Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

49KST JMrU.Yi 1985. MÁRCIUS U TÉNTEK Sikert hozott a lépésváltás Családvédelmi szolgálatok képesek a tényleges segítésre Válaszol: dr. Hantos János Pest megye: növekszik az időskorú lakosok, s veszélyeztetett gyer­mekek száma, nagyméretű a bevándorlás és a munkaképes^ korú nők foglalkoztatása, kétszázezer ingázó él itt, a családok közül sok bomlik fel, s az átlagosnál nagyobb gond az alkoholizmus, az egész­ségtelen életmód. Ezeket felismerve, a bajok megelőzését célul tűz­ve, s a családvédelemben addig tapasztalható párhuzamosságot, szét- forgácsoltságot elvetve, 1981-82-ben a megye négy településén ala­kúit meg a Vöröskereszt kezdeményezésére a családvédelmi szolgá­lat. A gyáli, majd az érdi, sztgetszcntmlklósi, pécclt szolgálatok komplex feladatnak tekintették kezdettől a családvédelmet, s az ál­lami, valamint a társadalmi szervek munkájának összhangját terem­tették meg. A Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén dr. Csicsay Iván, a Vöröskereszt Pest megyei vezetőségének elnöke és Aranyosi László, a vezetőség titkára számolt be a Pest megyei társadalmi családvédelmi szolgálat munkájáról. (Folytatás az l. oldalról.) sok baj volt a megrendelé­sekkel, az anyaggal, a gyor­san változó piaci igényekkel. Az eredmények javulását vár­ják a gyors szervezési intéz­kedésektől, a rugalmas alkal­mazkodástól, a költségek to­vábbi csökkentésétől. Bevál­tai a mellék- és főfoglalkozá­sú szakcsoportok, melyekben csaknem 1500-an munkálkod­nak, s mintegy 20 millióval járultak hozzá a tsz nyeresé­géhez. A különböző társulá­sokban több mint 400 millió forint vagyona kamatozik a gazdaságnak. A Budatej, a M1KÖV, a Szigetkert és a Mezépszer tavaly 78 millió fo­rint hasznot hoztak a közös­ségnek. Ugyancsak jól jöve­delmezett a vi.rágénté'kesítő hálózat, melynek keretében kétszáz dolgozó 170 milliós forgalmat bonyolított le, még­pedig tetemes nyereséggel. Biztos alapokon kezdhették tehát az idei évet, melynek legfontosabb feladataként a fizetőképesség biztosítását, a költségek további csökkenté­sét, a szervezettség és a fegye­lem további erősítését jelölte meg a beszámoló. A további bizottsági beszá­molókat hozzászólások követ­ték. Arányi György, a tsz pártbizottságának titkára töb­bi között a politikai munka eredményeiről, a szocialista brigádmozgalom szerepéről szólt. Rózsahegyi Tibor, tár­noki kerület tehenészetének vezetője azt elemezte, hogyan javítható az ágazat gazdasá­gossága. Fodor Béla, a Szi­getkert GT képviseletében a minőság és az exportnöveke­dés összefüggéseire hívta fel a figyelmet. Pusztai László, a KISZ-bizottság titkára a fia­talok munkáját értékelve ki­emelte, hogy az idén harmad­szorra nyeri el szervezetük a KISZ KB vándor zászlaját Tóth Kurucz András, a Sasad szlovákiai, kéméndi testvér- szövetkezetének elnöke a két gazdaság együttműködésének eredményeit méltatta. Szőtsné Scholle Gabriella a dísznö­vénytermesztők képviseleté­ben az ágazat technológiai, szervezési korszerűsítésről, a tartós, nagy hideggel járó megpróbáltatásokkal szembe­ni helytállásról beszélt. Szö- dényi Tamás, a budaörsi ipa­ri szakcsoport vezetője az új gazdálkodási forma eredmé­nyeit és gondjait ecsetelte. Dr. Villányi Miklós hozzá­szólásában hangsúlyozta, hogy a Sasad sajátos viszonyok kö­zött gazdálkodik. Munkájukat, eredményeiket befolyásolja a főváros közelsége, az alapte­vékenység átlagosnál alacso­nyabb részesedése az eredmé­nyekből, a kitűnő szakember- ellátás, a szervezettség, a szín­vonalas vezetés. A zárszám­adás eredményei bizonyítják, hogy szükség volt a mai vi­szonyokhoz igazodó lépésvál­tásra, s ez a tsz számára előnyt jelent azokkal a gaz­daságokkal szemben, akik még mindig csak kivárnak. Elismerésre méltó, ahogy a gazdaságban megalapozták a veszteségek csökkentését, s gyorsan felszámolták, ami nem hozott megfelelő hasznot A további elképzelésekre vo­natkozóan óvatosságra intett: először is próbáljuk meg gaz­daságossá tenni minden esz­közzel a különböző alapága­zatokat, s ha semmiképpen nem megy, csak akkor szabad bármelyiket is felszámolni. A pillanatnyi kedvezőtlen viszo­nyok miatt például nem lép­hetünk vissza az állattenyész­tésben, hiszen a jelenlegi nem kis erőfeszítéssel elért, tisztes színvonal megtartása nélkü­lözhetetlen a belső ellátáshoz éppúgy, mint az exporthoz. Nem kérdőjelezhető meg te­hát az ágazat jövője. A Sasad példája is bizonyítja, hogy még mindig számos tartaléka van e területen is a hatékony­ság javításának. A továbbiak­ban azt is hangsúlyozta, hogy a kiegészítő tevékenység meg­torpanása országos jelenség. Ennek oka nem a politikai koncepció változásában kere­sendő, hiszen erre a tevé­kenységre a jövőben is szük­ség van. Továbbra is fontos szerepet kap az itt keletkezett jövedelem a mezőgazdaság fi­nanszírozási rendszerében. Hozzátette: azonos feltételeket dezést bíztak rájuk. Bár egy kutatóintézet tevé­kenységének megítéléséhez nem az egyetlen mérőszám az árbevétel, mégis jelentős, hogy tavaly például 400 millió fo­rintot könyvelhettek el. (ösz- szehasonlításképpen: az ÉVIG ceglédi gyáregységének volt ennyi a múlt évi termelése.) A bevétel 70 százalékát keres­ték meg kutatási-fejlesztési munkával, 20 százalékát szol­gáltatásokkal és néhány nagy­értékű, importot helyettesítő szellemi termékük értékesíté­sével. Az intézet egyre in­kább arra törekszik, hogy a gyakorlatban a legrövidebb időn belül alkalmazható meg­oldásokat adjon, azaz saját te­rületükön igyekezzenek a tu­dományt a termelés szolgála­tába állítani. Az SZKFI kutatási, fejlesz­tési tevékenysége három fő területre koncentrálódik. A kőolajt eldől gozó ipar részére elsősorban új termékeket fej­lesztenek ki. Ilyenek a télen- nyáron használható motorola­jok, a hazai adalékokkal ké­szült hidraulika-olajok, az úgynevezett alukomplex kenő­zsírok. Szakembereik részt vettek a Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküze- me termékszerkezetének ki­alakításában is. Gázipari ku­tatásaik, fejlesztéseik a föld­gáz továbbításának, elosztásá­nak korszerűsítése mellett, a gázszolgáltatás biztonságának javítására irányulnak. Az in­tézetben kidoígozott növelt­kell teremteni a versenyben a különböző vállalkozási formák között. Balogh László rámutatott felszólalásában, hogy manap­ság ritka az olyan nagy nye­reség, melyről a Sasadban számolhattak be. Ehhez az is hozzájárult, hogy a szövetke­zet évtizedek óta eredménye­sen dolgozik, s tavaly a ne­hézségekkel szemben tovább tudták fokozni erőfeszítései­ket. A továbbiakban arról is szólt, hogy a megyei pártbi­zottság gazdaságpolitikai programja — melynek, telje­sítésében jelentős részt vállalt a Sasad Tsz — ebben az év­ben is összehangolt cselekvést igényel. Így valósulhat meg a program célja, a lakosság életviszonyainak javítása, a meggyorsított gazdasági növe­kedés révén. A részközgyűlés Czinczok György vita-összefoglalójával fejeződött be. M. J. A cím fölötti képen: Szinte telt ház volt a kongresszusi teremben. Erdösi Agnes felvétele nyomású, vékonycsöves gázel­látási rendszereket már hatá­rainkon túl is alkalmazzák. PEST MEGYE a főváros gazdasági, politikai és kultu­rális szerepe miatt közúti köz­lekedés szempontjából kivéte­les helyzetben van, mivel a 8. számú főút kivételével vala­mennyi egyszámjegyű főút megyénk területén halad át. A megye közúthálózata autó­pályák nélkül 2277 kilométer hosszú. A fővárosba és onnan áramló személy- és teherforga­lom közútjainkat folyamato­san veszi igénybe, ehhez járul a tranzit bel- és külföldi ki­rándulóforgalom. A megye közúti forgalmá­nak nagysága törvényszerűen megkövetelte az úthálózat fel­újítását, korszerűsítését. A közutak áteresztő képességé­nek növelése érdekében nagy hangsúlyt fektettünk az autó­buszmegálló-helyek leállósáv- jainak kiépítésére. Az elmúlt 5 évben 434 buszmegálló-öblöt alakítottunk ki. A gyalogosok biztonsága ér­dekében 1984. évben 19 új ki­jelölt gyalogos-átke’őhelyet lé­tesítettünk és 3-at megszün­tettünk. Nagy feladatot jelent a meg­levő gyalogos-átkelőhelyek A tanácskozás végeztével dr. Hantos Jánost, a Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága elnökét kérdeztük: O Hogyan értékelte a testü­let a Pest megyei eredménye­ket, tapasztalatokat? —■ Ami a családvédelem rendszerét illeti, még a kísér­leti stádiumnál tartunk. Ám ebben a kísérletezésben máso­kat megelőzve, már a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa előtt élen járt Pest megye. A végrehajtó bizottság most elis­merésének adott hangot a kezdeményezésért a Pest me­gyei vezetőségnek, s különösen azoknak a szakembereknek, aktivistáknak, akik a ténylege­sen hátrányos helyzetbe ke­rült családok, és emberek, zömmé! gyermekek és idősek problémáit saját gondjuknak tekintve, már évekkel ezelőtt, munkához láttak. Az itteni kí­sérlet egyik erénye, hogy a családvédelmi szolgálatot első­sorban a társadalmi bázisra építve kezdték megszervezni. Jelenleg már 13 megyében te­vékenykednek, ha nem is épp ilyen, de hasonló szolgálatok, a tapasztalataik alapján aján­lottunk segítséget az állami családvédelmi hálódat létreho­zásához. • Igazolta-e létét eredmé­nyeivel eddig a szolgálat? — Az eredmények beható elemzése korai lenne még, az azonban feltétlenül érték, hogy a társadalom humanitárius te­vékenységének egész csokrát gyűjtötték a családvédelmi szolgálat feladatkörébe. Pest megyében például az agglome­rációs övezet legsúlyosabb gondjaira figyeltek. Erény az is, hogy ezek a szolgálatok nem tanácskozó testületek, ha­nem tényleges segítésre képes szervezetek. Éppen az imén- tiek alapján indokoltnak tar­totta a végrehajtó bizottság, hogy felhívja az Egészségügyi Minisztérium figyelmét: az ál­lami családvédelmi szolgálat kísérleteire kijelölt három me­gye (Bács-Kiskun, Nógrád és Borsod) mellet vonja be a kezdeményező Pest megyét is, hiszen az országos általánosí­tásnál célszerű figyelembe venni az itteni gyakorlatot. rendeletben előírt megvilágítá­sa. A Pest megyei Tanáccsal közösen 1980. évben készített program alapján az elmúlt 4 év alatt 192 gyalogátkelőhely­nél már megvalósult a kiemelt szintű higany-, illetve nát­riumlámpa felszerelése. A töb­bi gyalogosátkelő csupán köz- világítással rendelkezik, azon­ban a kiemelt szintű megvilá­gításuk még nem valósult meg. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a gyalogos-átkelő­helyeken történt balesetek alakulását. A baleseti adatok szerint az elmúlt 6 év alatt 280 baleset történt 157 kijelölt gyalogos-átkelőhelyeken. 176 gyalogos-átkelőhelyen a 6 év alatt baleset nem volt, ami kedvező tendenciát mutat. Ez annak is tulajdonítható, hogy 1984. évben nagymértékben csökkent a balesetek száma. Ez részben magyarázható azzal, hogy a balesetveszélyesnek ítélt gyalogátkelőhelyeken, kü­lönös tekintettel a gyermekin­tézményekre, így Dunakeszin, Vácott, Kerepestarcsán, Vecsé- sen, továbbá Aszódon és Érden gyalogos által vezérelt jelző­lámpákat telepítettünk. • Alkalmas-e a Pest megyei komplex családvédelmi szolgá­lat modellje a szélesebb körű elterjesztésre? — Feltétlenül. Jómagam, mint a társadalmi szervezet képviselője azt várom, hogy Pest megyében, s egyebütt is A Pest megyei, a budaörsi és a ceglédi népi Ellenőrzési bizottságok legutóbb- a sze­mélygépjármű-javítás tapasz­talatait vizsgálták. E témakör­ben a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság országos vizsgá­latot is folytat, s annak csu­pán egyik részletéhez kapcso­lódott a Pest megyei tapaszta­latgyűjtés. A vizsgálat eredményeit Császár Ferenc elnök irányí­tásával összegző NEB-ülés így tegnap például a gépkocsiju­kat javíttató állampolgárok véleményének az elemzésével nem foglalkozhatott, csupán a javító kisvállalatok eredmé­nyeit és gondjait ismerhette meg. A személygépkocsikat javító kisvállalatok legnagyobb prob­lémáját az alkatrészek és szer­kezeti elemek hiánya okozza. Az úgynevezett márka-válla­latok — amelyek csak megha­tározott típusú járművek al­katrészeinek árusításával fog­lalkoznak — a ceglédi, a bu­daörsi, a gödöllői és a szent­endrei szervizek véleménye szerint az utóbbi évben még gyengítették is szol . Itatásai­kat. A megrendelt alkatrészek­nek csak 40—80 százalékát szállítják, azt is 30—35 nap el­telte után. Az autójavító egy­ségek így havonta többször is, 15—20 helyről próbálják sok felesleges fáradsággal és költ­séggel beszerezni az alkatré­szeket. Saját szempontjából tehát érthetően jár el a dabasi Áfész újhartyáni autójavító szakcsoportja, amikor a szülc­ÖSSZESSÉGÉBEN Pest me­gye közúthálózatán jelenleg 16 veszélyes helyzetjelző sárga villogó, 7 gyalogos által vezé­relt és 8 csomóponti forgalom- irányító jelzőlámpa van. Ez évben Dunakeszi belterületén, a 2. számú főút korszerűsíté­sével egy időben további 2 gya­logos által vezérelt és 1 csomó­ponti forgalomirányító jelző­lámpa telepítését tervezzük. A megye közútjain, egy ki­vételével valamennyi közfor­galmú vasúti—közúti szintbeni kereszteződései biztosító be­rendezéssel lettek ellátva. A balesetek elkerülése, illetve megelőzése érdekében a Köz­lekedéstudományi Intézet 1984. évben megbízást kapott mint­egy 9 veszélyes kereszteződés vizsgálatra. Ebből 3 helyen kísérleti jelleggel a módosított KRESZ figyelembevételével útburkolati jelek felfestéséről gondoskodtunk. Különösen ve­szélyes helyek sárga burkola­ti jelet, a veszélyes helyre fi­gyelmeztető tört vonal és vas­úti átjáró burkolati jelet ka­pott. A KTI vizsgálatából kide­rült kedvező hatásuk a gép­— ahol indokolt, és lehetősé* van rá, — hozzanak létre ha« sonló szolgálatokat. Hiszen ezek Is bizonyítják, hogy a családvédelemről nem csupán beszélni, vitázni lehet, hanem tenni is érte, s hogy van a tár­sadalomban olyan erő, mely képes megadni a rászorulók­nak a lehetséges támogatást. Természetesen az ilyen önkén­tességen alapuló segítő szolgá­latok léte úgy indokolt, hogy előkészítői és bázisai legyenek a majdan kiépülő állami csa­ládvédelmi hálózatnak, azután pedig olvadjanak bele abba, aktivistáik ott folytassák köz­hasznú, emberbaráti tevékeny­ségüket. ( V. G. P, séges alkatrészeket a kiskeres« kedelemből szerzi be — persze sokkal drágábban, mintha a nagykereskedelemből kapná —• s a magasabb beszerzési árat átterheli az állampolgárokra. A Monori Állami Gazdaság szervize is a kiskereskedelem­ből veszi az általa felhasznált alkatrészek 45 százalékát. Az autótulajdonos így többet fi­zet, de legalább használhatja kocsiját. Felújított, illetve javított al­katrészeket nemigen vesznek, mert az ügyfelek azok minő­ségével szemben bizalmatla­nok. A váci és az újhartyáni szerviz kivételével alkatrész- javítással sem foglalkoznak. A gazdálkodási eredmény nagy eltéréseket mutat. A Nagykőrösi Szolgáltató Szövet­kezet tavalyi nyeresége pél­dául kétezer forint volt (az össztermelési érték százalék­ban szinte ki sem mutatható), de van hétszázalékos nyereség­gel dolgozó egység is. A gödöllői, a váci és a mo« nori szervizekben nincs, másutt pedig nem megfelelő a teljesítményre és a jó minő­ségre ösztönző belső rendszer. Az alkatrészellátás helyzete jelenleg rengeteg bosszúságra ad okot. A szervizek a mun­kák 5—20 százalékát nem is vállalják el, mert nincs mit beépíteniük a jármüvekbe. Gépkocsiparkunk elöregedése miatt egyre több alkatrészre lesz szükség, ezért azok hazai gyártását és javítását az eddi­gieknél komolyabban kell venni. Különben a hiánycik­kek ma is hosszú listája még tovább nyúlik. járművezetők magatartására, ezért veszélyes átjárókban al­kalmazásukat továbbiakban is alkalmazni fogjuk. A KRESZ kiegészítéseként megjelent 20/1984. KM sz. ren­delet alapján a Közúti Igazga­tóságra, mint a közút kezelő­jére, az alábbi feladatok vég­rehajtása vár: buszmegálló- öblök kiépítése a már emlí­tett helyeken; vasúti szintbe­ni kereszteződéseknél mehekí-. tősávok kiépítése; kijelölt gya­logos-átkelőhelyek korszerű megvilágításának kiépítése az illetékes szervek bevonásával; forgalomirányító jelzőlámpák átalakítása a rendeletben elő­írtak szerint; közutakon tör­ténő gyalogos- és kerékpáros­mozgás felismerése, azok jel­zése; a rendeletben előírt for­galmi rend felülvizsgálatának megtartása, annak módosítása, megváltoztatása az előírták szerint. A KÖZÜTI IGAZGATÓSÁG a KBT-n, a megyei és városi RFK-n és a Pest megyei Ta­nács vb közlekedési osztályán keresztül jut olyan informál dókhoz, melyek segítségével a közúthálózaton végzett mun­kája során javítani tudja a közlekedési körülményeket, a forgalombiztonságot. Kövér József főmérnök mb. igazgató-helyettes Gáz- és olajipari kutatások Kamatoztatni a termelésilesi öt éve, 1980. január elsején a jogelődök összevonásával — ezek a Nagynyomású Kísérleti Intézet, a Kőolaj- és Földgázbányászati ipa­ri Kutató Laboratórium és a Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomás — jött létre a Magyar Szénhidrogénipari Kutató, Fejlesztő Intézet. A százhalombattai központban, Budapesten és telephelyeiken négy vidé­ki városban mintegy 850-en dolgoznak a jól felszerelt laboratóriumok­ban, műhelyekben és Irodákban. Nyolcszázmillió forint értékű beren­Cseri Sándor A gyalogosokért, a biztonságért A fccsczúság oka: alkatrészhiány ­Hosszú a hiánycikklista

Next

/
Oldalképek
Tartalom