Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

mr . w«. »>.# 1985. MÁRCIUS 19., REDD Városunk a harmadik Tovább gazdagodik a közösség * Épül a strand és a szabadidőpark Mint az elmúlt héten hírül adtuk, kimagasló eredménye­ket hozott a város fejleszté­séért végzett társadalmi mun­ka. Százhalombatta a lakosság és a gazdálkodó egységek dol­gozóinak, szocialista brigádjai­nak tevékenysége nyomán csaknem 23,5 millió forinttal gazdagodott, s az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 1418 forint. Út- és járda készül A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottságának március 13-i ülésén értékelték az 1984­es településfejlesztő társadal­mi munkaversenyt. Eszerint városunk, Gödöllő és Szentend­re mögtó'tt, megszerezte a har­madik helyet. Az értékelés során külön hangsúlyt kapott az az önzetlen munka, amelyet a szocialista brigádok a strand építése érdekében végeztek, ennek értéke meghaladja a 6 millió forintot. Az idei évre tervezett társa­dalmi munka csaknem 18,5 millió forint, ez 3 millióval több a tavaly tervezettnél. A fejlesztési alap szűkös anyagi Szakcsoport a Ruhaipari Szövetkezetben A tapasztalatok biztatók Otthon dolgozhatnak az asszonyok Szakcsoport alakult a Ruha­ipari Szövetkezet százhalom­battai üzemházában. A tizen­két tagú közösség a kisebb szériában készülő modellek gyártását vállalta. A csoport terveiről az elnökkel, Bíró Ist- vánnéval beszélgetünk. — A szakcsoport alakításá­nak terve novemberben fogal­mazódott meg bennünk. A hiva­talos formaságok elintézése után másfél hónappal ezelőtt kezdhettünk, úgyhogy való­ban csak elképzeléseink van­nak, múltunk nincs. Beszélgetés közben szóba kerül az is, hogy okozott-e fe­szültségeket a szakcsoport, il­letve az itt elérhető magasabb jövedelem. — Ebben a városban a csa­ládok nagy többségében vagy a férj vagy a feleség szakcso­portban, gmk-ban többletjö­vedelemre tehet szert — vála­szolja Bíró Istvánná. — Ná­lunk is akadtak, akik azért nem jelentkeztek, mert fér­jüknek már van ilyen elfog­laltsága. A másik ok, amiért nem tolongtak a lehetőségért, az, hogy szalagrendszerben és bizony igen feszített normában dolgozunk. S nincs minden­kinek kedve ezután még ott­hon is napi több órán át a varrógép fölött görnyedni. A szakcsoport tagjai ugyan­is otthon dolgoznak. Igen rö­vid gazdaságossági számítások után ez látszott jobb megol­dásnak, hiszen az üzemház­ban a nyereséget elvitte vol­na a magas rezsi. így viszont saját portáján ki-ki maga oszthatja be az idejét, szervez­heti meg a munkát. — Voltaképpen kisipari módszerekkel hogyan lehet gazdaságosan előállítani a ze­kéket, mellényeket? — Legtöbben otthon is üze­mi módszerekkel dolgoznak, és azért is előnyös ez a megol­dás, mert a nagyobb csemeték már hatékonyan be tudnak segíteni az egyes darabok for­gatásával, jelölésével. Az így végzett munka önál­lóságot követel és az eredmé­nyesség nagyban függ attól, lei hogyan tudja megszervezni a tevékenységet. Az első ta­pasztalatok biztatóak, hiszen vannak, akik már a normaidő­nél gyorsabban készülnek el a feladatokkal. Az bizonyos, hogy a Ruha­ipar Szövetkezet szakcsoport­jának tagjai nem jutnak me­sés összegekhez, viszont a rendszeres, jól beosztható ott­honi munkával tisztes jövede­lemre tehetnek szert. Jól jár a dolgozó, és a szövetkezet is, hiszen a szakcsoport megtartó erő, sőt ha hosszú távon is jól működik, vonzóbbá teheti a munkahelyet. lehetőségei miatt az idén is a városfejlesztési célokat segítő és szolgáló tevékenységet kell a társadalmi munkák közép­pontjába állítani. Ennek érté­ke feltehetően csaknem tíz­millió forint. Tovább kell folytatni az egyes lakókörzetekben társa­dalmi összefogással az út- és járdaépítést. A fejlesztési cé­lokat segítő munka mellett 7,5 millió forintot képvisel a fenn­tartás jellegű társadalmi segít­ség értéke, amely a már létre­hozott létesítmények, parkok karbantartására, megőrzésére, a szebb környezet megtartásá­ra irányul. Különösen fontos, a lakókörzetek közösségeinek aktív munkája. Hasonlóan az elmúlt évek­hez, az oktatási és egyéb gyer­mekintézményeknél folytatják a palronálási rendszert, és ily módon a társadalmi munka tervezett értéke 1 millió 150 ezer forint. Sok feladat Bizonyos, hogy a várost gaz­dagító, építő tevékenység a ta­valyihoz hasonló, szép ered­ményeket és jelentős sikereket hoz. Feladat van bőven, hiszen tovább épül a városi strand, itt négymillió forintot képvisel a társadalmi munka értéke eb­ben az évben. A szabadidő­park létesítéséhez is várják a jelentkezőket, a terv szerint itt kétmillió forint éjrtékű munka szükséges áz idén. Elkészül a komplejáró, igény van a segít­ségre a piactér kialakításánál és a leendő szakközépiskola magasfeszültségű kábeleinek fektetéséhez. A köztéri parkok kétmilliós értékkel gyarapod­nak majd a társadalmi munka nyomán. Mit, hol, mikor? 27-én 14 órakor a városi sportközpontban Paff, a bűvös sárkány címmel a 100 Folk Celsius együttes műsora. 23-án 16 órától a BMKK 7— 8. termében videoprogram gyermekeknek. Belépődíj: 10 forint. Hága Klubmozi. 21-én Esz­kimó asszony fázik, 26-án Bombanő. Az előadások 18 órakor kezdődnek. Jazzklub 27-én 18 órától a zenei stúdióban. A Magyar Rádió baráti kö­rének találkozója. 22-én 19 órától hangjátékról — hangjá- tékokból. Gyógyszert csomagolnak «T"*r tó®», f i g w-* ü j Ebben az évben mintegy negyvenmillió egységnyi különféle gyógyszert csomagolnak a Kőbányai Gyógyszerárugyár száz­halombattai kiszerelő üzemében. Képünkön Szilágyi Jánosné ‘korszerű, nagy teljesítményű Uhlmann-gépsoron a Kiion nevű terméket csomagolja, műszakonként tizenkilencezer doboznyit. A zenei stúdióban 22-én 18 órától lemezbemutató, East: Az áldozat (Szodoma). SZÁ^^fDMft MBATTAI CTP iTollhegyen A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Kitüntetett KISZ-szervezetek Vetélkedik, FIN-bil A forradalmi ifjúsági napok városi rendezvényeinek meg­nyitójára március 15-én dél­után került sor a KISZ száz­halombattai városi bizottsága és a városi úttörőelnökség ren­dezésében a Barátság Mű­velődési Központ kamara­termében. Az ünnepi kö­szöntőt Sinka László, a KISZ-bizottság titkára mond­ta, majd dr. Kondorost Fe­renc, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezető-he­lyettese méltatta a három év­forduló jelentőségét, hangsú­lyozva azt, hogy április 4-e nemzetünk sorsfordulója volt. Ezután került sor a mozgal­mi munkában és annak segí­tésében élen járó KlSZ-szerve- zetek és -aktivisták kitünteté­seinek átadására. Sinka László bejelentette, hogy a Dunai Kőolajipari Vál­lalat KISZ-szervezete kima­gasló mozgalmi munkájának elismeréseként elnyerte a KISZ KB vörös vándorzász­laját, melyet a fiatalok ápri­lis 1-én a vállalati ünnepségen vesznek át. Kiváló KlSZ-szer- vezet kitüntető zászlót kapott a Dunamenti Hőerőmű Válla­lat KISZ-szervezete. Az elmúlt mozgalmi évben végzettf mun­kája alapján a KISZ KB di­csérő oklevelét vehette át a DKV műszerautomatikai fő­osztályának és a DHV kazán- tmk alapszervezetének képvi­selője. Kiváló ifjúsági vezető kitün­tetésben részesült Orosz Sán­dor, a DHV dolgozója. Sok­éves mozgalmi munkájának elismeréseként az aranykoszo­rús KISZ-jelvényt vehette át Farkas György (DKV), Zsab- ka Sándor (DHV) és dr. Bay Endre (városi tanács). Az ün­nepségen kapták meg a KISZ KB dicsérő oklevelét József Vince, Roznyik Ilona, Thuri Imre, Csuti Lajos, a DKV, Farkas Alice és Szeder Gábor a DHV fiataljai. A kitüntetések átadása után az általános iskolások adtak ünnepi műsort. A fizikai munkát végző emberek megszokták, hogy a tel- “ jesítmény mérhető, és az a sikeres esztendő, amikor fel­felé ível a grafikon. Nem könnyű megértetni, elfogadtatni, hogy adott esetben a visszafogottság a célravezetőbb. Százhalombattán, a Dunamenti Hőerőműben beszélget­tünk erről Szabó Lajossal, a kazánosztály karbantartási fő­művezetőjével, akit küldöttnek választottak az MSZMP XIII. kongresszusára. A helyi politikai munka egyik sarkalatos pontja, hogy az erőműben dolgozók elfogadják: most nem le­het a drága szénhidrogénekkel működő erőműt teljes kava- citással üzemeltetni. Ehhez a helyzethez — a szakaszos igénybevételhez — műszakilag sem könnyű, de lélektanilag talán még nehezebb alkalmazkodni. A főművezető nagyon szépen beszélt arról, milyen öröm volt számukra, hogy az idei, szokatlanul hideg télen egy ideig teljes kapacitással munkálkodhattak — ke­mény fagyban, ha kellett, kinn a szabadban és hétvégeken is. Szabó Lajos több mint 10 esztendeje dolgozik a Duna- menti Hőerőműben, de jóval régebben kötődik a település­hez. Dunafüreden élte át édesanyjával a háborús éveket, és gyermekkori emlékei közé tartozik, hogy akkoriban a falusi kovácsmester műhelye jelentette a helybeli ipart. Ha erre az időre gondol, szédületesnek látja az előrelépést akkor is. ha most visszafogottabb náluk az ütem. Egyike azoknak az embereknek, akik mindig szívesen ér­velnek a jó ügy érdekében és súlya van minden szavának. Hitelét adja, hogy nagyon sok társadalmi munkát is végez; hat esztendeje az üzemfenntartó részleg pártvezetőségének a titkára és a vállalati pártbizottság tagja. Idén választották meg a pártbizottsági titkár társadalmi helyettesének. Gzeretne felszólalni a kongresszuson, s mint mondja, a he- lyi tapasztalatok alapján országos dolgokról beszélni. Az utóbbi időben az ipari munkásság életkörülményeivel kapcsolatban nagyon sok szó esik nálunk a vállalati gazda­sági munkaközösségekről. Véleménye szerint jó dolog, hogy létrehozták, mert náluk például segít áthidalni a szakaszos üzemeléssel járó nehézségeket. Másrészt viszont a nagy jö­vedelemkülönbség megosztja a munkáskollektívát és konflik­tushelyzeteket teremt. Hosszabb távon pedig a napi 12—14 órás munka és azzal járó erőfeszítés nagyon kimeríti az em­bereket. Szeretnék visszaállítani a fi órás munka becsületét úgy, hogy megtartják mindazt, ami a gmk-ban előnyös: az egymás közti önkontroll azonnali érvényesülését, a magasabb technológiai és munkafegyelmet. Ga. J. Városunk fiataljai közül több százan részt vesznek a megyei KISZ-bizottság által szervezett ünnepi rendezvé­nyeken, megemlékezéseken, de természetesen saját progra­mokkal is készültek a hármas évforduló méltó megünneplé­sére. Március 20-án fél 5-kor a művelődési központ könyvtá­rában rendezik a többfordulós szellemi vetélkedő döntőjét, ahol a fiatalok hazánk utóbbi 40 éves történetének ismereté­ből versengenek. Március 29- én 19 órakor kezdődik a FIN- bál, a Százhalom étteremben. A résztvevők polkaszinón ve­hetnek részt, a zenét Banka Tibor, a humort Maksa Zol­tán szolgáltatja majd. Számos sportrendezvényre és versenyre is sor kerül a forradalmi ifjúsági napok ide­jén. A fiatalok női és férfi kispályás labdarúgó-mérkőzé­seken, kézilabdában, asztalite­niszben és sakkban is össze­mérhetik erejüket. A kispályás labdarúgás dön­tőire április 4-én a városi sportcsarnokban kerül sor. Ugyanitt és ugyanekkor rende­zik a kézilabda körmérkőzése­ket is. Az asztaliteniszezők a DKV Hága László sportkombinát­ban április 2-án 16 órától küz­denek, kieséses rendszerben. A sakkversenyeket a DHV klubjában rendezik április 2-án délután 4 órától. Az első helyezettek .részt vesznek ,a forradalmi ifjúsági napok me­gyei sportversenyein. Ax elmúlt hét «léhány veró* fényes, kellemes délelőttjén az első legyek is megjelentek. Nagy élvezettel dongták körül a lépcsőfeljáratok alatt fölhal­mozott, igen változatos tartal­mú szemetet. Bizonyos, hogy ezek a kör­nyezetünket csúfító jelenségek a lakúközösségek munkája nyo­mán cl fognak tűnni. Így van ez minden esztendőben, s így helyes. De jó lenne egyszer továbbnézni a házak környé­kénél, s azt is meglátni, amin nem kollektíván, hanem csak egyénileg lehet változtatni. Nézzük meg az erkélyeket! Ezeket a néhány négyzetmé­ternyi területeket, amelyeket bizonyosan nem azért tervez­tek a lakásokhoz, hogy helyet adjon olyan limlomoknak, amelyek odabent már nem fér­nek el. Némelyik erkély úgy néz ki, mint egy fóliás kerté­szet — szélvihar után. Teljesen rejtélyes célzatú, itt is, ott is szakadozott nylondarabokat ci- bál a szél. Legalább ennyire lehangoló látványt nyújtanak a hegyekbe rakott gyümölcsös­ládák, törött lábú székek. Közismert, hogy milyen szép lesz a napon szárított ruhane­mű. Am e cél érdekében né­melyik erkély olyan, akár egy neorcalista olasz film helyszí­ne. A ruhák fejmagasságban lógnak, lehetetlenné téve az erkély használatát. Pedig, ha a számtalan méretben, formában kapható ruhaszárító alkalma­tosságokat használnák, a mell­védek jótékonyan eltakarnák a ruhaerdőt. Tavasztól őszig csekélyke alaptcrületévcl Is növelhetné a lakást, olyan hely lehetne, ahol hétvégeken szabadban, a jó le­vegőn reggelizhet a család, ká­nikulai estéken kint üldögélve elviselhetőbb az idő, mint az átforrósodott falak között. Né­hány virágláda, benne muskát­lival, begóniával a természetet hozza emberközelbe. Persze csak akkor, ha meg­szabadulunk a rozoga biítorok- tól, a fóliáktól, gyümölcsöslá- j dáktól. Téli Kupa döntő Vasárnap befejeződnek a Téli Kupa több hete tartó összecsapásai. A teremlabda­rúgó-torna helyosztó mérkő­zései 24-én reggel nyolc óra­kor kezdődnek. A harmadik helyért délután negyed há­romkor lép pályára a Duna- iürcd és Ercsi I. csapata,, két órakor pedig az Erőmű—KKÜ mérkőzik az első helyért. Oldódik a magány Igazi közösség lett Már évekkel ezelőtt felvető­dött a városban egy nyugdí­jasklub megalakításának gon­dolata. Első hallásra meg­lepőnek hangzott, hiszen mind a két nagyvállalat foglalkozik nyugdíjasaival, példamutató a •szakszervezeti bizottságok ez irányú munkája. Csakhogy, akármilyen fiatal város is Százhalombatta, tudomásul kell venni, hogy egyre több az olyan idős ember, aki már nyugdíjasként, úgyszólván gyökérielenül él a Városban. A képlet ismerős: az ország távolabbi pontjairól a gyor­sabb lakáshoz jutás, a na­gyobb jövedelem reményében fiatal házaspárok települtek Százhalombattára, majd rövid­del ezután a szülőket is hívták magukhoz. A vidéki lakásból, családi háából, tanyából autó, szép bútor, biztonságot adó takarékkönyv lett a gyerme­keknek, s az idős emberek hirtelen egy merőben más, úgyszólván idegen környezet­be kerültek. Az ő számukra létesült né­hány esztendeje a Hazafias Népfront városi bizottságának erkölcsi és a szakmaközi bi­zottság anyagi támogatásával a nyugdíjasklub. Míg az első időkben egy-egy rendezvényen három-négy idős ember vett részt, ma a klubnak csaknem hatvan százhalombattai tagia van. Kirándulásokat, klub- és teadélutánokat szerveznek, s gyakorta vendégül látiák más nyugdíjasklub tagjait is. A rendezvények rendszeres látogatói között az éppen hogy nyugdíjba vonulttól a 85 évesig minden évjárat képviselteti magát, mégis többségében asz- szonyok látogatják a klubot­A művelődési központ nekik nyújtott kedvezménye, hogy féláron vehetnek részt a szín­házi és egyéb rendezvényeken. El is kél a segítség, hiszen ők abban is különböznek a két nagyvállalat nyugdíjasaitól, hogy járandóságuk bizony igen alacsony. S hogy mennyire összetartó kis társaság ma a nyugdíjas­klub, arra példa az, hogy gya­korta egy-egy tag kertjében vagy hétvégi telkén tartják a foglalkozást. S valószínűleg kevés ilyen közösség mond­hatja el magáról, hogy saját zenekara van. Jó a kapcsolatuk a dunafü- redi vöröskeresztes szervezet­tel, amelynek tagjai is támo­gatják őket. Májusban újabb kirándulást szerveznek. Mos­tanában egy-egy. összejövete­len 20—30 idős ember is részt vesz. Hétfő és csütörtök dél­utánonként birtokba veszik a művelődési központot. Ezek az összejövetelek számukra bizo­nyosan többet jelentenek, mint egy-egy kellemes dél­utánt. Kötődést, a kisközös­ségen — a családon — kívül egy nagyobb kollektívához tartozást is, ahol oldódhat a magány. Ón megírja — mi leírjuk Új szolgáltatások Űj szolgáltatásokkal áll á városiak rendelkezésére a Ba­rátság Művelődési Központ. ön megírja — mi leírjuk, el­nevezéssel szakdolgozatok, doktori disszertációk, tanulmá­nyok egyéb írásos munkák gé­pelését vállalják rövidebb, vagy hosszabb határidővel. Különleges kivitelben maxi­málisan ötven példányban vál­lalják rövid szövegű meghí­vók, szórólapok készítését kü­lönleges betűtípusból. Ezen kívül sokszorosítási is vállalnak oldalanként négyfo­rintos áron. A szolgáltatások­ról Vas Józsefné a BMKK munkatársa ad felvilágosítást az 54-171-es telefonon. Az oldalt írta: Móza Katalin Fotó: Hancsovszki János fl nyíbárás munka becsülete Súlya van a szavának

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom