Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
mesr Men re, 1935. MÁRCIUS 20., SZERDA Jogi tanácsok Rövidített munkaidőben dolgozók szabadsága 9 A nyugdíjas mikor és hová fordulhat panaszával? • Hogyan beli kiadni a szabadságot a heti ötnapos, vagy ennél rövidebb munkaidő-beosztásban dolgozóknál? Építőiparban dolgozó munkabrigád tanácsért fordult hozzánk. Sérelmezi, hogy öt munkanapos vagy aki ennél kevesebb munkaidő-beosztásban dolgozik, és szabadságuk kiadásánál a szabadnapokat nem megfelelően veszik számításba, szerintük a szabadnapokat nem hagyják figyelmen kívül a szabadság megállapításánál. Ha ez való igaz, amit olvasóink panaszolnak, akkor az nemcsak sérelmes, hanem sérti a jogszabályt is. Ugyanis az általános — heti öt munkanapos — munkarendben foglalkoztatott dolgozó szabadságának kiadásánál a szabadnapokat, a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. Vagyis a szabadság kiadásánál csak a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ha tehát az ötnapos munkaidő-beosztással foglalkoztatott dolgozó például 1985. március 1-től 13-ig két hét szabadságot vett igénybe, részére tíz munkanapot lehet szabadságként kiírni, illetve kiadni. Ugyanilyen tartalmú szabadsághoz korábban 12 munkanap szabadság igénybevétele volt szükséges. Azoknak a dolgozóknak azonban, akik heti öt munkanapos munkaidő-beosztásnál rövidebb munkaidőben dolgoznak, vagyis munkarendjük értelmében hetente egynél több szabadnapban részesülnek, sérelmük nem jogos, mert a szabadság kiadásánál ezeket a többletszabadnapokat (hetente egy szabadnapnál többet) figyelembe kell venni. Náluk a szabadság idejére eső heti egynél több szabadnapot a szabadságidőbe be kell számítani, és erre is szabadságot kell kiadni. Olvasóink közül többen 24/48 órás munkaidő-beosztással dolgoznak. Ezek a dolgozók, ha március 1-től 13-ig terjedő időre szabadságot vettek igénybe, nem csupán a tényleges munkanapjaira (adott esetben március 1., 4., 7., 10. és 13. napjaira), összesen 5 munkanapra kellett a szabadságot kiadni, hanem az előbbi esethez hasonlóan, ugyancsak tíz munkanapra. Ezáltal az ugyanolyan mértékű szabadsággal rendelkező, de eltérő munkaidő-beosztással foglalkoztatott dolgozók ugyanolyan naptári időtartamú szabadságot vehetnek igénybe, és elkerülhető a heti egynél több szabadnapos munkarendben dolgozóknak a szabadságolásnál indokolatlan előnyben részesítése. 9 Mikor és hová fordulhat panasszal (felszólamlással) a nyugdíjas, ha a határozattal nem ért egyet? Minden év elején sűrűbben érkeznek a levelek hozzánk azoktól, akik az elmúlt év végével vonultak nyugdíjba. Sokszor sérelmezik olvasóink a megállflpított nyugdíj összegét, a legtöbb esetben azonban alaptalanul. Jogos sérlemük is inkább abból származik, hogy a nyugdíjazáskor egyes munkában eltöltött időket, igazoló iratok hiányában figyelmén kívül hagytak az illetékes szervek. Ezek pótlására is megvan I természetesen a lehetőség. A jogszabály értelmében a társadalombiztosítási szerv határozata ellen, ha az igénylő vagy az egyéb érdekelt azzal vagy annak bármely rendelkezésével, megállapításával nem ért egyet, illetőleg a valóságtól eltérőnek vagy jogszabályellenesnek tartja, a határozat kézbesítését követő naptól számított 15 napon belül felszólamlással élhet a lakóhelye szerinti társadalombiztosítási szervnél, az elsőfokú határozatot meghozó társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél). Minthogy olvasóink között igen sok MÁV-alkalmazott van, rájuk az a szabály, hogy a MÁV Nyugdíj Hivatalnál kell a felszólalást benyújtani. • Nyugdfjkérdésben mikor lehet a bíróság döntését kérni? P. Z.-né olvasónk már másodfokú határozattal rendelkezik, de azt is sérelmezi. Kérdezi: fordulhat-e bírósághoz? r Igen, fordulhat. A bírói jogorvoslati út általában abban a kérdésben vehető igénybe, hogy az igénylő jogosult-e a nyugdíj- ellátására, baleseti nyugellátásra, ileltve abban a kérdésben, hogy üzemi baleset történt-e. Bírósághoz fordulhat az érdekelt, ka vitatja a szolgálati ideje megállapításának helyességét, továbbá, ha felróhatóság címén a felvett ellátás visszafizetésére kötelezték őt. Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz a rokkantság és a foglalkozási betegség fennállásának, a rokkantság, illetőleg a munkaképességcsökkenés mértékének a kérdésében, abban az orvosi szakkérdésben, hogy a munkaképesség-csökkenés, illetőleg a halál a balesettel ösz- szefüggésben áll-e, illetőleg abban, hogy a nyugdíjellátás, baleseti nyugellátás milyen összegű átlagkereset alapján jár. Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz az Öregségi, a munkaképtelenségi és az özvegyi járadék igénnyel, a házastársi pótlékkal, a családi pótlékkal és a továbbdol- gozásra ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolatban sem. Dr. M. J. Miniszteri rendelet Pénzügyi kedvezmény A pénzügyminiszter rendeleté alapján az állami költség- vetésből pénzügyi kedvezménnyel ösztönzik az állami vállalatok szervezeti decentralizációjának gyorsítását. Elkülönült szervezeti egységek, gyáregységek, telephelyek, ha új vállalatként, illetve leány- vállalatként folytatják tevékenységüket, több kedvezményben részesülhetnek. Az intézkedéssel a verseny- feltételek javítását, a mono- poljellegű szervezetek számának csökkentését, a kis- és középüzemek számának növelését kívánják elősegíteni. Az önállósulás jogi lehetőségei eddig is megvoltak, a folyamat felgyorsulását azonban nehezítette az érdekeltség hiánya. Azoknak az új vállalatoknak, amelyek nagyobb szervezeti egységekből válnak ki, a kezdeti időszakban komoly • nehézségekkel kell megbirkózniuk. Az önálló gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a piaci kapcsolatok kiépítése, a szakembergárda létrehozása hosszabb időt vesz igénybe, s eközben nem mindig tudnak pénzügyi kötelezettségeiknek időben eleget tenni. A pénzügyi kedvezmények segítik az önállósulok átmeneti nehézségeinek feloldását. A rendelet hatálya kiterjed az állami vállalatokra, a tröszti vállálatokra (az 1985. január 1. után alapított korlátozott jogú tröszti vállalatok kivételével), a vállalati gazdálkodás szabályai szerint működő egyéb állami gazdálkodó szervezetekre, szövetkezeti vállalatokra. Feltétel, hogy az új vállalat cégbejegyzése 1984. december 31. és 1986. december 31. között történjék meg, s a vállalati vagyon ne haladja meg az egymilliárd forintot. Legfelsőbb Bíróság döntése Perben eg?/ lakásért Egy 30 éves művezető özvegy apja újból megnősült. Több mint húszévi házasság után előbb a férj, majd rövidesen az asszony is meghalt. A kerületi tanács a művezetőt a lakás bérletének használatára feljogosította, de Az üzemi balesetről Sokrétű biztosítási kedvezmény Mivel az üzemi balesetet szenvedett dolgozók sokoldalú társadalombiztosítási kedvezményt élveznek, nem közömbös, hogy a baleset üzemi jellegét elismerik-e vagy sem. Nézzük, milyen fokozott védelemben részesül az üzemi balesetet szenvedett dolgozó (és hozzátartozója). Munkából menet Az üzemi balesetesek táppénzjogosultsága nem egy évig tart, mint általában a keresőképteleneké, hanem mindaddig, amíg keresőképessé nem válnak, vagy állapotuk véglegesen nem alakul ki. Táppénzük (az úgynevezett baleseti táppénz) is magasabb, mint az egyéb keresőképteleneké. Magasabb rokkantsági nyugdíjban részesülnek. Elhalálozásuk esetén magasabb özvegyi és árvasági nyugdíjat kapnak utánuk hozzátartózó- ik, az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az özvegy még mun kaképes és nyugdíjkorhatár alatt van. A foglalkozás körében bekövetkezett baleset akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a dolgozót munkahelyén, a munkáltató telephelyén, munkaterületén vagy a munkahelyen kívül a munkálaté érdekében végzet*, tevékenység során érte, függetlenül attól, hogy a baleset munki’dő alatt, vagy azon kívül következett be. .Tisztálkodás, étkezés, üzemorvosi és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatások igénybevétele során, vagy egyébként a munkával összefüggésben bekövetkezett baleset is üzemi baleset. A munkásszálláson bekövetkezett baleset csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha az a munkáltatónak felróható. Munkából menet — az úgynevezett úti baleset — csak akkor minősül üzemi balesetnek, ha a sérült közvetlenül munkaidő után, nagyobb kitérés nélkül megy haza lakására (szállására). Nem számít nagyobb kitérőnek a Közértbe, Patyolatba, cipészhez való betérés. Továbbá az sem, ha a gyerekért ..ugrik be" valaki hazafelé menet a bölcsődébe, óvooába, iskolába. Operálni kellett Néha sok vitára ad okot valamely baleset üzemi jellegének elismerésé. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 515. számú határozata egy érdekes eset kapcsán ad irányadó szempontot ' ennek mérlegeléséhez. Az egyik főiskola tanára reggel lelkiismeretesen felkészült óráira. Az előadásához szükséges segédeszközöket gyűjtötte össze, amikor a kezében levő diatárral hirtelen leguggolt, hogy a szekrényben, lévő oktatófilmeket is szemrevételezze. Vesztére .Vetett. Jobb térdébe hasító fájdalom állt, ami nem is akart szűnni. Ezért másnap jelenUezett az üzemorvosnál, aki eliátta gyógyszerekkel, gumírozott pólyával, de betegállományba nem vette. Mivel a beteg panaszai fokozódtak, néhány nap múlva ortopéd szakrendelésre küldte őt az üzemorvos. Kiderült, hogy csúnya térdizületi pörcsérülés érte, amelyet meg kellett operálni. Az üzemi baleseti jegyzőkönyv felvételére a műtét után került sor. A munkáltatónál működő társadalombiztosítási tanács üzemi balesetnek ismerte el a tanár megbetegedését. A munkáltató ez ellen a határozat ellen fellebbezett, és a társadalombiztosítási bizottság hatályon kívül helyezte a határozatot. A tanár a munkaügyi bírósághoz fordult, de keresetét ott is elutasították. Így indokolták: a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától független, hirtelen vagy aránylag röv.d idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást okoz. Mivel a felperes szervezetét külső hatás nem érte, a sérülés nem meríti ki az üzemi baleset fogalmát. Külső erő A Legfelsőbb Bíróság ítéletéből csak a lényeget emeljük ki: A szakorvosi megállapítások a munkavégzés körében keletkezett sérülést egyértelműen bizonyítják, és azt is, hogy a felperes a sérülését hirtelen leguggolás következtében szenvedte el. A balesetet előidéző ok — az egyszeri külső hatás —• nemcsak a sérült személyétől független hatás lehet, ha nem magának az emberi test tömegének mozgássebessége is, amelyet akaratilag nem lehet mindig befolyásolni. És emiatt külső erőként jelentkezhet, idézhet elő sérülést. Tehát ez a baleset mégiscsak üzemi baleset. *A példa nagyon sok hasonló — nem tipikusan üzeminek hitt — baleset esetében is iránymutató lehet. Dr. Kertész Éva egy évvel később a városi tanács vb lakásügyi osztálya visszavonta a határozatot. Döntését azzal indokolta, hogy az elhunyt asszony és a művezető között sem nevelt, sem mostohagyermeki kapcsolat nem volt. A bérleti jogviszony annál kevésbé il leti meg, mert ^lakással rendelkezik. A művezető e határozat felülvizsgálatáért pert indított a városi tanács ellen. Az első és másodfokú bíróság a városi tanács döntését hatályon kívül helyezte, és új határozat hozatalára kötelezte, megállapítva, hogy a művezető, mint az özvegy mostohagyermeke, jogosult a lakásra. Az ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más álláspontra helyezkedett. — A szóban forgó lakásban a művezető sohasem lakott, közte és édesapja, illetve mostohája között sem tartási, sem családi kapcsolt nem volt — hangzik a határozat. Saját kijelentése szerint, több mint nyolcvanéves édesapja és mostohaanyja lakása elhanyagolt, műszakilag teljesen leromlott állapotban volt. Ebből nyilvánvaló, hogy az idős házaspárt halálukig nem támogatta, különben nem hagyta volna őket ilyen körülmények között lakni. Tehát a formális, minden tartalmat nélkülöző kapcsolat * miatt a lakásbérleti jogviszony folytatása iránti kérelmét a városi tanács jogosan utasította el Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a két alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. A keresztnevén emlegette Vallott az érd§ gyilkos Megdöbbentő bűncselekmény történt a közelmúltban Érden, az Ilona utca 6. számú házban. A környék lakói arra lettek figyelmesek, hogy az egyébként mindig gondosan zárva tartott utcai kaput nyitva hagyták, és a kertre nyíló konyhaablak is csak félig van behajtva. . A ház egyetlen lakóját, a 68 esztendős özvegy Petró Gyu- lánét ekkor már napok óta nem látta senki, a kutyája pedig gazdátlanul kóborolt az utcán. A szomszédok rosszat sejtettek, és január 19-én bejelentették, az Érdi Rendőrfőkapitányságon, hogy valami baj történhetett. Az ékszereiről beszélt Az ügyeletes tiszt ellenőriztette a bejelentést, majd szemlebizottságot irányított a helyszínre. Az ágyában fekve, dunnával letakarva holtan találták Petró Gyulánét. A lakásban kutatásra utaló jeleket is észrevették. Az akkor rendelkezésre álló adatok alapján két variáció látszott valószínűnek. Az egyik az volt, hogy a több napja holtan fekvő Petró Gyuláné bűncselekmény áldozata lett. Elképzelhetőnek találták azonban azt is, hogy az idős asz- szony természetes körülmények között halt meg, és ismeretién személyek ezután hatoltak be a lakásába. Az utóbbi feltételezést az is alátámasztotta, hogy viszonylag kevés külsé- relmi nyomot észleltek rajta, és ezek sem voltak összefüggésbe hozhatók a halálával. A rendőrorvosi, illetve ezt követő igazságügyi orvosszakértői boncolás bűncselekmény alapos gyanúját állapította meg. Ezek után nagy erővel indult meg a nyomozás az ismeretlen tettes felkutatására. Tanúvallomások alapján tisztázták, hogy az áldozat életének utolsó időszakában kikkel és milyen jellegű kapcsolatot tartott fenn. Fény derült többféle viszálykodásra, pereskedésre is a szomszédokkal, ezek az ügyek azonban — alaposabban megvizsgálva — a bűntény szempontjából nem látszottak jelentősnek. Házassági tervek Fontosabbnak tűnt az a körülmény, amit többen is említettek, hogy a bűncselekmény áldozatává lett asszony gyakran dicsekedett az ékszereivel, takarékkönyveivel, és azzal, hogy jelentős anyagi támogatást kap Kanadából. Ugyanakkor nagyon félt attól, hogy kirabolják. Riasztócsengőt szereltetett fel a kapujára, és esetenként még éjszaka is próbálgatta, hogy elég erős-e a berregés. Az ajtaja mellett pedig egy vasrudat tartott, hogy ha valaki meg akarná támadni azzal védekezzen. Sok alkalmi látogató fordult meg a házában, mert korábban tartási szerződésre keresett és talált vállalkozókat, később pedig házassági tervekkel foglalkozott. Az ismerősei elmondták, hogy gyakran válaszolt az újságokban megjelenő házassági hirdetésekre, és szívesen beszélt az így létrejött találkozásokról. A nyomozást tehát ebben az irányban is ki kellett terjeszteni. Megállapították, hogy Petró Gyuláné az utóbbi időben sűrűn emlegetett egy Sándor keresztnevű férfit, akivel össze akart házasodni és azt is terbnbbTiz nap rendeletéi A kitüntetésekkel kapcsolatos egyes minisztertanácsi határozatok módosításáról az 1006/1985. (III. 1.) Mt. h. számú határozat rendelkezik. (Magyar Közlöny. 9. száma.) A munkaerő közvetítéséről, elhelyezéséről és toborzásáról ugyanitt jelent meg az 5/1985. (III. 1.) ME. számú és a végrehajtásáról intézkedő 2/1985. (III. 1.) ÁBMH. számú rendelkezés. Az elöljáróságokról és az egyes szabálysértésekről a Magyar Közlöny 10. száma tartalmaz két minisztertanácsi rendeletet, mégpedig a 9./1985- (III. 7.) MT., és a 10/1985. (III. 7.) MT. számú rendelkezést. Egyes középfokú szakoktatási intézmények tanulóinak jövedelempótlékáról a 4/1985. (III. 7.) MM. számú rendelet rendelkezik ugyanitt. vezte, hogy Svájcba utaznak majd nászútra. Az özvegy két nagyobb cégnél is járt a városban, hogy munkalehetőséget keressen jövendőbeli jénai* A gyanú egyre inkább erre az emberre terelődött, akinek a Kék fényben is közreadták a személyleírását. A rendőrség a beszerzett adatok és a lakosságtól kapott értékes bejelentések alapján rövidesen elfogta az 53 éves Káka Sándort, aki beismerte tettét. A férfi elmondása . szerint múlt év októberében ismerkedett meg a koránál fiatalosabb megjelenésű nővel. Budapesten, a Boráros téri felüljárónál találkoztak először, és az asszony szólította meg őt. Beszélgetni kezdtek, majd rövidesen már arról folyt a szó, hogy Petróné pénzügyei miatt jött a fővárosba, dollárokat akar beváltani. Az írás- tudatlan, primitív embert elkápráztatta az új ismerőse által ecsetelt jómód, és örömmel fogadta el a meghívását. A pénzt követelte Megbeszélésük szerint néhány nap múlva találkoztak az érdi vasútállomáson. Ott ettek, ittak, majd Petróné házában együtt töltötték az éjszakát. A nagy korkülönbség ellenére tartós, közeli kapcsolatot alakítottak ki, és azt tervezték, hogy a férfi végleg odaköltözik. A felderítést nagyban nehezítette, hogy az idős nő senkinek sem mutatta be Kóka Sándort. Ismerősei csak hallomásból tudtak róla. A gyanúsított elmondása szerint az özvegy megkövetelte, hogy ő is hozzájáruljon közös életük megalapozásához. Ennek a kívánságnak eleget téve, karácsony előtt eladta a tehenét, és a jószágért kapott 10 ezer forintot átadta a jövendőbelijének. Időközben azonban tudomást szerzett róla, hogy annak , anyagi helyzete korántsem olyan rózsás, mint amilyennek lefesti. Egyebek között megtudta, hogy az Ilona utcai ház egyik fele nem őt illeti, a másik felére már korábban tartási szerződést kötött. A külföldi támogatásról szóló történetek is erősen eltúlzottak voltak. Kóka Sándor ekkor — állítása szerint — elállt korábbi terveitől, és elhatározta, hogy visszaköveteli tízezer forintját. Ezért utazott január 14-én este erősen ittas állapotban Érdre. Az idős nő már lefekvéshez készülve, hálóingben fogadta. Étellel kínálta a látogatót, majd lefeküdt az ágyba. Átkutatta a lakást A tízezer forint miatt kezdtek el vitatkozni, mivel az asszony kijelentette, hogy barátja már felélte ezt az összeget, annyit evett-ivott nála. A férfi állítása szerint Petró Gyuláné a vita hevében először kidobta holmijait az udvarra, majd az ajtó mellett levő vasrúddal megütötte őt. Erre kezével az asszony torkára ütött, nem számítva arra, hogy az ütés halálos lesz. Áldozatát az ágyra fektette és letakarta, majd átkutatta a lakást. Húsvágó bárddal a zárva tartott szekrényrészt is felfeszítette, de pénzt nem talált. Végül egy rádióval kombinált Toshiba magnetofont, Doxa karórát és néhány női ruhadarabot vitt magával. Mivel nem volt kulcsa a lakáshoz, a konyhaablakon menekült a helyszínről. Ezt követően kilépett budapesti munkahelyéről és vidékre utazott. Kihallgatták azokat a sze- mélveket is, akiknek Kóka Sándor eladta az özvegyasz- szony házából lopott holmikat. A Pest megyei Rendőr-főkapitányság a nyomozást befejezte, és Kóka Sándort rövidesen nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettének alapos gyanúja miatt vonják felelősségre a Pest megyei Bíróságon. Gál Judit
