Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
Az egyedi darabokat keresik és jó munkát várnak tőlük Szép A nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet asztalosai számára mintegy 2,5—3,5 millió forintot érő külső megbízatások adódnak évente. Jórészt egyedi munkák, amelyek sajátosak, ugyanakkor a megrendelő kívánságait mindenkor kielégítik minőségileg, esztétikailag egyaránt. Idehaza a tanácsháza felújításába is bekapcsolódtak, belső faipari berendezéseket, falburkolatokat gyártanak. Jelenleg a három részből álló ütemterv első szakaszán dolgoznak. A DUTÉP-pel több évvel ezelőtt kialakított jó partnerkapcsolat révén egyre több vidéki megbízatás is adódik. A múlt év elején fejezték be a kiskunfélegyházi gyógyszer- tár teljes belső faipari munkálatait, ezt követte Kecskeméten a Katona József téri róstelek beépítése, most a babjai gyógyszertár épületasztalos tennivalóihoz fogtak. Év vége felé pedig a csepeli nyugdíjasház felújítása lesz a körösi szakemberek 'feladata. Sorolhatnánk még a munka apraját, sőt még ezeken túl is kínálkoznak lehetőségek, csakhogy a 15 asztalos erejfe is véges, elsősorban a szövetkezet gépgyártó tevékenységét hivatottak kiszolgálni. — Az eddigiek csupán a kisebbik része annak, amit embereink valójában produkálnak, a fő feladatot az itt gyártott gépek, berendezések csomagolása jelenti — mondta Hévízi Jenő részlegvezető. — Emiatt, s részben a helyi adottságok híján vállalásaink A Lenin Tsz a Béke térért Tavaly Cegléd fontos közlekedési útjainak találkozásánál alakult ki csomópont, amely- nek elkészíttetése igen sokba került. A Béke téri csomópont kialakításánál, építésénél nagy szükség volt számos városbeli munkahely segítségére, társadalmi összefogásban felkínált munkájára. A városfejlesztésből alaposan kivette a részét a Lenin Termelőszövetkezet, öt esztendeje, hogy a városban folyik a nagy munka, a Malomtószél rendezése, kialakítása. A Lenin Tsz szállítóeszközöket adott ehhez, és részt vettek a kisebb építkezéseken is. Nyugdíjasok háza lehetne Jászkarajenő és Kőröstetétlen lakosságának egyharmada Ü200 fő) nyugdíjas. Közülük 4J4-en magányosan, saját házukban élnek, kiknek a gyerr ^Betgek Budapesten és más-,-ipart városokban dolgoznák és laknak. A magányosan élő nyugdíjasok emberfeletti küzdelemben bírják önmagukat és a családi házat — amiben élnek — fenntartani, különösen hideg, téli időben. Az ilyen családi házak állaga állandóan romlik, veszít - az értékéből, mert a magányos, idős ember nem tudja ápolni, tataroztatni. A távoli családnak sem közömbös a magányosan élő szülők sorsa. A községi tanács az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett a rászoruló nyugdíjasok megsegítésére, felállította az öregek napközi otthonát stb., mégis, a magányos nyugdíjasok helyzetének könnyítésére új utakat kell keresni. Erre vonatkozóan már felvetettem egy módszer elindítását, amelyet leírok most is. A saját házzal rendelkező magányos nyugdíjasok helyzetének javítását megnyugtatóan úgy tudnánk elérni, ha maga a nyugdíjas is pénzösz- tzeggel hozzájárulna ehhez. Több magányos nyugdíjastársammal elbeszélgettem, olyanokkal, akiknek több százezer forint értékű házuk van. örömmel részt vállalnának a községünkben létesülő nyugdíjasház megteremtésében. Nem örökölhető, nem drága,: garzonszerű, luxusfcivitelű épületekre Volna szükség, hanem csak olyanra, ami a legfőbb egészségügyi előírásoknak megfelel. Jászkarajenőn lehetőség volna arra is, hogy ilyen nyugdíjasházak kertészetet üzemeltessenek; az egész életükben szorgalmasan dolgozó bentlakók önkéntes munkájával, amiért fizetés járna. Ezzel a nyugdíjasház zöldséggel, gyümölccsel való önellátása megoldódna. Előzetes felmérésem szerint egyelőre 25—30 személyes nyugdíjasház felépítésére lenne szükség. A belépni szándékozóknak eltartási szerződés szerinti meghatározott pénzösszeggel kellene hozzájárulni az építéshez. Az öregek ily módon való elhelyezése nagy megnyugvást jelentene gyermekeik számára is. Abban a reményben írom le mindezt, hogy az illetékesek felkarolják és magukévá teszik a szervezés elindítását, a kivitelezést és végül a kész nyugdíjasház üzemeltetését. Halmai Róla 80 éves, magányos nyugdíjas Kit hívott először? Közvetlenül tárcsázható Mint már hírül adtuk, Vámos- mikolát bekapcsolták az országos távhívó hálózatba. Kipróbáltuk a 79-050-es, Vácról közvetlenül tárcsázható számot, amely a város 27-es körzetébe tartozik. — Melyik számot hívta fel először — kérdeztük Pásztor Imrénétől. a községi tanács elnökétől. — Innen próbáltuk ki, hogy jó-e, hívható-e az orvosi ren- relő száma. De a második telefon is nagyon fontos volt. Budapestet tárcsáztam. Doszpod Bélának, a megyei tanács építési, közlekedési és vízüevi osztálya vezetőjének köszöntem meg a segítségét, aki sokat tett azért, hogy mindez megtörténjen. Nagyon örülünk, mert közvetlen kapcsolatot teremthetünk a társközségekkel is. Gyorsabb és olcsóbb az'ügyin- tézés. Időt és pénzt takarítunk meg azzal, hogy neon kell mindenért levelezni, vagy a helyszínre utazni. A községben 33 állomás hívható, de sok az igénylő is. Négy-öt olyan személyről tudunk. akiknek közszolgálati célból nagy szükségük lenne telefonra. Reméljük, hogy ők kerülnek majd a sor elejére. Nincs még telefon az óvodában sem, aminek a fontosságát nem kell hangsúlyoznom. Két év óta mindennap vártuk már ezt a lehetőséget. Amikor elkészültek a szerelők, örömömben pezsgővel kínáltam őket. Tisztán, érthetően hangzott el minden szó, zavartalan volt a beszélgetésünk. A régi, tekerő® telefonokat ipari műemlékké nyilváníthatják. Emléknek valók, mint a hosszú várakozások, amíg jött a vonal, a hangos hallózások és mon- dat ismétlések, no meg a félreértések. K. T. I. határát szigorúan meg kell vonnunk, így nincs lehetőségünk a szériagyártásra sem. Egyébként is, az egyedi kivitelezések iránt van nagyobb igény. Szerencsére nyersanyag- ellátásunk is kielégítő, a bútorlapokat az Érdért fatelepe küldi, a többi faféleséget pedig a Dunakeszi Faipari Társulás szállítja. — Természetesen a dolgozóktól is nagyobb szakértelmet, jó munkát kíván el egy- egy megbízás, hiszen a sok tízvagy százezres nagyságrendű megrendeléseknél elvárják a minőségi, szép munkát. A műhelybeliek több mint fele szakmunkás, néhányan évtizedek óta tagjai a szövetkezetnek. A részlegvezető sem „mai gyerek”, jövőre lesz 25 éve, hogy ide szegődött. Aztán Kecskemétre vitte útja, ahol szakmára oktatta a legfiata- labbakat. Visszatérte óta 6 év telt el, s ezalatt a csoportvezetőből a részleg főnöke lett. Ennyit tudtam meg róla, önmagáról nem szívesen beszélt, annál inkább a többlekről. Szabó Ambrust, Kupái Pált és Szívós Ambrust mint a legrégebbi és legjobb munkatársait emlegette, de nem illette rossz szóval a fiatalokat sem. — örülünk, hogy a nyugdíjba menők helyére mindig jön az utánpótlás. Most is van két tanulónk, sőt a jövő tanévre ugyanennyien jelentkeztek hozzánk. Az öregek mellett nincs mitől féltenünk őket, kezük alatt alaposan kitanulják a szakmát, hogy egyszer- majd ők is továbbadhassák a tudást. My. J. Vetőmag kistermelőknek Hetente két klubdélután A Mozgássérültek Cegléd! önálló Egyesülete március 4-én megkezdi klubdélutánjait. Attól kezdve hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön délután 4-től este 8 óráig tartják összejöveteleiket. Az idén is szerveznek kirándulásokat, figyelembe véve a tagság kívánságait. Közgyűlésüket májusra tervezik. • A kistermelőket, kertészkedőket segíti vetőmaggal, fóliával és különféle szerszámokkal az a kis üzlet, amely Gödöllőn Thököly utcában nyílt meg nemrégiben. Képünkön: Mészáros Gyula üzletében kis adagú növényvédő szerből is bő a kínálat Hancsovszki János felvétele Kislány a fiú Kétségbeesett anya telefonált. Február 27-1 Váci Hírlapban írtunk a Petőfi Sándor Általános Iskola farsangjáról. Az iskolák rabja című jelmez viselőjét fiúnak néztük, pedig kislány volt — mondta az ijedt anyuka, aki a gyerek hangulata miatt aggódik. Kár, mert aki ismeri, úgyis tudja, hogy, csak a jelr mez sikerült túlságosan jóL Két mérő abrakot, fél pint pálinkát Tüzes víz kútból, patakból Egy 1697-ben kelt oklevélben olvashatjuk, hogy az Ebergényi lovasezrednek a Galga'völgyén történt átvonulásakor a bagiak két mérő abrakot és fél pint pálinkát szolgáltattak ki. A Mária Terézia úrbéri rendeletéhez készített felmérés szerint — amelyet Bagón, 1768-ban végeztek eil — a hullott gyümölcs hasznosítására a falubeliek egy pálinkafőző üsttel rendelkeztek. Legalább három évszázadosra tehetjük e boszorkány- mesterség történetét a községben, mélyet azóta állami felügyelettel és anélkül, mondhatjuk, a tökéletesség szintjére emelték. - »*Előre bejelentem, hogy nem a kuktában főzőkkel kívánok foglalkozni, hanem a törvényesen, állami ellenőrzés mellett folytatott helyi iparral. Hogyan állt ez az ipar a század elején? A pálinkafőzés is, mint még sok más, a földesúri kiváltságok közé tartozott, melyet a legjobb esetben a jobbágyközösség árendáért megválthatott. A bagiak az úrbéri egyezséget 1862-ben írták alá. A századforduló idején egy szeszfőzde működött a mai Hősök terén, a Dinnyár-féle kocsma udvarán. Ezt az ingatlant az uradalomtól vásárolták,-feltehetően a szeszíőzTerápiás foglalkozások a váci uszodában A sikerélmény maga is gyógyít Pezseg a víz a városi uszoda medencéjében. Húsz-huszonöt fiú és kislány rója szorgalmasan a hosszakat. A kívülálló joggal hihetné, hogy a sportegyesüiet úszóinak edzésébe csöppent be. Ám hétfőn délutánonként öt órától egy egészen más célú edzés folyik itt gyermekorvos és gyógytornász irányításával: asztmás gyermekek terápiás célú foglalkozását tartják az uszodában. Párás környezet — Régóta foglalkoztatott, miként tudnánk a testnevelést a gyógyítás szolgálatába állítani. Egy továbbképzésen meghallottam, hogy az ország több városában milyen eredményesen használják fel az úszást a beteg gyermekek edzettségének növelésére, s ekkor elhatároztuk, kihasználjuk az uszodát. Általában húszan- huszonöten vesznek részt a hétfő délutáni foglalkozásainkon — mondja dr. Telegdi Ervin gyermekgyógyász szakorvos. — Az úszás önmagában természetesen nem gyógyít, ám az a tapasztalat — s erre épül a módszer is —, hogy az uszoda párás környezetében a gyermekek köny- nyedén elviselnek olyan megterhelést, amire például egy tornateremben valószínűleg rohammal reagálnának. A család az asztmás gyermeket rendszerint óvja a megterheléstől, s ennek folytán a gyermek egy idő után eleve óvatosabb lesz, azzá teszi az esetleges kínzó rohamtól való félelme. A tény, hogy az uszodában kis idő után önmaga számára is meglepő — és következmények nélküli — teljesítményekre képes, önmagában is gyógyító tényező lehet. Nem arról van szó, hogy az úszás önmagában gyógyítana, hanem arról, hogy esetlegesen ritkábbá teszi az asztmás rohamokat, s azt a növekvő edzettsége folytán könnyebben viseli el a beteg gyermek. A hétfői úszódélutánoknak tehát többszörös a haszna: a gyermek edzettebb lesz, ez kedvezően hat egészségi állapotára, és olyan sikerélményben részesíti, amelyhez másutt nem juthtatna hozzá. S végezetül a beteg megtanul együtt élni betegségével, ami azzal a nem lebecsülendő haszonnal is jár, hogy a későbbiekben az már sem őt, sem a családját nem nyomasztja annyira, mint korábban, különösen, ha — szerencsés esetben — mindez állapotának kedvező előjelű változásával is együtt jár. Hétfőnként — A Vízmű minden hétfőn 5 és 7 óra között átengedi nekünk az uszodát. A Szőnyi Tibor Kórház pedig egy edzőt és egy gyógytornászt, valamint a vizsgálatokhoz szükséges műszereket • biztosítja számunkra — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Kampós Katalin gyermekgyógyász főorvos. Az uszoda végében dr. Win- ternitz Arnoldné gyógytornász vezetésével végzik a gyermekek a bemelegítő gyakorlatokat. — Csak fokozatosan, nagy türelemmel érhetünk el eredményeket — foglalja össze véleményét. — Gyerekeink közül csak ketten tudtak úszni, amikor idekerültek, s mára már majdnem mindegyik jól úszik. Edzettségük mértéknek és betegségük stádiumának megfelelően terheljük őket sok-sok játék közepette. Munkánk eredményessége az orvos, az edző és a család jó együttműködését kívánja. Péter esete kisDr. Winternitz Arnolilué és .gyerekei” Dudás Zolán felvétele Rádel Istváné hatéves fiát, Pétert kísérte el: — Két és fél éves kora óta kezelik Pétert, többször is volt szanatóriumban, de mindeddig nem sokat javult állapota. Most úgy tapasztaljuk, hogy amióta — egy hónapja — idejár, megritkultak a rosszullétei, már csak egy- szer-kétszer jön rá hetente a roham, míg azelőtt naponta. S. J.—B. H. dével együtt. Ennek a belső elosztását sikerült azonosítani, alaprajzát elkészíteni. A vizet közvetlenül a patakból nyerték. Itt főzték ki a túrái Mar- git-telep törkölyét is, ezt nevezik ma a szabad kapacitás lekötésének. Az első világháború után még beindították, de nem sokáig működött. A második szeszfőzde a mai Vörös Hadsereg utca 71. szám alatt volt, Katona Gábor tulajdonában. Ismereteink szerint csak 2—3 évig működött Ágyúöntéshez ugyanis a háború alatt nem csak a harangokat vitték el a faluból, hanem a pálinkafőző rézüstjeit is összeszedték. Ezt az üzemet is a Malomárok vize táplálta. A harmadik, a Boda Matton*■ féle szeszfőzde, a Vörös Hadsereg utca 77. szám alatt működött. Ez volt a legkorszerűbb. Régi épüleje ma is megvan, A vizet ásott kútból nyerte, ebből a szempontból is a íeg- higiénikusabb volt. A háború alatt ez az egy főzde működött. Innen kapták a Bodák a Pálinkafőző tisztességes előnevet. Volt még egy negyedik forrása is e bódító italnak, de ott nem gyümölcsből vagy törkölyből eredt. Neumann Géza bundapálinkáját úgy készítették, hogy a tömény szeszhez — ez volt a mesterség titka — megfelelő mennyiségű Nagyvölgyi-kútvizet kevertek. Csak az a köztudottan legjobb vizű kút volt alkalmas forrás a bundapálinkához. A húszas évek közepére ezek a főzdék megszűntek, s akkor építette az akkori technikai .szintet képviselő üzemét Katona István. Jó befektetésnek bizonyult. Működött is a hetvenes évek végéig, amikor is az autópálya-építés miatt szét kellett szedni. A felszerelést a hévízgyörki pálinkafőzdébe építették be. Egy ipar, amely évszadokig élt a faluban, megszűnt. Hogy ez jó-e. vagy rossz, döntse el mindenki maga. Egy biztos, a fogyasztás nem csökkent. Megemlítek még két nevet. Urbán András a Dinnyár-féle pálin- kafőzde mestere volt évtizedekig. Adám Gábor Katona István üzemében volt főállásban. Pálinkájáról irta Novák Károly Találkozásom a történelemmel című könyvében, hogy Katona István szilvóriu- mának zamgtát se nem lehet utánozni, se nem, lehet felejteni. Ádám Gábort még sokan ismertük. Elárult nekem egy titkot: az érett jó szilvából lehet igazi szilvóriumot főzni, de ahhoz még két dolog kell. Az egvik, hogy fahordóban érlelődjön a jó anyag, a másik pedig, hogy a tisztázáskor csak csepegjen és ne folyjon a pálinka. Üj idők, új vállalkozások. Lerakták Bagón egy új szeszfőzde alapjait. Vajon jó helyre-e? Balázs József
