Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

Hagyni kell kibontakozni Érintetlen, tiszta fantázia AZ ELMÜLT HÉT VÉGÉN a gyömrői alkotóházban jár­tam — ahol egy nagyon érde­kes szakkör kulisszatitkaiba nyerhettem bepillantást. Igaz, a végtermékekkel már eddig is sokszor találkoztam, de hogy azok hogyan készül­nek, milyen technikával, azt ez ideig még elképzelni sem tudtam. Detzky Júlia belső- építész és festőművész, vala­mint a batik szakkör tagjai jóvoltából, a batikolás, illet­ve textilfestés elméleti és gya­korlati tudnivalóival ismer­kedhettem meg ezen a délelőt- tön. A gyerekek lelkesen ma­gyaráztak, és több órás fára­dozásuk után lassan összeállt a kép, kiderült, hogy egy mű­vészi ihletésű elméleti elképT zelést hogyan kell kézzelfog­ható, praktikus, gyakorlati anyaggá formálni, művészi szinten. Először is meg kell tervezni egy rajzlapra ceruzával az el­képzelt mintát. Másodszor gyertyával ki kell húzni azt a részt, amit majd fehér színű­nek szeretnénk. Harmadszor az egészet akvarellel át kell festeni, így rögtön kiugrik fe­héren a megrajzolt minta, és kész a terv. Ezt követően, az anyagunkra is megrajzolhat­juk halványan és szénnel a fenti mintát, majd felforrósí- tott viaszba mártogatott „csu- mival” — amit a mintától függően vastagabbra vagy vé­konyabbra készítünk pamut anyagú vattából — átrajzol­juk a mintát. HA MEGSZAKAD, hígított, két komponenses Galakol fes­tékkel és egy nagyobb „csu- mival” át kell festeni az egész anyagot a tervezett alapszínre. Ha ez is megszárad, még egy­szer át kell húzni az alapszín mintáját forró viasszal. E mű­velet után, meg lehet „tördel­ni” az anyagot, ilyenkor befo­lyik a törések helyébe a fes­Kellemetlen sarck Mindennapos csaták A z egészségügy mindig “ téma. Sokszor, sokat írtunk már a „másik oldalról”. Ezúttal nem arról esik szó, ami a rendelők ajtaján belül történik — nézzük meg egyszer a várakozókat is, a folyosót. Alattomosan tá­madó vírusok „jóvoltából” egy hónapig voltam napon­ta visszajáró lélek a mono- ri rendelőintézet szemé­szeti szakrendelőjében. S mert az újságíró, amúgy sem képes arra, hogy akár félig vakon és magánembe­ri minőségében ne lássa meg bizonyos jelenségekben a feltétlenül megírandó té­mát — gyűjtögettem a ta­pasztalatokat, ezúttal vára­kozás közben, s utólag kap­tam a beleegyező sóhajt dr. Mirk Éva szemész szak­orvosnőtől: ha úgy gondo­lom, hát írjam meg... A rendelő előtt szinte mindig lincshangúlát ural­kodik. Azért vezették be a sorszámozást, hogy a türel­metlenül, idegesen várako­zó betegek ne vesszenek össze, ki jött előbb, ki ké­sőbb, kinek megy a vonata, busza, kinek sír jobban a gyereke tehát ki a legjogo­sultabb arra hogy mielőbb bejusson. A kartonozó ab­laka előtt már hétkor so­kat érő sorszámokhoz lehet jutni, fél 9-kor azt is őszin­tén közlik: ezek a számok már csak délután juttatják be a pácienst a rendelőbe... Egyébiránt a szemészet aj­taját is számos információs cédula teszi hasonlóvá egy maximálisan kihasznált hirdetőtáblához — mindez mégis kevés. Leülni akkor sem lehet, ha a földszinten a ruhatár javában üzemel, a fürgébb betegek ugyanis kabátok­kal és táskákkal halmozzák el az üres ülőalkalmatossá­gokat. Aki álldogál, beáll az ajtóba, támasztja a fa­lat — és még idegesebb. Aki sokat jár ide, megtanulja: a lincshangulatot nem azok keltik, akik alig várják, hogy a doktornő elé kerül­jenek mert a két szemgöd­rük két eleven sebként lük­tet, mert a szemük vérbe borult, és úgy fáj, hogy a könnytől alig látnak, mert nemrég jöttek a kórházból ahol lézerrel ragasztották vissza balesettől levált szaruhártyájukat. Az ká­romkodik, verekszik — és ez sem túlzás, a minap po­fozták meg a vékony, töré­keny doktornő ugyancsak vékony és törékeny asszisz­tensnőjét —, aki egy hónap­ja hordja az anyóstól köl­csön kért szemüveget, de mert hatotta, hogy a zsú­foltság ellenére itt azt is ír­nak fel, hát eljött. Ültem a folyosón, és hall­gattam, az idős férfit pél­dául, aki a rendelőből kilé­pő, ugyancsak idős asszony benti kezelését találta túl hosszúnak, ezért így üdvö­zölte: — Mi van, nyanya, meg­operálták? ‘Akadt páciens, aki arról tartott előadást, hogy az ő községében mikor és ho­gyan vertek utoljára or­vost, s majd azt figyeljük meg, mondta, mi lesz itt, ha fél ötig nem jut be, és lekési a vonatát. Bejutott... A hivatalos rendelési idő egyébként négy óráig tart. De négykor még csak a ru­határos jelenik meg hogy a várakozók szíveskedjenek felhozni a kabátjukat, ha épp lent hagyták, mert „be­zárj a a boltot”. Februárban dr. Mirk Éva 700 beteget látott el. A hét két napján Vecsésen ren­del, ezentúl ott is addig, amíg a sor el nem fogy. A napi „átlagforgalom”: 60 ember. Állandó asszisztense nincs, hol a kartonozóból kap kisegítőt, hol más osz­tályokról. S miközben a szemünk világa a tét — te­hát az esetek többségében nem tízperces vizsgalatok­ról van szó —, a folyosón több menetes vitameccsek zajúnak, és dúl a harc a be­jutásért, olyan módokon is, amelyeket képtelen vol­nék kellőképp érzékeltetni. A hosszú várakozás tü­relmetlenséget, ingerültsé­get, inzultusokat, feszültsé­get szül. De egy alkalom­mal öt óra után láttam, hogy az orvosnő ebédje pa­pírral letakarva még ott állt az asztalon, a gyerekét akkor hozták át az óvodá­ból, s amikor a kislány ki- kéredzkedett, szinte szé­gyenkezve kérte meg az asszisztensnőt, ne haragud­jon, tégye meg, hogy kikí­séri ... J evette a szemüvegét, ■*-' végigtörölte a homlo­kát, ekkor gondoltam talán először arra, hogy halálo­san fáradt lehet, s ekkor gondoltam arra is, hogy ha már látok írni — megírom ezt a jegyzetet. K. Zs. Szövetkezetünk az albertirsai üzemébe felvesz cipőfelsőrész-készítő szak- és betanított munkásokat A szakképzetleneket betanítjuk. Jelentkezni lehet a következő címen: Albertirsa, Pesti u. 28. ték és a képnek antik hatása lesz. Száradás után rotációs vagy újságpapír között — for­ró vasalóval — ki kell vasalni az anyagból a viaszt, és ké­szen is van a művészi alkotás. Mosni csak nyomkodva le­het, lugmentes vízben. Az el­képzeléseinket festhetjük vá­szonra és selyemre, de a mű­anyag alapanyagú munkáknál nagyon kell vigyázni a vasa­láskor — figyelmeztettek a gyerekek. A műveletek bemutatása után természetesen előkerül­tek a szekrényből a kész mun­kák is. Utána Detzky Júliától azt kérdeztem: hogyan fogan­hattak meg e csodálatos for­mák és minták ezekben a gye­rekekben — vagy talán ők már különleges művészi fan­táziával megáldott tanítvá­nyok? — Nem! — hangzott a vá­lasz. — Minden gyereknek van saját, egyéni fantáziája, gondolatvilága, csak hagyni kell azokat kibontakozni. — A szakkör lényege az, hogy saját elképzelésüket — egy-két vezető motívummal — elindítsam a jó, a helyes úton. Jelenleg a magyar, népi ihle­tésű kerámia, szűr, bőr és ké­zimunkák motívumaival dol­gozunk, és mondhatom, hogy nagyon hálás és tanulékony közösségre leltem a gyerekek­ben, akik valamennyien 6/A. osztályosok és az Erzsébet te­lepi 3. számú iskola tanulói. AMIVEL ŐK TÖBBET tud­nak, mint mások, azt már mind itt tanulták, de ezt bár­ki megteheti, hiszen minden­kit örömmel fogadunk, ide bárki jöhet. Monostori Kriszta Fiataloknak Munkavállalási tanácsadó Megjelent az Ifjúsági Mun­kavállalási Tanácsadó 1985. című kiadvány, a Fővárosi Pályaválasztási Intézet gondo­zásában. A kötet — ha nem is öleli fel a teljes munkaválasz­tékot — jó szolgálatot tesz az általános és középiskolát be­fejező, nappali tagozaton to­vábbtanulni nem akaró, mun­kát vállalni szándékozó fia­taloknak. Terüíeti beosztás Tájékoztató Az országgyűlési, illetve helyi választókerületek terü­leti beosztása Monor városi jogú nagyközségi közös Ta­nács V. B. hivatali helyiségé­ben (Monor, Kossuth L. u. 78 —80.), az első emelet 122-es szobájában hivatalos időben megtekinthető. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM 1985. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ Eredményes esztendő után kz érdekeltségben rejlő erővel Február, március a számvetések időszaka. Szőkébb pátriánkban is befejeződtek a termelőszövetkezetek zár- számadó közgyűlései, s az ipari szövetkezetek számadá­sai is a végéhez közelednek. A vonzáskörzetben működő két Afész közül az egyik, az Alsó-Tápiómenti a múlt szombaton tartotta meg küldöttgyűlését, a maglódi mű­velődési házban- Meglehetősen zsúfolt volt a program, hiszen nem kevesebb, mint hét napirendi pontot tárgyal­tak, a gazdálkodáson túl, módosították az alapszabályt, s új tisztségviselőket választottak. A szövetkezet tavalyi gaz­dálkodásának eredményeiről és az idei célokról Kiss Ist­ván, igazgatósági elnök tájé­koztatta a küldötteket. Emlé­keztetett az utóbbi egy-két eszendő nehézségeire. Ebben az időszakban a sülysápi székhelyű Áfész nagyobbrészt a saját hibájából meglehe­tősen nehéz helyzetbe került. A 80-as évek elején végre­hajtott hálózatbővítés követ­keztében nagymértékben el­adósodtak, a gazdasági sza­bályozók szigorítása miatt a hitelek törlesztése egyre na­gyobb terhet jelentett szá­mukra. Belső gondok is ter­helték a gazdálkodást. A ki­útkeresés végül azonban eredményre vezetett: a nyere­ség gyors növelésének lehető­ségét a bedolgozó ipar fej­lesztésében, az új üzemelési formák bevezetésében, illetve ipari szakcsoportok létrehozá­sában látták. Szerződéses formában Az elmúlt esztendő tervei­nek összeállításánál figye­lembe vették, hogy a hozzá­juk tartozó hat községben jelentős forgalomnövekedésre számítottak. Ugyancsak meg­határozó tényező volt, hogy az ár- és szabályozóváltozá­sok jelentős többletköltsége­ket okoznak, s a fejlesztési alapjukat változatlanul ko­moly kötelezettségek terhelik. Mindezeket számba véve úgy ítélték meg a vezetők, hogy a bázisidőszakhoz viszonyítva, magasabb nyereséget érhet­nek el. A beszámolóból kiderült, hogy reális volt a vezetőség célkitűzése, eredményeik iga­zolták az előzetes várakozá­sokat. A kiskereskedelm ár­bevétele a tervezettnél is na­gyobb mértékben emelkedett, örvendetes ez egyrészt abból a szempontból, hogy az ellá­tási színvonal további javu­lását mutatja, ugyanakkor ellentmondás is keletkezett ebből, hiszen a szövetkezet­nek készletezési és bérezési problémákat okozott. A for­galom felfutása a megyében is kiemelkedő helyet biztosí­tott az Alsó-Tápiómenti Áfész számára, növekedett az árrés tömege is. Ugyancsak emel­kedett a vendéglátás forgalma is, egységeik nagyobb része szerződéses formában üze­mel. A tudatos iparfejlesztés eredményeként a bedolgozói tevékenység árbevétele a várt­nál is nagyobb mértékben nö­vekedett, a bázishoz viszo­nyítva csaknem meghárom­szorozódott. A saját ipar ter­vezetten felüli felfutása te­remtett lehetőséget arra, hogy az ipari szakcsoportok tevékenységét némileg vissza­fogják és megelégedjenek az alacsonyabb bevétellel. Gon­dot jelentett, hogy ismét csökkent a kiskereskedelem árrés szintje, s a megyei összehasonlításban tovább romlottak ezen a téren a po­zíciók. Hacsak az 1983. évi ár­résszintet tudták volna tarta­ni, a kiskereskedelem nyere­sége 2,7 millióval lett volna több. Első helyen A bedolgozói tevékenység növekedésével együtt bizo­nyos költségnemek a vártnál Sporthörgyűlés Gyomron legtartani ai eredményeket Több mint hét évtizedes múltra tekinthet vissza a gyömrői sportélet, van te­hát dolguk a mai késel utódoknak, hogy eredmé­nyeikkel bizonyítsák klub­hűségüket. Természetesen az emberöltőnyi időszak bővelkedett sikerekben és kudarcokban egyaránt. Akárcsak az elmúlt négy esztendő, amelynek mun­káját értékelte a sport­egyesületi közgyűlésen Nagy József ügyvezető el­nök. Visszatekintett a négy év alatt végzett szakosztályi munkára, s kritikusan, önkri­tikusan elemezte az aktív sportolókból álló közösségek munkáját. A legnagyobb lét­számmal dolgozó szakosztály a labdarúgóké. Ebben az idő­szakban — pontosabban az 1982—83-as bajnokságban — elnyerték a járási bajnoki cí­met, s jogot szereztek a ma­gasabb osztályban való sze­replésre. Több éve vártak er­re a sikerre, s érthető, hogy nagy szorgalommal készültek fel a megyei II. osztályra. Sikerült néhány játékost is igazolniuk, s reálisnak lát­szott a bentmaradás, de ta­valy tavasszal már sűrűsöd­tek a gondok, végül éppen, hogy csak bentmaradtak. A szezon végén több nagy ta­pasztalattal rendelkező fut­ballista leállt, mások eltá­voztak, s így kénytelenek voltak az ificsapatból szere­peltetni játékosokat. Az őszi bajnokságban mindez erősen éreztette hatását, hiszen mindössze két győzelmet sze­reztek ebben az időszakban, s az utolsó helyen végeztek. Nem túl rózsásak a jövő ki­látásai sem, mert a generá­cióváltás az eredmények ro­vására megy. Hosszabb tá­von azonban feltétlenül re­mény van az újbóli felemel­kedésre. Reálisan nem sok esélye van a felnőtt csapat­nak a bentmaradásra, de azért megpróbálják a lehetet­lennek látszó feladatot meg­oldani. Ehhez nemcsak a ha­zai mérkőzéseket kellene megnyerni, hanem idegenben is pontokat szükséges gyűjte- niük. A második legnagyobb szakosztály a kézilabdázóké, akik huzamosabb ideje meg­bízhatóan helytállnak a me­gyei első osztályban. Legered­ményesebb esztendejük a ta­valyi volt, amikor az igen erős mezőnyben a 3. helyet vívták ki. Tervszerű munká­val sikerült az utánpótlás ne­velése terén Is eredményeket felmutatniuk, s ez az ificsa­pat egyre jobb helyezéseiben is megnyilvánul. Reményük lehet az idén is a jó szerep­lésre. Sajnálatos tény, hogy a sakkszakosztály évek óta já­tékosgondokkal küzd, kevés a fiatal soraikban, jóformán egy-két játékos vállán nyug­szik a teher. Ilyen körülmé­nyek között kénytelenek vol­tak visszalépni a megyei I/a osztályban való szerepléstől, s az Ilb-ben indultak az idén. Ott sem remekelnek, mert eddig valamennyi talál­kozójukat elvesztették. Szó volt a beszámolóban a tömegsport eredményeiről is, amelyeket feltétlenül javítani kell a jövőben. Törekedni szükséges az iskolákkal való kapcsolatok további elmélyí­tésére, hiszen az utánpótlást csak ezek az intézmények tudják biztosítani a jövőben is. A közgyűlésen új elnöksé­get választott a tagság, amelybe bevonták a helyi gazdasági egységeit vezetőit is. A sportkör elnöke tovább­ra is Gombár Gábor honvéd- százados, ügyvezető elnök Nagy József, a további elnök­ségi tagok: Bozsér Géza, Ba­ta János, Hajdú János, Pol- szer Miklós, Farkas Lajos, Prekler Péter, Fábián Béla és Gellér Nándor. A számvizsgáló bizottság elnökének Moravik Jánost, tagjainak Fórizs Sán­dort és Józsa Istvánt válasz­tották meg. G. J. nagyobb mértékben emelked­tek. A legjelentősebb ezek közül az anyag- és bérkölt­ség, valamint az utóbbinak a járuléka. Indokolatlanul nagy mértékben — csaknem a két­szeresére — növekedtek a belföldi utazási és kiküldeté­si költségek, ennek okait fel kell tárniuk, és határozott fellépésre van szükség csök­kentésükre. Szövetkezeti szinten a nyereség a bázis- időszakhoz viszonyítva csak­nem 10 millió forinttal emelkedett, meghaladta a 30 millió forintot. Ebben a vo­natkozásban az előkelő első helyen állnak Pest megyében. Szorgalommal Az eddig elért eredmények csak arra ösztönözhetik a szö­vetkezetét, hogy a fej lődés ér­dekében tovább fokozzák és szigorítsák gazdálkodásukat, munkájukat. Nyolcszázhúsz- millió forint árbevételt sze­retnének elérni, ez nem sok­kal magasabb a tavalyinál. A kiskereskedelmi forgalomban a szintentartásra törekszenek, viszont várhatóan visszaesés lesz a vendéglátás bevételei­ben. Több olyan intézkedést is kívánnak tenni, amelyek a nyereséget közvetlenül is emelhetik. Tervbe vették pél­dául az ÁBC és vas—műszaki boltok átállítását a jövede­lemérdekeltségi rendszerre AZ eddigieknél pontosabban mérik majd az üzletek jöve­delmezőségét, áttérnek a szá­mítógépes rendszerre. Termé­szetesen szükségük lesz ezek megvalósításához, a takarékos anyag- és energiagazdálko­dásra, a szigorú(bb) készlet- gazdálkodásra, s a létszámmal is csínján kell bánniuk. Természetesen ezek csak részfeladatok, de megvalósítá­sukhoz a fogyasztási szövet­kezet valamennyi dolgozójá­nak lelkiismeretes, szorgal­mas munkájára lesz szükség ebben az esztendőben is. Gér József Kulturális program Ecseren, 17 órától: autó­vezetői tanfolyam, 18-tól: film­vetítés. Gyiimrőn, 15-től: Látás ha­talma, képzőművészeti sorozat gyerekeknek, 16-tól: a rajz­szakkör foglalkozása az alkotó­házban, 18-tól: a kertbarát­klub összejövetele, ismeret- terjesztő előadás Saját gyűj­tésű vetőmagvak csávázása címmel. Az úttörőházban, 14.30-tól: őrsvezetőképzés, 15-től: a vöröskeresztes, 17-től: a népi tánc szakkör foglalko­zása. Monoron, 15.30-tól: az ifjú­sági bélyeggyűjtők összejöve­tele, 17-től: a nyugdíjas vas­utasok klubjának foglalkozása. Pilisen, a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ bútorkiállítása és vá­Mozi Gombán, a művelődési ház­ban, 18 órától: Egy tiszta nő I—II. Gyomron, a művelődési ház­ban, 10.30-tól és 15-től- A kő fia, 16.30-tól és 18.30-tól: Hat gézengúz. Monoron, 18-tól és 20-tól: Házibuli. Pilisen, 17-től és 19-től: Nagyrozsdási eset. (ISSN 0133—2C51 (Monorl Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom