Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1985. MÁRCIUS 19., KEDD Termelési tanácskozás Szabad kapacitás is akad A vecsésí nagyközségi ta­nács vb építőipari költségve­tési üzemében megtartották az ez évi első termelési érte­kezletet, amelyet már az üzem területén felállított, szo­ciális célokat szolgáló faház nagytermében rendeztek. o Az üzemvezető — Dudinsz- ky László — tájékoztatta a dolgozókat a.z 1984. évi fel­adatok /teljesítéséről. Az évi nyereség 1 millió 600 ezer fo­rint volt, a 22 millió 200 ezer forint árbevétel mellett. Is­mertette még az 1985. évre előirányzott feladatokat és az új gazdasági szabályozókat, amelyek az üzemet érintik. Kenszler Józsefné megbízott gazdasági vezető elmondta, hogy az üzem tevékenységé­nek döntő hányadát az építő­ipari munka teszi ki. A má­sik jelentős feladat a kom­munális tevékenység. Mint is­meretes, az üzem kezelésében vannak az állami lakások, a temető, a piac, a parkok. Az építőipari ágazaton be­lül kimagasló eredményeket értek el a szigetelők. Az egy főre jutó termelékenység mind a bázishoz, mind a tervhez viszonyítva jelentősen javult. De mint minden máshol, a vecsési ÉKÜ-nél is voltak ke­vésbé eredményes munkák. Az elkövetkezendő időben a termelést p rogramozottabbá kell tenni. Sok tennivaló van még a munkafegyelem, a munkaidő gazdaságosabb ki­használása területén. Kenszlerné elmondta még, hogy sajnos nem tudják úgy kielégíteni a dolgozók jogos szociális, kulturális igényeit, mint ahogy azt szeretné az üzem vezetősége, de mindent megtesznek, hogy a munka­végzésük során, emberhez méltó körülményeket teremt­senek. Ebben az évben vették tervbe a raktár építését, va­lamint egy ARO kisteherau­tó vásárlását, amelynek a fel­adata — az állami házak fel­újításához, karbantartásához —, az anyagok kiszállítása lesz. Az elmúlt év eredménye: a telephely (Vecsés, Damjanich u. 34.), körül elkészült az új kerítés, valamint egy ZSUK tehergépkocsit vásároltak, amellyel az anyagbeszerzést végzik, de szükség esetén a dolgozókat szállítja a mun­kahelyekre. Az üzem a nagy­községi tanácstól egy 4 laká­sos állami ház építésére ka­pott megrendelést a Vörös Hadsereg út 192. szám alatt. © Kenszler Józsefné beszámo­lója után Siidi Gyula műszaki vezető ismertette az , üzem szabad kapacitását, amely asz­A szerencse is segített Sárdagasztás némi focival LABDARÚGÁS, MEGYEI II. OSZTÁLY, A-CSOPORT: Pilis—Nagykáta 2-1 (1-1), Pi­lis, 200 néző, vezette: Mészá­ros (jól). Az elmúlt vasárnapi nagy­szerű játék után nemigen le­hetett ráismerni a pilisiekre. Már az első félidőben jobbá­ra csapkodó játék alakult ki, a sárdagasztásban itt-ott lehe­tett csak felfedezni a foci szép­ségeit. A 27. percben Csetneki öngóljával a vendégek jutot­tak előnyhöz. Nem sokáig örülhettek, mert három perc­cel később Gajdos K. átadá­sát Hegedűs S. biztosan lőtte a hálóba. Szünet után folytatódott a sárdagasztás, az alacsony szín­vonalú küzdelem. Gajdos, majd Gáspár J. veszélyeztet­te a kátai kaput. Ügy tűnt, hogy döntetlen marad az ered­mény, amikor a 88. percben egy kapu előtti kavarodás után Gajdos lövése utat talált a hálóba. Némi szerencsével nyert a Pilis, de messze elma­radt korábbi formájától. Min­denesetre a győzelemnek azért örülhettek... IFI- Pilis—Nagykáta 1-1. G. F. Hernád—GyömrS 3-2 (1-1), Gyömrő, 200 néző, vezette: Horváth J. (tárgyilagosan). Már a 3. percben vezetést szereztek a hazaiak, Varró Gy. megforgatta a hátvédjét, jó beadását Szűcs S. közelről po­fozta a hálóba. A 18. percben Kanyó rosszul találta el a lab­dát, s a hernádi csatár egali­zált. Tíz perccel később Szűcs előtt — a rossz talajon — megpattant § labda, s odalett a kecsegtető lehetőség. A második félidőben is stí­lusosabban játszottak a ven­dégek. A 60. percben Csirkó J. belépőjét a bíró szabálytalan­nak minősítette, s — némi ha­bozás után — büntetőt ítélt, amit értékesített a hernádi já­tékos. Tizenegy perccel később egy korszerű támadás végén Leiner szép góllal egyenlített. Úgy látszott, marad a pont- osztozkodás, amikor a 81. percben a csereként beállt hernádi csatár 30 méterről bődületes erővel a bal felső sa­rokba védhetetlen gólt lőtt Ritkán látható hatalmas talá­lat volt. A képzettebb játékosokból álló Hernádnak ezen a találko­zón kifejezett szerencséje volt. a döntetlenre legalább rászol­gáltak volna a lelkes gyöm- rőiek. Mindenesetre, biztató, hogy nehezen adták meg ma­gukat az egyik bajnokaspi­ránsnak. JÖ: Leiner, Szűcs S., Varró Gy. IFI: Hernád—Gyömrő 1-0 G. J. Monor—Vácszentlászló 4-1 (Monori tudósítónktól lapzár­táig nem kaptunk részletes be­számolót a mérkőzésről). Az Örkény—Üllő bajnoki ta­lálkozó eredményéről lapzár­táig nem kaptunk jelentést. ★ Elkészült a labdarúgó orszá­gos ifjúsági és serdülő kupa megyei első fordulójának pá­rosítása. Március 21-én, csü­törtökön lesznek a mérkőzé­sek, 13.30-kor a serdülők, 15 órakor az ifik vetélkednek. Döntetlen esetén az alacso­nyabb osztályú csapatok sze­reznek jogot a továbbjutásra, azonos osztályúaknái 11-esek tisztázzák az előrelépést. A vonzáskörzet csapatai a követ­kező mérkőzéseken lépnek pá­lyára, az elöl állók a pályavá­lasztók: Szigethalom—Vecsés, Farmos—Sülysáp, Pilis—Tápió- szentmárton, Gödöllői SC— Gyömrő, Isaszeg—Monor, Ke- repestarcsa—Üllő, Péteri—Tá- piószele. — ér talos, lakatos, vízszerelő, vil­lanyszerelő, üveges, szigetelő és szállító-fuvarozó munkák­ból áll. © A termelési értekezlet befe­jezése előtt az üzemvezető meghívott minden érdeklődőt az 1985. március 29-én dél­előtt 10 órakor megnyíló ki­állításra, mely' az üzem nagy­termében lesz. A kiállítás * a 15 éves ÉKÜ munkáját mu­tatja be képekben, dokumen­tációkban. Varga Ferencné Kár, hogy többen nem láthatják A múltat őrizni, a j ecsülhi Amikor a szerkesztőségbe éppen betoppanó, jó humorú tudósítónk meglátta ezt a ké­pet, amely 1928-ban készült a monori strandon, s a „nagy­medencét” meg a felette át­ívelő augusztus 20-ra elkészí­tett „Sóhajok hídját” ábrázol­ja, így kiáltott: — Na ugye, mi mindent megcsináltak a monoriak ré­gen! Strandjuk volt, ráadásul még egy felüljárójuk is! A Monort ismerők kapásból megértik a tréfás célzást, hi­szen tudják, az Ady úti so­rompónál fél órákat kell ácso- rogni, miközben időközönként felcsap a felül- vagy aluljáró vitája, s a régi strandra har­mincöt éven aluliak már nem is emlékezhetnek ... A képet egyébként illuszt­rációként ehhez a cikkhez Oláh Gyulától kértem kölcsön, a monori Szervomechanikai Kisszövetkezetben. Van ott egy kiállítás, amelynek láttán az ember felsóhajt: de kár. hogy nagyobb közönség nem tekintheti meg! A dolog pedig úgy kezdő­dött, hogy megyei pályázatot hirdettek, amelyre Oláh Gyu­la, a Szervomechanikai Kis­szövetkezet nyugdíjasa, aki napjait ma is az üzemben tölti, rögtön felfigyelt, s úgy gondolta, nem lesz haszonta­lan, ha a már eddig is őriz­Monoron, 18-tól és 20 órától: Házibuli. Vecsésen, 17.30-tól és 19.30- tól: Fele-barát-nőm. Marika pótmamára Iáit Nem engedik ei a Mindig tudtam, hogy jó szí­vű, másokon segíteni kész ember Fényes Imréné; ma egy nyolcéves kislányt gondoz, akinek édesanyját immár má­sodszor szállították kórház­ba, mivel művesére van szük­sége ahhoz, hogy vissza,tér­hessen a kis családi házba, gyermekéhez. A sajnálat emberi tulajdon­ság, a szeretet szintén, van, mikor a kettő édestestvér — jelen esetben azonban másról van szó. Olyan asszony Fé- nyesné, akinek három unoká­ja mellett ugyancsak lenne mit tennie, mégis, elsőnek ug­rott, szaladt a mentőautó fá- vozása után, hogy segítsen, magához vegye az egyedül, támasz nélkül maradt kis­lányt. A könnyeket nehéz felitat- ni, az apnyad szeretetet nehéz pótolni, mégis valami olyan történik Monoron a Rosen­berg házaspár utcában, amire még nagyon kevés példa akad. Fényes Imréné úgy gyámolítja Marikát, mintha a sajátja lenne. A kislány is beteg lett, ápolta, gyógy­szerért rohant, finom húsle­vest főzött, és nem is odaha­za, hanem a gyerek megszo­kott otthonában. Mert oda­költözött, ott alszik, férje egyetértésével, aki szintén együttérez vele. Marikát egyedül neveli be­teg édesanyja; férj, apa, nincs a háznál, útjaik ketté váltak. Az átmeneti segítség most már megszokott élet- szükséglet Fényesné életében. Munkaidő után szalad uno­káihoz, aztán haza, második otthonába, hogy mire a kis­lány az iskolából ha,zaér, ott legyen ő is, meleg étellel vár­ja, mosson, takarítson, s még arra is szakítson időt, hogy a leckéjét átnézze, tanítsa, szeretgesse. Mert az élet úgy tanította, mindig segíteni kell a gyengén, a rászorulón. Ez nála természetes életösztön, szívjóság. Így telnek a napjaik, s hogy meddig? Nem tudni. Messze van még az út vége, egy azonban biztos: Fényesné nem adja fel, nem engedi el Marika kezét, aki úgy ka­paszkodik belé. mintha édes­anyja lenne. S Marikának nem csal az érzése. Hörömpő Jenő Kulturális program Gyomron, 16 órától: a furu­lya- és asztalitenisz-szakkör foglalkozása. Az úttörőház­ban, 9-től és 14.30-tól: a ví­vó-, az orosz-; 15-től: a báb­szakkör összejövetele. Monoron, 15.30-tól:, 17-től és 18-tól: művészi torna. Pilisen: A Dél-Pest megyei Áfész bútorkiállítása és vásá­ra. Ö] termékeket gyártanak Az idén már több mint 60 millió forint árbevételt terveznek a pilisi Aranykalász Tsz monori-crdci vasipari ágazatában. Iga­zodva a piaci követelményekhez, már nem a hagyományos ter­mékekhez ragaszkodnak, hanem új termékekkel rukkoltak ki. Ezek a különféle gépsorokhoz készülő kiszolgáló egységek, ame­lyeket többek között a Csepeli Vas- és Fémmű részére gyárta­nak. Képünkön Sándor József az emelőgép olajteknőjét hc­geszti. Hancsovszki János felvétele A régi monori strand getett értékek mellé megpró­bálja földolgozni a munkahely történetét. A pályázatnak ugyanis három feltétele volt: kiállítás rendezése, írásos anyag, mely tartalmazza a kisszövetkezet történetét az alapítástól napjainkig, s olyan „ütőképes” csapat, amely is­mereteivel vetélkedni, verse­nyezni képes. Oláh Gyula, Fehér Kálmán, Haluszka Mihály régi dolgo­zók, ők hárman alkotják a csapat magját, ők kezdték gyűjteni a kiállítás anyagát, pontosabban: kiegészítették az Oláh Gyulánál már meglevő gyűjtemény darabjait, és se­gítőtársakra találtak: Fejes Károly, Bán József csatlako­zott. Egy-egy régi képeslapért ötször is elgyalogoltak 15 fo­kos hideg estén a tulajdonos­hoz, keresték a fényképeket, tablókat állítottak össze, ren­geteg volt a munka — és a Szervomechanika előterében és. igazgatói irodájában van mit megcsodálni. Ott vannak például a meg­bámult régi monori anzikszok másolatai. Én az eredetiket is megnézhettem, páratlan él­mény volt. Micsoda képek! Különösen, ha meggondolja az ember, hogy nem is túlsá­gosan régiek, hiszen már eb­ben a században készültek, mégis: minden szónál többet mondanak negyven esztendő fejlődéséről. A Kossuth Lajos utca, a fő­tér sara kocsikerekek nyomai­tól barázdált, hüvelykujjnyi az út két oldalára ültetett fák de­reka, fejkendős asszonyok áll­nak nagy nyugalommal az út kellős közepén, s ott üldögél — (egek, ma már át sem le­het menni a túloldalra a gép­kocsiforgalom miatt negyed­órákig!) — egy kucsmás kis­gyerek ... A katolikus temp­lom mellett foghíjas léckerí­tés. az evangélikus templom előtt, a mai hangulatos kis dísztéren bádogosműhely áll... Gázlámpa díszíti a Tu­rul vendéglő előtti részt, s kalapos kisdiákok igyekeznek, hónuk alá csapott papírokkal az állami, elemi népiskola — a mai Kossuth általános isko­la felé. A Virág — ma Vörös Hadsereg — utcára ember rá nem ismerne, ha nem állna a kén hátán, hol készült: apró­ablakos, nádtetős házak sora, közepén az út, mint a szántó­föld, erről olyan kép is van, amint ünnepre készülve ép­pen boronával egyengetik.,.. Pedig ez lehetett Monor leg­szebb utcája, nyilván azért választotta éppen ezt a sok kö­zül a fényképész... És ott a monori szélmalom. És igaz, a strand is, amit any- nyiszor felemlegetünk, hogy milyen nagy kár volt tönkre­menni hagyni.,. Végigcso- dálkozza a látogató a Szervo­mechanikai Kisszövetkezet történetét bemutató képeket is: az 1951-es alapításkor még Monori Vegyesipari Termelő Szövetkezet volt, kis .öntödék­kel, aztán varrőgépműszerész- részleggel a mostani diák- könyvtár helyén, s a fekete­fehér képeket lassan felvált­ják a színesek: tűzoltóverse­nyekről, közös túrákról, vidám pincekirándulásokról... A mai profilt az előteret díszítő tárgyak jelzik: tolózárak, me­lyek Bán József magyarázata mellett piros és zöld jelzőfé­nyek mellett kezdenek duru­zsolni ... Március 24-én, Cegléden lesz á vetélkedő, melyre a csapat indul. Kiállításukat már megtekintették és elfo­gadták, írott történeti anya­gukat is pontozták a szakem­berek, a pontszámok azonban most még ismeretlenek. Ké­szülnek a szóbeli vetélkedőre és panaszolják: bármit keres­nek, írásban sehol nem talál­ják. Nincs „története” a mo­nori művelődési háznak, még csak naplót sem vezetett soha senki az ott zajló életről. Hogy egyik-másik iskoláról többet tudjanak meg. fel kell kutatniuk a régi idők tanúit, akik a negyven-ötven évvel ezelőtti eseményekre is emlé­keznek. Szerencse: a Kossuth iskola kiállítása az oda gyűj­tött anyagokkal sokat segít, de a könyvtárban mindössze másfél füzetoldalnyit tudtak jegyzetelni, még a Pest me­gyei Hírlap legrégebbi példá­nyait sem találták ... Pedig tudjuk: a múltat megőrizni annyi, mint jele­nünket becsülni. Ezért is re­méljük. hogy a Szervomecha­nikai Kisszövetkezet csapata sikert ér el a 40 éves évfor­dulóra meghirdetett megyei vetélkedőn. Hiszen Monort egyedül képviselik ... Koblencz Zsuzsa lég mlüdig sok a tűSéra A 90 százalékost jócskán meghaladó teljesítmények, a 600—800 órás társadalmi mun­kák, amelyekről a MÁV ceg­lédi körzeti üzemfönökségen működő szocialista brigádve­zetők részvételével tartott összejövetelen beszámoltak, arra engednek következtetni, hogy az elmúlt esztendőben a vasutas közösségek sem ültek ölbe tett kézzel. Csoda-e, ha ilyen tempó mellett a kellő­nél kevesebb idő jutott a kul­turális és családi rendezvé­nyekre. Előfordult, hogy csu­pán adminisztrációs ügyetlen­ség miatt rövidült meg az eredmény: némely műszaki csapat elfeledte papírra vetni önként vállalt munkáját. A tanácskozás a szakmai elismerésekkel sem maradt adós. Néhány brigád elnyerte a szocialista címért, a Ságvá- ri, a Petőfi, a Hámán Kató, az abonyi Kossuth Lajos, a pi­lisi Csanádi György élenjáró szocialista brigád, a gazdasá­gi területen dolgozó Kandó Kálmán pedig kiváló szocia­lista brigád lett. Az 1985-ös év feszített fel­adatainak egyike, hogy csök­kenteni kell azt az időtar­tamot, amit a vasúti kocsik átlagban az üzemfőnökség te­rületén töltenek, vagyis gyor­sítani kell a teherforgalmat; Az első két hónapban a kitű­zött szállítási tervek mind­össze 88 százalékban teljesül­tek, elsősorban azért, mert az árufeladó cégek késlekednek, noha sínen futó jármű van éppen elegendő. Nagy dilem­ma. hogy miközben gz üzem­főnökség igyekszik minden szolgálati helyre dolgozót ál­lítani, óhatatlanul is mégsér­tik a túlórára vonatkozó sza­bályokat. Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik dr. Fóka Pált utolsó útjára elkísérték, kegyele­tük jeléül sírjára virágot hoztak vaéy emlékét őrző együttérző sza­vaikkal mérhetetlen bánatunkban osztoztak. Felesége, fia és család­ja. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom