Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-23 / 69. szám

1985. MÁRCIUS 23., SZOMBAT PEST MEGYE! HÍRLAP 7 Folyamatosság és megújulás Berecz János könyve az IVSSZSVSP politikájáról Á HÉT HÍRE CSEMETEK © Budapest volt a helyszíne n szélenergia hasz­nosításáról rendezett tanácskozásnak. ® Megalakult a közlekedéstörténeti műemlékvédő bizottság. © Pé­csett háromnapos tudományos konferencia elemezte Lukács György irodalomelméletét. @ A fővárosban kiállítás nyílt Történelmi borvidékeink címmel. © A hét híre az is, hogy megkezdődött az országos fásítási hónán. Tegnap adták át az ifjúsági díjakat Pénteken a Parlamentben Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Álla­mi Ifjúsági Bizottság elnöke átadta az ÁIB által adomá­nyozott 1985. évi ifjúsági dí­jakat. Idén kilenc kollektív és tizenegy egyéni díjjal ismer­ték el az ifjúságpolitikai fel­adatok megvalósításában ki­emelkedő munkát végzők te­vékenységét. A kitüntetések átadásánál jelen volt Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Nagy Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára. Tavaszi fesztivál Jó visszhang Andrikó Miklós belkeres­kedelmi államtitkár pénteken megnyitotta a Kőbányai Vá­sárvárosban az idei budapesti tavaszi fesztivál és az Utazás ’85 idegenforgalmi kiállítás eseménysorozatát. Megnyitó beszédében han­goztatta: az elmúlt évek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a budapesti tavaszi fesz­tivál életrehívása jó, határain­kon túl is kedvező visszhan­got kiváltó kezdeményezés volt. Jelentősége nemcsak kultúraközvetítő szerepében rejlik, hanem abban is, hogy egyre inkább részt vállal új kulturális értékek létrehozá­sában. Az eseménysorozat fon­tos része az Utazás kiállítás, amely ma már Európa egyik legnagyobb kelet—nyugati börzéjének számít. A börzén sikerrel szerepel több Pest megyei székhelyű idegenforgalmi cég is. A Du- natours például most először kínál kedvezményes külföldi és hazai utazásokat. A Pega­zus Tours elérhető áron hív­ja hazai és külföldi kuncsaft­jait loVaskirándulásra. Az ed­dig létében is veszélyeztetett Natours immár nemcsak ha­zai, hanem külföldi gyerekek­nek is szervez a Dunakanyart és hazánk más tájait megis­mertető programokat. zett, megismerkedett a szocia­lista eszmékkel, s mire haza­került, itthon is megváltozott a világ. A pusztán állami gazdaság alakult, ahol trakto­ros lett, majd brigádvezető és élmunkás. 1950-ben felvették a pártba, sokat olvasott, érde­kelték a társadalmi kérdések. Gödöllőre küldték, a mezőgaz­dasági akadémiára tanulni. Abban az időben nagy szük­ség volt a munkásból lett ve­zetőkre. Kitűnő eredménnyel fejezte be az akadémiát és Jánoshalmára került, ahol megszervezte a traktoroskéoző iskolát. Utána helyezték Ör­kénybe. Összefonódott ébte .. ,.az ___________________orkenyi par asztságéval. Persze közben sok minden történt vele. 1953- ban családot alapított, kislá­nyuk született. Felesége ma is legjobb társa, akivel megoszt­ja örömeit és gondjait. Lánya azóta felnőtt, férjhez ment és a dunavarsányi tsz-ben dol­gozik. Mizser József közben tovább tanult, pedagógiai is­mereteket szerzett és ízig- vérig értelmiségivé vált. Kap­csolata a parasztemberekkel mindvégig bensőséges volt, s nem véletlen, hogy amikor 1960-ban megindult a tsz-szer- vezés, a szövetkező parasztok őt kérték fel: legyen az elnö­kük. — Talán életem iegválságo- sabb időszaka volt — emlé­kezik a negyedszázaddal ez­előtti időkre. — Nagyon elé­gedett voltam a nevelői mun­kával, megszoktam és szeret­tem is. Nehezen engedtem az unszolásnak. Csak akkor ad­tam be a derekamat, amikor azt mondták a gazdák: —; Mit agitál minket, ha nem vállal velünk közös sorsot! Vállal­tam, de akkor még nem tud­tam, hogy milyen a közös gaz­dálkodás. Mizser József sokat látott, sokat megélt, nagyüzemet azonban még nem vezetett. S egyszerre sok száz ember Rendkívül izgalmas, minden­kit érdeklő témákkal foglalko­zik Berecz János legújabb könyvében. Milyen a magyar párt politikája? Hogyan való­sult meg a gazdaságirányítás magyar reformja? Miként ér­vényesül a pórt vezető szere­pe? Mindezek olyan kérdések, amelyek izgatnak bennünket. Ezekre igyekszik válaszolni a szerző a Folyamatosság és megújulás az MSZMP politi­kájában című, a Kossuth Ki­adónál most megjelent köteté­ben. Korunk problémáira kere­si a választ, azt vizsgálja, hogy pártunk politikájában mennyi­re van meg a folyamatosság és a megújulási készség. Más szó­val az állandóság és a változás. Mindehhez hozzáteszi, hogy szerinte a folyamatosság és a megújulás tartalmilag széle­sebb az előbbi fogalompárnál. Az utóbbi fogalomkörbe már beletartozik az is. hogy nein elég a régit folytatni, nem elég az elmélet addigi tanításait ismételgetni, hanem választ kell adni a társadalmi-gazda­sági fejlődés által időközben felvetett kérdésekre is, hiszen közben változott a helyzet. Ugyanakkor — teszi hozzá — a régiből meg kell őrizni azt, ami jó, ami használható, ami a folyamatosságot jelenti. Dokumentumokra épít Berecz János az a személyi­ség, aki jól ismeri pártunk tör­ténetét, politikáját. Munkája dokumentumaidra épül, nyo­mon követi az elmúlt negyven esztendő nagy döntéseit. Külö­nösen az 1956-os ellenforradal­mat és a hozzá vezető utat elemzi, s az azóta eltelt .idősza* kot, a magyar valóságot. Nem­csak felszínre hozza a tanulsá­gokat, hanem meg is fogalmaz­za azokat a gondolatokat, ame­lyek a közvéleményt is foglal­koztatják. Tanulmányai elő­ször előadásokként hangzottak gondja szakadt rá. A tszcs- tagok sem voltak egységesek, sokfelé húztak. De az elnök a vállalkozóbb szellemű embe­rekkel megkezdte a közös va­gyon megalapozását. — Abban az időben tanul­tam meg, hogy soha semmit nem szabad feladni, bízni, hinni kell a jövőben, az em­berekben. A község határában hatszáz hektár volt a szétszórt kisparcellás szőlő és gyü­mölcs. Szinte nem volt hely, ahol ki tudtuk volna alakítani a nagy íblákat az egyéni ér­dekek megsértése nélkül. So­kat gondolkodtam, hogyan, miként csináljam? Erőszakhoz nem akartam folyamodni, mert akkor vége az egésznek, meg nem is természetem. Ha nehezen is, 'de sikerült meg­győznöm az embereket, hogy jó úton haladunk. Lépésről lépésre mentek ________________ előre. Egymás után alakították ki a nagy táblákat, növelték a közös vagyont, végül a tszcs- ből szakszövetkezet, s azután igazi nagyüzem lett. Közben az elnök csaknem ötvenéve­sen elvégezte a fértődi felső­fokú gyümölcstermesztési tech­nikumot, hogy szakmai gya­korlata mellett legyen felső­fokú elméleti képzettsége is. Az indulás óta negyedszá­zad szaladt el felettük. Küz­déssel, újrakezdéssel teli hu­szonöt esztendő, amely idő alatt sűrű vendég volt a tá­jon az aszály. A fekete hajú, vékony, fürt - mozgású elnök­ből zömök, mackómozgású, őszes ember lett, miközben megteremtődött a modern nagyüzem, amelyben csaknem ezer ember találja meg bol­dogulását. Hány álmatlan éj­szakába került, míg eljutottak a mai szövetkezeti nagyüze­mig, amely élt a melléküzem- ági tevékenység lehetőségével és a háztáji gazdaságot is in­tegrálta a közösbe? Nem szá­molta. Hol van már a kezdet, az 1960-as esztendő? Nem beszél­ek így magukon viselik az élő­beszéd stílusjegyeit, de ez egy­általán nem baj, mert így még frissebbek és elevenebből hat­nak az olvasóra. Ahogyan a dolgokat felveti, teljesen újszerű, hiszen eddig kevés marxista történész köze­lítette meg ezt a nagy témát: á döntések előzményeit, s azt, hogy miért úgy döntött a párt, ahogyan döntött. Hangsúlyozza, hogy szükség van a marxista- leninista pártban az önvizsgá­latra, a korábbi események meghaladására, az elmélet gaz­dagítására. A megújulás — mondja — először is a párt hajtóereje, a mozgalom előbbi­re vivője. Vizsgálja a megúju­lás első csomópontját, elemzi az ellenforradalom következ­ményeit, a párt által választott út helyességét. Majd kitér ar­ra, hogy miért volt szükségsze­rű bevezetni a gazdaságirányí­tás reformját, összegezi a re­form tapasztalatait, értékeli az 1972-es kritikáját és továbbfej­lesztésének napjainkban ta­pasztalható vitáját. A cselekvés vezérfonala Miben áll mai vitánk? — teszi fel a kérdést, s marxista választ ad rá, amikor megfo­galmazza a magyar társada­lom válaszát: mechanizmu­saink és intézményeink fejlesz­tését kívánja. A párt ezt vilá­gosan látja és eszerint cselek­szik, hiszen aki a szocializmus­hoz kötötte sorsát, aki a szo­cialista Magyarország felépíté­sére és felvirágoztatására tet­te fel életét, az tudja, hogy ehhez néha forradalomra, időn­ként reform jellegű megoldá­sodra, de mindenképpen minél több hétköznapi tettre van szükség. Semmilyen jó elmélet, kiváló reform nem tudja he­lyettesíteni a legfontosabbat, az emberi tényezőt, az ember munkaszeretetét, szorgalmát, tudását és teljesítményét. Vé­ve a cselédsorsról. Szinte hi­hetetlen, hogy a felszabadulás utáni negyven esztendőben mennyit változott a világ, s benne az ember. Mizser József példája is bi­zonyítja: lehetséges. Újra csak a mához kanya­rodunk a beszélgetésben. Az elnök nem szeret magáról be­szélni, inkább a gazdaságról, az emberekről, a fejőasszo­nyokról, akik ma már nagy szorgalommal hatezer liternél is többet fejnek tehenenként évente, aztán az erdészekről, akik olyan erdőt telepítettek a futóhomokra, amely a szá­zadfordulóra nagyszerű alap­anyagot biztosít az iparnak; majd arról, hogyan figyelik, mire van szüksége a népgaz­daságnak az export bővítésé­hez, s hogy ezért tavaly is háromszor annyi pecsenyebá­rányt neveltek, mint a koráb­bi években. Mindig mindenütt kutatják _________________ a lehető­séget tagságuk folyamatos foglalkoztatására, hogy min­denki szívesen éljen Örkény­ben és környékén. Élelmi­szert, édességet csomagolnak, varrodát létesítettek, s több gyárral tartanak szoros kap­csolatot. — Ismét előbbre kell lép­nünk a termelésben — mond­ja az elnök, s máris a jövőről beszél. Támogatják például a fiatalokat a lakásépítésben, a termelés növelésével javítják a bérezést meghonosítják a differenciálást. De költenek öltözőkre, szociális helyiségek­re, hogy kulturáltabbá tegyék az emberek körülményeit. Észre sem veszi, megint a kö­zösségről szól, az emberekről, akikkel együtt érték el ezeket a szép eredményeket. Nem is tehet mást, ez a lételeme. Ii'azi közösségi ember, aki szívén viseli a társadalom gondjait, s élete hatvanhar­madik évében is becsülettel teszi a dolgát. Gáli Sándor leménye szerint intézményeink fejlesztésére nincs szükség. Ezután korábbi tapasztala­tainkat és az MSZMP politikai gyakorlatát vizsgálja, majd foglalkozik a vezető szerep érvényesülésével. Ennek fel­tételeként említi a megújulási készséget és képességet. Ez szerinte az, hogy lényegében szembe tudunk nézni a való­sággal, s felismerjük annak változásait, összefoglalja a párt politikájának főbb kér­déseit, mindenekelőtt a nem­zetközi politika összefüggéseit, szükséges megfogalmazni ho­vatartozásunkat, internaciona­lista kötelezettségünket, úgy, hogy szövetségeseinkben, ba­rátainkban semmilyen kétség ne merüljön fel. ugyanakkor szükséges nemzeti érvényesíté­se is, mégpedig a szocialista közösség egyetértésével. A továbbiakban a pártnak a gazdaságban betöltött szere­pével és tevékenységével fog­lalkozik. Hangoztatja, hogy a kommunista pártok. így a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt számára a marxizmus—leni- nizmus forradalmi elmélete sohasem holmi élettelen dog­mák gyűjteménye, hanem mindenkor a cselekvés vezér­fonala. Társadalomformáló politikai munkánkhoz útba­igazítást. az élet által felvetett új és új, nagy horderejű kér­désekre választ e tudományos forradalmi elméletünkből me­rítünk. Elemzi a társadalom, a politika és a gazdaság ösz- szefüggéseit, majd összegzi a szocialista gazdaságirányítás, a párt szerepének gyakorlati tapasztalatait. Foglalkozik a szovjet tervgazdaság tapaszta­lataival, a népi demokratikus országok tervgazdaságával, majd — befejezésül — gazda­ságirányítási . rendszerünk tót- vábbf ej leszt ésével. Elősegíti a tisztánlátást Könyvéből végig kicsendül, hogy folyamatosan megújulni csakis stabil, konszolidált tár­sadalmi alapokon lehet, de megújulás nélkül nincs stabi­litás sem. Ez a tanulsága köny­vének, amely nagyon sokolda­lúan elemzi a magyar valósá­got, mutat rá pártunk negy­venéves tapasztalatára, külö­nösen az utóbbi három évti­zedre, amikor a Magyar Szo­cialista Munkáspárt helyes vá­laszokat tudott adni a felve­tett problémákra. Tanulságos ez a könw azért is, mert pár­tunk XIII. kongresszusának előkészítő időszakában jelent meg, segít tisztázni a fogal­makat. pártunk politikájának értelmezését. G. S. Bővében vagyunk ilyen-olyan napoknak, heteknek, hónapok­nak, éveknek. Divat. Divat felkapni valamit, azután elej­teni. Némi időre reflektor­fénybe állítani, azután sokáig hagyni a homályban. Mert hi­szen kemény tanulságokkal szolgál — tisztelet a kivételek­nek, például a ráckeveieknek —, ha ma kapja magát valaki és elmegy oda, ahol korábban nagy lelkesedéssel, elszánással csemetéket raktak az így-úgy kiásott gödrökbe. A faifjoncok tetemes része helyén nem zöld |omb virít, hanem száraz karó csúfoskodik, vagy még az sem, mert a vékonyka törzset „erős” kezek roppantották el; mert volt lelkesedés az ülte­tésre, de már nem futotta gondoskodás, kedv az öntö­zésre, a gondozásra, holott a facsemete olyan, mint az em­ber csemetéje: istápolásra szo­rul. Magyarország területének a 17,4 százaléka erdő; középme­zőnybeli helyre elég ez. Bul­gáriában 30, Dániában 11,5, Ausztriában 39, Franciaor­szágban 26,7, a Német Szövet­ségi Köztársaságban 29,5 szá­zalék ez a részesedés. Aminek vannak földrajzi, gazdasági okai, de szemléletbeliek úgy­szintén. Számunkra az erdő kevésbé kedvesebb, mint más népeknek. Volt idő, amikor a hivatalos mezbe öltözött, di­lettantizmus már-már veszte­ségként könyvelte el azt á földet, melyet fa, erdő borí­tott ... A megye, erdőterületé­vel az országos rangsorban az ötödik helyet foglalja el. A listavezető Borsod-Abaúj- Zemplén, a legkevesebb lomb Békés megyében látható. A megyében, a hetvenes évek második felében egy-egy esz­tendőben ezer hektárt tett ki a bővítés mértéke, ez a mér­ték azonban a legutóbbi években a felére, kétharmadá­ra csökkent. Sajnos, a beruhá­zások évek óta folyamatosan mérséklődtek ezen a területen, holott itt — biológiai okoknál fogva — az elmaradtak pótlá­sa nem megy gyorsan; évtize­dek kellenek hozzá. Ez teszi elgondolkodtatóvá a tényt.. az erdőtelepítés, fásítás évente országosan nem több 10—11 ezer hektárnál, az ún, erdő­felújítás pedig 25—30 ezer hektár közötti. A költő, Frédéric Mistral szerint „a mély gyökerű fák nőnek magasra”, ami szó sze­rint meg képletesen is igaz, ám az el sem ültetett, az ülte­tés után rögvest magára ha­gyott csemetéből mi lesz?! A szigorú racionalitás persze azt .diktálja az erdőgazdaságok­nak, hogy adjanak előnyt a gyorsan növő, mielőbb kiter­melésre kerülhető fafajták­nak. Aminek egyik jele: a legutóbbi tíz évben megnőtt az erdőterületen belül a nyár és a fenyő részesedése. Az ilyen változások ellenére is az uralkodó fafaj a tölgy — 22— 23 százalék —, jelentős az akác — 18 százalék —, a fe­nyő súlya. Most már évi nyolcmillió köbméter felett van a fakitermelés mennyisé­ge, ám utal a tartalékokra, hogy húsz százalék körül in­gadozik a nem okvetlenül el­kerülhetetlen hulladék, a be- szúradás stb. miatti veszteség, azaz mielőtt elkezdenék a fa ipari feldolgozását, száz köb­méterből húsz máris mínusz­ba jutott... S akkor még hol van a feldolgozás közbeni, szintén nem sorscsapásnak te­kinthető hulladék, veszte­ség ...?! Mély gyökerei vannak te­hát annak, hogy olykor mély gyökerű fáink sem. nőnek magasra, hogy adott lehető­ségeink egy része csemete vagy csenevész fácska marad. Túlságosan sok ugyanis az esetlegesség a fák, az erdők körül, túlságosan kevésre be­csüli a társadalom természeti kincseinknek ezt a különleges, mert folytonosan megújítható részét. Amit érzékeltet az is, hogy az erdőgazdálkodásban dolgozóknak több mint a fele negyven év feletti; nem tüle­kednek ide a fiatalok. Talán azért, mert a gépek, berende­zések, járművek felhasználá­sában még mindig a nagyon szerény igényű területele közé tartozik az erdőgazdálkodás, az anyagi agak összes ilyen javainak a 0,8 százaléka ta­lálható itt csupán...1 Igaz, évről évre megrendezzük a fásítási hónapokat, nem feles­legesen, de azért megkérdez­zük: lehet, hogy lelkiismere­tünk megnyugtatásaként?! Mészáros Ottó Díszszemle április 4-én Nárai István vezérőrnagy nyilatkozata Budapesten fegyveres erőink díszszemlével kö­szöntik legnagyobb nemze­ti ünnepünket. A felszaba­dulást követő 20-. díszszem­lén — a hagyományoknak megfelelően — a néphad­sereg, a határőrség és a, munkásőrség kijelölt ala­kulatai vonulnak fel. A díszszemle kezdete előtt néhány perccel, a Szózat zenéjére, katonai tisztelet- adás mellett, díszszázad kí­séretében a Dózsa György útra vonulnak és a dísz­tribün talapzatánál felso­rakoznak ezeréves törté­nelmünk dicső korszakai­nak zászlói. A 17 zászló előtt — mintegy tiszteleg­ve történelmünk haladó emlékei előtt — vonulnak majd el fegyveres erőink díszalakulatai. — Pontosan 10 órakor a díszszemle vezénylő pa­rancsnoka jelentést tesz a honvédelmi miniszternek, aki azt követően köszönti a felsorakozott gyalogos és gépesített díszhadosztály tagjait. Ezután — n ha­gyományokhoz híven — a honvédelmi miniszter mond ünnepi beszédet, majd fel­hangzik a Himnusz, ame­lyet a Városligetben elhe­lyezett lövegek díszsortüze kísér. — A felvonulók sorát a gyalogos díszhadosztály pa­rancsnoksága nyílja meg, akiket a dobos díszszázad tagjai követnek. Utánuk a Zrínyi Miklós Katonai Aka­démia tiszti díszzászlóalja, a szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskola, a Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskola és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola diszzászlóalja, va­lamint a tiszthelyettes hall­gatói díszzászlóalj vonulnak fel. Majd a rendészeti őr­ezred, a rajparancsnoki, a gépesített lövész, a határőr és munkásőr díszzászlóaljak következnek. A gyalog fel­vonulók sorát a hadihajós díszszázad zárja, tagjai is­mét résztvevői lesznek a díszszemlének, hagyomá­nyos tengerészkék egyenru­hájukban. — A repülő díszezredben MI—8 típusú kötetes és MI—24 típusú ha- . heli­kopterek, májé '..\3—21, MÍG—23, valamint a nagy- közönség előtt első alka­lommal bemutatkozó SZ— 22 típusú szuperszonikus repülőgépek vesznek részt. — A díszszemlén olyan alakulatok vesznek részi, amelyek az utóbbi években kiemelkedő eredményeket értek el a kiképzésben, kö­zülük több kiérdemelte a kiváló vagy élenjáró egy­ség, sőt magasabb egység kitüntető címet is. Sikere­sen vettek részt jelentősebb hazai és nemzetközi gya­korlatokon. — A díszelgők körében — a fegyveres erőknél is meghirdetett kongresszusi és felszabadulási verseny- mozgalom részeként —szé­les körű szocialista verseny­mozgalom bontakozott ki. A nemes versengés értéke­lésére április 4-én kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom