Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1985. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK PEST M EGYE! HÍRLAP 7 A tanácsülés megvitatta Oktatás magasabb színvonalon A városi tanács legutóbbi ülésén az egyik téma az alsó­fokú oktatási intézményekben folyó munka és az új nevelési dokumentumok bevezetésének tapasztalata volt. Eredmények Miben léptünk előre 1980 óta? Kezdjük a felsorolást az­zal, hogy teljes körűvé vált az óvodai ellátás. A pedagógusok az új nevelési program alap­ján dolgoznak, a gyerekek is­meretei megfelelő alapot ad­nak az iskola eredményes megkezdéséhez. Az iskolaelő­készítés folyamatába bekap­csolódott a nevelési tanácsadó, valamint a közművelődési in­tézmények is. Sok a beszédhi­bás gyermek (78), de csak 10— 13 százalékukkal tudnak fog­lalkozni. A tankötelezettségi törvény teljesítése mind az országos, mind a megyei átlagnál jobb. A beiskolázás differenciált. Korrekciós osztályokba 25, ki­segítőbe 69 gyermek jár. A fizikai dolgozók gyermekeit egyebek mellett azzal segítik, hogy minden évben megszer­vezik a középiskolára előké­szítő tanfolyamokat, magyar­ból, oroszból és matematiká­ból. A nyolc osztályt befejezők 98,2 százaléka tovább tanul. Kétharmaduk szakmunkás- képzőbe, a többiek gimná­ziumba vagy szakközépiskolá­Háza tömegszervezeteknek As év végén szeretnék átadni az új tömegszervezeti székhá­zat a Somogyi—Bacsó parton. A pártbizottság jelenlegi épületé­ben a Vujicsics Tihamér Zeneiskola kap helyet Fejlődő táncegyüttes Lelkes, ügyes fiatalok J Egyre többször hallat ma- | gáról az alig két éve ala- f kuli: Kék Duna táncegyüt- ^ tes. Nemcsak arról van szó, íhogy a produkcióik fcllé- | pésről fellépésre kiforrot- f tabbak, hanem arról is, f hogy a város és környéké­inek közönsége befogadta a f fiatal és lelkes táncosokat. Mosóczi István, aki a BM Duna Művészegyüttesének tag­ja volt — jelenleg művészeti vezetője, tehát a szó jó értel­mében profi — vállalta, hogy megszervezi és irányítja a Szentendrén folyó munkái. A szakértő kezek alatt formálódó gárda hamar mutogatni kezd­te oroszlánkörmeit. Miként kezdődött mindez? — A Pest megyei Művelődé­si Központ és Könyvtár veze­tői azzal kerestek meg. hogy szeretnének együttest létre­hozni. Támogatást és pénzt biz­tosítanak. Vállaltam a megbí­zást. S már most leszögezem, hogy álmomban sem gondol­tam, hogy ilyen ideális körül­mények között dolgozhatok. A fellépéseinket érdeklődő figye­lem kíséri, az illetékesek min­den kívánságunkat teljesítik. Kozma József és Szíj Rózsa korrepetitorként segít. Szabó András kitűnő zenekarral kí­sér. A táncosok fiatalok, lel­kesek és ügyesek. — Mennyit próbálnak? — Hetente kétszer négy órát. meg hétvégen, ameddig bírjuk erővel. Ehhez jönnek a fellé­pések. — Mit szeretne elérni az együttessel? — összekovácsolni egy olyan tánccsoportot, amely bárhol emelt fővel jön le a színpad­ról. A Kék Duna egyik bázisa a Móricz Zsigmond Gimnázium. Mit mond két középiskolás, Drahos István és Gregus Judit a táncról? Azt például, hogy próba közben elfogy a levegő. Szorgalom, meg ritmusérzék kell hozzá. Felemelő érzés hall­gatni a tapsokat. — Előttünk formálódik a produkció széppé. Mi is része­sei vagyunk. Gazdagabb lett az életünk, kevesebb időt lötyö­günk el. Nagyobb a te­kintélyünk az osztályban. A tanulás is könnyebben megy. Kitűnő az egymás közötti kap­csolat. i Koncz Mária tanítónő, a Kék Duna táncegyüttesben az idő­sebb korosztályhoz tartozik. — Hogy miért csinálom? — ismétli. élgondolkodva a kér­dést. — Mert a színpadon rop­pant egymásrautaitak va­gyunk. Jó érzés sok barát kö­zött lenni. Érzem, hogy törőd­nek velem. Meg a siker ... S a tartalmas időtöltés, új ismere­tek szerzése. Gondolom, ennyi elég is indoklásul. Valóban bőven elég. S ez a lelkesedés biztosan sikert hoz a március 30-án rendezendő művészeti seregszemlén. ba jelentkeznek. Minden má­sodik gyermek napközi ottho­nos, közöttük egyre magasabb á hátrányos helyzetű, a veszé­lyeztetett és a cigány tanulók száma. Jónak mondható a pályavá­lasztási munka, igaz a tanulók egy részének nincs elképzelé­se a jövőjére vonatkozóan, más részüket szülei döntése befolyásolja. Az általános is­kolák létszámához .viszonyítva nagyon kicsi a két középfokú intézmény felvevőképessége. A város és körzete nyolc osz­tályt befejező tanulóinak csak a fele tud helyben tovább ta­nulni. Előnyben Kétségtelen, hogy a telepü­lés előnyös helyzetben van az oktatás lehetőségeit illetően. Az iskolák és az PMKK kap­csolata kitűnő, hatékony a kapcsolat a közművelődési és a közoktatási intézmények között. A tárgyi feltételekről szólva meg kell említeni a zsúfoltsá­got, amely különösen a Fel- szabadulás lakótelepi iskola kisdobosait, úttörőit sújtja. A pedagógusok munkája gondos. Az új tantervek köve­telményeit elsajátították. Nem következett be hanyatlás az oktatási eredményekben a ré­giről való átállás során. Több tanári munkaközösség műkö­dik a városban. Van ilyen testületé az igazgatóknak, a helyetteseknek, az * osztályfő­nököknek, az alsós tanítóknak és a szaktanároknak. Jék és rosszak Milyenek a gyermekeink? A többség szorgalmasan tanul, tisztelettudó. Azonban - egy nem elhanyagolható réteg' nemcsak a pedagógusokkal, hanem a szüleivel szemben is tiszteletlen. Rájuk jellemző, hogy elhanyagolják a tanu­lást, órán és szünetekben fe­gyelmezetlenek. Az okok kö­zül csokorra valót lehet so­rolni: a zsúfolt tantermeket, az egyes gyerekek mögött le­vő erősen eltérő családi hát­teret, a tanulás és a tudás társadalmi presztízsének csök­kenését, az úttörőmozgalom, az iskola, a család, az élet és az elmélet eltérő hatásait, az itt-ott tapasztalható nevelési következetlenséget. A felsorolt negatívumok el­lenére is tény, hogy az utóbbi öt évben fejlődött az alsófokú oktatás és nevelés színvonala. SZENTENDREI tc/Cmgp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A városi pártbizottság tárgyalta Ellentmondásos hatások a munkaközösségekben A vállalati gazdasági munkaközösségek működésének tapasz­talatairól első ízben 1983 októberében zajlott vita az MSZMP városi végrehajtó bizottságának ülésén. A testület akkor azt javasolta, hogy az illetékes pártalapszervczctek és a gazdaság- politikai munkabizottság foglalkozzon a vgmk-k működésének gazdasági, politikai hatásával. Az alapos elemzés most került a városi pártbizottság elé. A legfontosabb megállapításokat közreadjuk. Érdekeltség Talán legokosabb a végkövet­keztetéssel kezdeni. Eszerint a jelenlegi gazdasági környezet­ben a vállalatok számára a gazdasági munkaközösségek nélkülözhetetlenek. Az okok: a tervek teljesítése, a munkaerő megtartása, a kisebb fajlagos költségek, a túlórák csökken­tése, a gépek, berendezések jobb kihasználása, az önsze-r- vezés és intenzitás magasabb foka. A felsorolásból kétség­telenül az utolsó a legizgalma­sabb. Nevezetesen: miért van az, hogy a dolgozók megtálto­sodnak a gmk-ban? A válasz: a hajtóerő az egyéni érdekelt­ség. S vajon főmunkaidőben tartható-e ez a tempó? Nem, mondta a megkérdezett géemkázók fele. Igen, véli a ki- vülmaradottek 83 százaléka. S mi a néáet a jövedelemkü­lönbségekkel kapcsolatban? Mindenki jogosnak tartja, mert arányban áll' a végzett munkával, és, annak társadal­mi hasznosságával Megatívijntok Vizsgáljuk most a negatívu­mokat! Például azt, hogy az új szervezési és műszaki meg­oldásokat (újításokat) a meg­kérdezettek felének véleménye szerint nem adják tovább a nagyközösségnek hasznosítás­ra, hanem a maguk hatékony­ságát javítják azokkal. Előfor­dul továbbá, hogy összemosó­dik a napi, s az azt követő munkaidő. Olyasmiről is be­széltek a vizsgálatot végzők­nek, hogy előfordult: anyagi juttatás ellenében szerezhették meg a munkát vagy az anya­got A gazdasági mérleg után ér­demes rápillantani a vgmk-k Fivárcs fellegvárral Százesztendős műemlékvédelem Pone navata. Visegrád ró­mai kori neve. Része a limes­nek, erődítménnyel a Sibrik domb tetején. Romulus és Remus népének várát a tizedik század elején veszik használatba a magya­rok. Első megyeszékhelyünk, 1009-ben egyházi központ. A Sibrik dombon kiástak egy 11. századból való lakóházat, de a régészek két templomról is tudnak. Az egyik a díszes Tő- esperesi, a másik egyszerűbb, a községó. Visegrádon rabos­kodott Salamon király 1083- ban. Kétpontii település Mindezt azért írtuk le, hogy érzékeltessük: Szőke Mátyás múzeumigazgató és munkatársai gazdag történel­mi múltat vallathatnak. A szakemberek szerint óriá­si jelentőségűek az itteni ása­tások. Az említett díszes templom freskóiból mintegy 9 négyzetméter megmaradt. Eb­ből a korból ilyen falképek Közép-Európában nem lelhe­tők fel. Fontosabb azonban az, hogy a tizedik század eleji ispáni vár a Sibrik dombbal, a falu­val és a két templommal a korabeli vármegyeszékhely ti­pikus példája. Később ném épült be, most tárják fel, te­hát kutatható, szemléltethető. A területét a' Pilisi Állami Parkerdőgazdaság kezeli. Szentendre 1200-ban már a megyeszékhely, de a tatárjárás után ismét komoly szerepet kap Visegrád. Köztudott, hogy IV. Béla kővárak eme­lésével véli sikeresnek az úiabb támadás elhárítását. A fellegvár együtt épül Budával és a Nyulak szigeti -zárdával. Az alsóvarnak útelzáró sze­repet szánnak, hozzátartozik egy falu. A közepéről út vezet fel a hegynyeregre. Nagyma­rost is Visegrádról irányítják. Vagyis kialakul a kétparli település lehetősége, mint Bu­da és Pest esetében. Károly Róbert 1323-ban ideköltözik. A település a 14. században az ország fővárosa. Országos feladatok Megvan tehát a felleg- és alsóvár, a királyi palota, a fa­lu. Az utóbbi azóta beépült, az első kettő nem, tehát szin­tén kutatható; majd bemutat­ható. Vagyis a 11. századtól a 15-ig minden évszázadnak megtalálhatjuk az építészeti emlékeit. A/ leletányag már eddig is gazdag, pedig a ki­rályi palota kutatása 1958 óta áll. Visegrádnak nincs igazi múzeuma, holott országos fel­adatok megoldása hárul az itt dolgozó szakemberekre. Azt remélik, hogy a most készülő program pénzt biztosít egy megfelelő épület emeléséhez, mely alkalmas lenne a leletek bemutatására. Szőke Mátyás kollektívájának már vannak elképzelései arról, miként kell a régészeti anyagot a helyi (és országos) művelődéstörté­neti és közművelődési tevé­kenységben hasznosítani. Tárlat a toronyban Befejezésül tartozunk e te­lepülésnek azzal, hogy leír­juk: a korszerű műemlékvé­delem 1870-ben itt kezdődött, amikor Viktorin József helyi plébános kezdeményezésére rorfttalanították a fellegvárat és az alsóvárat. Helyreállítot­ták ez utóbbi lakótornyát, a Salamon-tornyot, amely Fe­renc József vadászkastélya­ként szolgált. Az évszázados műemlékvédelmi múltat a to­ronyban levő kiállítás mutat­ja be. működésének közéleti, társa­dalmi hatására. A napi 12—14 órát üzemben töltők aktivitása csökkent, a rendezvényeken hallgatóként jelennek meg, fi­zikailag fáradtak. Roppant jelentős a többlet­munka-vállalás hatása a csa­ládra. A gyermekek nevelése a házastársra, illetve a nagyszü­lőkre hárul. Növekszik a ve­szélyeztetett gyermekek szánja. Az együttlétek idejét a vgmk- tagok passzív pihenéssel töltik. Színvonaltartás Miért vállalják hát még­is az emberek a többlet- munkát? (Szentendrén és kör­zetében 68 ^söpört 842 taggal.) Az indok: az életszínvonal tar­tása. Ezen túl lakásszerzés, -felújítás, gépkocsi, színes tv, egyéb tartós fogyasztási eszkö­zök birtoklása a bevallott .cél. Az írást azzal kezdtük, hogy a vgmk-k jelenleg nélkülözhe­tetlenek. Ám az is igaz, hogy a gazdasági ességek problé­máit önmagukban képtelenek megoldani. Az ellentmondások feloldásának módjait pedig maguk az ellentmondások je­lölik ki. Kiállítással, vásárral Tavaszi napok A budapesti tavaszi feszti­válhoz kapcsolódva ezen a hét­végen is tovább folytatódik a szentendrei tavaszi napok ese­ménysorozata. Holnap este nyolc órakor a Nosztalgia kávéházban mutat­ja be önálló műsorát Császár Angéla. Szombaton és vasárnap a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kínál sok-sok látnivalót. A ki­rakodóvásáron a hagyomá­nyos kézműves termékekből; fazekasok, fafaragók, játékké­szítők, szövők, mézeskalácso- sok, kékfestők, hangszerkészí­tők, nemezeiők és rézművesek, illetve bőrösök munkáiból vá­logathatnak azok, akik nem sajnálják az időt, s kilátogat­nak a skanzenba. A kenyérsü­tés. vajköpülés, kovácsolás es mézesskalácssütés titkait ezút­tal akár el is leshetik, mint­hogy mindegyiket a gyakor­latban is bemutatják avatott mestereik. Lesz magyar őrzőkutya, azaz kuvasz- és komondor-bemuta­tó, a klasszikus muzsika hívei pedig betérhetnek a mándoki református templomba, ahol orgonamuzsikát hallhatnak. Délelőtt fél tizenegykor és ebéd után egy órakor a buda­pesti Görgő együttes mutatja be vásári komédiákból össze­állított műsorát. Fél háromkor, a Kalamajka együttes zenéjé­re táncházat rendeznek. Egy napra rá, vasárnap ugyanéd- ben az időben téltemetö, ta­vaszt köszöntő népszokásokat mutatnak be az igazi tavaszra váró gyerekeknek és felnőttek­nek. Aki pedig nem akar kisétál­ni vagy buszozni a Sztaravodá- ra. bent a városban is bőség­gel találhat magának látniva­lót: a megye képzőművészet­nek közös tárlatát a főtéri kép­tárban, a helyi iparművészek kiállítását és vásárát a PMKK- ban, vagy a népművészetek házában bemutatott régi fes­tett népi bútorokat nézheti meg. Mérlegzárás a SZÍSZ-ben­Nagy feladatok előtt gyasztókra áthárítani. A sza­bályozók változása 4 milliós eredménykiesést okozott. A mérleg pozitív serpenyőjében szerepel, hogy javult a mun­kafegyelem, felépült a tan­műhely a Kűzúzó utcai leendő központjukban, bővült a be­dolgozók köre. A szocialista brigádok versenyében 13 kol­lektíva vesz részt kétszáz tag­gal. Közülük a Lendület és a Vujicsics brigádok tagjai ép­pen a küdöttgyűlésen kapták meg az arany jelvényt, 11 dol­gozó, Herczog Gyuláné, Viboch Lajosné, Smidt Katalin. Szalai Bálintné, Szernicsek Károly, Vonsláger György né, Bogya Gerzsonné, Majnek Sándor, Dávid László, Vass Ferenc és Bergmann Edéné elnyerte a kiváló dolgozó címet. A KISZ kiveszi a részét a város közéletéből is. Öt év alatt négyszázezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek, a szocialista brigádok is­kolákat és óvodákat patronál­nak, játszótereket tartanak karban. Elnökválasztás Az idei tervek között első helyen szerepel a Kőzúzó ut­cai központi telephely tovább­építése, az üzemek dolgozói között az együttműködés javí­tása, a 100 milliós árbevétel, all milliós tiszta nyereség és a 9,1 százalékos bérfejlesztés teljesítése. A konfekció- és bőrdíszműgyártásban továbhra is élénken figyelnek a divat változásaira. A tagság a küldöttgyűlésen ismét Szabó Lászlót válasz­totta elnöknek. Az oldalt irta: Vi csőt ka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes 2 A Szentendrei Ipari Szö- ^ vetkezet 310 dolgozója mi- £ nap tartotta mérlcgzáró cs í tisztújító küldöttgyűlését. í Szabó László cinök beszá­ll mólójában chhondta, hogy ^ tavaly az árbevételük 98, a í nyereségük 9 millió forint í volt. A mfíanyagüzem A szövetkezetnek négy te­lephelye van, Szentendrén, Pilisszántón, Dunabogdány- ban és Császár községben, Komárom megyében. A női konfekcióüzemben dolgoznak a legtöbben. A 100 asszony és leány 26 millió forint értékű árut készített, ennek több mint harmada Nyugat-Német- országban talált vevőre. A bőrdíszművesek főként hazai piacra dolgoztak, kazetta- és autóstáskákat, kézi eszközöket gyártottak. Ezzel 16 milliót gyűjtöttek a közösnek. Mind termelési értékre, mind nye­reségre a műanyagüzem ter­melése a legnagyobb. Koope­rálnak a PEMÜ-vel, síkfóliát, zsákokat, zacskókat állítanak elő. Az utóbbi esztendőkben ezt a tevékenységet fejlesztet­ték a legdinamikusabban a SZISZ-ben. Létrehoztak egy gazdasági társaságot is egy budapesti szövetkezettel, s a dunabogdányi Üttörő Tsz-szel. ötvenmillió forintos árbevé­telre tettek szert az elmúlt évben. Vasipari üzemükben szerkezeteket gyártanak és fé­met forgácsolnak. Itt 10 mil­liót „kalapáltak” össze. Patronálnak Szabó Lajos elnök a sikerek mellett a gondokról is beszélt. Tavaly nehézségeket okózott az alapanyag-ellátás, mind a konfekciósok, mind a mű- anyaggyártók szenvedtek a zavartól. Drágább lett a kelme, az árakat nem lehetett a fo-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom