Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-15 / 87. szám

CEGLÉDI xJ£íria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM 1985. Április 15. iiétfö iészágiarték a városban Az egészséges állomány fontos Gondjuk van haszonállatra, vadra Cegléd mezőváros voltára utalnak a régen épült lakóhá­zak, lakónegyedek. Némely háznál a hosszan húzódó ma­gas kerítés fele tulajdonkép­pen hatalmas, kátszárnyas ka­pu, bejáróhelye fogatnak, jó­szágnak, A terménytároló még ott áll á kert végibfn és az udvarról egyágú létfán lehet felkászálódni a szénapadfösra. Ám a nagy kapuk mellett levő kis kapuk nyílnak az utóbbi időben inkább. Rende­let szabja meg, a város mely részében lehet több-kevesebb jószágot tartani, Előírás a hi­giénikus körülmény megte­remtése a jószágtartásihoz és az is. hogy a házi jószágsereg- let a szomszédokat se késztes­se berzenkedésre. Gyérítetíék a rókákat A város állategészségügyi helyzetével ebiben az évben már foglalkozott a tanács vég­rehajtó bizottsága, meghall­gatva a kerületi főállatorvos jelentését, s némely kérdésre rögvest reagáltak, határozati javaslatba foglalva a felada­tokat. A városban a Pest megyei Állategészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás, annak kihelyezett szakemberei és az csáilatarvesefc tótjáir-reh feladatkörükét. Az állomás a szolgálat szervező, irányító és ellenőrző feladatait a kerületi fő^llatorvos vezeti, adja ki. Cegléden két állami, körzeti állatorvos, három hatáskörrel és magángyakorlattal feruhá- zptt üzemi főállatorvos, két üzemi állatorvos, egy élelmi- szerhigdémikus állatorvos és egy fő, egy hatáskörrel és ma- gán.gyakorlaiti joggal rendel­kező’ állatorvos munkálkodik. A városban működik a körzet állatkórháza, a - PENOMAH- nál pedig az élelmiszer-ellen­őrző kirendeltség. Az állategészségügyi szolgá­lat fontos feladata a jószágot pusztító fertőző betegségek el­leni védekezés. Elsőként- lehet ide sorolni a veszettséget, ami állatra, emberre egyaránt ve­szedelmes kór. Az utóbbi években veszett róka miatt nemegyszer hathatósan fel kellett lépniük, megtenni a szükséges intézkedéseket. Fontos az évenkénti kötele­ző védőoltás, melyet a váro­siak házőrző ebei, kedvtelésből tartott kutyái kapnak. Ceglé­den tavaly több mint 6100 ebet részesítettek veszettség elleni védőoltásban. Sajnos, nem ke­vés az olyan kutyatulajdonos, aki a kötelező adóbefizetés, vagy nemtörődömség miatt ezt a feladatot inkább elhanya­golja, nem veszi a fáradságot, hogy a négylábút a megadott időpontra az oltóhelyre elvi­gye. A veszettség elleni védeke­zést szolgálja tavaszonként a határban az állatorvosi irá­nyítással történő rókagyérítés: a mezőőrök, vadászok által számon tartott rókakotoréko- kat, od-ukat gázosítják el. Ta­valy negyvennyolcat semmisí­tettek meg így, kilenc felnőtt rókát lőttek, huszonnégy kö- lyökrőkát ástak ki. Még jobb is lehetne A háziállatokat is számos fertőzés, betegség érheti éle­tűk során, legyen a jószág szárnyas vagy négylábú. Köte­lező a baromfik évenkénti, in­gyenes, pestis ellenig védőol- 'táSai Ad- állátegásZSégőrr szól-' gálát ez ügyben tavaly több mint 3 ezer 500 ceglédi portát keresett fel és több mint 169 ezer baromfit oltottak be. Gondjuk van a méhekre — a városban hat méhegészségüsyi felelős van. A házinyulakat oltással a myxomatózis ellen védik. A mezőgazdasági nagyüze­mekben, ahol sertést, szarvas- marhát, juhot százával tarta­nak, fontos, hogy a jószág idő­ben megkapja a kórók elleni védőoltást. Sőt, már magával a megelőzéssel is törődnek, szűrővizsgálatokat végeznek sorra. Országos program a fertőző betegségektől mentesí­tés: előrehaladás, hogy a város teljes szarvasmarha-állománya mentes a gümőkórtól és a bru­cellózistól. A GASV3ESZ tevékenységéről tárgyaltak Ä tisztaság hava Törteién Meggyfák a hasak előtt A napokban tartott ülésén a törteli tanácstestület a GAMESZ (Gazdasági, Műszaki Ellátó Szervezet) kétéves te­vékenységéről tárgyalt. A köz­ségben 1983. január 1-én ala­kult ez a szervezet, és tevé­kenységét először most' ele­mezte a testület. A GAMESZ-nek kell — a költségvetés keretein belül — a tanácsi intézmények műkö­déséhez és egyes lakossági szolgáltatásokhoz a tárgyi és személyi feltételeket megte­remteni. Működési területük­höz tartozik az óvoda, az is­kola, a könyvtár, a művelődé­si ház és az egészségügyi in­tézményhálózata. Ők foglal­koznak a piac- és vásártartás­sal, a köztisztasággal és a la­kásgazdálkodással is. Az elő­terjesztett beszámolóból, vala­mint a hozzászólásokból ki­tűnt, hogy nem volt egyszerű megszervezni a részleg mű­ködését. Ennek a községi viszonylat­ban nagy területre kiterjedő gazdálkodásnak az az előnye, hogy lehetővé teszi az átfogó pénzgazdálkodást. A húsz al­kalmazottnak a nagy tél sok teendőt adott. Ha a szükség úgy kívánta, fűtött a kőmű­ves, tüzelőt szállított az asz­talos, de fennakadás nem volt. Már e két év alatt sok olyan feladatot megoldottak, amire eddig vagy elég pénz, vagy kivitelező nem volt. Céljuk most már nemcsak a hibák gyors elhárítása, hanem a megelőző karbantartás, ami bizony ráfér az intézményhá­lózatra, a szolgálati és az ál­lami bérlakásokra. A tanácsülés áprilist tiszta­sági hónappá nyilvánította. A közeljövőben tartják a szoká­sos lomtalanítási napot, ami­kor tehergépjárművekkel ösz- szegyűjtik és a szeméttelepre szállítják a téli hulladékot. Ráfér a nagytakarítás az utakra, árkokra, a közterüle­tekre is. Intézkedett a tanács a tava­szi fásításról, és száz meggy­facsemetét szereztek be. A fák a közeli napokban kerülnek földbe, s teszik szebbé a tör­teli utcákat. Ültetőjüknek nemcsak örömet, hanem gyü­mölcsöt is adnak majd idővel. Döntött a testület a Törtei községért plakett odaítélésé­ről, amelyet a felszabadulá­si ünnepség keretében ketten vettek át. Fodor Imre Mint a beszámolóból kitűnt, a nagyüzemek állategészség­ügyi helyzetén még van mit javítani. Kezdeni kell ezt az alapok: a higiénikus és kor­szerű körülmények kialakítá­sával — ez egyben a környe­zetvédelmet is szolgálja. Kifo­gásolható a nagyüzemek jár- ványmegelőző tevékenysége is, melyet erősíteni kell. Baj a zsúfoltság Az, hogy a nagyüzemek háztáji gazdaságokba kiadhat­nak tartásra, bérhizlalásra jó­szágokat, megváltoztatta a ha­gyományos állattartási formá­kat. Nem ritka a szinte nagy­üzemi méretű kisüzem sem. Az állatorvosok munkájára a gazdák igényt tartanak, jó a városban a bejelentési morál, és a betegségek kialakulása, terjedése ellen is hadat üzen­tek a jószágtartók. Náluk hi­baként némely ismeret hiá­nyát és a jószágok szállásának túlzsúfoltságát lehet felróni. Az ipari keverétotakarmányok etetésénél be kell tartani a technológiát. Ám meg kell je­gyezni, hogy a keveréktakar­mányok minősége nem egyen­letes, gyakran kifogásolható. Szó esett a tanácsi kezelés­iben levő állategészségügyi in­tézményekről is, az állatvásár- ' térről, a 'baromf ipiacról, a ha­tósági húsboltról, a gyepmes­teri telepről. Számos észrevé­telt jegyeztek fel az állattar­tási tanácsrendelet megvaló­sulásával kapcsolatban. A városi tanács végrehajtó bizottsága a tanács illetékes osztályának határidős utasítá­sokat adott, a helyzet javításá­ra, E. K. „Az új díjak ismeretében önnek joga van eldönteni, hogy berendezését a jövőben is használni kívánja-e. Ha nem, akkor kérheti CB-beren- dezése lepecsételését, vagy ér­tékesítheti azt.” De mert a CB-sek köztudottan szerény honpolgárok, ki nem ejtették volna, bár ott ágaskodott már a nyelvük hegyén, hogy na, ez azért szép, derék dolog, hi­szen a posta két kézzel szórja rájuk a jogokat, csak győzze­nek kitérni előlük. Nézni is öröm, miként nő a jogosult­ságok köre: immár egyedül döntheti el bárki, hogy óhajt-e készüléket vásárolni, amit aztán tetszés szerint használ­hat vagy nem használhat. Az áldóját, az ember* nem is tudja, melyik eshetőség után kapjon. Mert azok számára, akik a 20—25—30 (netán több) ezer forintért vásárolt és összeállí­tott szerkezeteket mégsem akarnák a komód mélyére rej­teni, készen áll egy döntés. Ez év februárjától úgynevezett frekvenciahasználati díjat kell leróniuk, az engedélyezett csa­tornák számától és a készülék teljesítményétől függően 240- től 1440 forintig. Ennek okát, tájékozatlan sorstársaikkal egyetemben a ceglédi CB-sek se nagyon ér­tik. Sokan közülük úgy érzik, mintha a műszer használatá­val és birtoklásával eleddig csupán rossz fát tettek volna a tűzre, s íme, most elnyerik méltó büntetésüket. Fizethet­nek díjat, cserébe a semmiért. Illetve, ha az idők múltával az így befolyt milliók majd pos­tai szolgáltatások formájában öltenek testet (panaszügyek in­tézése, modern bemérőkocsik stb.), hát az alighanem keve­sek, de mindenképp a kisebb­ség ügye marad. Közben érkezgetnek a pos­ta papírjai, hogy ki mennyit tartozik fizetni. Merengenek a CB-sek. Néhányójuknak hir­telenjében elege lett a frek­venciahasználatból, lepecsétél- tette a készüléket. Mások meg várakoznak, hátha történik valami. De ugyan mi történ­ne? — Teszem azt, Ceglédberce- len lakó szüleimmel szeretnék szót váltani — mondja Fodor Péter (4359) —, és ehhez egy olyan rádióm van, ami csak AM-üzemmódban működik No, ez a készülék 5-ös. 6-os térerőt tud produkálni, vele szemben viszont máris itt van egy külföldi állomás 8-as, 9- es térerővel, és az én forgal­mazási lehetőségem megszűnt. Mit lehet tenni? Növelhetem az adóm teljesítményét, csak­hogy az már szabálytalan. Szóval, esetenként nem tudjuk használni az engedélyezett sá­vot, ugyanakkor fizetnünk kell érte. A posta nem garantálja az éter tisztaságát. Kérdésünkre, hogy miként vélekednek a többiek, Cegléd­ről, Nagykőrösről és Újszil­vásról kaptunk válaszokat. Természetesen, rádión. A 15 991-es: — Érthetetlen, hogy miért kell minden készülék után külön-külön fizetni. Nagyon elegendő lenne, ha egy CB-s- től csupán egy rádió után szednének pénzt. A 19 246-os: — Nem értek egyet a frek­venciahasználati díjjal. Bár nem túl nagy összegekről van szó, mégis sérelmes. A CB szükséges is, hasznos is, ese­tenként életmentő eszköz le­het. A 16 790-es: — Bizonyos mennyiségű dí­jat helyesnek tartok, föltéve, hogy csak egyetlen készülék után jár, vagyis magáért a rá­diózásért, és nem a készülé­kekért. Föltétlenül bővíteni kellene a kedvezményezettek körét azokkal, akik a CB-t munkaeszközként használják. A 16 709-es: — Az ismert telefonínségen segíthetne a CB, csakhogy a díj bevezetése egészen bizto­san le fogja fékezni a rádióál­lomány gyarapodását. A posta mindenképpen korrektebbül járt volna el, ha mindjárt a kezdetekben kiveti az adót, és nem várja .meg, míg elterjed a rádiózás. A 18 942-es: — Az 1440 forintot soknak találom, mondjuk, egy 500 fo­rint körüli összeg méltányos és reális lenne. Ha már mu­száj díjat fizetni, legalább dif­ferenciáljanak. A CB-rádió- zásból nem származik anyag! haszna senkinek. A 16 079-es: — Szükségtelennek tartom a díjfizetést. Ha mégis kell, le­gyen a televízióéhoz hasonló. A 17 141-es: — Jó volna tudni, mit ad a posta. Mert eddig semmit se kaptunk, illetve most egy pa­pírt a tarifákkal. A 16 278-as: — Tanyán lakom, így tu­dom, hogy ebben a környezet­ben a CB nemegyszer létkér­dés: tűz üt ki, orvos kell stb. Úgy 200 méterre tőlünk van egy segélykérő állomás, de már fél éve meg se mukkan. A megállapított díj magas. Havi 10—20 forintot megfele­lőnek tartanék. A 12 161-es — A közületi CB-használók eddig is fizettek. A furcsa az egészben az, hogy még a köz­vetlen segélynyújtó intézmé­nyektől is pénzt szed a posta. A körkapcsolás során fölve­tődött többek között az is, hogy a díjakból származó be­vételekkel a posta olyan jöve­delemre formál jogot, amiért nem tett semmit. Amennyiben a posta befolyásolja a készülé­kek sorsát, föltétlenül illetékes lenne arra is, hogy visszavá­sárolja a használni nem kí­vánt CB-rádiókat. V. S. Pacalbál Több mint egy héten át az egészségügyiek birtokolják a törteli művelődési házat, tü­dőszűrés lesz április 15-től 24-ig. Ám ezt követően (27-én 19 órától) vigalom költözik a nagyterembe. A Vacsorás-bál kínálata: pacal, disznótoros, zene és tánc. Buszok közt hangya módra Érmet és pénzt cserélnek Minden hónap utolsó vasárnap délelőttjén találkoznak az crcm- gyűjtők ceglédi csoportjának tagjai a Kossuth Művelődési Központban. Pénzérmék, ploL-ííek, jelvények, emlékérmek ke­rülnek ilyenkor az asztalokra, cserére vagy eladásra kínálva a becses darabokat. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ahány ház, annyi szokás — így tartja a közmondás. Ám ez nem azt jelenti, hogy aki figyel s megtetszik neki a má­sik jó szokása, az ki ne pró­bálhatná azt. Észak-Dunántúl szép tájain gördült az autóbusz. Takaros tiszta települések maradtak el mögötte sorra, míg végül be­futott a soproni buszpálya­udvarraj ahol a mindenre ki váncsi. vendég tekintete meg­akadt egy jókora táblán, épp olyanon, amelyen a legszüksé­gesebb tudnivalókat szokták közölni. Ám a buszokat üze­meltető 19. számú Volán Vál­lalat nem tájékoztatást adott ezen, hanem kért. Kért, az utazóközönségtől, imigyen: „— Kedves utasaink, az autóbuszállomás közösségi hely, ahol kívánatos, hogy a szocialista együttélés normái szerint viselkedjünk. Kérjük ezért, vigyázzanak épületeink­re, berendezési tárgyainkra, használják azokat rendelteté­süknek megfelelően. Az önma­gukról megfeledkező útitársa­kat, ittas személyeket,- mind­azokat, akik viselkedésükkel, ruházatukkal a többi utas ter­hére vannak, figyelmeztessék és kérjék á forgalmi szolgálat segítségét. — Díjszabási, menetrendi információt forgalmi szolgála­tunk és elővételi pénztárunk ad. — Kérjük, az állomás terü­letén közlekedjenek fokozott óvatossággal, körültekintéssel. Minden kedves utasunknak kellemes utazást kívánunk!” A város autóbuszpályaudva- ra különben a nagy forgalom ellenére is ragyogott a tiszta­ságtól. Vigadalmas ünnep lé­vén, nem lehetett volna mon­dani, hogy a várakozók közül senki sem kóstolta a vidék borát, ne lett volna egyik-má­sik embernek virágos jókedve. De elvétve lehetett csak olyat látni, hogy valaki az álldogáló buszok közt, maga választotta úttalan úton kacskaringózott — könnyen kiderült, ki a helybeli és kit hozott más táj­ról a busz. Mindez piacos napon, a ceg­lédi buszpályaudvarnál ácso- rogva idéződött emlékezetem­be. Az emberek itt mint a hangyák, vonultak ide-oda, a tér szélétől a papírbolthoz, a közeli villamossági szaküzlet­hez, presszótól a patikáig, il-. latszerbolttól a malomipari szakboltig. A buszok közben gördültek és helyezkedtek, nagy vigyázva, hogy némely mász- kálónak kerekükkel ki ne va­salják a kabátját, össze ne la­pítsák a kosaras asszonyokat, Virgonc diákokat. Joggal fordulhatna kérelem­mel a Volán cég itteni válla­lata is az utazókhoz. Hátha fogna a szó és megtanulnák a rendet, mire az új buszpálya­udvar — melynek helyét már kijelölték a városfejlesztés távlati tervében, Cegléd tér­képén — elkészül... e. k. Vízilabda Budapest úttörő bajnokság I. korcsoport: Cegléd—Honvéd 3:3 (0:0, 1:2, 1:0, 1:1) Cseh Z.. Farkas F., Gabai. Revuczki M.. Nagy, Goór, Skul­téti. Csere: Farkas Zs., Dudás. Góllövők: Revuczki M. (2), Nagy B. II. korcsoport: Cegléd—Vasas 9:1 (2:0, 2:0, 3:1, 2:0) Kollár, Kónya. Zsoldos, Dő- czi, Sindely, Revuczki Gy., Pető. Csere: Bende, Mohos. Góllövők: Revuczki Gy. (4), Zsoldos (2), Sindely (2), Pető. Edző: Pákozdi József. B. M. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Éterből kapott pénz Adózzon, ha van adója és vevője Várakoznak, hátha történik valami

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom