Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-28 / 73. szám
H AbömVí krómikab Tanácsülésen hallottuk Kevés a szolgálati lakás Az abonyi tanács legutóbb 1983-ban tárgyalt az ifjúság- politikai terv végrehajtásáról es csaknem egyidejűleg tanácskozott erről a nagyközségi párt-végrehajtóbizottsiág. A közelmúltban a tanács végrehajtó bizottsága tűzte napirendre. A második félévben A törvény kimondja, hogy az ifjúság felnevelése elsősorban a Szülök feladata. Ennek a kötelezeltsegnek Abonyban a szülők túlnyomó része lelkiismeretesen eleget tesz, bár egyre több családban az anya és apa its munkát vállal, így a gyermekek nevelésének terheit nagyrészt az óvodáknak, iskoláknak és a.napközinek kell átvállalni. Ezt a körülményt figyelembe véve, a tanács fontos feladatnak tekintette és tekinti az alsótoké oktatás személyi és tárgyi feltételeinek fejlesztését. Azzal, hogy tavaly megnyílt az új bölcsőde, minden igényt teljesíteni tudnak, az. óvodákban 1983-ban jelentkezett a demográfiai csúcs, de akkor sem kellett egyetlen kérelmezőt sem elutasítani. A gyarmekek elhelyezése napjainkban as^általános iskolákban okoz gondot, kevés a tanterem, ezért a létszám fele váltott oktatásban vesz részt. Ezt a kellemetlen helyzetet oldja meg az iskolabővítés; a nyolc új tanterem, amelynek építését az óv második felében, kezdik el. Kedvező viszont, hogy mindkét oktatási intézménynél már eddig is különféle korszerűsítéseket hajtottak végre, jobb lett például a fűtés, a Somogyi iskolában nincs már olajos padló, gyarapodott az oktatást elősegítő eszköztár. Előnyös változás az is, hogy kevesebb a képesítés nélküli pedagógus, bár a Somogyi Imre általános iskolánál e - tekintetben vannak még gondok. Kevés a szolg&lAti lakás,' ezért vidéki nevelők nem szívesen telepednek le véglegesen a községben. A központi napközi otthont igénybe vevő tanulók létszáma tanterem hiányában jelentősebben nem növekedett. A tankötelezettségi törvény betar-, tása érdekében mind a tanács, mind ß,z. iskolák sokat tesznek, így egészen minimális azoknak a létszáma, akik az általános iskola nyolc osztályát nem végzik el. A közös célokért A törvény értelmében valamennyi munkahelyen a múlt év végéig ifjúsági parlamentet kellett szervezni. A vezetők komolyan vették ezeket a fórumokat, őszinte, elemző beszámolókat hallhattak a fiatalok. A feszólálá- sokból kitűnt, a kezdők munkahelyi beilleszkedését a legtöbb helyen segítik, lakásépítési törekvéseikben sem maradnak magukra, sőt helyenként pénzbeli támogatást is adnak. Sajnos, a költségvetésből gazdálkodó intézményeknél az utóbbira nines lehetőség, egyedül a tanácsnak van erre a célra 20 ezer forintja, ám ez a település lélekszámúhoz mérten egészen minimális. A nagyközség keresőképes lakosságának 35 százaléka fiatal. Munkaszeretetük jó, hajlandók önzclien közremű- ködásré is a közös célokért. Sokan szocialista brigádok ragjai. Javult közélett tevékenységük, bár korántsem kielégítően. Szociális helyzetük megfelelő, gond inkább a fészekrakással, a' saiát lakás megteremtésével van. A megvalósulás egyre távolabbinak látszik, bár a testület szerint a tanács műszaki csoportja 1934-ben kilencven használatbavételi engedélyt adott ki új házakra, többségét fiataloknak. Eleven klubélet A művelődési ház, a könyvtár, a múzeum és a zeneiskola gyakran szervez színvonalas rendezvényeket, sajnos, az ifjúság nem él a lehetőségekkel. Az intézmények rendszeres látogatói változatlanul a közép korosztályba tartozók. Ennek oka, hogy, a 14. éven felüliek jórészt vidéken folytatják tanulmányaikat, snsrn jelentéktelen azok létszáma sem, akik dolgozni sem térnek vissza. Az elmúlt években a művelődési intézmények ugyan fokozták propagandájukat, de még így sem jut el mindenkihez egy-egy rendezvény híre. Az utóbbi két esztendőben, Lassan ugyan, de növekedett a könyvtárilátogatók létszáma, felújítása óta a múzeumnak is sok érdekes rendezvénye van, a művelődési ház több olyan szakkört és tanfolyamot működtet, amely az' . ifjúság Igényeinek megfelel. Figyelemre érdemes, hogy újra eleven az ifjúsági klub. Megfelelőek a sport feltételei, csaknem minden munkahelyen van pálya, a tömegsport céljaira a tornatermek igénybe vehe'ők. Sajnos, tizenöt éves koron felül csökken a sportolási kedv, így a létesítmények kihasználatlanok. Gy. F. Jelképek A nagyközségi könyvtárban szerdán nyílott meg Apáti- Tóth Sándor ceglédi fotográfus kiállítása. A közszemlére tett tizenhat kép szerves része egy nagyobb, lezárt egységnek, amit tárlattá kovászol- va az ország különböző pontjain már bemutattak. Az abonyi kollekció válogatott termésével az ember és a természet egysége mellett tesz tanú- bizonyságot a művész, azokat a formákat és tartalmakat kutatva, amelyek az élővilág két teremtménye között hasonlatosak, egybefüggőek. Kalandozásai során újra meg újra rátalál életünk legfontosabb epizódjainak, a születésnek, a szerelemnek és az elmúlásnak a jelképeire.. Omszk megyei kultúrműsor A megnyitás napjától kezdve sokféle, színes programot ígér a ceglédi Kossuth Művelődési Központ színházterme. A rendezvények sorából kiemelkedik szovjetunióbeli testvérmegyénk, Omszk megye kulturális delegációjának műsora, amelyet április 4-én, csütörtökön este 7 órakor láthat a közönség. Társra talál, ha magányos A ceglédi Kossuth Művelődési Központban hosszú ideje működik a magányosok klubja. Minden szombaton délután öttől este 9 óráig tartják összejöveteleiket, és hívatlanul is szívesen látják mindazokat, akik társaságra vágynak. Bach emlékére A ceglédi Vasutas Énekkar a minap házi hangversenyen emlékezett meg Bach születésének 300. évfordulójáról. A d-moll toccata és fúga elhangzása után Kiss István karnagy ismertette a zeneszerző életét és munkásságát, majd a kórus Bach-műveket adott elő, amelyeket a meghívott vendégek nagy tetszéssel fogadtak. Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM 1985. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK Fiatalok falva Zöld utat kapott az építkezés Bővítik a csemői iskolát Éppen negyedszázada indult meg Csemőn az a népvándorlás, aminek következtében napjainkra több mint 700 embernek otthont adó, zömmel fiatalok lakta községmag alakult ki. 19G0-bän kezdtek hozzá az első lakóházak építéséhez az új községrészben. Nagyon sokan települtek ide a két közeli város, Cegléd és Nagykőrös, továbbá azok vonzáskörzetéből. A 8 ezer hektáron elterülő Csemö hatalmas .tanyavilágából az ott felnőtt és megöregedett generáció gyermekei és unokái is a Kevesebben, többet tettek Öröm, ha kapnak anyagot Kelendők a háziipari készítmények A Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet a napokban megtartotta vezetőságválasztó és mérlegzáró közgyűlését. Már jóval a kezdés előtt elfoglalták helyüket az ünneplőbe öltözött asszonyok, lányok, közöttük többen Ceglédbcrcelröl, Nagykőrösről, Nyáregyházáról és Abonyból. Az elnöki asztalnál Napközisek szőtték, varrták Kiállítás múltról, máról Nyolc környékbeli község iskolai napközi otthoni' diákjainak kiállítása nyílt meg a minap az abonyi tanács dísztermében. A 40. évforduló tiszteletére rendezett bemutató részben a lakóhely fejlődését dokumentálja, részben abból ad ízelítőt, milyen technikai foglalkozásokon és kulturális programokon vettek részt. — A kiállításra beérkezett anyagot zsűri bírálta el — hallottuk Kaczur Gyulától, az abonyi központi napközi otthon igazgatójától. A válogatás során az elsőrendű szempont az volt, hogy a pályamunkák a kiírás feltételeinek megfeleljenek; beküldhettek rajzot, gyurmát, szövött, varrott anyagot, plakátokat. A másik követelmény az volt, hogy valamilyen formában az elmúlt négy évtized fontosabb eseményeit felelevenítsék. Várakozáson felül sok anyag érkezett, sikerült színvonalas bemutatót összeállítani. Egy másik lényeges dolog, amit Kiss Mihályné, a nagyközség tanácselnök-helyettese mondott megnyitó beszédében: — A pályázat hagyományos, de nem egyszerű. A gyermekeknek kezük munkájával kell ‘f bemutatni, mit jelent számukra a felszabadulás, milyen az életük ma. Mivel ők nem éltek még a háború idején, nem sok viszonyítási lehetőséget találtak, tehát a tanultakra, elbeszélésekre támaszkodhattak, és hogy mindezt élethű formában adják vissza, ahhoz szárnyaló fantáziájukra volt szükség. Dicsérni kell szorgalmukat, amellyel immár archív fotókat felkutattak, vagy azok alapján valamilyen technikai megoldással elmondják, véleményüket. Munkáik a napközi otthonok foglalkozásain készültek, és ez egyben bizonyíték a gyermek és a pedagógus együttes alkotó munkájára. Az irodalmi műsor után, amelyet az abonyi napközisek mutattak be, dr. Abrudbányay János vezető szakfelügyelő, a neveléstudományok kandidátusa így vélekedett a látottakról: — Sok hasonló kiállítást láttam a közelmúltban, ez a legszebbek, legsikeresebbek közé tartozik. Gratulálok a pedagógusoknak és gyerekeknek és külön a rendezőknek. A képen: részlet a kiállításról, amely március 29-ig tekinthető meg. 441 Gyuráki Ferenc felvétele foglalt helyet Ács Sándor a KISZÖV-től, Fritzné Tóth Anikó, a városi pártbizottság politikai munkatársa és ‘ Kovács Ferenc, a városi tanács főelőadója. Kollár Klára, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt gazdasági év eredményeiről. Ebből kiderült, hogy a gyakran változó gazdasági szabályzók ellenére a szövetkezet termelése nőtt. Még annak ellenére is, hogy csökkent a létszámuk. Gyors, rugalmas alkalmazkodásuk a piaci viszonyokhoz sikert hozott. Termékeik közül kelendőek a konfekcionált gyermek felső ruhák, nemcsak itthon, hanem a Szovjetunióban is szívesen vásárolják. A jelenlegi belső piaci helyzetet nem tudják jól kihasználni, mert a Temaforg vagy szállít alapanyagot vagy nem. Már a legcsekélyebb mennyiségnek is örülni tudnak. Ez a fonalhiány érződik a boltok kínálatában is. A szocialista brigádmozga- lomban kiemelkedett a Radnóti Miklós, a Dobó Katica es a Farkas Bertalan brigád jó munkájával. Az elért eredmények alapján erkölcsi elismerésben részesültek. Fontos tényként említette a beszámoló, hogy önálló SZTIÍ- kifizetőhely létesült. Régi kívánságuk teljesült a dolgozóknak azzal, hogy bevezették a jogsegélyszolgálatot. Három szakcsoport működik a szövetkezetben, igen szép eredménnyel. A felügyelő bizottság munkáját Szeker Sán- dorné ismertette. A munkaügyi döntőbizottság könnyű helyzetben volt, mert nem akadt ügyük az elmúlt évben. A szövetkezeti bizottság nevében Király Lászlóné szólt.. Az elhangzott témához ketten fűztek véleményt, akik a vezetőség jó munkájáról beszéltek. Zsengellér János az 1984. évi mérleg- és eredményfelosztást ismertette, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Az 1985-ös évre szóló terveket is jóváhagyták. Az új tisztségviselőkre tett javaslatot helybenhagytál?. A jelölőbizottság által ajánlott személyeket a közgyűlés ellenszavazat nélkül megválasztotta. A szövetkezet elnöke: Kollár Klára, a felügyelő bizottság elnöke Kóródi Sándorné, a döntőbizottság elnöke Szeker Sándorné, a szövetkezeti bizottság elnöke Király Lászlóné lett. Az újjáválasztott szövetkezeti elnöknek és a megválasztott tisztségviselőknek Fritzné Tóth Anikó gratulált és kívánt eredményes munkát. Kiss Sándor belterületen vásároltak telket, és építettek maguknak otthont. Erről beszélgettünk a csemői tanácselnökkel, Boda Jánossal. Rü) — Megközelítően 3 ezer 600 lakosa van Csemőnek. Ez a szám az utóbbi évtizedben nem mozdul, korábban erősen fogyott a lakosság. Persze azért jönnek is, mennek is az emberek. Ám a letelepülők főleg fiatalok; 20—30 évesek vásárolnak nálunk telket, s építenek házat. Ezért magas a 14 éven aluliak aránya, bő hétszázan vannak, majdnem ennyi az idős korú is, így a nem keresők összlétszáma I ezer 500 körül van. A 2 ezer munkaképes lakos közül félezren eljárnak a községből dolgozni, de a többség helyben talált magának megélhetést a termelőszövetkezetben, a tangazdaságban és az erdészetben. — A helybeli munkalehetőség, a városinál kisebb telekár, az elég jó közlekedés és úthálózat, a letelepedőknek vonzerőt jelentett. A hatodik ötéves terv ideje alatt eddig ezer építési engedélyt adtunk ki. Ez a nagyarányú betelepedés tette, högy a falu lakosságának átlagéletkora megfiatalodott. Ezek a fiatalok gyarapították a belterület háromszáz fős lakosságát hétszázra az elmúlt öt évben — sorolta az adatokat Boda János, majd az oktatás lehetőségeiről beszélt. — Éppen ma kaptam meg az iskolabővítést engedélyező okiratot. Az egész tervidőszak alatt erre a bővítésre spóroltunk! Négy tanteremmel na- gyobbítjuk meg az Iskolát. A terv már megvan, a megyei tanács segítsége is. Idén szeptember elsején kezdjük az építkezést a saját négymillió forintunkkal, és 1986-ban fejezzük be a megyei tanács támogatásával. S akkor végre fellélegezhetünk, mert a mostani iskolaállapotok tovább már nem viselhetők el. Ugyanis a tanári szobában, a könyvtár egy helyiségében, a műhelyteremben és egy szükségiskolában az Árpád utcában is tanítanak. — Azért is jelentős az Iskolabővítés, mert ilyen körülmények között be kellett volna vezetnünk a kétműszakos oktatást, ami a csemői tanyavilág nagy távolságait ismerve, a buszmegállóktól 3—4 kilométert gyalogló gyerekeknek nagyon rossz lett volna a rövid téli napokon. iilil Óvoda egy van Csemőn, ötven férőhellyel indították, majd ahogy nőtt a szaporulat s az igény, folyton bővítették, így lett 100 személyes. Manapság 130—140 gyerek jár óvodába. Az élelmezésről az iskola napközis konyhája gondoskodik. Lesz mit tennie a csemetéikért a község fiatal felnőtt lakosságának, de — mint a tanácselnök mondta — ezek a betelepülők nem ülnek a babérjaikon. Alighogy megnyílik egy utca, s. beépül lakóházakkal, maguk a fiatal családok kezdeményezik a járdaépítést, gondozzák az utat, fásítanak, rendezik környezetüket. Aszódi László Antal Peiiagégysok tanácskozása A hagyományokhoz híven a tavaszi szünetet most is tanácskozásra használják fel a pedagógusok. Április 9-én délelőtt fél 10-től a pedagógushivatás mai problémáiról folytatnak vitát Cegléden a Kossuth Művelődési Központ színháztermében. Dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság társelnöke tart referátumot, majd korreferátumok, hozzászólások hangzanak el. Elsejéig nevezhetnek Kispályán a kupáért Hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára a sportfelügyelőség és a városi KISZ- bizottság ebben az évben is megrendezi a férfi kispályás labdarúgó-viadalt, a Felszabadulási Kupáért. A bajnokságra, amely április 4-én, szerdán fél kilenctől a CVSE sporttelepén lesz, a nevezéseket városi tanács művelődési és sportosztálya, Cegléd, 2701, Pf. 105. címre kell beküldeni április 1-ig. A kupamérkőzésekre nemcsak Ceglédről, hanem a körzetből is várnak résztvevőket. A csapatokban nem szerepelhetnek azok, akik egy éven belül bajnoki vagy MNK-találkozón vettek részt labdarúgásban. A selejtezőket körmérkőzéses formában rendezik, így minden induló legalább háromszor pályára léphet. A helyezésekért már kieséses rendszerben küzdenek a csapatok. Cselgáncsverseny A Ceglédi Vasutas SE 1979 óta működteti cselgáncsszak- osztályát, de ez ideig Cegléden még nem került sor versenyre. A CVSE fennállásának 50 éves jubileumára sikerült megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a városban is bemutatkozhasson ez a látványos sportág. A városi tornacsarnokban március 30-án 10 órától körzeti rangsorversenyre kerül sor úttörő I., serdülő és felnőtt III. osztályú korcsoportokban. A ceglédi fiatalok mellett nagy egyesületek — Békéscsaba, Kecskemét, Szeged — dzsúdósai is tatamira lépnek. A verseny a sportág népszerűsítését is szolgálja, ezért a tanulóifjúság belépődíj nélkül tekintheti meg. Minden sportbarátot vár a Ceglédi Vasutas SE cselgáncsszakosztálya. ISSN 0133—2G00 (Ceglédi Hírlap)
