Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

eopgiLt .fői A P EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xii. évfolyam, 51. szám 1985. MÁRCIUS 2., SZOMBAT Falugyűlésen Oomonyban Járdák, utak és egy szobor Kisdiákok helyett Domony község lakóit várta az általá­nos iskola a falugyűlésen. A hagyományoknak megfelelően a végzős nyolcadikosok is el­jöttek, hiszen az állampolgári ismeretek témakörében erről is tanulnak. Ez az alkalom kiváló volt a gyakorlat meg­ismerésére. Bakii Tibor nép- írontelnök bevezető szavai után Gál Géza tanácselnök­helyettes tájékoztatta a hall­gatóságot a múlt évi pénzfel­használásról és az idei ten­nivalókról. Sziikségmegoídás Aszód nagyközség Ikladdal és Domonnyal 1984-ben 48 mil­lió forintból gazdálkodott. A fejlesztési alapra 16 millió jutott. A társközségekben a lakosság 15 millió forintnyi társadalmi munkát végzett. Meglehetősen nehéz volt a rendelkezésre álló pénzalap el­osztása, hiszen az áremelkedés majdnem mindenütt éreztette a hatását. A tanács vezetői is tudták, hogy minden kíván­ság mögött sok forint van, ezért csak a legfontosabbakat teljesíthették. Domonyban évek óta gon­dot okoz az elöregedett járdák miatti balesetveszély. Sürgős- . sé vált a felújítás. Ezekre a munkákra 180 ezer forintot kapott a falu. Ez 2300 méter javítására volt elég. A gyors és szakszerű kivitelezést a la­kók önkéntes munkája segí­tette. Az idén is lesz folyta­tás, de csak ott, ahol nagyobb a forgalom. Másik sajátságos gond a mellékutak állapota. A szűkö^ pénzügyi keretből csak arra futotta, hogy zúzott kővel te­rítsék le ezeket. Sajnos, ez szükségmegoldás, de többre nem volt lehetőség. Tovább gazdagodott viszont az általá­nos iskola épülete. A föld­szinten műanyag lambéria ke­rült a falakra. A közelmúlt­ban átadott tornatermi öltö­ző 72 ezer forintért kapott új műszaki berendezéseket. Szük­ségessé vált a kazánházi szint szigetelése. Erre több mint százezer forintot fordítanak majd. Eredetiben Mielőbb el kell kezdeni az iskolabővítést is, mert jelenleg két szükségtanteremben is ta­nulnak. A tervekre elfogyott százezer forint. Szerencsés esetben már az idén elkészül­hetnek az alapok. A tanter­mek egyébként új műanyag padlóburkolatot kaptak. Gyor­san és zökkenők nélkül sike­rült beszerelni a központi fű­tést az óvoda és a tanácsi ki- rendeltség épületeibe. Korszerűsödött az óvoda konyhája. Űj villamos sütőket kaptak, s megoldották a szel­lőztetést is. Szigetelni is kel­Fiataloknak Jubileumi horgászverseny fi győztes a Pest megyei vetélkedőn vesz részt A jó horgász ügyes, figyel­mes, nyugodt, amellett sokat kell tudnia. Az ő szórakozásuk, vagy szórakozottságuk olykor csak látszat, bár — ahogy mondják — ennek a szenve­délynek sokan hódolnak, mert kikapcsolódásnak pompás do­log. Azért is, mert akik ezt űzik, mindenképpen já leve­gőn vannak; s ha mindezek mellett a zsákmány is meg­van, az egy kisebb főnyere­mény. Nem véletlen hát, hogy egyre többen érdeklődnek a horgászat iránt például Gö­döllőn is. Ami még megle­pőbb: a középkorúak, meg az idősebbek mellett a jiatalok is tagjai a horgászegyesületnek.' Az utóbbiak számára különö­sen fontos ez az év. Amint azt Újvári Miklós, az egyesület vezetőségének tagja elmondot­ta: a Magyar Horgászok Or­szágos Szövetsége, a MOHOSZ idén rendezi meg a X., azaz jubileumi országos ifjúsági horgászvetélkedőjét. Erre már a gödöllői egyesületben is ké­szülnek. A házi vetélkedőt március­ban tartják meg, ahol nagy részvételre számítanak, hiszen egyesületüknek csaknem száz ifjúsági tagja van. A vetélke­dő napját ugyan még nem tűz­ték ki, de a felkészülésre szó­ló felhívást elküldték az if­jaknak, akik jól szerepelhet­nek, ha alaposan kitanulják az Amit a horgásznak tudnia kell című könyvet, s perszé, ismernie szükséges a gödöllői egyesület életét is. A huszonöt kérdésből ugyanis huszonket­tő olyan lesz, amelyet — pél­dául a halbiológia és az álla­mi horgászrend témaköréből — a MOHOSZ szakértői tettek fel, három pedig a helyi tud­nivalókkal foglalkozik. A gödöllői verseny, illetve szellemi vetélkedő első hat he­lyezettjét jutalmazzák: 300-tól 1500 forintig terjedő értékű horgászfelszerelést kapnak a helyezettek. A győztes és a második helyezett fiatal a Pest megyei vetélkedő dön­tőjébe jut. F. I. lett az épületet. Ha már szó esett a vízről: megnyugtatóan rendeződik a község belvízi helyzete is. Tavaly rendbe tet­ték a temetői résztől a Pász­tor utcán át a Gályáig eső részt. Évek óta gondot okoz a Baross utcai áteresz, amely gyakran eldugul. Mivel ilyen­kor az úttesten ömlik, át a víz, még az idén átépítik ezt a közművet. Egy nagyobb befo­gadó árkot pedig a sportpá­lya mögötti területről alázú­duló víz elvezetésére ásnak. Jól halad az Önodi-kastély felújítása, melyet az eredeti állapotában szeretnének meg­őrizni. Határozott elképzelés most még nincs a hasznosítá­sára, valószínűleg és remél­hetőleg közművelődési célo­kat szolgál majd. Érdekes öt­letet szeretnének megvalósíta­ni a lokálpatrióták. Petőfi ta­nára, Koren István Domony­ban volt lelkész.' Emlékének szeretnének tisztelegni egy szoborral, az iskola előtti té­ren. Törvény szerint A hosszúra nyúlt beszámo­lót elégedetten nyugtázták a jelenlévők. A hozzászólók a falu minden gondjára szeret­tek Volna választ kapni. Dcszk József azt kérdezte, hogy miért nem fizet mindenki köz­ségfejlesztési adót. Rendszere­sen kiverik az autóbuszmeg­álló ablakait. Keresik, talál­ják-e a tetteseket? Valentinyi József azt kérte, hogy az Erdő utcába is vezessék be a vizet, hogy ők is beköthessék ma­guknak. Mikus Mihály egyetértett a belvízrendezési tervekkel, mert kertjét is rendszeresen elönti a hóié. Karácsonyi György arról panaszkodott, hogy felelőtlen emberek tele­hintik szeméttel a falu kör­nyékét. Kérte a törvények szi­gorának alkalmazását. Bala­toni Dániel azt sérelmezte, hogy szombatonként nem le­het elegendő tejet és kenye­ret kapni, bár mind a két üz­let nyitva tart. Gál Géza vá­laszadó összefoglalásában megígérte, hogy minden pa­nasznak utánanéznek. Kovács I. Csaba Központi fűtés lesz m Szombati jegyzet" Ybl igazságot nyer Hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján, 1065. április 4-én adták át Gödöllőn a MÁV-pályaudvaron az újjá­épített volt királyi váróter­met. E naptól szolgálja ki az utazóközönséget. Ybl Miklós művészi terve alapján épült a váró, melyet a második világ­háború utolsó szakaszában a fasiszták valósággal kiégettek. 1903-ban kezdték újjáépíteni. A lapunknak szóló tudósítá­sában Magyar László újságíró a következőképpen fogalma­zott: Gödöllőnek jutott az a szomorú dicsőség, hogy a vas­útállomása a legtovább meg­őrizte a háborús pusztulás szörnyű nyomait. Üjabb húsz év elteltével egy hideg februári reggelen népes küldöttség érkezett Péter And­rás állcimásfőnök irodájába. Jólesett a szoba melege a be­mutatkozásokhoz, a program megbeszéléséhez. 1981 óta a MÁV Miskolci Igazgatósága a gazdája a vonalszakasz épü­leteinek is. Már az első időben felfigyeltek munkatársai a gö­döllői műemlékre, melyet nem az eredeti állapotában állítot­tak helyre, újítottak fel. Most érkezett el az idő arra, hogy igazságot szolgáltassanak a ter­vezőnek. Alapos felmérés előzi meg a tervezést. A pincétől a padlá­sig át kell vizsgálni az épüle­tet, melynek sok része a kora­beli arcára emlékeztet. A bel­ső elrendezés is változik, és ami számunkra, utazóknak a leglényegesebb, központi fűtés lesz. Megszüntetik a füstös, borgőzös állapotokat és oko­zóit. A tárgyalás során előkerül­tek a táskákból az ügyiratok, a régi tervek és rajzok, fel­jegyzések. De ezeknél többre volna szüksége az új tervezők­nek. Kérik az olvasókat, hogy akinek régi fotója, rajza van a gödöllői állomás épületeiről, szíveskedjen kölcsönadni azo- ’ kát, Péter András állomásfő­nöknek, vagy e sorok írójának eljuttatva. — örülünk a feladatnak és reméljük, hogy megfelelünk az elvárásoknak és tervünk alapján olyan kivitelezésre ke­rül sor, mint Ybl korában — nyilatkozta Bárány Béla épü­lettervező munkatársa, Szabó- né Jambrik Ilona nevében is. A munkákhoz segítséget ígért Kasza József, a városi tanács műszaki osztályának előadója. Galambos Ferenc, a műemlékfelügyelőség regioná­lis felügyelője annak örült, hogy a MÁV komolyan veszi a műemléképületek rendbeho­zását, amiben bizonyos nosz­talgiát is lát. Sokat tartózkod­nak majd itt a munkálatok során Bodor Jánosné mérnök főintéző a MÁV vezérigazgató­ságáról és Buday Ferenc a MÁV Miskolci Igazgatóságának műszaki II. osztályáról, hogy részt vegyenek a munka szak­mai irányításában. A tervezők azért serényked­nek, hogy a várossá nyilvání­tás huszadik évfordulójára el­készüljenek a papírmunkával és jövőre elkezdődhessen a ki­vitelezés. Belátható időn belül szép műemléképületet kap vissza Gödöllő közönsége. Cs. J. Ga'gahévíz Törzsvendég muzsikusok Miközben a galgahévízi fel­nőttek mind több autóbuszos színházlátogatásra kirándul­nak, a fiatalok elsősorban to­vábbra is a helyi Kodály Zol­tán Művelődési Házban kere­sik szórakozási lehetőségeiket. A januári és februári szom­bati Kicsapongók folytatása­ként az első tavaszi szomba­ton máris egy újdonság vár a még kisebbekre. Szombaton délután öt órakor a ház régi jó vendégei látogatnak ismét Galgahévízre, a 100 Folk Cel­sius együttes tagjai. Szinte minden évben koncerteznek itt, most egy napon kétszer is. Ebben a korai időpontban a gyerekek elé. lépnek új nagy­lemezük, a Paff, a bűvös sár­kány dalaival. Este nyolckor kezdődik a Müller-diszkó, s amikor már jól bemelegedtek a tinik, is­mét színpadra lép a folkfalka. A táncterem fényberendezései­nek kezelői, Mészáros Tamás és Bencze Tibor izgatottan várják, vajon a bevonulások miatt megfogyatkozott fiúk tábora feltöltődik-e, s az új közönség is kellően értékeli-e a futófényeket és a trükkös tükörfényeket. Egy héttel később ismét to­vább lépnek. Élő diszkózenét csempésznek a programba, amire persze táncolni is lehet. A Wastaps együttes szolgáltat­ja majd a , muzsikát. Március 13-án folytatódik a gyerekek szórakozása. Halász Judit és a Bojtorján együttes műsorát nézhetik, hallhatják, amely szintén egy nagylemezen ala­pul, a címét is onnan vették: Helikoffer. S ha már a fekete korongoknál tartunk, a hónap második felében a Kit mit tud?-győztes Smog együttes koncertezik Galgahévízen né­hány nappal megelőzve első kislemezük megjelenését. Azon az estén mutatják be a szín­pad új világítását. A nap kulturális programja Március 2-án: Gödöllő, művelődési ház: Kórustalálkozó a Pest me-1 Pezsgő kulturális élet Három éve készült el Gödöllő korszerű művelődési háza. Azóta a város és környé­kének lakói megszerették. Neves színházi társulatok előadásai mellett tárlatok, ját- szúkörök és más rendezvények szereznek örömet és kikapcsolódást az odalátogatók­nak. Hancsovszkl János felvétele A gyei diáknapok keretében a Pest megyei KISZ-bizottság rendezésében, 10 órakor. Na És klub, csillagászat, 18 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Március 3-án: Gödöllő, művelődési ház: A 100 Folk Celsius együttes műsora, Paff, a bűvös sár­kány, 14 és 16 órakor. Váradi Zoltán békéscsabai fotóművész kiállítása, megte­kinthető 10—18 óráig. Szünetelő ipar Jelenleg mintegy ezerkétszáz tagja van a KIOSZ gödöllői körzeti alapszervezetének, amelyből négyszázötven a vá­rosban él és dolgozik. Ugyan­akkor az is tény, hogy január elsejével több mint harmincán visszaadták igazolványukat, s csaknem ugyanennyien szüne­teltetik az év elején néhány hónapra. m— Mozi hhhi Március 2-án és 3-án.' A bűvös kő és a csodakút. Színes, szinkronizált NSZK— olasz mesefilm. Csak 4 óra­kor! UFO Arizonában. Színes, szinkronizált, amerikai film, 6 és 8 órakor. Élni Tél tábornok távozik. Fegyver nélküli seregenek hatra arcot parancsolt az erűre kapott Nap. Mi még óvatosan merészkedünk elő tiltott szobáinkból. Az ed­dig nemegyszer hidegnek bizonyult n.gykaba tban egyszeriben melegünk lesz. attól mosolygósra változik az arcunk. Amire novem­berben még négy hónapot kellett várni, az most itt van. Már második napját éljük a márciusnak. Az olvadás nyomán még a kis patak is jégtáblát so­dor. az összeeső hóban el­mosódnak nyomaik, ütjük vész az állatuknak. Az első bálúrt-lan udvari sétán a vén körtefákon sárgálló új sebhelyekre döbbenek. De megfejtve a talányt jóked­vem visszatér. A dtdergös napokban az ablakból fi­gyelt fakopáncs . munkájá­nak nyomait fedeztem fel. Még a szölőlugas élettelen oszlopát is átkutatta. A fák doktora szívesen csat­lakozik az etetőre járó ma- dt.rakhoz, de akkor sem az ingyenkosztból lakmáro- zik. Nyáron nekünk adott gyümölcsöt a fa, az elmúlt hetekben madarak életét mentette meg. Ilyen havas sétára már nem lesz talán módunk, amit elmulasztottunk, azt csak a most minél távolab­binak remélt új télen pó­tolhatjuk. Egyik napról a másikra zöldül a táj, nyeri vissza színét a búzatábla is, ha elolvad a takarója. A természet teszi a dolgát, kérdezetlenül és kérlelhe­tetlenül. A város utcáin siető, majd egyre gyakrabban sé táló emberek arcán is a megkönnyebbültség derű­je látszik. Mit látszik, su­gárzik! Így nan ez minden tavasszal, de mégsem unal­mas. A hidegtől szabadu­lás, az az érzés, hogy túl­éltük, örökké ismétlődik. Háborút szerencsére át nem élők ilyenkor vélünk fo­galmat alkotni arról, hogy milyen is az a szabadulás. Az év háromszázhatvanöt vagy háromszázhatvanhat napjából csak nagyon ke­vés telik el ezzel az érzés­sel, élménnyel. A végletes helyzetekben érezzük iga­zán annak az egyszerű ténynek a nagyszerűségét, hogy élünk. Máris keressük az össze­függéseket. Március! Ügy hangzik ez a szó. mint az etetőktől mindinkább sza­baduló madarak dala. Hát még az április! A szó latin őse is virágzást, kinyílást jelent. De mindez csak ma­gyarázkodás, mert a termé­szet munkál bennünk. Tud­juk. jön majd a tavaszi fá­radtság. ha nem védekez­tünk ellene kellő mozgás­sal, helyes táplálkozással. Ám előtte itt az örömök so­ra, a sarkokban gyűlő nap­sugár simogató melege, a hóvirág tavaszt és hölgye­ket köszöntő tündöklése, a rügyek duzzadása szerez mindennapi kis elégedett­séget. Nem sikerül olyan gyor­san követni az idő múlá­sát, a melegedést, mint sze­retnénk. Csodálkozva lát­juk, milyen magasra szö­kik a higanyszál a napos szobában megfigyelt hőmé­rőn. Tovább csökkenthetjük a fűtést. A tavasszal min­dig jár egy kevés energia- veszteség. Az őszre egyéb­ként sem sikerült sokat megtakarítanunk. De nemcsak a tél búcsúz­tatására nincs sok időnk, hanem az évszakváltás je­lenségeinek tétlen figyelé­sére sem. A természet tör­vényeit követő folyamato­kat feltartóztatni nem tud­juk, velük együtt kezdőd­nek és sűrűsödnek a tenni­valók a kertekben, gyü­mölcsösökben, szőlőkben. Újdonságként két sor nap­raforgót is vetünk, hogy a tányérica terméséből el tudjuk látni hasznos mada­rainkat. Mindaz, amiért ha­marosan ásót, kapát raga­dunk, végül is azért törté­nik, hogy tíz hónap múlva, a következő télen se éhez­zünk. Mert élni a legfonto­sabb. Ha az sikerül, akkor a többi majd lesz valahogy. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom