Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-16 / 88. szám

Erőselib fényt! A gödöllői művelődési központ színháztermében a vonzó programoknak kö­szönhetően nem csupán a helybeliek fordulnak meg, a a környező közelebbi-távo­labbi településekről is szép számmal jelennek meg egy- egy előadáson, koncerten. Bizonyára jóleső érzéssel lépnek be az esztétikus te­rembe, ahol a kényelmes, párnázott széksorok mellett a közlekedőrész is szőnyeg­gel borított. Mivel a szék­sorok magassága hátrafelé haladva emelkedő, az emel­kedést a közlekedést biz­tosító utcácska lépcsők be­iktatásával követi, amit bi­zony a jelenlegi gyenge vi­lágítás mellett mind beme­netelkor. mind kijövetelkor csak nagyon figyelve lehet észrevenni még a jó szemű embereknek is. S mivel járnak ide gyen­gébben látók is, indokolt lenne, hogy a sápadtan vi­lágító égők helyébe erősebb fényű izzókat tegyenek. A cserének aligha lenne szá­mottevő anyagi vonzata, hi­szen ezek a körték rövid ideig üzemelnek, ugyanak­kor csökkenne a balesetve­szély. B. M. LL.Ő8 ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1985. Április ig. kedd Ruházati ipari Szövetkezet Évek éta visszatérő vevők A nap programba Gödöllő, művelődési ház: Mesecsokor, a Pécsi Bóbita Színház vendégjátéka, 10 óra­kor, , Népi gyermekjátékok tanu­lása, a Karikás iskolának, 11.15 órakor. Iskolaotthonos foglal­kozás, 14.30 órakor. Művelő­déstörténeti játszóház, színház, lakoma, 15 órakor. Játszókörök a napköziben, 14 órakor. Beismann János emlékkiál­lítása, megtekinthető 15—19 óráig. Mozf Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált, ameri­kai westemfilm, 4 és 6 óra­kor. Végállomás. Színes, szinkro­nizált, NSZK bűnügyi film. Csak 8 órakór, 18 éven felü­lieknek! Kétségtelen tény, hogy azok a vállalatok, szövetkezetek tudtak érvényesülni az elmúlt években, amelyek hamar föl­ismerték a változtatás szük­ségességét. A sok közül a ter­mékszerkezet módosítása, vál­toztatása hozhatta az eredmé­nyek egy részét. Így voltak ezzel a péceli Ruházati Ipari Szövetkezetben is. A textilru­házati ipar egyik helybeli rep­rezentánsa úgy alkalmazkodott a piachoz, hogy exportjában a tőkés tételek számottevőek le­hettek. Mindenekelőtt azonban arra ügyeltek, hogy az ex­portban a régi, stabil partne­reket megtartsák. Itt is leír­hatjuk: nem volt ez könnyű. AbpanyagsonM Nem, hiszen ezenközben az anyagokkal, az energiával is takarékoson kellett, s kell bánniuk. A legutóbbi közgyű­lésükön mindezek mellett még azt is elmondhatta Vincze Györgyné, a szövetkezet elnö­ke, hogy a VI. ötéves tervben megkezdett beruházásaik és felújításaik mindegyikét már sikerrel befejezték. Ennek kö­szönhető, amit magunk is ta­pasztalhattunk, hogy a jó szo­ciális ellátó ttságú központi üzemük mellett nemrég egy új egységet is nyitottak: a mére­tes szabósággal szerves egy­ségben nyílt árusítású üzletet íjdtak át a pécelieknek. — Az üzleti hasznon túl el­sődlegesnek tartjuk, hogy a lakók, akikkel eddig is együtt Csónak, napozószék m «te Harminc napozószéket készítenek a Szivárvány Áruház meg­rendelésére a Gödöllői Tangazdaság ipari részlegében. Ugyan­csak hozzáláttak a négyszemélyes Delta típusú horgász-vadász- csőnak, valamint vizibiciklik gyártásához is a poliészterüzem­ben. Képünkön: Tóth Istvánná és Zsiga Attila a vizibicikli szerszámát újítja fel Hancsovszki János felvétele játék a sorsjeggyel Tizennyolc éve annak, hogy a Sportfogadási és Lottóigazga­tóság első ízben kibocsátotta a borítékos sorsjegyet. A na­pokban harminchetedik alka­lommal jelentek meg az ut­cán a sorsjegyek, Gödöllőn is. Évente két alkalommal, ta­vasszal éa ősszel próbálhatnak szerencsét az ilyesmiben bí­zók. Gödöllőre ezúttal 180 ezer sorsjegy érkezett. Ezeket a Szabadság téri totózóbari áru­sítják, s két bizományos kínál­ja őket. A hat színben készült jegyek között ötven-, húsz- és ötezer, valamint ezer, ötszáz, kétszáz, száz, ötven, húsz és tíz forintot nyerhetnek a sze­rencsések. Enné] kisebb nye­remény is van, az ötforintos, ami arra ad lehetőséget, hogy újból húzhassunk. A borítékos sorsjegyekből származó bevételt, mint min­dig, ezúttal is olimpiai és más sportcélokra, valamint az if­júsági testnevelés fejlesztésére fordítják. Vívélskoaa Gödöllő NB I-es kardcsa­pattal, két nemzetközi vívó­verseny rendezésével tűnik ki a sport világában. Elérkezett a következő lépés, tegnap dél­után a hazai vívószakembe­reknek továbbképzést tartot­tak az Agrártudományi Egye­tem tornatermében. Az elmé­leti anyagot természetesen gyakorlati bemutató is szem­léltette. éltünk, mind jobban megis­merjék a mi termékeinket és a társszövetkezetek termékeit — mondja Vincze Györgyné. — A szolgáltatások fejleszté­sére a méretes részlegünk és az üzlet kialakítására 100 ezer forintot költöttünk. — Gondolom, a fejlesztés öröm volt, hiszen tavaly gépi beruházásokra valamivel több mint negyedmillió forintot költhettek. Milyen gondjaik voltak s vannak? — Az úgynevezett saját anyagos termékeinknél tavaly nehézséggel járt, hogy az alap­anyagok egy részét nem meg­felelő minőségben vagy nem határidőre kaptuk meg. A leg­fájóbb az volt, amikor egy negyvenezer darabos női ruha megrendelést azért nem tud­tunk teljesíteni, mert az im­portból várt festék nem érke­zett meg a gyártóhoz. Tény, hogy a textilruházati termé­kek iránt csökkent a kereslet, mi is tudjuk, hogy a vevők igényesebbek, annál inkább ér­zékenyen érintett bennünket ez az eset. Kétszer annyit — Most már tudjuk: az esz­tendőt mégis jól zárták. — Persze hogy nincs na­gyobb ok a panaszra. Árbevé­telünk 31,5 millió forint volt. Ez másfél millióval kisebb a tervezettnél, de belőle- 22 mil­lió forint a szocialista export, amelynek nagy részét a Pexi fővállalkozási irodán és a Hungarocoop Külkereskedel­mi Vállalaton keresztül a Szovjetunióban levő partne­reknek adtunk el. Tőkés ex­portunkban viszont tavaly már a negyedik éve gyártottunk az NSZK-beli Hucke cég részére divatos gyermeköltözékeket. — Angol céggel is van kap­csolatuk ... — A Randal, az angol vevő ugyancsak évek óta visszatér kéréseivel. Ez évre megkétsze­rezi a tavalyi megrendelést és 25 ezer 500 férfi pizsamát gyártunk számára. Ez különö­sen öröm, hiszen bedolgozóink is újabb jelentős munkával köthetők le, egy részüknél megszűnik a gyakori átállás. — Hogyan sikerült a^tőkés export teljesítése? — Egy év alatt 3 millió 292 ezer forint lett a tőkés piacról származó árbevételünk, 43 szá­zalékkal több mint egy éve. — Az iméntiek szerint a bel­földi igényeknek szintén igye­keztek megfelelni. Telitett hazai — Az OKISZ Labornak kis­szériás termékeket gyártottunk, míg a Centrum Nagykereske­delmi Vállalt megrendelései egyre csökkentek. Ez utóbbit a piac telítettségével magya­rázhatjuk elsősorban. A péceli Ruházati Ipari Szövetkezet tavaly 3,8 millió forint nyereséget ért el, s 6,3 százalékos bérfejlesztést tud­tak végrehajtani. Hasonló eredményhez az idén még több erőfeszítésre lesz szükségük. F. I. Tápegység a számítógéphez Az isaszegi Lignifcr Ipari Szövetkezetben az idén mintegy ezer­kétszáz printer tápegységet készítenek el a Videoton számító­gépekhez. Képünkön: Tajti József argon védőgázzal hegcszti a tápegység mechanikus részét. Hancsovszki János felvétele Új aaichtiszáílomás Majd szeptember végén Már állnak a híd tartói A 30-as út szélén a Rákos­patak mellett állt és részben még ma is áll egy sárgára meszelt épület. Udvarán há­rom méter átmérőjű kutak adták a vizet, amit szivaty- tyúk továbbítottak az Erzsé- bet-park szélén álló Kálvária belsejébe, a vörös márvány­nyal burkolt tározóba. E 72 köbméteres tározó és az egész rendszer szerepe megszűnt, amikor Gödöllőn a korszerű vízellátásnak megvetették az MÉM Műszaki Intézet Takarékosan, ösztönzően A gépgyárak sokféle mű­szerrel ellátják az általuk ké­szített traktorokat és kom­bájnokat. Ezek azonban nem mindig, elégségesek. A gyakor­lat bizonyítja. Éppen ezért foglalkoznak néhány éve a MÉM Műszaki Intézetben az erőgépek kiegészítő műszere­zésével. A nagyüzemi kísérletek ér­tékelésekor kiderült: valóban szükséges egy-egy olyan mé­rő, adatrögzítő vagy éppen el­lenőrző műszer a traktorok­ra, amelyek a velük való munkát hatékonyabbá, jobb minőségűvé teszik. Ezek a fel­szerelések általában még ak­kor is kifizetődnek, ha nem olcsók, ám ha megbízhatóan működnek, a traktorost, a kombájnost jól segítik a mun­kában. Az intézetben három éve az energiagazdálkodási, a gépek üzemeltetésének tervezési és teljesítményük elszámolásának könnyítésére kezdtek kísérle­tet néhány műszerrel. A kuta­tások még nem fejeződtek be, de némi eredmény'már van. Ezek közül való az, hogy a jánossomorjai tsz-ben felsze­relt műszerrel, amely a trak­torok motorüzemének idejét regisztrálja, kimutatták; a gé­pek üresjárati ideje egyhar- madára csökkenthető. A székesfehérvári gazdaság­ban olyan üzemanyagfogyasz- tás-mérővel folytattak kísér­letet, amely a motorok kihasz­nálását, terhelését segíti, s alapja lehet az ösztönzőrend­szer bevezetésének. Peren az úgynevezett terhelésarányos üzemóra-számlálóval olyan adatokat kaptak, amelyek szá­mítógépes feldolgozásra is al­kalmasak. alapját. A szivattyúház és udvara a Városgazdálkodási Vállalat bázisa lett, de hozzá­építésekkel se tudta már fűnk’ cióját betölteni. A dolgozók munkakörülményei mind rosz- szabbá váltak. Őket jól érte a hír, hogy sok vita és ellenvetés, érvelés után az illetékesek itt jelölték ki az új buszállomás helyét, A vállalat elköltözött, a mun­katerületre a KÉV Metró Szol­noki főépítésvezetősége mun­kásai érkeztek. Ma szállítógé­pek és hídépítők dolgoznak itt. Már állnak egy új híd tartói a patak két oldalán Dobozy Gyula mérnök és Lestár István művezető sze­rint az ütemtervnek megfe­lelően haladnak a munkával. A terveket az TJVATERV ké­szítette. A főközlekedési úttal párhuzamosan halad majd a két épület, amelynek közepén zöldterület is lesz. A szolgá­lati és az utasforgalmi épület mögött tizenkét kocsiállás és parkoló lesz. A várakozókat büfé, újságárus, információs iroda szolgálja ki. A meleget központi fűtés adja. Szeptember végére tervezik az átadást és a feltételek eh­hez meg is vannak. Hatalmas területet kerítettek le és ez nehezíti a lakótelepiek közle­kedését, de ez kellett a beru­házáshoz. Ahol szintbeli elté­rés lesz, ott földrézsűt alkal­maznak, a park jellegét nem befolyásolják. Érkezésünkkor jelentette a szállításfelelős, hogy a vasúton több vagon vasgerenda érkezett. Indul­tak is kipakolni. Csiba József VÉDTELENÜL. Fiatal bará­tom az aszódi vasútállomás mögötti halódó tóhoz vezetett. Nagyon szép hely, meg fogod látni, bizonykodott menet közben. A tó tényleg szép volt, láttunk tőkés récét is, meg leégetett nádast, ahol nem tudjuk, mi pusztult el. Az oda- és visszavezető úton vi­szont végig gondterhelt vol­tam, mert jószerivel csak a pusztulás nyomaival találkoz­tunk. A mezővédő erdősorokat mi tizen- és huszonévesek már természetes képződmé­nyeknek tartjuk. A nyárfák viszonylag korán vágásra érnek, tudjuk. Most sok ilyen fát kivágtak. Bizo­nyára megvolt rá az okuk. De miért nem nő a régi fasor mögött az új? A mezővédő erdősorok sor­sát tavaszi avarégetések ír­ják még, na és az ismeretlen fadöntők fejszéi. Ha a tavalyi égetést még kibírta a fa, s a seb begyúgyulása meg is in­dult, az idén már úgy elsze­nesedett a háncs, hogy nem lesz tovább. Egyszer azután nem lesz már mit égetni. Egy szakkönyv szerint a mezővédő erdősávok csök­kentik a szél erejét, a párol­gást, növelik a levegő relatív páratartalmát, fokozzák a harmatképződést, hőmérséklet­kiegyenlítő hatásuk van. Nö­velik a mezőgazdaság terme­lékenységét, a/ faanyag és a melléktermék '— például méz — termelése is jelentős. Köz­egészségügyi, porfogó hatása Égi-földi furcsaságok forintokban nehezen fejezhető ki. A még tönkre nem ment legelők feljavításának és ez­által az állattenyésztés fej­lesztésének a védőerdősávok ugyancsak fontos láncszemei. De mi gazdagok vagyunk. SZÓTÁR. Ülünk a lovas kocsin, Kati engedelmesen húzza a rakományt. Nagysze­rű érzés fenn a bakon, maga­sabban, mint az autóban és ablak, ajtó nélkül, a szabad ég alatt. Lassú az iram. Évek óta nem ültem lovas kocsin. Figyelem a lovat. Más főne­vet nem merek írni, mert nem tudom, helyeset választa­nék-e. Ehhez ugyanis egyálta­lán nem értek. Azt megállapítom, hogy kü­lön mesterség az egyes foga­tot úgy bekötni, hogy a kocsi­rúd ne dörzsölje ki a ló olda­lát. Vigyázok, hogy valami butaságot ne mondjak. Otthon előveszem a magyar—francia szemléltető szótárt s kinyitom a megfelelő oldalon. Ez kell nekem! A lovas fogat rajzát tanulmányozom. Kantárzat: szemellenző, homlokszíj, tar­kószíj, orrszíj, zablái, torok­szíj. Szügyhámszerszám: mar­szíj, hátszíj, gyeplő, szügylap, táskány, istráng, hasló. Keve­sek élő nyelve ez már csak. De szép. A FA ÜZENETE. Nincs két egyforma fa, tehát kétszer is meggondolja az ember, kivág­ja-e azt a példányt, amelyiket évtizedek alatt megszokott, bár terméséből szinte sosem ehetett. Végül dönt az éssze­rűség. A beteg fák kivágásá­val a többi egészségét is óv­juk. De amikor a kisebb gyö­kerek elvágása után döntjük a vén fát, a főgyökér úgy törik el, mintha a szívünk szakad­na meg. Ültetője gondolt-e erre a pillanatra, amikor az első kanna vizet rálocsolta? Én gondolok-e arra, hogy egyszer az általam ültett fát is kivág­ja valaki? Az öreg, állva ha­gyott körtefára nézek, tőle vá­rok vigasztalást. Vadkörtére oltotta vagy negyven éve nagynéném férje, akit sosem láthattam, mert születésem előtt meghalt. Régi fényképe­ken még fiatal volt ez a fa. Együtt öregedett a házzal. Ma már az a ház sincs meg. De szeptemberi gyümölcsében mindezt megtalálom, benne érzem. Azért ültettem most fákat, hogy őszülő fejjel is legyen gyümölcsünk. Ám öreg embe­rek is ültetnek csemetéket az­zal a szent elhatározással, hogy termésükből maguk is fogyasztanak majd. Nem is határoznak el semmit: termé­szetesnek veszik. Élni ugyanis csak így lehet. MEGJÖTTEK. Tavaly talán rendhagyón, rövid hírben szá­moltunk be arról, hogy a Gal- ga mentére is megérkeztek a fecskemadarak. A pár sor fo­gadtatása azután eloszlatta kétségemet a hír fontosságá­ról. Többen ugyanis a sze­memre vetették, hogy ők már sokkal korábban látták, a kedvenceket. Nagyon sokan várják a két legnépszerűbb madár tavaszi érkezését, a fecskéét és a gó­lyáét. Húsvét előestéjén szólt egy ismerősöm arról, hogy ő a bagi Sport utcában már lá­tott fecskét. Mi nem lakunk sokkal távolabb, de ebben az örvendetes élményben csak húsvéthétfőn volt részem. Ak­kor sem hozzánk jöttek a mol­nárfecskék, hanem a szomszé­dos ház valamelyikéhez, de ez nem számít. Az a fontos, hogy láttuk csodálatos röptét. Előttünk, egyszerű termé­szetkedvelők előtt örök rejtély marad, hogy hogyan találnak mindig vissza. Érkezésük időpontjából vajon milyen következtetést vonhatunk le? Késik a tavasz, állítjuk. Gár­donyi Géza viszont azt je­gyezte fel titkos naplójában, hogy 1918-ban április 15-én, 1921-ben április 18-án, 1922- ben csak május 2-án jelentek meg az első fecskék. Ezek sze­rint az idén optimisták a fecs­kék. Vagy az Egri csillagok szerzője nézett későn az égre. Balázs Gusztáv ISSN 0131—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom