Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

KamarakiáHítások A Hincz-képiár programja A Hincz Gyula Állandó Gyűjtemény időszaki kiállító- termében a közönség eddig a mester grafikáiból láthatott egy összeállítást. Márciustól ebben a kamarateremben ál­landóan változó kiállítási anyagot tekinthetnek meg az érdeklődök. E kiállítások sorát a Hincz Gyula munkásságát és alkotá­sait szemléltető dokumentum­fotókból készült válogatás nyitja meg. A gyűjteményben — kevés kivételtől eltekintve — a mű­vésznek az 1960-as és az 1970- es években készült művei lát­hatók. Hincz Gyula alkotói pá­lyájának gerincéhez azonban hozzátartoznak a korábbi pá­lyaszakaszban készült művei, illetve a festészet mellett a más művészeti ágakat képvi­selő alkotásai is. A kiállításon a dokumen­tumfotók négy nagyobb cso­portja szemlélteti Hincz Gyu­lának azokat a műveit, ame­lyeket a gyűjteményből nem ismerhetünk meg. A felvételek egy része betekintést enged Hincznek az 1920-as évekbeli munkásságába. Az e korszak­ban készült alkotásokból csu­pán egy-két darabot őrizhe­tünk Vácott. A dokumentumok másik csoportja az alkotó 1930 körül, római tanulmányútja során készült műveit mutatja be, a fotók harmadik csoportja pe­dig az 1940/50-es évek alkotá­sait ábrázolja. Követhető ezáltal, hogy Hincz hogyan jut el a belső történések által meghatáro­zott expresszivitástól a külső körülmények által motivált ábrázolásig, a gondolatok, esz­mék látványhű megjelenéséig. A 40/50-es évek murális alko­tásain az akkori művészet ál­talános szimbólumai követhe­tők nyomon. Hincz jellegzetes alkotásai e korszakban a be­szélgető munkások vagy a bá­nyászok alakját motívumul választó művek. Az ázsiai ta­nulmányút során készített szí­nes vízfestmények közül már a gyűjteményben is látható né­hány darab, de az e témakör­ben fogant művék széles ská­láját sokkal inkább érzékelte­tik a fotók. Hincz Gyula nem csupán festményeket, grafikákat alko­tott, hanem szobrokat is. Ezek­ről is érdekes információkat nvújtanak a dokumentumfel­vételek. A kiállítást megtekintve fel­tűnik, hogy az anyag elrende­zése, bemutatásának módja nem mindenben igazodik rep­rezentatív követelményekhez. Ennek oka, hogy a művész nem e kiállítás, és általában nem a nagyközönség számára gyűjtötte össze és ragasztotta kartonokra fényképeit, hanem személyes emlékként őrizte azokat. Így a megsárgult kar­tonok, a nem mindig precízen elhelyezett fotók, az odavetett emlékeztető szavak emelik a kiállítás dokumentumértékét. Ezzel a kiállítással a Hincz Gyula Állandó Gyűjtemény kamaratermében változó kiál­lítások sorozata kezdődik. A továbbiakban olyan művészek mutatják majd be alkotásai­kat, akik vagy intézményes keretek között, vagy szemé­lyes, baráti kapcsolat révén tanítványai voltak Hincz Gyu­lának. Az ő művészetük is je­lentős állomása annak a folya­matnak, amelynek egy szaka­szát képviseli Hincz pályája. Így ezeknek az alkotóknak a bemutatkozása egyúttal képet ad napjaink művészetének sa­játos jelenségeiről is. A Vak Bottyán Múzeum az­zal a felhívással fordul a vá­ros középiskolásaihoz, hogy kísérjék figyelemmel ezeket a rendezvényeket, mert az év végén az addig bemutatott ki­állításokra vonatkozó kérdő­íveket küldünk az iskoláknak. A legjobban válaszoló diá­kokat vagy csoportokat képző- művészeti vetélkedőre hívjuk meg a Hincz Gyula Állandó Gyűjtemény székházába. A nyertesek értékes jutalmakat (képzőművészeti alkotásokat is!) kapnak. A kérdőív kitölté­séhez és a vetélkedőre szóló felkészüléséhez jelentős segít­séget nyújtanak a kiállítások­hoz készülő katalógusok. , Bakonyvári M. Ágnes ZMiián A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1983. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ Már a fürdőruhák is megérkeztek Tavaszvárás az üzletekben Nagyon unjuk már a telet! Unjuk a kabátot, unjuk a fű­tést, és egyáltalán: a hideget. Ha reggelenként még szállin­gózik is a hó, ha mínuszokat mutatnak is a hőmérők, mese nincs: á tavaszt jelzik a nap­tárak. S ilyenkor nemcsak a természet öltözik új ruhába, hanem a nők, férfiak, gyere­kek is felújítják ruhatárukat. De hogy áll mindehhez a ke­reskedelem? Hírről kérdeztük meg a váci üzletek, áruházak vezetőit. w Revü Divatárubolt, Lestyán Lászlóné üzletvezető-helyettes: — Megérkezett a tavaszi és nyári áruk zöme. Szép indiai ruhákat kaptunk, vannak már pólók, blúzok, könnyű puló­verek. Nagyon mutatós cipők közül válogathatnak a vásár­lóink. Akadnak közöttük igé­nyesebbeknek való, drágább bőrcipők, de a slágernek szá­mító vászoncipők is megtalál­hatók nálunk. — Mi az, amit leginkább ke­resnek a vásárlók? A közéletből nem nyugdíjazták A munkaügyek szakértőié — Hogyan emlékezik vissza aktív munkáséveire? — kér­dezem Horváth Józsefet, a Cement- és Mészművek Váci Gyárának osztályvezetőjét, aki a közelmúltban kezdte meg nyugdíjaséveit. — Miskolcról 1960-ban köl­töztem a családommal együtt Vácra. Az akkor épülő DCM munkaügyi osztályának veze­tésével bíztak meg feletteseim. Nem volt zökkenőmentes a Könyvbarátok féltett kincse A Kalevala váci kiadása Ezekben a hetekben egész Európában megemlékez­nek arról, hogy a Kalevala, a finnek nemzeti hős­költeménye, 150 éve látott napvilágot. A Magyar Tele­vízióban csütörtökön fejeződött be a mű képernyőre ké­szült változatának adása. Hazánkban 1871-ben jelent meg a Kalevala, Barna Ferdinand fordításában. Az első, igazán ihletett for­dítás Vikár Béla munkája. Műfordításáról Paasonen, a kiváló finn tudós állapította meg, hogy ha az eredeti finn Kalevala elveszne, akkor Vikáréból kellene visz- szafordítani finnre... Ötven évvel ezelőtt, 1935-ben az akkori váci Ka- pisztrán Nyomdát megkereste a La Fontaine Irodalmi Társaság: vállalja el a 100 éves, jubileumi díszkiadós elkészítését. A közelmúltban elhunyt Lőrmez János ab­ban az időben kezdő betűszedő volt a Géza király téri üzemben. Idősebb korában is szívesen visszaemlékezett arra, milyen izgalmat jelentett számukra Vikár reme­kének kiadása. A 334 oldalas díszkiadáshoz a finn kormány adta a papírt, és a finnek nagy festőjének, A. Gallen Kalelá- nak fejléceit és többszínű, remek könyvdíszeit. Egyik­másik kép székely vagy kalotaszegi boronaházra, szoba­belsőre, hímes ruhákra emlékeztet. A megvadult bikát leterítő vasmarkú hős alakja mintha Toldink lenne. A legelső kép egymással szemben ülő népénekeseket ábrázol, amint kezeiket összekapcsolva, előre-hátra himbálózva éneklik a Kalevala verseit. A váci nyomda remekelt a könyv elkészítésével. A 18X12 centiméteres alapnyomáson ma is kitűnően ol­vasható a szöveg, nagyon szépek az illusztrációk. A La Fontaine Irodalmi Társaság a zárszóban mondott köszö­netét azoknak, akik segítették a díszkiadás megjele­nését. A könyvbarátok vigyázva őrzik polcaikon, antik­váriumokban nagyon ritkán mutatkozik a világiroda­lom egyik gyöngyszeme, amely a Dunakanyar egyik könyvnyomtató műhelyében jelent meg Farkass Károly felelős üzemvezető irányításával. Papp Rezső kezdés, mivel a mindennapok új és újabb feladatokat állí­tottak az osztály elé. Ezeket a legtöbbször sikerült megol­dani. Azért, mert olyan jó kollektívával dolgozhattam együtt, amelynek tagjai segí­tettek. Szívesen emlékszem többek között kollégáim kö­zül Leyer Ferencnére és So- modi Gyulánéra, akik velem egy időben kerültek a gyárhoz, szakmai tudásukkal segítették munkámat. Most, hogy életem­nek egy új szakaszához érkez­tem, nyugdíjasnapjaim elkez­dődtek. több idő jut szórako­zásra, pihenésre. — A közéletből is visszavo­nul? — Nem áll szándékomban. A város; pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának tag­jaként továbbra is eleget sze­retnék tenni társadalmi meg­bízatásomnak. A városi mun- kaverseny-bizottságot 16 esz­tendeje vezetem. Ez a testü­let a város és vonzáskörzete gyárainak, üzemeinek gazdál­kodó egységeinek munkaver­sennyel kapcsolatos feladatait koordinálja, irányítja, ellenőr­zi és évente értékeli a munkát. 1980-ban többedmagammal létrehoztuk a városi szocialis­ta brigádklubot, amelyet a munkaverseny-bizottság irá­nyít. Az üzemek szocialista brigádjainak kulturális prog­ramjait, tapasztalatcsere jel­legű kirándulásait szervezi és bonyolítja. Példaként megem­líthetem, hogy a klub az el­múlt esztendőben 16 alkalom­mal szervezett gyárlátogatás­sal egybekötött kirándulást az ország különböző területeire. Ezen mintegy 570 szocialista brigádtag vett részt. Ezek a kirándulások viszonylag nem drágák, egy háromnapos út nem kerül többe 400 forintnál. A klub vezetősége szívesen venné, ha a jövőben a gyárak, üzemek szocialista brigádjai bátrabban élnének ezekkel a lehetőségekkel. A programok­nak magam is szívesen vagyok a részvevője, mivel igen ked­velem a színházat, a mozit, a múzeumot, a kiállításokat és a hangulatos vendéglőket. A nyugdíjas osztályvezetőt aktív munkáséveire számos ki­tüntetés emlékezteti, legutóbb Kiváló munkáért miniszteri kitüntetésben részesült. Tóth Gczáné — Nagyon kedveltek a la­possarkú lábbelik, amiket fo­lyamatosan szállítanak a gyár­tók és a nagykereskedelmi vál­lalatok az ország minden ré­széből Szombathelytől Debre­cenig, Békéscsabától Szegedig. No és persze a vászoncipők, amikből vannak divatos tépő­záras fazonok, és hagyományos bebújós darabok. — Milyen árucikkek érkezé­sét várják a közeli hetekben? — Nem jöttek még meg a könnyű tavaszi, nyári nadrá­gok, egyelőre csak vastagabb kordbársony farmereink van­nak, de a hónap végén, április elején azok is megérkeznek. JljiSi w Dunakanyar Áruház, Illési Sándorné üzletvezető: — Hozzánk is eljött a tavasz. Konfekciókészletünk, tavaszi és átmeneti kabátaink már a me­legebb hónapokat idézik. Félci­pőben, szandálban sincs hiány, bár az áruk elég magas. A hat­száz forintos cipő már a kö­zép árfekvésű darabok közé tartozik, ennél olcsóbban csak a műbőrből készülteket tudjuk kínálni. Vannak szép ruhák, sőt fürdőruhából is kaptunk már egy szállítmányt, a többi később érkezik. — Mit várnak az elkövetkező pár héttől? — Az igazság az, hogy a ve­vőket szeretnénk leginkább az üzletünkben látni. Egyelőre nagyon gyér az érdeklődés, ami érthető is, hiszen a tél, a hosz- szú fűtési szezon nagyon igény­be vette az emberek pénztár­cáját, s az idén jóval drágáb­ban tudjuk mi is adni a ruhá­kat, mint tavaly. De bízunk abban, hogy ha igazán felme­legszik az idő, s a vállalatok­nál, gazdálkodó egységeknél ki­fizetik a nyereséget, többen betérnek hozzánk, és húsvét előtt fellendül a forgalmunk. m w Árpás Senior Mintabolt, Sándorné üzletvezető: — Nálunk, bár vitathatatla­nul érezhető az évszakok váL tozása, gyakorlatilag folyama tosan lehet- kapni a Váci Kö­töttárugyár által előállított ter­mékeket. Legfeljebb hamarabb kapjuk meg a tavaszi, nyári darabokat, mint a kereskede­lem többi egysége. Fürdőruhá­ból már januártól érkeznek a szállítmányok Jászapátiból. Áruk meglehetősen szélsőséges keretek között ingadozik, száz­tíztől kilencszázkilencven fo­rintig. Leginkább a bikinit és az úszódresszeket keresik a vá­sárlóink, de természetesen tu­dunk kínálni hagyományos egyrészes fürdőruhát is vasta­gabb vállpánttal. Szép pólóink vannak, Adidas és Tenisz fel­irattal, s a már közismert Se­nior melegítők széles választé­ka várja a vevőket. Fiedler Annamária Ünnepségek, koszorúzás A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatának meg­nyitóját a Petőfi-háznál ren­dezte a KISZ városi bizottsá­ga. A Báthori utca 13. szám alatti épületben a márciusi if­júkra emlékeztek a fáklyák­kal felvonuló fiatalok. A Him­nusz hangjai után Patócs László, a Sztáron Sándor Gimnázium KlSZ-bizottságá- nak titkára mondott beszédet. Ezt követően a Közgazdasági Szakközépiskola irodalmi szín­padának tagjai adtak műsort, majd a Juhász Gyula Általá­nos Iskola úttörői, a gépipari szakközépiskola, a DCM KISZ-bizottsága, a Sztáron Sándor Gimnázium, a mező- gazdasági szakközépiskola és a kötöttárugyár KISZ-bizottsága helyeztek el koszorúkat az emléktáblánál. Pénteken délelőtt a város déli kapujánál, az 1848-as honvédemlékműnél folytató­dott az ünnepség. A Himnusz elhangzása után Wetzel Ká- rolyné, az MSZMP városi végrehajtó bizottságának tag­ja, a Forte-gyár dolgozója emlékezett meg a márciusi if- jakról és a szabadságharc Vác környéki eseményeiről. Ezt előadóművészek rövid műsora követte. A halk gyászzene hangjai mellett az MSZMP, a KISZ, a HNF városi bizottsága és a magyar néphadsereg helyi alakulatai helyezték el a 'ke­gyelet és a megemlékezés vi­rágait az emlékmű talapzatán. A Március 15. téri Duna presszóban két napon át sajá­tos módon idézték az 1848-as márciusi események szellemét. Ez alkalommal régi receptek alapján a vendéglátóipari vál­lalat 513-as számú cukrász­üzeme csaknem húszféle kü­lönleges ízű és formájú süte­ményeket készített. S. J. Városunk a hazai lapokban A Népszabadság bemutatta Kanyó Balázst, a fiatal gyü­mölcstermesztő technikust, aki Vácott tanult állattenyésztést és növénytermesztést a mező- gazdasági szakközépiskolában, ma Albertirsán dolgozik. A Magyarország szóvá tette, hogy az utóbbi évtizedekben nem adnak ki középiskolai közös értesítőket, pedig azok — így a többi között Vácott is — értékes helytörténeti for­rásmunkákat jelentettek. A Népszava cikkírója beszél­getett Illési Sándoméval, a váci Dunakanyar Áruház igaz­gatójával megemlítve, hogy a Anyakönyvi hírek Vácott születtek: Altsach László és Varga Zsu­zsanna fia László, Szabó János és Plachi Erika fia Balázs, Grezner József és Perjési Gab­riella fia Ákos, Kosdi Ferenc és Máté Ibolya lánya Ibolya, Lesták János és Keszte Mária fia András, Boldogi József és Kokavecz Mária lánya Mónika, Miklós Attila és Radaha Ka­talin lánya Kitti, Hanzelik István és Marcal Éva lánya Éva, Vanicsek Sándor és Hor­váth Csilla lánya Réka, Biró József és Dinka Viktória lánya Izabella, Juhász Ferenc és Petrovics Erika fia Andor, Kakas Ferenc és Lajtos Ilona lánya Tímea, Neranzi Sándor és Gáspár Mária lánya Erzsé­bet, Nyári József és Fekete Éva fia Gábor, Kovács Márk és Chovanyecz Rozália fia Márk, Kovács Albert és Ka- hoffer Krisztina fia Tamás, Pázmándi János és Tömös- közy Erzsébet fia Balázs, Szá- doczki László és Kenyeres Margit fia Bálint. Házasságot kötöttek: Zolnay András és Moys Erika. Vácott hunyt el: Rigó László Dunakeszi, Papp Lajosné Balogh Róza Mező- komárom, Dombóvári Jánosné Füstös Rozália Göd, Racsek Imre Vác, Balogh Istvánná Frank Borbála Fót, Mike György Fót, Gedővári Ede Vác, Haskó Sándor Fót, Kenyeres Mihályné Sándor Irén Duna­keszi, Katona Józsefné Pákh Aranka Vác, Karay Béláné Gyulai Sarolta Vác, Tar János­né Csikós Julianna Vác, Szo- kolai György Vác, Szulcsán József Verőcemaros, Juhász György örbottyán, Somogyi Jánosné Róka Julianna Vác, Iván Menyhértné Bagi Irma Kemence, Arany Imre Vác, Lebenszki Péter Fót. vasútállomás melletti áruház második éve működik jöve­delemérdekeltségi rendszerben. A Taurus dicsérőleg írt ar­ról, hogy az új munkaverseny­szabályzat szélesebb körű meg­ismertetése végett a váci szak- szervezeti bizottság is játékos vetélkedőt szervezett a brigá­dok részére. Az Izzó arról írt, hogy a szi­gorú időjárás és a gázkorláto­zás a váci fényforrásgyárnak is komoly gondokat okozott; az üveggyár nem állt le, mert ott lehetőség volt az olajtüze­lésre való átállásra. A Magyar Nemzet megírta, hogy Tápiószecsőn átadták az ország első katonai szakközép- iskoláját. A tervek szerint a következő években Budapes­ten, Debrecenben, Vácott és Orosházán szerveznek hasonló intézményeket. A Dolgozók Lapja (Komá­rom) ismertette Czája József életútját, megemlítve, hogy alig 15 éves korában Vácott földhöz vágott egy hivatásos birkózót. Később a Czája-ván- dorcirkusz tulajdonosa lett. P. R. A szabályok védelmében Húsz másodperc alatt 36 felvételt készíthetnek, s bizonyíthat­ják a szabálysértéseket a közlekedési rendőrök. A fényképező­gép elsősorban a gyalogátkelőhelyeken elkövetett szabálysérté­sek, a vasúti átjárókban történő szabálytalanságok, valamint záróvonal-átlépés és szabálytalan előzéseknél alkalmazható jól. A gép a szabálytalanság minden mozzanatát rögzíteni tudja. Képünkön: Papp András, a közlekedési alosztály munkatársa a 2-es főúton fényképez. Papp László felvétele ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom