Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

f Jegyzet Társtulajdonosok vitái „Billeg a kisasztal, eltörött a lába, / Jancsi, Jóska, Pista egyre kalapálja”, önfeledt derültség, tapsvihar követte a rögtönzött kis versikét a gombai Fáy András Tsz zárszámadó közgyűlésén — évekkel ezelőtt. Méhész István, az alapítók egyike, volt elnök, elnökhelyettes — ma már nyugdíjas — jellemezte így a termelőszövetke­zetben folyó karbantartó munkát. Mégsem sértődött meg senki, hiszen az igazságot mondta: az elavult, megöregedett gépeket a rosszul föl­szerelt műhelyben — speciális szerszámok, gyakran al­katrész híján — csak javítgatni, bütyköigetni tudták. S Méhész István valójában nem is a téeszbelieket bírál­ta, hanem azokat az előírásokat, szabályozókat — pedig akkor még nem volt divatos szó —, amelyek megkötöt­ték a helyi vezetők kezét, megnehezítve a gépvásárlást, az átfogó felújítást. Az idén is ott voltam néhány — Monor környéki — zárszámadáson, őszintén szólva leginkább a hozzászó­lások miatt, hiszen ma már a vezetőség beszámolóját mindenütt kiadják idejében, írásban. Eleinte kicsit za­vart egyik-másik levezető elnök — a vendégeknek szánt — mentegetőzése, miszerint lehet, hogy kevesen kérnek majd szót. mert előzőleg munkahelyi tanácsko­zásokon, küldöttgyűléseken valamennyi dolgozó el­mondhatta véleményét. Szerencsére sehol sem jött be az óvatos jóslás ... Igaz, valóban nem tizenöten-húszan emelték magas­ba a kezüket, akadt, ahol csak háriman-négyen-öten igé­nyelték, hotgy a szövetkezet legmagasabb fórumán is szót kapjanak. Akadt, aid azért, mert talán abban bí­zott, hogy a vezetőség, az elnök álláspontja időközben megváltozott a veszteséges ágazat átszervezésével kap­csolatban. Egyéni panasz egyébként ritkán került terí­tékre. Még a legszélsőségesebb véleményeket is a közös eredmények féltése diktálta. Tenke Sándor bácsi például Vasadon a Kossuth Szak- szövetkezetben valóságos „ellenprogrammal” rukkolt elő. Hosszan sorolta a gondokat, a hibákat, javaslatait. A félreértések elkerülése végett: nem a gazdálkodás koncepcióját, az elnöki beszámolót, vagy a terveket kérdőjelezte meg. „Csak” azt. tette szóvá, hogy a legdrá­gább kombájnok is a szabad ég alatt telelnek. Hogy jó lenne, ha a vezetőség egy-egy gépvásárlás előtt arra is gondolna, fel lehet-e majd azt a háztáji gazdaságok se­gítségére is használni. Kell-e, jó helyre tervezik-e az újabb üzemcsoportokat? Tönköly Imre bácsi — 74 éves — a monori Kossuth Tsz-ben nagyon keményen — mondhatnánk kicsit régi- módian —, sarkosan fogalmazott. Biztos, hogy a meg­bírált szakvezetőknek nem estek jól szavai, de érezhet­ték — s meg is értették — a bennük rejlő aggódást, ö azt kifogásolta: olyan határrészre is búzát vetett a tsz, ahol azelőtt a parasztgazdák csak rozsot termeltek. Le is kellett azután tárcsázni a satnya kelést, majd napra­forgó került a helyére. Finoman fogalmazva: az sem hozott rekordtermést... Az említett hozzászólók mindkét szövetkezetben — a közgyűlést is megnyugtató — választ kaptak. Az elnö­kök azt sem mulasztották el, hogy a javaslatokat, az ötleteket följegyezzék, megköszönjék. így azután nem maradt senkiben tüske, vagy elmetszett gondolat. A vi­ták társtulajdonosok ■ vitái voltak- arról; hogyan lehetne — önmaguk számára — megkönnyíteni az idei gazda­sági évet? < Csupán a közgyűlés krónikásának jegyzetfüzetében árválkodik egy — megválaszolatlan, felkiáltójeles — kérdés: a széksorokban ott ültek, de a hozzászólók kö­zül hol maradtak a fiatalok?! Elvégre ők a legesleg­újabb f öldesurak... Vereszki János ŐRI Szennyvíztisztító a bembatölcsérben Meg kell előzni a bajt A terrríetes bombatölcsért még 1943 nyarán vájták ki itt az amerikai liberátorok a kettes számú vízlevezető fő­csatornán túl. A szúrós sze­der szára sűrűn benőtte már, nem véletlenül nevezik ősidők óta szedresnek ezt a területet. A jókora bombatölcsér most fontos közegészségügyi és kör­nyezetvédelmi feladatot tölt be, kijelölt hely, ebbe üríthe­ti a szippantókocsi a Monorvi- déki Áj ész Üllő és Vecsés te­rületén lévő vendéglőiben ké­szített csupa beton derítő me­dencéinek, nem éppen kelle­mes illatú tartalmát. Persze a szokatlanul nagy hidegben ez a könnyűnek látszó művelet is nagy gondot okoz, útközben ugyanis a befagyott csapon keresztül, a sűrűsödő folyadék nehezen talál magának utat. — Már az indításnál is szinte megbéklyózza a mo­tort a hideg — említi Mlado- niczki József, az öt köbméte­res űrtartalmú szippantóko­csi vezetője. — Húzzák, von­ják egymást a nehéz teherko­csik a hajnali szürkületben. Amikor azonban így sem mozdul, „alágyújt” a sietős gépkocsivezető, aki bizony nem „új fiú” a szakmában, majdnem negyed százada kezdte vezetni a szövetkezet egyetlen, 0,9 tonnás Zsuk ko­csiját. Azután ahogy a szövetkezet „gyarapodott", nőtt a gépko­csiállomány is. — A működési terület sem az említett két községre ter­jed ki — bővíti a mondani­valót Vincze György „csőve­zető” —•, a szövetkezet érdek- övezetének minden községé­ben van vendéglátóegvség, a 55—20 köbméteres derítők ha­mar megtelnek — mert a víz­zel sehol sem takarékoskod­nak —, az esetleges elszivár­gás megakadályozása céljából szinte naponként kell üríteni. Tartós telítettség esetén az el­szivárgás elfertőzheti a közsé­gek ásott kútjainak vizét. A megelőzésre az egészségügyi hatóságok is nagy gondot for­dítanak. A szennyvíz ürítése a köz­ségekben a kijelölt helyen, tá­vol a lakott területtől történ­het meg, a környezet szépsé­gének, védelmének őrzését vállaló mezőőrök is vigyázzák a határ rendjének egészséges tisztaságát. Megsértése esetén máris készül a szabálysértési eljárást kezdeményező jegyző­kön yv. A közös érdekünk is úgy kívánja, hogy ezt elkerüljük. Kiss Sándor A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV a. ÉV FOLYAM, 55. SZÄM 1985. MÁRCIUS 7„ CSÜTÖRTÖK A parlamentek témája volt ^ Több figyelmet a fiataloknak Mostanában bizony éppen elég sok fejfájást okoz az államigazgatásban az apparátusok átlagéletkorának emelkedése. Bár a tanácsok megalakulása óta dolgozók zöme már nyugdíjba vonult, azért most is sokan vannak — a vonzáskörzet tanácsainál is — akik hamarosan el­érik a nyugdíjkorhatárt. A tervszerű káderutánpótlás biztosítása elsősorban a vezetőkre hárul, az ő kötelessé­gük a megfelelő személyek munkába állítása. Nem kö­zömbös tehát, milyen a fiatalok helyzete a tanácsoknál. A közalkr.lmazottak szakszervezetének körzeti bizott­sága legutóbbi ülésén a tavalyi ifjúsági parlamentek és elbeszélgetések tapasztalatairól tárgyalt. A napirend előadója Mészáros Istvánná ifjúsági felelős, a sülysápi nagyközségi közös tanács dolgozója volt. A Minisztertanács felhatal­mazása alapján az Állami If­júsági Bizottsággal, a KISZ KB-val és a SZOT-tal egyet­értésben határozta meg az 1984. évi munkahelyi ifjúsági parlamentek és elbeszélgetések tartásának rendjét, időpont­ját és módszerét. A tanácsok­nál újszerűséget jelentett, hogy a rendezvényeket a munkahe­lyeken kellett összehívni és megtartani. A körzeti szak- szervezeti bizottság kiemelt gondot fordított e fontos fóru­mok megfelelő