Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-05 / 53. szám

PEST MEGYEI VILÁG P8S1 ma hr4i>j& AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! TANACS LAPJA XXIX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Ára: 1,80 forint 1985. MÁRCIUS 5., KEDD V MA: És még sokssn mások (3. oldest) A holdutesxáshox rsskétes keit (4, oldest) Nyertes és ki nem váltott gépkocsinyeremény* betétkönyvek listáin (7, óiéul) A TETTEK EGYSÉGE N.. L apunk hétfői számában részletesen tudósítottunk a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Pest megyei párt­értekezletéről, a március 2—3-án, Gödöllőn megtartott tanácskozás­ról. Az előterjesztett dokumentumok meg­vitatása, a testületek, a tisztségviselők, a kongresszusi küldöttek megválasztása lo­gikus része annak a folyamatnak, amely a megye ötvenezer párttagjának jelkészü­lését fogja át a párt XIII. kongresszusára. Ez a folyamat felelősséggel telített, az élet szinte valamennyi terepére kiterjedő — ezt bizonyította a kétnapos tanácskozás. S bizonyította, tények, tapasztalatok felsora­koztatásával azt is, hogy a kommunisták újra meg újra harcba szállnak a köznapok kisebb és nagyobb dolgaiban szavak és tettek azonosságáért, a nem csupán a sza­vakban, hanem a tettekben is megnyilvá­nuló egységért. A vitát összegező zárszó, a felszólalások­ban megfogalmazott vélemények nem dek­laratív módon nyilvánították ki ezt a tet­tek egységére való nemes szövetkezést, ha­nem a hétköznapok apró mozzanatainak összeillesztésével, a tapasztalatok hol ne­gatív, hol pozitív előjelű csoportjainak szembesítésével, azaz úgy állapítottak meg valamit, hogy bizonyítottak is egy­ben, meggyőzően bizonyítottak valami roppant fontosat, az egységes cselekvésre való készséget, elszántságot. Ettől a kész­ségtől, ettől az elszántságtól nem áll távol — sőt, szorosan társul azzal — a kritikai szellem, ez is lényeges tanulsága volt az Agrártudományi Egyetem aulájában el­hangzottaknak. Sok tapasztalatot szerzett, az illegalitás nehéz körülményei között is töretlen hittel küzdő, ma már idős kom­munista — Faludi Imre — mondta ki azt a fontos igazságot, hogy a párttagságnak egyszerre kell tudni két dolgot: örülni és küzdeni, örülni az eredményeknek, a ha­ladás ezer jelének, küzdeni a hibák, a bajok ellen, éppen a majdani újabb ered­ményekért. Egyszerre örülni és küzdeni? Nem hiányzott ez a pártértekezilet küldötteiből, amint bizonyára nem hiányzik azokból sem, akiket képviseltek, akik közé vissza­tértek élményekkel, tapasztalatokkal gaz­dagodva. A megtett úton sorakozó ered­mények — legyen az a monori körzetben négy esztendő alatt felépített kilencven- két tanterem, az iskolai könyvtárak meg­háromszorozódása. a Csepel Autógyárban a termelékenység növekedése — egyszerre vetettek fényt a legutóbbi, a XXI. kong­resszus óta eltelt öt esztendőre és felsza­badulásunk négy évtizedére. Ez a kettő ugyanis el nem választható, a szocializ­must építő nép munkájának eredményei szorosan illeszkedő szemekként alkotnak láncot. Nem akadt egyetlen felszólaló, nem hallhattunk egyetlen olyan mondatot sem, aki, illetve amely a kommunisták tulajdo­nának tartotta volna mindazt, ami az or­szágépítő munkában végbement. Annál töb­bet hallhattunk munkahelyi, lakóhelyi kö­zösségek erőfeszítéseiről, eredményeiről és terveiről, bajairól és gondjairól, s persze arról szintén, hogy a kommunisták mi­ként szolgálnak példával az áldozatkész­ségre, az első sorba állásra, a. dolgok ne­hezének vállalására. Aligha véletlen tehát, hogy felszólalások sorában volt visszatérő gondolat — az agráregyetem rektora épp­úgy beszélt erről is, mint a KISZ megyei bizottságának első titkára, a Pestvidéki Gépgyár csoportvezetője, a budakeszi gimnázium igazgatója — a kommunista példamutatás meghatározó, semmi mással nem helyettesíthető szerepe, súlya. Ez a példamutatás azért lehet fontos húzóerő — és ezt félreérthetetlenül megfogalmazta beszédében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT el­nöke —, mert a párt politikája marxista politika, egyben reálpolitika, nem vágyak, el nem érhető álmok keretbe foglalója, hanem a nyers valóság figyelembe vevő­je. Természetesnek kell tartanunk, mint minden ilyen tanácskozáson, itt is, a me­gyei pártértekezleten is elhangzottak ke­rek, jól átgondolt — és mégsem papírról felolvasott! — felszólalások, s akadtak ke­vésbé sikerültek, ám valamennyi véle­ményből, megállapításból, következtetés­ből a mindennapok tapasztalatainak fris­sítő szele kapott szárnyra. Ez a frissítő szél keltett nagy visszhangot az Óbuda Kertészeti Mgtsz műszerészének — Marti­novics Tibornak — felszólalása nyomán, ez késztetett továbbgondolásra bizonyos meg­állapításokat a dabasi Fehérakác Termelő- szövetkezet elnöke — Kakucsi Gabriella — szavai hallatán, mert mind ők, mind a többiek, akik szót kaphattak, a köznapolk sűrített valóságát tárták a hallgatóság elé, ráismertetve ott ülő elvtársaikat saját be­nyomásaikra, véleményükre, tapasztala- taikrá, azaz arra, hogy ami őket foglalkoz­tatja, az másoknak is gond, ami az ő erköl­csi érzékenységüket sérti, az másokét is felsebzi, azaz, hogy egyedi és általános azért nem keveredhet össze, mert itt is jelen van — mint általában a kommunis­ták tanácskozásain jelen kell,' hogy legyen — a kollektív bölcsesség. Ez a kollektív böl­csesség — és erre Krasznai Lajos szavai is utaltak a vita összegzéseként — nemes anyagú kiszűrője volt a szélsőségeknek, a hamári általánosításoknak, a nem jellem­ző jellemzőként való feltüntetésének, azaz megadta a kimondott szavak súlyát, gon­dolati magvát, igazolhatóságát. Megengedhető-e most az az általánosítás, hogy a kollektív bölcsesség ilyen, nemes szűrőként való érvényesülése egyre in­kább elengedhetetlen akkor is. amikor nem megyei számvetésre kerül sor, hanem mindennapos, helyi kiterjedésű ügyekre? A kérdés szónoki, benne a felelet, mert nagy és kis súlyú ügyek, teendők folytonos keverékéből áll az élet, nem lehet, nem szabad közöttük határvonalat húzni, mert nem kizárói, hanem, kiegészítői egymás­nak. Erre, a mindenkori kiegészítésre a mechanikusság veszélyeire, a bürokratikus- ság, a nehézkesség keltette kedvezőtlen ha­tásokra — holott ezek gyakran ún. kis ügyek termékei — figyelmeztetett Balogh Lász­ló, a megyei tanács elnöke éppúgy, mint Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa vezető titkára. A kis és a nagy ügyek váltakozása ugyanis némelyek­ben azt a képzetet keltheti, hogy ami álta­lánosságban fontos, az a konkrét megje­lenésében lényegtelenné halványul, s ha lényegtelen, akkor kinek van ideje azzal foglalkozni? Azért vált ez sokféle vetület- ben és alakban fontos kérdéskörré a me­gyei pártértekezleten, mert a felszólalá­sokban gazdag példatár jelent meg arról, mi minden befolyásolja a közvéle­ményt, az emberek közérzetét, közhangu­latát, azaz nem létezhetnek olyan kérdé­sek, amelyeket válasz nélkül lehetne hagy­ni, nem létezhetnek olyan gondok, amelye­ket senki sem hallgat meg. A társadalmi, gazdasági haladás min­den fő kérdése szerepelt valamilyen for­mában a megyei pártértekezleten, amit nemcsak a felszólalók foglalkozás, tisztség szerinti összetétele jelzett, hanem az is, hogy a szavakból a szűkebb területen gyűj­tött tapasztalatokon túl kicsengett a tágabb környezet alapos ismerete is, azaz a peda­gógus bátran beszélt arról — persze, a maga szemszögéből —, milyen ellent­mondásokkal járnak az építőipari áremel­kedések, s a termelőszövetkezeti elnök sem vélte illetéktelennek magát abban, hogy véleményt nyilvánítson az ifjúság nevelé­sének, politikai, erkölcsi arculatának né­mely jellemző jegyéről. Ez a sokrétűség, a más területek iránti érdeklődés azt mu­tatta, a megye ötvenezer fős párttagsága — és küldöttnek megválasztott képvise­lőik — nagy felelősséggel törekszik a meggyőződés és a meggyőzés hézagokat nem ismerő összekapcsolására, a szűkebb szakterület, a lakóhely és a tágabb világ, az átfogó szakterületek viszonyrendszerei­nek feltárására. Szenvedélyességet és alaposságot ötvö­zött a vita, mert ez volt a kötőanyaga az előterjesztett dokumentumoknak, az MSZMP Pest megyei Bizottsága írásban benyújtott jelentéséhez fűzött szóbeli ki­egészítésnek is. Napjaink valósága, nem kevésbé teendőink felsorakoztatása éppen ezt. alaposság és szenvedélyesség, célratö­rő elkötelezettség és nagy körültekintés­sel kijelölt feladatok összekovácsolását kö­veteli meg. Módszerben, mondandóban, fe­lelős magatartásban, tettre vállalkozásban egyaránt példát kínált küldötteknek, meg­hívottaknak a megyei pártértekezlet, s bi­zonyos, e tapasztalatok is áttevődnek a környezetre, hiszen a hazatért küldötte­ket seregnyi kérdés várja, a mi volt, a ho­gyan volt, nem maradhat válasz nélkül. J ogos igényként fogalmazódott meg e választ várás a párt XIII, kongresz- szusával kapcsolatban is a megyei pártértekezleten, azaz a «küldöttek, elvtársaik közé visszatérve adandó, adható válaszaikkal ne takarékoskodjanak, ám azt se hallgassák el, amit továbbítan­dóként, javaslatként szavazták meg, amire azért nem tudnak ma feleletet adni, mert a címzett a párt XIII. kongresszusa, ott kell majd megfogalmazódnia az egész társadalom által várt válaszoknak. Ezek­hez a válaszokhoz, a bennük levő teendők­höz a megye kommunistái, küldötteik út­ján a cselekvés, a tettek egységét kínálták fel; hatalmas erőt, tiszta szívvel. Gromiko-Genssher tárgyalások Elő kell segíteni a megállapodást Szovjet—nyugatnémet külügyminiszteri tárgyalások voltak Moszkvá­ban, A képen Andrej Gromiko és Hans-Dietrich Genscher a megbe­szélések előtt A Szovjetunió konstruktív és érdemi megbeszélésekre tö­rekszik a nukleáris és űrfegy­verzet egymással szorosan összefüggő kérdésköréről a március 12-én Genfben kezdő­dő szovjet—amerikai tárgya­lásokon, minden részletében be fogja tartani a tárgyalá­sok témájáról és céljáról el­fogadott megállapodást. A tár­gyalások sikere attól függ, hogy hasonló álláspontot fog­lal-e el az Egyesült Államok is — erősítette meg Andrej Gromiko külügyminiszter a Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszterrel folytatott hétfői moszkvai meg­beszélésen. Genscher vasárnap érkezett rövid munkalátoga­tásra a szovjet fővárosba. A szovjet—NSZK külügy­miniszteri találkozón Andrej Gromiko megállapította, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet fő oka Washington politikája. A katonai erőfö­lény elérésére törekedve az Egyesült Államok szítja a fegyverkezési hajszát a nuk­leáris és hagyományos fegy­verzet terén, a világűrt is a szembenállás színterévé kí­vánja változtatni. A veszélyes irányvonallal a Szovjetunió a maga politiká­ját állítja szembe: szovjet részről a nemzetközt helyzet egészségesebbé tételére törek­szenek, keresik azokat a gya­korlati lépéseket, amelyekkel elérhető a fegyverkezési haj­sza megfékezése a földön és megakadályozható annak ki­terjesztése a kozmikus tér­ségre. A világűr militarizálá- sának megakadályozásával Sárosi Róbert csoportvezető­től megtudtuk, hogy április ti­zedikéig a Romanó, a Delcora és a Desire szaporítóanyagát értékesítik. A Romanó népsze­rűségére jellemző, hogy már csak 130 tonnányi vár belőle gazdára. A nagyüzemek rendeléseit szállítással együtt elégíti kd a Vetőmag Vállalat. Az olyan egyéni megrendeléseket is sa­ját teherautóval teljesítik, amelyek a hatvan mázsát meg­haladják. Ha valakinek kiseb! mennyiségre lenne szüksége, v területileg illetékes Áfészhe: fordulhat, s több gazda össze' fogása esetén ugyancsak szer­vezett formában juttatják el a vetőgumót a földművelőkhöz. Akik pedig csak a családnak kívánnak burgonyát termeszte­ni, Monoron, a vállalat Kos­suth Lajos út 70. szám alatti boltjában ötven kilogrammos necc zsákokban vásárolhatják meg a vetőgumót. Amit a vevőnek még tudnia összefüggésben Gromiko ki­fejtette: a Szovjetuniót ag­gasztja az NSZK kormányá­nak az amerikai űrtervekkel kapcsolatos álláspontja. A Német Szövetségi Köztársa­ság bekapcsolódása a támadó kozmikus fegyverek kidolgo­zását. célzó „tudományos-ku­tató munkába” gyakorlatilag azt jelentené, hogy az NSZK is részesévé válna a rakéta­elhárító védelmi rendszerről szóló megállapodás megsérté­sének, ezzel együtt a bonni kormány segédkezne a nuk­leáris fegyverzet korlátozásá­ra és csökkentésére irányuló folyamat megszakításában. Szovjet részről remélik, hogy az NSZK kormánya a béke érdekeinek megfelelő állás­pontot foglal el ebben az elvi jelentőségű kérdésben. Gromiko a továbbiakban ki­fejtette: a Genfben sorra ke­rülő tárgyalások szerves ré­Több évi szünet után is­mét gyártanak hazánkban — jórészt exportmegrendelésre — villamosokat és trolibuszo­kat. A napokban elkészültek az egyiptomi igényeknek megfe­lelően kialakított villamosok tervdokumentációi. A csuklós járművekből Alexandria vá­rosa tizenötöt rendelt, ebből tízet még az idén, a többit pe­dig jövőre kéül átadni. kell: csak olyan szaporítóanya­got vásároljon, amelynek a zsákjain érintetlen a fémzár! széf képezik a középhatőti* volságú nukleáris eszközökkel kapcsolatos kérdések. Az NSZK kormánya — amely számos alkalommal kinyilvá­nította, hogy érdekelt a prob­léma megoldásában — előse­gíthetné a megállapodás eléré­sét ezen a téren, ha intézke­déseket hozna az amerikai rakétatelepítés beszüntetésé­re az ország területén. Hans-Dietrich Genscher ál­talános formában a feszültség enyhítése és a kelet-nyugati (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Londonba utazik Várkonyi Péter külügymi­niszter Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter meghívá­sára március 5-én, kedden hi­vatalos látogatásra Nagy-Bri- tanniába utazik. Díszszemlére készülnek Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére áp­rilis 4-én Budapesten meg­rendezik a Magyar Népköz- társaság fegyveres erőinek díszszemléjét, amelyen — a hagyományoknak megfelelően —, a magyar néphadsereg, a BM határőrség és a munkás­őrség díszalegységei vesznek részt. A kijelölt alakulatoknál megkezdődött a felkészülés: hétfőtől valamennyi felvonuló díszalegység a helyőrségében gyakorol. Több évtizedes szünet után a BKV most hét Ikarus—Ganz trolibuszt rendelt a budapesti tömegközlekedés javítására. Külföldi megrendelésben sincs hiány: bolgár cégek 25, NDK- beli vállalatok 30 trolibuszt vásároltak meg, és további 20 szállításáról tárgyalnak. Az indiai közlekedési vállalatok eddig 50 magyar trolibuszt rendeltek idei szállításra, és további 100 jármű beszerzésé­ről Is szó van. Az indiai troli- buszexporthoz kapcsolódóan az Uvaterv ajánlatot dolgozott ki vezetékrendszer kiépítésére. A trolibuszok energia takaré­kos, környezetet kímélő, elekt­ronikus vezérlésű villamos egységeit, a motorokat és áramátalakítókat a Ganz Vil­lamossági Művek állítja elő, s ezeket az Ikarus 280-as szó­ló és a 280-as csuklós karos­szériákhoz szerelik. Bár odébb van me? a vetések ideje, a kiskert-tulajdonosok már Jó eló- rc beszerzik a vetőmagvakat. Képünk a Budapesti Skála Nagyáruház­ban készült, ahol a tasakolt vetőmagvak gazdag választékát kínáljálC a vásárlóknak Vetőburgonya donorról Nemcsak nagyüzemeknek A Vetőmag Vállalat monori területi központjában 2360 tonna fémzárolt burgonya vetőgumót tárolnak a Pest megyei igények kielégítésére, hogy szűkebb hazánk mezőgazdasági üzemeit, magántermelőit állami­lag ellenőrzött szaporítóanyaggal láthassák el. Ismét gyártanak hazai és külföldi vevőknek Reneszánszát éli a troli

Next

/
Oldalképek
Tartalom