Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-09 / 82. szám
ŐRÖSI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1985. ÁPRILIS 9., KEDD Tudatosan készültek erre a pályára A torna a gyógyítás része Urbanizáció — mindenki számára élvezhetőén Városok, falvak, tanyák A Kalocsa Balázs utcai rendelőintézet gyógytornász-szobájába egy botra támaszkodó fiatalemberrel együtt léptem be a zord téli napok egyikén. Mint később megtudtam, láb- műtéte óta ő már több alkalommal megfordult itt. Sportolás közben érte a sérülés. Most azon fáradoznak a gyógytornásznővel, hogy a lábfej és a boka merev, nehézkes mozgása ismét köny- nyeddé váljon, és a későbbiekben újra terhelhető legyen. Tií!jciontkezés A gyakorlatok jó részét a megfelelő eszközökkel önállóan végzi a beteg, bár arcán látható, hogy bizonyos mozdulatok elvégzése még fájdalommal jár. A speciális masszás közben oldott beszélgetés folyik a következő feladatokról, a továbblépés mikéntjéről és persze magánélete eseményeiről is. Jelenleg két szakképzett gyógyJtornásznő, Bakos Attilá- né és Hanusz Andrea dolgozik a . rendelőintézetben e speciális., feladatú munkakörben, mely bizonyos esetekben a teljes gyógyulás elengedhetetlen feltétele. Mindketten tudatosan erre a pályára készülték. Az érettségi után a gyógytornászképző iskolát Budapesten végezték el. — : Értesülésem szerint a szakma iránti érdeklődés egyre fokozódik. Mit mondanáA Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet több mint 400 dolgozójának mintegy harmadrésze nőt A szociális ellátás, rendészet, az adminisztráció vonalán találjuk meg őket, de sokan vannak, akik közvetlenül is részt vesznek a termelésben, elsősorban a gépgyártás területén. Az évről évre növekvő feladatok rájuk is nagy terheket rónak, mégis ismételten kivívják maguknak az elismerést. de a társadalmi munkában is. az élen járnak. Éppen ezért a vezetőség az utóbbi időben kiemelt figyelemmel volt anyagi helyzetükre. Ma már elmondható, hogy a munka bonyolultságának, szakmai gyakorlatnak, a fizikai igénybevételnek megfelelő bér- és jövedelemarányok alakultak ki. Mint a szövetkezet nőbizottságának legutóbbi beszámolójából-kitűnt, nagy gondot fordítanak szociális ellátásukra is. ami a lehetőségekhez mérten jónak mondható. A központi telepen elkészült a női öltöző, fürdő, a tormási részlegben bővítették a munkahelyeket, igaz a Il-es telepen még a legutóbbi időben is gondot okozott a téli hónapok alatt a fűtés, szellőztetés. Egyik fontos törekvés, hogy minél több nödolgozót vonjanak be a politikai és szakmai oktatásba. A múlt évben 20- an vettek részt az ilyen jellegű továbbképzéseken. Az egyedülállók és a nagy- családosok részére közel 31 ezer forint segélyt fizettek ki. Számos rendezvény, kismamatalálkozó, előadások bizonyították a múlt év folyamán is, hogy lányaival, asszonyaival szabad idejükben is törődik a munkahely.. A nőnapi ünnepség pedig hagyományosan fórumot teremt az éves munka személyre szóló elismeréséhez. Az idén hárman nak a bejutás lehetőségéről és a képzésről? — Azt hiszem, Andrea nevében is beszélhetek, bár én pár évvel előbb végeztem, mint ő, de a túljelentkezés már akkor is nagy volt. Visz- szagondolva a felvételire, az ilyen terveket szövögetőknek azt tudom mondani, hogy biológiából és fizikából készüljenek fel komoly erőpróbára. A képzés sokoldalú és magas szintű, az elméleti megalapozottság után mindenkiben nagy az izgalom, hogy a valós gyakorlati helyzetben hogyan áll helyt. — Pusztán a szakszerűen végzett munka nem elég, a beteghez való közeledés, a kellő hangnem megtalálása, a jó együttműködés kialakítása is fontos része a munkának. Nekem személy szerint á több éves kórházi gyakorlat sokat jelentett, hiszen a heterogén beteganyag szakmai sokoldalúságot biztosított a mindennapok önálló gyakorlatához. Véleménycsere — Milyen esetekben van szükség a gyógytornász munkájára? — Egyre több belgyógyászati jellegű betegségnél, veleszületett vagy később szerzett deformitások korrigálásánál, balesetek vagy csonkolással járó műtétek után utókezelésként és rehabilitációs jelleggel, reumatikus panaszok kapcsán, fizikoterápiával kiegészülve. kapták meg a szövetkezet kiváló dolgozója kitüntetést, és 32-en részesültek egyéb jutalomban. My. J. Áramszünet Április 14-én, szerdán, 8 és 10 óra között, a Temesvári utcában áramszünet lesz. MÁR AZT SEM fogadták kirobbanó lelkesedéssel, hogy két évvel ezelőtt az Ipari Minisztérium személyzeti munkával foglalkozó szakemberei javasolták: adják át a vállalatok igazgatóhelyetteseinek kinevezési hatáskörét az illetékes vezérigazgatóknak, igazgatóknak. Adják át, két okból is. Egyrészt, mert a minisztérium személyzeti apparátusa képtelen a mintegy 900 fős vezetői garnitúra mozgatására és utánpótlására; másrészt, mert a helyettesek — néhány ritka kivételtől eltekintve — amúgy is az első számú vezetők javaslatára kerülnek új beosztásukba. Végül is a kormánynak kellett dönteni e javaslatokról, sőt külön határozatot kellett hoznia, amelynek értelmében a korábbi 900 helyett mindössze 300 vezetői beosztás maradt a minisztérium hatáskörében. Amikor pedig' nagy hirtelen — szinte robbanásszerűen — elterjedt a pályázatok révén történő vezetőkiválasztási módszer, a minden új megoldást már csak szokásból is ellenzők tábora jó ideig szóhoz sem jutott a döbbenettől. Már javában jelentek meg a pályázati hirdetmények, amikor a legmerevebbek részéről is csak annyi ellenvetésre futo- ta, hogy „... hát már a vezetőket is az utcáról vesszük fel?!...” — Tevékenységünk szükségességét mindig az orvos kezdeményezi. a beteg állapotával kapcsolatos észrevételeink kölcsönös cséréjére szóban vagy írásban van lehetőség. Külön szerencsés dolpg, hogy mi itt ketten dolgozunk, hiszen egymás közötti gyors szakmai véleménycserére van lehetőségünk egy-egy esettel kapcsolatosan. — Mennyire együttműkö- dőek a betegek? — A fiatalabbak általában aktívabbak és rugalmasabbak, az együttműködés hamarabb kialakul — veszi át a szót Hanusz Andrea. — Az, hogy egyszerre többen is dolgoznak itt a helyiségben, kifejezetten jó hatással van arra, aki esetleg csüggedte’ob vagy gátlásosabb. Ma már az emberek jó része egészségügyi kérdésekben egyre jobban tájékozott, s a mi munkánkat tényleg a gyógyítás részeként fogja fel. — Természetes, hogy az állapot javulásával egyenes arányban nő a kedv, a lendület, a bizalom, s ennek lelki tényezői is említésre méltóak. A gyógyulást vagy az állapot javulását segítő utat, mely lassú és nem látványos, közösen kell hogy megtegyük. Persze mindig fel kell mérni egyénre szabottan, hogy kinél mikor kell a megértés, a biztatás, a türelem, vagy a ha- rozottság. fóég tanulnak — Milyen lehetőségük van szakmai fejlődésre? — Az Orvosi Hetilap című folyóiratban gyakran jelennek meg számunkra is érdekes cikkek. A belgyógyászati torna az utóbbi időben sokat lépett előre a barátiakhoz viszonyítva. Rendszeres látogatói vagyunk az Egészségügyi Szakszervezet Gyógytornász Szakcsoportja által rendezett budapesti előadásoknak. Ezeken mindig hallunk a gyakorlati munkát segítő új eljárásokról. Mindketten tanulás előtt állunk, a főiskola kiegészítő szakát szeretnénk elvégezni. Szendrődi Judit Nos, nem az utcáról. Tessék csak elolvasni egy-egy pályázati hirdetményt, ami többnyire alapos részletességgel taglalja, hogy a jelentkezőknek mennyi minden feltételnek és kívánalomnak kell eleget tenniük. És ne tessék elfelejteni : egy-egy pályázati hirdetmény megjelentetése után valóságos telefonáradat kezdődik: a közvetlenül vagy a közvetve érdekeltek próbálják kideríteni az illetékes intézményeknél, kik pályáztak eddig, esetenként még azt is, hogy kiknek milyen esélyeik lehetnek a meghirdetett állások elnyerésére. E telefonhívások mögött persze gyakorta a végső kiválasztást motiváló szándékok is meghúzódnak, ám úgy látszik, hogy a benyújtott pályázatok elbírálásánál mégis az dönt, hogy ki mennyire felel meg a meghirdetett feltételeknek. EGYÉBKÉNT a pályázati rendszer új jelenség ugyan, de nem új lehetőség, mert éppen tívéves. Csak éppen mellőzték e lehetőséget az ágazati minisztériumokban, mert mereven ragaszkodtak az öt évre szóló káderfejlesztési és utánpótlási terveikhez. Azért legyünk belátóak: ha egyszer hosszú-hosszú éveken át — a központi kívánalmakA Falvak, mezővárosok az Alföldön című településfejlesztési konferencia településökológiai szekcióján Tóth József elnökölt, s elsőként S. Hegedűs Lászlónak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának adta meg a szót, aki Hagyomány és korszerűség egysége az alföldi települések fejlesztésében címmel tartotta meg a vitaindítóját. Az előadó — egyáltalán nem mentegetőzésképp — azzal kezdte, hogy elfogult, hiszen alföldi származású, nagykőrösi. Az eddigi kutatások — elsősorban Erdei Ferenc munkássága — jó kiindulópontot jelentenek, s többé-kevésbé kielégítik a ma igényeit is. Az is belátható, a jelenlegi településszerkezet alkalmas terep a fejlődésre. © Mégis, mily erővonalak játszanak szerepet? Egyre döntőbbé válik az ökonómia s az ökológia szerepe — ez egyben bizonyos decentralizációhoz való visszatérést is feltételez — vagy autarkiás megoldások következhetnek be — centrális eszközök alkalmazásával. Mindezekből közvetlenül következik, hogy a fejlődés a jelenleginél is differenciáltabbá válik, hiszen versenyhelyzetek alakulnak ki, s a vetélkedés döntő szerepű lesz. Kissé közgazdaságilag szemlélve ugyanezt, a terv és a piac együttélésével kell számolni, ahol a versenyhelyzet a különbségek eléréséért folyik, ugyanakkor a központi irányítás a különbségeik kiegyenlítésére törekszik. Politikai oldalról meg a helyi szuverenitás erősödését kétféle ellenőrzés növekedése kíséri: a nép- képviseleti — tanácsi — s az állami — központi. A klasszikusan mezővárosoknak nevezett települések legfőbb megújuló természeti értéke a termőtalaj — általánosabban, mint azt eddig számba vettük. Nagyon fontos a központi tér. vagy térrendszer megőrzése, társadalmi és kereskedelmi funkcióját egyaránt tekintve. A régebbi sugaras úthálózat fenntartandó, de egyre nagyobb szerepet kell kapnia a jelenleg még nem sok helyen funkcionáló külső és belső útgyűrűnek. A belső infrastruktúra fejlesztése kiemelkedő fontosságú. Meg kell szüntetni a föld- utakat, s a csatornázás mind teljesebbé tételével meliori- zálni kell a mezővárosokat, eltüntetve a ma meglevő belvízdombokat. Összefügg ezekkel, hogy védettség alá kell helyezni a településközpontok építészeti méltóságát, s a politikai körzeteknek társadalmi körzetekké kell alakulniuk. A falvakban a központi középületeknek van akkora jenak eleget téve — „felülről” vezérelték a vezetői életutakat, s a vezetőgárda összetételét, altkor az ezzel merőben ellentétes — és sokkal demokratikusabb — kiválasztási gyakorlat ugyan miért aratna egyik napról a másikra osztatlan elismerést? Ha egyszer már az is csoda volt, hogy valamelyik vállalatnál sikerült „keresztülverni” a saját nevelésű igazgatójelölt beiktatását, akkor miért ütközzünk meg az új vezetőkiválasztási gyakorlat ellenzőinek érvein? Az elvileg tíz éve, gyakorlatilag azonban mindössze másfél éve működő pályázati rendszer legelső tapasztalatai is pozitívak. A vezetők körében máris érzékelhető bizonyos mértékű — s a korábbi évekhez képest nem lebecsülendő — mobilitás. A tervezett igazgatócserék 60—70 százalékát pályázatok útján bonyolították le az ipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál, mégpedig a lehető legdemokratikusabb módszerek alkalmazásával. E tagadhatatlanul kedvező káderkiválasztási motívumok mellett elgondolkoztató jelenségek is megfigyelhetők: mindenekelőtt a pályázatokat elbíráló bizottságok biztonsági lentősége, mint másutt a központnak. Lényeges, hogy az alapellátás ne különbözzék a várositól. A tanyák differenciált helyzetűek, egyfelől nagyarányú csökkenést, másfelől el nem képzelt fejlődést láthatunk. Ahol út, villany, jövedelemkiegészítési lehetőség van, ott újak is létesülnek. Legújabban azt vizsgálják, a szarvasmarha-tenyésztés decentralizálha- tó-e. 0 S. Hegedűs László rámutatott egy nagyon fontos — s eddig nem súlyának megfelelően kezelt — kérdéskörre is, nevezetesen arra, önmagunk becsapásának tekinthetjük, ha a kertes családi házakat csak mint lakóterületeket vesszük figyelembe. Az itt termeltek a bruttó mezőgazdasági értékek 12— 14 százalékát teszik ki. A demokratizmus növekedését az mutatja ma leginkább, hogy megállapítást nyert, nem lehet távolról területeket, épületeket rendezni, tervezni. A külső erők ugyan segíthetnek, de a megvalósítás naprakészségét csakis a helyi, demokratikus erőforrások bevonásával lehet és kell biztosítani. Ahogy Nyársapát területén találkoztam vele, a Csemődűlőben. A kerékpáron keresztbe fektette a súlyos, tömött zsákot, s úgy tolta hazafelé a „Hoífer- telep” irányába a Csemői úton. Meglepett, amikor beért, hogy a nagy zsákhoz képest milyen törékeny a fiatalasszony, mégis mosolyogva fogadta kérde- zősiködésemet. Szívesen beszélt arról, hogy mi a szállítmánya célja, majd más dolgokról is szót ejtettünk. — Éppen hízótápot viszek haza, mert van kilenc diszI nőnk. Részben saját magunk fogyasztjuk el a sertéseket, részben a csemői November 7. Termelőszövetkezetnek adjuk le szerződés szerint. Tízéves kapcsolatunk van a gazdasággal. De ezenkívül ne- mesprémállatokkal is foglalkozunk. Van 42 görényünk, öt fehér, 16 kékrókánk, 11 feketenyércünk, négy barnanyércünk, és három paloménó, ami világos mogyorószínt jelent — vágott bele nagy buzgalommal gazdaságuk bemutatásába Zay József né. — A budapesti központú Nemesprém Szakcsoport tagjai vagyunk. Ügy kezdtük, hogy 1 ezer 500 forintot kellett a kiadott kékrókák darabjáért fizetni, a görényért ezret, s ezért törekvései. A fiatalokkal szemben inkább az idősebbeket részesítik előnyben. A jelek szerint azok is kevesebb reménnyel pályázhatnak, akik túl alacsonyról indulnak. A vezetői hierarchiában két vagy három lépcsőfok hirtelen történő étugrása még a pályázati rendszerben is nehezen elképzelhető: főosztály- vezető ne pályázzon vezér- igazgatói beosztásra, mert reményei csekélyek ... Talán ezért is feltűnően kevés a pályázó például a gyárigazgatók körében, ami arra utal, hogy ők többnyire végrehajtó — jobbára a vállalati központból programozott — emberek. Nagy gond ez, mert ily módon mozdíthatatlan az úgynevezett vállalati második vonal. A LEGÜJABB HÍR s a legfrissebb fejlemény: választással került igazgató az egyik vállalat élére. Az eseményt pedig így kommentálta egy vezérigazgató: minden ilyen vezetőkiválasztási módszer csakis üdvözlendő, mert minden gyengéjével és hibájával együtt sokkal célszerűbb az eddig alkalmazott módszereknél. Viszont: egyetlen — még a legdemokratikusabb színezetű — kiválasztási módszer sem vezethet sehova, ha nem változik a vállalat- gazdálkodás környezete... V. Cs. az előadó mondta: rövidebbre kell zárni a munkamegosztás kapcsolatrendszerét. Boros Ferenc, az ÉVM osztályvezetője, az új, hosszú távú településfejlesztési, koncepció kérdéseiről szólt. Három fő célt szeretnének megoldani. Azt, hogy a nagyvárosok növekedése mérséklődjék, ugyanakkor urbanizáltdbbak legyenek a kisvárosok. A helyi erőforrásokat az eddigieknél teljesebben aknázzák ki, s végül az alapellátást minden állampolgár élvezhesse. A koncepció a megvalósításhoz szükséges eszközrendszerrel is számol. Egyetlen adat: ma a többszörösen hátrányos helyzetűek száma hétszázezer körül van. © Az alföldi mezővárosok esélyei településfejlődésük új szakaszában címmel Baráth Etele, a VÁTI irodavezetője számolt be kutatási eredményeiről. Ezúton is felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a konferencia összes előadása írásos formában is hozzáférhető lesz, hiszen kiadják a bővített, jegyzetekkel, hivatkozásokkal ellátott változatot is. Ballai Ottó minden kihozott róka után egy kiilyköt, görény után két köly- köt kell leadni törlesztés fejében. Éppen tegnap adtunk le 30 görényt a tavalyi 15 kihozott állat szaporulatából, így az öregek már megmaradtak nekünk. Érdekesség, hogy fehér anyától és barna kantól egy úgynevezett B-s kan kis- görény született, de a többi fő- leg norvég hibridgörény. — Nem nagyon kényesek ezek a prémes jószágok? — vetettem közbe, a laikus kérdést. : — Természetesen tisztán kél! tartani az ólakat, jól kell etetni az állatokat. Mi nem is a szakkönyv szerinti 50 dekás fejadagot adjuk a rókáknak, hanem 60—70 dekát. Szépek is ám! Meg is dicsért minket Gyulai István, a szakcsoport elnöke, mert kevés helyen látott ilyen jól táplált rókákat és görényeket. Meg volt elégedve a leadásunkkal is — büszkélkedett tovább a fiatalasszony. — A tavaly kapott kékrókákat le kellett seiejtíteni, mert késői születésűek voltak, s nem szaporodtak. Ez úgy néz ki, hogy ha 84. május végéig született állományunk, ami most van, idén május végéig nem szaporodik, akkor a következő év hasonló időszakában sem lesznek kisrókák. Mert 10 hónapos korban ivarérettek a rókák, s a későn születetteknek nem lehet utódjuk. Ugyanis március, április és május a legkényesebb időszak, mert ekkor vannak a párzások, májusban az ellés, vigyázni kel!, hogy ebből az időből ki ne fussanak! — Ezek azok a hónapok, amikor teljes embert kíván a tenyésztőtől az állomány, mert elléskor ki kell szedni az anya mellől az elhullott fiókákat, vagy a kiközösítettéket. Némelyiket dajkásítani kell, vagyis olyan rókaanya mellé tenni, „akinek” azonos korú kicsinyei vannak. Ha nincs dajkamama. akkor bizony nekünk kell dajkálni, vagyis cumiztatni üveg- böL — Melyik aprójószággal könnyebb, vagy nehezebb a dolguk? — Hát mindegyikkel egy-, formán van munka, de a nyércekkel az a baj, hogy keveset ellenek és nevelnek. A görény nagyon jól szaporodik és nevel. volt olyan anyánk, ame- ivik idén huszonkilencet ellett! Sajnos le kellett selejtezni, mert a teje nem indult meg, a kicsinyeit első alkalommal él- da.ikásítottuk. A második él- lést nem sikerült eldajkásíta- ni, mert sokkal korábban születtek meg a kicsik, mint a többi s így nem tudtunk pótmamáról gondoskodni. Aszódi László Antal ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Nők a szövetkezetben Törődik velük a munkahely Tízéves lehetőség Prémfarm a Csemődűlőben Dajkálni kell a rókát is
