Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1985. MÁRCIUS 16., SZOMBAT A levezető elnök akkurátusán gombolyította a téma fonalát, az előadók és hozzászólók, javaslattevők magvas mondatokban fejtették ki gondolataikat, kerülve a dagályosságot és a terjengősséget. Így a kitűzött időpontra véget ért az együttlét, anélkül, hogy bárkibe belefojtották volna a szót. Mindez csak azért érdemel említést, mert — sajnos — nem túl gyakori jelenség. Hajlamosak vagyunk végtelenbe nyúló értekezleteken csűrni, csavarni, szaporítani a szót, a késedelmes kezdésről nem szólva, ami önmagában is tapintatlanság. Ahol a példaszerű jelenséggel találkozott e sorok írója, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezetének ösz- szejövetele volt. Ügy látszik, ez a terület cselekedeteiben is tartja, amit szavakban vall: a szervezettség révén is takarékoskodhatunk egymás — és a magunk — idejével. Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára, aki az SZVT-ben alelnöki posztot tölt be, rövid megnyitóban köszöntötte a megjelenteket és vázolta a napirendi pontokat, majd Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese, a szervezet titkára számolt be 1982 óta kifejtett tevékenységükről, felvázolva a további feladatokat is. A titkári előterjesztésből kitűnt, hogy az elmúlt években a környező községekből is szép számmal beléptek a tagok sorába, továbbá jogi személyek is kérték felvételüket. Végigjárták a jelentkező tsz- eket, ipari szövetkezeteket, üzemeket, megtudakolták, milyen programokra tartanak igényt, s ennek figyelembevételével hívták meg az előadókat. Ilyen előzmények alapján alakult meg a személyzeti vezetők klubja, melyhez hasonlót bármikor alapíthatnak. Az adott témakör legjobb ismerőit kérték fel az előadások megtartására, mindig a legidőszerűbb kérdéseket tűzve napirendre. 1983-ban a megyében működő SZVT-szerve- zetek tartottak találkozót Cegléden, abban az évben tagjaik közül ketten — jó munkájuk elismeréseként — kitüntetésben részesültek. Tavaly sokak érdeklődését figyelembe véve került sor hitelpolitikai tájékoztatóra, az állami személyzeti munkáról szóló előadásra, Kondor Katalinnal a sajtóról való beszélgetésre. Az anyag- és készletgazdálkodás kérdéseit avatott szakember világította meg, levizitelt az SZVT elnöke, dr. Tre- thon Ferenc is. Jól sikerült a törtei» Dózsa Tsz-ben és a fővárosi ORGTECHNIK-kiállítá- son tett látogatás. Engem hogyan vezetnek? címmel pályázatot hirdettek, amely a fiatalok bevonását szolgálta. Az érdeklődés meglehetősen szerény volt: mindössze egyetlen pályamű érkezett be, egyébként nem rossz, az is egy pedagógustól ... A beszámolóból kitűnt, hogy az SZVT a maga részéről derekasan hozzájárult az MTESZ színvonalas és tartalmas rendezvényeihez. Jól kihasználta azokat a lehetőségeket, amelyeket a korszerű és igényesen berendezett ház kínál. Az 1985-ös cselekvési program középpontjában az a törekvés áll, hogy a gazdaság- politikai célok a vállalatok körében maradéktalanul megvalósuljanak. A vezetés és a Mit takar a tilalom ? A felújítást nem gátolja Időnként módosul a lista Amint gyarapszik a város, úgy tart igényt újabb meg újabb terekre, területekre, pontosabban telkekre. Ruhához bármikor felhasználható tarialékszövetként jegyzik a városrendezési tervben azokat a részeket, amelyekre idén, jövőre vagy valamikor építmények kerülnek. S mivel ezeket a talonban lévő parcellákat óvni kell a majdani létesítmények számára, hát építési tilalom alatt állnak. Törvény szerint. így például, ha netán valaki arra használna fel egy-két milliócskát, hogy a Reiner utcában házat kerekítsen magának, nos, az rosszul tenné. Mert vagy lapul a zsebében építési engedély vagy nem, vita nélkül bontania kell, ráadásul az utóbbi esetben még a kárát sem térítik meg. Az idő múltával, de öt esztendőnként föltétlenül átvizsgálják a tilalmi listát. Cegléden legutóbb 1983-ban vették le éppen 93 telekről a piros jelzést. Tudják ezt jól a tulajdonosok is, érdekes, hogy ezeken a területeken mégsem kezdődtek építkezések. Hogy miért szükséges a tilalomfákat itt-ott kihúzgálni a földből? Mert például a település szerkezete akképp módosul, mondjuk a Csengeri intenzív fejlődésével, hogy a Malom téri iskolát a tervben jelzettnél több tanteremmel kell majd bővíteni. Ez pedig újabb területet igényel. Építési tilalom. Rettentő szigorúan hangzik, ám korántsem tartalmaz csupán nemet. A tilalmi területen álló épületen minden további nélkül lehet külső és belső felújítást, korszerűsítést végezni, azaz összkomfortossá tehető a lakás. Sőt alkalomadtán egy 25 négyzetméteres építmény (de nem önálló lakás), is felhúzható. A házat természetesen el is lehet adni, viszont az új tulajdonosnak számolnia kell az építési tilalommal. V. S. Filmvetítés a klubban. A ceglédi Dózsa György Ifjúsági Klubban minden hétfőn este 7 órától mozielőadást tartanak. A kortárs filmművészet alkotásait, történelmi, politikai és kalandfilmeket vetítenek. szervezés helyben hasznosítható lehetőségeit igénybe kell venni, s a társasági tagságot vonzóvá kell tenni mindenki számára. Különösen fontos a fiatal szakemberek bevonása, folytatni kell a vezetők továbbképzését. A számítástechnikával és a nyelvtanulással a jövőben szélesebb körben kell foglalkozni, hiszen ez napjaink követelménye. Arra kell törekedni, hogy a kisebb szakmai csoportok is részesüljenek a vonzó programokban. A hozzászólók egyetértésüket és elismerésüket fejezték ki az 1982 óta végbement fejlődéssel kapcsolatban. Méltatták a színvonalas előadásokat, a személyzeti vezetők klubját, a vezetők továbbképzésének jelentőségét, a sikeresen ösz- szeállított cselekvési programot. Külön is szóltak a szervezet nyitottságáról, amely lehetővé teszi, hogy összejöveteleiken minden érdeklődő részt vehessen. Borsos Arnold, az MTESZ titkára az együttműködés további lehetőségeit vázolta fel, majd titkos szavazással megválasztották az új városi vezetőséget és a megyei küldötteket. A szerveit éínöke Varga Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank ceglédi fiókjának vezetője lett, alelnök Podmaniczki István, titkár Sárik Jánosné. A tanácskozás Varga Ernő előadásával zárult, aki az 1985. évi hitelpolitikai irányelvek gyakorlati alkalmazásáról beszélt, hangsúlyozva a pénzintézet üzletpolitikai tevékenységét, bankári tanácsadó felelősségét, az új hitelformák meghonosításában betöltött szerepét. T. T. Háború hadüzenet nélkül — a szerelemről. E sokat ígérő cím jegyében tart előadást március 22-én este 7 órakor Cegléden a Dózsa György ifjúsági Klubban Breyel Láé&ló. Az irodalmi összeállításra nemcsak a klubtagokat várják, ott lehet minden érdeklődő. Fogadóórák Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese március 20-án, szerdán 8-tól 12 óráig fogadóórát tart a városi tanácson, hivatali helyiségében. Színházi számtanlecke Gong előtt a tarifákról Azért említem 1977-et, mert akkortájt még 200 forintért vesztegettek Cegléden egy 8 előadásra szóló színházbérletet. Manapság szóba is hozzák ezt a városban, de rögtön hozzá is teszik: hja, a régi szép idők. Aztán oda kanyarítják a szót, hogy bezzeg a szakszervezeti naptárban Kossuth Színházként feltüntetett intézmény, aminek átadására mór nem sokáig kell várakozni, oly bor sós árakat számít majd fel a nagyérdeműnek, hogy annak már csak a hallatán is rángatózni kezd az ember szeme. Miközben a Kossuth Művelődési Központ és Tornacsarnok (MKT) azon igyekszik, hogy figyelemre érdemes produkciókkal szolgáljon a helybelieknek, úton-útfélen gazdasági szabályozókba és megfontolásokba ütközik. Az egyik ilyen megfontolás, ami egyébként a kor legfőbb intelméből gom- bolyodik le. hogy a nagy költséggel elkészült színház gazdaságosan működjön, de legkevesebb, hogy ne veszteséggel. Az egyébként magyarázatra nem szoruló alapelv egy sor következménye mellett a 80, 100 és 120 forintos jegyárakban fordul kézzelfoghatóra. Drága ez? Számoljuk ki! Gazdaságos' Ha a felsorolt tarifákat, meg a 476 fős nézőteret vesszük, telt ház esetén 50 ezer forint egy előadás bevétele. Ellentételként: a környékbeli vagy éppen a fővárosi társulatok legtöbbike 70—80 ezer forintra taksálja egyetlen alkalommal ceglédi fellépését. Hol itt a gazdaságosság? Sehol. Némi kiegyenlítődés várható majd alkalmanként, midőn jóval olcsóbb, mondjuk, csupán csak 30 ezer forintos bemutatni- valóját hozza el valamelyik stáb. Hozzá kell tenni, hogy a telt ház reménybeli ideáját az érzékletes számítások kedvéért alkalmazzuk, tetejébe a jegyárak sem fognak minden esetben a 120 forintig kúszni, a gyerekelőadásokon például eleve sokkalta kevesebbért osztogatják a bilétákat. Mi lenne, ha mindezek ellenére mégis, teszem azt, 50 forintnál vonnák meg a helyárak felső határát? Így mindössze 25 ezer forint gyűlhetne egybe, s ezért bizony manapság még egy pódiumműsor sem kapható. S amennyiben, példának okáért, huzamosabb időn keresztül fele annyi a bevétel, mint a kiadás, akkor az elképzelések szerinti rendezvényszámot is meg kellene felezni. Tényleg, vajon mennyi előadásra számíthatunk? Kezdetben a Kossuth MKT minden olyan társulatot a városba csalogat, amelyik hajlandóságot mutat a lassanként kialakuló színpadi feltételek melletti fellépésre. Kiváló alkalmak ezek a kölcsönös ismerkedésre, s a közönség majd úgyis eldönti, kívánja-e ezzel vagy azzal a csapattal az újbóli találkozást. Különféle tapasztalatok mutatják, hogy a miénkhez hasonló nagyságú városban Vetőmagot exportálnak Javában tart a vetőkukorica kiszállítása a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzeméből. A jó minőségű vetőmagból hazai és külföldi megrendelőknek is juttatnak. Képünkön lengyel exportszállítmányt rakodnak. Apáti-Tóth Sándor felvétele jó, ha havonta 3—4 kimondottan színházi jellegű előadást tartanak. De az évtizedes teátrumhiányra gondolva, ez most alighanem kevés lesz. Ami a bérleteket illeti: ebben az évadban már biztosan nem kerülnek forgalomba, főleg azért, hogy minél többen jussanak el a Kossuth MKT színházába, meg azért is, mert egy tízszelvényes bérlet drága lenne. Persze, ha az érdeklődés úgy hozza, ősztől 4—5 elődás- ból álló bérletet fognak kínálni. Terepszemle Az új színház technikailag sokkal többet tud, mint néhány „igazi” társa, szinte kivétel nélkül valamennyi műsortípus fogadásáig alkalmas. Elsőként a Katona József Színház szakembergárdája érkezett a helyszínre, terepszemlét tartani. Bizonyítandó megelégedettségüket, 4—5 előadást rögvest föl is ajánlottak. Ám a színjáték mellett még sok egyébbel, operettel, operával, hangszeres zenével stb. is találkozhatnak a kíváncsiak. Persze, főleg szórakoztató rendezvényekből áll a repertoár. Varga Sándor Ünnepi díszben Zászlósereggel köszöntötte Cegléd március idusát, 1848. március 15-re emlékezve. A zászlórengeteg marad, csak a köszöntő feliratok változnak majd, hiszen épp ilyen lelkesen és tisztelettel ünnepli a város március 21-én a Tanácsköztársaság kikiáltásának emléknapját. Pályázat A Pest megyei Tanács művelődési osztálya (a társszervekkel együtt) pályzatot hirdetett a cigánylakosság hatékonyabb közművelődési ellátása és a kulturális életbe való bevonása céljából. A kiírás szerint a pályázóktól olyan módszerek, törekvések és elképzelések megfogalmazását és megvalósítását várják, amelyek jól szolgálják a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének segítését a közmű vetődés eszközeivel. Jelentkezni lehet már bevált módszerek továbbfejlesztésével és ki nem próbált ötletekkel is. Alapul szolgálhatnak forgatókönyvek, ismeretterjesztési tematitkák, klubprogramok stb. A pályázat írásos anyagát (legfeljebb 15 gépelt oldalt) ez év május 1-ig várják Szentendrén, a Pest megyei Művelődési Központban. A papírra vetett elképzeléseket, terveket pedig december 1-ig kell megvalósítani. Közgépes vigalom Kinn a tanyán szállt a dal Nagy bográcsban hasábburgonya Hej, vidámak voltak ám az esték a télvégi szombatokon a városszéli tavak partján! A befagyott víztükör környéke most elnéptelenedett, nem ülnek a stégjeiken a türelmes horgászok, legfeljebb jó gazda módjára jókora lékeket vágtak a húszcentis, csonttá fagyott tófelszínbe, hadd leve- gözzenek a halak. A tetszhalott vidéken szinte hallható volt a csend, halkan szólt a déli szél: búcsúzott a tél. Csak a neve apró De megmozdult ám a táj szombaton este! Erről is, arról is párocskák kerékpároztak a gyári halásztanya felé. Akik korábban jöttek, már jól be- fűtötték a tágas helyiséget. Az asztalokon patyolatfehér térítők, rajtuk dupla terítékek, a vázákban szalmávirágcsokrok és valamennyi asztalon égő gyertyák, táncoló lángocskák, Az udvari szabadtűzhelyen nagy bográcsban sült a hasábburgonya, egy másikban főtt az apróra vágott paprikás hús. Az étekre vigyázok belebelekóstoltak, vajon ízlik-e majd a farsangolóknak? Mert — jó szokás szerint — megtartotta télbúcsúztató vacsora- és táncestjét a Közúti Gépellátó Vállalat forgácsolóműhelyének KlSZ-alapszerve- zete. Karesz, a titkár virágos kötényben ügyködött a kondérok körül. Nem ez az első szakácskodása, de csak volt, aki még ugratta; el ne sózza, mert egyedül eheti a főztjét! Az éhesek pedig körülülték az asztalokat és próbálták túlbeszélni a Bergó-discót. Végre elkészült a brassói aprópecsenye, s míg az asztalokra került, pohárka itallal kínáltak mindenkit a házigazdák. Megszelídült a zene is, régi olasz melódiák teremtettek jó hangulatot a gyertyafényes vacsorához. ízlett is mindenkinek a fűszeres étel, bár a csípős nyelvűek szerint kifejezetten jó, hogy csak a gyertyák világítottak. Amíg fogyottá falat, beszélgettek a régi barátok, munkatársak, cimborák. Velük ünnepelt a rövid eltávozást otthon töltő katonafiú is. Eljött, hogy elmondja a seregbeli kalandjait, okulására az előtte állóknak és szórakozására a már levitézletteknek. Szép kislány nézett büszkén a mesélőre. Egy másik sarokban fiatal anyukák diskuréltak csemetéikről. És szóba jött minden örömteli nap és minden apró betegség, a megérkezés fájdalma és az első szavak élménye. Angyalbőrhöz búcsú Aztán elfogyott az étel, a gyertyák is tövig égtek, s ritmust váltott a zene. Az első táncosokat hamar követték a többiek. Különös színt kaptak a mennyezetről alácsüngő színes papírszalagok és a lányok fehér blúzai. Táncolt a társaság még egy darabig, aztán lámpát gyújtottak. Hantházi Józsefet búcsúztatták, aki maholnap angyalbőrbe bújik, messzire megy, határőr lesz. Majd’ mindenki mondott néhány jó szót útravalóul, s hogy mindig kedves vendég lesz, itt a tóparti házban. A vigalom éjfél után ért véget. Akkor csendesedett el a közgépesek tanyája. Sándor Béla Száz éve született A gimnázium tanára volt Dr. Marót Károly 1885—13S3 A ceglédi Kossuth Gimnáziumnak — többek között —, volt egy neves tanára, dr. Marót Károly, aki 1911-től 1917-ig latint és görögöt tanított. Városunkból a kolozsvári egyetemre került, onnan Szegedre települt át, végül Budapesten volt tanszékvezető egyetemi tanár. Egyaránt kiemelkedő kutatásokat folytatott a klasszikafilológia, a néprajz és az irodai mtudományok terén. Főként a homéroszi eposzokkal foglalkozott, az Iliász elemzésére sok időt szentelt. 1945 után írta legfontosabb műveit, köztük A görög irodalom kezdetei címűt. Ezért a munkájáért és egész tudományos tevékenységéért 1961- ben a Kossuth-díjjal tüntették ki. A Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, s kutatásaival hozzájárult a magyar ókortudomány megújulásához. Dr. Marót Károly 1885. március 2-án született és 1963. október 27-én hunyt el a fővárosban. Emlékét —* művein és tanítványain kívül —, az Irodalmi lexikon őrzi, s az Akadémián tudományos ülésszakon méltatták tevékenységét a közelmúltban. ISSN 0133-2608 (Ceglédi Hírlap) ftlinfa lehetne Űj ismeretekkel gyarapodtak ft? SIVT hasznos nro^ramnkaf kínál 4 A minap igencsak szedte I £a lábát az a néhány ember, | £ aki a Petőfi utcai technika 4 házába igyekezett. Szó sze- 4 rint versenyt futottak az ^ idővel, hiszen nagy szégyen f lett volna elkésniük. A köz- $ buzgalomnak köszönhetően $— egy-két perc kötelező 4 várakozás után — már 4 kezdődhetett is a tanácskozás.