előkészítésére, ideiglenes bizottságot hoztak létre, majd az szb kiadta saját ajánlásait, feladattervét vala­mennyi tisztségviselőnek. Kapcsolt munkakörök Megszabták, hogy a parla­menteket a 30 éven aluli fia­talok , részvételével; kell össze­hívni és megtartani. Kérdő­ívet bocsátottak ki,' minden fiatal dolgozónak hévre szóló­an. A kitöltött kérdőívek ösz- szesítése alapot nyújtott egy­részt a helyi állami, vezetés, másrészt az szb rétegpolitikai munkájának gyakorlásához, az ifjúság élet- és munkakörül­ményeinek reális megítélésé­hez, a tennivalók meghatáro­zásához. A szakszervezeti tisztség­viselők feladata volt a fiata­lok mozgósítása, felkészítése az ifjúsági parlamentekre. Ar­ra törekedtek, hogy mindenütt érdemi vitákra kerülhessen sor. A főbizalmik és bizalmik már előzetesen megismerték a helyi vezetők beszámolóit, s a következő időszakra vo­natkozó intézkedési tervjavas­latokat. Közös célként tűzték ki, hogy fokozzák a fiatalok­nak a közéletben való részvé­telét, fejlesszék a szocialista demokráciát. Százhuszonkét fiatalt szám­lálnak a közlakalmazottak szakszervezetében, többségük nő. Ez egyben azt is jelenti, hogy a tennivalók sajátosan ötvöződnek a nőpolitikái kér­désekkel. A felmérés alapján megálla­pították, hogy a fiatal dolgo­zók rendelkeznek a munkájuk elvégzéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel. Van ten­nivaló a politikai és a szak­Kézilabda Ötgólos siker a fináléban Gyömrő—Túra 26-21 (17-12), Gödöllő, vezette: Hódul S. — Tóth Á. GYÖMRŐ: Hevesi — Szabó, Imre (5), Novák I. (7), Kiss Zs. (3), Érsek T. (6), Horváth L. (4), Szél Sz. (1), csere: Sza­bó 1. (kapus). A Gödöllő Kupa befejező aktusaként találkozott ismét a két csapat, s a gyömrőiek is­mét öt góllal győztek. Pedig hiányzott a csapatból még mindig sérült Nagy J., Kiss Zoltán, Veres Gábor. így me­zőnyjátékos. csere nélkül kel­lett végig játszaniuk a pá- ivánlévőknek. így sem oko­zott azonban gondot a Túra legyőzése. Novák I., Érsek T. és Szabó Imre igen biztató formát mutatott, de a többiek is javuló játékot produkál­tak. Ahogy mondani szokás „naggyá” tették a túrái ka­pust, hisz gólhelyzetek özönét hagyták ki — ismét három hétméterest is. Jő lesz vigyáz­ni, hisz ez már kezd króni­kussá válni. Szabó Imre 32 góljával má­sodik lett a torna góllövőlis­táján. Az Ifjúsági csapat a tornán második lett, Benkó Roland pedig 2? lőtt góljával a leg­eredményesebb góllövő volt a mezőnyben. —ás mai végzettség megszerzése terén, ezt erőteljesebben kell szorgalmazni. Érdekes képet mutat a fia­talok beosztás szerinti meg­oszlása, tizenegyen vezetők, pégyen főelőadók, nyolcvanha- tan előadók, hatan adminiszt­rátorok, s tizenöten fizikai ál­lományban vannak. Nem ép­pen megnyugtató, hogy a meg­kérdezettek többsége úgyneve­zett kapcsolt munkakört lát el, következésképp nagy a le­terheltségük. A bérezés színvonalát vizs­gálva, átlagban 3 ezer 500—4 ezer forint közöttiek a fizeté­sek, viszont aránytalanul ala­csony a GESZ, GAMESZ és a központi konyhákon dolgozók fizetése, még a meghatározott alsó határt sem érik el. Indokolt lenne a GESZ, GAMESZ és közművelődési dolgozók bérét, jutalmát a ta­nácsi (igazgatási) dolgozókéval azonos szinten biztosítani. Hiá­nyolják, hogy ők a művelődé­si ágazatba tartoznak, de mi­vel közalkalmazottak, az ő bé­rük rendezésére megint nem került sor, úgy.mint a peda­gógusokéra! Lakásgondok A fiatalok általában elége­dettek a munkakörülmények­kel, a vezetők az utóbbi évek­ben sokat tettek a munkahe­lyek kulturáltsága, kényelme érdekében. A munkavédelem­re is fokozott figyelmet fordí­tott a szakszervezet, ezen a té­ren számottevő a fejlődés. Van előrelépés az irodai kisgépesí- tésben is, amely könnyíti a munkát. Az elektromos írógé­pek, számológépek gyarapodá­sa a tanácsoknál is kedvező folyamat. Nem véletlen, hogy a fiata­lok szociális helyzetét legjob­ban a lakáshelyzetük alakulá­sa befolyásolja. Csak erőteljes igénybevétellel, előtakarékos- sággal, a családi és szülői tá­mogatások fokozásával tudnak sok év után saját otthont te­remteni. Többen kifogásolták a ked­vezményes tanácsi támogatást, illetve annak hiányát. (Itt el­sősorban a kamatmentes köl­csönökre, olcsóbb telkekre gondolták). Mindezek ellenére — állapította meg a testület — az utóbbi három-négy évben javult a fiatalok lakáshelyzete. Saját lakással hetven fiatal rendelkezik, negyvenhármán a szülőkkel élnek, a többiek bé­relt lakásban. A szociális hely­zet szembetűnő javulását mu­tatja, hogy harminckilenc fia­talnak van saját gépkocsija, hatnak hétvégi telke. A tanácsoknál különös gon­dot fordítanak a pályakezdők beilleszkedésére, segítésére. Élen járnak ebben a vezetők, az idősebb munkatársak és a szakszervezet. A fiatalok úgy nyilatkoztak, hogy munkahe­lyük megfelel korábbi elkép­zelésüknek, azonban nem mindegyikük tekinti élethiva­tásának a' tanácsi, államigaz­gatási pályát Két évre szólnak A fiatalok hatvan százaléka a helyi munkakollektívák tag­ja, viszont kevés a párttagok aránya, ezt növelni ajánlatos, mégpedig tudatos felkészítő munkával. A szakszervezeti bizottság úgy ítélte meg, hogy © taná­csoknál lezajlott ifjúsági par­lamentek elérték céljukat. A tíz fiatalnál kisebb létszámú tanácsoknál, intézményeknél csak elbeszélgetések voltak, másutt parlamenteket hívtak össze. A fórumokon született hatá­rozatok, dokumentumok két évre szólnak, s azok végrehaj­tásáról majd a jövő őszi par­lamenteken számolnak be is­mét az illetékesek. Gér József Csoportülés A közoktatásról A megyei tanácstagok mo­non körzeti csoportja március 12-én, kedden tartja legköze­lebbi ülését. Dr. Szászik Ká­roly, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára ismerteti a tavalyi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását, s az idei cél­kitűzéseket. Megvitatják és jó­váhagyják az idei munkater­vet, Bakonyi György csoport- elnök előterjesztésében. A közoktatás helyzetéről és fel­adatairól a vonzáskörzet terü­letén László János, a monorj városi jogú nagyközségi ta­nács MES osztályának veze­tője számol be. Köszönet a segítségért A lakosság ismét bizonyí­totta segítőkészségét a Vörös­kereszt felhívása nyomán. Pi­lisen, a rendkívüli véradáson 130 véradó jelent'meg, akik 50,8 liter vért adtak. A rászo- i-ulók nevében köszönetünket fejezzük ki a donoroknak, s mindazoknak, akik a véradás megszervezésében részt vettek. Puskás Imréné körzeti Vöröskereszt-titkár Gödöllői Vérellátó Állomás dolgozói üim Nőnapi koszonto Üllőn, a művelődési házban is köszöntik a gyengébb nemet a nőnapon. Március 8-án, pénteken 17 órakor a fővárosi művészek közreműködésével bemutatás­ra kerül a Csókon vett meny­asszony című kétfelvonásos vígjáték. Előtte a helyi citera- zenekar szórakoztatja a jelen­levőket. Kulturális program Ecseren, csütörtökön 15 órá­tól: kincskereső klub, 15.30- tól: logopédia, 17-től: gyer­mektorna, 18-tól: dzsessz-ba- lett, I9-től: táncklub. Gyomron, 10-461: az ifjúsá­gi népitánccsoport próbája, 14.30-töl: művészi torna az óvodákban, 16-tól: a nyugdí­jasklub nőnapi ünnepsége. Az úttörőházban 9-től és 16-tól: német; 16-tól: az asztalitenisz- szakkör foglalkozása. Monor on. 16-tól és 18-től: angol nyelvtanfolyam, 17-től: szabás-varrás tanfolyam. Vccsésen, 14-től: nőnapi műsor a községben élő nyug­díjasok részére. Pilisen, 17-től és 19-től; a moziban: Jazz-bolondok. Az idei tél áldozatai BORZONGVA mondogattuk a „megfagyott” szót. amikor arról értesültünk, hogy e ha­lálnem áldozata lett valaki egy, a hidegre fel nem ké­szült országban. Méginkább félelmetes, hogy az idei kü­lönösen kemény télen nálunk is haltak meg emberek kihűlés miatt. Tulajdonképpen ez volna a helyes kifejezés erre a ször­nyűségre, hiszen arról van szó, hogy az ember szerveze­te olyan hőfokra hűl le, ame­lyen már nem működnek nél­külözhetetlen szerveink. Ebből következik, hogy a fagjdialál- hoz nem szükséges feltétlenül nulla foknál alacsonyabb hő­mérséklet. Magasabb hőfokon is kihűlhet valaki, csak hosz- szabb idő szükséges hozzá. Akár tíz fokon is rosszul jár­hat, aki nincs kellően felöl­tözve és órákig ezen a hőfo­kon van. Az elmúlt évben fordult elő, hogy egy szőlős­gazda, aki a délutáni verőfény­hez öltözött, jócskán felöntvén a garatra, hazafelé menet el­aludt az árokparton. Nem is ébredt fel többet, mert haj­nalra, mire megtalálták, ki­hűlt, s meghalt. S ezzel el is érkeztünk a kihűlés miatt bekövetkezett halálesetek legfőbb okáig, az ittasságig. Az ital több okból is veszélyes a hidegnek kitett emberre. Tompítja érzékeit, gátolja józan belátását, s a véredényeket kitágítván azt az érzetet kelti, hogy nincs is olyan nagy hideg. Arról nem is beszélve, hogy az ital ál- mosít, s az alvó embert ha­mar meglepi az alattomos fagyhalál. Kihűlhet valaki a pozitív hőmérsékletek tartományában is. De az a fokozott veszély, ha a hideg szélsőségesen nagy. Az idei télen éppen tucatnyi a hideg miatt meghaltak száma, de ebben fő szerepet játszott az alkohol. AKADT OLYAN áldozat, aki saját portájához közel halt meg. A nagy hidegben addig botorkált a hóban, míg eszé­be nem jutott, hogy leül, s végzett vele a fagy. Arra meg már tavaly js volt példa, hogy valaki erejét meghaladó útra vállalkozott a hófúvás­ban, és sohasem került ki be­lőle élve. Érdemes megfogadni az or­vos tanácsait, amelyek nem túlságosan bonyolultak. Az el­ső és legfontosabb, hogy so­hasem szabad inni azért sze­szes italt, mert fázunk. Sokkal jobb a forró tea, amely átme- tegíti a szervezetet, s ha cit­romot teszünk bele, még a télen fokozottan szükséges C- vitaminhoz Is hozzájutunk. A kihűlés elkerülésének másik fő szempontja ugyanis a mozgás. Ez hőt termel. Min­denki tapasztalta már, hogy fizikai munkát végezve, futva kimelegszik. Ezért a legszigo­rúbban tilos a nagy hidegben a mozdulatlanság. Legyünk bármilyen fáradtak, ne hall- ' gassunk érzelmeinkre, amelyek azt sugallják, üljünk le, feküd- ' jünk le, majd aztán folytatjuk utunkat, ha megpihentünk. Ha nagy a hideg, egyáltalán nem biztos, hogy tovább tudunk menni. EZÉRT sohase vállalkozzunk nagy fizikai erőkifejtést igény­lő. hosszú gyaloglásra nagy hi­degben. különösen akkor, ha utunkat még a nagy hó is ne­hezíti. Egyszerűnek tűnik ez a tanács, mégsem fogadjuk meg. Éppen úgy. mint azok az au­tósok, akik még a hófúvás miatt lezárt utakra is a leg­nagyobb lelki nyugalommal .rá hajtottak, s volt közöttük, aki — miután kocsija elakadt — segítségért ment, s útköz­ben megfagyott. Ha mindezeket betartjuk.. lehet, hogy sok kellemetlensé­get okoz a nagy hideg, de el­kerüljük a legrosszabbat. G. 3. (ISSN 0133—2651 (Monori Hlriap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom