Pest Megyei Hírlap, 1985. április (29. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

CEGLÉDI * wina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1985. ÁPRILIS 9., KEDD fiz ÁFÖR-ná! Olajozottan mennek a dolgok Az új telepróI házhoz viszik a palackot A hatalmas tartálykocsik nap mint nap megjelennek az utakon. Kúttól kútig járnak benzin- és olajutánpótlást hoz­va Jóvoltukból egykettőre megtelik a járgányok benzines bendője, tankolhatnak gázola­jat, s ki-ki viheti hordóban, marmonkannában a fűtőanya­got, amelyből szerencsére most már egyre kevesebb kell a kályhákba. Állták a téli ostromot Fehér Mihály az Áfor ceglé­di tankautótöltő telepenek ve­zetője. A jelenlegi forgalmat nem tartja különösebben je­lentősnek. A tél, az volt ám az igazi. Ismervén a szénellátás gondjait, rájuk hárult a fel­adat, hogy — lehetőség szerint —- enyhítsenek a helyzeten; legalább a folyékony tüzelő­anyag ne hiányozzon a háztar­tásokból, közületekből. Nem valami fényes kocsiparkkal ugyan, de sikerült eleget ten­niük minden megbízatásnak. A közép-magyarországi köz­pont területén ők szállítottak a legrövidebb határidőt vállalva — és tartva. Példás fuvarszer­vezéssel még Csepelnek is se­gítettek, szállítottak Aszód és Gödöllő térségébe, a Jászság­ba, Nagykőrösre, Nagykátára. A telepieknél még újdonság­nak számít, hogy egy évvel ezelőtt átvették a megszünte­tett vecsési zsír- és olajlerakat feladatkörét. Nagy felfutást értek el tavaly ezekből a cik­kekből. Az ország távoli pont­jairól, Győrből, Szegedről s még számtalan helységből ke­resték fel őket. Négy személy foglalkozik ezeknek az árufé­léknek a forgalmazásával, és 1984-ben a tervezett mennyi­ségnek az ötszörösét adták el. Mindez persze csak leírva tű­nik ilyen egyszerűnek. A be­szerzés eleinte nem volt zökke­nőmentes. Rá kellett jönniük, hogy a finomítók a fülük bot­ját sem mozdítják a kis tételek hallatán, ők - csak vagonnyi mennyiséget hajlandók figye­lembe venni. így aztán — né­mi kockázatvállalással — a várható igények kifürkészésé- vel fölfelé kerekítették a meg­rendeléseket, s így már gördü­lékenyebben érkeztek a szállít­mányok. Gáz is lesz Tavaly, amikor megkapták a vecsési hagyatékot, mindösz­Szefiemes, vidám, látványos Omszkiak a színpadon A természetes kíváncsiság ezúttal is telt házat vonzott, most főleg az idősebbek és az apró gyerekek ismerkedtek az újdonatúj ceglédi színházte­remmel. A műsor, amit hazánk felszabadulásának 40. évfordu­lója előtt tisztelegve a szovjet­unióbeli Omszk megye Ba­rátság művészegyüttese adott, méltónak bizonyult az érdek­lődésre. Nagyon is megfelelt a testvérmegye képviselőinek produkciójához fűződő előzetes várakozásnak, ugyanakkor a modernebb műfajokkal sem maradt adós. Mert képzeletünkben az él, hogy az orosz néptánc viharos gyorsaságú, akrobatikus ele­mekben gazdag, komoly csa­patmunkát, együttműködést kő vetel, szellemes, vidám és lát­ványos. Vagy: lírai, meghitten lasssú, teli szebbnél szebb ru­hákkal. Ki mit várt, abból ka­pott is bőven ízelítőt. És még annál többet is. A csakis nem­zetközi nyelven szóló műfajok (ének, hangszeres zene) sorá­ba az omszki testnevelési főis­kola feltűnően csinos diáklá­nyainak több tételben előadott, könnyed, légies, megkapó rit­mikus sportgimnasztikai gya­korlatai igen jól illettek, s a máról adtak hírt. Az est végeztével a város ne­vében színes virágkosárral kö­szöntötték az együttest. Ha péntek, akkor miért hétfő? Héhány szó a rozsosról Lapunkban nemrég hírül adtuk, hogy a Malom- és Sü­tőipari Intézet receptúrájához igazodva Cegléden is készítik, mi több, immár néhány bolt­ban árusítják is a dabasi ro­zsos kenyeret. A termetes tég­la alakúra formált rozsos fő erénye, hogy szénhidrátban igen szegény, így a fogyni kí­vánók jó hasznát vehetik. Mi magunk sem haboztunk próba alá vetni az újsütetű pókholmit: könnyűnek, kelle­mesnek, de ami a legfonto­sabb, valóban kenyér gyanánt fogyaszthatónak találtuk. Épp ezért kértünk még néhány apró felvilágosítást az ismer­tető cikk szerzőjétől, Vincze Imre élelmiszeripari üzem­mérnöktől. — A minap zavarba hozott a kenyérre ragasztott címke. A pénteken vásárolt dabasi papírján ez állt: hétfő. — A papíron a sütés napját tüntetjük föl, illetve, arra a kenyérre, amelyik délután 16 órát követően készül el. rög­tön a következő napi címke kerül. Ha a pénteki portékán hétfői keltezést talált, az csak­is úgy lehetséges, hogy össze­keveredtek a cédulák, s ezt nem vette észre, aki ragasz­totta. . — Meddig tartható az üz­let polcán a kenyér? — A dabasi rozsos, a többi fajtával azonosan, 72 órán át tartható a forgalomban. Mi kiálltunk amellett, hogy az új készítmény esetében hosz- szabbodjék meg ez az idő, mert nem morzsalékosodik és korántsem szárad meg oly ha­mar, mint a társai. De nem fogadták el a javaslatot. — Nagyot csalódik az a fo­gyókúrázó, aki bár a dabasi mellett voksol, ámde felhagy­va az óvatossággal, abból te­temes mennyiségűt fogyaszt? — A rozsos kenyér olyasfaj­ta összetevőt tartalmaz, ami két rendes szelet után a jól­lakottság érzetét kelti, a tete­jébe alig ad át energiát a szer­vezetnek. — Mennyit készítenek a karcsúsító kenyérből? — Jelenleg naponta 4 má- zsányi jut el a ceglédi és a környékbeli üzletekbe. De ha a Toldy kórház is felfigyelne erre a termékünkre, 6 mázsára is futná. V. s. sze tucatnyi fajta hordós áru­juk volt, jelenleg már 72—73 féle a választék. Van olyan ké­szítmény, amelyet az ország­ban csak itt lehet kapni. Az Áfor-telepen egyre jobban ki­rajzolódik az elosztó szerepkör mellett a kereskedelmi tevé­kenység, s ennek célszerű to­vábbfejlesztésére törekednek. Körültekintő munkájuk követ­kezményeként náluk valóban olajozottan mennek a dolgok. Más ötleteken is törik a fe­jüket. A Pesti úti benzinkútnál még az idén megnyílik a gáz­cseretelep. A környék lakói igénylik ezt a megoldást. A vá­rosi tanács maga is hozzájárul megvalósításához. Feltölti a szükséges területet, s a palac­kok raktározására megfelelő tárolóhelyet állít fel. A tanács egyébként is rugalmasan, jó partnerként fogad minden megalapozott elképzelést, ami­vel javítani lehet a lakosság ellátását. A Külső Körösi úti Áfor-te­lepen is nyílik egy gázcsere­telep. Ott már megvan a szük­séges épület, csak az engedély­re várnak. Elképzelésük sze­rint megszervezik a palackok házhoz szállítását, ami jelen­leg megoldatlan, pedig sokan igényelnék, mert időt és fá­radságot takaríthatnának meg némi többletköltség fejében. Fáradt járat A kirendeltségvezető szavai szerint szeretnék tovább bőví­teni áruskálájukat, erősítve te­vékenységük kereskedelmi jel­legét. A speciális igényeket is megpróbálják kielégíteni. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy például hidraulika olajakból akár 8—10 féle legyen raktá­ron, olcsó és drága, nyári és téli időszakra alkalmatos. A vállalat egyre nagyobb mennyiségű fáradtolajat gyűjt be az üzemekből. Saját szállí­tóeszközükkel mennek érte. Egyébként nyár közeledtével lassan megkezdődik a holt sze­zon. Nem szeretnék, ha tétlen­ségre lennének kárhoztatva. A közületek ezekben a hónapok­ban könnyűszerrel megtölthe­tik olajtartályaikat, hogy ami­kor eljön az őszi csúcsidőszak, ilyesmire már ne legyen gond­juk. T. T. Zsímbékfól Abonyig Pedagógusok a pályáról Hogyan ösztönözhető az alkotó ember ? Figyelemre érdemes pálya­munkákat, mindennapi teen­dőiken töprengő pedagógusok írott dolgozatait helyezi egy­más mellé (alighanem kedv­csinálóul) a Magyar Pedagó­giai Társaság Pest megyei ta­gozatának visszatérő kiadvá­nya, a Zsámbéktói Abonyig cí­mű. Inkább kivonatok, tarta­lomismertetők sorakoznak a füzetben, de még így is nem kévés vitára, meggondolásra méltó elképzelésékre1 bukkan az olvasó. Az egyik kiváltképpen izgal­mas kérdést Lukács István eszmefuttatása fogalmazza meg: mit tehet az igazgató és a tantestület annak érdekében, hogy kimozdítsa a nevelőket a szürkeségből. A szerző véleke­dése szerint a társadalom fej­lődése elérte azt a szintet, amikor megjelenik az igény az alkotó (kreatív) ember iránt. Viszont a pedagógusok nagy hányada ma még nem kreatív. Igaz, nem is nevelték őket er­re, nem kívánták meg tőlük ezt a személyiségjellemzőt, sőt elnyomták bennük. Miként ösztönözhető az alkotó szellem, erre próbál meg választ adni a tanulmányíró. A középiskolák és a pedagó­gusképző intézmények közös felelősségéért emel szót dr. Vincze András, miközben csöndben sorolja a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola felvéte­li bizottságának tagjaként szerzett tapasztalatait. Egye­bek között azt, hogy a tavalyi erőpróbák során az általa meg­ismert hallgatójéiöltek olva­sottsága magyar irodalomból alacsony szinten mozgott, nyelvtani tudásuk pedig még azt is alulmúlta. Történelem­ből a felelők nem látták elég­gé az összefüggéseket, elmerül­tek a részletkérdésekben, so­kat tévedtek az események időbeli elhelyezésekor, néha még évszázadot is. Kinek-ki- nek a maga területen akad bőven tennivalója — vonja le következtetését a szerző. Nagyon éfdekes és nem ki­zárt, hogy jelentős kísérlet te­vőleges részese Polyhosné Ba- bácsek Erzsébet, a ceglédi Vár- konyi iskola tanítója, aki alsó tagozatos és napközis gyerekek számára készít olyan oktatási programokat, amik a televízió képújságjának részeként éled­nek meg, ott hívhatók. Fölté­ve, hogy a megfelelő készülék is rendelkezésre áll, mint aho­gyan a Várkonyi iskolában, ahol a szerkesztett programok átesnek a gyakorlat próbáján. A füzetbe rótt soraiból kivi­láglik, hogy a kísérletező taní­tónő a gyerekek körében sike­resnek tudja a televíziós okí­tást. Látnunk és alaposan is­mernünk kellene, hogy mara­déktalan lelkesedéssel szólhas­sunk a telekommunikációs tö­rekvésről. Nem az eszme, ha­nem az eszköz miatt. Az ember nem is gondolná, mennyi irányítani való akad egy iskolában. Öcsai István ceglédi iskolaigazgató tanul­mányának kulcsfogalma a kol­lektív vezetés. Testületé pedig nem más, mint az iskolaveze­Nyoícvan hektárnyi területen Vetés előtt vegyszeresnek tőség. Feladataival, jogosultsá­gaival és lehetőségeivel ismer­tet meg bennünket az irás. Vi­tára, további gondolkodásra föltétlenül érdemes a Földvá- ry iskola vezetője által elénk tárt téma, főképp, mert a rö­vid összefoglaló nem tisztázza, hogy az irányítás kollektivi­zálásának eszméje miként szű­rődik át az iskola tágabb gya­korlatába, mi módon hat az oktató-nevelő munkára. Varga Sándor Sci-fi A humor helye Április 11-én, csütörtökön a ceglédi Dózsa György ifjúsági' klub sci-fi klubja tartja fog­lalkozását. Ezen az esten ar­ról esik szó, hogy hol s mi­ként kap helyet a humor a fantasztikus irodalmi művek­ben. Az előadás után a Halló, itt Iván cár! című filmet vetí­tik. Az autóklub április 9-én. kedden délután öt órakor ve­zetőség- és küldöttválasztó tag­gyűlést tart a városháza nagy­termében. A vezetőség beszá­molóját dr. Lakatos József, a ceglédi csoport elnöke tartja. Marad az Elektronon Üzlet és fantázia Sorra szűnnek meg a csemői November 7. Tsz. gazdasági társulásai, mert képtelenek el­érni a kívánt eredményt. Leg­utóbb a Meszeszolg és az Universal nevűt kellett felosz­latni. Ám az Elektrofon ma­rad, a maga 60 millió forint körüli árbevételével, 4—5 mil­liós nyereségével, ügy tűnik, gyökeret vert. Pedig eleinte szornyülködtek a Pestről delegált szakembe­rek, akik a betanítás végett jöttek Csemőbe, főleg a rossz körülmények miatt, ahová ipar települ. Nem is ok nél­kül, hiszen az elengedhetetlen műszaki kultúrának sem a tár­gyakban, a feltételekben, sem a tudatban nem lelték hagyo­mányait. Járatlan útra léptek. Az Elektrofon GT magját a Sasad Tsz-ben kell keresnünk. A szövetkezetben levő erőtel­jes, életképes és ráadásul je­lentős elektronikai bázis mű­ködött, ahonnan kutatóintéze­tek számára szállítottak be­rendezéseket. Csemővel az erő­sebb segítse a gyengébbet mozgalom égisze alatt kerül­tek kapcsolatba. Ha már vál­lalták az eszmét, úgy gondol­ták, csakis rossz termőhelyi adottságú tsz-nek segítenek, ahol valóban nem közömbös, számíthat-e a gazdálkodás az ipari ágazatra. Jobb helyet nyilván keresve sem tudtak volna találni, hiszen Csemőben akkortájt még a szanálás kér­dése is felvetődött. Az elektrofonos vezetők már kezdetben is szorgalmazták olyan találmányok hasznosítá­sát, amikre nemigen jelent­kezett gyártó, ám szellemdús- nak bizonyultak, és az im­portműszerek helyébe léphet­tek volna. Már 1982-ben ke­zükbe vették egy mikropro­cesszoros orvospszichológia készülék sorsát, ami a pálya­alkalmassági vizsgálatok során használható. De szintén fan­táziát és üzletet láttak abban a szerkezetben, ami a trakto­rok szórókeretére erősítve nyo­mon követi a kibocsátott nö­vényvédő szer mennyiségét, támogatva ezzel az ésszerű és hatékony anyagfelhasználást. Emellett természetesen gyártási jog vásárlásával is bővítették termékeik körét. Az Áfor-töltőkutak mechanikus számlálóműszereit például egy újfajta, parányi számítógéppel megtoldott berendezéssel kí­vánják helyettesíteni. A kül­honi partnerek közül mások mellett a csehszlovákiai Adóst cég is érdeklődik iránta. Cse­mőben a berendezésnek az úgynevezett végösszeszerélé- sével foglalkoznak majd. A csemői üzem, aminek most legjelesebb terméke a tirisztoros akkutöltő, többségé­ben nőket foglalkoztat. Darab­béres munkáról van szó, így a fizetés főképp a kézügyes­ség függvénye. A gt épületé­nek végében lassanként elké­szül az új csarnok, új munka­lehetőségekkel. Hiéna Hugó címmel rendez­nek bábműsort április 12-én, pénteken délelőtt 10 órakor a helyőrségi művelődési központ emeleti nagytermében. Kovács Klára és Cs. Szabó István báb­művész szórakoztatja a gyere­keket. Öt pont a KÖZGÉP előnye Nyolcvan hektárnyi terület vetés előtti vegyszerezését kezdték meg a Mizsci út és a Vett út közötti területen a ceglédi Lenin Termelőszövetkezet gépei. A hatalmas táblába lucernát vetnek majd. Apáti-Tótb Sándor (elvétele Végül nem sok hiányzott A férfi teke NB II. 22. for­dulójában a Miskolcon ven­dégszereplő Ceglédi KÖZGÉP vereséget szenvedett a kitűnő teljesítményt nyújtó hazaiak­tól. Ugyanakkor a második helyezett Szolnok nyert, így négy fordulóval a befejezés előtt öt pont a ceglédiek elő­nye. A KÖZGÉP még kétszer játszik itthon, s ha azokon az összecsapásokon négy pontot 'szerez, visszakerül az NB I-be. Borsodi Építők Volán— Ceglédi KÖZGÉP 6-2 (2750-2578) Pontszerzők: Sándor (464), Rimóczi Z. (452). A sérült Tor- nyosi még most sem játszha­tott. A Ceglédi KÖZGÉP tekézői jól szerepeltek a területi egyé­ni bajnokságokon. A hét vé­gén Szombathelyen sorra ke­rülő vidék magyar bajnoksá­gon kilencen küzdhetnek az országod döntőbe jutásért: Nyíri ép Pintér (felnőttek), Szakter, Rimóczi, Tukacs (if­júságiak), Vemmel, Csendes Cs., Longere és Kónya (ser­dülők). ★ Asztalitenisz A férfi NB ll-ben a tavaszi idény harmadik fordulójában a bajnokságban vezető BVSC II. látogatott Ceglédre. A ha­zai fiatalok jóvoltából kis hí­ján nagy meglepetés szüle­tett, a fővárosiak csak a haj­rában tudták megszerezni a minimális különbségű győzel­met. BVSC II—Ceglédi VSE II, 13-12 Minden dicséret megilleti a ceglédieket, akik jól játszva, hatalmas csatát vívtak ellen­felükkel, Iván Csaba teljesít­ménye különösen elismerésre méltó, mivel minden ellenfe­lét legyőzte. Győztek: Iván (5), Szily Gy. (3), Szappanos, Orosz (2). U. L. Vízilabda Bajnoki mérkőzések A Budapest úttörőbajnok­ságon szerepeltek legutóbb a ceglédiek. Az I. korcsoportban: Spar­tacus—Ceglédi VSE 6:2 lett az eredmény. A csapatban Palcsó, Farkas, Gabai, Nagy, Gór, Karsai, Revuczki I. ját­szott, csere: Skultéti, Farkas II. Góllövő: Kansai, Gabai. Edző: Pákozdi József. A II. korcsoportban az eredmény: Ceglédi VSE— Tungsram 5:4 lett, Kollár, Sindely, Dudás, Pankotai, Re­vuczki II., Pető, Zsoldos — majd a csere után Bende és Dóczi közreműködésével. Góllövők: Revuczki II. (2), Dudás_ (2), Pető. Edző: Pákozdi József. B. M. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom