratott. A nagykőrösiek játéka nagy csalódást keltett. Maglód—Dánszentmiklós 3-0 (1-0). Dánszentmiklós, 200 néző. Vezette: Sárost. Jó mérkőzésen a jobb erőkből álló vendégcsapat remekül használta ki a hazai védelem megingásait. GÓLLÖVŐ: Uzseka (2), Metz. Péteri—Ceglédbercel 1-0 (félbeszakadt). Péteri, 100 néző Vezette: Semsei. A 85. percben a ceglédber- celi Földi egy játékvezetői ítéletet vitatva, hátba vágta Semsei játékvezetőt, aki azonnal lefújta a mérkőzést. Nyáregyháza—Törtei 3-3 (1-1) Nyáregyháza, 100 néző. Vezette: P. Szabó. Gólokban gazdag mérkőzésen a hazaiak annak köszönhetik a pontszerzést, hogy a Vendégek csak kilenc emberrel játszottak. Ecscr—Jászkarajenő 2-1 (1-0). Ecser, 100 néző. Vezette: Letkó. Az alsóházi rangadón csak nehezen nyertek a hazaiak a lelkesen küzdő vendégek ellen. 1. Nagykőrös 17 13 2 3 50- 7 28 2. Maglód 17 12 i 1 32- 9 28 3. Abony 1« 10 2 4 28-10 22 4. Albertirsa IS 10 2 4 24-18 22 5. Űri 16 8 5 3 30-19 U S. DállOS 17 7 3 7 32-30 17 7. Mende 16 6 4 6 24-19 16 3. Törtei 17 5 5 7 27-28 15 9. Cegledbercel 15 4 6 5 21-19 14 10. Péteri 16 4 4 8 28-31 12 11. Ecser 17 4 3 10 22-34 11 iSU Nyáregyháza 17 2 2 13 17-52 6 23. Jászkarajenő 17 — 1 16 10-54 1 félbeszakadt Péteri—Ceglédbercel mérkőzés eredményét nem #2ámíí)Otiuk be Azonos pontszám «setén az ificsapat iobb helyezése dönt.) IFJÚSÁGIAK: Dános—Maglód 5-2, Úri—Nagykőrös 0-4, Abony—Albertirsa 4-0, Péteri —Ceglédbercel 8-1, Nyáregyháza—Törtei 3-0, Ecser—CVSE II. 3-0. í. Nagykőrös 2. Dános 3. Abony 4. Péteri 5. Albertirsa 6. Maglód 7. Nyáregyháza 8. Űri 9. CVSE II. 10. Mende 11. Törtei 17 16 17 10 16 10 17 9 — 85- 6 33 3 42-19 23 4 55-18 22 6 43-34 H 5 40-29 19 6 27-29 18 8 37-31 n 9 28-27 13 9 39-52 13 8 28-42 12 10 24-40 11 12. Ceglédbercel 16 4 — 12 10-88 8 13. Ecser 17 2 2 13 15-65 6 SERDÜLÖK: CVSE—Abony 2-0, Nagykőrös—Úr; 3-0, Pilis —Albertirsa 2-1, Gyömrő—Mo- nor 1-4, Üllő—Vecsés 4-2, Dá- nos-rMaglód 2-1. ................ 1. D állos 15 10 3 2 44-23 23 2. Nagykőrös 15 9 4 2 57-13 22 3. üllő 15 11 — 4 62-22 22 4. Monor 15 9 2 4 61-26 20 5. A bony 15 9 2 4 39-20 20 6. CVSE IS 8 1 6 36-35 17 7. Pilis 15 6 2 7 35-21 14 8. Maglód 15 5 3 7 28-33 13 9. Vecsés 15 6 1 8 26-47 13 10. Gyömrö 15 4 2 9 36-45 10 11. Albertirsa 15 3 2 10 18-32 8 12. Űri 15 — — 15 2-115 Szalontai Attila A másik cldal Cokat emlegettük a hét *“7 végén az újságot! — mondja a monori Forrás áruház élelmiszerosztályán, a pult túloldalán álló, őszülő eladónő, s amíg elmeséli, hogy miért, kis híján elsírja magát. Mint kiderül, lapunk emlegetését egy vásárló kezdte, az eladók pedig magukba fojtották, azzal a gondolattal, hogy ha egyszer az ö szemükkel látnánk egy-két eseményt, biztosan hangot adnánk annak is ... Megérkezett szombaton a kenyér. Egyféle, kétkilós, válogatási lehetőség nem volt. A vásárló átszólt a pulton, kért is egy kilót, az eladó levágta, de megakadt a kezében a mozdulat, mert a vevő öblösen imígy folytatta: — Hé. süket maga?! Mert ha süket, menjen el a rendelőbe és mosassa ki a fülét! Nem hallotta, hogy frisset kértem?! Az eladó nyelt egyet, aztán még egyet, nehogy ő is olyat szóljon... Mint ahogy nem szóltak a másik alkalommal sem. amikor a vásárló a következőképpen köszönt: — Na. mi van, bányarérrt.pic?! Mindezt azért adjuk köz- íf‘ re — kommentár nem is szükséges hozzá — mert bizony így igazságos ... K. Zs. Mozi Monoron, 18-tól és 20 órától: Hány az óra. Vekker úr? Pilisen, 17.30-tól: Ben Húr I—II. munkásőr is. 1967-ben irányítottak ide. A megalakuló Mezőgép Vállalat üzemfenntartási osztályvezetője lettem. S gyárvezetőként ment nyugdíjba, 1977-ben. Megbecsülték munkáját, hiszen a Munka Érdemrend ezüst fokozata, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst és arany fokozata, három miniszteri, valamint vállalati kiváló dolgozó kitüntetés tulajdonosa. SH8 a# — Csak vezető beosztásban dolgozott 1948-tól? Bólint. — Milyen különbséget lát az akkori és a mostani dolgozók között? — Az a munkafegyelem most is hasznára lenne a népgazdaságnak! Az emberek nemcsak nagyobb munkafegyelemmel, hanem nagyobb önfegyelemmel is tették a dolgukat. Jobban ismerték, segítették egymást. Összetartottak. Gondolatnyi szünetet tart. Fölkapja a fejét, úgy folytatja: — Húsz évig egzisztáltak a gépállomások — szól szinte indulattal. — Nagyon nagyot tettek a téeszekért! Meghatározó szerepük volt a népgazdaságban. Abonyt fél év alatt varázsoltuk szocialista gazdasággá. így igaz, varázslat volt! Lendül a mutatóujj: — A gépállomások nem érdemlik meg a feledést! Sem itt, sém máshol, még egy kis tábla sem jelzi, hogy működött itt valaha egy gépállomás ... Pedig megérdemelnék és megérdemelnénk, hogy legalább ennyi megörökítse azt a nagyon megszenvedett gépállomásunkat! Jól értem indulatát, a többes szám első személy erejét, Schuszter József igazát, igazának súlyát. Hiszen, amit akkor létrehoztak, több százan, ezren, az szolgált a mai Mezőgép vállalatok alapjáuL Sogy. kLtegye,..a táblát emlékeztetőül arra talán akadnak vállalkozó KISZ-fiatalok, a honismereti szakköröket pártoló népfrontbizottságok. S ha ez először Monoron esne m°g — akkor lenne Schuszter József igazának igazán súlya. Vennes Aranka ŐRI inon ..............Ez®® ......A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM 1985. ÁPRILIS 18., CSÜTÖRTÖK A tervidőszak utolsó évében Tantermek, utak, járdák épülnek A VI. ötéves terv utolsó évében vagyunk. A vonzás- körzet településein igyekeznek, hogy teljesítsék azokat a terveket, amelyeket kitűztek maguk elé. Telkeket parcelláznak Pilisen, a nagyközségi tanácsnak több mint öt és fél millió forint áll a rendelkezésére ebben az évben, ebből a saját forrás 2,8 millió forint. A felsőbb szervektől a cél- csoportos beruházáshoz 700 ezer forint állami hozzájárulást kapnak, s az előző évről is jelentős összeget hoztak át erre az esztendőre. A Kossuth utcában várhatóan az idén befejeződik a két darab célcsoportos lakás építése. Továbbra is nagy az építkezési kedv, ezért a községi közös tanács újabb 48 telket parcelláz ki, amelyeket elsősorban a fiatal házasoknak adnak tartós használatba, családi ház építése céljából. A bölcsőde fűtése Hosszú évek óta gondot jelent Pilisen a közvilágítás alacsony színvonala. Ezen a neuralgikus gondon, is enyhítenek. csaknem kétrmllió--forint jut erre a célra. A DE- MÁSZ mér hozzáfogott a munkához, többek között új, nagyobb teljesítményű trafókat szerelnek fel az utcákban. Kiemelkedő jelentőségű lesz az I. számú általános iskola négy tanteremmel való bőví-’ tése, amely várhatóan 18 millió forintba kerül majd. A tervek már elkészültek, az idén indul a munka, de a befejezése áthúzódik a VII. ötéves tervidőszakra. Üllőn jelenleg három körzeti orvos van, szeretnék kialakítani a 4. körzetet, mivel a lakosság lélekszáma nagyon is indokolttá teszi a (kedvező) változtatást. Út- és járdaépítésre 400 ezer forint jut a költségvetésből. A bölcsődébe bevezetik a központi fűtést. Természetesen szinte valamennyi feladatnál számítanak a lakosság és a helyi üzemek aktív támogatására, társadalmi munkájára. Vasadon az idén lényegesen kevesebb pénze van . a községi közös tanácsnak, mint a korábbi években. A legfontosabb teendő a villamos hálózat bővítése, erre a célra 300 ezer forintot fordítanak. Új lámpák Ebből a pénzből kicserélnek két régi trafót, s a ^legsötétebb utcákban új lámpahelyeket létesítenek. Folytatják a járdaépítési programot, a tanács 150. ezer forint- értékű anyagot ad majd az érintett utcáknak, amelynek lakói társadalmi munkában építik meg a betonos gyalogjárdát. G. J. A diák gesztusa fizép példája annak, hogy ^ a diák nem felejti régi iskoláját, s az iskola sem a diákot — az a hír, amely most érkezett hozzánk a monori József Attila Gimnázium és Szakközépiskolából. Rendek Sándor 1979-ben végezte el a gimnáziumot, s felvételt nyert a győri Közlekedési és Távközlési ■ Műszaki -Főiskolára.. Ottani tanulmányai során, szakdolgozatként egységcsomagot állított össze a közlekedési ismeretek oktatásához, nem is akármilyet: tervezetét kitüntetéssel elfogadták és sokszorosított példányban használják. A kidolgozás során a gimnázium gép- járművezetői szakkörébe látogatott vissza Rendek Sándor, ott végezte első kísérleteit, s később az egységcsomag egy példányát eljuttatta az iskolának, ahol természetesen örömmel hasznosítják. Cddig a hír, a gimná- -ziuüi lóerőinek kérésével: adjuk közre, hiszen' a gesztus is, 6 munka is megérdemli a nyilvánosságot. S azért tesszük ezt különösen szívesen, hátha ennek nyomában rjiég sok hasonlóról is hírt adhatunk. Az 1984-es esztendő ered- menyességét méltatva az illetékes nyilatkozott az egyik központi napilapban. „A magyar gazdaság szerelvénye kiért az alagútból. A fényt már korábban is láttuk^ de most már biztosra tudjuk, hogy nem szembe jövő forgalom volt”. Az alagút vége? Bizonyos értelemben. A fizetőképesség megőrzésével járó napi izgalmakon túl vagyunk. Megszűnt a világméretű pénzügyi válság, s a szocialista országokkal szembeni hitelbojkott. Ismét szükség szerint lehet kölcsönhöz jutni, bár a kamatok változatlanul magasak. Nem csekély eredmény: az ország fizetőképességét immár - napjainkban nem fenyegeti közvetlen veszély. AWV\W\\\\\'W\\V / Sokat javult az ország általános gazdasági és egyensúlyi helyzete is. Két év óta hazánk összes külföldről származó bevételei fedezik valamennyi. kinti kiadásait, a hitelek kamatterheit is beleértve. Elkezdődött az adósságállomány szerény mértékű csökkentése. Élénkült valamelyest a termelés növekedési üteme. A népgazdasági terv több év visszalépései után az idén először irányozza elő az előző évi reálbérszínvonal megtartását. Az alagút példa annyiban tehát igaz, hogy kedvezőbb helyzetben van a népgazdaság, mint néhány évvel ezelőtt. De van valami megtévesztő is benne. A hirtelen világosság lehet szemet kápráztató, de azért azt ne feledjük, hogy a látási és a haladási viszonyok merőben mások, mint az alagút előtt. Mintha rendező pályaudvarra futott volna be a vonat. A haladási sebesség nem lehet a régi Sőt, a vagonok jó része sem mehet tovább, megállásMaradjunk realisták ra vagy útirány-változtatásra kényszerül. Az ország, amely nagy te- herpróbán ment keresztül, jelentős áldozatokat hozott, most méltán önbizalomra, sikerre vágyik. Van rá oka és indoka. Az erőfeszítések nem voltak hiábaválók, az eredményekre büszkék lehetünk. De nem mondhatjuk, bármennyire is szeretnénk, hogy az előttünk lévő út könnyebb lesz, mint amit magunk mögött hagytunk. Nem vagyunk túl a nehezén, csupán egy igen kritikus és kockázatos útszakaszon. Nem lehetünk tehát túlzottan optimisták. Elkezdtük a gazdaság intenzív fejlesztési pályára állítását, de még távolról sem oldottuk meg ezt a korszakos feladatot. Jelentősen mérséklődött, de a kívánatos szinttől még messze elmarad a fajlagos enereia- és anyagfelhasználás. A termelési szerkezet korszerűsítésének feladataival sem birkózott meg az ország. A külgazdasági egyensúlv részben a hatékonyság rovására javul. Az evoortarak gyakran nem fedezik a termelés, a forgalmazás honi költségeit. m°rt nem azt k’'"áHnk, amit a piac keres, megfizet. '■ve Feilett szocialista mezőgazdaságunk sikereire például joggal vagyunk büszkék. Ki- egvensúlyozott, megbízható a lakosság élelmiszer-ellátása, dinamikusan bővülnek az export-árualapok. De az élelmiszerek külpiaci ára — különösen a húsé —, erőteliesen csökkent. Furcsa ellentmondás: a világ eev része éhezik, az élelmiszerárak viszont csökkennek. Mert ahol áruhiány van, ott nincs fizetőképesség. Ahol lenne fizetőképes kereslet, ott pedig a2 élelmiszer-túltermelés gondjaival küszködnek. Túltermelés van Nyugat-Európában is a magyar mezőgazdasági termékek hagyományos felvevő piacain. Ezért nyomottak a világpiaci árak, s lényeges javulásra sem számíthatunk a következő esztendőkben. A lecke tehát a sikeres magyar mezőgazdaság számára is feladatott. Megtalálni a piacon azokat a réseket, ahová magas feidolgozottságú, ízléses csomagolású készítményekkel, specialitásokkal még verseny- képesen behatolhatunk. Ez az egyik feladat. A másik: a termelés fajlagos költségeinek csökkentése. íme. a mezőgazdaság sem ülhet a babérain. Mennyivel nagyobb és összetettebb tennivalók várnak akkor az iparra! Hogy a szolgáltatásokról. az infrastrukturális háttérről ne is szóljunk. Indokolatlan tehát a túlzott optimizmus. De ne legyünk pesszimisták sem. Maradjunk realisták. A szélsőséges hangulati elemek eluralkodásától már csak azért is óvakodni kell, mert megnehezíti, hogy tárgyilagos helyzet- és önismerettel, nagyfokú igényességgel határozzuk meg tennivalóinkat, és igazodjunk a világ gyors változásaihoz, növekvő követelményeihez. A szélsőségek köny- nyen átcsaphatnak egymásba. A túlzottan derűlátót hideg zuhanyként éri a kellemetlen intézkedés... vagy más negatív hatás, és letargiába süllyedhet. A borúlátó pedig köny- nven áf.bá torod hat a másik végletbe, amikor dramatizált előérzetei nem válnak valóra. A 2,5—3 százalékos nemzeti jövedelemnövekedés, amely a tavalyi eredmények közt és az idei tervekben szerepel, bizonyos értelemben minőségi változás a korábbi évek 1—1,5 százalékához képest. Lehetővé válik a belső fel- használás — a felhalmozás és a fogyasztás —, valamint a tőkés import szerény mérvű növelése. De ne feledjük, hogy az előző visszalépéseket csak részben korrigálja a szerény előrelépés. És a mainál jobb helyzetben is számolhatunk a fogyasztást, a jövedelmeket szabályozó-korlátozó intézkedések és mechanizmusok negatív, egymást erősítő hatásaival. A fogyasztói áremelkedések például nem önmagukban hatnak, hanem rárakódnak az előző évek hordalékaira. A hatékonyabb szabályozóktól, mechanizmustól nagyobb különbségek kialakulását várjuk a vállalati és a személyi jövedelmekben. Egyeseknek jobbra, másoknak rosszabbra fordul a sorsa. Az előrehaladás meggyorsításához vezetnek, eredményesebb munkára ösztönöznek, és kényszerítenek a szélsőséges, ám forgandó helyzetek. A sorsok akaratlanul hatnak az érzelmekre, a hangulatokra, de a nézetek az értelem szűrőién átjutva már nem lehetnek szélsőségesek és változékonyak. Fogadjuk el — az induló hasonlatnál maradva —, hogy a magyar gazdaság vonata kikerült; az alagútból. De a hirtelen fény nem lehet annyira elkápráztató, hogy ne vegyük észre: a külvilág megváltozott. A rendező pályaudvaron áthaladva vagonok maradnak le és irányt változtatnak, de a vonat azért halad. Igaz. nem túl gyorsan. A moz- donv telies erővel dolgozik az emelkedő pályaszakaszon. _______________________K. J. (I SSN 0138—2651 (Monort Hírlap)
