Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-28 / 73. szám

1385. MÁRCIUS 28.. CSÜTÖRTÖK 5 PEST MEGYE! HÍRLAP lfoxMÍC$£oxnfr rn MSZ^ß JUH, kongresszus# (Folytatás a 4. oldalról.) . új lakások zömébe fiatalok költöz­tek, a gyermekes fiatal családok har­madának még sincs önálló lakása. Ma az otthonhoz jutás esélye első­sorban a szülők anyaga viszonyaitól függ. Am sokan vannak, akik erre egyáltalán nem. számíthatnak. Az állami szervek nem nézik tét­lenül a helyzetet. A tanácsok ország­szerte növekvő mértékben segítik, az otthonteremtőket. Ezek enyhítik a gondokat, de nem tévesztendők ösz- sze a hosszú távú megoldással. A határozattervezet is követel­ményként fogalmazza meg egy ará­nyosabb támogatási és hitelezési rendszer kialakítását. Ügy véljük, kulcskérdés az építési árak növeke­désének megfékezése. Így lehet csak esély arra, hogy a fiatal családok reális erőfeszítéssel belátható időn belül lakáshoz jussanak. Az egyedi támogatás elveiről is ér­demes gondolkodni. Aki jobban dol­gozik, és ezért többet keres, ne ke­rüljön hátrányosabb helyzetbe, mint alá maga okozója rossz helyzetének. A KISZ-ben régi hagyomány, hogy tavasszal forradalmár elődeinkre emlékezünk. A nemzeti múlt ismere­te nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meggyőződhessünk: szocialista társa­C@na©Kfgy«ipi szervesők Néhány esztendeje történt a Ce­ment- és Mészművek váci gyárában: a reggeli műszakba érkezőket furcsa kép fogadta a zsáküzemöeii, hiszen itt is, ott is kamerák voltak felsze­relve. Hamarosan kiderült, hogy a mindent látó masinákat az üzem- és munkaszervezők helyezték ei, s egy korszerű — a szaknyelven multimo- mentnek nevezett — eljárással elemez­ték az egész gyártási folyamatot. Az eredmény: a létszámcsökkentés és né­hány berendezés áthelyezése révén jelentősen nőtt a termelékenység. Persze, ez csak egy kis lépés volt. A DCM-ben azóta is presztízse van a szervezőknek, akik kis létszámú cso­portjuk ellenére nagy aktivitással végzik munkájukat. Minden támoga­tást megkapnak a gazdasági vezetés­től is, hiszen a váciak már korábban felismerték, hogy a termelékenység növelése nem szavak kérdése! Tettek­re van szükség, s a jövőben még in­kább a cselekvésé kell hogy legyen az elsőbbség — ezt fogalmazta meg a most folyó pártkongresszus vitája is. Adódik a kérdés: hogyan léphetünk ezen a téren a jelenleginél gyorsab­ban előre? Hadd feleljünk a cement­gyáriak példájával: náluk nemcsak a szervezők tekintik fontosnak a saját munkájukat, hanem így vannak ez­zel az osztályok, az üzemek dolgozói is. Gyakran jelentkeznek gondjaik­kal, úgy, mint legutóbb a mészüzem vezetői, akik arról panaszkodtak, hogy Időnként elviselhetetlenül nagy náluk a teherautók forgalma, ez torlódási okoz, s akadályozza a munkát. A szakemberek végül is a szállítmányok fogadásának átszervezésével nemcsak az üzemieken segítettek, hanem évi százezer forintot is megtakarítottak. Persze, nem állítják, hogy már min­dent megtettek, s tudják azt is, ho­gyan tovább. Szeretnék például a szervezők létszámát növelni. S nem ártana elgondolkodniuk, hogyan ala­kíthatnának ki a csoportokban még hatékonyabb érdekeltségi rendszert. F. Z. kongresszusi központ előcsarnoká­ban. Nagy kör alakult, ott volt Roz- gonyi Ernőné dr., a szentendrei vá­rosi pártbizottság első titkára, Ha­lász József, a Csepel Autógyár párt- bizottságának titkára, Babosán Jó­zsef, a nagykátai, Bállá János, a ceglédi, Herczenik Gyula, a gödöl­lői, Maczkó József, a ráckevei, Ádo- ri Károly a dabasi, Pásztor István, a nagykőrösi, Nagy Józsefné, a szi- getszentmiklósd, Méray Tibor, az érdi, dr. Szászik Károly, a momori pártbizottság első titkára. De részt vett a beszélgetésen Nagy Sándor- né, a megyei pártbizottság titkára is. Kitágult a széles csarnok fala, hirtelen bevonult az egész élet, mindaz, ami e területek felelős tisztségviselőit és környezetüket iz­gatja. Ismét szóba- került, amiről Krasz- nai Lajos is beszélt felszólalásában, a pártegységgel, a pártmunkával kapcsolatban az, hogy a terület- és településfejlesztésben relatíve hát­rányosabb helyzetben van Pest me­gye. Befolyásolja valóban a köz­hangulatot a tömeges ingázás, s ez­zel kapcsolatban a rossz közleke­dési feltétel. Az agglomeráció nép­sűrűsége, az ezzel összefüggő súlyos lakás-kérdés. Magas a kis nyugdíj- jai rendelkezők száma ... így fejezte ezt ki a megye első -titkára, s a gondolat a beszélgetések során gyakran visszatér: „Ilyen összetett, feszültséggel terhes a kö­zege és a feltétele a mi politikai munkánknak. Azért hangsúlyozom 6. Romanov a Videotonban, L. Ciobanu Dunavarsánfban Kádár János dedikálja könyvéi Nemes Zsigmond pannonhalmi nagyközségi pártbi­zottsági titkárnak dalműnk létrejötte, eredményei a nemzet haladó hagyományaira épül­nek. A továbbiakban hangsúlyozta: munkáváí, elkötelezettséggel segít­jük a békeszerető erők közös fellé­pését a pusztulás veszélyével szem­ben. E gondolatok jegyében ünnepel­jük hazánk felszabadulásának 40. évfordulóját, s készülünk a XII. Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozóra. A moszkvai VIT nagy alkalom, hogy tovább erősítsük ifjúságunk interna­cionalizmusát, szóljunk építőmun­kánk eredményeiről, elmélyítsük ba­rátságunkat mindazokkal, akik a bé­két, a szabadságot, a társadalmi ha­ladást hirdetik. Az eltelt öt esztendőben a XII. kongresszus útmutatása szerint moz­gósítottuk tagságunkat a tanulásban, a szocialista építőmunkában és a ha­za védelmében való helytállásra, fe­lelős magatartásra. Ezekhez a tar­talmas. célokhoz igyekeztünk színes, sokrétű, vonzó formákat találni. Né­hány a legkedveltebbek közül: szen­vedélyes, őszinte viták folynak a mar­xista diákakadémiákon, megalakul­tak, s népszerűvé váltak a békeklu­bok. nemcsak szót emel-tünk a ve­szélyeztetettekért, de velük együtt kezdtük el több nevelőotthon felújí­tását, a termelés gondjain enyhíte­nek a minőségi körök. A társadalom, nagy kérdései mel­lett több energiát kell fordítanunk a munkahelyre, az iskolák, s az itt működő KISZ-szervezetek gondjai­ra. Szilárd, összetartó közösségek kellenek. Így válhat a KISZ igazi, közéleti, politikai iskolává. Az a tény, hogy a párt tagjainak, vezetőinek nagy része a KISZ-ben tanult meg szervezni, vitatkozni, politizálni, önmagában is -minősíti munkánkat. De egyben felelőssé­günkre is figyelmeztet: az alkalmas fiatalok párttaggá nevelése, az után­pótlás biztosítása a mi gondunk is. A kor követelményét önmagunk­nak így fogalmazzuk meg: a K1SZ- nek is többet kell tennie azért, hogy a fiatalok szűkebb, tágabb környe­zetüknek közvetlen formálóivá vál­hassanak. Szövetségünk taglétszáma az utóbbi években tovább nőtt. 900 ezer fölé ezt — mondotta Krasznai Lajos —, mart a mai viszonyok között a pártegység megtartásának, erősíté­sének mindinkább fontos elemévé válik a politika differenciálókq- pességének javítása, országos és helyi méretekben és kérdésekben egyaránt. Hogy a párttagság a po­litika melletti kiállása során — ha lehetséges — ne korüljön szembe saját környezete nélkülözhetetlen szükségleteivel, a munkahelyi és a lakóhelyi közösségek elfogadható értékeivel”. S emlegetik Gáspár Sándor mér­téktartó szavait, meggyőző érvelé­sét, nagy hatást váltott ki,,amit a szakszervezeti mozgalom fejlődésé­ről fejtegetett. Az útkeresés, a dol­gok mindig újragondolása, ami oly­annyira jellemző napjainkra, érvé­nyes a szakszervezeti mozgalomra is. Vissza-vissizatér Martinovics Ti­bor neve is a beszélgetések során. Tegnap reggel még a rádió is nyi­latkoztatta életéről-terveiről, s a küldöttek sora hivatkozik felszóla­lására. mármint arra: legyen be­csülete a munkának, mert az a megújulás alapvető hordozója. Nem először hangzott el a kong­resszus kezdete óta, hogy nyílt a légkör, hogy felkészültek a küldöt­tek, hogy kertelés, szépítés nélkül a lényegről beszélnek. Persze nem ár­tana — mondották többen is —, ha a gazdasági kérdéseket a pártmun­ka oldaláról közelítenék. S néme­lyik felszólaló az ország asztalára teszi saját gondjait —, pedig ott­honában kellene megoldást találnia a kibontakozásra. Persze hogy nem ez a jellemző, de senkiinek nem sza­badna csak szűk területe eredmé­nyeit vagy bajait kiragadva az egészbőd tálalni. Van, aki így fogalmaz: nem is annyira bírálnak a hozzászólók, miint inkább idevetítik magát az életet. Hiszen- a városi vagy a vá­rosi jogú pártértekezleteken, ké­sőbb a megyei pártértekezleten is szóról szóra ezek a témák hangzot­tak el, más-más megközelítésből és a példák voltak csak mások. Nem más ez, mint a politika egysége, meg a párttagság kiállása, a biza­lom és a pártegység jele. Talán le­hetett volna itt is konkrétabb' a bí­rálat, személyre, intézményre szó- lóbb — vélték egyesek. Ma nem is lenne vita a vita, ha fel nem emlegetnénk a fő munka­idő és a vállalati gazdasági munka­közösségek ellentmondását. Helye­sen boncolgatva: a fő munkaidőben kell biztosítaná a jobb és a több termelést, a szervezettebb munkát és ott keld jobban megfizetni a teljesítményt. Hiba lenne azonban, hogy azoka-t a gmk-kat is megszün­tessék. amelyek jól töltik be szere­püket és kiegészítik, segítik a gyár, az üzem munkáját. Különben Ha­vasi Ferenc is így fogalmazta meg felszólalásában, S az is igaz, nem mindig a gmk az oka, ha valaki visszavonul a közélettől. Azelőtt is fusiztak, építkeztek, futottak a kü­lön kereset után — nem olyan sok vállalati munkaközösség működik, (Folytatás az 1. oldalról.) gatás végén elhelyezték a kegyelet virágait a csúcsoshegyi szovjet hősi emlékműnél. , ★ Tegnap délután a dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetbe látoga­tott az MSZMP XIII. kongresszusán részt vevő román delegáció. A Lina Ciobanu, az RKP KB politikai végre­hajtó bizottságának tagja, a Szakszer­vezetek Központi Tanácsának elnöke által vezetett küldöttséget, amely­nek tagja Pavel Aron, a KB tagja, az RKP Arad megyei Bizottságának első titkára, Nicolae Mihai, a KB póttagja, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Nicolae Veres, Románia budapesti nagykö­vete, elkísérte őszi István, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. A vendégeket a szövet­kezet központjában dr. Kocsis Péter, a Pest megyei pártbizottság osztály- vezetője, valamint dr. Tresser Pál, a közös gazdaság elnöke köszöntötte. Ezt követően dr. Tresser Pál, va­lamint Kovács Antal, a szövetkezet pártbizottságának .titkára és Erdősi Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára tájékoztatta a román ven­emelkedett Tagságunknak több mint fele fiatal dolgozó. Erőfeszítéseink nyomán több fizikai dolgozó talált utat a KISZ-szervezetékb-e. Mindent meg kell tennünk azért, hogy sza­vunk, befolyásunk is ehhez mérten erősödjék. Egy időben kell szólnunk diákhoz, ifjúmunkáshoz, mezőgazdaságban dolgozó fiatalhoz, értelmiségiekhez — több korosztályhoz. Ez más és más hangsúlyt, érvet, módszert kíván. — A KISZ a jövőben is a magyar ifjúság egységes politikai tömeg­szervezete. Hatékonyabb működésé­hez a különböző rétegekben és kor­osztályokban javítani kell munkán­kat. Bátran kell változtatnunk. Ter­veink kidolgozása megkezdődött. El­gondolásainkat a párt Központi Bi­zottsága elé fogjuk terjeszteni. Az már ma is nyilvánvaló, hogy a sokrétű elvárásnak, igénynek csak -úgy tudunk megfelelni, ha az ifjú­sági munka nem marad a KISZ' mo­nopóliuma. Támogatjuk, hogy , a szakszervezetek, a népfront, az MTESZ, az MHSZ, a sportmozgalom fiataloknak szóló klubokat, egyesü­leteket, programokat szervezzen. Magyarországon a kommunista párttal csaknem egyidőben született a kommunista ifjúsági mozgalom. Ez a számunkra kötelezettséget és elhivatottságot jelentő tény — máig ható üzenet. Amikor elfogadásra mint amennyit hivatkoznak rá, ha a passzivitás okát fürkészik. A zt is meg kellene vizsgálni: vonizó-e a közélet fóruma, mindig érdekesek-e a programok, az előadások. Nem sok-e az érte­kezlet, az üresjárat? Erősíteni kel­lene a mozgalmi jelleget, többször kimenni az emberek közé, értekez­let helyett párbeszédbe elegyedni, személyes véleményekkel ütközni, érvelni, meggyőzni, vagy éppen korrigálni saját véleményünket. Ne meglévő határozatokat vitassunk közösségekkel, a döntés előkészíté­sénél kérjük javaslataikat. Csodák nincsenek — fogalmazták meg a beszélgetők, rajtunk múlik, milyen lesz a jövőnk. A kongresz- szusi vita alapján jó határozat szü­lessen, hogy valóban javuljon éle­tünk, életkörülményünk. Persze a.z is elsősorban a kongresszusi kül­döttek dolga, hogy a határozat ne maradjon papíron: a végrehajtásnál is ott kell lenni teljes szellemi erő­vel, akarattal. Senki zsebében nincs a Nemzeti Bank hozománya, kevés a pénzünk, s mégis, kevés pénzünk­kel, ha. jól bánunk, többre kell jut­nunk. Mi minden hangzott el korán reg­gel a kongresszus igazi vitája előtt. Mielőtt mindenki elfoglalta volna a helyét, és a kongresszusi elnök be nem jelenti, ki következik felszó­lalásra. S tudom, e perctől fogal­mazódnak a résztvevőkben az újabb témák, amelyekről jó lesz ebéd köz­ben, vacsora után e jó közösségben újra beszélni. Sági Ágnes dégeket az 1949-ben alakult ter­melőszövetkezet múltjáról és jelené­ről. A szövetkezet elnöke részletesen szólt a szarvasmarhatartás és a tej­termelés eredményeiről, a nyúl telep jelentőségéről, valamint a növény- termesztés és a háztáji gazdaságok szerepéről, végül az Ipari tevékeny­séget elemezte. Mint mondotta, a hat községet összefogó közös gazda­ság legutóbb 1,8 milliárd forint ter­melési értéket produkált. Jelentős a nyúlhúsexport. a tejtermelés évi szintje meghaladja a 6 millió litert. Mivel a szövetkezet a főváros szom­szédságában gazdálkodik, jelentős szerepet vállal Budapest hús-, tej- és zöldségellátásából is. Az elnök beszámolóját nagy ér­deklődés kísérte. Több kérdést tettek fel a delegáció tagjai a taksonyi üszőnevelőben, majd a dunavarsá­nyi Holstein-friz tejtermelő telepen. A vendégek megtekintették a ned- veskukorica-tároló és -feldolgozó üzemet, majd ellátogattak a nyúlte- nyésztő és hizlálótelepre is. A látogatás a késő délutáni órák­ban baráti beszélgetéssel fejeződött be. Cs. J. ajánlom a Központi Bizottság beszá­molóját és a határozattervezetet, egyben a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a magyar fiatalok nevében , kemény munkát, tisztességes helyt­állást, a következő őt év program­jának végrehajtásában felelős rész­vételt ígérek. ★ Lapzárta után tegnap is egyre ér­keztek szerkesztőségünk telexén a kongresszusi hozzászólásokról a tudó­sítások. Ezek részletes ismertetésé­re — a késői időpont miatt — már nem vállalkozhattunk. Tegnap kapott szót Kapolyi Lász­ló ipari miniszter, dr. Iliéi György, a szombathelyi Markusovszky Kór­ház és Rendélőintézet osztályvezető főorvosa, főigazgató-helyettes, Vas megye küldötte. Menus Ferencné, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek dróthúzó csoportvezetője, a nagy- vállalat küldötte, Kiss József, az Alba Regia Állami Építőipari Vál­lalat Állami-díjas vezérigazgatója, Fejér megye küldötte, Rajki Sándor- né, a Gagarin Hőerőmű pártbizott­ságának titkára, Heves megye kül­dötte. Ezt követően kisdobosok és úttörők köszöntötték a kongresszus résztvevőit, átadva a magyar kom­munisták képviselőinek a meghí­vást: lakóhelyük úttörőcsapata vár­ja beszélgetésre a küldötteket. Ez­után szólalt fel Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezér- igazgatója, Tolna megye küldötte, Juhász Ildikó, a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Főiskola hallgatója, Szabolcs-Szatmár me­gye küldötte és Gyurity József, a hercegszántói községi pártvezetőség titkára, Bács-Kiskun megye kül­dötte. Tatai Ilona, a Taurus Gumi­ipari Vállalat vezérigazgatója, Buda­pest küldötte, Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke, Nóg- rád megye küldötte és Postás Sán­dor, a debreceni városi pártbizott­ság első titkára, Hajdú-Bihar megye küldötte. Végül a soros elnök bejelentette: összesen 199-en jelentkeztek felszó­lalásra. A szerdai tanácskozás végéig, a központi előadókkal együtt 53-an kaphattak erre lehetőséget. Javasol­ta, hogy mindazok, akik jelentkez­tek, de nem kaptak szót, felszólalá­sukat írásban juttassák el a kong­resszus titkárságához, s azokat csa­tolni fogják a kongresszus jegyző­könyvéhez. Az elnökség javaslatát a kongresz- szus küldöttei egyhahgúlag elfogad­ták. Ezzel az MSZMP XII. kongresz- szusának harmadik munkanapja — amelyen Fock Jenő, Duschek Lajos- né, Takács István és Berend T. Iván elnökölt — véget ért; a küldöttek be­fejezték a vitát a Központi Bizottság beszámolójáról, a Központi Ellenőr­ző Bizottság jelentéséről, valamint az ezekhez kapcsolódó szóbeli kiegé­szítésekről. A tanácskozás ’csütörtökön reggel a szerkesztő bizottság jelentésének előterjesztésével folytatódik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom