Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

A harmadik Régi sikerfilmek A régi filmsikerek harma­dik sorozatát indítják a gödöl­lői művelődési központban ma, szerdán, március 20-án. A harmincas-negyvenes évek magyar filmsikerei közül első­ként a Rózsafabotot vetítik. Szereplői Páger Antal, Sze- leczky Zita, Gázon Gyula, Tí­már József, Vízvári Mariska. A következő hetekben kerül műsorra: Dankó Pista, A ze­nélő malom,, Kalotaszegi ma­donna, A két fogoly, végül pe­dig a Férfihűség. Bérletek 84 forintos áron válthatók a mű­velődési központban. Elmarad a Gőzfürdő A kaposvári Csiky Gergely Színház március 25-ére ter­vezett gödöllői Gőzfürdő-elő­adása technikai okok miatt elmarad. A jegyek március 25-ig visszaválthatók vagy pe­dig felhasználhatók aiz ápri­lis 5-i előadásra, amikor ugyancsak a kaposváriak mu­tatják be A vágy villamosa című darabot. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Tatay Sándor Puskák és ga­lambok. Irodalmi mű filmen, 14.30 órakor és 17 órakor. Iskolaotthonos foglalkozás, 15.30 órakor. Gödöllő, Árammérőgyár: László Lilla festőművész ki­állítása, megtekinthető 13—18 óráig. Szada, Szckely-cmlckház: Megyei amatőr képzőművé­szek kiállítása, megtekinthető 15—18 óráig. ÜBS Mozi Mindent fordítva. Színes, szovjet filmvígjáték. Csak 4 órakor! Eper és vér. Színes, ameri­kai film. 6 és 8 órakor! LJLOl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 66. SZÁM 1985. MÁRCIUS 20.. SZERDA Népi ellenőrök mérlege A vizsgálatok utó játékai A népi ellenőrzési bizott­ságok országos, megyei és saját tervezésű- vizsgálatokat folytatnak. Tavaly a gödöllői népi ellenőrök az országos el­lenőrzések részeként vizsgál­ták a szakmunkásképzés hely­zetét, az időskorúak foglal­koztatását, megyei kezdemé­nyezésre gazdasági területe­ken, a szállítási szerződések megkötése, a szakcsoportok tevékenysége kapcsán szerez­tek tapasztalatokat. Saját ter­vezésű vizsgálataik a társa­dalmi, gazdasági folyamatok egy-egy kisebb részterületét érintették. Sportegyesületek tevékenysége, tanácsok lakás- felújítással kapcsolatos mun­kája. Együttműködve A sportegyesületek gazdál­kodását vizsgálva megállapí­tották, a tanácsoktól és a bázisszervektől kapott anya­giak hosszabb távon nem nö­velhetők, a kiadások viszont, az áremelkedések miatt egy­re nagyobbak. Még akkor is több pénzre van szükség, ha semmiféle fejlesztés, bővítés nem következik be. Az el­lentmondást a saját bevéte­leik fokozottabb növelésével oldhatnák fel a sportkörök. Az erre való törekvés azon­ban nem mindenütt tapasz­talható. Néhány esetben mel­léktevékenységből igyekeznek pénzhez jutni. Vendéglátó­Cöplabda Magasabb vált a Postás A női röplabda NB II máso­dik helyezettjével, a Postás SE-vel játszott a GSC felnőtt- és ifjúsági csapata. Postás SE—GSC 3-0 GSC: Somogyiné, Süpek, Szentivánszki, Körösfői F., Kolozs E., Kolozs J. Csere: Ádám, Huszár, Szaniszló. Ed­ző: Körösfői László. A nagy magassági fölényben levő Postás a volt válogatott, 190 centiméter magas Marczis .Katalin vezérletével elsősor­ban ütőerőben múlta felül a gödöllői csapatot. Kevésnek bizonyult a lelkesedés a tech­nikailag képzettebb ellenféllel szemben. Postás SE ifi—GSC ifi 3-1 GSC: Bódt, Bucherna, Dóczi, Havas, Kiszel, Szaniszló. Csere: Akoshegyi, Balogh, Budai. Ed­ző: Dóczi István. A fővárosi csapat ifijátéko­sai már több éve nö'plabdáz- nak, a gödöllőiek csak máso­dik éve. Ezért technikai fö­lényben volt az ellenfél. Autósport Míg 1982-ben egy autóval versenyeztek, tavaly már há­rommal utaztak a viadalokra a GSC tömegsport kategóriába sorolt pilótái. Egy gépkocsival első osztályú rali- és hegyi versenyen indultak el, a má­sik kettővel túraosztályban. Idén két autóval folytatják, mert a harmadikkal a kedve­zőbb anyagi feltételek miatt átigazoltak a Váci Autójavító SC-hez. A GSC csupán a ne­vét adja, valamint az évi kö­telező nevezési és biztosítási díjat állja. Ez mintegy 3 ezer forint. Gnlgamácsa Ettől csak jobb lebet A labdarúgó szakosztály sze­replése okoz fejtörést a Galga- mácsai Tsz SE vezetésének és szurkolóinak. A váci körzet déli csoportjában mindkét csa­pat az utolsó lett az ősszel. Erről a helyről veszik most szombaton a rajtot a Püspök­szilágyi SK ellen Galgamá- csán. Űj szakosztályvezetéssel és társadalmi edzővel indul az együttes és persze új remé­nyekkel is. Az edzéseket ismét Negyela László irányítja, meg­bízatása június végéig érvé­nyes. A szakosztályvezető Pet- rik László lett. A várakozáso­kat jelzi, hogy a közgyűlésen a legtöbb hozzászólás a labdarú­gást érintette. Kevés az áido- zatvállaló fiatal, az utánpót­lásnevelés a sakk és az asztali- tenisz szakosztályban is nehéz. Nagy kérdés az öltöző épí­tése. A terület, a cement; a só­der rendelkezésre áll, az alap helyét is kiásták, csak jól idő­zített társadalmi munkaakció­ra volna szükség és sok-sok sportszerető galgamácsai rész­vételére. A természetben A GSC természetjáró szak­osztályának tagjai tavaly negyven egynapos és száz­harminc több napos kirándu­láson vettek részt, 724 tag­gal és 149 vendéggel. Ezek a száraz adatok sok felejthetet­len élményt takarnak. A me­gyében működő 38 szakosz­tály közül, ha a létszám mozgatását vesszük figyelem­be, akkor az első helyen áll­nak. hely működtetése, buszok kölcsönzése. Itt azonban hiá­nyoznak az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek, avagy a törvényes keretek. Volt vizsgálat a városi pártbizottság kezdeményezé­sére is. Egész évben folyama­tosan figyelték a kereskede­lemben és a vendéglátásban a fogyasztói érdekvédelem alakulását. Más szervekkel együttműködve, összefogva. A tanáccsal, a népfronttal, a szakmaközi bizottsággal, a fogyasztók városi tanácsával, a rendőrséggel. Ily módon sok üzletet, boltot, vendéglőt ellenőrizhettek. Sokféle, a fo­gyasztók érdekeit sértő je­lenségre figyeltek fel. ötven­három egységet ellenőriztek, negyvenszer indítottak sza­bálysértési eljárást. A ható­ság több mint 55 ezer forint bírságot szabott ki. Nem elég alapos Gödöllőn évek óta sok bosz- szúságot okoz az érdekeltek­nek a gázvezeték építése. A legtöbbször azt panaszolják, hogy elhúzódnak a munkák, a szakemberek, feltehetően csúszópénz ellenében, bizo­nyos személyeknek soronkívü­liséget adnak. A népi ellen­őrök a problémákat a városi koordináció nem megfelelő érvényesülésében, a magán- társulásokban részt vevők tá­jékozatlanságában, a TIGÁZ szűk kapacitásában, a sze­relvények gyakori hiányában látják. Az utóellenőrzésben sem állapíthattak meg mást, mint azt, hogy a gázszerelők tevékenysége lényegesen nem javult. A népi ellenőrök nemcsak mások tevékenységét vizsgál­ják kritikusan, önmagákét is. 6aját tervezésű ellenőrzéseik céljai nem mindig voltak reálisan kitűzve. Például a magánkereskedők és kisipa­rosok vizsgálatakor túl nagy volt a témakör, s igy nem is lehetett elég alapos, kellő részletességű a munka. S vajon, mi történik a vizsgálatok után? A népi el­lenőrzési bizottság annak rendje és módja szerint ér­tesíti a<z illetékeseket a vizs­gálat eredményeiről. Tavaly több olyan szervezetet ellen­őriztek, amelyek élén társa­dalmi tisztségviselő áll. Ezek ugyan kapnak tiszteletdíjat, de ez olyan csekély, hogy el­hanyagolható. A tisztségvise­lőknél általában gondot oko­zott az úgynevezett realizá­lás, vagyis a tanulságok ér­vényesítése. Névtelenek Felelősségre vonásuk testü­leti hatáskörbe tartozik. A testületek azonban nem éltek ezzel a joggal. A szabálysértési feljelenté­sek döntő többsége a keres­kedelemben történt. A ható­ságok a kiszabható legna­gyobb bírságnak az 5—60 százalékát rótták ki. Enyhítő körülményként mindannyi­szor azt vették figyelembe, hogy két éven belül nem in­dult eljárás a feljelentett sze­mély gllen. Kisebb cselekmé­nyek esetén nem alkalmaz­nak jogi szankciókat. Meg­elégszenek a figyelmeztetés­sel. A népi ellenőrök vélemé­nye szerint ez akkor lehetne hatásos, ha az ellenőrzések a mainál rendszeresebbek volnának, s így érvényesül­hetne a fiigyei meztetés meg­előző jellege. A népi ellenőrök vizsgála­tai részben a lakossági beje­lentések nyomán kezdőidnek. Tavaly negyvenegy beadvány érkezett a bizottsághoz. Ezek közül harminckettő volt köz­érdekű, kilenc magánpanasz. A névtelenek aránya 50 szá­zalék. S ugyanilyen arányban minősítették alaposnak a be­jelentéseket, a vizsgálatok alapján. K. P. Gödöllőn és Ászodon Megemlékezés, koszorúzás A tanácsköztársasági meg­emlékezések sorát délelőtt 11 órakor kezdik Gödöllőn. A Knapp József utcában elhe­lyezett emléktáblát a Petőfi Sándor úttörőcsapat,képviselői koszorúzzák meg.. A Kobzi Já­nos utcában a munkásőrség és a gimnázium, a Dregonya Jó­zsef utcában a KIÖSZ és a szakmunkásképző intézet ko- szorúz. Délután két órakor a Strom­feld lakótelepen levő tanács­köztársasági emlékműnél lesz ünnepi megemlékezés. A Him­nuszt egy veterán visszaérnie- órakor, kezése, majd a szakmunkás- képző intézet irodalmi műsora követi. Három órakor a párt­székház előtt folytatódik az emlékezés. Koszorúkat helyez el a városi pártbizottság, a KISZ városi bizottsága és a Gödöllői Gépgyár pártbizottsá­ga. Ezután átvonulnak a vá­rosi tanács épületébe, ahol a HNF városi bizottsága, a vá­rosi tanács, valamint a Ganz KISZ-bizottsága koszorúz. .Ha­sonló megemlékezés lesz már­cius 21-én Aszódon is, a Kos­suth Lajos utcában a Csíki Im­re emléktáblánál délelőtt 9 Hadkötelesek búcsúztak Hatszáz meghívót postáztak ki a városi obáitos-búcsúztató ünnepségre. Az érdekeltek ne-i is fértek be egyszerre a művelődési központ színház- termébe. Ezért két délelőttön rendezték meg az 55 illetve 60 évesek számára a hagyomá­nyos eseményt. Az ünnepségek levezetője Szőnyegi Lajos, a városi ta­nács vb-titkára volt. Az ünne­pi beszédet Aufmuth Éva, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára mondta el. Honvédelmi törvényünk sze­rint — mivel elérték a hadkö­telezettség felső határát — az itt jelenlevők számára nem lesz több sorakozó, hagzott el. Elérkezett az elköszönés ideje. A búcsúzó hadkötelesek nemzedéke az elmúlt évtize­dek alatt többször is jelesre vizsgázott a felelősségteljes feladatok teljesítéséből. Becsü­lettel tettek eleget a legelső behívóparancsuknak, amikor különböző katonai vagy határ­őr alakulatoknál teljesítették sorkatonai szolgálatukat. Ak­kor nem voltak még olyanok a körülmények az ellátásban, a ruházatban, vagy az elhe­lyezésben sem, mint amilye­nek a most bevonuló fiatalo­kat fogadják. Az ünnepi beszéd mellett a gödöllői Erkel Ferenc Általá­nos Iskola énekkarának műso­rát, illetve a városi zeneisko­la növendékeinek hangszerszó- lóit hallgatták az obsitosok. Anyakönyvi hí bek Házasságot kötött: Viszlói Tamás László és Sándor Zsu­zsanna, Pethő Attila József és Dallos Ágnes. Elhunyt: Becze Ferencné Gáli Anna, Gödöllő, Dem- binszki utca 4, Czira József, Gödöllő, Alkotmány utca 27, Jajcai József, Gödöllő, Szabad­ság út 15/b, Varga Dezső, Gö­döllő, Martinovics utca 11, Szabó Lászlóné Szabó Mária, Gödöllő, Szabadság út 247, Németh Lajosné Finta ■ Lídia, Gödöllő, Damjanich utca 49, Zsigri István, Gödöllő, Árpád utca 27, Nyíri János, Gödöllő, Blaha Lujza utca 110, Kovács Anna, Gödöllő, kastély, Mar- kovics Ferencné Csery Márta, Gödöllő, Kiss József utca 28, Gáspár Ferencné Laukó Lídia, Gödöllő, Kiss József utca 8, Soltész Józsefné Reisz Mag­dolna, Gödöllő, Dózsa György út 2—3, Barócsi János, Gödöl­lő, Stromfeld sétány 9, Szabó Józsefné Kalmár Mária, Gö­döllő, Kossuth Lajos utca 72, Szántai Ferenc, Gödöllő, Kör utca 12, Nyerges Béláné Radics Anna, Gödöllő, Rónai Dezső utca 21, Gerhát Mihály, Gö­döllő, örház utca 2, Mosoni László, Gödöllő, Arany János utca 24, Födi Julianna, Gödöl­lő, Somogyi Béla utca 12, Lu- kovszki Pálné Szabó Erzsébet, Gödöllő, Dobó Katalin utca 19, Petró Béla, Gödöllő, Forint utca 3, dr. Ringer Tivadarné Sebestyén. Ijlona, Gödöllő, Má­tyás király utca 33, Zakor Sándor, Gödöllő, Felszabadu­lás tér 6, Pogáts József, Gödöl­lő, Körösfői utca 25, Oláh Ró­za, Gödöllő, Antalhegyi út 79, Hiros Mária Borbála, Gödöllő, kastély, Erdős Nándorné He­ver Erzsébet, Gödöllő, Kos­suth Lajos utca 22. Sallai Pál. Gödöllő, Marika-telep, Sarkadi Győzőné Ribány Margit, Gö­döllő, kastély, Brandhuber Jó­zsef, Gödöllő, • Mihály Dénes köz 3, Csomós János, Gödöllő, Körösi Csorna utca 9. A múltra! a inának Levéltár a falusi házakban Siralomházjelenetek sora a Galga mentén, a dabasi járás­ban, a ceglédi tanyáik világá­ban. Mert nem értették, mi sem értettük, csak hittük, hogy jól csináljuk, okosan végezzük dolgunkat, s most teremtjük meg a gazdag parasztok orszá­gát. — Hogy gondoljátok te és társaid, hogy akkor lesz a föld igazán a miénk, ha meg­szabadítotok az utolsó baráz­dától is? — kérdezte a galga- hévizii Gádor Mihály, aki ké­sőbb az ország egyik legismer­tebb szövetkezeti elnöke lett. !T! •*- Arra emlékszem — mondja öcsém —, hogy sze-- gény apám sírva rakta a közös asztagba a saját kévéit, s any- nyira berúgott utána János és Feri öccsével, hogy bátyám, áld ekkorra már elmenekült a földtől és a vasútnál szolgált, a karjaiban hozta haza. A falu meg nem szólta, anyám sem dorgálta. De jó, gondolom most és gondoltam máskor is, hogy ez a szövetkezés sákerült, hogy olyan sokat hallottam az el­múlt napokban a szövetkezetek zárszámadásán és hallom évek óta a beszámolókban: Elmond­hatjuk, elvtársak, hogy dolgo­zó parasztságunk jóléte és fej­lődése biztosítva van. A papírok, melyek a szek­rény mélyén sárgultak meg harminc- vagy huszonöt éve­sek. De ugye, mennyi minden­re emlékeztetnek ? Fercsilt Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllöl Hírlapi arra az időre, amikor a tejelés a legalacsonyabb, a paraszti tapasztalat szerint alig éri el a napi öt litert. A könyvecske őrzi a teljesí­tések igazolását. Aláírás, pe­csét és a bejegyzés: őrlésre jogosult. — Örülhettek szüleim — mondja öcsém — a mara­dék búzából, rozsból süthette anyám a rozskenyeret az ud­var végébe épített kemencé­ben. Előkerült nagybátyám szö­vetkezeti Belépési nyilatkozata is. A szálkás betűk íráshoz nem szokott kézről árulkod­nak, de én valamiféle meg­nyugvást vélek felfedezni ben­nük. Pedig nagybátyám sokáig dacolt, s elkerülte a viharka­bátos szervezőkét. Győzködtem én is naponta, amint apám házánál barátaival összejöttek, s poharazgatás közben keres­ték a menekülés útját. A szervezőkhöz, az újat aka­rókhoz tartoztam magam is. Hittem a fényes szellők vilá­gának emberségében, de ben­sőmben óriásiak voltak a fe­szültségek. Álmaimban ma is visszatérnek azok a paraszti arcok, a remegő szájszélek, a passzust aláíró kezek. Az asz- szonyok szemében a könnyek, ■ és a kötény szélébe kapasz­kodó gyerekek. begyűjtési hivatalba történt becitálására miért nyílt ká­romkodásra apóm ajka. Most már értem, s azt is értem, miért mondják olyan gyakran az emberek: bár előbb jött volna a közös! , A családnak nem volt nagy gazdasága, mindössze 14 ka- tasztrális hold képezte a birto­kot, vagyis az 1950-es évek ka­tegorizálása szerint a közép pa­rasztok népes táborába tartoz­tak. A megmaradt Beszolgál- tatási könyvecskék szerint nagybátyám összes beadási kö­telezettsége az 1954-es évben 5200 búzakilogramm és 227 húskilogramm volt. A búza- és húskilogrammot termésfajták­ra bontotta a hivatal, s ezek szerint 1300 kiló búzát, 1000 kiló rozsot, 999 kiló árpát, 1002 kiló kukoricát, 520 kiló napra­forgót, 1611 kiló burgonyát kellett a begyűjtőhelyre szállí­tani, amihez földadóként 914 kiló búza természetbeni be­adását írták elő. A 227 húskilogramm felosz­tása a következőképpen tör­tént. Hízott sertés 98 kiló, ba­romfi és tojás egyaránt 18—18 kiló. A családnak volt egy te­hene is, ezután 516 liter tej beszolgáltatását írták elő. Jel­lemző, hogy az ütemezés sze­rint ennek a mennyiségnek a felét decemberre kérték, éppen Unokatestvéremmel töltöt­tem az estét. A közelmúltban műtötték, s még mindig fáj­lalja a kés helyét. Legszíve­sebben mozogna már, a határt járná. Nagyon izgatja, hogyan bírta a szőlő ezt a szokatlan keménységű hideget, meg az­tán vidámító lenne utánanéz­ni a barázdából felugró nyúl futásának vagy a fácánkakas havat röptető szárnycsattogta- tásának. Most a zöldséget és a sárgarépát mossa, mert a hét végén piacra megy az asz- szony. Délután, mint mondja- hogy fájdalmát és unalmát űzze, a család régi iratai között koto­rászott, hiszen a legegyszerűbb parasztcsaládnak is van már levéltára. Begyűrűzött a bü­rokrácia, s papírokat őriz a szekrények egy-két fiókja. Nem is baj, mert az írások se­gítik az emlékezést, meg az el­igazodást a mindennapok gondjaiban, néha pedig erőt is adnak a napi terhek leküzdé­séhez. Az írások őrizte emlé­kezet ugyanis hosszabb ideig tárolja az ember átélte törté­nelmet a legérzékenyebb agy- tekervényeknél is. — Nagyon gyerek voltam — meséli öcsém —, amikor eze­ket az iratokat a községházán elkészítették. Nem értettem, hogy a kisbíró dobolására, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom