Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-13 / 86. szám

Készülnek a borsószezonra Készülnek a borsószezonra Is a Gödöllői Tangazdaságban. A szántóföldi talajművclés, szántás, vetés gépeinek téli javítását már befejezték, csupán csak a kalászosok betakarító gépeinek rendbetétele van hátra. A telepített gépek közül most javítják a gödöllői kerület zöldborsócséplőit. Képünkön: Szálkái András géplakatos brigádjának két tagja, Bodzás Gyula cs Asztalos László a borsócséplőket szereli szét. Ilancsovszld János felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1985. ÁPRILIS 13., SZOMBAT Népi ellenőrök vizsgálták A közösségben végzett munka Üj átemelő a A gödöllői tv-torony környé­kén lakó mintegy száz család nevében panaszolta március 15-én lapunkban egyik olva­sónk, hogy többször okoz nekik bosszúságot a vízhiány. Leg­utóbb is, állította olvasónk, március elején 32 óráig szü­netelt a vízellátás. A napok­ban szerkesztőségünkben járt a gödöllői vízmű üzemmér­nökségének vezetője, Kurucz Márton, akitől bővebb tájé­koztatást kaptunk a tv-torony környékének ellátásáról. Az alábbiakban ezt ismertetjük. A március eleji zavarra utalva, ami szerinte sokkal rövidebb ideig tartott, el­mondta, hogy ezt a medence fertőtlenítése okozta. Ponto­sabban a tél, a hó, mert még 4-én is elakadt az a gép, amit máshonnan rendeltek, s ezért nem fertőtleníthettek a meg­szabott napon. A vizet azon­ban már leeresztették a me­dencéből, s egy napért nem lett volna érdemes úiratölteni. A gép másnap, tehát 5-én a helyszínre érkezett, ekkor el­végezték a szükséges munkát. Hogy napjaink emberének életében milyen szerepe, je­lentősége van a néphagyomá­nyoknak, arról meglehetősen sokat írnak, beszélnek, vitáz­nak a kérdés ismerői és értői. Mondják, a néphagyomány kö­zösséget teremt, s egymástól távol élő embereket köt össze, idegeneket tesz baráttá. Hogy mennyiro igaz a megállapítás, annak voltam tanúja a Hajdú megyei Földes község nevelé­si központjában rendezett or­szágos népzenei és népdalköri minősítő hangversenyen, aho­vá a hévizgyörki asszonykó­rust kisértem el. Egymás után érkeztek az autóbuszok és hoztak: Gábor­ján, Berekböszörmény, Berety- tyóújfalu, Aradványpuszta, Debrecen. Egyek, Nyíracsád, Püspökladány, Kákád, Újtikos, Vámospércs, Polgár, Nyír- adony, összesen húsz telepü­lés' mintegy ezer énekesét, népzenészét, hogy miközben a háromtagú zsűri előtt számot adnak felkészültségükről, megismerik egymás dalait, és ugyanakkor barátkoznak is. Jó volt látni, mennyi isme­rős köszöntötte a Hévizgyörk- ről érkezett asszonyokat. — Nem csoda, több mint tizen­öt éve együtt vagyunk, s jár­juk az országot — figyelmez­tetett Kovács Miklósné. — Az aradványpusztaiakkai Salgó­tarjánban énekeltünk együtt — emlékezett Bazsik Ferenc- né — innen az ismeretség. — A püspökladányiakkal Buda­pesten találkoztunk — mutat­ta be ismerőseit Gergely Ti- bnrné. — A debreceni Hajdú­ság citerazenekar tagjaival Harkányban, Siklóson volt kö­zös műsorunk — emlékezett Szouics Jánosné egy három évvel ezelőtti nyár eseményei­re. Dr. Balázs Józsefné, a kó­rus vezetője a nyíracsádi asz- azonyok között fedezett fel is­tv-toronynál Menjünk tovább. Az a baj a tv-torony környékiekkel, hogy túl magasan vannak. Ez olyan adottság, amin nem lehet vál­toztatni. Valamit azért mégis tehetnek. A vízmű ebben a hó­napban fejez be egy új áteme­lőt, amelyben a jelenleginél nagyobb szivattyú működik, ezáltal a mostani kétszáz liter helyett ötszázat nyomnak per­cenként a rendszerbe. A szakember szerint a lakók is növelhetnék az ellátás biz­tonságát. Ügy, hogy nyomás­fokozót szerelnek fel. Ehhez hatezer forint, no meg a víz­mű hozzájárulása szükséges. Az utóbbit minden további nélkül megadják. Nyomás­fokozóval gyorsabb az után­töltés, zavar esetén pedig, takarékos használattal, 1—2 napot ki lehet így húzni. A tájékoztatóhoz még any- nyit tett hozzá Kurucz Már­ton: a vízrnű emberéi mindent elkövetnek, hogy ne legyen fennakadás, nem csak a tv- torony, hanem egész Gödöllő területén a vízellátásban. Még nyáron sem. merősöket. — A Kecskeméten rendezett országos népzenei találkozón léptünk együtt színpadra — emlékezett. Pedig Hévizgyörk és a Haj­dú megyei együttesek között nem kicsi a földrajzi távolság. A Galga menti asszonyok úgy kerültek most ilyen távoli vi­dékre, hogy a minősítő hang­versenyt összekötötték egy há­romnapos pihenéssel. A ter­melőszövetkezet üdülőjében kaptak szállást. Két este a Hajdúszoboszlón pihenők is gyönyörködhettek énekükben, meg az asszonyok is élvezhet­ték a frissítő fürdés örömét, az együttlét vidámító perceit. Amikor a földesi nevelési központ színpadára léptek, érezhetővé vált a nagyszámú közönség izgatott várakozása. Hatottak ruhájukkal, hiszen ezen a vidéken nincs már élő népviselet, ezért a hévizgyor- kiek ráncos posztószoknyái, kézzel hímzett bársonyblúzai, aranyszegélyes pipiskés féké­től, rózsás kasmír kendői, szí­nes pántlikái meghozták a nyíltszíni tapsot. Két csokrot énekeltek. Bankó Gábor né és Pintér Sándorné voltak a szó­lóénekesek. Irtunk már elismerően ezek­nek az asszonyoknak a dal- kultúrájáról, hűen és tisztán megőrzött tájszólásukról, át­élt szövegmondásukról. A kró­nikás újabb jelzői most feles­legesek mert a szakértő zsűri véleményének idézése hű ké­pét adja az asszonyok teljesít­ményének. Csapó Károly, a Magyar Rádió népzenei osztályának munkatársa, a zsűri elnöke a következőket mondotta: — A Galga völgyéből érke­zett asszonyok csoportja nem­csak a dalokkal hozott elis­merésre méltót, hanem a da­lok összeállításával is. Az első A városi népi ellenőrök megvizsgálták, milyen a gaz­dasági munkaközösségek hatá­sa a lakossági ellátás színvo­nalára. A vizsgálat egy túrái, egy péceli, valamint három kercpestarcsai munkaközösség­re terjedt ki. A kérdésre na­gyon gyorsan és egyszerűen válaszolhatunk. Kiderült ugyanis, hogy ezek a gazdasá­gi munkaközösségek elenyésző mértékben látnak el lakossági szolgáltatást. Innen kezdve arra voltak kíváncsiak a népi ellenőrök, mit, hogyan, meny­nyire szabályszerűen végez­nek. Támogatás, szervezés Körzetünkben a lehetőség megteremtése utáni kezdeti időszakban nem sok munka- közösség alakult. A népi el­lenőrök kifejezésével élve, a sűrűsödés 1983-ben és tavaly következett be. Sorra alakul­tak a városban és a közsé­gekben a gazdasági munkakö­zösségek. S mint említettük, lakossági szolgáltatást nem­igen látnak el. Olyan is akadt, amelyik megszüntette effajta tevékenységét. Ilyen irányban a helybeli tanácsok sem ösztönözték őket, mondván, a kisszövet­kezetek, kisiparosok kielégítik a lakosság ilyen igényeit. Akadnak azonban olyanok, ámenek szívesen látnák, ha gmk is bekapcsolódna a szol­gáltatásba, készek az esetle­ges kezdeményezés támogatá­dalcsokruk — Aszód felől, Hatvan felől hidegen fú a szél — a hadifogság nehézségeire utalt, amit egy közös nagy fáj­dalmat kifejező ének követett. — Verje meg az isten azt az édesanyát, aki katonának ne­veli a fiát... A csokrot záró szóló, melyet Bankó Gáborné énekelt: — Zúgjatok haran­gok ... címmel, a magyar si­ratóénekek egyik legszebb al­kotásának számít, s ehhez volt méltó Bankónó előadása is. Jeszek Eva, a Kórusok Or­szágos Tanácsának munkatár­sa így szólt a hallottakról: — A vidámabb dalokba szin­te belekapaszkodott a közön­sára, szervezésre viszont nem gondolnak. így is nagy a le­terheltségük. A szakigazgatási szervek a munkaközösségek alakulásá­val kapcsolatos adminisztrá­ció gyors elvégzésére törek­szenek. Általában betartják a 30 napos határidőt. Csak ak­kor lépték túl, amikor a jóvá­hagyó határozat meghozatala előtt a munkaközösség a szer­ződésben több módosítást haj­tott végre. A gmk tagjai mindezek el­lenére túl bürokratikusnak tartják az eljárást. Ügy vélik, fölösleges a tanácsi és a cég­bírósági jóváhagyás. A népi el­lenőrök szerint nem az. A munkaközösségek csak olyan tevékenységet fejthetnek ki, amire másnak is hatósági en­gedélyre van szükségük. Eh­hez kell a tanácsi jóváhagyás. A cégbíróság pedig törvényes­ségi szempontból vizsgálja meg a bejegyezhetőség krité­riumait. Amire vállalkoznak Abban egyetértenek a taná­csokkal a népi ellenőrök, hogy az eljárás tartogat bürokra­tikus elemeket. Nehézkes pél­dául a létszám változásával összefüggő eljárásmód. Ügy tapasztalták, a gmk-k nyilvántartása szabályos és naprakész. Szükséges volna azonban egységes minta, mi­vel néhány tanácsnál nem ál­lapítható meg minden tény, adat. A tanácsok az eltelt ség, hallani lehetett a boldog fellélegzést, amelyet az asz- szonyok tánca, derű3 mosolya még vonzóbbá tett. Vavrinecz András népzene- kutató rövidre fogta mondan­dóját. — Köszönöm az él­ményt, amit nyújtottak. Kö­szönöm, hogy így megőrizték a népdalok ősi szépségét, hogy példázták: az igazi érték ké­pes a ma emberére ia hatni. Ezután az eredményhirdetés következett. A negyedik alka­lommal megrendezett népdal- körök országos minősítő hang­versenyén a hévizgyörkiek ne­gyedszer is országosan kiváló eredményt értek el, s Pintér Sándorné átvehette az arany fokozatot igazoló oklevelet. Nem csoda, hogy ezen az es­tén Hajdúszoboszlón sokan hallották a dalt: — Megkon- dult a hévizgyörki harang ... Keresik Mihály években nem nagyon ellen­őrizték a közösségek működé­sét, kivétel a városi, amely megvizsgálta néhány gmk te­vékenységét. Hogyan működnek a körzet­beli gmk-k? Egyáltalán: mire jöttek létre? Föld- és beton­munkára, takarításra, lakatos­iparra, szigetelésre, festésre, használt alkatrészek felújítá­sára, sütőipari szolgáltatásra. Közülük csupán az utolsó az, amelyik csak a lakosságnak dolgozik. A többiek közül csu­pán a használt cikkek falújí­tásával foglalkozz van kap­csolatban a magánkereskedők­kel, s így közvetve a lakos­ság. A fennmaradók kivétel nélkül közületeknek dolgoz­nak. Akad olyan is, amely csak megalakult. Azóta sem csinál semmit. Létszámuk csekély. A leg­nagyobb társaság 13, a legki­sebb 3 tagú. Megnézték az adminisztrá­ciót a munkaközösségek olda­láról is. Valamennyien jóvá­hagyott társasági szerződéssel rendelkeznek, megtörténtek a cégbírósági és tanácsi beje­lentések. Kivétel á túrái gmk, amelyik azonban nem is mű­ködik. Azt is megállapították, hogy a szerződésben, megsza­bott tevékenyspgi, körben dol­goznak. Ez azonban nem ad világos képet a tanácsoknak a szolgáltatást illetően. Ók pél­dául azt állították, hogy min­den gmk lakossági szolgálta­tást is végez. Az ellenőrzés so­rán azonban kiderült, hogy ez mindössze 10—15 százalékos arányt képvisel. A többség­nek, mint láttuk, semmiféle kapcsolata nincs a lakosság­gal. Arányos fizetés A gmk-k egyébként nem zárkóznak el a lakossági szol­gáltatástól, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közületi munka sokkal elő­nyösebb a számukra. Nagyobb mennyiségben kedvezőbb fel­tételekkel jutnak így munká­hoz, ami rendszeres, egysze­rű, hiszen csak egy-két meg­rendelővel kell együttműköd­ni. Nincs szükség különösebb propagandára sem. A népi ellenőrök átnézték a munkaközösségek belső életét is. Azt találták, hogy a szám­lázási kötelezettségeiknek ele­get tesznek. A kötelezően elő­írt nyilvántartások, bizonyla­tok mellett más módon is do­kumentálják munkájukat. A rendelet szerint készítik árve­téseiket. Rendszeresen meg­tartják a közgyűléseket, s a tagok szerint jövedelmük arányban áll, a végzett mun­kával. K. P. Vásár Országos sertés- és kirako­dóvásárt tartanak Gödöllőn, április 14-én, vasárnap. A nap programja Április 13-án: Gödöllő, művelődési ház: Na és Klub; horoszkópok, csillagképek, 18 órakor. Reismann János emlékkiál­lítása, megtekinthető 10—12 óráig és 15—19 óráig. Áprilu 14-én: Gödöllő, művelődési ház: Rcismann János emlékkiállí­tása, megtekinthető 10—12 óráig és 15—19 óráig. Körzeti gyermekszínjátszó találkozó, 10 órakor. h Szombati jegyzetii Fagyzug A földművelő embernek is megvolt a maga öröme. Amikor a harmatos hajna­lon végighaladt a soron, kikapálta a gyomokat vagy feltöltögette a burgonyát, talán nem is az volt az első cselekedete utána, hogy kiegyenesítse a dere­kát, hanem az, hogy visz- szanézett a kelő nap suga­raiban fénylő vetésre. Ma legalábbis így emlékezik vissza. És hozzáteszi, vé­leménye szerint nem lehel az jó mezőgazdasági veze­tő, aki nem fűződik kétke­zi munkájával a földhöz. Van ebben valami igaz­ság, hiszen a közvetlen kapcsolat a földdel sok olyan titkot elárul, amit más nem vesz észre, mert nem tapasztalt. Ilyenek például a fagyzugos terü­letek. Mivel a fagy önma­gában láthatatlan, csak kártétele után ismerhető fel. Más, jobban mérhető adottságok alapján talán érdemes lenne ott gyü­mölcsöst telepíteni, de emiatt nem. Régen bizto­san voltak ilyen esetek, ma már aligha engedi meg ezt a luxust a nagyüzem. Másvalaki az Agrártudo­mányi Egyetem előtt elha­ladva azt állította, hogy az onnan kikerülő hallgatók, azaz már gépészmérnökök és mezőgazdászok többet ártanak, mint használnak, mert kevesebbet tudnak a gyakorlatból, mint az egy­szerű emberek. Hiába győz­ködtem, hogy az egyetemet végzett emberek is egysze­rű polgárok a maguk ne­miben, hiszen éppen úgy szeretnek például, mint más halandók. Hiába kezd­tem volna hosszas vitába arról, hogy az egyetemis­ták szakmai gyakorlatokon is részt vesznek, s azt, ami hátrányuk van a földmű­vesekkel szemben, hamaro­san behozzák a munkahe­lyükön, viszont olyan is­meretekkel mennek el Gö­döllőről, amilyeket mások nem tudhatnak. Nem kell ahhoz egyetemi hallgatónak lenni, hogy e felsőfokú intézmény érté­keiből magunk is része­süljünk. A könyvtárat bár­ki használhatja. Hobbiker­tész ismerősöm mesélte. Először csak egy gyümöl­csöskönyvet ' kölcsönzött. Utána már többet, hiszen a könyvtárban minden jelen­tősebb gyümölcsről kötetek találhatók. Aztán a bőség zavarával küszködött. A könyvek olyan sokoldalú feladatot határoztak meg a termelők számára, hogy mindet végrehajtani egész napos elfoglaltságot igé­nyelne. Hivatkozott a Ma újdon­ság, holnap gyakorlat című sorozatra, melynek apropó­ja az, hogy amit korábban véltünk, ma már határo­zottan tudnunk kell! A Természet Világa cí­mű folyóiratban megjelent egy riport Gyarmati Ist­ván akadémikussal, aki egy ideig Gödöllőn a fizika- tanszék vezetője volt. Az írás nagy visszhangot ta­lált ifjúsági és egyetemi lapokban. Úgy gondolom, nyilatkozta, hogy mindazo­kat az embereket, akik tu­dósaikat, tanáraikat, mér­nökeiket. orvosaikat stb. lebecsülik, fel kellene vi­lágosítani arról,... hogy valamiféle őskori életszín­vonal felelne meg igazuk­nak. 11a nem emelte volna ilyen szintre az alaptudo­mány az ipart és a mező- gazdaságot, mondta másutt, akkor ma száz ember kö­zül 90 lassú éhhalálál szemlélhetnénk végig tehe­tetlenül. Persze továbbra is lesz­nek olyan egyetemet vég­zettek, akik nem járulnak hozzá akkora mértékben a népgazdaság gyarapodásá­hoz. mint a legtöbb föld­műves. kertész. Ám azok a diákok is itt nevelődnek, akik átírják majd a tan­könyveket és a szakköny­veket. Találkozhattunk ve­lük az országos tudomá­nyos diákköri konferencia gödöllői napjain is. Dol­gozhatunk '-mi együtt is. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 '(Gödöllői Hírlapi A Pest megyei Vendégiátóipari Vállalat június 1-től magánkereskedői engedéllyel rendelkezőknek ad bérli© Részletes tájékoztatást a vállalat váci igazgatósága ad (Vác, Széchenyi út 19,), május 2-tól. A versenytárgyalást május 22-én, 14 órakor a 301. sz. Fehér Galamb étteremben tartjuk (Vác, Lenin út 37.). Negyedszer is országos kiválók Az énekhez méltó előadásmód

Next

/
Oldalképek
Tartalom