Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-01 / 76. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM 1985. ÁPRILIS 1. HÉTFŐ Iskolások napi csemegéje Poharas tej, péksüteménnyel Hz édesszájúak is válogathatnak Az éjszakai pihenést sokan úgy próbáljuk kihasználni, hogy az utolsó percekben ke­lünk fel. Ennek eredménye a sietség, a kapkodás lesz. Gyakran megesik, hogy elfe­lejtünk magunkkal vinni ha- rapnivalót. Ezt a rossz szokást iskolába járó gyerekeink is hamar ellesik. A divatos dip­lomatatáska szűkös belsejére egyébként is szívesen hivat­koznak. Ilyenkor kapnak né­hány forintot otthon uzsonná­ra, hogy az iskolában vásárol­janak tízórait maguknak. Itt a pito ■*- Mi mindent árulnak ezek az iskolai büfék? — tettük fel a kérdést, töb'b helyen, ahol ilyen van. — Itt, a. 203. Bem József Ipari Szakmunkásképzőben mindent árulok, ami kellhet — mondja Tokaji Istvánná. — Sőt, fogyna néha az olcsóbb bonbon is. Szépen veszik a ■gyerekek az iskolatejet, a po­haras kakaót, a sajt több faj­táját. Eladok 450 zsemlét és 130 kiflit naponta. Viszik az almáspitét, kakaóstekercset, mindenféle pékáru kelendő. ÜdítSből mindig elegendő van. Kapható a sulibüfében szalá­mi,'páWzsi, kenőmájas. A ci­garettára és a presszókávéra a tanárak a vevők.-— A poharas te) indigós felirata mostanában elszínezi a tejet, emiatt ihatatlanná vá­lik — mutatja a tettest egy állandó vásárló iskolai tanár. Ami tanárnak való A mezőgazdasági szakkö­zépiskola büféjét Pápai La- josné vezeti. Fél műszakban dolgozik, szűkös, alagsori he­lyiségben. — A félliteres tej, kakaó fogy nálam legjobban. Áru­lok üdítőket, cukorkákat, cso­koládét, nápolyit, cigarettát. Hűtőgép kellene, mert nincs, s ezért kevesebbet tudok árulni. Jó, hálás vevők a gye­rekek. Sándor Tiborné vezeti az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola büféjét. — Ha' senki nem mondaná, akkor is tudnánk, hogy ebben az intézményben a lányok vannak többségben. Ezt bizo­nyítja hogy a mindennap Monorröl érkező cukrászsüte­mények rengetege talál első­ként vevőre. A puncstorta, a gesztenyés alagút mellett fogy persze az iskolatej, a poharas kakaó. A péksütemények több változata is kelendő. Kapható ugyan cigaretta is, de az csak a tanároknak jár. A következő állomás a Kossuth Gimnázium. A pati­nás hangulatú épületben ket­ten dolgoznak a büfében. Varga Ilona 1955 óta gyako­rolja a szakmáját. Az előtér­ben magas asztalokat és pol­cokat találunk a kulturált ét­kezéshez. Kapható itt is isko­latej, kakaó, szendvicsek szép csomagolásban. Sütemény 15 féle kínálja magát. Vásárolha­tó rágógumi, üdítő ital, van­nak csokoládék, cukorkák. A Rákóczi úti Várkonyi István Általános Iskola is innen vi­szi a sulibüfébe a tejet, a ka­kaót és szendvicseket. Gyakorló boltosok A Kereskedelmi és Vendég- látoipari Szakmunkásképző udvarán egy MODULS büfé­kocsi áll, s benne Nagy Szil­via és Balassa Ildikó. Mind­ketten másodéves élelmiszer- eladó tanulók az Afész-nél. Iskolatejet, kakaót, pékáruKat és süteményeket kínálnak. Kapható szendvics, három fé­le. Üdítőből, csokoládéból bő a választék. A büfét Fehérné Pécsi Zsu­zsanna tanárnő vezeti, aki el­mondta: a gyerekek párban dolgoznak 2 hétig. Ez egyben a gyakorlatuk. Mindent egye­dül intéznek ilyenkor: a ren­delést, a számlakezelést, az Startolnak a strandépítők Épen maradt a medence Albertirsán folytatódik a gyógyfürdő építése. Ahogy a nap sugarai felmelegítették a talajt, a Micsurin Termelő- szövetkezetben Almási Pál kőművesbrigádja hozzálátott a gépház alapozási munkála­taihoz. Az elképzelés szerint április végére az épületben fel lehet szerelni a szükséges vízgépészeti eszközöket. A brigád tagjai idejük egy ré­szét a környezet csinosításá­val töltik el: a kiszáradt fá­kat, a pihenést - akadályozó bokrokat eltakarítják. A főépületben — ebbe épí­tették be a lakosságtól gyűj­tött forintokat — most a ceg­lédi Lenin Termelőszövetke­zet építő-részlege dolgozik. A Semet/ca-bri-gád szorgoskodik a zuhanyozó kialakításán és a belső burkoláson. Jó kezek­ben van a belső építési mun­ka, hiszen a brigád tagjai az orvosi rendelő befejezésén bizonyították hozzáértésüket. A parkrendezéshez a MÁV nyugdíjasai és a Micsurin Tsz társadalmi munkásai kezde­nek hozzá, amint az idő ja­vul. A kerítésen belül az el­árusító kiskereskedők még az elmúlt évben nekiláttak a pa­vilonok építésének. A leg­jobb készültségi fokon Békési Jánosné kis étterme áll. Ter­vei szerint az idei szezonban már gőzölgő étellel kínálja a vendégeket. Az elektromos hálózat és transzformátorhelyek kiépí­tésén a DÉMÁSZ-oso-k mun­kálkodnak áprilistól. A gyógy- és ivóvíz külső szerelvénye­zését a Micsurin Tsz cse­pegtető részlege rövidesen be­fejezi. Ezeket a munkálatókat Klincsek József mérnök, a belső villanyszerelési és vilá­gító berendezésekhez szüksé­ges teendőiket pedig Gál Já­nos irányítja. Már állnak a kandelábe­rek, amelyeket a Micsurin Tsz lakatosipari részlege Lesták Károly vezetésével állított össze. A tavalyi év legna­gyobb munkái közé tartozott a víztározó elkészítése,- és hogy végül már fogadóképes állapotban van, Lengyel Pál beruházási - előadónak köszön­hető. Sokan kíváncsian mére­getik a Szabadság Termelő­szövetkezet köművesbrigádja által készített gyógymedencét. Nézik, hogy ugyan ezt a ke­mény telet miként vészelte át. Nagy László építés-vezető örömmel állapította meg, hogy épségben maradt a medence. A nagyközség apraja-nagy- ja már n-agyo-n várja, hogy lubickolhasson a fürdőben. Nagy Gábor áruátvételt. Nyitva tartásuk­kal igazodnak az iskolai ren­dezvényekhez. Igyekeznek er­re mindig jól felkészülni. Cegléd több iskolája közül csak néhányat — a nagyokat — emeltük ki. örvendetes ta­pasztalat, hogy nem rossz az iskolatej- és péksütemény-ellá­tás. A csokikat és a tortaevést pedig majd „ledolgozzák” a gyerekek a tornaórákon, hogy ne váljon a kárukra a ked­venc csemege. Kiss Sándor Az MTESZ szervezi Külgazdasági ismeretekről Cegléden a Petőfi Sándor utcai Technika Házában a helybeli MTESZ szervezésé­ben -külgazdasági ismereteket adó tanfolyam indul, április 15-től április 19-ig, s az emlí­tett időszakban naponta dél­előtt 9 órától délután 13 óráig tan,. Fő téma a piacorientált műszaki fejlesztés. Az előadá­sokat a Külkereskedelmi Mi­nisztérium, a Magyar Keres­kedelmi Kamara', az Országos Piackutató Intést és az íhter- cooperation Rt. munkatársai, szakemberi tartják, i A tanfolyamra jelentkezni a Technika Házában lehet hét­főn, kedden és szerdán 8—13 óráig a Petőfi utca 9. számú épületben. Telefonon bővebb információt lehet -kérni a 10-027-es számon. Ki va0ok ? Néha az írás is elszáll A számítógép pontosan tájékoztat Alulírott igazolom, hogy pontosan 17 igazolványom van. Mindenfélék, Szürke, fekete, ilyen kék és olyan kék. seszí- nű, fehér, bordó, halovány sár­ga. és van egy, amiről semmit sem árulhatok el. A sarokban vaskosodik továbbá egy kiló- nyi igazolás, bármelyikből ma­gamra ismerek, ha netán azo­nosítani óhajtanám magamat. De akármimt legyen, mindezek közt legjelesebbnek régi jó személyi igazolványomat tu­dom, noha idejére sem emlék­szem már, mikor kellett leg­utóbb a belső zsebből előhúz­nom. Nem mintha bánnám: úgyis olyan rossz benne a fénykép. Mindezekkel azért hozakod­tam elő, mert a napokban ha­talmas mennyiségű, é-ppen 1215 darab személyi igazol­vány talál gazdára a város és környéke általános iskoláiban. Megint időszerűvé vált hát a fedlapján címeres. barna könyvecske. Róla beszélget­tünk Kecskeméti Lászlóval, a ceglédi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályve­zetőjével. — Valóságos ünnepélyt ke­rekítenek az igazolvány átadá­sa köré. Megilleti a ceremó­nia azt a néhány papírlapot, amin pár tollvonás van? — Igen. mert ilyen esemény csak egyszer adódik mindenki életében, s végül is fontos vál­tozást jelképez, hát nem árt, ha emlékezetes marad. — Mennyi ideig lehetne el­éldegélni igazolvány nélkül? — Egészen ad-dig, míg kö­zépiskolába nem jelentkezik, vagy munkába nem áll az ál­talános iskolából kikerült diák. De legfeljebb 16 éves koráig. Előbb-utóbb kérik. Egyetlen olyan esetre emlékszem, hogy egy lány csak menyasszonysá­ga idején, 19 éves korában ka­pott igazolványt, mert más­képp nemigen köthetett volna házasságot — Hg, úgy adódik, akár kí­vülről fújom a könyvecske adatait. Mégis hordozom az írott változatot. — így igaz. Ugyanis Ma­gyarországon a személyi iga­zolvány az egyetlen olyan irat, amit valamennyi hatáság min­{Beívelésre késien állnak Mák vetésére készítik elő a képen látható Bettison DD—2 tí­pusú direktvető gépet a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet Tö­megtakarmány Termelési és Gépjavító GT Pesti úti telepén. Amint az időjárás engedi, felkészítve indulhat munkába a vetőgép Apáti-Tóth Sándor felvétele den külön vizsgálat nélkül kö­teles bizonyító erejűként el­fogadni. Ha nem lenne, cipel­hetnénk magunkkal egy cso­mó igazolást, iratot. A szemé­lyi igazolvány egybegyűjti eze­ket. — De a gyakorlat azt mutat­ja, hogy mindennapi gondjaink intézéséhez százféle egyéb hivatalos papír kell, és legke­vésbé a személyi. Itt van pél­dául a vasúti arcképes. — Ne felejtse el, hogy — a példánál maradva — a vasúti kedvezmény egy szűk réteg kiváltsága, viszont a szóban forgó könyvecskéből mindenki kap, mint a megnevezése is mutatja, egy adott személy azonosságát igazolja. — Ez tehát a hivatal szem­pontja. De mire jó ez az iga zolvány annak, aki kapja, hordja? ma üiís — Talán megadja azt a biz tonságot. hogy személyazonos­ságát bármikor igazolhatja. Vannak esetek, amikor ez egyáltalán nem közömbös. Hi­tel fölvételére például nem is gondolhat igazolvány nélkül. — A személyi igazolvány vé­gül is a hivatal és az állam­polgár közötti bizalmatlanság egyfajta terméke. — Mondhatjuk bizalmatlan­ságnak is, de semmiképp sem a rossz értelemben. Csak any- nyira, amennyire azt a vissza­élések megelőzése szükségessé teszi, — Nemcsak a szó száll el, ■ esetenként az írás is. Teszem azt, elvész az igazolvány. — Tulajdonképpen ez már önmagában is szabálysértés nek számít, évente közel két­száz alkalommal bírságolunk érte. De a nagyabbik baj az, ha a már lejárt igazolványt nem érvényesíttetik. Tavaly több ezer ilyen eset fordult elő. Nem siklunk el egyik fö­lött sem, mert a számítógép pontosan, személyre szólóan tájékoztat minden adatról. V. s. ötfoltozás A téli fagyok jelentős mér­tékben megrongálták a város útjait. A Déli és Alszegi út ká­rosodott szakaszának helyre- állításához 18 millió forint kellene, ám erre nincs fedezet. Átmeneti, gyors megoldásként 4—5 négyzetméteres foltokban talajcserét hajtanak végre a tönkrement részeken, és ma- kadám burkolatot készítenek. Ez a legegyszerűbb, és a legol­csóbb rövid távú megoldás. A városi tanács azt szeretné, ha az útépítésre szánt ötmillió fo­rintból a Körösi út rekonst­rukcióját végezhetné el. Kertészeti kérdés A csemői November 7. Tsz ellenőrző bizottsága az el­múlt gazdasági év munkáját vizsgálva foglalkozott a szö­vetkezeti alaptevékenység helyzetével. Megállapította, ho-gy 1984-ben a növényiére mesztés területén több olyan váratlan helyzet is adódott, amelyen nem tudtak úrrá lenni. A bizottság azzal a javas­lattal élt, hogy a tsz-vezető- ség 1985 végén tekintse át a kertészeti főágazat mutatóit, és amennyiben eredményte­lenséget tapasztal, vegye fon­tolóra az amúgy iis kis terü­letű szőlő- és almaültetvény ék megszüntetését. Ezzel ugyanis jelentős veszteségforrástól sza­badulhatna meg a szövetke­zet Az utolsó: Apacserőd Véget ér április 1-én a ceg­lédi Szabadság Filmszínház­ban az archív filmklub elő­adássorozata. A nézők kalan­dos régi filmeket láthattak, olyanokat, amelyek az 1930- tól 1968-ig terjedt időszakban készültek. A befejező előadást április 1-én, hétfőn este 20 órától nézheti meg a közön­ség: John Ford rendezésében 1948-ban készült az Apacserőd című amerikai film, ezt tűzték műsorra. A rendező többszörös Oscar-díjas, a vadnyugati tör­ténetek klasszikus filmren­dezőjeként ismerik el. Jegyzet A múltba, Kháron ladikján Z sarnokian makacs a toll s a papír — e minden földi tudást, érzelmet őrző-vi- gyázó-örökítő testvérpár; aka­ratom ellenére követelik, le­gyek most rabjuk, írjak, az el­múlásról. Ideláncolnak, a fe­hér papírlaphoz, egy gyászke­retes emlékezés soraihoz. Hiáb£ a tiltakozás, hiába ha­logatom immár egy esztende­je, hogy írjak a halálról, fáj­dalmamról — Laciról. Itthon jártam, örömök közt villant a neve, mintegy mementóként, emlékezetemben. Huszonöt éve, hogy a Budai úti iskolából ki­léptünk az életbe. Mi az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom, ha kérdezik és meg akarom magyarázni, nem tudom. Nem létezik az idővel foglalkozó, egységes, tudomá­nyos meghatározás. Mily mó­don ragadhatnám hát meg ak­kor én, az egyszerű földi ha­landó a sokarcú idő lényegét?! Mert mi több az időben: nyolc év? Harmincnyolc esztendő? Avagy háromszázhatvanöt nap? Netán az elmúlást köve­tő végtelen? Ott, abban a kis oázisban, a ceglédi szőlődombok lankái alatt, a Budai út nyárfasorai között éltünk csodás gyer­mekkort, Laci meg én. Nap mint nap egymáshoz kötött minket a szegénység, a szorga­lom, az iskolapad, a játék. A sivár és mégis mesés város­széli világ, a dűlők, sínek, ár­kok, rétek, fák és madarak világa. Amikor kirepültünk a számodra immár múltidős Életbe, elváltak útjaink. Mind­ketten ott hagytuk a homoksi­vatagot. Te, némi kitérővel, a vízi életet választottad, s én — megannyi pályamódosítás után — krónikás lettem. Olykor összehozott minket a férfisors: élénk kártyacsaták, csöndes kocsmai beszélgeté­sek, borozgatások részeseiként emlegettük a múltat, terveztük a jövőt, szóltunk a jelenről. Nagyokat hallgattunk, ha úgy kívánta az egymás világa iránti tisztelet. Lelkesen be- j széltél munkádról, a hajózás- 1 ról, s hogy megannyi vizsga H utári végre elérted vágyadat: fedélzetmester lettél! Hogy csodáltuk mi, Budai úti ho­moklakók az ezüstcsíkos, ten­gerkék egyenruhádat, ha hosz- szú távolléted után betoppan­tál a Róka kocsma homok- és füstszagó, apró helyiségébe! omokvilág, Róka kocsma. S hogy megszeretted a vi­zet! örültél akkor is, amikor ott, a régi tanyátokon, végki­merülésig tartó munkánk eredményeképpen tiszta vizet hozott föl a mélyből a golyór szelepes döngölőcső, kútásás- kor! Ügy másfél évvel ezelőtt, a ceglédi tanácsháza földszint­jén találkoztunk. Panaszkodva említetted, hogy infarktus miatt kezeltek. S azután ... Az újévi gyertyákat már ér­ted gyújtotta meg édesanyád, a benned második fiát gyá­szoló Tériké néni. Ez évben lesz negyedszáza­da, mint említettem, hogy az egyik, Budai úti, végzős nyol­cadik osztály tanulói elköszön­tek az öreg iskolától. Jubileu­mi év — huszonöt esztendő. Tizenhatan tizenhatfelé szó­ródtunk szét azóta, mert széles skálája van az életnek. Lám, a halálnak is. A Csengettyűi temetőben — immár több mint egy éve — a te síroddal jelzi eggyel több halom: a be- végzett életek kertjében is szaporodik a lakók száma. K isgyörgy Laci, drága pajtásom, te már végleg behajóztál Kháron ladikján á csöndes kikötőbe. Magaddal vitted múltam égy darabját, s hiába követelem vissza, vég­leg te őrződ azt. Végtelen öbölben pihen hajód, hullá­mok nem borzolta vizeken. E csöndben gondolataim talán eljutnak odáig is. Búcsúzom tőled, így adódott. Számodra már semmiség az esztendők múlása. Szervusz — köszönök, rád emlékezve, régi jó pajtásom, illendően. Jártam itthon. Eszembe jutot­tál. Besze Imre ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom