Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

rest * 1985. MÁRCIUS 18., HÉTFŐ Habselyem mindenkinek A Habselyem Kötöttárugyárban az idén a tavalyival azonos mennyiségű, mintegy tizenhatmillió darab női-férfi fehérne­műt, szabadidő- és sportruházatot, női ruhát, blúzt és nyolc­száz tonna félkész kelmét készítenek. A tavaly üzembe he­lyezett japán automata körkötőgépeken (a képen) háromszor több kelmét tudnak előállítani Sárga az árpa Kikelet a befőttesüvegben A fagy nem fürt át a hétakarón Jó tudni, hogy mostanában, mikor bágyadt jeleket lövöl- dözget a tavasz, pihen a me­zőgazdák ökle: nem rázzák az ég felé. Kimeríthetetlen perük a vétket vétekre hal­mozó időjárással egyelőre szünetel. — Csak csúnyán néz ki, ennyi az egész, de egyáltalán nem veszélyes — mutat a fel- alá lankázó árpatakaróra Lud- mann Lajos, a ceglédberceli Egyetértés Tsz növényter­mesztési ágazatvezetője. Az nem öröm Való igaz, az Izmos kikeleti zöld helyett sárgás sápatagon színük az árpa. A csapadék- hiány mellett még a hópap- lanra ráfagyó jéghártya is rá­tett egy lapáttal, befülledt a növény. Bár ez lenne a leg­nagyobb baj, helyrejöhet még bőven, fontos, hogy a tő­szómmal elégedett az ágazat­vezető. — Nincs az a fagy, ami át­tört volna a hótakarón, úgy­hogy az elmúlt hónapokban nem is annyira a gabonáért Vizsga előtt a Jövedelemadó Kevés rendelet kavar nagy vitát a nyilvá­nosság előtt. A kivételek egyike a tavaly ja­nuár elsején életbe lépett új jövedelemadó- rendelet, amely mintegy egymillió embert érintett. Nemcsak a kulcsokat vitatták, ha­nem a rendszer szemlélete ellen emelteit ki­fogást, elsősorban a szellemi foglalkozásúak tiltakoztak, mondván: az új jövedelemadó egy kalap alá vonja a tudósokat, művészeket a kisiparosokkal és kiskereskedőkkel, holott a munkájuk jellege és a helyzetük igencsak el­térő. A viták elhalkultak, ám a rendszer hama­rosan vizsgázilt a nyilvánosság előtt, cs vég­érvényesen eldől, ki fizet többet és ki keve­sebbet, mint azelőtt, s a rendelet valóban nem tesz-e különbséget az egyes tevékenysé­gek között. Egységes táblázat Az elmúlt egy évben való­színűleg sokan rájöttek, hogy az elosztási viszonyok hiá­nyosságait nem lehet számon kérni a rendeletén. Magyarán azt, hogy ma sokszor a fizi­kai munka, az autószerelés, a tetőfedés jobban fizet, mint a szellemi pályák többsége. Az egy éve hozott új ren­delkezés szellemét tekintve alapvetően különbözik a ré­gebbitől. Ugyanis a különböző forrásból szerzett jövedelme­ket — természetesen, nem számítanak ide a bérek és a fizetések, valamint a találmá­nyok, az újítások, az ingatla­nok eladásából szerzett jöve­delmek — össze kell vonni, s ez után kell adót fizetni. Ez az intézkedés azokat érinti hát­rányosan, akik eddig többféle forrásból jutottak pénzhez, s ezek után egyenként adóztak. Mert — mondjuk — kétszer ötvenezer forintnak minden­képpen kisebb az adója, mint egyszer 100 ezernek. Ezzel vi­szont megszűnt a korábban fennálló ellentmondás; ha va­laki több helyről szerzett jö­vedelmet, akkor előnyösebb helyzetbe került, mintha csak egyetlen forrásból kapta volna a pénzét. Nem kell különöseb­ben magyarázni, hogy az ef­fajta megkülönböztetés nem­csak értelmetlen, hanem tár­sadalmi szempontból is igaz­ságtalan. Az összevonás tehát min- denkéoen emeli az adót. En­nek ellensúlyozására viszont az új táblázat a korábbinál ala­csonyabb kulcsokat tartalmaz, sőt, a legmagasabb kategóriá­ban — ami már hatszázezer forintos jövedelem fölött lép érvénybe — a korábbi 75 szá­zalékkal szemben 65 százalé­kos az elvonás. Éppen az egy­séges táblázat miatt háborod­tak fel a legtöbben. Az érték­határok és kulcsok azonosak mindenki számára, aki az ál­talános jövedelemadózás sze­rint fizeti a közös költségek­hez a hozzájárulását. Eltérő alapok szerint Am ez még nem jelenti azt, hogy a tevékenységek kö­zött nem tesz különbséget a rendszer. Pusztán arról van szó, hogy ezentúl a társadalmi hasznosságot nem az adókul­csok fejezik ki. Ledőltek azok a mesterséges korlátok, ame­lyeket indokolatlan lett volna' megtartani a 80-as évek ma­gyar gazdaságában. Korábban például másként adózott a kis­iparos, ha közületi, »másként, ha magánmegrendelőknek dol­gozott. S az sem volt mind­egy, hogy valaki szolgáltat vagy éppen valamilyen porté­kát készít. Mindéképpen igaz­ságosabb, ha egységesen, a jö­vedelmek nagysága szerint adóznak. Viszont valamilyen módon tükröződnie kell annak, hogy az egyes tevékenységek külön­böző jellegűek, és ennek meg­felelően másként lehet — ki- sebb-nagyobb költségek árán — jövedelemhez jutni. Ezeket az eltéréseket pedig figyelem­be veszi az adórendszer, még­hozzá az adóalapok kiszámítá­sában. Vagyis, a költségek el­számolása különbözik. Nem lenne hely a paragrafusok részletes felsorolására, ám mindenképen érdemes megje­gyezni, hogy például az írók, ellentétben a kisiparosokkal, kétszázezer forintos jövedelem után 60 százalékos rezsit szá­molhatnak el: tehát eleve 120 ezer forinttal kisebb az adó­alapjuk, mert 80 ezer forint után fizetnek csak adót. S es már forintban számolva is megmutatja a társadalom ér­tékítéletét. Május végén kiderül Bár az új rendelet elkészí­tésekor jó néhány számítást ál­lítottak össze a szakemberek, de ebből csak hozzávetőlege­sen lehetett megállapítani, hogy ki jár jobban és ki rosz- szabbul, mint azelőtt. Az ala­csony jövedelműek minden­képpen kevesebb adót fizetnek majd, s valószínűleg csak a kétszázezer forint feletti kere­settel rendelkezőktől kérnek majd többet a költségvetés számára. Ám, a végleges ada­tokra május végéig várni kell, hiszen a kisiparosok és kiske­reskedők jövedelem-bevallá­sait előbb az adóközösségek­hez kell benyújtani, majd eze­ket a tanácsok ellenőrzik, ígv a végleges számokat csak má­jus elején kaphatja meg a Pénzügyminisztérium. A feldolgozáshoz szükséges adatlapokat a kifizető szervek, tehát vállalatok, szövetkezetek, intézmények töltik ki. Az éves kereseteket és a fizetendő adót a számítógép nyomtatja majd az adólapokra. Ezeket a tanácsok küldik el az érin­tetteknek májusban, de csak akkor, ha az év közben fize­tett adó és a számítógép által kiszámított levonás különbsé­ge meghaladja a kétezer fo­rintot. Ha nem éri el ezt a határt, akkor nem kell adót fizetni. Az adólapok tételesen felsorolják, hogy ki, mikor és melyik szervtől kapott pénzt, így ellenőrizni lehet a számí­tások pontosságát. És a hatá­rozat ellen — ahogy eddig — 15 napon belül lehet fellebbez­ni. Májúban tehát véglegesen eldől mindenki számára, hogy jobban jár-e, mint korábban. Júniusban pedig népgazdasá­gi szinten is értékelni lehet, mit hozott az új adórendszer. Lakatos Mária aggódtunk, mint inkább az állattenyésztés miatt. Az elfa- gyott vízvezeték, a kompresz- szor, vagy a trágyakihúzó szerkezet, a nagy kínnal in­duló gépek — ugye, mínusz húsz foknál eíek előjönnek. Mindez nem azt jelenti, hogy szántóföldi növénynek lenni csupa öröm manapság. Hiszen hiába küldözgetnek az égiek különféle halmazál­lapotú és színű, hulló, szál­longó és zuhogó anyagokat a nyakunkba, attól az aszály még itt jár a sarkunkban. Mert nemrég néhány napsu­gár belekapaszkodott ugyan a ropogós talajba, de mindösz- sze néhány centi méternyi ré­teg engedett föl. Túlontúl gyorsan olvadt a hó, s ha­marjában folyt el a lé — így aztán a csapadék továbbra is hiánycikk. Jősgömb” Mit dédelgetnek a cegléd­berceli határ földtestjei? A legtöbbet búzából, épp 425 hektárnyit, kukoricából 405, silókukoricából 147, lucerná­ból 156, árpából 28 hektárra valót. A kívánalom úgy szól, hogy a 30 aranykoronás föl­dek lássák el kellő szálas-, abrak- és tömegtakarmánnyal a tsz állatállományát. Emel­lett 100 vagon búzái piacra tudnak dobni. Viszont két esztendeje, hogy kevés a ku­korica, vásárolni kényszerül­nek. Ha minden igaz, március vége felé az újlucerna tava­szi árpa társaságában eresz­kedik a talajba, mert a lu­cerna keveset terem, nincs kihasználva igazában a neki szánt terület Az túlzás, hogy jósgömb­ben, inkább egy jó nagy be­főttesüvegben próbáljuk meg­látni az idei gyümölcstermést. Pontosabban szólva: jómagam csak nézegetem az asztalon álló mintát, a vízből kihegye- sedő meg kunkorodó, életteli ágacskákat, de Ludmann La­josnak ennyi is elegendő ah­hoz, hogy szeme előtt maj­dani barackok tűnjenek föl. Előrejelzés — A rügyeztetés alapján közepes vagy annál valami­vel gyöngébb termés ígérke­zik. A hajtás például kicsi. De érdemes megnézni, milyen a rügyek eloszlása, hogy van-e virágrügy, és hogy mennyi. Az így kapott -adatokat ösz- szevetve a tavalyiakkal, lehet véleményt mondani. De az csupán tájékoztató jellegű előrejelzés. Mert elképzelhe­tő, hogy kevés a virágrügy, ám kedvezően alakul a nap­sütéses órák száma, no meg jönnek a méhek, szóval lehet nagyobb termés is. Egyelőre csak reményke dünk, hogy sűrűn, tömötten sárgállik majd a ceglédberce- liek 38 hektárnyi kajszibarao kos kertje. V. S. Javuló vízellátás Nyomáspróba A piliscsabaiaknak régóta súlyos gondot okoz a vízellátás. A község lakosai éppen ezért örömmel üdvözölték azt o ta­nácsi határozatot — majd az azt követő munkát —, amely az intézmények egy részének a hálózatba való bekapcsolásáról intézkedett. A kemény téli Idő­járás miatt az elmúlt hónapok­ban szüneteltek a munkálatok, márciusban azonban már meg­kezdik a nyomáspróbát. Elő­reláthatóan április végéig első­ként a szeretetotthont kapcsol­ják be a hálózatba, majd a pi- üsligeti óvodát és a piliscsabai szakközépiskolát. ABC-áriÉázak, mélyhűtő pisitek Kisfalvak boltjai ^ Szociológusok, pszicholó- í' gusok, közgazdászok hada í; vizsgálja, mi az oka, hogy ? országszerte csökken a kis­települések népessége. Ez a '' folyamat ugyanis meglehe­tősen nagy terheket ró az államháztartásra. Egyrészt J mert a téeszekben, erdőgaz- ^ daságokban, a kitelepült ^ ipari üzemekben egyre ke- ^ vesebb a foglalkoztatható í ember, másrészt, mert a sok felköltöző kisebb és nagyobb f városainkban telepszik le, s f éppen emiatt nem csökken, tőt ott emelkedik a lakás- ^ igénylők száma, új bölcső­dékre, óvodákra, iskolákra, j orvosi rendelőkre van szük­ség. Átadás előtt Hogy ne váljanak meg a szü­lőfalujuktól az emberek, egye­bek mellett jobb élelmiszer- ellátásra, bevásárlási lehetősé­gekre is szükség van. E célra az 1500-as lélekszám alatti te­lepülések; bolthálózatának fej­lesztésére a kormány állami tá­mogatást is nyújt az Áfészek- nek. Pest megye északnyugati ré­szén a Szobi Áfész bátran élt a lehetőséggel, s bár haszna nem származik a fejlesztésekből, több községben is számotte­vően korszerűsítette üzletháló­zatát. Tavaly 1 millió 300 ezret vet­tek fel a támogatási alapból, ehhez ugyanannyit tettek hoz­zá saját fejlesztésre fordítható keretükből, s így Bernecebará- tin, Letlcésen alakítottak ki a mainál nagyobb és jobban fel­szerelt kis ABC-áruházat. Az idei 2 millió 300 ezer fo­rintos állami támogatással együtt a szobi Afész 6 millió forintot fordít egységei korsze­rűsítésére. Bernecebarátin a bisztrót bővítik, elsősorban a közétkeztetés javítása érdeké­ben, de ugyanitt nagyobb rak­tárát kap az egyik üzlet, sőt felvásárlótelep is nyílik. Mélyhűtő pultok Kemencén is bővítenék egy üzletet, s növelik a fogadóké­pességét a Malom vendéglőnek is, hiszen a helybelieken kívül a kirándulókról, az úttörőtábor lakóiról is kell gondoskodni. Perőcsényben és Márianosztrán a felvásárlótelep, Vámosmiko- lán a Tüzép, Nagybörzsönyben a bisztró felel meg jobban fel­újítás utáni funkciójának. Át­alakítják a márianosztrai ven­déglőt is. Az ellátás javításának a kor­szerű hűtőlánc is feltétele. Ez a program szintén most fejeződik be, s így a szobi Afész minden üzletében lesz már mélyhűtő pult. Se pénz, se idő A kisközségek vezetői jól tudják, hogy ma már se pénz, se idő nincs arra, hogy minden egyes iparcikkért, munkadara­bért a mintegy 50 kilométerre levő Vácro, vagy Balassagyar­matra utazzanak az emberek. Ezért határozták el. hogy ösz- szefogva, a településcsoport központjában, Vámosmikolán a meglévő iparcikk-üzletek kí­nálatát cipő és konfekció áruk­kal bővítik. Mind a háztáji termeltetést, mind az ellátás további javítá­sát szolgálja az az elképzelés, hogy a háztájiból felvásárolt szárnyasok feldolgozására csir- kevágóhidat hoznak létre. Cs. A. K orunkban, amikor szputnyikok szá­guldanak a Föld körül, a kisisko­lások számítógépekkel játszadoznak és a gyereket más anya nemzi, és más szüli, elengedhetetlen a tudásszint lé­péstartása, különben lemaradunk! Konkrétan szólva a kézbesítők (ma­gán, vállalati stb.) ma nem kézbesíthet­nek úgy, mint tegnap, és holnap csak növekednek az igények. Pedig már ma sem beszélhetünk a helyzet magaslatá­ról! Mi itt a teendő? — ahogy Lenin elvtárs klasszikusan kérdezte. Nos, már a régi rómaiak is oktatták gladiátorai­kat, akik éppen ezért állták is a sarat — példájukra vessük vigyázó szemün­ket! Vagyis, ha ma a kézbesítés területén anomáliákról beszélhetünk — miként Kurszk térségében voltak mágneses anomáliák —, akkor a kor követelmé­nye: oktatni, oktatni, oktatni! A következő tárgyak szükségesek, mint egy falat kenyér: 1. Kézbesítéstörténet. A kezdetektől, vagyis Attila váltott lovasfutáraitól a delizsánszon át a suhanó repülőgépekig. A motoros küldönc, valamint a villa­mosbérlet szerepe a gyors kézbesítés­ben. 2. Alkalmazott matematika. A levelek és csomagok számlázása golyócskás és elektronikus számítógéppel. A kompu­ter technika elsajátítása. Hogyan műkö­dik a Toshiba, lehet-e itt sok hiba? A billentyűzet és a képernyő kezelése, al­goritmusok, szögfüggvények és valószí­nűségszámítás, különös tekintettel az alkalmazott villamosjáratok meghibá­sodására, sűrűségük ritkulására, továb­bá a szabványszerűtlen, a hibás és hiá­nyos címzésekre. Gyengébbeknél: az egyszeregy átismétlése az új matemati­kaoktatás szellemében, összeadás és ki­vonás ceruzával és képernyőn. Gombó Pál: ^J\ézbeó(tőb ióboidia 3. Ruházkodástan. Az évszakok vál­takozása a mérsékelt égövön. A ruha­anyagok rövid áttekintése — történel­mi szemlélettel — az állatbőrtől az aba- posztón át a korszerű leszállított árú ke­zeslábasokig. A réteges öltözködés. Használjunk-e esernyőt, csuklyát, nap­olajat, hová tegyük a zsebkendőnket, váltott kézzel hordozzuk-e a kézbesítő- táskát? A fejfedőféleségek minőségi mutatói a vászontól és vitorlavászontól kezdve a szőrmecsuklyáig, részletezve. (Például: mosómedve, nutria, birkafar- szőr, hermelin, csuklya, kucsma.) 4. Kézbesítésetika. Az ethosz fogalma Arisztotelésznél, Kantnál, a marxizmus —leninizmus klasszikusainál. Etikai szabályzatok, mint az Intézményesült etika biztosítékai. Van-e különbség ügy­védek, orvosok és kézbesítők között? Helyes-e a küldeményeket eleve szemét­ládába dobni? (Kategorikusan nem! En­nek eldöntése a címzett joga!) Mi az er­kölcsös magatartás pénzeslevelek és fo­lyóiratok kézbesítése esetén? (Vesd össze: dézsma, harács.) Vonatkozik-e a káló (betervezett hiány) kereskedelmi fogalma a kézbesítésre? 5. Egészségtan. Az ember anatómiá­ja, különös tekintettel a lúdtalpra. Mire való a fej? A láb, mint a kézbesítés szerve. Hogyan kézbesítsen, aki fiatal, öreg, májbajos, prosztata-betegsége van, szívgyengesége, vándorveséje, ülőideg- zsábája stb? Ajánlatos-e a tenyérnyúj­tás? A szemüveg, a nagyító és a mik­roszkóp szerepe — mint protéziseké — a címzés kiolvasásában. A fentieket ajánlatos a későbbiekben kiegészíteni olyan stúdiumokkal, mint például a csillagászat, amely űrhajókra való kézbesítésnél esedékes lesz és Tóth Kelemér ny. postatanácsos készséggel vállalná az oktatást. Mindez művelt kézbesítőket eredmé­nyez, akik tudatosan hoznak-visznek, erkölcsösek, számolnak, sőt öltözködnek is. Ettől tehát az általános munka ma­gasabb szintje várható, úgyis mint köz­érdek és közmegelégedés! Az iskola később főiskolává fejleszt­hető! Egyelőre e minimális szükségle­tek: 1 épület, 6 tanterem, felszerelve, l főigazgató, 1 fő igazgató, 4 adminiszt­rátor, 1 Toshiba, 2 gyakorló kompúter, képernyővel és csatlakozó zsinórral, 6 készlet mintaruházat, 2 kézbesítő (nem hallgató, hanem de facto!), 3 600 000 fo­rint költségvetés (évente), plusz a tanári kar, órabérben. S zámolni kell azzal a nehézséggel, hogy az iskola hathónapos tanfo­lyamai tartamára munkahelyük nem szívesen nélkülözné a kézbesítőket, hi­szen szakmájuk ma is hiányszakma, de olyan ez, mint — korszerű kifejezéssel élve —, a befektetett tőke, mely vissza­térül, hasznot hoz és önmagát szaporít­ja. Viszontag: lesz-e gyümölcs (kézbesí­tő!) a fán, amelynek nincs virága (kép­zése!)?

Next

/
Oldalképek
Tartalom