Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

Fésúsfonó A szövőkor kiállítása A gödöllői szövőkor kiállítá­sát rendezik meg a Hazai Fé­sűsfonó- és Szövőgyár kistar- csai gyárának kultúrtermében. Megnyitja Kecskés József, a gödöllői művelődési központ igazgatója, ma, hétfőn délután 2 órakor. Utána Remsey Flóra iparművész tart tárlatveze­tést. Végezetül szövőbemuta­tó. A kiállítás április 19-ig lesz nyitva. Másodszor is Kiváló a Dobó A vásárlók körében igen népszerű Gödöllőn a Pest me­gyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat Szabadság téri 509-es boltja. Ebben az üzletben régi múltra tekint vissza a szocia­lista brigádmozgalom. A Dobó Katalin nevét viselő kis közösség tavalyi munkája eredményeképpen most már második alkalommal nyerte el az aranyfokozatú brigádcímet. A szocialista brigád egyik tagja, Tóth Béláné ezúttal a vállalat kiváló dolgozója el­ismerésben részesült. Máté! Zárva a könyvtár Nyitás két hét múlva Leltár miatt mától zárva tart a gödöllői Juhász Gyula Könyvtár. Legközelebb e hó­nap 29-én, hétfőn fogadja az olvasókat, a szokásos időben. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLVAM, 87. SZÁM 1985. ÁPRILIS 15. HÉTFŐ Az ikladi Ipari Műszergyár­ban tavaly a nem rubelelszá­molású export 172 millió fO' rintot tett ki, idén pedig a terv szerint 190 millió forint lesz. Miként Kiss Kálmán ke­reskedelmi igazgató elmondta, ehhez a 15 százalékos növe­kedéshez elegendő megrende­lés van a birtokukban, A ke­reskedelmi igazgató a1 közel­múltban az NSZK-ban járt. — Nyugat-Németország a légnagyobb vevőnk — mon­dotta. — Jónevű cégeknek szállítunk és jónevű új part­nerekkel léptünk kapcsolatba. Utazásom a velük való együtt­működést szolgálta. — Mely dollárral fizető or­szágokba szállít még a válla­lat? — Például Jugoszláviába, Olaszországba, Belgiumba, Hollandiába. De megemlíthet­ném még a skandináv orszá­gokat is, Dániát és Svédor­szágot. Főként az egyfázisú speciális motorjaink iránt ér­deklődnek, amelyeket még ßüami lakások Az eiadás bonyodalmai Ami az egyik oldalán sok, az a másikon könnyen bizo­nyulhat . kevésnek. Ismeretes, hogy az állami lakásokban élők lakbérét 1988-ig fokoza­tosan emelik egy korábban megszabott mértékig. Ez nyil­vánvalóan terhet jelent azok­nak, akik ilyen lakásban lak­nak. A befolyó összeg azon­ban még 1988 után sem véri el a házkezelés, karbantartás, korszerűsítés, felújítás szoká­sos összegének a felét. A fenntartó tehát kevesli a befo­lyó összeget. Ezért is született a döntés, hogy lehetővé teszik azoknak az állami lakásoknak az el­adását, amelyek fenntartása az átlagosnál jelentősen na­gyobb költségeket igényel. Főleg olyan épületekre gon­dolnak, amelyek kertvárosi övezetbenben vannak, koruk meghaladja negyven-ötven évet. Közműveik nincsenek teljesen kiépítve. Gödöllőn a tanács végrehaj­tó • bizottsága az ilyen házak kezelőjét, a Városgazdálkodá­si Vállalatot bízta meg az in­gatlanok eladásának előké­szítésével. Az eladás az OTP helyi fiókjának hatáskörébe tartozik. Ezeknek a házaknak az el­adása elég bonyolult feladat. Ez derült ki abból a beszá­molóból, amit a vállalat ter­jesztett a végrehajtó bizottság elé. Eddig elsősorban olyan lakóépületekké! foglalkoztak, amelyeket bérlői meg akarnak venni. Természetesen a válla­lat is kezdeményezhet, akkor azonban már sok akadály tor­nyosul az eladás elé. Ilyenformán nem is sikerült egyetlen üzlet sem. Ez eset­ben ugyanis vagy lakottan ad­hatnák el, vagy úgy, hogy a lakókat más lakásba költözte­tik. Lakottan nem veszik meg. Kiköltöztetni nem lehet őket, mert nincs megfelelő, cserela­kás. Sok egyéb ok is meghiú­sítja az eladást. Például a bérlő kora, szociális helyzete. A végrehajtó bizottság kü­lönben 1983-ban 18 lakóépület, (34 lakás), tavaly további 14 ház (59 lakás) elidegenítésé­nek előkészítésével bízta meg a vállalatot. Tavaly hét épület, tizenkét lakás eladásának elő­készítése fejeződött be. Az idén hatra lehet szerződést kötni. Az adatokat azért idéz­tük, hogy lássuk, nem kevés házról, lakásról van szó. Az állami lakások forgal­mának meggyorsítására tették lehetővé, hogy a bérlő, megfe­lelő ellenőriekért, lemondhat a jogviszonyról a kezelő javára is. Eddig azonban mindössze négyen jelezték ilyen szándé­kukat. A gyerekek készítették Kiállítást rendeztek a gödöllői 3-as számú napközi otthonos óvoda gyerekeinek munkáiból. A kicsik, a szülők és az óvó­nők közreműködésével a patronáló brigádok által adott hulla­dékanyagokból készítettek különböző játékokat, szekrényeket, babákat, állatokat. Komár Erzsébet felvétele versenyképes árakon tudunk kínálni. Jelentős az idei ju­goszláviai szállításunk. Ebben az országban a Transelektro közreműködésével tőlünk au­tomata mosógépmotorokat vá­sárolnak, cserébe ők hűtőszek­rényeket és mélyhűtőket kül­denek hazánkba. Ezek a tar­tós fogyasztási cikkek, jól tudjuk, régóta hiánycikkek Magyarországon. — Milyen új gyártmányok­tól várja a gyár az új tőkés piacok megszerzését? — Tavaly decemberben a Transelektro közreműködésé­vel aláírtuk a megállapodást a finn Cumera céggel, amely motoros hajtóművek gyártá­sára specializálta magát. A megállapodás értelmében e cég az elektromotor-gyártást — melyet nem tud gazdaságosan végezni — berendezéseivel együtt lízing, azaz haszonbér- let formájában átadná az Ipari Műszergyárnak. Finn részről már jóváhagyták ezt az egyezményt, a mi főható­ságaink jóváhagyása hama­rosan várható. — Mit jelent ez a lépés az Ipari Műszer gyárnak? — Garantált visszavásárlást, biztos piacot, tartós együtt­működést. ( Rubelelszámolású exportjuk teljesítésére több tárgyalást is folytatnak. Többek között autóbuszszellőző eladásával kapcsolatban egyeztetik el­képzeléseiket. Ez a termék az Ikarus járműveibe beépítve kerül a Szovjetunióba és tő­kés import helyettesítését te­szi lehetővé. A belföldi igényekről sem feledkeznek meg. Tavaly a termelési értéket 17 százalék­kal növelték, s idén szintén ilyen növekedést szeretnének, hiszen a hazai felhasználók­tól máris annyi megrendelé­sük van, hogy 1988 áprilisáig alig győzik. Garamvölgyi Annamária Holnap folytatódnak Tanácstagi jelölések Gödöllőn holnap folytatód­nak a tanácstagi jelölő gyűlé­sek. Ezúttal négy helyen, az 1-es, a 3-as, az 5-ös és a 12- es választókerületben. Az 1- es és az 5-ös körzeté a Dam­janich, a 3-asé a máriabes- nyői alsó, a 12-esé a Petőfi iskolában lesz. Valamennyi es­te 6 órakor kezdődik. A vá­lasztókerületekhez tartozó te­rületek : 1-es: Birs utca, Boróka ut­ca 1—9., 2—22, Juhar, Kert utca, Kertész köz 1—3., 2, 4., Ä nap programja Gödöllő, művelődési ház: Hamupipőke, a Pécsi Bóbi­ta Bábszínház vendégjátéka, 9.30 és 11 órakor. T. Williams: A vágy villa­mosa, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégjátéka, 19 órakor. Videomoziklub, 19 órakor. Reismann János emlékkiál­lítása, megtekinthető 15—19 óráig. Játék műalkotásokkal (já­ték az azonos című ITV-s so­rozat alapján) 12 órakor. Tör­ténelmi játszókor 5. osztályo­soknak, ősi dallamok, histó- riás énekek, 6 osztályosoknak. BBS-filmek vetítése, elem­zése 8. osztályosoknak, 13 óra­kor. Gödöllő, Karikás Iskola: író—olvasó találkozó. Nagy Katalin ifjúsági íróval beszél­getnek felső tagozatos tanulók, 15.30 órakor. A kísérlet bevált A katonaélet előtt Tavaly próbálták ki először Pest megyében tábori körülmények kö­zött a sorköteles fiatalok általános honvédelmi oktatását. A sikeres kí­sérletért az elismerés mindenekelőtt Molnár Ilonát, a Magyar Honvé­delmi Szövetség gödöllői városi titkárát illeti, bár az is kétségtelen, hogy sokan segítették igyekezetében. A tapasztalatok összegezése nemcsak azért Indokolt, mert az Idén már Budaörsön. Dabason. Érden s Szentendrén is követik a gödöllői példát, hanem azért is, mert — mint minden új kezdeményezésnek ennek is akadnak ellenzői. — sátortábor várta őket. A laktanyában honvédségi gya­korlóruhát öltöttek, s azontúl úgy kellett élniük, mint a ka­tonáknak. Négy szakaszt al­kottak — ezekből egy a bu­daörsi legényeké volt —, s fegyelmezetten vonultak egyik oktatótól a másikhoz, a tanrend szerint Az előadók társadal­mi munkában vállalták a kü­lönleges feladatot. A 9 napon — két hétvégen és 5 munka­napon — együtt éltek tanítvá­nyaikkal. Dicséretükre legyen mond­va: a három analfabétát ne­vük leírására is megtanítot­ták. Bikádi István, a péceli mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet honvédelmi klubjának titkára, Czeczulics Gábor, a Ganz Árammérőgyár tartalékosai honvédelmi klub­jának titkára, Gere Sándor veresegyházi, Jánosi József isaszegi klubtitkárok, Köles Ferenc, az ikladi Ipari Mű­szergyár honvédelmi klubjá­nak titkára és Nagyaltai Gá­bor törzsőrmester, az aszódi honvédelmi klub titkára már csak azért is megérdemlik az elismerést, mert az idén is vállalták ezt a társadalmi munkát. Miként vélekedtek erről a próbálkozásról a fiatalok? Az első két nap > í nehezen tűr­ték a katonás fegyelmet. Ké­sőbb túlnyomó többségük azt mondta, jobb ez így, mintha hússzor kellene hétvégeken eljárni az oktatókhoz. A Gödöllő vonzáskörzetéhez tartozó tanácsok megértették ennek a kezdeményezésnek a jelentőségét. Az aszódi hon­védalakulat számára termé­szetesen többletmunkát jelent az idén is a fiatalok táborá­nak fenntartása, oktatásuk tárgyi feltételeinek megterem­tése: a parancsnokok szerint azonban ez a befektetés meg­térni; amikor az alapismeretek birtokában a most beiskolá- zandók megkezdik majd a ka­tonaéletet. Cs. S, Jó tudni, hogy azoknak a fiatalembereknek, akik a 8 általános osztály elvégzése után riem tanulnak tovább, vagy 17 éves korukig nem végzik el az általános iskola 8 osztályát, a néphadseregbe való bevonulásuk előtt 80 órás általános honvédelmi ok­tatásban kell részt venniük. Tavaly a gödöllői vonzáskör­zetben tábori körülmények között oktatott 148 fiatalem­ber közül például hárman a nevüket sem tudták leírni. Nyilvánvaló tehát, hogy az oktatók, akik politikai, polgá­ri védelmi, lőelméleti és sza­bályzati ismereteket akarnak tanítani, nincsenek könnyű helyzetben. Koza Imréné. a gödöllői ta­nács munkatársa a vonzáskör­zethez tartozó tanácsokkal együtt elérte, hogy a számítás­ba vett fiatalok megjelentek a 9 napos oktatáson. Az aszódi honvédlaktanya futballpályá- ián — Sztán István őrnagy, parancsnokhelyettes jóvoltából Fenyvesi főút 2—42., Fenyvesi Nagy út 1—63., 2—80., Feny­ves köz 1—7., Fenyvesi dűlő, Fodor köz, Százszorszép utca, Tavasz utca 2—16., Toboz, Al­ma utca. 3-os: Bánki Donát utca 1— 11., Dimitrov 1—15., 2—12., Gárdonyi 1—34., Harmat 1— 21., Mikes Kelemen 1—17., 2—16., Puskás Tivadar 1—29., 2—18., Szabadság út 70—72., 72/b, 154—234., Szamuely 1— 21., 2—18., Székely Bertalan 1—11., 2—22. 5-ös: Antalhegyi 1—95., 2— 100., Ibolya 1—29., 2—76., Mó­kus 2—4., Szarvas 2., 2/a, 2, b, 2/c, 2/d, 1—17., Virág köz 1, 2—4., MÁV 10-es őrház, Ba- bat-puszta, Zöldház, Panorá­ma utca. 12-es: Bacsó Béla utca 1— 15., 2—6., Bartók Béla 1—7., 2—8., Fillér 1—3., 2—4., Fo­rint 1—5., 2—12., Jókai Mór 1—21., 2—22., Kaffka Margit 1—3., Kiss József 2—38., Mun­kás 1—15., 2—16., Ságvári Endre 5—7., 2—6., Somogyi Béla 13—29., 8—24., Szabad­ság út 33—53., Vörösmarty Mihály 1—11.. 2—18. Az álarcos lovas legendája. Szinkronizált, színes amerikai westernfiím. 4 és 6 órakor! Végállomás. Színes, szinkro­nizált NSZK bűnügyi film. 18 éven felülieknek. Csak 8 óra­kor! Több helyen húzódoztak A turaiak szövetkezetei akartak Az Ideiglenes Kormány kez­deti tevékenységének legjelen­tősebb lépése a földreform volt. A rendeletet követően megalakultak a végrehajtás különböző szintű szervei. A falvak a földkérdést il­letően a rendelet megjelenése előtt sem voltak tanácstala­nok. Versegen például az el­hagyott földesúri birtokokra gondnokokat neveztek ki, s azt tervezték, hogy az uradal­mi földeket a cselédeknek és az agrárproletároknak adják ki részes művelésre, mégpe­dig oly , módon, hogy a ter­mény kétharmada a művelőt illeti. m A turaiak elképzelése a vérségiekét is fölülmúlta: a nemzeti bizottság március 6-án megtartott ülésén előter­jesztést tettek az elhagyott föl­dek szövetkezeti formában történő megművelésére. A kö­zös gazdálkodásra vonatkozó tervezetet elküldték a járási főszolgabíróhoz, aki válaszá­ban várakozásra intette a fo­lyamodókat, tekintettel a ké­szülő földreformrendeletre, amelynek megjelenése után mozgalmas napok köszöntöt­tek a falvakra. Április elején megalakultak a földigénylő bizottságok, amelyek tagjait gyűléseken választották meg, mégpedig oly módon, hogy körülbelül minden húsz igénylőre egy bizottsági tag jutott. E fontos községi szervekben a kommu­nisták voltak többségben. El­ső teendőként fölmérték az igénybe vehető területek nagy­ságát, ami településenként vál­tozott, s hozzáláttak az igény­lők összeírásához. Az igényléstől több helyen húzódoztak az első napokban, így például Valkón és Cinko- tán. E passzivitás mögött az ellenforradalmi rendszer dol­gozókat megfélemlítő, az em­beri méltóságot sárba tipró légkörének hatása húzódott meg. A húzódozókat olyan kérdések aggasztották, mint: mi lesz, ha visszajön az ura­ság? Mi lesz, ha nem kapunk kommenciót? Hogyan dolgo­zunk majd intéző nélkül? A visszatérő földesúrtól való fé­lelmen és az egyéb aggályo­kon csakhamar felülkerekedett az évszázada melengetett jo­gos birtoklási vágy, s a lis­tákra egyre több név került fel. m w A főispán levélben szólítot­ta fel a járási főszolgabíró­kat, hogy folyamatosan tájé­koztassák a földreform végre­hajtásának pillanatnyi állásá­ról. Az aszódi főszolgabíró áp- : risí 12-én keltezett levelében : a következő adatokat jelentet- i te: 2612 igénylő között 8044 i katasztrális hold földet ősz- i tottak ki a járásban. A kiosz­tott földek mintegy felét a földműves napszámosok kap­ták, további, körülbelül húsz­húsz százalékát a volt gazda­sági' cselédek, illetve a törpe- birtokosok kiegészítésként. A fennmaradó részt más rétegek igényjogosultjainak ítélték. m* . w A földreform végrehajtása rendkívül gyors ütemben zaj­lott le, május végére lényegé­ben áz egész megyében befe­jeződött. A végrehajtás során számos nehézséggel kellett szembenézni. Az egyik legna­gyobb az volt, hogy számos helység szűkölködött fölosztha­tó földterületben. A volt aszódi járásban Bag rendelkezett a legkevesebbel, mindössze 338 katasztrális holddal, így ért­hető, hogy a megyei földbir­tokrendező tanács alapos mér­legelés után a 136 igénylőből mindössze 93 jogosultságát is­merte el. A kiosztható terü­let kicsiny volta mellett gon­dot jelentett annak milyensé­ge is: jelentős része alkalmat­lan volt a művelésre. Végül is több bagi igénylő a galga- hévizi határban jutott saját birtokhoz. Nemcsak Bagón, Boldogon sem volt elegendő kimérhető föld, így tíz Sándor-majori családnak Kartalon rendelte el igényük kielégítését az Or­szágos Földbirtokrendező Ta- ■ nács. Ez a szerv mondta ki a végső szót egy-egy major, ta­nya hovatartozási vitájában is. Ilyen döntés alapján csa­tolták el Versegtől Varsányi. Cifra-majort, József-majort, Kerekharasztot. Míg az előbbi kérdések két vagy több község között adtak vitára alkalmat, az agrárfor­radalom végrehajtása egy-egy településen belül sem volt zökkenőmentes. Esetenként fe­szültséget idézett elő az osz­tás mértéke, némely bizottság önkényes eljárása, a hadirok­kantak, özvegyek, pályamun­kások stb. jogosultságának megítélése. A földosztással párhuzamo­san házhelyeket is kimértek. A volt aszódi járásban 2440 sze­mély jutott ekkor házhelyhez, amelyek nagysága az adott község lehetőségétől függően 400—800 négyszögöl között változott. A földreform gyökeresen átalakította a falvak gazdasá­gi viszonyait, leszűkítette a tőkés kizsákmányolás körét. Jóllehet a gazdag parasztság gazdasági ereiét nem módosí­totta érzékenyen, uralkodóvá tette az egyéni munkán ala­puló kisbirtokrendszert. Poli­tikai hatása sem volt kevésbé jelentős: megerősödtek a kom­munista és a népi demokra­tikus erők, amelyeknek a to­vábbiakban még számos fel­adattal kellett megbirkózniuk. Bene Mihály ISSN 0133—1937 (Gödöllői Hírlap) Biztos piac, tartós együttműködés fkíadi motorok Nyugat-Európába

Next

/
Oldalképek
Tartalom