Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-11 / 84. szám

«ssr 1985. ÁPRILISAI., CSÜTÖRTÖK Vasasok örömei, gondjai Korszerűsítés, jobb körülmények A Pest megyei Fémipari Vállalat az utóbbi esztendők­ben sokat tett a dolgozói egészségügyi ellátásáért, a munkakörülmények javítá­sáért, a környezet védelméért. Rekonstrukciók Kár lenne tagadni, hogy a felsoroltakkal hosszú időn át gondok voltak, a Bükkös-pa­tak szennyezésével lapunk is foglalkozott. A vállalat hely­zetét nehezíti, hogy Pest me­gyében szétszórtan találhatók a gyáregységei. (Szentendrén, Szodligeten, Dabason és Ve­resegyházon.) A vasas munka egyébként sok szennyező mel­léktermék keletkezésével is jár. Ezek a felismerések vezet­tek oda, hogy szentendrei üze­mükben felújították a kovács- műhelyt, Dabason a hőkezelő bázist, modern szerszámokkal látták el a dolgozókat. A présgépeket balesetvédelmi berendezések- takarják, az automata megmunkáló masi­nák külön helyiségeket kap­tak, a füstöt és gázt elszívták. Lényegesen csökkent a zajár­talom, az edzőműhelyből cián- talanítás után kerül az anyag a tisztítóberendezésbe. A szentendrei gyáregységben most korszerűsítik az öltöző­két és a fürdőket. Aki vala­ha a fémiparban dolgozott, tüdja igazán értékelni, mit je­lentenek a munkakörülmé­nyek javításában a felsorolt rekonstrukciók. Hiányszakmák Az azonban mindenkinek sokat mond, hogy a PEFÉM üzemeiben az utóbbi öt évben sem csonkulásos,: sem halálos baleset nem történt. A szent­endrei üzemben orvosi rende­lőt építettek, és másutt vörös­keresztes aktíva nyújt első­segélyt. Új ebédlőket, meleg)-í tőkonyhákat emeltek; A vál­lalat dolgozóinak 00—70 szá­zaléka üdül rendszéresen (Fo­nyódon, Batatonszéplakon, Tata-Fényesfürdőn, Zalakaro- sonj. A Sühl megyeiek éven­te 10 családot fogadnak thüringiai pihenésre, a mieink balatoni üdülőjükben látják vendégül az NDK-belieket. A vállalat dolgozóinak egy- harmada 30 éven aluli. Sokan közülük tanulni kívánnak, ezt a szándékukat munkaidő- kedvezménnyel segítik. A la­kásépítési támogatás 80 szá­zalékát a KISZ-korúak kap­ják. Gondot okoz, hogy a he­lyi szakmunkásképző intézet­ben nem folyik olyan képzés, amely a PEFÉM profiljának megfelelne. Ez az egyik oka annak, hogy szinte állandó a hiány kovácsokból, esztergá­lyosokból, marósokból és szer­számkészítőkből. Vgmk-k A dolgozók létszáma az el­múlt években egyre csökkent. A kilépés okai között a ma­gasabb kereset, és a lakóhely­hez közelebbi munkahely vá­lasztása szerepel. A vgmk-k alakításának lehetősége kapó­ra jött a PEFÉM-nek. Jelen­leg 13 van belőlük, tavaly 82 750 normaórát teljesítettek. A működésüknek köszönhető, hogy a külső kooperációt szinte teljesen megszüntethet­ték. A legjobb dolgozók nem mennek el, mert a többletjö­vedelmet házon belül, törvé­nyes módon megszerezhetik. A Pest megyei Fémipari Vállalatnál a vasas szakma általános gondjai tapasztalha­tók. Itt is csak a munkakö­rülmények állandó javításá­val, a jó kereseti lehetőségek fokozatos megteremtésével tudják a dolgozókat megtar­tani. Ügy tűnik, jó úton jár­nak, mert a tavalyi megtor­panást leszámítva, a nyere­ségük a termelési értékkel párhuzamosan növekedett. fllMATABOLSlÉll A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár április­ban is változatos programok­kal várja a vendégeit. 11-én délután fél háromkor Mészöly Miklós író lesz a helyi közép- iskolások vendége, 13-án este hét órakor a városi tanács dísztermében Bach- és Haydn- hangversenyt ad a városi ka­marazenekar, 14-én délután négykor kezdődik a megyei amatőr művészeti szemle gá­laműsora, 17-én a kávéházban L. Kecskés András a vendég. 20-án este hat és 9 óra között a pomázi tamburaegyüttes muzsikál, 22-én Természetes hatóanyagok a gyógyászatban és a kozmetikáiban címmel dr. Záborszki Magda és dr. Oláh Andor tart előadást. I A filmeket kedvelők 12-én jaz Idegen szenvedélyek. 19-én á Prognózis című műveket nézhetik meg. A gyermekeit 16-án a pécsi Bóbita bábegyüt­KBT-immkaterv Balesetmentes közlekedés A Szentendréi Közlekedés- biztonsági Tanács kiadta 1985. évi munkatervét. A dokumen­tumban a xélkitűzésék között szerepel a közlekedési morál javítása érdekében a gépjár­művezetők és gyalogosok kö­zötti jobb partnerkapcsolat, s a nemzetközi ifjúsági év ak­cióprogramjaiba való bekap­csolódás. É célok érdekében felmé­rik, hogy a korábban kiadott, s az úttörők által használt fel- szerelési tárgyak használha­tók-e még, a nagyobb óvodák­ban létrehozzák a szakrefe­rensi hálózatot, hogy a kicsi­nyek is kaphassanak életko­ruknak megfelelő közlekedési ismereteket. Azokban a gaz­dasági egységekben ahol még nem működnek KBT-csopor- tok, megszervezik azokat. A jól bevált gyakorlatnak meg­felelően folytatják az előadás- sorozatokat, filmvetítéseket, vetélkedőket az általános és középiskolákban, a gazdasági egységekben szeretnének min­den eddiginél több ismeret- terjesztő anyagot eljuttatni ezekre a helyekre. Nyáron a Szentendre területén működő táborokban előadásokat, ve- télkedőket tartanak, az Ifjú Gárda szakalegységekből az arra érdemes fiatalokat pedig táborozni küldik. A KBT vezetői azt szeret­nék, ha kevesebb lenne az alkoholfogyasztás és növeked­ne azok száma, akik megta­nulják a közúti elsősegély- nyújtás fogásait. Szorgalmaz­ni fogják a Vezess baleset nélkül versenymozgalom ki- terjesztését. A város és kör­nyéke forgalombiztonságával kapcsolatos közérdekű beje­lentéseket értékelik, adott esetben megteszik a szükséges intézkedéseket. A legfonto­sabb eseményekről -a Pest megyei Hírlap segítségévéi tájékoztatják a lakosságot. Eb­ben az esztendőben is számba veszik a települések közúti közlekedésének alakulását, ki­emelten foglalkoznak az ittas vezetés és a közlekedési sza­bályok durva megszegésének csökkentésével. A KBT szervezett munkája az elmúlt esztendőben is érez­hető volt, hiszen a közismer­ten zsúfolt dunakanyari forgalom kiegyensúlyozottnak mondható. tes szereplésével a Hamupipő­két, majd 17-én a BM Szimfo­nikus Zenekarának részvételé­vel a Zene-Szó című produk­ciót láthatják, hallhatják. SZENTENDREI varian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kinek kell a szigeti szamóca? Az érem kettős oldala Már a februárban tartott zárszámadó közgyűlésen is többen megkérdezték a tahi- tótfalui Kék Duna Szakszövet­kezet vezetőit arról, hogy mi lesz az idén a szamócater­mesztéssel? Sokan emlékeznek még arra, 1984 nyarán mekko­ra vihart váltott ki, hogy a budapesti Zöldért, kihasznál­va a szigeti epresek szorult helyzetét, olyan áron kívánta megvásárolni a gyümölcsöt, amelyen azt nem lehetett el­adni. Ennek a következménye volt, hogy a fővárosi nagyvál­lalat mindössze 20 vagon sza­mócát szállított el a szigetről. Ez a mennyiség a megtermelt gyümölcsnek csak egyhetedét teszi ki. Mi volt a gondjuk a közgyű­lésen felszólalóknak? Elsősor­ban az, hogy közölték velük: megszűnt az az állami dotáció, amelyet a szövetkezet a szapo­rító anyag termeléséért ka pott. Ezért aztán 100 négy­szögöl betelepítése a tagok­Modem gépek az ICO-ban A Pomázi írószerszövetkezet a térség, legdinamikusabban fej­lődő Üzemei közé tartozik. Nem régen fejezték be a fűtésrend­szer rekonstrukcióját is. Az előrelépést leginkább a modern berendezések mutatják. Képünkön: Magics Sándorné látható, aki az extruder gépsoron dolgozik Másoknak segíteni Tevékeny nyugdíjasélet Lehet, hogy akadnak olyan emberek a városban, akik nem ismerik Halasi Józsefnét. De olyanok aligha, akik ne tudnák, ki az a Lenke néni. Most, hatvanon túl is mozgé­kony ember. Amikor beszél, a mondandója szolgálatába állít­ja az arcát, a kezeit, a vállát, az egész lényével „kifejez”. Halasi Józsefné szerény asz- szo’ny. Szívesebben maradna háttérben, mint akkor is tette, amikor másokért dolgozott. Talán soha nem tudatosult benne, hogy magáért is tehet­ne valamit. — Hasznosan dolgozni, má­soknak segíteni, ez az öröm nak immár 800 forintjába fog kerülni. Súlyosbítja a gondo­kat, hogy az öntözés költségei is fokozatosan emelkednek. Következésképpen a termelők haszna zsugorodik. Eddig az érem egyik oldala. Most nézzük a másikat. Erre az esztendőre a Dunakeszi Konzervgyár 20 vagon ipari eperre, 17 forintos kilónkénti egységárral szerződést kötött. De mi lesz a többi gyümölcs­csel? Egyelőre azok a terme­lők érzik magukat biztonság­ban, akiknek van megbízható kereskedő ismerősük, aki a megbeszélt időre rendszeresen megérkezik, és a földről szál­lítja el az árut. Ilyen viszont csak a földművelők kis száza­lékának van. A többieknek marad a fáradságos és egyál­talán nem olcsó éjszakai szál­lítás, a most már két budapes ti nagybani piacra. Térjünk vissza most a sza­porítóanyag-gondhoz. Ameny. nyiben a tagság a későbbiek­ben nem igényli azt, hogy a szövetkezet lássa el palánták, kai, fennáll a veszélye annak, hogy elfertőződik az állomány. Ha viszont fennmarad a te­lep, kétségtelenül megdrágul a szamóca termelési költsége. A Kék Duna nem akar keresni a szaporítóanyag-termelésen. Önköltségi áron juttatja a ta­goknak. Kérésre fertőtleníti, műtrágyázza és öntözi a terü­letet. A szakemberek viszont nyomatékosan felhívják a ter­melők figyelmét arra, hogy más növényt senki ne ültessen az epresbe, mert ezzel fokoz­za a fertőzésveszélyt! A tavalyi tapasztalatok alap­ján a budapesti Zöldért ebben az esztendőben nem jelentke­zett szerződéskötési igénnyel. Furcsa módon a Szentendre és Vidéke Áfésszel állapodott meg, hogy az utóbbi felvásárolja az ízletes korai gyümölcsöt. Va­jon mi szükség van a közvetí­tőre? A tahitótfalui termelőknek az a véleményük, hogy ha a nehézségek évről évre szapo­rodnak, a szigeti szamócater­mesztésnek rövidesen vége szakad. Jelentős jog lelölő gyűlések Városunkban Is megkezdőd­tek a június 8-i országgyűlési és tanácstagválasztások előké­születi munkái. A végrehajtó bizottság megerősítette tisztsé­gében a választási elnökséget, amelynek elnöke Bcnkovics György, titkára dr. Polonkai Anna, tagjai Turcsányi Imré- né, Heim György és Járó Jó- zsefné. Szentendre Pomáz nagyköz­séggel együtt a 24. számú or­szággyűlési választókerülethez tartozik. E területi beosztást mutató hirdetményt a térkép­pel együtt a lakosság a két tanács ügyfélszolgálati irodá­jában április 12-lg megtekint­heti. Jó tudni a választópol­gároknak, hogy az eddigi 65 helyett 45 az új tanácsi vá­lasztókerületek száma. Ha va­laki azt tapasztalja, hogy a választók nyilvántartása pon­tatlan (illetéktelen személy szerepel a névsorban vagy va­lamelyik lakost kihagyták), április 12-ig kifogással élhet szóban vagy írásban a taná­csok végrehajtó bizottságánál. A 24. számú országgyűlési vá­lasztókerület jelölő gyűlésének időpontjai és helyei a követ­kezők: április 15-én délután 2 órakor a Beton- és Vasbeton­ipari Művek szentendrei gyá­ra, és április 16-án délután öt órakor Pomázon a Művelődé­si Ház és Könyvtár nagyter­me. A körzetünk tanácstagi je­lölő gyűlései április 18 és 30-a között kerülnek sorra. A választójogi törvény elő­írja, hogy minden országgyű­lési, valamint tanácstagi vá­lasztókerületben két vagy: több személyt kell jclölnL A törvény ezzel a rendelkezéssel növelni kívánja a jelölő gyű­lésen részt vevők aktivitását, s lehetőséget biztosít olyan személyek megválasztására, »kik eddigi tevékenységükkel, rátermettségükkel kiérdemel­ték a lakosság bizalmát. Azt, hogy a jelöltek közül ki lesz tanácstag. Illetőleg póttanács­tag, június 8-án a választópol­gárok titkos szavazással dön­tik cl. A jelölés olyan jelentős Jog, amelynek gyakorlása nagy po­litikai felelősséget követel. Az eddigi tapasztalatokból tud­juk, hogy a választásra jogo­sult állampolgárok ez alka­lommal Is élni fognak a lehe­tőséggel. IWenni vagy maradni? A tagság helyesen döntött Az élet által teremtett va­riációk végtelenek, jutott so­kadszor eszembe, amikor a Szentendrei Ipari Szövetkezet közelmúltban tartott közgyű­lésén egy nagy belső vita utó­rezgéseit volt alkalmam hal­lani. Arról volt szó, hogy az em­lített kollektíva Pilisszántón működő műanyag árukat gyártó részlege elhatározta: kiválik, és önállóan, kisszö­vetkezetként gazdálkodik to­vább. Az első reakcióm az volt, hogy igazuk van, hiszen az ott dolgozók jövedelme e formációban megtöbbszörö­ződne. Ahogy aztán elhangzot­tak az érvek és az ellenérvek, világossá vált, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. A pilisszántói részleget ugyanis éveken át nem cse­kély áldozattal teremtette meg az anyaszövetkezet. A tagok lemondtak jövedelmük egy ré­széről, célrészjegyeket vásá­roltak, hogy a már kezdetben is prosperáló vállalkozás új műhelyeket, gépeket kaphas­son. Ma már az összárbevétel felét a pilisi község 60 dolgo­zója állítja elő. A Szentendrei Ipari Szövet­kezet vezetői éppen e nyeresé­ges tevékenységre tervezve mertek belefogni Szentendrén a Kőzúzó utcában egy közpon­ti telephely építésébe. A beru­házás végösszege mintegy 14 millió forint, amelynek felét megelőlegezte a Pest megyei Kiszöv. Ha most a szakadás ténnyé válna, az anyaszövet­kezet egyszerűen belebukna az építkezésbe. Az a 250 dolgozó,, aki jelentős részt vállalt ab­ban, hogy a pilisszántóiak mo­dern technológiához jussanak, állás nélkül maradna. Érthető hát, hogy mind a Pest megyei KISZŰV, mind Szentendre város tanácsának illetékes szakigazgatási szerve azt a tanácsot adta a közgyű­lésnek, hogy ne engedélyezze a pilisszántói részleg kiválását. Ügy látsczik, hogy mindezt azok is megértették, akik né­hány héttel ezelőtt aláírták a különválásról szóló jegyző­könyvet. Amikor szavazásra került a sor, a 60 pilisszántói szövetkezeti tag közül is csak 31-en voksoltak a különválás mellett. A szövetkezet elnöke a dön­tés utáni hozzászólásában hangsúlyozta, hogy megérti a műanyagrészleg dolgozóinak szempontjait is. Nem tartaná azonban helyesnek, ha bárki' is a kisebbséget támogatná a többséggel szemben. Befejezésül röviden a mi vé­leményünk is az, hogy a szö­vetkezet tagsága helyesen dön­tött. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős] Agnes A beosztása délutánra és szombat—vasárnapra szólt. Itt is a tőle megszokott lendület­tel tette a dolgát Kiváló dol­gozó lett, majd személyzeti ve­zető. Négy évvel tovább dől. gozott a korhatárnál. Tizen­négy éve lett a Munka Érdem­rend bronz, az idén március­ban az ezüst fokozatú kitünte­tés tulajdonosa. A tanácstag­ságról 1980-ban lemondott, mert az édesanyja és a férje is súlyos betegek voltak, és az ápolásuk erősen igényibe vette. Máig városi tanácstag, a vá­rosi Hazafias Népfront alelnö- ke. Szívesen emlékszik arra, hogy milyen gyorsan fejlődött Szentendre. Gyermekkorában például még Duna-vizet ivott, amelyet lajtos kocsik hordtak a folyamból. Kedvérevalc, hogy a település kulturális és turistaközponttá nőtte ki ma­gát. — Ügy érzem, megbecsülnek és szeretnek. Erre mutat az is, hogy nyugdíjasként tüntet­tek ki, amikor már kevesebb közösségi munkát tudok vé­gezni. Nem bántam meg, hogy így éltem — mondja bú­csúzóul. — mondja szinte egyszuszra. A felszabadulás utáni hóna­pokra emlékezve elmondja, hogy nehéz volt akkor az asz- szonyok sorsa, Szentendrén kevés helyen kereshettek ke­nyeret. Lenke néni családja szerencsésnek mondható, mert a férjét, a papírgyártás egyik honi szaktekintélyét nem vo­nultatták be, így folyamatosan dolgozhatott. Halasi Józsefné rövid Ideig az elektromosoknál helyezke­dett el, majd háztartásbeli lett. Belevetette magát a társadal­mi munkába. A férje, a szer­vezett munkás, és szociális ér­zelmű édesanyja, segítették ebben a tevékenységében. A városi nőbizottság titkára, ta­nácstag, majd vb-tag lett Ö igazán szabad idejében foglal­kozott az emberek ügyes-bajos dolgaival. Nehéz lenne össze­adni azoknak az óráknak szá­mát, amelyeket a társadalmi feladatok ellátására fordított. A keresetére pedig szüksége lett volna a saját családjának is. Csak 1904-ben helyezkedett el félmüszakos dolgozóként a Városgazdálkodási Vállalatnál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom