Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
1985. MÁRCIUS 30.. SZOMBAT 7 PEST MEGYEI HÍRLAP Kérdések a gazdálkodásról Vietnami vendégek a Sasadban A Vo Ghi Cong vezette küldöttséget Hochenburger Anna ágazatvezető tájékoztatta az üvegházi virágtermesztés módszereiről Erdősi Ágnes felvétele — virágtermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, az állat- tenyésztés és az ipari termelés — munkáját. Szólt természetesen a termelési eredményekről, a háztáji gazdaságokról és a kereseti viszonyokról is. A vendégek nagy érdeklődéssel kísérték a tájékoztatót, aminek kapcsán számos kérdést tettek föl. Elsősorban a kereseti lehetőségekről, a nyugdíjakról, a háztáji gazda-? ságok és a szövetkezet kapcsolatáról, valamint a gazdaság és az állam viszonyáról érdeklődtek. Ezt követően a delegáció az 1. számú központi telepen a virágkertészetet tekintette meg. Megismerkedtek a korszerű berendezésekkel, termesztési módszerekkel. Tegnap délután a Sasad Tsz-be látogatott az MSZMP XIII. kongresszusára hazánkba érkezett vietnami delegáció Vo Chi Congnak, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának, a központi bizottság titkárának a vezetésével. A küldöttséget a látogatásra elkísérte Bényei Béla, hazánk hanoi nagykövete A vendégeket a szövetkezetben Csapó Sándor, a megyei pártbizottság tagja, a budaörsi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára, Czinczok György, a szövetkezet elnöke és Arányi Károly, a gazdaság pártbizottságának a titkára fogadta. Czinczok György rövid tájékoztatót tartott a szövetkezetről. Elmondta, hogy nem túl nagy területen 4500 dolgozóval folytatnak intenzív, belterjes gazdálkodást. Beszélt a termelés vertikális integráció járói, vagyis arról, hogy termékeik többségét maguk dolgozzák föl és értékesítik. Ismertette a különböző ágazatok A vietnami delegáció programja a késő délután kezdődött baráti találkozóval ért véget. KGST Egyeztetett szabványok elemző anyagot egyeztetett. Ezzel együtt már több mint 200 KGST-szabványt egységesítettek, főként gépészeti, villamostervezési, járműiparfejlesztési területen. Üjabb lehetőségeket teremtették az egyeztetett szabványok, a műszaki tervek és dokumentumok cseréjére, a gyártásszakosításra és a kooperációra. A szakértői értekezlet plenáris ülésen' vitatta meg és egyeztette a közös feladatokat 1990-ig előíró középfokú szabványosítási mun ka tervet. Kiss István kiállítása Eszményeink jegyében A kiállítás megnyitója. Nagy Sándomé, Krasznai Lajos, Kiss István, dr. Tóth Albert „Ügy gondolom, hogy a művészetnek mindig a kor legfontosabb emberi problémáit és eszméit kell megfogalmaznia, kifejeznie. Az eszmény, a kor eszménye pedig nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmazható meg, hogy kollektív világot kell teremtenünk, mert csak így biztosítható az emberiség jövője, talán nem túlzás: léte.” Kiss István szobrászművésznek az alkotói magatartásról szóló ezen gondolatainak jegyében nyílott tegnap kiállítása az MSZMP Pest megyei Bizottságának székházában. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága pártalapszervezete, a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek MSZMP - alapszervezete, valamint a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága rendezésében Kiss István alkotásainak egy részét tekinthették meg a résztvevők. Az eseményen megjelent,., Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára, dr. Arató András, Lénárd László, Nagy Sándomé, a pártbizottság titkárai, Halasi Márton, a KISZ megyei bizottságának első titkára. A kiállítást dr. Tóth Albert, a pártbizottság osztályvezetője nyitotta meg. Szólott arról, hogy Kiss István realista és A kiállítás részlete: a Család című kisplasztika elkötelezett szobrászművész. Alkotásait ott találhatjuk a megye különböző terein, Vácott, Gödöllőn. A kétszeres Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas és a Lenin-emlékérem birtokosa értékeket mutat fel a jövő generáció számára. Er. K. Veress Jen8 felvételei KICEVICE 0 Budapesten lezajlott a műszaki és formatervezési filmfesztivál. 0 Vitaülés témája volt a Közlekedéstudományi Egyesületben a vasúti teherkocsik tisztítása. 0 Tanfolyam kezdődött a fővárosban a matematika és a statisztika textilipari alkalmazásáról. 0 A hét híre az is, hogy Pécsen országos kiállítás nyílt Huszonöt éves a honismereti mozgalom címmel. Háttéripar. Meglehetősen gyakran használjuk ezt a szak- kifejezést, konkrét tartalmát az egyszerű vásárló annál nehezebben érzékeli. Tudjuk, kit illet dicséret vagy bírálat, ha van, vagy ha nincs például mosógép. Minőségi igényeinket is mindig a késztermékgyártóknak címezzük, pedig nemcsak rajtuk múlik, hogy van-e elegendő, s ry.egfelelő színvonalú fogyasztási cikk. A sikerhez, a kudarchoz hozzájárulhat egy aprócska, különleges tulajdonságú fémdarab, melyet a laikus számára szörnyű szakszóval váltóélű lapkaként emlegetnek. Ennek szilárdságán, élességén is múlik, hogy milyen gyorsan és milyen pontosan dolgoznak a szerszámgépek, mint ahogy ezek is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a bányákban több szenet fejtsenek a fúrópajzsok, gyorsabban haladjon a metróépítés vagy az olajkitermelés. Előtérben a háttéripar Ezeket a háttéripar fontosságát a laikus számára is jól szemléltető példákat azon a tegnapi ünnepségen hallottuk, ahol Gábor András ipari miniszterhelyettes jelképesen átadta rendeltetésének az Ipari Szerelvény és Gépgyár ke- ményfémgvárt' beruházásának második ütemeként elkészült új üzemet. Az ünnepségen jelent volt Lénárd László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Paszternák László, a vasasszakszervezet titkára. Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára, a beruházásban részt vevő, illetve felhasználó hazai és külföldi céeek kénviselői. Nagy József vezérigazgató ismertette a 35 éves vállalat és a hazai keményfémgyártás történetét. Elmondta többek között, hogy a hazai olaj- és gázvezetékek szerelvényeinek többségét ez a válla'at állítja elő, évente 15—17 ezer mellső és utánfutó tengelyt állítanak össze a Csepel Autógyár számára, termelésük értéke az 1970-es 335 millió forintról máris megközelítőleg 2 és fél milliárdra emelkedett. Negyvenegy hónap Bár a keményfém- és vas- porkohászai a vállalati teljes termelésnek csak alig több mint 20 százalékát teszi ki, űz utóbbi években ez az ágazat Befejeződött a keményfém-beruházás Szerszámélek hazai gyártásból Az avatóünnepség elnöksége. (Az első sorban balról jobbra)Lénárd László, Gábor András, Nagy József, Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Müller István, az OMFB elnökhelyettese, Csapó Sándor, a budaörsi városi jogú pártbizottság első titkára és Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára. sedelem nélkül munkába állították, s időközben is jelentős hasznot hajtottak. Többek között ezt hangsúlyozta a munkát értékelő hozzászólásában Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára. Kiemelte azt is, hogy milyen sikeres volt az együttműködés a gyártási eljárásokat adó osztrák partnerrel. Folyamatos fejlesztés Hozzáfűzte az előbbiekhez: a jelenlegi magas technikai színvonal csak akkor őrizhető meg. ha a fejlesztő munka a beruházás befejezése után sem áll meg. Gábor András ipari miniszterhelyettes a fejlesztésben részt vevő műszakiaknak és munkásoknak fejezte ki elismerését. majd többüknek kitüntetéseket adott át. Az ISG keményfémgyártó üzemei ezután tehát teljes kapacitásukkal szolgálják a hazai ipar fejlődését. Idén 3 millió darab váltóélű lapkát, különböző értékes szerszámot állítanak elő. Cs. A. fejlődött a leggyorsabban. összesen 1 milliárd forintba került ez a fejlesztés, melynek első üteme 1975-től 1981-ig tartott, s ekkor készült el a porelőkészítő, alapanyaggyártó üzem. Ennek nyomán már évi 1 millió darab szerszámélet, váltóélű lapkát tudtak előállítani. Hosszú és alapos előkészítés után 1981-ben kezdődött el a beruházás második, most befejeződött szakasza. Negyvenegy hónap alatt határidőre, s az előirányozott 750 milliós költségkeretet nem túllépve készült el a most átadott különböző késztermékeket, elsősorban szerszámokat előállító, a szakemberek 'szerint európai színvonalú üzem, mely a hazai igények 90 százalékát lesz képes keményfóm szerszámokkal kielégíteni. A beruházás nemcsak im- portmegtakarító. országos gazdasági méretekben is a hatékony termelést szolgáló volta miatt nevezhető sikeresnek. hanem azért is, mert a folya- programvezérlésű szerszámmegmunkáid automatánál az üzemlátogatás matosan beerkezo gépekét “ »órán. mind néhány héten belül ké- Barcza Zsolt telvételci JOgQS elégedettségre szolgáltat okot a kiállítás, hiszen annak idején, a mozgalom bölcsőjénél, sőt, ennek a képletes bölcsőnek a kifaragásánál, elsők között volt ott Pest megye, a népfrontmozgalom soksok aktivistája, a népművelők kicsiny, de lelkes csoportja, s ott volt lapunk is. A régi cikkeket újraolvasva, feltűnik a naiv bizakodás, merész tervez- getés, mert azt hittük — e mostani sorok írója is —, öt esztendő, egy évtized alatt ott lesz mindenki a csapatban. Amire az látszott természetes indokot adni, hogy a Horthy- korszak sovinizmusa, az ötvenes évek túlzásai, tévedései után egészséges éhség volt tapasztalható a honismeret, a helytörténet kínálta ismeret- szerzés sokféle lehetősége iránt. Megtanulhattuk azután, mint más dolgokban, itt sem eszik olyan forrón a kását, ám megtanulhattuk azt is, hogy valóban mozgalommá tehető — azaz tömegekre hatóvá formálható — szívós munkával a honismeret, a helytörténet, a haza, a szűkebb lakóhely múltjának, jelenének tudati, gyakorlati birtokba vétele. Ami egyben válasz is az ismétlődően felbukkanó aggodalmakra, elkallódik, ismeretlenné válik távoli és közelebbi tegnapjaink ezernyi emléke. Aggodalmak. Nem újdonságok. Idézünk. „Sajnos, hogy ezen magyaros viselet lassan- lassan enyészni kezd a néposztályzatból, holott ezen öltözék, mind az idomos, szép női termetet, bájlólag tünteti elé, mind pedig maga az öltözék is a szemnek igen kedves és sajátszerű látomány.” Cegléd, Kecskemét, Nagykőrös háromszögének néposztályzatbeli női lakossága suhogó ráncos szoknyáját, csipkés ingét, pruszlik- ját, búbos fejkötőjét sajnálotta ezen a módon Vahot Imre 1853—54-ben megjelent nagy munkájában, a Magyar és Er- dólyország képekben négy kötetében. Valóban kár mindenért, ami szép, ami jellemző, ami — nem okvetlenül pénzben mérve — érték, ám veszedelmes hiba lenne azt szorgalmazni, múltunk emlékei moccanatlanul legyenek jelen a mindenkori mában; a megőrzés nem ez. Ráadásul a jelen — a mindenkori jelen —, akárcsak a múlt, új hagyományokat teremt, mert ami ma közönségesen megszokott, az ötven, száz esztendő múlva maga lesz a különlegesség, az érdekesség, az akkor élőknek bemutatni való. Arra, hogy az idő mi módon gyúr át körülöttünk mindent, ismét egy citátum. „ ... puszta, Pest-Pilis vmegyében, Soroksár mellett, nagy gazdasággal és birkatenyésztéssel. Bírja gr. Károlyi István." A három pont helyén a helység neve áll, Gyál, az idézet Fényes Elek művéből, a Magyarország geographiai szótára első köte- tébő való, megjelent Pesten, 1851-ben, Kozma Vazulnál. S az ifjabb nemzedéknek már azt is le kell írnunk, hogy a gr. két betűje a gróf cím rövidítése ... S Gyál puszta most tizenkilencezer embernek az otthona, nagyközségi közös tanács által irányítva, az agglomerációs övezet ezernyi fojtogató gondjával együttélő település. Mennyi ilyen puszta tűnt el!? Vajon az lett volna a múlt érző, értő őrzése, ha megmaradnak?! Ha — mondjuk, belemarkolva a lehetséges példatárba — ma is forogna, őrölne Szód négy vízimalma ...? GkOS, értő őrzés óvja igazán múltunkból mindazt, ami őrzésre, óvásra érdemes, mert a túlzásoknak éppen az a veszedelme, hogy összemossák a lényeges és a lényegtelen között a határt, az értéket a kacattal társítják, a múltat vélik a túlzók elsődlegesnek, nem véve észre, a jelen ismerete, sze- retete nélkül nincsen, nem létezhet erős honismeret, hely- történet. Valamikor ezekben a húsvót előtti napokban kice- vicét — menyasszonynak öltöztetett szalmabábut — fektettek a patak hűs vizébe a Galga mentén. így köszöntve a tavaszt, az új életek seregét a természetben. Talán baj, talán a dolgok rendje, hogy ma nem repül szalmaszárnyán a hullámokba a kicevice, ám amit jelképezett, az új iránti örömöt, az élet folyamatosságát, arról, mint ünnepelendő- ről. aligha szabad megfeledkeznünk. hiszen akkor önmagunkról feledkeznénk meg. Mészáros Ottó A KGST-szabványügyi együttműködési állandó bizottságának a műszaki-tervezési dokumentumok egységesítésével foglalkozó munka- csoportja pénteken Kecskeméten befejezte ötnapos ülését. Az értekezlet résztvevői — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió mintegy hetven szakemberé — tizenkét szabványtervezetet és további két szabvány módosítással kapcsolatos
