Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

Kenyér, bizalom, felelősség!!. lót is, ölesét is, idejében Felújítják a szobi gyárat Fenyővári Józsefnc a kiszállításról gondoskodik Veress Jenő felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 84. SZÄM 1985. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK A vörössipkások útján Megelevenedett a történelem Az isaszegi honvédsíroknál a hazáról írnak egy gondolatot a kardra a gyerekek. Végső búcsú Almásy Páltól Többé már nem jön Kétharmada kész Előrelépés a A terveket felül kell vizsgálni Korábbi írásunkban már beszámoltunk a Büki soron uralkodó áldatlan állapotok­ról. Most örömmel adhatunk hírt arról, hogy megtörténtek az első lépések a sár felszá­molására. Az útszakasz két­harmad részén visszaállították a csatornaépítés előtti állapo­tokat, zúzott kővel beszórták és lehengerelték az úttestet. A Csaba ucai torkolatnál egy nyílt árokszakaszt 15 mé­Molnár István (elvételei Ezután Tóth József, a Ma­gyar Úttörők Szövetségének elnöke üdvözölte a pajtásokat, akik ezen a helyszínen qkle- velet kaptak emlékül a vá­ciaktól, s a többi esemény színhelyéhez hasonlóan itt is koszorút helyeztek el, majd „.vasparipáikon” a komphoz hajtottak, hogy Komárom me­gyében fejezzék be az ősök diadalútját. Surányi János A felszabadulás után, mirit altábornagy a demokratikus honvédség együk szervezője. A személyi kultusz idején tör­vénytelenül elítélték és a váci fagyházba zárták. A koncep­ciós perek áldozataival együtt őt is rehabilitálták. M. Gy. Pénteken temetik dr. Szimon Bélát Dr. Szimon Bélának, a váci Sztáron Sándor Gimnázium nyugalmazott aranydiplomás tanárának, a Kazinczy-verseny- bizottság Pest megyei elnöké­nek a temetése április 12-én, pénteken délután 3 órakor lesz a váe-alsó városi temetőben. Büki soron tér hosszan beton járdalapok­kal fedtek le és egy vízát­ereszt építettek be. Az ígére­tek szerint április 15-e a ha­táridő. Hogy addig a hátrale­vő egyharmad részt is befeje­zik-e, még bizonytalan. Tény viszont, hogy fölül kell vizs­gálni az eredeti terveket, ugyanis valószínű, hogy az ÉDÁSZ villanyoszlopai rossz helyre kerültek. D. Z. — Szobon csak a falak ma­radtak — mondja Szakolezai István, a Pest megyei Sütő­ipari Vállalat váci és szent­endrei körzetének műszaki osztályvezetője. Vele utazunk, s hamarosan befordul a gép­kocsi a szobi kenyérgyár ud­varára. Itt most javában fo­lyik a 12 millió forintos fel­újítás, amit a múlt év végén kezdtek el. Velünk tart Ada- mek Mihály, a tmk vezetője és a váci terület pártvezetősé­gének titkára is. Betonkeverő gépek surrogá- sa hallatszik, kalapács kop- pan, csempézők dolgoznak az állványokon. Lengőajtót állí­tanak be a mosdóknál, lábpe­dállal kell nyitni-zárni a víz­csapot, úgynevezett fekete­fehér öltözők épülnek az itt dolgozóknak, s a hazai körül­mények között legmodernebb gyorsdágasztó gépeket szere­lik be. Csökken a terhelés A technológiát még sok más vonatkozásban is modernizál­ják Szobon. Két műszakban nyolc tonna kenyeret sütnek majd naponta. Ezen kívül fi­nom pékáruval és kaláccsal látják el Verőcemarostól Let- késig a lakosságot. Ide most Vácról szállítanak, másrészt Vámosmikolát terheli a szobi mennyiség pótlása. A műszaki próbára május végén kerül sor, a termelést június 30. után szeretnék el­kezdeni. Nagyobb rakodóterű gépkocsik beállításával azt is remélik a vállalat szakembe­rei, hogy megszűnnek az el­múlt évek panaszai. Sok köz­ségben várták úgy a kenye­ret, mint a már említett Nagybörzsönyben, s ezáltal a nyári munkák idején sok volt a türelmetlen vásárló is. Vámosmikolán április 30-ig teljesíteni kell a KÖJÁL szab­ta feladatokat. Többek között újra kelj meszelni a falakat, felül kell vizsgálni a szitagé­pet, üzemképessé kell tenni a kézmosókat. Nem lehet meg­engedni, hogy egyesek utcai ruhában tartózkodjanak a munkatérben. Ezen kívül is meg kell szüntetni jó né­hány szabálytalanságot. Mind­ezt csak átmeneti intézkedés­nek lehet tekinteni. Ezen kí­vül egy általános, nagy kar­bantartás következik október­ben. Ezalatt a már termelő szobi üzem pótolja a mikolai üzem termékeit. Kell-e valami más is a vál­tozáshoz? Eltérő vélemények A kenyér miatt másodszor indulok Vámosmikolára. Az első alkalommal a szakma be­csületéről beszélgettünk az üzem néhány dolgozójával. Sajnálják azt, ami történt — mondták, de úgy érzik, akad, aki el is túlozza ezt a dolgot, mert van oka rájuk haragud­ni. Fenyővári József üzemveze­tő szerint biztos, hogy régi az üzem, s ez a tény meghozza a maga gondjait. Tizennégy munkatársa közül egyedül ő a szakképzett. A szakma nem vonzó, nem jön utánpótlás, a műhelyt meg már nem na­gyon lehet korszerűsíteni. A községi tanács irodájá­ban legfeljebb Koroknai Gá­bor levélírónk szava kemény, vagy pontosabban méltatlan­kodó. A kérdést nekem sze­gezi: — Miért nem jelentek meg az általa írt sorok? — Miattuk vagyunk itt új­ra. Pásztor Imréné tanácselnök csak a tényekről beszél. A jegyzőkönyvekről, amelyeket már megküldött a kerepestar- csai központnak arról, hogy ki, miket talált a kenyér bel­sejében. Mintegy aznapra szó­ló példaként, a beszélgetés al­kalmával is hoztak egy dara­bot, benne gyanús, fekete cso­móval. Szakolezai István arca elko­morul, az üzemvezetőre néz. A tények azok ugyanis té­nyek, s ezekért joggal harag­szanak a fogyasztók. — Mi a tanácselnök véle­ménye? Elég lesz az októberi nagy karbantartás, vagy en­nél is tovább kellene itt lép­ni? — Az embereknek jó ke­nyér kell, amit nyugodtan te­hetnek a család asztalára — hangzik a tömör válasz. Mert a többi már a vállalat dolga. A jó munka feltételei között fő helyet foglalnak el a mű­szaki, technikai körülmények. Ezen belül, bármely techniká­ról legyen is szó, a higiéniai követelményeknek mindig eleget kell tenni. Ennek is vannak tárgyi, s vannak em­beri oldalai. Miközben körülüljük az el­nöki szoba tárgyalóasztalát, kinyílik az ajtó. Közlik, hogy az üzemvezetőt várják a pék­ségbe, ahol élelmiszer-higié­niai vizsgálatot tartanak. Ve­le megyünk. A Vácról érke­zett két orvos igen határo­zott, sürgős rendteremtést kö­vetel. Késik az utánpótlás — Pont ott penészesek a fa­lak, ahol a tésztával foglal­koznak — mutat körbe egyi­kük, majd a tények hosszú listáját sorolja fel. Ezeket nem lehet kivédeni. Remélhetjük-e, hogy a vá- mosmikolai pékség visszanye­ri népszerűségét, amelyből, úgy látszik, vannak még tar­Az ünnepi ellátásban Vá-' cott nagy rohamot kellett ki­állnia az élelmiszer-kereske­delemnek. A szakemberek ide­jében felkészültek arra, hogy a húsvéti nagybevásárlás a pénteki napra esik, s hogy áp­rilis 4. miatt a csütörtök, a hirtelen jött jó idő miatt pe­dig a szombat kiesik. így az egy-két napos szavatosságú árun kívül már szerdára min­den árucikk raktáron volt. Pénteken így is előfordultak időszakos kimaradások a tej­es sütőipari termékek ellátá­sában, de a boltok jelzésére azonnal érkezett pótlás, az er­re a célra külön beállított ko­csikkal. Gondot okozott, hogy egyes ABC-áruházakban a nyitásra nem érkezett meg a tej, de egyhetes szavatosságú tejet — igaz, literenként két forint negyven fillérrel drágábban — lehetett kapni. Volt elegendő kenyér is, mégis láttunk sor­ban állást, mert a vevők a sü­tőipar és a magánkisiparos termékeinek minőségi különb­sége miatt, inkább zokszó nél­kül sorban álltak a maszek boltok előtt. A piacon ilyen hatalmas tö­meget még sohasem láttunk. Keresett cikk volt a rózsatő és a szőlővessző. Sokan vásá­roltak még melegágyi zöldség­féléket. Több helyen házi sza­lonnát, húsvéti füstölt sonkát is árusítottak. Sok volt a to­jás, a virág. Egy hatalmas táb­la alatt, amely arra figyelmez­tette a vevőket, hogy a pia­con kínált kvarcórák hamisít­ványok és javítani nem lehet, ketten is kínálgattak karórá­kat. Arattak a büfések, a hur­ka- és lángossütők előtt ket­tes sorok álltak. A Március 15. tér és a kö­rülötte levő utcák tarkállottak a nem éppen szabályosan par­koló személykocsiktól. A Duna-parti parkolóban egyet­len kocsi vesztegelt. A belvá­rosban a kocsik csak lépésben tudtak haladni. talékai Letkésen, Ipolytölgye- sen, Nagybörzsönyben, ha a közvetlen környezetében ez meg is kopott. Ezen a közös­ség a maga erejéből segíthet, ha a karbantartás előtt és után is nagyobb gondot forr dít a rendre és fegyelemre. ' Furcsa ellentmondásnak is tekinthetnénk, hogy egyrészt kevésnek tűnik errefelé a helybeli lakosság munkaerejét leköt» üzem, másrészt egyes szakmák utánpótlási gondok­kal küzdenek. Ha viszont a körülményeket tekintjük, az éjszakai műszakokért fizetett ötezer forintos bért, aminél a szakképzett vezető négyszáz­zal kevesebbet keres, akkor... Hát akkor még a legjobb pá­lyaválasztási propaganda sem találhat célba! Ki süt nekünk tiszta, lágy kenyeret? Ezen van mit ag­gódni Szobon, Mikolán vagy akár Vácott is. — Talán a fejlesztés után sütnek — reménykedünk. Szakolezai Istvánokkal. Szob után a hetedik ötéves tervben Vác következik. Korszerűsítik a liszt tárolását. Azon már most segítenek, hogy legyen több féle és olcsóbb kenyér is az Ipoly menti boltokban. Kö­zös közvélemény-kutatásunk ezt az igény is feltárta. Kovács T. István A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat központjában elmondták, hogy még sohasem volt ilyen ma­gas nyitókészletük az ünnepek előtt, mint az idén. Csak Vá­cott 40 millió forinttal nyitot­tak pénteken. Féltek is, hogy rajtuk marad a beigli és a sok húsvéti csokoládé, de leg­több boltban minden elfo­gyott. Április 5-én kétszer olyan nagy forgalmat csinál­tak, mint más pénteki napon, és 40 százalékkal többet, mint más kettes ünnep előtt. A vá­ci húsipar megfelelően szállí­tott, széles választékkal ren­delkezik. Természetesen ebbe „belejátszott” az is, hogy vá­rosunkban is megjelentek már a győri készítmények mellett a Zalahús és a Budapesti Húsipari Vállalat termékei is. A városi tanácson érdeklődé­sünkre elmondották, hogy pa­nasz nem érkezett. A keres­kedelem jól felkészült az ün­nepi forgalomra. Szép kapcsolat alakult ki a váci Sztáron Sándor Gimná­zium és az ipolyságl magyar nyelvű gimnázium között. Ez a kapcsolat nem újkeletű, vol­tak ebben az évben is a Sztáron Sándor Gimnázium diákjai a szlovák síparadicsomban, ahol kellemes napokat töltöttek el. Látogatásukat viszonozták az elmúlt napokban az Ipoly­sági vendégek, akik az idén nyáron ai Balatonnál üdülhet­nek. A diák vendégek megis­merkedhettek történelmi múl­tú városunkkal és a gimná­zium életével. Nem maradt el a játék sem, vetélkedőkre, sportversenyekre is sor került a két iskola diákjai és tanárai Megelevenedett a történe­lem a múlt héten Vácott. A már hagyományos vörössipkás expedíció tagjai érkeztek az alsóvárosi 1848-as honvédem­lékműhöz. Ismeretes, hogy az 1848/49-es szabadságharc má­sodik tavasza nagyszerűen in­dult. Április elején a magyar csapatok az osztrák hadak el­len hat nap alatt három csa­tában is diadalmaskodtak. Ezekben a csatákban, do­bosként, gyerekek is részt vet­tek. A harcok során egy Mád községből származó fiúcska életével fizetett Damjanich vörössipkás katonái között. A tavaszi szünetben huszonöt pajtás kapott lehetőséget ar­ra, hogy Tápióbicskétől Ko­máromig végigjárja az akkori honvédsereg diadalútját. — A hagyományok ápolása, őrzése az elsődleges célunk — mondja Ratkó József, a Ma­gyar Úttörők Szövetsége gyer­meklapjának, az Iránytűnek a főszerkesztője. — Ezért minden esztendő­ben a megyei úttörőelnökség­gel közösen, úgynevezett to- borzót írunk ki. A pályázat­ra az egy-egy területtel kap­csolatos hagyományokat írhat­ják meg a pajtások. A legsi­kerültebb művek készítői kap­nak meghívást az expedícióra. A résztvevők az útjuk során végigjárják az 1849-es csaták színhelyeit és a helyi úttörők­kel közösen megrendezik a hadi eseményeket. Így például Tápióbicskén a híd elfoglalá­sa volt a feladat. A sikeres „hadművelet” után az úttörők megkapták a vörös sipkát. Isaszegen a különböző harc­mezők végigjárása után népi hímzésű kokárdát és kardot kaptak. A jelképes fakardra a közös sírnál a pajtások azt a jelmondatot írták fel a hazá­ról, amely a látottak után az észükbe jutott. A száznegyven kilométer hosszú utat kerékpáron teszik Az isaszegi csata színhelyén, a Szoborhegyen tisztelegnek a vörössipkások között, népes szurkológárda előtt. A programból a szórakozás sem maradhatott ki, egy „sztáronos” osztály . klubdél­utánt rendezett a kedves ven­dégek számára. Műsorral kez­dődött az esti szórakozás, amelyből a tréfa sem hiány­zott és nem maradtak ki a já­tékos vetélkedők sem, ahol a leleményességet és humorér­zéket is próbára tették. Majd számos magyar népdalt is megtanulhattak a Szlovákiá­ból érkezett vendégek. Végül következett a disco, a tánc. Papp Ildikó gimnazista meg a résztvevők. Így érkez­tünk ide, Vácrai is. Az emlékmű előtt felsorako­zó expedíció tagjait az Árpád úti általános iskola úttörői ne­vében Józsa Zita nyolcadikos pajtás köszöntötte. Ismertette a vendégekkel a szabadság- harcnak a városhoz fűződő nevezetes mozzanatait. Részle­tesen beszélt az úttörőcsapat névadójának, Földváry Károly ezredesnek, a harmadik zász­lóalj parancsnokának tetteiről. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): április 11-től 14-ig, csak délután fél 4 órakor a Szaffi című új színes, magyar rajzfilmet vetítik. — Este fél 6 és fél 8 órakor II. helyáron az Örült római vakáció című olasz filmvígjátékot játsszák. Főszerepben: .Adriano Celen- tano és Omella Muti. Madách Filmszínház: Nem játszik. ISSN 0133—2709 (Vád Hírlap) A kalkulus jeles Zavartalan volt az ellátás Mészáros Gyula Vác—Ipolyság Gimnáziumi kapcsolatok Alig múlt két hónaipja, hogy cikk jelent meg lapunk hasáb­jain Almásy Pál „Sopronkőhi­dai mapló”-járól és a szerző váci emlékeiről. Miként mon­dotta, városunkban született, itt élte gyermekkorát, látoga­tóba azóta is visszajárt. Most kaptuk az értesítést, hogy Almásy Pál gépkocsibal­eset áldozata lett Április 18-án. Budapesten, katonai tiszteletadással a néphadsereg halottjaként helyezik végső nyugalomra. Mint tudott, Almásy Pál, a magyar nemzeti felkelés tag­jaként, akkor mint ezredes, Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János közvetlen mun­katársa volt. Ezért a nyilasok őt is halálra ítélték, de ítéletét életfogytiglani fegyházra vál­toztatták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom