Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-25 / 70. szám
10 PEST MEGYEI HÍRLAP 1985. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ Letelt a kísérleti év Együttműködnek a fővárossal Tápióságon az elmúlt években sok gondot okozott a tanácsnak, hogy a különböző szociális okokból rászorulóknak — a csökkent munkaképességűeknek. a keresetkiegá- szítést igénylő kisnyugdíjasoknak, a gyesen levő anyukáknak — képességeiknek megfelelő elfoglaltságot biztosítsanak. Több sikertelen kísérlet után vetődött fel a szociális foglalkoztató létesítésének a gondolata. Minthogy ilyen vállalkozáshoz nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, a budapesti VII. kerületi szociális foglalkoztatóhoz fordultak tanácsért. A fővárosiaknál olyan kedvező visszhangra talált a tápiósági kezdeményezés, hogy a tapasztalatcseréből együttműködés született. A VII. kerületi szociális foglalkoztató vállalkozott arra, hogy a tápiósági tanácstól kapott helyiségben a saját kezelésben létesít szociális foglalkoztatót. Az egy évvel korábban nyolc személyt foglalkoztató műhelyben ma már hetvenen dolgoznak. Textilárukat dolgoznak fel, műanyag tokokat válogatnak. A fejlődés olyan méretű volt, hogy jelenleg már a műhely bővítése is napirendre került A kísérleti év letelte után a két tanács közötti szerződéssel véglegesítették az együttműködést. A közös munka része annak az együttműködési tervnek, amely a Fővárosi Tanács és a Pest megyei Tanács között az év elején született. K. Z. Jó üzlet a dömsödieknek A Pest megyei Tanács január elsejétől nagyközségivé nyilvánította a szigethalmi tanácsot. Az átlagost meghaladó fejlődési ütem eredményezte a döntést, hiszen az 1950-bcn megalakult Szilágyi-telep — ahol még 1960-ban is csak 2830-an éltek — ma közel tizenkétezer ember otthona. — Nem kenyerem a múltba mélyedés — mondja Szabó Milliós, a szigethalmiak fiatal tanácselnöke —, de községünk fejlődése mintegy kicsiben reprezentálja az elmúlt évtizedek nagy átalakulását. Egyre szűkebb a régi ruha igazolják. megnégyA tények is ezt Huszonöt év alatt szereződött a lakosság száma. A betelepülők az ország minden részéből érkeztek, de elsősorban az iparilag kevésbé fejlett vidékekről; Szabolcsból és Békésből. Hogy mi tette vonzóvá Szigethalmot az érkezőknek? — Három tényező. Elsősorban a község határában lévő két nagy ipari üzem, a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyár, amelyek munkalehetőséget biztosítottak a betelepülőknek. Másrészt Budapest közelsége, végezetül az akkoriban igen olcsó telkek — sorolja elő az okokat Szabó Miklós. A robbanásszerű növekedés azonban sok feszültséget is teremtett. Bár Szigethalom munkástelcpülés, lakosainak életmódja — múltjukból eredően — a falusias életformában gyökeredzik. — Az igények azonban értelemszerűen nőttek, a régi ruha egyre szűkebbnek bizonyult. Ez elsősorban az oktatásra vonatkozik. Több mint 1400 iskoláskorú gyerek él Szigethalmon. s bár az elmúlt hat évben 12 tantermet építettek, mellettük tornatermet, napközit,' valamint felújítottak két régebbi iskolát — ma is kísért a három műszakos oktatás bevezetésének réme. Ezt talán végleg elűzi annak a nyolc tantermes iskolának az átadáA gyáíiak önállóan léptek , Nem ültek ölbe tett kézzel A szénszünet fogalma — fejlődésünk eredményeként — már allg- alig szerepel a mai diákok Ismeretkörében. A most mögöttünk hagyott tél keménysége azonban felidézte a rosszemlékű szót: néhány helyen tüzelőhiány mialt kénytelenek voltak szüneteltetni a tanítást, vagy az óvodák, a bölcsődék átmenetileg nem fogadhatták az apróságokat. Végül Is nagyobb fennakadások nem voltak a fa-, a szén- és az olajellátásban. Gyál azok közé a községek közé tartozik, ahol egyetlen nap szénszünet sem volt az iskolákban és a gyermekintézményekben. közintézmények mellett folyamatosan biztosítania kellett a lakosság ellátását. — Mi is kénytelenek voltunk 5—10 mázsára korlátozni a magánszemélyeknek kiadható szén mennyiségét — mondta Kelemen László. — Külön meg kellett küzdeni az ügyeskedőkkel, akik naponta többször is vitték a tüzelőt és felárral továbbadták. Hivatalos és személyi kapcsolatok felhasználásával sikerült elérni, hogy telepünk egyharmad résznyivel több tüzelőt kapott, mint a korábbi években. Néha az egész napot a telefon mellett töltöttem, hívtam a közeli TÜZÉP-eket, s elkunyeráltam a pillanatnyi felesleget. Ha nekünk volt, akkor mi adtunk. Az is előfordult, hogy Ceglédig elmentünk szénért. 1500 tonna — Nyugodtan néztünk a tél elé — mondta Kovács Géza, a községi GESZ műszaki csoportvezetője. — Tele voltak szénnel a raktárak, sőt, néhol az udvaron fs tároltunk tüzelőt. Csak hát ilyen tartós, nagy hidegre nem számíthattunk. Decemberben már látni lehetett: nem lesz kitartásunk tavaszig. A község vezetőinek segítségével megteremtettük a feltételeket a folyamatos ellátáshoz. Ám hiába kaptuk a tüzelőt, mert hetente újabb feszültségek keletkeztek, a tél nem enyhült. Eddig 1500 mázsával több tüzelő fogyott el az iskolákban, az óvodákban, a bölcsődékben és az orvosi rendelőkben, mint tavaly. Kovács Géza — aki egyszer már iskolaigazgatóként nyugdíjba ment, s a hívó szóra állt ismét csatasorba — jól tudta, hogy milyen kiesést jelent a diákoknak és a pedagógusoknak egyaránt akár csak néhány napos kényszerszünet is. Az óvodák, bölcsődék bezárása azzal járt volna, hogy négv- ötszáz szülő kénytelen lett volna szabadságot kivenni. Ráadásul az is fenyegetett, hogy elfagynak a központi fűtés csővezetékei. Egyensúly Kelemen László, a gyáli TÜZÉP-telep vezetője naponta kapcsolatban állt a Gazdasági Ellátó Szervezettel. Legnagyobb gondja volt az egyensúly megteremtése: a Volt tüzelő Hogy a gyáli gyerekek nem ismerték meg a szénszünet fogalmát, nincs abban semmi különös. Egyszerűen csak meg akartak felelni a követelményeknek azok, akiknek a tüzelő előteremtése volt a dolguk. Nem várták a vasúti síneket lesve az érkező vagonokat. önállóan léptek. Igyekeztek oldani a kereskedelemben gyakran feloldhatatlannak tűnő áruelosztási, „terítési” feszültségeket. Így aztán a lakók is, a közintézmények is hozzájutottak a tüzelőhöz, ha nem is korlátlan mennyiségben, s ha nem is minden igényt kielégítő választékban. Kriszt György sa, amelynek építését most kezdték meg. — Egyre nagyobb gondot okoz a betegek kulturált ellátása — sorolja tovább gondjaikat a tanácselnök. — Orvosokban nem szenvedünk hiányt, de a rendelő olyan kicsi, hogy alapterülete még a rendeletben előírt minimumot sem éri el. Ezért határoztuk el, hogy saját erőből új egészségházat építünk a Szabadkai utcában. Az alapozási munkákat már befejeztük, az átadást év végére tervezzük. Aki Szigethalomra látogat, joggal lepődik meg a sok üzlet láttán. Az elmúlt években új ABC és ruházati áruházát, iparcikkboltot adtaik át, de sok magánkereskedő is üzletet nyitott a nagyközségben. Legícljsbb nyújtott műszakban A lakosság elégedett az! ellátással, amit a jövőben a választék bővítésével kell továbbfejleszteni. Gondot okoz azonban, hogy munkaerőhiány miatt nem két-, legfeljebb nyújtott műszakban tudják biztosítani a nyitvatartási. Azért is komoly gond ez, mert új, 150 lakásos telep kialakítását kezdik meg a Marlyn-te- lepen, s itt is lehetővé kell tenni az új lakók színvonalas, szabad idejükhöz alkalmazkodó ellátását. Más problémák is akadnak szép számmal. — Budapest a Csepel-szigetről kapja az ivóvizet. nálunk pedig colibaci- lussal, nitráttal fertőzött a víz. — mondja indulatosan Szabó Miklós. — Szigorúan tilos, akárcsak felforraltan is csecsemőkkel itatná. A nagyközség belterületén három iható vizű mélyfúrású kút van. Innen látjuk el az óvodát, az iskolát, az orvosi rendelőt és a vendéglőt. A kismamák meghatározott közfcutakról vihetnek haza egészségre ártalmatlan vizet. Másik komoly gondunk a telefonhálózat. A vezetéket kiépítette ugyan a Posta, de a vonalak többségét az Autógyár foglalta le. Szigethalmon négy nyilvános telefonállomás található, közülük — a nálunk is jelentkező vandalizmus eredményeként — általában kettő rossz. Sokszor egyszerűbb átvinni a szigetszentmiklósi ügyeletre a beteget, mint kihívni hozzá az orvost. Nagyon szeretnénk, ha megoldódnának ezek az infrastrukturális problémáink. Figyelmet szentelünk a sportolás iránti egyre növekvő igények kielégítésére is. A testkultúra, az egészséges életmód fejlesztését és elterjesztését szolgálja a tanács fenntartásában működő sportelep, amelynek rekonstrukciója most folyik. Ennek befejezése után két labdarúgó-, egy-egy röp- illetve kézilabda-, valamint egy atlétikai pálya áll lakosaink rendelkezésére, megfelelően felszerelt, korszerű szociális létesítményekkel. Zöld út a továbbfejlődéshez A Pest megyei Tanács döntése zöld utat adott Szigethalom további fejlődéséhez, bár nyilván új feszültségeket is teremt a régiek mellett ■ számtalan lehetőséget is magában rejt. A szigethalmiak fiatal, szakképzett tanácsi apparátusa azonban már eddig is megmutatta, hogy élni tudnak a lehetőségekkel. Az új helyzet újabb bizonyítást ígér. Horváth Judit Nagy a kereslet húsvét előtt a dömsödi Dózsa Tsz bárányai iránt. A karácsonykor született állatok márciusra érték el a pecsenyesúlyt. Többségüket külföldre szállítják majd. Le a kabáttal! Tavasz a kirakatban, a polcokon Unjuk már a hűvös, nyirkos Időt, a kabátot, a fűtést. A naptár tavaszt mutat, s Ilyenkor nemcsak a természet öltözik új ruhába, hanem a nők, féfflak, "gyerekek is felújítják ruhatárukat. Hogy készült fel erre a kereskedelem'.’ Erről kérdeztük a váci üzletek, áruházak vezetőit. Revü divatárubolt, Lestyán Lászlóné üzletvezető-helyettes: — Megérkezett a tavaszi és nyári áruk többsége. Szép indiai ruhákat kaptunk, vannak már pólóink, blúzok, könnyű pulóverek. A tavaszi cipőmo- dellek között igényesebbeknek való, drágább bőrlábbelik, de a slágernek számító vászoncipők is megérkeztek. — Mi az, amit leginkább keresnek a vásárlók? — Nagyon kedveltek a lapos sarkú lábbelik, ezeket folyamatosan szállítják a gyártók és a nagykereskedelmi vállalatok az ország minden részéből. És persze a vászoncipők, divatos tépőzáras fazonnal. — Mit várnak a közeli hetekben? — Nem jöttek még meg a könnyű tavaszi, nyári nadrágok, egyelőre csak vastagabb kordbársony farmereink vannak, de a hónap végén, április elején azok is megérkeznek. Dunakanyar Aruház, Illési Sándorné igazgató: — Konfekciókészletünk, tavaszi és átmeneti kabátaink már a melegebb hónapokat idézik. Félcipőben, szandálban sincs hiány, bár elég drágák. Szépek a ruháink, sőt fürdőruhákból is kaptunk már egy szállítmányt. — Mit várnak az elkövetkező néhány héttől? — Vevőket! Egyelőre még igen gyér az érdeklődés, ami érthető is, hiszen a hosszú tél, az elhúzódó fűtési idény meglehetősen igénybe1--vette 'az emberek pénztárcáját. Reméljük. hogy az igazi jó idő beköszöntővel, még húsvét előtt fellendül a forgalmunk. Senior mintabolt, Árpás Sándorné üzletvezető: — Nálunk, bár vitathatatlanul érezhető az évszakok váltakozása, gyakorlatilag folyamatosan kaphatók a Váci Kötöttárugyár termékei. Nemcsak tavaszi, hanem nyári ruhákkal is szolgálhatunk már. Fürdőruhából januártól érkeznek a szállítmányok, áruk meglehetősen szélsőséges keretek között ingadozik; száztíztől kilencszázkilencven forintig. Szép, fazonos pólóink vannak Adidas és Tenisz felirattal, s a már közismert Senior melegítők széles választéka várja a vevőket. F. A. M. Ismét erdő születik T öbb mint húsz éve, 1963 tavaszán számtalan apró-cseprő megbízatást magam mögött hagyva, túl a technikumi felvételi vizsga izgalmain, újszerű, méghozzá terepi munkára kaptam engedélyt. Néhány dekoratív kivitelű tábla pingálása után — amelyek sugárveszélyre figyelmeztettek — az egykori Hamzsabég, a mai Érd város Úfalu kerületében egy kőhajításnyira a most is fellelhető minarettől, a gátőrháznál kellett találkoznom Garay kutatómérnökkel. Magam az öreg faros Ikarusszal utaztam, jó idő lévén, kevés csomaggal. Rövid várakozás után megérkezett Garay is. akit inkább csak látásból ismertem, mindössze annyit tudtam róla. hogy fizetésnapon nem ajánlatos közvetlenül utána menni a pénztárba, mert minden bankjegyet egyenként és alaposan átvizsgál, nem hamis-e valamelyik. Zömök testalkatú, frissen mozgó, az ötvenes évei közepén járó ember volt, őszes haja laza hullámokban simult a tarkójára, dús. hosszúra nőtt szemöldöke alól kissé lomha tekintettel nézett rám, akiben felfedezni vélt bármilyen más szakma iránt elkötelezett tizenévest, csak az erdőért rajongót nem. A biztonság kedvéért elé siettem, bemutatkoztam és eloszlattam aggályait, majd néhány kisebb csomag terhétől megszabadítva, rögtön a szigetnek vettük az irányt, amely az év legnagyobb részében csak ártér, áradáskor azonban kis időre körbezárja a medréből kinőtt Duna. A sziget hetven hektárnyi területét abban az időben nagyobbrészt még hazai nyár- és fűzerdő borította, az idős fák terebélyes koronái félelmetesen zúgtak a szűnni nem akaró szélben. Rövid gyaloglás után egy csodálatosan szép, vastagra nőtt szürke nyár tövéhez lepakoltuk a műszereket, védőeszközöket. amely eszközök az azóta is ismeretlen minőségű izotóp sugárzásától voltak hivatottak óvni a kutatót. A kiválasztott törzset beoltva kívánt vizsgálatokat folytatni a törzs tápanyagfelvételét. az anyagcsere gyorsaságát illetően. Irtózatos méretű injekciós fecskendő és tű. vastag plasztik védőálarc alkotta a segédeszközöket a veszélyes anyag felhasználásánál. Nekem a hosszadalmas művelet alatt a földön hasalva erőlködő Garay és a fatörzs között a védőálarcot kellett volna tartanom. Így utólag visszaemlékezve és átgondolva az eseményeket elmondhatom, hogy a természet minden egyes sérelmet, legyen az akár egy tűszúrás, kamatostul fizet vissza. A kamatos kamat abban a helyzetben temérdek szúnyog támadásával zúdult ránk. Végső soron sugár- betegséget nem kaptunk — a szúnyogok sem, pedig nem volt védőfelszerelésük —, de a viszketés kínjait jó néhány percig el kellett viselnünk. Máig sem tudtam meg. hogy mi lett a tudományos kutatómunka eredménye, annyit azonban ott helyben megállapítottunk, a Garay hátára terített lepedő négyzetdeciméteres nyílásán egyetlen perc alatt tizenhárom szúnyog igyekezett bosszút állni. Az akkoriban már kiterjedt nyáras helyén szorgos kezek ültették a jövő erdejét. Szerencsére, az egyhangú irodai munka után engedélyt kaptam, hogy a kísérlet céljára ültetett nyáras, a po- pulétum létesítésében vegyek részt. Szerencsésnek mondhatom magam amiatt is, hogy már tanult szakemberként vissza-visszatérve a szigetre. az erdő nevelésénél, gondozásánál jelen lehettem. Most. amikor motorfűrészek vijjogását, bariton berregését visszhangozza a téglagyár és a Duna mente, a szabályos, katonás sorokból egyenként dőlnek ki a faóriások, eszembe jut az ültetés, az ápolás, a védelem számos epizódja, az elmúlt huszon-egynéhány év, amely alatt én is felnőttem. M eglehet, ezért izgat most annyira a következő huszon-egynéhány év. A szigeté, ahol ismét új erdő születik. A földgolyóé is, amin élünk, ahol a kutatók szerint percenként mintegy 40 hektárral csökken az erdőterület és ahol egy korszerű vadászrepülőgép percek alatt annyi oxigént használ el, amennyit egy hektárnyi középkorú erdő egész évben termel. Apntóczky István erdésztechnikus Élni tudnak a lehetőséggel Új helyzetben újabb kihívások
