Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

10

jäti T^s:

PEST MEGYEI HÍRLAP

1985. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ

Tanátskozoff a Pesi megyei pártértekezlet

(Folytatás a 8. oldalról.)

szólaló —, meg kell állapítanunk, hogy nem érdektelenségről van szó. Sokkal inkább arról, hogy a fiataloknak igen kevés idejük marad a saját erőből történő lakásépítés, vagy a sok többletmunka miatt, amit szintén az otthonteremtés anyagi forrásainak megalapozása végett vállalnak.

Gyakran hallani arról — említette az óvónő —, hogy baj van a fiatalabb korosztály munkafegyelmével. S a bírálat attól a generációtól származik, amely esetleg nem tett meg mindent a nevelés érdekében. Mert hol tanulhat viselkedést az ifjúság? Elsősorban a családban. A legfőbb példát szülei szolgáltatják, mert meghatározó a személyiség fejlődésében a gyermekkorban szerzett közvetlen tapasztalatok összessége.

Szentlőrinckátán a családi példamutatásban nincs hjba, általában. Köztudott — hangsúlyozta a felszólaló —, hogy szinte minden háznál ott fénylenek a fóliasátrak, a gyermekek kicsiny koruktól kezdve hozzászoknak a kemény munkához. A magyar családok zömében — minden bizonnyal —, hasonló a helyzet. A későbbiek során azonban nagyon sok múlik azon, milyen feladatokat kapnak a fiatalok, olyanokat-e, amelyekben próbára tehetik képességeiket, tettrekészségüket. A fiatalok nevében kérte, adjanak a felnőttek minél több és nehezebb tennivalót — és legalább annyi türelmet az ifjúságnak.

Harmmthárom felszólalás írásban

A beszámoló fölötti vitában harmincegyen kaptak szót, harminchármán pedig írásban nyújtották be felszólalásukat, így*Ádám József, az MGM diós- di gyárának géplakatos csoportvezetője, Aranyosi László, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének titkára, Bálint Csaba, a Dabasi Nyomda igazgatója, Bánáti András, a nagy- kátai Magyar—Koreai Barátság Tsz elnöke, Bánházi Gyula, a MÉM Műszaki Intézetének igazgatója, dr. Berdár Béla, a Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság igazgatója. Berkes János, az Ikladi Ipari Műszergyár géplakatosa, dr. Bernáth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnöke, Császár Károlyné, a Pamutfonóipari Vállalat váci gyárának technológusa, Daru Irén, a Nagykőrösi Konzervgyár szakmunkása, Dézsi Ferenc, a váci HAGY központi

titkárságának műszaki koordinátora, Fazekas László Albertiba tanácselnöke, ' Gön- ctlcs Zoltán, a megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója, Hamza Antal, a Mezőgép mo- nori 2. számú gyárának esztergályosa, Hegedűs Géza, az érdi Bentavölgye Tsz elnökhelyettese, Ihászi József, a Pest megyei TESZÖV titkára, Juhász Róbert, a Dunakeszi MÁV Járműjavító Üzem üzemgazdásza, Kovács Jánosáé nyugdíjas, Májer István, a Csepel Autógyár csoportvezetője, Nagy Lajos, a Vám- él Pénzügyőrség Pest megyei parancsnoka, Nagy Zoltán, a tá- piógyörgyei Általános . Művelődési Központ igazgatója, Pásztor István, a nagykőrösi városi pártbizottság első titkára, Pongrácz János Kemence tanácselnöke, dr. Puskás Attila, a GATE Tangazdaságának igazgatója, Rabóczi László, a HNF Pest megyei Bizottságának titkára, Rozgo- nyi Ernőné dr., a szentendrei városi pártbizottság első tit* kára, Sárvári József, a Volán 20. Vállalat szentendrei üzem- igazgatóságának dolgozója, Schuchmann Péter, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat osztályezetője, Simon lmréné, a zsámbéki nagyközségi párt- bizottság titkára, dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató főorvosa, Szemerei Károly, a KISZ budaörsi városi jogú bizottságának első titkára, Szitás István, a Csepel Autógyár csoportvezetője, és dr. Varsányi György megyei munkásőrparancsnok.

★

Ezután Krasznai Lajosnak, a Pest megyei pártbizottság első titkárának vitaösszefoglalója következett.

A magunk erejére számíthatunk, figyelembe véve lehetőségeinket

Krasznai iajos vitaossze foglaló ja

— A megyei pártértekezlet az első két napirenddel összefüggő kötelezettségének eleget tett, eleven, élő és azt hiszem, mindannyiunk egyetértésével mondhatom, hogy tárgyilagos vitában értékelte a két kongresszus közötti munkát, és ezzel együtt minősítette a megyei pártbizottság irányító, szervező, ellenőrző tevékenységét. Engedjék meg, hogy pártbizottságunk és a megyei pártértekezlet valameny- nyi résztvevője nevében megköszönjem az aktivitást, az őszinte, nyílt és kiegyensúlyozott gondolkodást. Ez a felelősségteljes eszmecsere mondanivalójának tartalmában, szemléletében érdemi folytatása volt az eddigi munkának — mondotta Krasznai Lajos.

— A pártértekezlet valamennyi résztvevője nevében őszinte tisztelettel megköszönöm Gáspár Sándor elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a SZOT elnökének értékelő, gondolkodásra késztető, bátorító gondolatait. Árra kérjük Gáspár elvtársat, tolmácsolja a Politikai Bizottságnak, a Központi Bizottságnak, hogy a pártértekezlet fórumáról Pest megye ötvenezer kommunistája nejében biztosítjuk pártunk vezetését, XIII. kongresszusát, hogy lelkesedésünkkel és minden tudásunkkal országunk, népünk boldogulásáért fogunk cselekedni — folytatta az első titkár, majd kiemelte: megtisztelő, hogy a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül néhányan részt vettek a pártértekezlet munkájában.

— Őszinte örömünkre szolgál, hogy itt van közöttünk Cservenka Ferencné elvtársnő, a megyei pártbizottság volt első titkára is. aki a beszámolási időszak jelentősebb részét a testület élén töltötte — mondotta Krasznai Lajos. — Abban a munkában s a munka sikerében, amelyet ma itt értékelünk, neki személy szerint is ielentős része és meghatározó szerepe volt. Ezért e helyen is őszinte megbecsüléssel. tisztelettel köszönetét mondunk.

Mgység, sokszínűség

A megyei pártbizottság első titkára ezután a vita értékelésére tért át. Hangsúlyozta, hogy a felszólalók felelősséggel mondták el yéleményüket, eleget téve a küldőiktől kapott megbízatásoknak. Az itt elhangzottak — és az írásban eljuttatott felszólalások — arról tanúskodnak, hogy változatlanul erős a párt iránti bizalom, hogy keressük a megoldást lendületesebb előrehaladásunkhoz, fejlődésünk ellentmondásait nem tagadva, hanem azokat felismerve.

Nagy értéknek tartotta, hogy a felszólalók a gondok okait nem elsősorban rajtuk kívül álló körülményekben keresték, hanem saját munkaterületük gyengeségeit, azok forrásait elemezték, rámutatva, hogy problémáinkat csak mi magunk oldhatjuk meg. És ez elképzelhetetlen kockázatvállalás, kezdeményezések, a mindig megújulásra készség nélkül. A vita lényegét és legfőbb jellemzőit két szóval fejezte ki: egység és sokszínűség. Egység a munka értékelésében, következtetéseink megítélésében, eredményeink elismerésében éppúgy, mint a hibák, az ellentmondások feltárásában és a tettrekészségben — mondotta. — Sokszínűség a konkrét tapasztalatokban, a tennivalókban, a különböző megoldási lehetőségekben, mert sokszínű és összetett az életünk is. Feladataink meghatározásánál és végrehajtásánál nem az óhajokból, hanem a tények alapos elemzéséből kell kiindulni, ebben az ellentmondásokkal terhes időszakban sem torpanhatunk meg.

igényesség, példamutatás

A következőkben a hozzászólásokban szereplő főbb gondolatokkal foglalkozott. Elsősorban kitért arra, hogy gyorsabb előrehaladásunkat az értékteremtő képesség javítása, a megalkuvásokat nem ismerő, tisztességes alkotó munka teremtheti meg. Sokan többféle összefüggésben szóltak erről, köztük Martinovics Tibor, az Óbuda Tsz műszerésze is, amikor azt mondta, hogy a „vatta-embereknek” károsabb a hatásuk az adott munkahelyi közösségben, mint az anyapagzarlásoké. Pedig ezzel sem állunk teljesen jól — amint Horváth Ferenc, a PEMÜ vezérigazgatója is említette — bebizonyítva, hogy egyszázalékos anyagmegtakarítás egyetlen vállalatnál harmincmillió forintot jelent. A megyei pártbizottság első titkára a világgazdaságot és a világpiacot egy hatalmas küzdőtérhez hasonlította, amelyre eljutni válogató versenyen lehet, erre felkészülni pedig csak hazai pályán vagyunk képesek.’

— Egyetértünk azokkal — folytatta —, akik azt mondják, hogy ne legyen bocsánatos bűn a pazarlás, jó gazda módján bánjunk szellemi és anyagi értékeinkkel. Ez a követelmény is elsősorban az irányításra vonatkozik, mert vajon nem a követelményrendszer lazulását, egyfajta vezetői engedékenységet tükröz-e, hogy például az átadott lakások sok helyütt öröm helyett bosszúságot okoznak az új tulajdonósoknak? Megfelelő követelményt támasztó vezetői igényesség és példamutatás nélkül ne várjunk a munkában csodákat. A szervezett munka feltételeit meg kell teremteni, s akkor már nem csupán a vezetők felelősségét lehet számon kérni.

Föltette a kérdést: meddig lehet elviselni a szabályzók kényszerítő hatását? Örök vitatéma: ösztönözzenek vagy kényszerítse- nek-e ezek? A válasz erre csak egy lehet: tartósan érvényesülnie kell mind a két hatásnak.

Az összefoglalóban is hangsúlyt kapott a téma, ami több felszólalásban is szerepelt: az érdekeltség. Ezzel összefüggésben újabb kérdés merül fel: vajon leépíthető-e minden, ami gazdaságtalan? A válasz:-nem. Fel sem vetődhet például, hogy lemondhatunk a szarvasmarhatenyésztésről vagy a hústermelésről, vagy a

AZ MSZMP XIII. KONGRESSZUSÁNAK PEST MEGYEI KÜLDÖTTEI

Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Alföldi Géza, a Dunakeszi 3. sz. házgyár üzemvezetője, Bak Gábor, a dömsödi Dózsa Tsz ágazatvezetője, Balázs Gézáné, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Balogh László, a Pest megyei Tanács elnöke, Bálint Csaba, a Dabasi Nyomda igazgatója, Beck Tamás, a Buda-flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Bernár Béla, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság igazgatója, Berkes János, az Ikladi Ipari Műszergyár esztergályosa, dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Bodó Agnes, a dabasi szakorvosi rendelőintézet igazgató főorvosa, Czinczok György, a budaörsi Sasad Tsz elnöke, Csapó Sándor, az MSZMP budaörsi városi jogú bizottságának első titkára, Csányi Mihály, a szentmár- tonkátai Kossuth Tsz árufelvásárlója, Császár Károlyné, a Pamutfonóipari Vállalat váci gyára üzemtechnikusa, Daru Irén, a Nagykőrösi Konzervgyár szakmunkása, Dobrovits István, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üaeme pártbizottságának titkára, dr. Fájtba Ferenc, a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórháza osztályvezető főorvosa, dr. Farkas Sándorné,

az ecseri Rákosmezeje Tsz pártbizottságának titkára, Ferincz Gyu- láné, a Kéziszerszámgyár nagymarosi üzemének laboránsa, Giba István, a ceglédi Kossuth Gimnázium igazgatóhelyettese, Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója, Győrfi Valéria, a Texelektro Ipari Szövetkezet érdi üzemének szabásza, Győri Gá- borné, a Dunai Kőolajipari Vállalat laboránsa, Hack Gábor, a csepeli Duna Tsz gombatermesztő csoportvezetője, Hamza Antal, a Mezőgép budapesti 2. számú gyárának esztergályosa, Hunya István nyugdíjas, a MEDOSZ elnöke, dr. Ilcsik Sándor rendőr ezredes, Pest megyei rendőrfőkapitány, Juhász Antal, a Csepel Autógyár i. sz. gyárának autószerelő csoportvezetője, Macháty Béláné, a tápiósze- lei nagyközségi pártbizottság titkára, Martinovics Tibor, az Óbuda Tsz gép járművillamossági műszerésze, Nagy Zoltán, a tápió- györgyei általános iskola tanára, Nagy Zsuzsanna, a PEVDI nagy- kátai üzemegységének varrónője, dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, dr. Olajos Mihály, az MSZMP váci városi bizottságának első titkára, Pintér Erzsébet, a nyáregyházai általános iskola igazgatója, dr. Rátosi Ernő, a Dunai Kőolajipari Vállalat vezérigazgatója, Rudolf Angéla, a Gödöllői

Agrártudományi Egyetem hallgatója, dr. Szabadfalvi András, a ceglédi Toldi Ferenc Kórház és Rendelőintézet igazgató főorvosa, Szabó Gyula, a Budakeszi Gimnázium igazgatója, Szabó Lajos, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat főművezetője, Szappanos István, a kiskun- lacházi ÉGSZOV szerszámkészítője, Szikora Pál, a váci NEB nyugalmazott elnöke, Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár szerelő-csoportvezetője, Tóth Gyuláné, az érdi 5. számú óvoda óvónője, Tóth László, a nagykovácsi Hevesi Ákos Nevelőotthon igazgatója, Tóth Róza, a kocséri Petőfi Tsz elnöke és Zakar Imre, a KÖZGÉP ceglédi gyárának esztergályosa. <}

Közvetlenül a Csepel Autógyár pártértekezletén választották meg kongresszusi küldöttnek Szitás Istvánt, a Csepel Autógyár csoportvezetőjét.

A kongresszusra közvetlenül delegált küldöttek: Cservenka Ferencné, az országgyűlés alelnölte, Hars István, a Magyar Rádió elnöke, Horváth József, a Csepel Autógyár munkása, Keserű János- né nyugalmazott miniszter, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke és dr. Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP KB tagjai; Tausz János, az IBUSZ nyugalmazott vezérigazgatója és Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Tsz elnöke, az MSZMP KEB tagjai.

nagyüzemi zöldségtermelésről, azért, mert ezek gazdaságossága kedvezőtlenebb tendenciákat mutat. Ha kizárólag a csoportérdeket vagy külkereskedelmi érdekeinket néznénk, akkor megtehetnénk. Az érdekeltséghez viszont nemcsak ezek tartoznak. Az érdekek összhangját társadalmi méretekben feltétlenül javítani és karbantartani kellene. Az egyéni érdekeltséggel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy amennyiben elfogadjuk az alaptételt, miszerint csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk, akkor ezt elsősorban a munkahelyi közösségekben kellene érvényesíteni.

Egyetértünk azokkal is — hangsúlyozta az első titkár —, akik azt várják a politikától, hogy minden összefüggést figyelembe véve Állítsa helyre a tisztességgel végzett munka rangját. Hogy aki<töbt>et-4eézne- a~k©gössSg asztalára, bárhol tegye is a dolgát, a szellemi vagy a fizikai munka területén, a javakból, az erkölcsi megbecsülésből aszerint és ne másként részesedjék.

A vitában két réteg kapott megkülönböztetett figyelmet: az ifjúság és a nyugdíjasok széles tábora: Nekünk mindenekelőtt politikai kérdésként kell kezelni mindkét réteg helyzetét — hangsúlyozta Krasznai Lajos —, hiszen a megyében a nyugdíjasok száma megközelíti a kétszázezret, a lakosságnak csaknem felét pedig a fiatalok képviselik. A sokféle összefüggésből egyet ragadott ki, mégpedig azt, hogy az ifjúságnak is szükséges igényeinek számbavételekor mérlegelni és rangsorolni. Vállalhat-e a politika mindent magára? Nyilvánvalóan nem, de vállalnia kell az ifjúsággal kapcsolatban a saját otthon létrehozásának segítését, az alkotási lehetőség megteremtését, mert ez. az alapja az emberhez méltó életnek. Felelősek vagyunk azért is, hogy a fiatalok megismerjék a realitásokat, hogy tisztában legyenek azzal, mit bír az ország. És nem szabad elfelejteni — mondotta az első titkár — azt, amivel Tóth Gyuláné fiatal óvónő zárta hozzászólását: „miközben már az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatait vázoljuk, én a legalapvetőbb feltételre, a békére gondolok."

A megye helyzetéről, fejlesztéséről szólva Nagy Józsefné szigetszentmiklósi küldött gondolatait idézte az első titkár, egyebek közt az agglomeráció jövőjéről. Ez ügyben az lehet az alapvető cél és a stratégia is — hangsúlyozta —, hogy minden tekintetben csökkentsük a lemaradást az agglomeráció különböző települései között. Jövő feladataink között említést tett a demokrácia kiszélesítéséről is. Kiemelte azonban, hogy az igazi demokratizmusnak vannak olyan tartalmi követelményei, mint a rend, a fegyelem, a szak- szerűség, a felelősségtudat, a kezdeményezőkészség, a cselekvő aktivitás — és ennek tudatosítása mindannyiunk feladata.

Rágtunk múlik a jövő

Végezetül egy olyan kérdést említett összefoglalójában Krasznai Lajos, amely ugyancsak tág teret kapott a vitában: a pártegységet. Miért kerülhetett ez itt annyiszor szóba? ^..kjériíBzte: — A*é*t ~wrert "f.togatotn: értelmezését is örökösen az adott kor viszonyaira tekintettel kell vizsgálni. Mást akarunk vagy másképpen akarjuk? Erre a kérdésre is keressük közben a választ, ám nem kérdőjelezzük meg hitünket és akaratunkat. Most azt mondjuk — folytatta —, hogy vita van a mai szocializmusképről. Fáludi Imre elvtárs azt vetette fel, hogy a ml szocializmusunk sokkal szebb annál, amit ők negyven esztendővel ezelőtt megálmodtak. Ennek alapján lehet folytatni a kérdést: vajon változott-e a szocializmusról alkotott kép azért, mert mások -esetleg másképp vagy más színűre akarják festeni? Arról van szó, hogy az adott időszak viszonyai mindenkor befolyásolják az eszmei, a politikai, a szervezeti és a cselekvési egység tényezőit egyaránt,

— Felelősséggel készülve pártunk kongresszusára és hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára, nagy szükség van arra, hogy négy évtizedes szocialista fejlődésünk tapasztalatainak és eredményeinek bázisán legyünk tettre készek és optimisták. Van kellő erő a mi pártunkban s a politikáját támogató népünWften. Pest megye csaknem egymillió lakosára a párt közösen kialakított politikájának megvalósításában, szocialista jelenünk' és jövőnk formálásában, a VII. ötéves terv mozgósító céljainak megfogalmazásában és valóra váltásában — azt hiszem, e helyről kijelenthetjük — kellő biztonsággal lehet számítani, mert elsősorban rajtunk múlik, milyen lesz holnapunk — fejezte be összefoglalóját Krasznai Lajos, a Pest megyei párt- bizottság első titkára.

Egyhangú hafározafhozafal

Ezután határozathozatal következett. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a Pest

megyei pártbizottság írásbeli és szóbeli beszámolóját, valamint a Pest megyei pártértekezlet állásfoglalását a Központi Bizottság irányelveiről, a vitában elhangzottakra adott választ, valamint a határozati javaslatot.

Ezt követően a pártértekezlet zárt ülésen megválasztotta a 67 tagú pártbizottságot, s az 50 küldöttet. így Pest megyét a Csepel Autógyár küldöttével, valamint a Központi Bizottság Pest megyéből delegált hét küldöttével együtt összesen 58 küldött képviseli a párt március 25-én összeülő kongresz- szusán. (A küldöttek névsora az oldalélen,)

Az újonnan bizalmat kapott megyei pártbizottság első ülésén megválasztotta az első titkárt és a titkárokat, valamint a végrehajtó bizottság többi kilenc tagját, a fegyelmi bizottság, illetve a

munkabizottságok vezetőit, és tagjait. A végrehajtó bizottság kinevezte, illetve megerősítette funkciójukban a megyei pártbizottság osztályvezetőit, az Oktatási Igazgatóság igazgatóját és a Pest megyei Hírlap főszerkesztőjét. (A megválasztottak, illetve kinevezettek névsora a lap 3. oldalán.)

★

Krasznai Lajos zárszavában köszönetét mondott az újonnan megválasztott párt- bizottság, s a tisztségviselők, küldöttek nevében a bizalomért. A párttagság elismerését fejezte ki mindazoknak, akik most nem kerültek be a pártbizottságba, de korábban hosszú időn át tagjai voltak a testületnek, s fáradhatatlanul tevékenykedtek a megye fejlődéséért. Jó pihenést kívánt név szerint dr. Mondok Pálnak, a Pest megyei Tanács nyugalmazott elnökének, Barinkai Oszkárnénak, nyugalmazott megyei pártbizottsági titkárnak, további Jó munkát más, fontos beosztásában Fülemile Bélának és Cse- lényi Dezsőnek, a fegyelmi bizottság volt elnökének, s a megyei pártbizottság volt gazdaságpolitikai osztályvezetőjének.

Tóth István befejezésül elmondotta, hogy a pártértekezlet feladatait felelősséggel teljesítette, amikor az utóbbi öt esztendő tevékenységének politikai összegzését elvégezte. A munkát ezután kinek-kinek saját területén, . a hétköznapokon kell folytatnia, töretlen akarattal, előrehaladásunkat szolgálva.

A Pest megyei pártértekezlet az Internacionálé hangjaival fejeződött be.

Tudósítottak:

Bálint Ibolya, Mészáros János és Mészáros Ottó Fotók:

Barcza Zsolt, Erdős! Agnes és Veress Jenő

$