Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-27 / 72. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM 1985. MÁRCIUS 27., SZERDA Gyenge a felvásárlás Fogynak a csemői tanyai boltok Csak engedéllyel A madártömés ceglédi tudása Hétpecsétes titka van Az első csemői lakos, akivel még odafelé a buszon beszél­gettem, nem véletlenül foglal­kozott olyan élénken a falu kereskedelmi ellátottságának hiányosságaival, öt és külte­rületi szomszédait súlyosan érintette a kisbolt bezárása. Emiatt, idős kora ellenre, sok­sok kilométert kell gyalogolnia a belterületi ABC-ig, vagy buszra szállnia. De ha már úgyis járműre ült, miért ne ment volna be Ceglédre, ahol több nagy üzlet és áruház kö­zött válogathatott? Az utazás viszont külön pénzbe, fárad­ságba, időbe kerül. • — Bizony, nem kis gondunk a község kereskedelmét egye­dül uraló Dél-Pest megyei Áfész központosító törekvése. Ugyanis az áfész be akarja zárni a külterületi kisboltok egy részét, ahová a lakosság nagyobbik — és idősebbik — fele jár vásárolni a tanyavi-, lúgban. Mi kapálózunk a gaz- daságtalanság miatti bezárások ellen, mert nem mindegyikkel értünk egyet. Ugyanakkor azt is tudtuk, hogy a kisboltok már régen nem felelnek meg a követelményeknek, a lakosság gyorsan növekvő igényeinek. Ezért is vált szükségessé eb­ben az ötéves tervben Csemő első ABC-áruházának megépí­tése. Fellélegeztünk, s büszkék is vagyunk rá, mert ma már nem mi vagyunk a legrosszabb helyen e téren — vette át a buszon elindított téma fonalát Csemő tanácselnöke, Boda Já­nos; De gyorsan hozzáfűzte, hogy azért még korántsem le­hetnek elégedettek, mert az áfész monopolhelyzetben van. Mégpedig a községi vezetés korábbi hibájából, amikor egy adott területnek egy gazdát kí­vántak a kereskedelemben. Vagyis kizárták a versenyt, A legtöbbünknek fogalma sincs, miféle gyógyír való romlás ellen. Bizonytalanko­dunk, hogy egyáltalán van-e ilyen. S ha valaki érvényes válasszal kíván visszatérni, reményét leggyakrabban a so­kat faggatott, ám kevéssé is­mert tanyavilágba, tanyai lét­be veti. Igen, valahol ott kell rejtőznie a válasznak, abban a tartományban, amelynek történetét írások sora őrzi, s melynek jövendőjéről na­gyobb tévedések nélkül jósol­hatunk. A ceglédi pártszékházban közszemlére tett fényképeit sorra véve, Kudelich Lajos is a romlás szembetűnő (ezért csalóka) tárgyai és élőlényei között igyekszik tájékozódni. Exponálva kérdez, főképp ar­ra kíváncsi, lehet-e együtt élni (ha igen, miként) az el­múlással, s hogy túlélhető-e. ö is a gyógyírt fürkészi, csak éppen így fogalmaz. Mondjam, hogy nem lel vá­laszra? Azokkal a kivételes szépségű fotográfiákkal sem­miképp, amelyek készítésekor bár tudta jól a kérdést, még­sem mondta ki. Mintegy őriz­kedve a beavatkozástól. Kö­zülük A kalapos poszterre kívánkozik. Aztán néhány fel­vétel többre is érdemes ennél, jóllehet határozott válasz hí­ján, csupán sejtet valamit. Mert igazat mutatnak a szinte földbe ásott öregasszony üres tenyerei, a hámló vakolatú, kidűlt-bedűlt falak, az aszály szíttá vízmeder repedései és az egyéb tünetleíró részletek, ami károsnak bizonyult! Ép­pen ezért adott a tanács ma­gánkereskedőknek üzletnyitási engedélyt. Azóta a divatárubolt besegít iskolaruházattal, rövid- és kö­töttáruval a gyerekek öltözte­tésébe. Ugyanígy versenytárs nélkül van az áfész a vendég­látóiparban, a két kocsmából és 2 bisztróból hármat ők üze­meltetnek. A negyedik ven­déglátó egység magánüzlet, amely remélhetőleg jó kon­kurenciát teremt majd. Per­sze, az igazi az lenne, ha más vállalat is nyitna boltot a köz­ségben. A kistermelők sem tudnak érdemlegesen besegíteni a la­kosság ellátásába. Boda János az érem mindkét oldalát igen jól megvilágította: — A csemőieknek nagy számban munkát adó Novem­ber 7. Termelőszövetkezet a mostani tervidőszak alatt fej­lett háztáji gazdálkodást ho­zott létre, s azt főágazati rend­szerben működteti. Ez a ház­táji gazdálkodás elsősorban a sertéstenyésztés hagyományai­ra épült, de már szarvasmar­hával is egyre többen kezde­nek foglalkozni. A téesz be­szerzi az alapanyagot, takar­mányt, legelőt mér ki és felvá­sárol, s még a tejet is begyűjti, szállítja a tejipari vállalatok­hoz. Eddig rendben is volna, csakhogy az áfész felvásárlási tevékenysége nem kielégítő. Az áfész csak annyit vásárol­hat fel, amennyit értékesíteni is tud csatornáin keresztül, s amikor azok bedugulnak, már nem tart igényt több termel- vényre. így áll elő az a szomo­rú helyzet, hogy amíg a Jász­ságban sóvárognak egy szem almáért, addig Csemőben má­zsaszámra etetik meg a házak­de üzenetet csak azoknak az embereknek a tekintete köz­vetít, akik póztalanul, nem zökkenve ki a mindennapok­ból a fotó kedvéért, néznek szembe a kamerával. Akikben a foszladozó kör­nyezet nem hatalmasodott el, s akként vállalták a sorsukat, amint adatott. Az ez van alap­helyzetében lehetséges mo­sollyal vagy kézlegyintéssel, a törpék a töprengésükkel, a nyomorban tengődök a nyo­morukkal. A kilencgyerekes család néhány hétköznapi pil­lanatát rögzítő felvételek is attól válnak a tárlat legsike­rültebb darabjaivá, hogy pő­rén, szinte eszköztelenül ké­pesek a körülmények töret­len vállalásáról meggyőzően beszélni. S a Portré sem má­sért kimagasló munka, hanem mert az ép lelkű túlélőt és annak hanyatló portáját egyetlen kompozícióba zárja. Föltehetően téma- és tár­latzáró megjegyzésnek szánta Kudelich azt a fotót, ami egyébként a kiállítást jelző plakáton is megjelenik. Rajta kihajigált lomok, ócskaságok szemétdombján kétéves forma gyerkőc ácsorog tétován. A fénykép nem kavar föl, nem tesz indulatossá, jószerével nem is akar túlmutatni ön­magán. Ilyen is van. Ennyi az egész. Pont a sor végén. Nos hát: akad-e szer romlás ellen? Kudelich Lajos azt mondja, vállalni kell, amit ők vállalnak. Ezért fényképez. Y. S. nál a malacokkal! Nem értjük, hogy ezt a piaci lehetőséget miért nem használja ki az áfész, segítve ezzel a kisterme­lőket? Mert a zöldség- és gyümölcs- termelési kedv erősen meg­csappant a községben. Pedig a tanács nem véletlenül par­cellázott ki 50 hektár nagyüze­mi módon nem művelhető te­rületet hétvégi teleknek. Több mint 300 bérlőnk van, akik tartós használatba vették ki a telket, zömmel ceglédiek, s a lehető legszélesebb társadalmi rétegeket képviselik: munká­sok, hivatalnokok, katonák, rendőrök. © — Ennek a kiskertgazdálko­dásnak is nagy hagyománya van Csemőn, hiszen korábban a ceglédi vasutasok majd’ mindegyikének volt egy fél hold szőlője. De manapság a belterületeken is legalább 300 négyszögöles telkeket parcel­lázunk, nem minden célzatos­ság nélkül. Mert jóformán mindegy, hogy ki, milyen drá­gán termeli meg magának n zöldséget, gyümölcsöt, paradi­csomot, paprikát, burgonvát (hogy a legfontosabbakat em­lítsem), az a lényeg, hogy eny­hítenek a piac terhelésén, s így több marad annak, aki nem gazdálkodik odahaza — fej­tette ki véleményét Boda Já­nos tanácselnök. Aszódi László Antal Zsibvásár a zsibongóban A ceglédi Április 4. Közgaz­dasági Szakközépiskola ezek­ben a napokban tartja jubileu­mi KISZ-hetét a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából. Az eddig lezajlott programok között szerepelt sok játékos elemmel tarkított sportprog­ram, zenehallgatás, külön mű­sort állított össze az iskolará­dió, kiállítás nyílt a fotó­szakkör tagjainak felvételeiből. Zsibvásárt tartottak a zsibon­góban, vöröskeresztes vetél­kedő volt. A továbbiakban vendégül látják Nagy Bandó András humoristát, összemé­rik tudásukat az ifjú közgaz­dászjelöltek, meghallgatják Oltványi Tamás politikai elő­adását, fordított napot rendez­nek sok bolondozással, s így folytatódik ez sok hasznos és vidám foglalatossággal egé­szen a tavaszi iskolai szünet kezdetéig. A téli időjárás nagyon pró­bára tette a szegény madara­kat. A hó befödte a le­hetséges élelmet a mezőn, er­dőben egyaránt. Régen lehe­tett annyi sovány, ösztövér mezei nyulat látni, mint ezen a télen. Ahol a gazdák elha­nyagolták a fiatal fákat, és nem kötözték be a törzseket, ott megnézhetik, mi maradt a gyömölcsösből. Alaposan le- kérgezték, lerágták, pusztítot­ták a tapsifülesek, saját életü­ket mentve, ezt ették. A madarat próbára tevő idő abban is megmutatkozott, hogy az elmúlt években együttesen nem pusztult el annyi madár ezen a vidéken, mint most ja­nuár-február folyamán. Érde­kes jelnek számít — legalábbis a beérkezett engedélyezések arra utalnak —, hogy a fácá­nok is nehezen tűrték az apró magvak hiányát. Például Mo- nor—Pilis környékén a moz­donyok számos fácánt elütöt­tek, s az éhes ragadozó mada­rak, leginkább az ölyvek fa­lánkul nekiestek a táplálékot jelentő elhullott madaraknak. Az ölyvek némelyike annyira önfeledten falatozott, hogy a vonatnak csapódva pusztult el. Szigorú szabályok A természetvédelmi törvény kiadása óita komoly szankciók birtokában szigorúan igyekez­nek a hatóságok betartatni az előírásokat, amelyek a védett állatok elejtésére és befogá­sára vonatkoznak. Sajnos, esetenként ravasz próbálkozások történnek, de ma már igazán ritka esetnek számít a rendbontás. Szeren­csére, ezt megelőzni van ko­moly segítő városunkban: Szi­lágyi Illésnek hívják. Nyugdí­jas, madártömő kisiparos, na­gyon komolyan veszi az elő­írásokat. Csak engedély birto­kában hozott madár vagy ép­pen négylábú állat tömését hajlandó elvégezni. Érdeke ne­ki is, mert a törvény szigora mindenkire egyformán érvé­nyes. Ha valaki elhullott jószágot talál s szeretné kitömetni, akkor annak rendje-módja van. A következő helyeket kell felkeresnie: először is látlele­tet készíttetni az állatkórház­ban, majd a Madártani Egye­sület és a természetvédelmi hatóság képviseletében jelen sorok írója végleges véle­ményt készít számára. (Fellel­hető a Szolnoki út 52. szám alatt, telefon 10-597.) Az irat­tal már csak láttamozás miatt szükséges a tanácshoz azután elmenni, mert szükség van ar­ra, hogy az egyes munkapél­dányoknak „nyoma” legyen. Tcllas, bundás Hogyan alakul a leadott ál­lat sorsa a preparálóműhely­ben? Először finom mozdula­tokkal megnyúzza a mester, az agyat hasonló módon emeli ki Illés bácsi, mint ahogy az egyiptomi balzsamozók tették: a szemgödrön keresztül. A preparálóoldatok összetételét hétpecsétes titokként őrzi, minden fajhoz, minden bőrhöz másféle keverék szükséges. A tokos, túl idős és piszkos toll vagy bunda nem jó. 24 órás kezelés után szárítás kö­vetkezik, majd a kiemelt test­ről forma készül. Formázni kell a fejet, a lábakat, nem romló, stabil anyagokból; af­rikból vagy fagyapotból. Vat­ta, gipsz vagy fűrészpor kerül az egyes helyekre. Ha jól sike­rült a forma vétel, a vissza­helyezett tolipompa vagy bun­da szépen simul a formára. Meg a görény... A bőr végleges impregnálá- sa azért fontos, mert a finom vegyszerszemcsék körülbelül 30 fokos melegben tudnak ap­A megyei tanács vb-határo- zata alapján 1984 őszén a meghirdetett társadalmimun- ka-verseny keretében helyet kapott a kiszélesített köztisz­tasági mozgalom is. Ennek el­ső értékelését februárban vé­gezte el a Hazafias Népfront városi bizottsága mellett mű­ködő környezetvédelmi bizott­ság a helyszíni szemlék alap­ján. Olyan döntés született, hogy a felszabadulás 40. év­fordulója alkalmából külön oklevéllel jutalmazták meg azokat az egységeket, amelyek hosszú idő óta kiemelkedően nagy gondot fordítottak kör­nyezetük rendjére és tisztasá­gára. A leginkább elismerést érdemlőt egyszer adományo­zandó plakettel jutalmazzák meg. Mint lapunkban hírül ad­tuk, a városi tanács legutóbbi ülésén Fekete Antal tanácsel­nök ismertette a versenyben elért eredményeket és átadta az okleveleket, táblákat. Az 1984-ben a köztisztasági versenyben elért sikerei alap­ján a Miklosovifs ~Lászlo: gra­fikusművész által tervezett oklevelet kapta a Tiszta üzem, rendezett környezet kategó­riában a Lenin Tsz GT gépja­Egyszerű sokszorosítási el­járással készített térképváz­lat, rajta a ceglédi Öregszőlő egy részlete, pontosabban a Bajza utca, Téglagyár dűlő és az Összekötő út által határolt terület. Léniával meghúzott utcácskák, szépen formált tel­kek, rajtuk felirat jelzi: 4, 5, 6, 7, 8 lakás építhető fel, a porták méretétől függően. Jel­zik a házhelyek használatba­vételi összegét, így ki-ki kal­kulálhat, hogy fekvés, pénz és igény szerint hol építse fel családi otthonát. A beépítési tervhez füzet A Pest megyei Sporthivatal ebben az évben is megrende­zi a Megyénk körül megyünk körül hosszútávfutó akciót. A 400 kilométeres távot tíz nap alatt teljesítik a résztvevők, az a tíz hosszútávfutó, aki erre vállalkozott. Ceglédiekkel is találkozhatunk közöttük: Op- ra Istvánnal és Halápi Sán­dorral. Reméljük, az április 3-i célbaérkezés után nem úgy számolhatunk be a ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulóját ünneplő esemény, ről, hogy az a „tíz hosszútáv­futó magányossága” volt. Ugyanis a futás útvonalán tet­szőlegesen bárki bekapcsolód­hat és futhat kedvére és fel- készültségének megfelelően. A mezőny március 25-én rajtolt Százhalombattán, s két nappal később a ceglédi kör­zetbe ér. Azoknak, akik aktí­van részt kívánnak venni e rendkívüli eseményen, el­mondjuk, hogy március 27-én szerdán 9.30 órakor a 40-es főközlekedési úton Albertirsa, 10.05-kor Ccglédbercel határát jelző táblához érnek a futók, 11 órakor pedig már Ceglé­den, a benzinkútnál járnak. A rövid pihenő után a Sza­badság térről délután kettő­ró porként beivódni a bőrbe, a szőrszálak vagy tollpihék közé. A bűzös állatok, mint például a görény vagy a bú- b osbanka különleges módon készíthető ki, mert a végleges alak elnyerése előtt a külta- karót szagtalanítani kell, kü­lönben a kitömött állat ér­téktelen. Lőtt állat nem tömhető ki, mert arra nem szabad enge­délyt kiadni. Vigyázni kell fo-. gyó, értékes állatvilágunkra. A madártömő kisiparos a Tán­csics utcában fegyelmezett munkájával szintén a termé­szetet védi. Surányi Dezső vító üzeme, a Volán 20-os Vállalat Körösi úti telepe, az ÉVIG, a DÉMASZ, a PEVD1 Déli úti üzeme és a kenyér­gyár. A Tiszta intézmény, rendezett környezet címei ítélték a Kossuth Gimnázium­nak, a Pesti úti óvodának, a Magyar Nemzeti Bank fiókjá­nak. Tiszta, kulturált üzem rangra emelkedett a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat 70-es szá­mú ABC-áruháza. Hosszú idő óta kiemelke­dően tiszta cs kulturált kör­nyezetben dolgozó üzem a Lenin Tsz GT gépjavító üze­me (a Pesti úti egykori talaj­javító vállalat), amely a ver­senyt meghirdető szervektől Asszonyi Tamás szobrászmű­vész emlékplakettjét vehette át. Tiszta utca táblát helyez­hetnek el a Fáy András, a Mező és a Molnár utcában. Tiszta lépcsőház feliratot ka­pott a Felház utca 48., a Marx Károly _utca 2—4., a Kossuth ; Ferenc” ut cá 7—9 és a 38. szá­mú épület. Tiszta udvar, ren­des ház táblát 72 lakóépületre szögelhetnek fel ezekben a na­pokban. csatlakozik, amelyben együtt vannak az öregszőlő központ ajánlott lakásépítési tervei. Sorházak, láncházak formá­lódhatnak, padlás- és tetőtér­beépítéssel, ésszerű térkihasz­nálással. Tájékoztató ismerte­ti az OTP-hitel igénybevéte­lét, a különféle kedvezménye­két. Kérdőív is lapul a borí­tékban, amely a városi taná­csot juttatja hasznos informá­ciókhoz. A tanács minden vállalat­hoz, szövetkezethez, intéz­ményhez eljuttatta ezt a kül­deményt. kor rajtolnak tovább, Nagy­körös felé. Másnap 10.15-kor Törtei, 11.10 órakor Abony az úticél, mindkét időpont a köz­séghatárt mutató tábla eléré­sét jelzi. Csütörtökön Abony- ban lesz a déli pihenő, ahon­nan az ünnepséget követően délután fél négykor a tanács- háza elől indul a'mezőny to­vább. U. L. Fotótárlat, irodalmi est Március 27-én, szerdán az abonyi nagyközségi könyvtár­ban délután öt órakor kiállí­tás nyílik Apáti-Tóth Sándor fotóművész felvételeiből. Meg­nyitót mond Varga Sándor, a Pest megyei Hírlap munka­társa. Délután fél hatkor Gazda­godjatok és segítsetek címmel Böhm Edit előadóművész iro­dalmi műsora hangzik el, amelyben közreműködik Rév Tamás.-ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Gusztusos csemegesonkák Készülnek a húsvéti ünnepekre a Pcnomah ceglédi gyárában. Darabolt és kötözött füstölt comb, lapocka, tarja, csülök cs a hagyományos termékek, köztük parasztsonka kerül majd az üzletekbe. Vass Istvánná és Szokolai Istvánná mérlegeli a készáruraktárba szállítás előtt a kötözött sonkát. Apáti-Tóth Sándor {elvétele Gyógyír, romlás ellen Kilencen vagyunk, kérem Oklevél, plakett, tábla Rendezett környezetben Fészekrakok figyelmébe Megyénk körül megyünk körül ia érkeznek a futók

Next

/
Oldalképek
Tartalom