Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

Az egyedi darabokat keresik és jó munkát várnak tőlük Szép A nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet asztalosai számára mintegy 2,5—3,5 millió forintot érő külső megbízatások adódnak évente. Jórészt egyedi mun­kák, amelyek sajátosak, ugyanakkor a megrendelő kí­vánságait mindenkor kielégí­tik minőségileg, esztétikailag egyaránt. Idehaza a tanács­háza felújításába is bekap­csolódtak, belső faipari beren­dezéseket, falburkolatokat gyártanak. Jelenleg a három részből álló ütemterv első szakaszán dolgoznak. A DUTÉP-pel több évvel ezelőtt kialakított jó partnerkapcsolat révén egyre több vidéki megbízatás is adódik. A múlt év elején fejezték be a kiskunfélegyházi gyógyszer- tár teljes belső faipari mun­kálatait, ezt követte Kecske­méten a Katona József téri róstelek beépítése, most a ba­bjai gyógyszertár épületaszta­los tennivalóihoz fogtak. Év vége felé pedig a csepeli nyugdíjasház felújítása lesz a körösi szakemberek 'feladata. Sorolhatnánk még a munka apraját, sőt még ezeken túl is kínálkoznak lehetőségek, csak­hogy a 15 asztalos erejfe is vé­ges, elsősorban a szövetkezet gépgyártó tevékenységét hiva­tottak kiszolgálni. — Az eddigiek csupán a ki­sebbik része annak, amit em­bereink valójában produkál­nak, a fő feladatot az itt gyár­tott gépek, berendezések cso­magolása jelenti — mondta Hévízi Jenő részlegvezető. — Emiatt, s részben a helyi adottságok híján vállalásaink A Lenin Tsz a Béke térért Tavaly Cegléd fontos közle­kedési útjainak találkozásánál alakult ki csomópont, amely- nek elkészíttetése igen sokba került. A Béke téri csomópont kialakításánál, építésénél nagy szükség volt számos városbeli munkahely segítségére, társa­dalmi összefogásban felkínált munkájára. A városfejlesztésből alapo­san kivette a részét a Lenin Termelőszövetkezet, öt eszten­deje, hogy a városban folyik a nagy munka, a Malomtószél rendezése, kialakítása. A Le­nin Tsz szállítóeszközöket adott ehhez, és részt vettek a kisebb építkezéseken is. Nyugdíjasok háza lehetne Jászkarajenő és Kőröstetét­len lakosságának egyharmada Ü200 fő) nyugdíjas. Közülük 4J4-en magányosan, saját há­zukban élnek, kiknek a gyerr ^Betgek Budapesten és más-,-ipa­rt városokban dolgoznák és laknak. A magányosan élő nyugdíja­sok emberfeletti küzdelemben bírják önmagukat és a családi házat — amiben élnek — fenntartani, különösen hideg, téli időben. Az ilyen családi házak állaga állandóan rom­lik, veszít - az értékéből, mert a magányos, idős ember nem tudja ápolni, tataroztatni. A távoli családnak sem kö­zömbös a magányosan élő szülők sorsa. A községi tanács az utóbbi években nagy erőfe­szítéseket tett a rászoruló nyugdíjasok megsegítésére, felállította az öregek napközi otthonát stb., mégis, a magá­nyos nyugdíjasok helyzetének könnyítésére új utakat kell keresni. Erre vonatkozóan már felvetettem egy módszer elin­dítását, amelyet leírok most is. A saját házzal rendelkező magányos nyugdíjasok helyze­tének javítását megnyugta­tóan úgy tudnánk elérni, ha maga a nyugdíjas is pénzösz- tzeggel hozzájárulna ehhez. Több magányos nyugdíjastár­sammal elbeszélgettem, olya­nokkal, akiknek több százezer forint értékű házuk van. örömmel részt vállalnának a községünkben létesülő nyug­díjasház megteremtésében. Nem örökölhető, nem drága,: garzonszerű, luxusfcivitelű épületekre Volna szükség, ha­nem csak olyanra, ami a leg­főbb egészségügyi előírások­nak megfelel. Jászkarajenőn lehetőség vol­na arra is, hogy ilyen nyug­díjasházak kertészetet üzemel­tessenek; az egész életükben szorgalmasan dolgozó bentla­kók önkéntes munkájával, amiért fizetés járna. Ezzel a nyugdíjasház zöldséggel, gyü­mölccsel való önellátása meg­oldódna. Előzetes felmérésem szerint egyelőre 25—30 személyes nyugdíjasház felépítésére len­ne szükség. A belépni szándé­kozóknak eltartási szerződés szerinti meghatározott pénz­összeggel kellene hozzájárul­ni az építéshez. Az öregek ily módon való elhelyezése nagy megnyugvást jelentene gyermekeik számára is. Abban a reményben írom le mindezt, hogy az illetékesek felkarolják és magukévá te­szik a szervezés elindítását, a kivitelezést és végül a kész nyugdíjasház üzemeltetését. Halmai Róla 80 éves, magányos nyugdíjas Kit hívott először? Közvetlenül tárcsázható Mint már hírül adtuk, Vámos- mikolát bekapcsolták az orszá­gos távhívó hálózatba. Kipró­báltuk a 79-050-es, Vácról köz­vetlenül tárcsázható számot, amely a város 27-es körzetébe tartozik. — Melyik számot hívta fel először — kérdeztük Pásztor Imrénétől. a községi tanács el­nökétől. — Innen próbáltuk ki, hogy jó-e, hívható-e az orvosi ren- relő száma. De a második tele­fon is nagyon fontos volt. Bu­dapestet tárcsáztam. Doszpod Bélának, a megyei tanács épí­tési, közlekedési és vízüevi osztálya vezetőjének köszöntem meg a segítségét, aki sokat tett azért, hogy mindez megtörtén­jen. Nagyon örülünk, mert közvetlen kapcsolatot teremt­hetünk a társközségekkel is. Gyorsabb és olcsóbb az'ügyin- tézés. Időt és pénzt takarítunk meg azzal, hogy neon kell mindenért levelezni, vagy a helyszínre utazni. A községben 33 állomás hív­ható, de sok az igénylő is. Négy-öt olyan személyről tu­dunk. akiknek közszolgálati célból nagy szükségük lenne telefonra. Reméljük, hogy ők kerülnek majd a sor elejére. Nincs még telefon az óvodá­ban sem, aminek a fontossá­gát nem kell hangsúlyoznom. Két év óta mindennap vár­tuk már ezt a lehetőséget. Amikor elkészültek a szerelők, örömömben pezsgővel kínál­tam őket. Tisztán, érthetően hangzott el minden szó, zavartalan volt a beszélgetésünk. A régi, teke­rő® telefonokat ipari műem­lékké nyilváníthatják. Emlék­nek valók, mint a hosszú vá­rakozások, amíg jött a vonal, a hangos hallózások és mon- dat ismétlések, no meg a félre­értések. K. T. I. határát szigorúan meg kell vonnunk, így nincs lehetősé­günk a szériagyártásra sem. Egyébként is, az egyedi kivi­telezések iránt van nagyobb igény. Szerencsére nyersanyag- ellátásunk is kielégítő, a bú­torlapokat az Érdért fatelepe küldi, a többi faféleséget pe­dig a Dunakeszi Faipari Tár­sulás szállítja. — Természetesen a dolgo­zóktól is nagyobb szakértel­met, jó munkát kíván el egy- egy megbízás, hiszen a sok tíz­vagy százezres nagyságrendű megrendeléseknél elvárják a minőségi, szép munkát. A műhelybeliek több mint fele szakmunkás, néhányan évti­zedek óta tagjai a szövetke­zetnek. A részlegvezető sem „mai gyerek”, jövőre lesz 25 éve, hogy ide szegődött. Aztán Kecskemétre vitte útja, ahol szakmára oktatta a legfiata- labbakat. Visszatérte óta 6 év telt el, s ezalatt a csoportve­zetőből a részleg főnöke lett. Ennyit tudtam meg róla, önmagáról nem szívesen be­szélt, annál inkább a többlek­ről. Szabó Ambrust, Kupái Pált és Szívós Ambrust mint a legrégebbi és legjobb mun­katársait emlegette, de nem illette rossz szóval a fiatalo­kat sem. — örülünk, hogy a nyug­díjba menők helyére mindig jön az utánpótlás. Most is van két tanulónk, sőt a jövő tan­évre ugyanennyien jelentkez­tek hozzánk. Az öregek mel­lett nincs mitől féltenünk őket, kezük alatt alaposan ki­tanulják a szakmát, hogy egy­szer- majd ők is továbbadhas­sák a tudást. My. J. Vetőmag kistermelőknek Hetente két klubdélután A Mozgássérültek Cegléd! önálló Egyesülete március 4-én megkezdi klubdélután­jait. Attól kezdve hetenként kétszer, hétfőn és csütörtökön délután 4-től este 8 óráig tartják összejöveteleiket. Az idén is szerveznek kirándu­lásokat, figyelembe véve a tagság kívánságait. Közgyűlé­süket májusra tervezik. • A kistermelőket, kertészkedőket segíti vetőmaggal, fóliával és különféle szerszámokkal az a kis üzlet, amely Gödöllőn Thököly utcában nyílt meg nemrégiben. Képünkön: Mészáros Gyula üzletében kis adagú növényvédő szerből is bő a kínálat Hancsovszki János felvétele Kislány a fiú Kétségbeesett anya telefo­nált. Február 27-1 Váci Hír­lapban írtunk a Petőfi Sán­dor Általános Iskola farsang­járól. Az iskolák rabja című jelmez viselőjét fiúnak néz­tük, pedig kislány volt — mondta az ijedt anyuka, aki a gyerek hangulata miatt ag­gódik. Kár, mert aki ismeri, úgyis tudja, hogy, csak a jelr mez sikerült túlságosan jóL Két mérő abrakot, fél pint pálinkát Tüzes víz kútból, patakból Egy 1697-ben kelt oklevél­ben olvashatjuk, hogy az Ebergényi lovasezrednek a Galga'völgyén történt átvonu­lásakor a bagiak két mérő ab­rakot és fél pint pálinkát szolgáltattak ki. A Mária Te­rézia úrbéri rendeletéhez ké­szített felmérés szerint — amelyet Bagón, 1768-ban vé­geztek eil — a hullott gyümölcs hasznosítására a falubeliek egy pálinkafőző üsttel rendelkez­tek. Legalább három évszáza­dosra tehetjük e boszorkány- mesterség történetét a község­ben, mélyet azóta állami fel­ügyelettel és anélkül, mond­hatjuk, a tökéletesség szintjé­re emelték. - »*­Előre bejelentem, hogy nem a kuktában főzőkkel kívánok foglalkozni, hanem a törvé­nyesen, állami ellenőrzés mel­lett folytatott helyi iparral. Hogyan állt ez az ipar a szá­zad elején? A pálinkafőzés is, mint még sok más, a földes­úri kiváltságok közé tartozott, melyet a legjobb esetben a jobbágyközösség árendáért megválthatott. A bagiak az úrbéri egyezséget 1862-ben írták alá. A századforduló idején egy szeszfőzde működött a mai Hősök terén, a Dinnyár-féle kocsma udvarán. Ezt az in­gatlant az uradalomtól vásá­rolták,-feltehetően a szeszíőz­Terápiás foglalkozások a váci uszodában A sikerélmény maga is gyógyít Pezseg a víz a városi uszo­da medencéjében. Húsz-hu­szonöt fiú és kislány rója szorgalmasan a hosszakat. A kívülálló joggal hihetné, hogy a sportegyesüiet úszóinak ed­zésébe csöppent be. Ám hét­főn délutánonként öt órától egy egészen más célú edzés folyik itt gyermekorvos és gyógytornász irányításával: asztmás gyermekek terápiás célú foglalkozását tartják az uszodában. Párás környezet — Régóta foglalkoztatott, miként tudnánk a testnevelést a gyógyítás szolgálatába állí­tani. Egy továbbképzésen meghallottam, hogy az ország több városában milyen ered­ményesen használják fel az úszást a beteg gyermekek ed­zettségének növelésére, s ek­kor elhatároztuk, kihasználjuk az uszodát. Általában húszan- huszonöten vesznek részt a hétfő délutáni foglalkozásain­kon — mondja dr. Telegdi Ervin gyermekgyógyász szak­orvos. — Az úszás önmagá­ban természetesen nem gyó­gyít, ám az a tapasztalat — s erre épül a módszer is —, hogy az uszoda párás környe­zetében a gyermekek köny- nyedén elviselnek olyan meg­terhelést, amire például egy tornateremben valószínűleg rohammal reagálnának. A család az asztmás gyer­meket rendszerint óvja a megterheléstől, s ennek foly­tán a gyermek egy idő után eleve óvatosabb lesz, azzá te­szi az esetleges kínzó roham­tól való félelme. A tény, hogy az uszodában kis idő után önmaga számára is meg­lepő — és következmények nélküli — teljesítményekre képes, önmagában is gyógyí­tó tényező lehet. Nem arról van szó, hogy az úszás önmagában gyógyítana, hanem arról, hogy esetlegesen ritkábbá teszi az asztmás ro­hamokat, s azt a növekvő ed­zettsége folytán könnyebben viseli el a beteg gyermek. A hétfői úszódélutánoknak te­hát többszörös a haszna: a gyermek edzettebb lesz, ez kedvezően hat egészségi álla­potára, és olyan sikerélmény­ben részesíti, amelyhez másutt nem juthtatna hozzá. S végezetül a beteg megta­nul együtt élni betegségével, ami azzal a nem lebecsülendő haszonnal is jár, hogy a ké­sőbbiekben az már sem őt, sem a családját nem nyo­masztja annyira, mint koráb­ban, különösen, ha — szeren­csés esetben — mindez álla­potának kedvező előjelű vál­tozásával is együtt jár. Hétfőnként — A Vízmű minden hétfőn 5 és 7 óra között átengedi ne­künk az uszodát. A Szőnyi Tibor Kórház pedig egy edzőt és egy gyógytornászt, valamint a vizsgálatokhoz szükséges műszereket • biztosítja szá­munkra — kapcsolódik a be­szélgetésbe dr. Kampós Kata­lin gyermekgyógyász főorvos. Az uszoda végében dr. Win- ternitz Arnoldné gyógytor­nász vezetésével végzik a gyermekek a bemelegítő gya­korlatokat. — Csak fokozatosan, nagy türelemmel érhetünk el ered­ményeket — foglalja össze vé­leményét. — Gyerekeink közül csak ketten tudtak úszni, ami­kor idekerültek, s mára már majdnem mindegyik jól úszik. Edzettségük mértéknek és be­tegségük stádiumának megfe­lelően terheljük őket sok-sok játék közepette. Munkánk eredményessége az orvos, az edző és a család jó együttmű­ködését kívánja. Péter esete kis­Dr. Winternitz Arnolilué és .gyerekei” Dudás Zolán felvétele Rádel Istváné hatéves fiát, Pétert kísérte el: — Két és fél éves kora óta kezelik Pétert, többször is volt szanatóriumban, de mindeddig nem sokat javult állapota. Most úgy tapasztal­juk, hogy amióta — egy hó­napja — idejár, megritkultak a rosszullétei, már csak egy- szer-kétszer jön rá hetente a roham, míg azelőtt naponta. S. J.—B. H. dével együtt. Ennek a belső el­osztását sikerült azonosítani, alaprajzát elkészíteni. A vizet közvetlenül a patakból nyer­ték. Itt főzték ki a túrái Mar- git-telep törkölyét is, ezt ne­vezik ma a szabad kapacitás lekötésének. Az első világhá­ború után még beindították, de nem sokáig működött. A második szeszfőzde a mai Vörös Hadsereg utca 71. szám alatt volt, Katona Gábor tu­lajdonában. Ismereteink sze­rint csak 2—3 évig működött Ágyúöntéshez ugyanis a há­ború alatt nem csak a haran­gokat vitték el a faluból, ha­nem a pálinkafőző rézüstjeit is összeszedték. Ezt az üzemet is a Malomárok vize táplálta. A harmadik, a Boda Matton*■ féle szeszfőzde, a Vörös Hadse­reg utca 77. szám alatt műkö­dött. Ez volt a legkorszerűbb. Régi épüleje ma is megvan, A vizet ásott kútból nyerte, ebből a szempontból is a íeg- higiénikusabb volt. A háború alatt ez az egy főzde műkö­dött. Innen kapták a Bodák a Pálinkafőző tisztességes elő­nevet. Volt még egy negyedik for­rása is e bódító italnak, de ott nem gyümölcsből vagy törkölyből eredt. Neumann Géza bundapálinkáját úgy ké­szítették, hogy a tömény szeszhez — ez volt a mester­ség titka — megfelelő mennyi­ségű Nagyvölgyi-kútvizet ke­vertek. Csak az a köztudottan legjobb vizű kút volt alkalmas forrás a bundapálinkához. A húszas évek közepére ezek a főzdék megszűntek, s akkor építette az akkori technikai .szintet képviselő üzemét Ka­tona István. Jó befektetésnek bizonyult. Működött is a het­venes évek végéig, amikor is az autópálya-építés miatt szét kellett szedni. A felszerelést a hévízgyörki pálinkafőzdébe építették be. Egy ipar, amely évszadokig élt a faluban, megszűnt. Hogy ez jó-e. vagy rossz, döntse el mindenki maga. Egy biztos, a fogyasztás nem csökkent. Meg­említek még két nevet. Urbán András a Dinnyár-féle pálin- kafőzde mestere volt évtize­dekig. Adám Gábor Katona István üzemében volt főállás­ban. Pálinkájáról irta Novák Károly Találkozásom a törté­nelemmel című könyvében, hogy Katona István szilvóriu- mának zamgtát se nem lehet utánozni, se nem, lehet felej­teni. Ádám Gábort még sokan ismertük. Elárult nekem egy titkot: az érett jó szilvából le­het igazi szilvóriumot főzni, de ahhoz még két dolog kell. Az egvik, hogy fahordóban ér­lelődjön a jó anyag, a másik pedig, hogy a tisztázáskor csak csepegjen és ne folyjon a pálinka. Üj idők, új vállalkozások. Lerakták Bagón egy új szesz­főzde alapjait. Vajon jó hely­re-e? Balázs József

Next

/
Oldalképek
Tartalom