Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-21 / 67. szám

Eltüntetik a tél nyomait A tavaszra szépítkezik a város Késik a virágültetés - Tisztasági verseny A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM 1985. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK Luxszal mérik, de mm luxus Az izzólámpák fénykora után A tantermek világításáról Az Idős kor kezdetén a leg­többünk kénytelen megismer­ni a szemüveg kényelmetlen­ségét. Persze, vannak, akik öröklik a látáshibát és már gyerekkoruktól szemüvegesek. Azok viszont, akik az isko­lában fényszegény tantermek­ben töltik el a nap jelentős részét, még hamarabb lesznek pápaszemesek. Normák A városi tanács művelődési osztálya döntése alapján kor­szerűsítik több iskola világítá­sát. A GAMESZ szakemberei 1983-ban kezdték a felméré­seket. Luxmérő műszerrel vizsgálva tárták fel a hiányos­ságokat. Az izzólámpák ideje lejárt, neoncsövekre kell cse­rélni őket. Azt mérés nélkül is tudták, hogy ezek négyszer kevesebbet fogyasztanak, mint a korábbi fényforrások. A korszerűsítés javán már túl vannak. Mégis találni olyan helyet, ahol nem történt vál­tozás. — Melyek az egészséges vi­lágítás ismérvei? — kérdez­tük dr. Nagy Magdolnától, a KÖJÁL körzeti főorvosától. — A fénycsövet a padsorok között, azokkal párhuzamosan kell elhelyezni. Különben káp- rázhat a szem — mondjá a doktornő. Ha a padokat fé­nyesre festik, az is ugyanilyen hatást kelthet. Fontos, hogy a falak világosak legyenek, akárcsak a függönyök. A ja­vasolt F—33-as fénycsövekből egy ötven négyzetméter alap- területű osztályban legalább háromszor kettő legyen. A luxban mért fény értéke 400- tól legfeljebb 250-ig térhet el. A végső érték kialakításához hozzájárulhat a természetes világítás is. Éppen ezért nem szerencsés, ha a fákat abla­kok közelébe telepítik. Nem szerencsés az sem, ha a tanár az ablaknál állva magyaráz. A szakemberek mérései le­hangolóak voltak. Száz-száz­nyolcvan luxokat mértek, ami az elvárt minimumértékeknél is jóval alacsonyabb. Azokba a helyiségekbe pedig, ahol a tan­teremhiány miatt ideiglenesen folyik az oktatás, be sem ju­tottak a különleges mérőmű­szerekkel. Mint mondtuk, az iskolák jelentős részében befe­jeződött az új lámpatestek sze­relése. Ez hozzávetőlegesen hat helyen nem, vagy szak­szerűtlenül történt meg. Egy­két ilyen helyet felkerestünk. Vác, Petőfi Sándor Általános Iskola. Itt semmi sem történt. Állítólag ígérték már a pénzt is, de az utolsó pillanatban mégis máshová került az ösz- szeg. „Fontosabb" dologra kel­lett. Szakszerűtlen — Teljes felújítás kellene — mondja az igazgatónő, Kovács- né Pöltz Piroska. — Nyolc­százötven gyerek tanul ebben a huszonöt éves épületben, ami egy ház életében még nem idő. Csak akkor öregszik gyor­san, ha nem tartják karban. A világítása pedig már korsze­rűtlen. Hogy így van, arról én is meggyőződhettem: a folyosók szerény félhomályában, ha fel­nézünk, szemünkbe belehasít egy-egy buráját vesztett, pla­fonra erősített foglalatú lám­pa fénye, amiből a kis telje­sítményű izzó ellenére is bán­tó sugarak szóródnak szét. Persze csak akkor, ha világí­tanak. Legtöbbjük azonban nem ezt teszi. Horváth György kalau­zol, aki az iskola villanyszere­lője és fűtője is. Az egyik tan­terembe lépve azt magyaráz­za, hogy kezdettől fogva elle­nezte a csiricsáré függönyöket. — Vagy ne legyen semmi, vagy legyen teljesen áttetsző — mondja. Megjegyzem, ha nem lenne feltéve, akkor se tudna beférkőzni a földszinti helyi­ségbe a fény az ablak előtti nagy fáktól. A mennyezetről hat darab fehér üveggömb lóg. Ezek pislákoló fénye sajnos a ter­mészetes világítással együtt sem képes elég fényt adni. így van ez minden földszinti tererhben és a tornateremben is, noha itt már fénycsövek Gyerekek a Petőfi Sándor Általános Iskola tantermében A szerző felvétele szórják a fényt. Már amelyik szórja. Az elromlottakat nem tudják cserélni a nagy magas­ság miatt. Fájt a fejük Beregi Vincénével, a verő­cemarosi Orbán László Álta­lános Iskola igazgatójával elő­ször a KÖJÁL-jelentéseket néztük át. Több ilyen is ké­szült a C-épületről, ahol az alsó tagozatosok tanulnak. A 83-as felmérés után ők meg­kapták a szükséges anyagia­kat a világítás felújítására. A lámpatestek fel is kerültek a helyükre, de talán a termek sajátos hosszúkás alakja miatt, a padsorokra merőlegesen. Ez. mint az orvos-szakembertől hallottuk, nem a legkedvezőbb elhelyezés. Talán ez is közre­játszhatott, hogy a neonvilágí­tás bevezetésekor több gyerek panaszkodott fejfájásra. A legutóbbi, tavaly ősszel kelt KÓJÁL-vizsgálat jegyzőköny­vében éppen csak megjegyez­ték, hogy a korszerűsítés meg­történt. A helyzet ismeretében ez érthető, mivel itt elég sok a gond. Ezek jellemzésére elég csak annyit idéznünk az egyik jelentésből: „az épület iskolai oktatás céljára nem alkal­mas”. A községi vezetők sze­rint néhány más beruházás megelőzi még az iskolagond végleges megoldását. A váci petőfisek ennél töb­bet remélhetnek, mert csupán a végrehajtás sorrendjében szorultak az utolsó helyre. Ősszel döntenek a felújítás pontos idejéről. Dudás Zoltán Bizony nagyon szürke Vác ezekben a napokban, magán viseli a hosszú tél nyomait. Vastag porréteg lepi a szob­rokat borító fóliákat, és az el­olvadt hó alól előbukkan a hideg hónapok alatt elszórt s a hó által eddig jótékonyan eltüntetett szemét. m, w Hogyan készül a város a ta­vaszra, hogyan ölti fel új ru­háját, s erről az átváltozásról miként gondoskodnak a város­szépítő szervezetek? Erre két intézmény vezetőjétől kaptuk meg a választ. Brandt János — Kommuná­lis Üzem: — Kedden, március tizen­kettedikén a városi tanácson volt egy organizációs megbe­szélés, amelyen a tanács és a műszaki osztály vezetőin kí­vül részt vettek a költségveté­si üzem képviselői is. Azokat a tennivalókat határoztuk meg, amikről tulajdonképpen már januárban döntöttünk. Szeretnénk, ha a város mél­tóképpen köszöntené külsejé­vel is hazánk felszabadulásá­nak negyvenedik évfordulóját, a forradalmi ifjúsági napokat, és természetesen a XIII. pártkongresszust. így az idén kicsit jobban, körültekintőbben készültünk a tavaszra. Erre persze annál is inkább szükség van, mivel a tél is keményebb volt ebben az esztendőben. összesen nyolcszáz tonna anyagot szór­tunk le a történelmi város- központban, hogy megakadá­lyozzuk a csúszós felületek kialakulását, s ezt mind, mind el kell takarítani. Így hát a szemét felszedésé­vel kell kezdenünk, amiben háromszáz diák és több mint száz kiskatona segít nekünk. A hulladékgyűjtést már több mint egy hete megkezdtük, a múlt héten pedig a város csi­nosításához is hozzáláttunk. Lekerültek a szobrokról a fó­liaburkolatok, s a kertészet emberei megmetszették a fá­kat, felásták a parkokat. — Mikor ültetik ki a palán­tákat? Máskor ilyenkor már nyílnak a tavasz első virágai. — Sajnos a kemény tél miatt legalább két-három hét­tel elcsúszik az ültetés, mivel a talaj mélyebb rétegei még fagyosak, elpusztulna a nö­vény, vétek lenne tehát kite­lepíteni. Ezekkel a munkála­tokkal párhuzamosan a jövő héten megkezdődik a lomta­lanítás. éli Martinkó Gyula — Város­gazdálkodási Vállalat: — Hozzánk az állami tulaj­donban és kezelésben levő házak, épületek tartoznak. Ne­künk is a tél nyomait kell elsősorban felszámolni, azokat a konténereket begyűjteni, amelyekben az utak, járdák szórásához szükséges anyagot tároltuk. A házfelügyelők le­takarítják a járdákat, és a Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): március 21-től 22-ig csak délután fél 4 órakor is­mét vászonra kerül Walt Dis­ney: Hófehérke cs a hét törpe című amerikai rajzfilmje. Március 23-án és 24-én a Négy bandita, tíz áldozat a fél 4 óra­kor kezdődő ifjúsági műsor: egy francia rajzos kalandfilm. — Március 21-től 24-ig, a for­radalmi ifjúsági napok kere­tében fél 6 és fél 8 órai kez­dettel a Tienjün-hegyí törté­net című színes kínai filmet vetítik. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): március 22-én, pénte­ken délután 5 órakor az Eper és vér című színes amerikai filmet játsszák. — Este 7 óra­kor, a Kortárs Filmklub elő­adásán bemutatják a Kizök­kent világ című amerikai fil­met. Rendezte: Godfrey Reg­gio. kommunális üzemtől kölcsön kérjük a járdamosógépet, ami­vel az összes utcát lemossuk. W Mint a korábbi esztendők­ben, az idén is meghirdettük a tisztasági versenyt a házfel­ügyelők között, amit termelési tanácskozáson értékelünk, és az eredmény alapján mozgó­bérrel jutalmazzuk a házfel­ügyelőket. Ez nyolcszáz forint lehet. Reméljük, sikerül tisz­tán, csinosan fogadni a mele­gebb hónapokat. Fiedler Annamária Úttörők emlikműsora Folklórfeszfivál A városi tanács művelődési és sportosztálya, a városi út­törőelnökség és a Hajós Alf­réd Űttörőház együttesen ren­dezett folklórfesztiválját március 22-én délután 3 óra­kor tartják, a Madách Imre Művelődési Központban. Az ünnepséget Weisz György tanácselnök nyitja meg. Ezt követően az úttörők adnak kulturális műsort. Fellép a Hámán Kató Általános Isko­la énekkara, bemutatkozik az úttörőház néptáncszakköre, az intézmény citerásainak kísé­retével, műsort adnak a Bar­tók Béla Zeneiskola növendé­kei. A fesztiválon szerepel a csehszlovákiai Kisbojtár együttes. is. Az úttörőház több szakköre zenés népi já­tékokból állított össze , egy kis csokrot. A községieket a Püs­pökhatvani Általános Iskola gyermekjátszó csoportja kép­viseli. Magyar népművészet dió­héjban címmel kiállítást ren­deznek az emeleti galériá­ban. A megnyitóra szintén pénteken kerül sor, amelyet Kádár Jenöné, az MSZMP vá­rosi bizottságának munkatár­sa mutat be a közönségnek. A nap programja este az aulában rendezett táncházzal fejeződik bo, ahol Venczel Mária és Dómján Lajos tánc­művészek működnek közre. S. J. „Tisztelt Szerkesztőség! Csatlakozom Papp László cikkéhez, melyben aggodalmát fejezi ki azért, mert egy játszóteret elöntött a víz. Bizony szomorú dolog, ha a gyerekek nem játszhatnak emiatt. No, de mi van a fel­nőttekkel? Itt a Büki soron, ahol lakom, az úttesten he­lyenként félméter mély a sár és nagyon boldog az, aki­nek a háza előtt csak húsz-harminc centis. Ide nem lehet ilyenkor tüzelőt hozni, nem tud bejön­ni a mentő. Az orvos, ha jön valakihez, kocsijával fél kilométerrel előbb meg kell állnia. Ha, a sors ne adja valahol tűz ütne ki, nem tudom a tűzoltók, hogy jutná­nak a helyszínre? Ez nem csak most van így." rülhet sor végleges megoldás­ra. Ismerik a problémát, és még számos hasonlót is, saj­nos. Egyet tehetnek, hogy kö­telezik a csatornázás kivitele­zőjét, az eredeti állapot visz- szaállítására, aminek értel­mében április 15-től ismét zú­zott kő tenné járhatóvá a Bü­ki sort. Ezt a keserű hangú' levelet hozta a minap a posta Együd Lajos nevű olvasónktól. Arról, hogy máskor hogyan volt, nem tudok, el kell fogad­nom a levélíró tájékoztatását, aki már évtizedek óta itt él. Azt viszont, hogy most, már­ciusban milyen állapotok ural­kodnak, magam is tapasztal­hattam, amikor a Büki sor egyik oldaláról a másikra kel­tem át. Igaz, félcipőben vágtam neki, ami nagy könnyelműség volt. Épphogy megúsztam a lábfürdőt. Az itt lakóknak nagyobb gond ez, mintsem hogy így el lehetne hárítani. Az állapoto­kat tovább rontotta, hogy csa­tornázási munkák miatt az építők kénytelenek voltak föl­ásni az utat, amit korábban bizonyára szükségmegoldás­ként kőzúzalékkal terítettek le. A hosszú fagyok után jött olvadás pedig csak tovább sú­lyosbította a helyzetet. A ta­nács kommunális üzemétől ér­kezett munkások nem túl nagy munkatempót diktálva várták a brigádvezető utasításait, aki a sor másik végén éppen a munkagéppel volt elfoglalva. A csatornázás nagyobb­részt elkészült. Az árok ter­mészetesen már betemetve. Az éppen otthon levő idős la­kók a keskeny járdán gyüle­kezve panaszkodnak, sokszor egymást is túllicitálva, még rémtörténeteket is emlegetnek, miszerint vasárnap egy kisfiú kishíján elsüllyedt a sárban. Ezek talán az elkeseredésből született túlzások, amire nincs szükség. Bárki aki arra jár, tapasztalhatja, hasonló törté­netek nélkül is azt, ami tény. Az emberek megoldásra vár­nak. Nem irreális követelmé­nyeket szabnak, nem azt ké­rik, hogy most azonnal min­den erőt ide összpontosítsa­nak az illetékesek. Megelé­gednének ők azzal is, ha a konkrét. ígéret csak két-három év határidőre szólnak. — Foglalkoznak-e a kér­déssel, terveznek-e megoldást? Ezzel a kérdéssel kerestem meg a városi tanácson Teas- dale Haroldot, a műszaki osz­tály vezetőjét és Szász Ferenc műszaki főelőadót. Elmondták, hogy sem ebben, sem a követ­kező ötéves tervben nem ke­Annak érdekében, hogy az így rendbehozott út minél to­vább tartson, el kellene vezet­ni a felszíni vizet is. Jelenleg nincs olyan árok az út szélén, ami ezt befogadhatná. Ezért kérdezem tovább az osztály- vezetőt, valamiféle megoldás­ról, ami kis költséggel járna és minél előbb lehetne intéz­kedni. — Mivel tervben nem sze­repelt ilyen munka elvégzése, ezért a lakosság csak és egye­dül a saját erejére számít­hat — mondja az osztályveze­tő. — Természetesen mi is megpróbálunk segíteni. Kikül­dünk egy szakembert, aki fel­méri milyen mértékű munká­ra lenne szükség, és mennyi anyag kell, .amit mi adnánk. A társadalmi munka irányítá­sához egy szakemberünket is oda küldhetnénk. Bizony szomorú, hogy en­nél talán még rosszabb körül­mények is vannak itt Vácott és más kisebb településeken is. Mégis, egy olyan városban, ahol a nyolcvan kilométer bel­területi útból hatvanöt szilárd burkolatú és a külterület egy­negyede is ilyen, meg kell ér­teni azt, hogy a lakosság eh­hez méri az igényeit. D. 7. Nem könnyű a sáron átkelni A szerző felvétele ISSN 0183—2759 (Váci HIrtap) Olvasónk levele nyomán ii a megoldás a Büki soron?

Next

/
Oldalképek
Tartalom