Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-10 / 83. szám

grttf «in ^ OROSI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX ÉVFOLYAM, 83. SZÄM 1985. Április 10., szerda Zalában még havazott lesve startoltak a fáüázók Márciusban még javában ha­vazott Zalában, nem kis gon­dot okozva járművezetőknek, közlekedési szakembereknek. Am a nagykőrösi tanyavilág­ban már elevenen pezsgett az élet a fóliasátrak alatt. Nem kis kockázatot vállaltak a kis­gazdák, hiszen leheletvékony nylonfal védte csupán a palán­tákat a fagytól, a dühöngő szélvihartói. Keményen kellett ám fűteni a kazánokkal, Nagy pénzeket fektettek be, nagy ér­tékeket kellett óvni, nevelni a párás meleg sátrakban. De hiába volt olykor a gondos elő­készület, az állandó őrködés, egyik este Nagykőrös tanyái egyikén-másikán pótolhatatlan károkat okozott a szélvihar. A bokrosi részen Vol Ernőéktől száztíz méter fóliát tépett le a vázról, s ragadt el a szál, s barátja, Bakos Sándor több mint 30 ezer palántája minden igyekezetük ellenére másnap reggelre elfagyott! Kezdhették elölről... Eiíagyott — Nagy csapás volt ez a kár, már azért is, mert az első ilyen nagy fóliám volt — mondja Bakos Sándor. — Sza­badföldben már eddig is ter­meltem paradicsomot, papri­kát, uborkát, s kisebb nevelő­fóliáim már voltak, de ekkora még nem!... Most, az újra kezdéshez 18 ezer palántára futotta a három éb "méteres fó­liasátorral együtt. Ehhez azon­ban mindenünket pénzzé kel­lett tenni, még az autómat is eladtam, OTP-kölcsönt vet­tünk föl, s anyósom is besegít. Ugyanis hármasban élek fele­ségemmel és anyósommal itt a Lencsés-Világos-dűlőbén. — Hát most hajtunk kemé­nyen, hogy a 120 ezer forintnyi befektetés megtérüljön — me­sélt nagyon szívesen és na­gyon nyíltan a családjáról, s megélhetési gondjaikról, min­dennapjaikról a 28 éves Bakos Sándor, amikor a verőfényben csillogó hatalmas fóliasátrai odavonzottak hozzá. S miköz­ben segítője, a nyugdíjas Kecs­kés János bebújt az egyik fó­lia alá, hátán permetezőgép­pel, megmutatta birodalmát a házigazda. — A Mészáros, János Tsz-től béreljük a földet, körülbelül két holdon gazdálkodunk. Jó­magam és a feleségem ebből élünk meg. Idén nehezebb dol­gunk lesz, mert eleve késtünk az időjárás miatt, nem tudtunk időben kiültetni, azért van még itt a fólia alatt a 18 ezer salá­tapalánta, megpróbálkozom még borsóval és babbal. — A salátából 100 ezer fo­rint bevételre számítunk, az­tán még ültetünk paprikát meg paradicsomot — mondja. Nem jött zavarba akkor sem amikor az értékesítés lehető­ségeiről faggattam. Értékesítés — A fővárosban a Bosnyák téri piacon adjuk el a legtöb­bet, de szerződésem is van a nagykőrösi Áfésszal a porté­kám egyharmadára, igaz ők éppen harmadát adják érte mint a piacon, de legalább biztos vevők! — Tanulta valahol ezt a munkát? — kérdeztem közbe. — Édesapám mezőgazdász volt, magam könyvekből les­tem el a fóliázás és más pa­raszti munka fortélyait, meg Vol Ernő barátom segít sokat, — Csak növénytermesztéssel foglalkoznak? — Jószágot is tartunk. Ta valy 73 sertést adtunk le, igaz nem szerződéses alapon az Áfésznak. Korábban a Mészá­ros János Tsz hizlalási akció­jába is bekapcsolódtam, s SQ sertés után 25 ezer forintom jött be. Idén, ha elkészül a má­sik ólam is, 100 sertésre szer­ződöm le a Kiskőrösi Állami Gazdasággal nagyon korrekt feltételekkel. A gazdaság ad 970 forintot darabonként ser­tésvásárlásra, én megveszem az állatot. Napfényben — Leadáskor az állomány értékéből levonja a kölcsönt a gazdaság, kilónként 22 forint­ban számolnak el, a ráhizlalá- sért 7 forintot kapok, és külön kihozzák a tápot, szállítják a malacokat. Ha mégis nekem kell elszállíttatnom, akkor da­rabonként 40 forintot fizet a költségekre a gazdaság — so­rolta a számukra legfontosabb dolgokat Bakos Sándor, közben javítgatta a fóliakeretet, ellen őrizte a saját készítésű hőlég- befúvós olajkazánt, a maga fúrta 32 méteres csöveskútból vizet nyomatott a villanyszi­vattyúval. Szóval tette a dol­gát, leplezetlenül élvezve azt, amit csinál. A közelben több fóliasátor is ragyogott a napfényben. Alat­tuk ugyanolyan fiatalok álmo­doztak, lelkendeztek, s dolgoz­tak keményen maguk, s az or­szág hasznára. Aszódi László Antal Mái - másuknak is Bár társadalmi ünnepsége­ket jó negyedszázada szervez­nek, az mégis kétségtelen tény, hogy Nagykőrösön a mozga­lom legfényesebb sikereire az utóbbi években került sor. Ez­zel a megállapítással koránt­sem kisebbíteni szeretnénk az elődök munkáját — hiszen alapok nélkül nem lehet épít­kezni sem! —, de rámutatni arra, ha koncepciózus, elkép­zelésekkel teli vezető kerül az élre, ott a munka nyomán új területeket lehet meghódítani a szocialista szellemiségű ren­delvényekkel, A nagykőrösi „recept” évti­zedes népművelői múltból, s érzékeny, a más gyakorlatá­ban minden picinyke haszno­sítható villanásokból táplálko­zik. Járvás Ferenc irodavezető nem kevesebbet, mint azt tűzte ki célul, a nagyságrend­hez képest a legerősebb iroda e városban működjön. S az eredmény? A napokban került sor — mint arról már beszámoltunk — országosan is első ízben — egy új mozgalom eredményei­nek számbavételére. 1983 má­sodik felében Társadalmi ün­nepekért elnevezéssel a TÜ- Rl-t legeredményesebben tá­mogató, továbbá társadalmi ünnepségeiket a legmagasabb színvonalon megvalósító mun­kahelyeket díjazzák. A Nagy­kőrösi Konzervgyár huszonöt esztendős tevékenységével ér­demelte ki az első eredmény- hirdetés díját. Mielőtt ennek ismertetésébe fognánk, pillantsunk bele a TŰRI tevékenységébe! Két alapból, két alapról táplálkozik az iroda munkája. Harmincöt munkahellyel, tehát a város egészét átfogva, együttműködési megállapodást kötöttek, a kölcsönös érdekelt­ség alapján. Az iroda vállalta, hogy minden, társadalmi ün­nepség kategóriába sorolható rendezvényt megtart, akár egyéni, akár kollektív legyen az. A sűrűn gépelt, oldalnyi szöveg említést tesz még szó­nokképzésről, munkahelyi hír­adók szerkesztéséről is — hogy csak találomra ragadjunk ki példákat. Az üzem vagy más intéz­mény meg saját lehetőségeihez mért segítséget ad a TŰRI munkájához. Hangsúlyozandó, hogy bár kemény forintokról esik szó, ezek végösszege a teljesítéssel arányos. Az már az iroda magas színvonalú te­vékenységének elismerése volt, hogy a maradványt a védnök konzervgyár átutalta nekik, s így a legkorszerűbb technikai eszközparkkal is rendelkeznek — csak egyet említve, akku­mulátoros erősítőkkel temetői búcsúztatót tarthatnak. A munkahelyi szerződések­kel együtt, a családokat is közvetlenül érdekeltté tették a TŰRI munkájában. Ezzel egy­fajta tömegbázist is kialakítot­tak, s létrejöhetett a Családok a közművelődésért, a Családi szabadidő-központ, a Családi Télapó-szolgálat elnevezésű mozgalom. A két alap természetes ta­lálkozási pontja az ünnepség, hisz akár egyéni, akár mun­kahelyiről is legyen szó, ott ta­lálkoznak. Tavaly például, öt­ven műsort adott az iroda, színvonalban legalább megelő­ző évet elérőt, ám sokkal olcsób­bat. Hogyan? Tehetségkutató akciójuk felszínre hozott olyan produkciókat, melyek el­kerülték addig a figyelő sze­meket. Lehetne még sorolni a mun­kamódszer apróságait, ide vé­gezetül még egyetlen adatpár illik: két éve húsz szolgálta­tást ajánlhattak. Ma százhat- vamat... S térjünk vissza a konzerv­gyáriakhoz. Garabuczi Ágnes festőművész Tavasz című al­kotása, valamint a Társadalmi ünnepekért mozgalom örökös díszserlege méltó helyre ke­rült. S azt az állítást is koc­kázat nélkül tehetjük meg, egyúttal új minőséget jelentő modell is létrejött a társadal­mi ünnepségek történetében, szervezetében. Ballai Ottó Vízfakaszfók Együtt a mentős brigád Igazi vérpezsdítő tavaszi nap volt. Verőfényes, szeles. A télen oly nagyon hiányzó illatoktól, a nedves föld sza­gától terhes. Az ember szin­te megrészegült az ébredő ter­mészet színeitől, illatától, zsongásától... Sem címet, sem nevet nem tudtam. Nem is érdeklődtem senki után. Egyszerűen csak kígyalogoltam Nagykőrösről, bele a tanyavilágba, mert kí­váncsi voltam az alföldi em­berekre. Szinte minden kert­ben láttam szorgoskodni, vagy a ház körül tenni-ven- ní valakit a Csikvár dűlőben. Megállt a kapa, az ásó a kézben, érdeklődve figyelték a sétáló idegent, én meg néz­tem, s gyönyörködtem mun­kájukban. Húzták-vonták Kilométernyi út után jobb­ra, s balra hatalmas fóliasát­rak bogárhátán csillámlott a délidei napfény. Ez már a Lencsés-Világos dűlő. A 75 éves Hegedűs Ferenc jóked­vűen legeltette majd tucatnyi szép birkáját. A Gubanc ku­tya körbe-körbe csaholta a kis nyájat, amíg az öreg büszkén felcsillanó szemmel mutatta a szépen gondozott 600 négyszögöles szőlőt. Látszott is a részben saját, részben háztájiból álló birto­kon, hogy gazdája nem most kezdett a tőkék közt hajlon- gani. A munkát korán meg­szokta, megszerette. Volt ő mindenütt az utóbbi másfél évtizedben is, ahol csak dol­gozni kellett a tsz-ben. Ma már sok is a szőlő, de hát a feleségen kívül nincs senkije, csak a barátok, komák, akik segítenek a művelésben. El is fogy hamar ilyen társaság­ban a jó házi bor. Néhány száz méterrel ar­rébb háromágú állvány ma­gasodott a sík mező fölé. Tu­catnyi ember sürgött körülöt­te. A közelben személyautó, utánfutó, rajta vízzel teli hor­dók. Szentpéteri Sándor és Gál Ferenc húzta-vonta a dugaty- tyús szivattyú karját, mási­kuk pedig a hatnegyedes vas­csövet hajtotta lefelé egy cső­fogóval. A többiek vagy pó­tolták vödörrel az elszivárgó vizet, vagy váltották a pum­pánál izzadókat. Papp Zoltán és élete párja nagy bizalom­Az emeletnél tartanak ■Megkezdték a Zsemberi úti úgynevezett „Z” lakások 5-ös és 6-os épület földszintjének szerelési munkáit a kecske­méti DUTÉP szakemberei. A magasból érkező gerendát Ferencsi Márton darukötöző ereszti a helyére. (Jobb oldali képünk.) im w Eozsvári István blokkszerelő a függőbe állított elemek közét tölti ki folyékony betonnal. (Alsó felvételünk.) Hancsovszki János felvételei mai lesték, mikor kell segf teni, hozni az újabb csövet. így csinálják — Kutat fúrunk. Sajnos az első nem sikerült, ki kellett húzni a csövet, és most vala­mivel távolabb megpróbáljuk újra. A Mészáros János Tsz- től bériek 400 négyszögöl föl­det, korai burgonyát vetünk bele, utána meg paradicsom- és paprikapalántát ültetünk ki. Ehhez kell ám a víz. El is fogom tolatni géppel úgy a talajt, hogy majd árasztásos módszerrel öntözhessük, ben­zinmotoros szivattyúval, mert messze van innen az áram — mondta Papp Zoltán hiva­tásos mentőápoló, és sorra be­mutatta kollégáit, a nagykő­rösi mentőállomás egyik bri­gádját; Nagy Balázst, Tóth Balázst, Dajka Józsefet, a szakápolót és a két sofőrt, Gál Ferenc ápolót, és Szent­péteri Sándort a garázsmes tért. — Jó brigád ez! Sok éve együtt dolgozunk, s nem az első alkalom, hogy segítünk egymáson, összefogunk min­dig a házépítéstől az ilyen munkákig. A kútfúró beren­dezést is egyik barátom adta kölcsön. így csinálják erre­felé az emberek. Aki egyedül nem bírja az hívja a bará­tokat, kollégákat, rokonokat, s együtt csakhamar megvan­nak a munka nagyjával — büszkélkedett tovább a leen­dő kiskertgazdálkodó, de ha­mar „párja” akadt Nagy Ba­lázs a jóbarát és kolléga sze­mélyében, aki telekszomszéd­ja. Ö is előre örült a kútnak, hiszen amíg a sajátját meg nem csinálják, addig ő Is on­nan locsolja majd a földjét. Jó termést jósolt, az idénre. Igyekeztek is ám a kúttal becsületesen. Lelkesek Amikor rájuk köszöntem, még a második csőnél tartot­tak, s amikor elköszöntem tő­lük, a negyediknél. Akkorra már nagyon nagy volt az izgalom. Várták az agyagot, hogy ott megálljának. Aztán a kompresszor, majd a szi­vattyú kell nekik, s jó éles kapa, vetőburgonya az őszi szántásban. Határtalanul lelkesek, biza­kodók voltak. Nem féltek a jövőtől, de az idei > nyártól sem. A. L. A. Állatorvosi ügyelet Április 13-án reggel 8 órá­tól 15-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsériak- nak dr. Modor Péter, Nagy­kőrös, Állatorvosi Rend. Tel.: 466. A nyársapátiaknak dr. Virsinger György, Cegléd, Bem u. 2. B. ép. Tel.: 11-163. Árpilis 20-án reggel 8 órától 22-én reggel 8 óráig a nagykő­rösieknek és kocsériaknak dr. Balogh József, Nagykőrös, Ná­dor u. 1. Tel.: 402. A nyársapá­tiaknak dr. Nyúzó József, Ceg­léd, Bercsényi u. 45. Tel.: 11- 710. Április 27-én reggel 8 órától 29-én reggel 8 óráig a nagykő­rösieknek és kocsériaknak dr. Zsoldos Zoltán, Nagykőrös, Kecskeméti u. 44. Tel.: 703. A nyársapátiaknak dr. Kiss Mi­hály, Cegléd, Szolnoki u. 18/a. Tel.: 10-724. Sporthírek Kettős bravúr - négy pont Törtei—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 0-2 (0-1) Nk. Kgy. Kinizsi—Abony 1-0 (1-0) Csütörtökön került sor Tör­teién az óvás miatt megismé­telt mérkőzésre és vasárnap a szintén bajnokságra törő Abony ellen. Ä tétre menő sorozatmérkőzés nemcsak fi­zikailag, de idegileg is nagyon igénybe vette a játékosokat. A két mérkőzés játékosai: Leskó — Farkas I., Kecskés, Adámi, Csikós, Zöldi, Szőke, Szabó, Sallai, Benkó, Farkas J., Kovács, Németh, Toricska. Törteién a körösi csapat volt a többet támadó, és a 25. perc­ben Szőke hosszan előre fejelt labdájából Kovács a tizenha­tosról a kifutó kapus fölött a hálóba ívelt. A 75. percben a nagyon sokat mozgó Sallai jó labdával indította a lassan magára találó Farkas J.-t, aki biztosan lőtt a kimozduló ka­pus mellett a hosszú sarokba. 0-2. Ezután is a körösi csapat­nak volt több gólhelyzete, de azok kimaradtak. Vasárnap hazai pályán Abony ellen jól kezdett a Ki­nizsi, és a 23. percben Kovács jó elfutása és beadása után Toricska ügyesen fejelt a hálóba. 1-0. A második fél­időben az abonyi csapat ját­szott jobban, a körösi csapa­ton kiütközött a három mér­kőzés fizikai és idegi erős igénybevétele, de ennek elle­nére az eredményt tartani tudta. A két mérkőzésen mu­tatott teljesítményért mind­egyik körösi játékos dicséretet érdemel, de különösen ki kell emelni Adámi és Sallai re­mek, hasznos játékát. Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Abo­nyi ifi 2-0 (0-0) Kinizsi ifi: Orell — Simon, Mihályi, Fercsi, Hegedűs, Da­ni, Szűcs (Kelemen), Pálfi, Csapó, Nagy (Szabó), Koncz (Hagymási). A 3. helyen álló vendégcsa­pat ellen csak a második fél­időben játszott ötletesen a kö­rösi csapat. Góllövő: Pálfi, Kelemen. Csak Csapó dicsér­hető. Ceglédi V8E serd.—Nk. Kgy. Kinizsi serd. 2-2 (9-2) Kinizsi serd.: Bagi — Csi­kós, Vikor, Kecskés, Szűcs (Oláh), Petrik, Kurgyis, Parázs, Aszódi, Eszes, Tóth. Védelmi hibákból egyenlí­tett a hazai csapat. Góllövő: Parázs, Eszes. Abonyi serd.—Nk. Kgy. Kinizsi serd. 2-0 (1-0) Április 4-én Abonyban Or­szágos Serdülő Kupa selejtező mérkőzést játszottak, a körösi csapat mezőnyfölényben ját­szott, de gólképtelen volt, így kiesett a további küzdelmek­ből. P. S. Kispályás foci A nagykőrösi Városi Tanács művelődési, egészségügyi és sportosztálya az idén is meg­rendezi a városi kispályás labdarúgó-bajnokságot, őszi­tavaszi, kétfordulós rendszer­ben. Nevezni még április 12-ig lehet a városi sportfelügyelő­nél. A sorsolás 12-én 15 óra­kor lesz a művelődési köz­pontban. Nők akadémiája Április 10-én, szerdán, a Nők akadémiája rendezvény- sorozata Sz. Tóth Lászlóné kozmetikai előadásával folyta­tódik. Megtört asszony A Körösi Tavasz 1985. és a Pedagógiai Napok rendezvény- sorozat ma, szerdán, 18 óra­kor az Arany János Művelő­dési Központ színháztermében Csernus Mariann előadói est­jével folytatódik. Előbb Si­moné de Beauvoir: Megtört asszony, majd Liv Ulmann: Változások című darabját mu­tatja be. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom