Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-12 / 85. szám

1985. ÁPRILIS 13., PÉNTEK wvr • . W 6 » / /j ggfgggy 5 Köszönet az építőknek A gyerekek fejlődését szolgálja Dunakeszin, a 2. számú ál­talános iskolában nagy mun­ka befejezéséhez érkeztek el idén április 4-én. Az iskola omló vakolatú, nedves, lim­lommal teli pincéjét egy év kemény munkájával alakítot­ták kondicionáló teremmé, ke­rámia- és szobrászműhellyé. Érthető volt hát az igény, hogy az átadáson valamennyi­en jelen lehessenek, az ünnep­ségen részt vehessenek, akik év közben sem sajnálták sza­bad idejüket, szombat-vasár­napjukat a gyermekek érde­kében feláldozni. Utópiának tűnt » Holott — ahogy Rónai Ár­pád, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első tit­kára avatóbeszédében elmond­ta — kicsit utópiának tűnt el­ső hallásra a pedagógus KISZ- alapszervezet ötlete. Hiszen nem állt rendelkezésükre az építkezéshez szükséges másfél millió forint, s remény sem volt rá, hogy a többi város- fejlesztési cél mellett erre is futja majd a tanácsi keretből. S hogy mégis bizalmat szavaz­tak a város vezetői, a gazda­sági egységek dolgozói, a szü­lők a tervnek, az annak volt köszönhető, hogy az iskola kollektívája nem először szán­ta rá magát olyan fejlesztésre, amely a biztos anyagi háttér helyett a közösség összefogá­sán, a társadalmi munkán ala­pult. Az ünnepségen Lengyel Ist­ván, a KISZ-alapszervezet titkára Ács Ferenciéi, a KISZ Dunakeszi Városi Bizottságá­nak titkárától vette ét a KISZ Központi Bizottságának Kivá­ló KISZ-szervezet zászlókitün­tetését. Am az elismerő sza­vaknál is nagyobb jutalom volt a fiatal pedagógusok szá­mára, amikor az ünneplőbeöl­tözött úttörők birtokukba vet­ték a kondicionáló termet, is­merkedni, barátkozni kezdtek az új felszerelésekkel. — Iskolánkban elég sok a hiányosság — mondja Lengyel István. — Több évtizedes problémánk, hogy nélkülözzük a tornatermet. Ezért kezdtünk néhány éve sportpályát, kor­csolyapályát építeni. Vala­mennyiünk közös célja, hogy lehetőségeinkhez mérten javít­suk az oktatás feltételeit. Így jutott eszünkbe az eddig hasz­nálhatatlan pince is, s mivel tapasztalataink azt bizonyítot­ták, hogy értelmes, hasznos célokért szívesen áldoznak a szülők is, segítségüket kértük, s nekiláttunk a munkának. örömmel vették birtokukba a kondicionáló termet a gyerekek szeri alkalomra szólt, hogy nem először és nem is utoljá­ra ünnepelnek együtt. Pokriva Nándor például nemcsak mint szülő ismeri az iskolát. Ötletekben nincs hiány — Én is itt tanultam, pár évtizeddel ezelőtt. Saját bőrö­mön tapasztaltam, milyen hát­rányt jelent a hiányos felsze­relés. Mégis szerettem ide jár­ni, jól ismerem a környékbe­lieket is, hiszen sokukkal együtt koptattuk ezeket a pa­dokat annak idején. Termé­szetes hát, hogy ha lehet, gyermekeink számára igyek­szünk kedvezőbb feltételeket teremteni. A pedagógusokkal is jó a kapcsolatunk, rendsze­resek a közös programok, ki­rándulások, így közel kerül­tünk egymáshoz, s valameny- nvien tudjuk, hogy egy célt, gyermekeink, tanítványaik fej­lődését szolgáljuk, ha együtt­működünk, segítünk. Pokriva Nándor és Szép László fontos feladatot vál­lalt az építkezésben. A kondi­cionáló terem és a műhelyek teljes villanyszerelését ők vé­gezték, több hétig dolgoztak az iskolában. Az AGROÉP- SZER igazgatójának. Debre- czeny Istvánnak azonban vaj­mi kevés köze van Dunakeszi­hez, mégis jelentős mértékben hozzájárult, hogy a gyermekek birtokukba vehették az új he­lyiségeket. — Esvik munkatársunk. Mátrai László mondta, hogy gyermeke iskolájában mekko­ra munkába fogtak, ö és kol­Jó kapcsolat Az ünnepség vendégei, a szülők, a munkában részt ve­vő gazdasági egységek dolgo­zói és vezetői emléklapot kap­tak segítségükért. Zupán Lász­lódé, az iskola igazgatója kö­szönetét mondott a Dunamen- ti Építőipari Kisszövetkezet, a Dobó laktanya, a MÁV Jár­műjavító üzem, a Házgyár, az AGROÉPSZER, a 201. sz. Szakmunkásképző Intézet, a Pest megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat, a Mechanikai Laboratórium támogatásáért. Az avatást követő bankett ol­dott légköre, a vidám beszél­getés azonban azt bizonyította, a kapcsolat a szülők és pedagó­gusok között nem erre az egy­Egy esztendeje még kilátástalan­nak látszott, hogy a hulladékokkal telt pincében egyszer tiszta, jól fel­szerelt helyiségek lesznek Hivatás a mérlegen Életünk jeles napjai Életre szóló családi ünne­peinket szeretjük emlékezetes­sé tenni. Nem mellékesek a körülmények, az érzelmi ha­tások, nem könnyű ezekről gondoskodni sem. Emberemlé­kezet óta hivatássá vált a há­zasságkötéssel, a végtisztesség megadásával, más családi ese­ményekkel kapcsolatos tenni­valók rendezése. A mai emberek igénye hív­ta életre a családi és társadal­mi ünnepségeket rendező iro­dákat. Gödön alig több. mint egy éves múltra tekint vissza a szakemberekből álló intéz­mény, melynek tevékenységét nemrég értékelték a tanács vezetői. Mint' azt a tapasztalatok bi­zonyítják, reális igényeket elé­gítenek ki. A népszerű új intézményben eddig 65 házasságot kötöttek, megünnepeltek egy házassági évfordulót, nevet adtak tíz ki­csi állampolgárnak. A legszo­morúbb családi eseményen tíz alkalommal volt rendező a CSŰRI. Ezen kívül is számtalan más esemény, sokféle ötlet gazda­gította az új intézmény szol­gáltatásait, s további tervek is készülnek. légái szabad idejükben laka- toskodtak itt, s nekem is egy­re jobban megtetszett a kez­deményezés. A pedagógusok lelkesedése, az időt, fáradsá­got nem kímélő feladatválla­lásuk volt az, amely megbe­csülésre, támogatásra érde­mes. Telephelyünk közelében az egyik iskolával nekünk is van szocialista szerződésünk, kapcsolatunk velük mégis for­mális. Nincs miben részt ven­nünk, nincs mihez csatlakoz­nunk annak az intézménynek az életében. Itt volt, és szíve­sen segítettünk. Az AGROÉPSZER még át­adás után sem szűnt meg tá­mogatni az iskolát. Vállalták, hogy addig, amíg az önköltsé­ges tanfolyamok elindulnak, s lesz némi bevétel, addig kifi­zetik a kondicionáló gép bér­leti díját. A szép ünnepség nemcsak az elért eredmények elismeré­sére, hanem a jövendő tervek kovácsolására is időt adott. A szobrász- és korongozóműhely lehetőséget nyújthatna peda­gógus-továbbképzések, nyári művészeti táborok szervezésé­re. S tulajdonképpen, mind­ennek ellenére kellene még egy tornaterem. Egyszóval, öt­letekben ezután sem lesz hi­ány. KESZi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA üivenhárom választókerület A feladatokra felkészülve A Hazafias Népfront városi bizottsága Dunakeszin is — mint országszerte mindenütt — a választások előkészítésén dolgozik. A jelölő gyűlések tisztségviselői felkészültek fel­adatukra. 17Ü HNF-aktíva meg­bízatása, hogy felkeressék a választópolgárokat, átadják a választási értesítőket, az új te­rületi beosztásnak megfele­lően, s a meghívókat a jelölő gyűlésekre. Április 15-től kezdődően tartják a város 53 választóke­rületében a jelölő gyűléseket, melyeken — az új választójogi törvény értelmében — a Haza­fias Népfront a két jelölt sze­mélyét illetően csak ajánláso­kat tesz. A jelölés joga a jelö­lő gyűlést illeti. Amennyiben a jelölő gyűlés nem tud két jelöl­tet állítani, a későbbiekben pót jelölő gyűlést kell tartani. Április 15-én 18 órai kezdet­tel a következő választókerü­letekben tartanak jelölő gyűlé­seket.: 7. kerület a Feál-isko- lában, 12. kerület a Körösi Csorna Sándor iskolában, 23. kerület a városi tanács tanács­termében, 28. kerület az 1. sz. általános iskolában. 31. ke­rület a Radnóti úti általános iskolában. 39. kerület a 4. sz óvodában. lG-án, 18 órától az 1. válasz­tókerület lakói számára a Pos­ta Hírlapkiadó üdülőjében, a 2. kerület a Kállai Éva úti pártházban, a 3. kerület a FeáJ-iskolában, 14. kerület az 5. sz. óvodában, a 16. kerület a Körösi Csorna Sándor isko­lában, a 21. kerület a 3. sz. is­kolában, és a 24. kerület a Já­nos utcai óvodában tartanak jelölő gyűlést. 18-án az 5. választókerület jelölő gyűlése a Kállai Éva úti pártházban, a 6. kerület a Feál- iskolában. a 8. kerület a 3. sz. óvodában, a 18. kerület a Kö­rösi Csorna Sándor iskolában, all. kerület az 5. sz. óvodában, a 20, kerület a városi tanács tanácstermében, a 22. kerüle­té a 3. sz. általános iskolában lesz. 19-én a 4. választókerület jelölő gyűlésére a Feál-iskolá- ban, a 9. kerületére a 3. szá­mú óvodában, a 15-ére az 5. sz. óvodában, a 17-ére a Körö­si Csorna Sándor iskolában, a 27-ére az 1. sz. általános isko­lában. a 30-éra a Radnóti úti általános iskolában, a 37-ére a 2. sz. általános iskolában ke­rül sor. Az országgyűlési képviselők jelölésére három helyszínen kerül sor. Göd, Főt és Duna­keszi közös országgyűlési kép­viselőt választ. Dunakeszin, április 22-én 15.30-kor a József Attila Művelődési Központ nagytermében. Foton ugyanek­kor a művelődési központban, Gödön pedig 23-án 15 órakor, a Dunamenti Mgtsz-nél tarta­nak országgyűlési képviselői jelölő gyűlést. Járdaprogram A Hazafias Népfront szer­vezésében az elmúlt öt év alatt a városban összesen 70 km járda épült, s ebből 47 km-t a lakosság társadalmi munkában készített. A HNF értékelésében szere­pel, hogy az elmúlt tervidő­szak programját 80u/0-ban si­került végrehajtani. A város fejlődése, az új településré­szek épülése úgy kívánta, hogy sok esetben a tervtől eltérő helyen volt sürgősebb a járda­építés. Így — bár mennyiség­ben többet sikerült teljesíteni a tervezettnél — akadnak ut­cák, ahol bizony csak a követ­kező tervidőszakban készül el a már régóta várt szilárd bur­kolatú gyalogút. Idén a városi tanács által biztosított ötszázezer forintból folytatódik a járdaprogram. A tervek szerint a Klapka utca, Béke utca, Rév út, Liget út, Kikelet utca, Gorkij utca, Vi­rág utca, Széchenyi utca lakói csatlakoznak a munkához. To­vábbá elkészül a Muskátli ut­ca befejező szakasza, a Bem utca, Mező utca, Árpád utca egyik oldala, valamint a Le­nin út építése folytatódik a tahidtól a Damjanich utcáig. A környékbeliek kérésére a Rákóczi úti járda is további szakasszal egészül ki. A Tábor úton a belvízcsa­torna lefektetésének ütemében a lakosság közreműködésével épül majd a járda. A városi tanács a Hunyadi út felújí­tását követően központi be­ruházásból csináltatja meg a szilárd burkolatú gyalogjárót. Hírek a város életéből — A4, sz. óvoda tíz nevelő csoportjának óvónői, s a szü­lői munkaközösség tagjai ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulója tiszteletére versenyt hirdettek. Szemléltetőeszköz-, játékkészítésben mérték össze erejüket. Az elkészült hasznos, ötletes holmik ma már az óvo­dások hétköznapjait teszik vi­dámabbá, érdekesebbé.' — A Dunakeszi városi Ta­nács április 4-i ünnepségén Bőthy Józsefné Kiváló mun­káért kitüntetést kapott. Botka Lajosnénak a Tanács kiváló A kézilabda mestere Három évtizeden át a kispadon A felszabadulás előtti évti­zedekben a munkásfiatalok, a kommunista érzelmű embe­rek gyakori találkozó-, búvó­helye volt a ma már legendás hírű Gödi Fészek. Egy kőha- jításnyira, a szomszédban a Szentendrei-szigeten elterülő Ilorányt is nagyon látogatták. A budapesti munkáskerületek fiataljai politizáltak, sportol­tak itt. Kedvenc játékuk a ké­zilabda volt. Akkor a negyve­nes évek elején az alig tízéves Gendur Pál ennek a szép, fér­fias játéknak egy életre a sze­relmese lett. Gendur Pállal, a 201. sz. Szakmunkásképző Intézet tan­műhelyvezetőjével ezúttal nem az ipari tanulók képzéséről beszélgetünk. Témánk a kézi­labda. Az a sportág, melyet ő honosított meg Dunakeszin. Kereken harminc éven ke­resztül irányította a helyi vas­utas csapatot és juttatta el az NB I-ig. Az őszülő hajú mestert a kezdetről, az indulásról fag­gatom. — Édesapám gondnokként dolgozott Horányban, 1939-től 1942-ig. Tavasztól késő őszig mindig vele voltam, s ahol tudtam, segítettem a munká­ját. Szabad időmben, ha csak tehettem, a Konfekta üdülő melletti pálya széléről lestem a felnőttek kézilabda-meccseit. Nagyon tetszett a játékuk, csak azt nem értettem, hogy a mérkőzések előtt vagy után miért alkottak külön csoportot félrevonulva az idegenektől. Felnőttként tudtam meg, hogy politizáló baloldali munkások voltak, akik itt tartották a szemináriumokat. Gyermek­ként viszont a kézilabdázást nagyon megszerettették velem. Így természetes, hogy ami­kor a budapesti Wesselényi Miklós kereskedelmi középis­kolában megkezdte tanulmá­nyait, első útja az MTE-pályá- ra vezetett, ahol már ő is ké- züabdázott. — Az érettségi vizsga után 1949-ben Dunakeszire, a Jár­műjavítóba jöttem dolgozni. Még abbán az évben hat sportszerető barátommal meg­alakítottuk a Vasutas kézilab­da szakosztályt. Ez időben Pest megyében csak Budaka- lászon, Csömörön és Vácott volt ilyen csapat. — Az indulásnál csak veze­tőként működött közre? — Á, dehogy, nekem a já­ték volt mindenem. Akkor még nagy pályán kézilabdáz­tunk. Élveztem, hogy én is ré­szese lehettem ennek a szép sportnak, mígnem egy komoly sérülés sajnos játékospálya­futásom alkonyát jelentette. Ekkor örültem igazán annak, hogy már játékosként elvégez­tem az edzői tanfolyamot. — Ez azt jelentette, hogy ön lett a csapat edzője? — Igen. 1952-től a most be­fejeződött bajnokság végéig három év kivételével én vol­tam a csapat edzője. — Milyen eredményeket ért el ez alatt a csapat? •— Az alacsonyabb osztá­lyokban eltöltött évek után 13 szezonban játszottunk az NB I./B-ben. és kétszer az NB I- ben. Nagyon szép emlékként gondolunk a Magvar Népköz- társasági Kupában elért ne­gyedik helyezésünkre is. — Úgv tudom, hogy az ed­zői tevékenységen túl mint pe­dagógus a katedráról is taní­totta játékosait. — Valóban valamennyiüket tanítottam. Ugyanis a sporto­lás mellett megszereztem a ta­nári diplomát. Tanárként is arra törekedtem, hogy embe­rileg, szakmailag minél több útravalóval vértezzem fel őket. Örömmel mondhatom, hogy a fiúk nemcsak a technikum­ban vizsgáztak jól, a sportban is helytálltak egészen a hetve­nes évek végéig. Becsültem, tenni akarásukat, őszinte lelke­sedésüket. Ismerőseim tudják, hogy mennyire a sport meg­szállottja vagyok, de én mégis azt tartom életem nagy művé­nek, hogy ezek a fiatalok a munkában, a magánéletben is becsülettel megállják a helyü­ket. Ma is büszke vagyok Ba- dó Ferire, Kiss Pistára, Varga Lajosra . .. Három évtizeden keresztül a tanítás, az oktató-nevelő munka mellett irányította Gendur Pál lelkesedéssel, hit­tel, szorgalommal a kézilabda­csapatot. Mint mondották, a Járműjavítótól mindig sok tá­mogatást kapott. Turistaként járta az európai világverse­nyeket, hogy nyomon követ­hesse a sportág fejlődését. Az így szerzett szakmai tapaszta­latokból a csapat sokat profi­tált. Ennek a látványos játék­nak a legnagyobb égvénisége Czipó István, és a most már az FTC-s Fábián volt. — Az NB Il-ben az ősszel negyedik helyen végeztek. Gondolom, nem ezért fejezi be az edzősködést, ennyi szép eredménnyel a tarsolyában? — Nem, és tulajdonképpen nem is hagyom abba. Annvj lesz a változás, hogy az ifis- ták edzéseit fogom irányítani a jövőben. Szeretném ezekbe a fiúkha átplántálni a sport, a tanuló«. a munka szeretetét. Reméljük, bogy ezt a szép edzői hitvallást óiból valóra tudja váltani Gendur Pál, aki­nek eddigi legnagvobb kitün­tetése. hogy hazánkban szin­te mindenhol ismerik, és sze­retettel fogadják. Vetési Imre dolgozója, Elekes Lajosnénak pedig a Pénzügy kiváló dol­gozója kitüntetést nyújtották at. Készülnek az állványok Rajt jövő kedden Nem aludt el a papírgyűj­tési ötlet és kedv Dunakeszin. Mint Pataki Péter rendőr őr­nagytól, a városi rendőrkapi­tányság vezetőjétől megtudtuk, most a MÁV Járműjavító Üzemben készítik társadalmi munkában az első öt állványt, s a jövő héten felszerelik a 3. számú iskolához legközelebbi házakban. Reméljük az akció szerve­zőivel együtt, hogy nem vész kárba Ferjáncz Károly ötlete, s sikerül rászokniuk a duna- keszieknek, hogy a szemét he­lyett az állványokra tegyék a kiolvasott újságokat. R. P. A szakrendelés ideje Csak beutalóval A dunakeszi szakrendelő in­tézet tájékoztatása szerint áp­rilis 15-től változik a rendelési idő. A gégészeten hétfőn és szerdán 14—18 óra között fo­gadják a betegeket, akiknek beutalót kell hozniuk. A gép­jármű- és munkaalkalmassági vizsgálatokat ezután hétfő he­lyett kedden 14—18, csütörtö­kön 8—12 óra között tartják. Avarégetés veszélye A napfényes kikelet az utób­bi hétvégén és az ünnepek alatt már sokakat kicsaloga­tott a kertekbe. A parlagföldek bérlői is szorgos takarításba fogtak, ami elengedhetetlen ilyenkor tavasszal. Ám dicsé­retes szorgalmuk több ízben majdnem balesethez vezetett. A gondosan összegyűjtött avar és gallyak égetésekor a tűz kis híján átterjedt a várossz«.' még lombtalan bokrokra. / öreg Tabán épületeinek és nö­vényzetének védelmében kö­telező előírás, hogy a hulladé­kot megsemmisítő telektulaj­donosok kizárólag erre alkal­mas helyen, éghető anyagok­tól távol rakjanak tüzet, s ne hagyják őrizetlenül a lángo­kat. Az oldalt írta: Márványi Ágnes Fotó: Veress Jenő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom