Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

Emberek, esetek a lakótelepen Minden petárda hatástalan... Mostanában gyakran kerül szóba a monori Pozsonyi úti leendő lakótelep első 64 la­kásának őszi átadása. Ilyen­kor nekem, már előre ün­neprontó módon, az is min­dig. eszembe jut, vajon az ottani lakók hogyan valósít­ják majd meg a békés egy­más mellett élést..,? Egyáltalán nem véletlen, hogy ez a gondolat előtolak­szik. Amióta az első, emele­tes, lakótömbök megépültek a Schönmann utcában, s azo­kat követte a többi — szer­kesztőségünknek mindig van­nak panaszos vendégei. Hány­szor, de hányszor csöngettem már be öldöklő viták okát ku­tatni egy-egy lakásbal S amióta én Is tömbházban élek, jócskán vannak magán- természetű tapasztalataim is, melyek szépen beilleszthetők a tán soha el nem fogyó sorba. Tegnap egy fiatalasszonnyal beszélgettem a szerkesztőség­ben. A tanács szabálysértési hatóságától jött, ott sem biz­tatták, én sem vigasztalhat­tam, pedig amit elmondott, az bizony elég lenne ahhoz, hogy valaki közbelépjen. De ki? És hogyan? Schönmann utcai az eset, ahol már lett volna idejük „összerázódni”, egymáshoz al­kalmazkodni a lakóknak — egyesek azonban erre aligha­nem alaptermészetüknél fog­va, képtelenek. Azt például ma már talán ki sem lehet­ne deríteni, hogy a panaszko­dó fiatalasszony és lakás­szomszédja miért is szüntet­te be a köszönő viszonyt. Tény viszont, hogy a szom­széd a hűvös, közömbös tá­volságtartással nem elégszik meg, bosszúját nap mint nap újratermeli. Rendszeresen szeméttel tömi tele panaszo­sunk levélszekrényét, olykor nedves kávézaccot önt bele, hogy a levelek barna lével szívják meg magukat, s ha egy-egy ilyen levél netán hi­vatalos idézés, amit később be kell mutatni, az külön öröm, hadd higgyék az asz- szonyról, hogy olyan lompos, lám, még a levelei is gusztus­talanok ... A folyosóra dísznek szánt cserepeiből rendszeresen ki- tépődnek a virágok, olykor, ha késő este ér haza a mun­kából, minden cserepet ala­posan megtépázva a lábtör­lőjén talál. S ahogy elmeséli, a szomszéd serdülő lánya is igen eredményesen gyakorol­ja a családi szokásokat; ha lépcsőt mosnak, tüntetőén végigsétál a friss PVC-n, s ahová lép, oda köp is egyet- egyet. Panaszosunk sorolta — én nem sorolom tovább az inci­denseket, amelyek, elisme­rem, megtörténtükkor való­ban alaposan megemelhetik az ember vércukorszintjét. Na de mit lehet tenni hi­vatalosan? Tanúkat gyűjteni, beadványt írni, bizonyítani az esetek megtörténtét, hogy a szabálysértési hatóság meg­büntethesse, aki büntetendő. De ettől a gyűlölködés még nem ül el, sőt! Ebbe legfel- jabb halálosan belefáradni lehet — vagy elköltözni an­nak, aki nem bírja tovább. Esetleg addig nevetni a szomszéd mesterkedésein, míg az rá nem jön, hogy minden petárdája hatástalan, s ma­gától abbahagyja... Hogy esetleg össze lehetne hangolni a dolgokat, amivel mindenki csak jól járna, az valahogy ebben az épületben is kifelejtődik a megoldások soraiból. ismerkedés a fortélyokkal Az úgynevezett stancoló gépen műszakonként 1 ezer 300 darab drótkefét készít Dánkúti Mihályné, a Monori Kefe- és Játék­gyárban. Munka közben adja át tapasztalatát, s tanítja meg a szakma fortélyaira a háttérben figyelő Tóth Zsuzsa szakmun­kástanulót. Hancsovszki János felvétele Változó termékszerkezet Építőkockák helyett bátort A gyermekek építőkockái helyett felnőtteknek készítenek bútorokat a Monori Kefe- és Játékgyárban. A fejlődés út­ját ugyanis dr. Zimányi Gyula igazgató a tavaly kialakított kooperációs kapcsolatok bőví­tésében látja. Hamarosan pél­dául egy közös, jogi személy nélküli gazdasági tsisnsá'got hoznak létre a Budapesti Bú­toripari Vállalattal. A nagykőrösi gyáregység szabad kapacitását kívánják lekötni, a társasághoz ugyanis a telephelyet, a berendezéseket és a' munkaerőt, azaz vagyo­nuk 30 százalékát a kefegyár adja. A BUBIV a termékekre megrendelést biztosít, s egyút­tal értékesíti is azokat. A kö­zös társaság költségeit a felek a vagyonuk arányában viselik, s a nyereségen is annak szá­zalékában osztoznak. Az elmúlt esztendőben haté­konyan dolgoztak a monoriak, bár á 124 millió forintos árbe- vétéli tervüket csak 121 millió forintra teljesítették, a megcél­zott 10 és fél millió forintnyi nyereséggel szemben 11 millió forintot könyvelhettek el. Az árbevételt, illetve a nyereséget elsősorban a háztartási és a műszaki kefék értékesítésével — a vállalat eredeti profilja tehát ismét előtérbe került —. illetve öntvények és főmminták eladásával érték el. Másodsor­ban pedig a már említett kooperációs kapcsolataik já­rultak hozzá eredményeikhez. A játékgyártás tavaly is a ko­rábbi két évben kialakult mi­nimális, hárommillió forintos szinten maradt. A vállalat szerény tőkésex- porttervet, a 3 millió forintot, mintegy félmillióval teljesítet­te túl. Háztartási keféket és kisebb mennyiségben fajáté­kokat szállítottak külföldre. Idén a kefégyár és a bútor­gyár közös gazdasági társasá­ga lehetővé teszi egyrészt a termelés, másrészt a létszám bővítését is Nagykőrösön. A siker mindenképpen megköny- nyítené a monoriak számára a vállalatot terhelő bankhitelek visszafizetését. El. E. Koblcncz Zsuzsa Mozim Monoron, kedden 18 órától: Öklök és koponyák, 20-tól: A nőstényfarkas kísértete. Vccsésen, 17.30-tól: és 19.30- tól: Szirmok, virágok, koszo­rúk. Nem volt nemesi a kutyabőr Ma már hosszú lenne a dobkörút junk — emlékezik Kiss Pál. — Ilyenkor aztán Győri Feri bá­csi és Holló Józsi bácsi vette kézbe a „hangosító” berende­zést. Mert akkor még rém volt háztetőkre akasztható bádog kisbíró. — I926-ot írtak, amikor elő­ször végigjártam, takarítottam a községháza avítt, penészsza- gú tizenegy szobáját. Ott, ahol most a ruházati bolt van. Hat mázsa rozs volt a havibér, s hetenként néhány krajcár, amiért többször is végigjártuk, .doboltuk a falut. Későbbiek folyamán megszűnt a termé­szetbeni bér, havonta 63 pen­gőt számolt a markunkba Fü­les István községi pénztáros. Ezért bizony keményen meg kellett dolgozni, patyolattisztá­nak kellett lenni minden reg­gel a málló falú irodáknak, az öntöttvas kályhák falták a szenet, a füstcsövekből hullott a korom, különösen a kenye­respajtás csizmás tisztségvise­lők voltak kényesek a tiszta­ságra, még az urazgatást. is megkívánták. Ügybizony. :::::: Idézéssel, felszólítással, érte­sítéssel, adóívekkel, tanácsko­zásra szóló meghívókkal min­A góthai almanachban nem jegyezték Kiss Pali bácsi ne­vét, a kutyabőr nem jelentett nemesi kiváltságokat. A nya­kába akasztott kisdob hango­san pirgett, messzi házakból is kicsalta a kíváncsiskodókat, ha a borítása kujtorgó kutyák bőréből készült. Ami pedig közhírré tétetik, azt mindenki­nek hallani kell. liiill Az egykoron délceg tartású Kiss Pali bácsi ugyanis kisbíró. volt Üllőn, s a község egyik felén 32—helyen kellett meg­pergetnie a széles szíjon lógó instrumentumot és tudatni kellett többek között, kinek a malaca bitangolt el, hol árve- reztet szúette sublótot, gyenge- fias tehenet Poós Szepi bácsi, a község komótos végrehajtó­ja, s a hitelszövetkezet azok­nál, akik kiestek a kegyből, a védettség oltalmából. Persze, a falu másik fele sem maradt hírek nélkül, ott Gombai János bácsi verte a kutyabőrt. Nyáron még csak megjárta, de télen bizony gyakran fogott verebet az or­runk, s nyers tojással kellett kúrálni megviselt torkunkat, hogy némileg suttogni tud­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1985. MÁRCIUS 26., KEDD Hasznos, gyümölcsöző kapcsolatok Az egészséges(ebb) gyermekekért A monori Forrás Aruház élelmiszerosztályán bizonyos időközönként roskadoznak a pultok az ínycsiklandozó cse­megéktől. Kaszinótojás, fran­cia saláta, tojássaláta, aszpik- kal bevont ismeretlen gyönyö­rűségek, aztán van ott geszte­nyés, krémes, habos, mázas sütemények garmadája is ... Kecskemétről szállítják Mo- norra, ha jól tudom, szerda délutánonként, és zárásra már csak a morzsák maradnak. Helyszíni szemle Vesszük, visszük a krémest, a mignont, vacsora utánra, meglepetésként a gyerekeknek, és nekem minden alkalommal, amikor a sort látom, s ami­kor magam sem tudok ellen­állni a csábításnak, eszembe jut, hogy a monori KÖJÁL, fő- orvosnőjének kezdeményezé­sére — mert szükség volt és van rá — évről évre táboro­zást szerveznek a túlsúlyos gyerekek számára, tavaly is megrendezték az egészségne­velési tábort, megelőzendő a súlyos bajok kialakulását, s hogy a helyes, értelmes táplál­kozási szokásokat meggyöke­reztessék. A gyermek és ifjúsági kor­osztály egészségügyi tenniva­lóin belül a KÖJÁL monori kirendeltségének az említette­ken kívül is vannak bőven fels- adatai. Az elmúlt esztendőt összegző jelentésből az is ki­derül: ott vannak azokon a tervtárgyalásokon például, amelyek az iskolabővítésekkel kapcsolatosak, sőt a már kész létesítmények — mint a pilisi, Kávai úti óvoda bővített szár­nya, a csévharszti átalakított óvoda, a monori napközis fog­lalkoztatók, az áthelyezett ze­neiskola — műszaki átadásá­nál, üzembe helyezésénél is. Előzetes helyszíni szemléket tartottak a leendő vándortá­borok bázishelyein, a monori- erdei campingben, a felsöfar- kasdi régi iskolában, a gom­bai iskolában. Rendszeresen és folyamato­san figyelemmel kísérik a gyermekélelmezés helyzetét. dig teli volt reggelenként a táska, s máris indulhatott út­nak a kisbíró-különítménv, hogy az állampolgárnak se le­gyen nyugalmas ez a nap. És amikor megjött az évi tü­zelőszükséglet, 300 mázsa szén, majd az ölbe vágott fa, bizony megizzadtak a kisbírók, amíg az pincébe került. A fát pedig aprítani kellett, vékonyra vá­gott gyújtóst készíteni, a selej­tes akták alig adtak lángot. Az országút menti községháza éj­szakánként sem maradhatott gazdátlanul, minden negyedik éjszakát ott kellett tölteni, meghallgatni a sürgős segítsé­get kérőket, a „pógárházbari” helyet adni a jószándekú ván­doroknak, esetenként tanús­kodni a szilaj indulatú csendőr­legényeknek, amikor a gyanú­sított nem akart vallani... A most 04 éves Kiss Pali bácsi 28 évet töltött a község szolgálatában, s utána még 4 évet az állami tűzoltóságnál. Az egyenes derék bizony meg­roppant, az annyiszor megjárt „dobkörutat” ma már a meg­viselt lábakkal nem is tudná ismét végigjárni... Kiss Sándor Körzeti szintű értekezletet tar­tottak, ahol a főzőkonyhák élelmezésvezetői, a nyers­anyagellátó vállalatok képvi­selői is részt vettek, hogy megpróbálják az igényeket és lehetőségeket egyeztetni. To­vábbképzést tartottak az ál­talános iskolai vöröskeresztes és biológia tanárok részére a helyes táplálkozásról. Az oktatási intézményekkel egyébként igen jó a KÖJÁL kapcsolata, úgy kerülhet sor az egyre népszerűbb táplálko­zási vetélkedők megtartására. A táborozások előkészítése, a feltételek biztosítása az úttörő- elnökséggel teremtett szoros és dicséretes munkakpesolatot. Diétázóknak A gyógyító-megelőző háló­zattal való együttműködést is fontosnak tartják. A túlsúlyos gyerekek gondozását a KÖ­JÁL koordinálásával a védő­nők és a körzeti orvosok vég­zik, ők kísérik figyelemmel, betartják-e a diétás tanácso­kat a gondozottak? Közös, új és igen nagy mun­kára is vállalkoztak. A KÖ­JÁL a körzeti orvosok által szolgáltatott adatok alapján öt évre visszamenőleg gyűj­tötte ki azoknak a gyerekek­LABD ARÜGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Pilis—Kiskunlacháza 1-0 (0-0), Kiskunlacháza, 200 néző, vezette Surman (jól). A pili­siek három tartalékkal álltak ki az idegenbeli mérkőzésre. Az első 45 percben szinte sem­mi említésre méltó esemény nem történt. A 61. percben Juhász, a vendégek portása bravúrosan védte a helyi csa­tár hatalmas lövését. Egy perc múlva a tartaléksorból elrerukkoló Sági kapott jó in­dítást, s a balszélső helyéről mintegy 12 méterről remek gólt lőtt. Ezt követően Hege­dűs S. kétszer is növelhette volna az előnyt, de elpuskázta a lehetőségeket. Végeredmény­ben a vendégek akár nagyobb arányban is győzhettek volna. JÓ: Sodró, Tóth T., Sági. IFI: Kiskunlacháza—Pilis 1-1. G. F. Monor—Iklad 2-0 (1-0), Ik­lad, 200 néző, vezette: Somén. Egyperces gyászszünettel kez­dődött a mérkőzés. Meghalt Ohát János édesapja, emléké­nek tisztelegtek a nézők és labdarúgók. Monor kezdemé­nyezett többet a mérkőzés el­ső részében, több formás tá­madást vezettek, amelynek eredményeként a 27. percben Pokornyi mesteri labdával in­dította Kucserát, aki tizenhat méterről a léc alá bombázott. A félidő hátralévő részében kiegyenlített játék folyt a pá­lyán. A második félidő első húsz percében nagy nyomás nehe­zedett a monoriak kapujára, de a jó napot kifogó védelem Bokros S. vezényletével visz- szaverte a támadásokat. A mérkőzés 60. percében Béres öt méterről a kapu fölé bom­bázott. A 75. percben eldőlt a mérkőzés sorsa, Kucsera nagy­szerű labdáját Béres a hálóba vágta. Nagyiramú, küzdelmes mérkőzésen a monori csapat megérdemelten szerezte meg a győzelmet. JÓ: Bokros S. (a mezőny legiobbía). Bokros P., Ohát, Pokornyi, Kucsera. IFI: Iklad—Monor 0-0. Szerdán 15.30-kor Monor— nek a névsorát, akiknek édes­anyja vagy édesapja fiatalon, szívinfarktus következtében halálozott el. Az adatgyűjtést követő körzeti orvosi értekez­leten a következő évek gon­dozási munkájának elvi és gyakorlati kérdései kerültek megbeszélésre, hogy már gyer­mekkorban elkezdődhessék a szív- és érrendszeri megbete­gedések megelőzése. Országos program Helyi kezdeményezés volt ez, de szerencsésen kapcsoló­dik az országosan is elindított programhoz. Remélhetőleg olyan töretlen és figyelmet keltő folyamat lesz ez is, mint ami a túlsúlyos gyerekek gon­dozásánál tapasztalható. K. Zs. Hálózatbővítés A monori vonzáskörzet-, vil­lamos energiával teljesen ellá­tottnak tekinthető, bár a tele­pülések gyarapodásával, új ut­cák nyitásával párhuzmaosan folyamatosan igény van a há­lózatbővítésre. Az utóbbi négy évben összesen 11 ezer 870 mé­ter hosszan épültek meg új szakaszok. Nagykőrös előkészületi mérkő­zés lesz a monori pályán. F. J. Nagykáta—Gyömrő 0-0, Nagykáta, 300 néző, vezette: Szakonyi (tárgyilagosan). Nagyszerű talajú, üde gyep- ßzönyegen játszott a két csa­pat. A helyiek nagy eröbedo- bással vetették magukat a küzdelembe, de próbálkozásai­kat rendre jól verte vissza a gyömrői védelem. A 18. perc­ben a nagykátai középcsatár lövése a bal alsó kapufáról pattant az alapvonalon túlra, majd Csató, a gyömrői kapus kétszer is bizonyította, hogy remek formában van. A túl­oldalon — sajnos — csak Szűcs S. megmozdulásai jelen­tettek némi veszélyt, de a „húsdarálóban” ő sem boldo­gult. Szünet után is többet tá­madtak a helyiek, de meddő akcióik nem vezettek ered­ményre. Ebben az időszakban is volt két bravúros Csató-vé- dés. Végeredményben a dön­tetlen igazságos. Több mint négy hónpja szerzett bajnoki pontot a gyömrői csapat. Ha mindig ilyen lelkesen játszot­tak volna, akkor aligha a ta­bella utolsó helyén állnának. Valamennyi játékos dicsére­tet érdemel teljesítményéért. IFI: Nagykáta—Gyömrő 2-0. Gödöllői EAC—üllő 3-1 (0-1), Üllő, 200 néző, vezette Dalia. Az első félidőben Hor- nyák révén a helyiek szerez­tek vezetést, de a szünet után tíz perc alatt fordított a lista­vezető. G. J. Kulturális program Gyomron, kedden 16 órától: a furulyaszakkör és az asztali­teniszklub foglalkozása. Az út­törőházban, 9-től és 14.30-tól: a vívó- és orosz szakkör ösz- szejövetele. Monoron, 9-től: bútorkiállí­tás és -vásár, 15.30-tól, 17-től és 18-tól-: művészi torna. (ISSN 013J—>651 (Monori Hírlap) Csak az Üllő kapott ki ­öt fontos pont idegenből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom