Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
1985. MÁRCIUS 16., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A mezőgazdaság a számvetések tükrében Alapul szolgáló eredmények B efejeződtek a zárszámadások Pest megye 72 mezőgazdasági szövetkezetében. Az elmúlt gazdasági év minden sikere és gondja a mérleg számoszlopaiban sűrűsödött össze, de a vezetőségek számot adtak arról is, arai az adatok mögött van. Értékelték a kollektívák munkáját, az emberi helytállást az ágazatok, az önelszámoló egységek tevékenységét. Összegezve az elért eredményeket, megállapíthatjuk, hogy megvalósult az MSZMP Pest megyei Bizottsága által 1984 januárjában megfogalmazott célkitűzés, a gazdasági stabilitás megőrzése, a talponmaradás. A múlt esztendő pedig különösen sok feszültséggel volt terhes szövetkezeteink számára. Az előző, 1983. évi aszály hatása nemcsak a magas önköltségekben jelent meg, gondot okozott a nagylétszámú állatállomány zavartalan takarmányozása is. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének stabilizálása megkövetelte, hogy tavaly a közgazdasági feltételek a mezőgazdasági üzemek számára tovább szigorodjanak, nőttek az elvonások, csökkent a gazdaságok felhalmozási képessége. A szabályozók változása különösen az ipari és szolgáltató tevékenységeket érintette, és mivel ézek aránya megyénkben a legnagyobb, itt jelentkezett hatása leginkább. Az új vállalkozási formák terjedése és a piaci kereslet beszűkülése ugyancsak ezen a területen éreztette hatását. Már 1983-ban tapasztalható volt bizonyos mértékű létszámcsökkenés, néhány gazdaságban kisebb egységek leválása. Gazdaságaink múlt évi terveikben a szabályozók közel 800 M/Ft eredményelvonó hatását figyelembe véve és tartalékaik kihsználására számítva 500 M/Ft eredménycsökkenéssel számoltak. A már előre látható kedvezőtlen hatásokat tovább növelte a súlyos aszály, melynek következményeként a tervezett nyereséget sem tudták teljesíteni. A mérlegek 2,1 milliárd Ft nyereséget mutatnak a mezőgazdaság szövetkezeti szektorában, mely a tervezettnek és a bázisnak 85 százaléka. JelentŐS eredménynek tartjuk, hogy a gondok ellenére központi eszközökkel nem kell szanálni szövetkezetei, a pénzügyi problémákat gazdaságaink összefogásával, a KTA és a bankok segítségével rendezni tudtuk. A szigorodó feltételeknek azonban nem egyformán tudtak megfelelni gazdaságaink, a gazdálkodás eredményei további differenciálódást okoztak a tevékenység szerkezetétől, az irányítás, az ellenőrzés színvonalától függően. Azok az üzemek tudták megőrizni nyereségszínvonalukat, pénzügyi stabilitásukat, melyek a korábbi években nem vállaltak erőn felüli fejlesztéseket, és azok, amelyek a megváltozott körülményeket időben felismerve gyorsan reagáltak. Hat százalék alatti jövedelmezőséget 32 gazdaság ér el. Ezeknél minél előbb alapos közgazdasági elemzéssel fel kell tárni a veszteséges ágazatok problémáit és ki kell dolgozni a hatékonyság növelésének módszerét. Gazdaságaink 33 milliárd Ft értékű terményt, állatot, állati terméket, élelmiszeripari árut, ipari éscépítő- ipari terméket és szolgál tatást''állítottak elő, ez csaknem 5 százalékkal kevesebb a múlt évinél. Ugyanezen időszak alatt a szövetkezetekben foglalkoztatottak átlagos állománya 13 százalékkal csökkent, így az élőmunka hatékonysága 9 százalékkal növekedett. A termelési érték csökkenése 30 gazdaságot érint, ugyanakkor 42 gazdaságban a szintentartás vagy a mérsékelt emelkedés figyelhető meg. A termelési érték változására 1984- ben több tényező hatott. A növény- termelés termelési értéke bár 5,9 százalékkal emelkedett, de 23 szövetkezetben kisebb a termelési érték még az 1983-as alacsony szintnél is. S hogy az aszály következtében nem következett be nagyobb katasztrófa a növénytermelésben, annak oka a magas műszaki színvonal, a kiemelkedően jó fajtahasználat és az ágazat dolgozóinak lelkiismeretes munkája Összességében a kedvezőtlen Időjárás a kalászosokra még kedvezően hatott, és ennek eredményeként pl. búzából 5,5 t/ha rekordtermést takarítottak be a szövetkezetek. Ez nagy jelentőségű volt a lakosság kenyér- ellátása, a takarmányozási gondok enyhítése és az exportfeladatok teljesítése érdekében. Sajnos nem folytatódtak e kiváló eredmények az őszi betakarítású szántóföldi növényeknél és a gyümölcsnél, szőlőnél. Különösen nagy aszálykár érte a kukoricát, a napraforgót és a szálastakarmányokat. Kukoricából mindössze 3,9 tonna került a magtárakba egy hektár területről. és mintegy 5 ezer hektár szemeskukoricát silózni kellett az aszály okozta hiányos termékenyülés miatt. Az alacsony termésátlag és a vetés- terület kényszerű csökkenése a tervhez viszonyítva mintegy 100 ezer tonnás kiesést okozott a szövetkezeti gazdaságokban. A napraforgó tervezetthez viszonyított fél tonnás átlagterméskiesése is érzékenyen érintette a gazdaságok pénzügyi tervét, az elért 1.7 to/ha átlag 11 ezer tonna napraforgómag kiesést jelentett. A siló- kukorica és a lucerna átlaghozama továbbra is alacsony, lényegében mindkét aszályos évben azonos szinten volt, mely elsősorban az állattenyésztés takarmányozási gondját növelte. A zöldségfélék termelése a korábbinál kisebb területen folyt. Jó eredményt értek el a gazdaságok zöldborsóból, evökérfélékből. káposztából. de továbbra sem kielégítő az uborka, a paprika és a paradicsom termelése és jövedelmezősége. A múlt évben sem sikerült a termék útját lerövidíteni, eevre nagyobb a termelői és fogyasztói árak közötti különbség. Gyümölcsből és szőlőből tovább folytatódott az elöregedett, korszerűtlen ültetvények kivágása. A másik főágazat, az állattenyésztés, termelési értéke folyó áron csaknem azonos a rekord nagyságú 1983- as évivel. Harminchét nagyüzemben azonban visszaesett az állattenyésztés termelési értéke és több helyen tovább romlott jövedelmezősége. A két aszályos év nyomán jelentkezett takarmányozási gondok és a meglevő állattenyésztési férőhelyek rekonstrukciójának megoldatlansága több gazdaságban az állatállomány csökkentésére ösztönöztek. Így következett be a szarvasmarha-állomány 6 ezer db-os, ezen belül a tehénállomány 2 ezer db-os csökkenése vagy a sertésállomány 82 százalékra való visszaesése. Csökkent az anyajuhok száma és kevesebbet tartanak a gazdaságok tojóbaromíiból is. Az állattenyésztési ágazatban továbbra is erős a nagyüzemek és a kistermelők kooperációja, így a nagyüzemi termelés egyre jelentősebb hányada kerül át a kisüzemi szektorba. A szövetkezeti szektor 38 ezer kistermelőt és 59 mezőgazdasági szakcsoportot integrál 9 ezer taggal. A hústermelés 62 százaléka, a tojás 65 százaléka, és a tej 17 százaléka a kisüzemi gazdaságokból kerül ki. Jelentős a kisgazdaságoknak nyújtott szövetkezeti szolgáltatás is. Alapvető változást hozott az elmúlt esztendő a kiegészítő ipari és szolgáltató tevékenységben. A termelési érték korábbi dinamikus növekedése megállt, sőt 7,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Különösen az ipari és építőipari tevékenység csökkent. Ez összefügg a szabályozók változásával, a jövedelmezőség csökkenésével és az új vállalkozási formák térhódításával. Szövetkezeteink a nyereség növelésére irányuló törekvéseiket egyre inkább az új vállalkozási formák segítségével tudják realizálni. Gondként jelentkezik azonban több gazdaságban, hogy a szövetkezet és szakcsoportja közötti megállapodások nem körültekintően készülnek, nem tartalmazzák az igénybe vehető eszközök mértékét és a térítés módját. Sok esetben a szakcsoporttagok vagyoni hozzájárulása névleges és tevékenységük csak kis mértékben jelent lakossági szolgáltatást vagy exporttermék-előállítást. Nehezen határolható el a főidőben és a szakcsoportban — mellékidőben — végzett munka és több gazdaságban aránytalanul magas az így megállapított jövedelem. A kisvállalkozások tagjai egyes esetekben nincsenek tisztában tevékenységük vállalkozó jellegével és veszteség esetén a szövetkezettől várják káruk megtérítését. A termelési költségek csökkenése nem követte a közös gazdaságokban a termelés visszaesését, annál kisebb mértékű volt. Az egy főre jutó nyereség 21 339 Ft, alig haladja meg azt a szintet, amely nélkülözhetetlen a termelés műszaki színvonalának szinten tartásához, illetve fejlesztéséhez. Ez az összeg a nulla és 113 ezer Ft között szóródik, jelezvén a fejlesztés eltérő lehetőségeit a szövetkezetekben. A beruházási vásárlóerőt korlátozó intézkedések tovább csökkentették a pénzügyi forrásokat. A folyamatban levő beruházások befejezésével még 2 milliárd Ft-on felüli a beruházások pénzügyi teljesítése, de számottevő új fejlesztés tavalv nem indult és több gazdaságban a termelés biztonságát megteremtő szinten tartó beruházások megvalósítása is gondot okozott. A megye párt- és állami vezetése a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal közösen vizsgálta meg néhány kritikus helyzetbe került szövetkezet gondját. Ennek segítésével vált lehetővé több helyen a pénzügyi hiány rendezése, néhány nagyberuházást megvalósító szövetkezetben a hitelátütemezés, illetve a bérszínvonal-gazdálkodás korlátáinak enyhítése az agglomerációs övezetben. Jelentős segítséget kaptak megyénk kedvezőtlen termőhelyű szövetkezetei is az árkiegészítés egységesítésével. A zárszámadási munkálatokkal egy időben készültek az idei termelési és pénzügyi tervek. Gazdaságaink a munka középpontjába a hatékonyság növelésére, a jövedelemtermelő képesség javítására irányuló törekvéseket tették. A beküldött tervinformációk alapján megállapíthatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink a termelés további mérséklődésével számolnak, de a tervekben ezen belül az alaptevékenység 3,7 százalékos növekedése szerepel. Üzemeinkben a kiegészítő tevékenység jövedelemtermelő képességének csökkenése miatt nagyobb figyelmet kell fordítani az alaptevékenységre, a mezőgazdasági ágazatok költséggazdálkodására. A termelés szerkezetében, az alaptevékenységen belül lényeges változás nem következik be. A gabonafélék tervezett vetésterülete négyezer hektárral nőtt, de a kukoricáé csökken még a múlt évi területhez viszonyítva is. Itt indokolt lenne az állattenyésztés zavartalan abrakellátásának biztosítása érdekében a vetésterület növelése. Búzából 4,6 tonna, kukoricából 6,2 tonna, napraforgóból 2,2 tonna hektáronkénti átlag a cél. A vetésszerkezet változása a paradicsom és a paprika kivételével követi a piaci igényeket. Gondot okóz azonban néhány zöldségféle szerződésénél a még mindig fennálló, a? értékesítési kockázatot növelő bizonytalanság. A terv Számol az állattenyésztésben a szintentartással. A szarvas- marha- és a tehénállomány nem változik. Növekvő tendenciát mutat a sertésállomány, de tovább csökken a juhok száma. A vágóállat-tenyésztés kismértékben nő. A tej mintegy 4 millió literes csökkenése kapcsolatban van a szigorú tél miatt bekövetkezett első negyedévi lemaradással. A főágazat jövedelmezőségének biztosítása minden eddiginél nagyobb erőfeszítést követel. Az egy főre jutó nyereség, bruttó jövedelem növelése, valamint az új bérgazdálkodás egyes formái megkövetelik az élőmunka racionálisabb felhasználását. Ezért a szövetkezetek a gazdaságtalan vagy kevésbé gazdaságos ágazatok, tevékenységek felszámolására törekednek. Tervbe vették a dolgozólétszám további csökkentését. Tevékenységükre a verseny erősödése mellett is szükség van, de alkalmazkodjanak jobban a közgazdasági és piaci viszonyokhoz. Csak azon tevékenységek, termékek előállítására vállalkozzanak az üzemek, amelyek a megfelelő ráfordítással arányos jövedelmet biztosítanak. A már jelenleg meglevő ágazatok felszámolása előtt azonban felül kell vizsgálni, hogy megtettünk-e mindent az ágazat jövedelmezősége érdekében, számba kell venni a felszámolás esetleges veszteségeit és a felszabaduló eszközök, a munkaerő további hasznosításának lehetőségeit. Mindezek figyelembe vételével a szövetkezetek a nyereség mértékének 6.1 százalékos növelését, a munka- díjra fordítandó összeg 3,2 százalékos csökkentését tervezik. Mintegy 30 gazdaság számol a nyereség tömegének további csökkenésével. A legalacsonyabb jövedelmezőségű szövetkezetek többsége előrelépést tervez, növeli a terv szerinti jövedelmét. A bűn} Új tolt tervinformációk még további értékelést, elemzést tesznek szükségessé, de összességében a kitűzött célok követik a megyei pártbizottságnak a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó irányelveit. Mindazon erőfeszítések, melyeket szövetkezeti gazdaságaink dolgozói és vezetői, párt- és tömegszervezetei az elmúlt év során tettek, tiszteletet parancsoló elismerést érdemelnek, és jó alapul szolgálhatnak az idén — kedvezőbb időjárás esetén — egy sikeres esztendőhöz. CSONKA TIBOR, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese Így készül a matrózcsomó. Kikötőben az iskolahajó Matrózok a fedélzeten Gépkezelés a fedélzeten Meghitt, csendes öböl Újpesten• ' Most, amikor kinn a nyílt vizen, a Nagy-Dunán még minden ködös és mogorva, veszélyes a hajózás, itt találnak menedéket a kecses sétahajók, a zordon motorosok, a darabos uszályok. Csupa csend veszi őket körül. pihennek a hajók. Nem úgy a Buda, valamennyi magyar hajós kedves ismerőse, a tanulóhajó, melynek deszkáit ezernyi vízi palánta koptatta, mosta fényesre. Itt most is zajlik az élet, a kéményből felfelé száll a füst. A hajósképzés télen is zavartalan. A matróz mesterség alapjait tanítja itt a tapasztalt vízi emberekből verbuválódott tanári kar. Kezdve a fedélzetsikálástól, az örökké tartó festéstől, folytatva az evezés mesterfogásaival, az elemi navigációs és baleset ellen védő ismeretekkel, a vízből mentéssel és hasonlókkal. Felkészülés a mentésre. Hajózást gyakorlaton sajátítják el a fiatalok a vízi ismereteket. Sokan egy életre eljegyzik magukat a hajózással. A romantika, a változatos munkakör teszi? A legtöbben nem is tudnának erre válaszolni. A tény azonban tény marad, aki egy-két évig hajón marad, utána már nehezen barátkozik meg a szárazföldi élettel. Kormányos, gépkezelő, pincér, esetleg hajóvezető lesz belőlük, s életük nagyobb részét a folyón töltik. Most egy helyben áll a Buda iskolahajó. Eddig a jég is fogva tartotta, most pedig azért nem merészkedik ki a vízre, mert neveltjei egyelőre még alig kóstoltak bele a hajózási ismeretekbe. Egy-két hét múlva azonban, amikor már kisüt a nap s felszakad a köd, fedélzetéről a magyar dunai hajósok legfiatalabb nemze-' déke integet a part felé. Cs. A.
