Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM 1985. MÁRCIUS 30., SZOMBAT Vállalati tanács a tangazdaságban Lehetőség nagyobb áttekintésre A forrástól a torkolatig Meddig tart a Galga mente As Agrártudományi Egye­tem Tangazdaságáról sokféle­képpen lehet szólni. Kezdhet­jük például azzal, hogy kevés üzem kapcsolódhat ennél szo­rosabban tudományos kutató- műhelyhez. Vagy így: Karta- . Ion világszínvonalú dán szá­rítóberendezések gondoskod­nak arról, hogy a külföldi borsóvetőmag-tcrmeltetők ma­gas igényeit a technológia utolsó fázisában is kielégít­sék. Három szakasz A különleges gazdálkodá­si ág kedvelői is megtalálják a maguk csemegéjét a tangaz­daságban. Egyéb célra fel- használhatatlan területen ugyanis dámvadtelepet létesí­tettek. Az állatok húsa ex­portra, illetve a szállodák asz­talára kerül. Akiket pedig a gazdaság- és művészettörténet érdekel, azok napokat időz­hetnek például a nagygombo­si kerület műemlék majorjai­ban. A tangazdaság sok szállal kapcsolódik a körzethez, de vannak a többi mezőgazdasá­gi üzemtől eltérő vonásai is. Ilyen például az, hogy vidé­künkön ez az egyetlen állami gazdaság a termelőszövetke­zetek gyűrűjében. A tan­gazdaság vállalatirányítási rendszere most — hasonlóan más ipari üzemekhez, állami gazdaságokhoz — megválto­zott. Vállalati tanács alakult és ezúttal ez az írásunk tár­gya. A tangazdaság most tehát részesévé vált a gazdaságirá­nyítási rendszer azon átfogó Aszódon megtartotta első foglalkozását a Főnix klub. A mozgáskorlátozottak és gyen- génlátók 25 főnyi lelkes tag­sága és kísérőik a nagyközségi tanács házasságkötő termében gyülekeztek. Dr. Rácz Zoltán, a klub értelmi szerzője és lel­kes vezetője, Balogh Jánosné, a Vöröskereszt megbízottja há­zigazdákként mentek minden érkező kedves vendég elé. Ahogy beléptek a szépen be­rendezett terembe, az érkezők arcáról eltűnt a szorongás, a hétköznapok gondja. A vidám gyerekarcok éppúgy felvidítot­tak mindenkit, mint a piros szegfűk az asztalon álló vázák­ban. Szinte hívogattak min­denkit: tessék bejönni, ritka szép élményben lesz részük! A kezdeti percek melegsége fokozódott. Amikor a Rákóczi úti iskola 13 negyedik osztá­lyos tanulója felsorakozott, mindenki szeretette! nézett ró­juk. Tóth Gézáné pedagógus a szemével, a mosolyával biz­tatta őket. A Benedek Elek raj talpraesett gyerekekből áll. Riadóláncuk pontos és gyors volt. Senki se hiányzott a mű­sorról. Örömmel töltötte el őket, hogy itt szerepelhetnek. Műsoruk mondanivalója meg­mutatta, hogyan fonódhat ösz- sze Tyltyl és Mytyl kék mada­ra a Főnix madár örökös meg­újulásával. A nyolcadikosok szavala­taikkal mottóként hozták Rad­nóti és Vörösmarty gondola­tait. Rácz Annamária furulya­szólója a muzsika varázsával fogta be a kitárult szíveket, A zene hullámhosszán ott re­megtek a meghatottság öröm­könnyei a szemekben. Kife­jezte ez a szülő szeretetét és a korszerűsítésének, melynek el­veit tavaly ismertük meg az MSZMP Központi Bizottságá­nak áprilisi ülése után. A vál­lalati tanács alakuló ülése előtt három feladat állt. Jóvá kellett hagyni a működési és szervezeti szabályzatot, meg kellett választani a vállalati tanács elnökét és helyettesét, valamint dönteni az igazgató személyének megerősítéséről. Bevezetőjében dr. Puskás Attila igazgató három sza­kaszra bontotta az elmúlt év­tizedek gazdaságirányításának fejlődését. 1968-ig az állam vállalkozott, a közvetlen terv- gazdálkodás volt a jellemző. A gazdasági mechanizmus re­formját követően a vállalko­zás lehetősége a gazdálkodók kezébe került, az állam a sza­bályzók segítségével érvénye­sítette érdekeit. A nyolcvanas évekre még inkább jellemző a vállalatok vállalkozása, s a gazdasági szabályzók mellett fokozatosan hagyatkoznak a piac értékítéletére. Szavazati joggal A vállalati tanács — egy megfogalmazás szerint — olyan stratégiai döntéshozó szerv, amely a szocialista tu­lajdonnal kapcsolatos egyes rendelkezési és a vezető felet­ti munkáltatói jogokat gyako­rolja. A tanács széles körű ön­állóságot és felelősséget hagy az igazgatónak, akinek a vál­lalat folyamatos irányítása, a tervek megvalósításához szük­séges gyors és határozott dön­tések meghozatala nemcsak joga, hanem egyszemélyi fele­lőssége is. Hogyan néz ki ez a tangazdaságban? sorstársét egyaránt. Dr. Rácz Zoltánná anyai és pedagógusi tekintélyével irányította a na­gyok ide illő műsorszámait. Fölzúgott a taps! Lazult az érzelmi töltés, de maradt az emelkedett hangulat. A finom, friss pogácsa és az üdítő fel­oldotta a szereplők izgatottsá­gát és eszükbe juttatta a me­sebeli hamuban sült pogácsát. Aztán vígan csipegettek, mint a csiripelő madárkák. A kis evés-ivás után szépen haza­röppentek az apróságok. Maradtak a házaikból oly ritkán kimozdulok. Azok, akik egy kis emberségre, egy kis melegségre, gyermeki mosoly­ra, baráti szeretette, szórako­zásra, segítőkész társaságra vágytak. Dr. Rácz Zoltán és segítői munkája nyomán a szívek megnyíltak, a sóhajok kiszálltak — ki a falakon túl­ra! És elkezdtek beszélgetni. Egyszerűen, őszintén és kedve­sen. Megbeszélték az eddig terv­be vett fórum lényegé*, a nyá­ri kirándulást, a szociális fog­lalkoztató lehetőségeit. Kérték,', ha lehet, menjenek együtt színházba, és javasolták, te­kintsék meg együtt dr. Hor­váth Anna videós élménybe­számolóját a líbiai útjáról. Nem terveznek túl sok foglal­kozást. Nem szeretnék fárasz­tani az embereket, de amit megszerveznek, azt igyekez­nek vonzóvá és széppé tenni, mint ezt az első napon tették. Aztán már csak beszélget­tek. Ki-ki társra talált, aki meghallgatta. Asztaltársaságok zsongtak, derültek, míg besö­tétedett. Amit vártak, amit kerestek, reméljük, megtalál­ták. F. N. P. A vállalati tanácsban az el­fogadott tervezet szerint 24 fő vesz részt szavazati joggal. Tagjai az igazgató, az igazga­tó által kijelölt három gazda­sági dolgozó, a dolgozók tizen­két választott küldötte, vala­mint a szervezeti egységek vezetői. Az utóbbiak a gödöl­lői, a kartald, a nagygombosi, a fenyőharaszti, a tejtermelő, valamint az ipari szolgáltató kerület igazgatói, a vetőmag főágazat üzemvezetője és a tangazdasági központ számvi­teli és pénzügyi osztályveze­tője. A dolgozók küldötteit a szervezeti egységek gyűlése­in választották meg, arányo­san az átlagos dolgozói lét­számmal. A legnépesebb nagy- gombosi kollektívát így hár­man képviselik a vállalati ta­nácsban. A tanács tagjai nyílt szava­zással, egyszerű szótöbbség­gel egy évre választják meg a soros elnököt és helyettesét. Az előkészítő bizottság nevé­ben Dankó László, a szak- szervezeti bizottság titkára tett javaslatot a két posztra. Szabó György termelési igaz­gatóhelyettest javasolták a vállalati tanács elnökének, Száraz Józsefet, a nagygombo­si kerület igazgatóját pedig elnökhelyettesnek. Mindket­ten évtizedek, óta dolgoznak a tangazdaságban. Véleményem szerint a Galga mente elnevezés egy földrajzi tájegységet jelöl, mely'a Gal­ga forrásvidékétől a torkola­táig tart, függetlenül attól, hogy közigazgatásilag hová tartoznak az egyes részei. Sokszor használjuk ezt a ki­fejezést úgy, mintha a Galga Túránál megszűnne, pedig to­vább folyik és még egy község van mellette: Boldog. Hogy mennyire mellette van, azt nem csak a térképről, de ta­pasztalatból is tudom, hiszen sokszor átéltem, amikor a Gal­ga elárasztotta a boldogi határ egy részét. Volt, amikor még örültek is ennek a boldogiak, mert jó­részt rétek, legelők kerültek víz alá, de nem ritkán, az egy­kor híres túrái halastavak hal­állományát is hozta az ár, ami aztán ott maradt a boldogi ár­kokban, gödrökben, évekig biz­tosítva a jó halászatot. Boldog évszázadokon át Pest-Pilis-Solt-Kiskun várme­gye gödöllői, majd aszódi járá­sához tartozott, egészen 1950. január 1-ig. Akkor csatolták Heves megyéhez, a hatvani já­ráshoz. Egykor büszke volt rá a Gal­ga mente, mert népviselete és népművészete világhírű volt. Ott nyílt az első tájház a Gal­ga mentén. Ott alakult az el­ső néptánccsoport, az első bok­réta. Mióta közigazgatásilag elcsa­tolták mintha - elfelejtették volna, hogy-a Galga menté­hez tartozik. Éveken át ren­dezték a Galga menti népi fesztiválokat nélküle, holott az első ilyenek egyike éppen Bol­dog volt, akkor még bokrétás- nap néven. Egymás után jelennek meg könyvek, melyek a címükben a Galga mente elnevezést hasz­nálják, de ha csak tehetik, mellőzik Boldogot. Galga men­ti hímzések című könyvében Petrás Anna a fehér hímzés A vérségi Ady Endre úttörő- csapat az elmúlt évek során egyenletesen kiváló munkát végzett, ' s végez az idén is, amit számos felsőbb értékelés és kitüntetések sora dokumen­tál. A példás teljesítmény elis­meréseként a közelmúltban a Magyar, Ilttörőszövetség orszá­gos elnökségétől kapott levelet a csapat, amelyben arról érte­sültek. hogy két kimagaslóan tevékenykedő pajtás számára őshazájának és ihletőjének ne­vezi Boldogot, de gyűjtemé­nyében nem találtam boldogi mintát. Pedig nem is kellett volna átlépni a megyehatárt, mert az aszódi Petőfi Múzeum­ban több szép boldbgi kézi­munka látható és gyűjtemé­nyében huszonnyolc kendősa- rok fényképe is megvan. Még inkább zavarók Hor­váth Lajos a Galga mente tör­ténetének írott, forrásai 1606— 1711 és 1699—1728 című köny­vei, melyekben sok térkép van. Mind olyan, mintha Túránál kifogyott volna a tinta a szerző tollából és Boldogot ezért már nem jegyezte oda a Galga mel­lé. A könyvek élőszava így kez­dődik: Ez a füzet a Galga men­te Pest megyei szakaszára, il­letve a volt aszódi járás terü­letére vonatkozó írott forrá­soknak a regisztáit, idézeteit tartalmazza. Az általa feldol­gozott .időben Boldog Pest megyéhez, az aszódi járás meg­alakulásától 1950-ig az aszódi járáshoz tartozott, tehát mind a két követelménynek megfe­lel. Horváth Lajos kutatásai so­rán találkozott is a Boldogra vonatkozó iratokkal, hiszen a helynévmutatóban kilencszer utal a falura. Magam is foglal­koztam a kor történelmével és tapasztalatból tudom, hogy a Pest megyei Levéltár milyen gazdag anyagot őriz a faluról. Hazánkban a körzeti vagy megyei határ nem vasfüg­göny. Nem vághat szét évez­redes földrajzi, történelmi és néprajzi egységeket. Sem a Mintaayűitemény, sem a For­rásmunkák szerzőinek nem vált volna kárára, ha Boldo­got is bedolgozzák munkájuk­ba. Ügy lett volna az valóban Galga menti. Jó lenne, ha a jövőben min­denütt, így a majdan megíran­dó Galga menti történeti mo­nográfiában Boldog is meg­kapná az őt megillető helyet. Űjváry Ferenc ingyenes külföldi jutalomtá­borozást tesznek lehetővé a nyáron. A leendő táborozókkal kap­csolatban az úttörőtanács tag­jai tettek javaslatokat, tanács­kozott a . csapatvezetőség, s nem könnyű mérlegelés után Kalmár Judit nyolcadik és Gnándt Ilona hetedik osztályos pajtásokat vélték leginkább érdemesnek e jutalomra. A ki­választottak személyét a-csa­patgyűlés hagyta jóvá. egymást érik a versenyek, s csupán az: szolgál kárpótlásul nekik, hogy közben bejárják az egész országot. És még va­lami: a győzelem! Nézzük, hol arathatnak dia­dalt az egyeterrii sportklub képviselői az elkövetkező he­tekben ! Szombaton országos mezei futóversenyre rándul- nak Dunakeszire. Hat ver­senyszámban 14 fiú, illetve férfi, valamint 11 lány és hölgy szalad a GEAC színei-' ben. Április 4-én kora reggel a Rézgombos elől indulnak — busszal — Komlóra a gya­loglók, ahol felmérő versenyen szerepelnek. Itt nem a táv adott, hanem a gyaloglásra felhasználható idő. Korosztá­lyonként 30, 45 és 60 perces viadalon dől el, ki jut leg­messzebbre. Április 5-én a hagyományos Komárom—Komarno futás következik, melynek során át­szaladnak a magyar—cseh­szlovák határon, a Duna-hí- don a versenyzők. Április 14-én gyaloglók szerepelnek Békés­csabán. öt nappal később Gö­döllőn lesz úttörő futó csapat­bajnokság, majd április 20-án Budapesten rendeznek kisma­rtonit. Három nappal utána folytatódik az úttörő csb., 26-án az egyéni úttörőbaj­nokság következik. Másnap Miskolcra utaznak a gyalog­lók Lesz tehát hol gyarapítani az éremgyűjteményeket. B Szombati jegyzetei Sonka Tősgyökeres városi isme­rősöm fellelkesülve érke­zeit vissza Zsámbokról. Csillogó szemekkel számolt ög a látottakról. Elmondta, ilyesminek! ő még nem Volt szemtanúja. Mi volt ez? A kamrában lógó kolbász, hús, szalonna, sonka, ön­kéntelenül ;kiszaladt a szá- 'rnonf csalódásomat nem pa­lástolva: ennyi, ez?! Ezen ő ütközött meg. Nem ér­tem? Még nem látott ilyet. Mindig csak azt a néhány dekát látta, amit a boltban megvásároltak. Kamra, tele kolbásszal, sonkával, szalonnával; csak fogja magát az ember, be­megy, szel belőlük, már él­vezheti a finomságokat... Kezdtem érteni, öt ' is, magamat is. Emlékszem, én a hentesüzletben szoktam elálmélkodni. Már az illata is megigezett. Miközben a 'felnőttek vásároltak, a szö­geken lógó csemegéket für­késztem. Mennyiféle véko­nyabb és vastagabb kol­bász, hurka, meg olyasmi, aminek a nevét sem tud­tam. Mi lehetett ott, mond­juk, a mai városi húsbolt hűtőszekrényében levőhöz képest. Kekem mégis a bő­ség felbecsülhetetlen tárá­nak tetszett. Máj, ha ezek­ből mind szelhetnék, sóvá­rogtam. S nem mindig ugyanazt kellene enni. Kol­bászt, hurkát, szalonnát. A mi kamránk a hentesüzlet­hez képest szegényes képet mutatott. Főleg nem városi ember. Akit mi, falusiak csak iri­gyeltünk, Neki csak be kell mennie, a bojtba, rábök va­lamire, kimérik, s viheti, eheti. Neküv,k meg hány­szor kellett elmenni füvet, disznópaxajt szedni, moslé­kot készíteni, kitakarítani a hízók alól, szalmát terí­teni alájuk. Láttuk szü­léink örökös aggodalmát, eszik, nem eszik az az ál­lat. Napról napra figyelték, gyarapodik-e. Minden lé- ' pásét, mozdulatát számon tartották, vigyázták, óvták. Hogyisne. A malac nekünk drága volt, kiürítette a bukszát, "hiába mondogatta az eladó, hogy bagóért visz- szük haza, ami akkora volt, mint egy nagyobb nyúl. A ffllusi efnberbe annyi­ra belewódik a városival szembeni kisebbségi érzés, hogy élete végéig , sem ké­pes túltenni rajta. Most is előfordul, hogy hirtelen elcsodálkozom magamon, én csak .úgy; megyek a vá­ros utcáin■ fütyürészve, mint a falumban? Városba érve egy kis szorongást ér­zek, falúba térve pedig egy kis megkönnyebbülést. Nem egyéni istencsapása ez. Ta­pasztaltam másokon is. A községekből jöttéktől szá­mos esetben hallottam; én csak egyszerű falusi va­gyok. Falusiak vagyunk mi, tetszik tudni. Pedig ma már más a vi­lág. A falusiakat ugyanúgy megbécsülik, mint a városi embert. Láthatjuk azt is, hogy értékelik a faluban meghonosodott szokásokat, színpadra viszik dalaikat, táncaikat. Akik ezeket ma­gas színvonalon művelik, azoknak kitüntetést adnak, címeket, népművészet mes­tere meg hasonlókat. Fa­lun ugyanúgy van tévé, rá­dió, autó, mosógép, hűtő­láda. Sokaknak falun előbb, mert több a pénzük. Léteznek az eltérések is. Még az olyan nagyközség­ben is, mint Aszód, az ellá­tás meg sem közelíti akár­csak a gödöllöit. Az itteni gyerekek bizonyára ugyan­úgy elcsodálkoznak, ha ne­tán betévednek valamely fővárosi hentesüzletbe, mint annak idején én. So­rolhatnánk a sáros utcá­kat és sok egyebet. De az is biztos, hogy ma nemcsak a falusi irigyli a városit, hanem fordítva is mutat­kozik irigység. S ha ez nem is szép tulajdonság, egyet jelez, itt is, ott is akadnak értékek. Egyiktől, másiktól sincs elzárva az ember. Annyira semmiképpen, mint valaha a falusi a városi előnyöktől. Kör Pál ISSN 013u—1957 (Gödöllői Hírlap) A vállalati tanács ezután megválasztotta a két jelöltet, majd megerősítette igazgatói tisztségében dr. Puskás Atti­lát, aki szintén régi dolgozó­ja a gazdaságnak. A javaslat szerint dr. Puskás Attila ma­gas szintű szakmai tudása, vállalkozókedve továbbra is jó alapja a vállalat fejlődésé­nek. A vállalati tanács célul tűzte ki a tangazdaság dina­mikus növekedését, az eddigi kedvező megítélés erősítését, az ipari tevékenység fellendí­tését. A hozzászólásokból kitűnt, hogy a vállalati tanács meg­alakulása után nőtt a lehető­ség a kollektív bölcsesség le­hetőségeinek kihasználására. Dr. Puskás Attila arra kérte az új irányító szervezet tagja­it, hogy ha van ötletük, ne várjanak a legközelebbi ülé­sig, hanem rendszeresen be­széljék meg azokat, kerülje­nek közel egymáshoz, hasz­nálják ki a nagyobb áttekin­tés lehetőségét. B. G. A nap programja Március 30-án: Gödöllő, művelődési ház: Néphagyományaink a köz­oktatásban. Módszertani nap a Pest megyei pedagógiai napok keretében, 9 órakor. Hétmér- földes csizmában. Kirándulás, játékok a szabadban gyere­keknek, 9 órakor. Táncház gyerekeknek, 11 órakor. Nyelvöltögető gyermekrajz- kiállítás. 16 órakor. Na És klub. Ünnepeink, 18 órakor. Megyei kollégiumi találko­zó, 19 órakor. A Madách Im­re Ipari Szakmunkásképző Intézet és Kollégium rendezé­sében. Magyar táncház, video- mozi. Az erkély, kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Veresegyház, művelődési ház: Diszkó, 20 órakor. Március 31-én: Gödöllő, mű­velődési ház: Áprilisi bolondságok. Játé­Futók, gyaloglók Komló, Komárom, Miskolc Senki sem garantálja az atléták számára azt, hogy a szombatokat és vasárnapokat saját kedvük szerint tölthetik el. Nem kivételek ez alól a GEAC gyaloglói és futói sem. Az egyre kedvezőbb időben kos program gyerekeknek, 15 órakor. Megyei kollégiumi találkozó, 9 órakor. Műsorbemutató a kollégiumok művészeti cső-, portjainak közreműködésével, 10 órakor. Nyelvöltögető, gyermekrajz- kiállítás, megtekinthető 15—18 óráig. Veresegyház, művelődési ház: Altatódal nászágyon. Színes olasz bohózat, 18 órakor. Mozi Március 30-án és 31-én: Kaland a szigeten. Verne Gyula Kétévi vakáció című kalandregényének színes, szinkronizált francia—NSZK -r.orríán' filmváltozata. Csak 4 órakor! örült római vakáció. Színes, szinkronizált olasz filmvígjá- ték. 6 és 8 órakor. , Mozgáskorlátozottak A Főnix első találkozója Verseg Megerősítés Külföldi jutalomtábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom