Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

1985. MÁRCIUS 15.. PÉNTEK 3 Elkötelezett családban született ...ha nem, két orvos rir. Fajtha Ferenc a Pest megyei Tanács Semmelweis Kór- házának szülészeti-nőgyógyászati osztályát vezeti. Pedig mérnöknek indult. De nem is, focistának. Kezdjük még élőbb­ről ... Mindenki születik valamilyen családba. Ö elkötelezett csa­ládba született. Édesapja — kőbányai vasesztergályos — nem élt épp nyligodt életet. Szociáldemokrata pártfunkcionárius lévén gyakorta éjszakázott a rendőrségen — s nem önszántá­ból. Ferenc fia még hatéves sem volt, amikor már tudta, hol a munkásotthon, s alig múlt tizenkettő, mikor már röplapo­kat vitt kerékpárral Kőbányáról Csepelre, szétszórni hajnal­ban a gyár előtt. Aztán jött a felszabadulás, és megváltozott minden. A fia­tal fiú a BVSC-bcn, a Vörös Lobogóban focizott, az NB II-ben, s időnként ifiválogatott is volt. Édesapja akkor már a Lam- partnál dolgozott, a gyár területén laktak. Mérnök akart lenni a fiú. Vagy ha nem, hát, orvos. S amikor megtudta, hogy elő- felvéteiis lett az orvosegyetemen, a futballistakarrier helyett a tanulást választotta. Sokadmagával — a paraszti nagy mun­kássorsból jött fiatalokkal együtt — úgy érezte: bizonyítania kell képességeit, diplomával is. Nem volt könnyű. Már csak azért sem, mert egy évvel az egyetem kezdete után lefüggönyözött fekete autó állt meg a ház előtt, s három évre elvitte apját, ö lett a családfenntartó. Összefocizta az élelemre valót, s ha kellett, hát vagont rako­dott. — Makacs család a miénk — mondja. — Apám rehabilitá­lása után, már 1954-ben, ismét esztergált és párttitkár volt, akkor HAFEM Ipari Szövetkezetnél. Onnan is ment nyugdíj­ba. A feleségem — az ő szülei is munkások — 25 éve dolgo- zikü ugyanott, a KSH-nál. Csak én változtattam munkahelyet. Többször is, de sohasem a saját érdekeim miatt... S ez így igaz. A doktor 1955-ben kapott diplomát, és 3 évet töltött a budapesti II. számú Női Klinikán. Szakmai és emberi iskolájának tartja ma is; Zoltán professzor mindkettő­ből példát adott. Azután hívták a Rókusba, mert nyugdíjba ment az orvos-igazgató, s kellett a nőgyógyász. Hívták Kere- pestarcsára is tíz év múltán, hiszen az új kórházban osztályt, s pártszervezetet kellett indítania. Újabb fél évtized telt el. Ismét hívták, mert nyugdíjba ment a szülészorvos-igazgató a Semmelweis Kórházból, s kellett az ember a szülészeti osz­tály élére. Elneveti magát dr. Fajtha Ferenc: — Már megint egy építkezés. Minden eddigi munkahelyemen kijutott belőle. A rekonstrukció még tart, a negyedik ütemben készül el a nő­gyógyászat végleges helye. Vár még rám egy költözés... A főorvos elégedett. Mindig megkapta a szakmai elisme­rést, becsülték elkötelezettségéért, egyértelmű véleményéért. Egy évtizede tagja a megyei pártbizottságnak, most másod­szor választották kongresszusi küldöttnek. Így beszél: — A diákköri dac máig js él bennem. Sokat követelek magamtól, a munkatársaimtól is. Tudom, hogy az egyetlen értéket teremtő dolog a munka. Amiről nagyon sok szó esett a megyei pártértekezlefen is. amiről őszintén beszél­tek az emberek. A XIII. pártkongresszustól is várom: talán ismét felhívja a figyelmet a munka becsületére. Mert csak így juthatunk ki mostani, kissé megrekedt helyzetünkből, s csak így javulhat az életszínvonal... Vasvári G. Pál Váratlanul érte a megtiszteltetés Fiatalon, felelősséggel E gész váratlanul érte a megtisztelő megbízatás: tagja lett az érdi városi pártbizottságnak és beválasztották a vég­rehajtó bizottságba is. Ott lehetett a város küldötteként a me­gyei pártértekezleten, és ott a megyei pártbizottság tagjává választották. A Pest megyei kommunisták képviseletében részt vesz a párt XIII. kongresszusán. Még nem tudja teljes bizo­nyossággal. mivel is járnak pontosan a tisztségei. De ha arra gondol, hogy komoly, köztiszteletben álló emberek között kell majd neki is véleményével hozzájárulnia fontos testületi dön­tésekhez, még eláll a lélegzete. Csak az öröme egyértelmű, mögötte azonban megbúvik még a kétség, vajon alkalmas lesz-e rá? Fiatalsága adja a bátorságot, hogy mindezeket be merje vallani. De az vesse rá az első követ, aki hasonló helyzet­ben még nagyobb élettapasztalat birtokában is másként rea­gálna. Hiszen Győrfi Valéria csoportvezető szabász mindössze 23 éves. Csupán azt sajnálja, s ettől kicsit szomorú lesz, hogy el kell búcsúznia a KISZ-től. Mert az már nem fér bele a jövő napjaiba. 1981-től a Texelektro Szövetkezet érdi gyára KISZ- alapszervezetének titkára és a városi KISZ-bizottság tagja. Munkáját szívvel, nagy odaadással végezte. Ez volt az ajánló­levele. Tizenegy éves korában került szüleivel Érdre, egy kis szabolcsi faluból. Nem őriz onnan szép emlékeket. Nehéz, em­bert nyűvő paraszti munkára emlékszik maga körül, amelybe törékeny gyermekként őt is bevonták. Oj környezetében érzé­kenyen, bizonytalanul kereste a helyét, a társakat. Az úttörő- mozgalom sem volt még igazán az övé. A KISZ hozta közel hozzá azt a világot, amelyet magáénak érez. amelyért érdemes tennie. Csinos, talpraesett, igazi mai fiatal lány. Hozzátehetnénk, olyan, mint a többi, ha nem élne benne az átlagosnál nagyabb tettrekészség és érzékenység az őt körülvevő világ s a köz­ügyek iránt. Győlöli a közömbösséget, a nem akarást, a tehe­tetlenséget. Ezek miatt nagyon dühös is tud lenni az egyéb­ként vidám, könnyen nevető lány. Mérge hamar elpárolog, mert szereti a vidámságot maga körül. Olvasni is nagyon sze­ret, meg kirándulni, utazni, táncolni. Olvasmányai mostaná­ban egy bizonyos témakörhöz kötöttek: a marxizmus—leniniz- mus egyetemen tanul. Hogy igazi mai fiatal lány, ahhoz az is hozzátartozik, hogy „csípi a divatos szerelést’’, amely mostanság menő a fiatalok körében, a sportosan lezsert, de az elegáns, finom holmikat is. Ért hozzá, már szakmájából eredően is; ruhaipari szakközép- iskolát végzett. Szép árnyalatú, kifogástalan kidolgozású pul- csijait — amit találkozásunkkor viselt — maga kötötte. Úgy tűnik arról is, jól választott szakmát. A Texelektro Szövetke­zet az első munkahelye. Ragaszkodik a kollektívához, csak úgy, mint Érdhez, ahol most már nagyon jól érzi magát. Ed­digi rövid életének szebbik felével kötődik hozzá. Kádár Edit Küldöttgyűlés a Dél Pest megyei Áfésznál Keresik a kibontakozás módját A tavalyi visszaesés után Szerény eredményekről ad­hatott számot tegnapi küldött­gyűlésén a Dél-Pest megyei Áfész. A tanácskozáson részt vett dr. Kiss Pál, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, dr. Fekete József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője, Tuza Sán- dorné dr., a MÉSZÖV elnöke, a megyei pártbizottság tagja, Podmaniczki István, a városi pártbizottság titkára, és Sárik Jánosné, a városi tanács el­nökhelyettese. Az aszály miatt Sárik Ferenc Áfész-elnök szó­beli kiegészítést fűzött a múlt évi gazdálkodást elemző, írás­Nagyobb az anyagi kötődés Kis rész az egészből A Pénzügyminisztérium El­lenőrzési Igazgatósága a revi- ziók során szerzett tapasztala­tai alapján rövid összefoglalót készített a Pest megyei kis­vállalkozásokról. Gazdasági munkaközösségek, vállalati gazdasági munkaközösségek és szakcsoportok tevékeny­ségét, lehetőségeit vizsgálták és hasonlították össze. Tényleges vállalkozásokról a patronáló szervezet nélküli gmk-k esetében beszélhetünk — állapítja meg az összefog­laló. — Ezeknél a munka- közösségeknél egy-egy ember másfél-kétszeresét keresi meg annak, amit a vállalatokhoz, szövetkezetekhez tartozó tár­saságok tagjai. Igaz ugyan, hogy a magasabb jövedelem érdekében több pénzt is fek­tetnek be a vállalkozásba. A vizsgálat leszögezi, az a tény, hogy a gmk-k szabadab­ban gazdálkodnak, a vgmk-k- nál, nemcsak előny, hátrány is. A vállalatok, a bankok, a hatóságok ugyanis még ma sem tekintik egyenrangú part­nernek ezeket. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezeti szektorban maga­sabb a kisvállalkozások része­sedése a patronáló cég árbe­vételéből, nyereségéből, mint a vállalati szférában. Míg a minisztériumi vállalatoknál 0,2 százalék, a tanácsi válla­latoknál 0,7 százalék az összes bevételből a kisszervezetek részesedése, az áfészeknél 3,8 százalék, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknél 4 száza­lék, sőt, az azonos gazdasági ágazathoz tartozó ipari szövet­kezetek esetében is 3,2 szá­zalék. S mivel a szövetkeze­teknél a kisvállalkozások kü­lönböző formái közül elsősor­ban a szakcsoportok terjedtek el, levonhatjuk azt a következ­tetést, hogy a tagságot mozgó­sító anyagi kötődés, az önerő­ből történő finanszírozás, a máról-holnapra élés helyett a jövő szem előtt tartása (pél­dául később megtérülő beru­házások megvalósítása) a jel­lemző. Sajnos, semmilyen adat nem támasztja alá azt a korábbi feltételezést, amely szerint a szakcsoportok nagyobb arány­ban veszik majd ki a részüket a fogyasztói szükségletek ki­elégítéséből (például olyan termékeket, szolgáltatásokat pótolnának, amelyek hiány­cikknek számítanak) és létesí­tésükkel a vállalatok, szövet­kezetek nem segítették elő export-import gondjaik meg­oldását sem. S hogy bővült a verseny a piacon a kisvállalkozások be­lépésével? A vgmk-k esetében egyáltalán nem, de a piaci ha­tásoknak jobban kitett szak­csoportoktól is legfeljebb a jövőben várhatunk ilyet. El. E. elmaradásában. Tavaly a zöld­ség- és gyümölcsfelvásárlás is visszaesett az aszály miatt A szövetkezet költségmegtakarí­tó intézkedése volt a karban­tartó és szállító szakcsoport megalakítása. Idén felépül Idén felépül az albertirsai és a kőröstetétleni ABC-áruház, több külterületi boltot tataroz­nak. Célul tűzték ki 38 mil­lió forint nyereség elérését, a korábbinál hatékonyabb gaz­dálkodással. Tuza Sándorné dr. hozzászó­lásában elmondta, hogy o me­gye legnagyobb Áfésze tavaly mélypontra jutott és 1983-as nyereségének csupán a 40 szá­zalékát produkálta. Ebben a helyzetben is méltányolandó, hogy jelentős hálózatfejlesztési és korszerűsítési programot hajtott végre. Dr. Kiss Pál a régi hibák következményéként értékelté a jelenlegi helyzetet, melyből megvan a kilábalás lehetősége. A bank a jó üzle­ti vállalkozásokat hajlandó pénzzel támogatni, s megvan az esélye erre a Dél-Pest me­gyei Áfésznak is. Rátermetten Podmaniczki István, a veze­tés egységének erősítését és a rátermett szakemberek beállí­tását tartotta fontosnak. Dr. Fekete József elmondta, hogy az • Áfész jelentős tartalékokkal rendelkezik, s így az 1200 dol­gozó és a tagság összefogásá­val körvonalazódik a kibonta­kozás lehetősége. Tamasi Tamás Élcimiszerújdonságok Minőségjavítás A minőségfejlesztés lehe­tőségei és problémái az ag­rártermelésben címmel tar­tottak tegnap tanácskozást Vácon a Pest megyei MTESZ székházában. Dr. Polgár Mihály, a Pest megyei Tanács osztályvezető­jének megnyitója után dr. Pintér László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd dr. Kopcsó István kandidátus a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vállalat főmunka­társa tartott előadást. Mind­ketten hangsúlyozták, hogy a mennyiség mellett egyre in­kább a minőségre kell helyez­ni a fő hangsúlyt. Erre vannak is jó kezde­ményezések, amit bizonyítot­tak az előadást követő szek­cióülések vitái, nem utolsó­sorban az az élelmiszerter­mék-bemutató, amelyen sok újdonsággal találkozhattak a szakemberek. Az olcsó áruk kategóriájá­ba tartozik és valószínű a vá­sárlók tetszését is megnyeri majd a Pest-Nógrád megyei ÁUatforgalmi és Húsipari Vállalat alföldi májas, vala­mint az alföldi petrezselymes húskenyere. Ugyancsak új­donságnak számítanak a Nyugat-Pest megyei Sütőipari Vállalat egészségmegóvó ter­mékei. A veseelégtelenségben szenvedő emberek részére hozzák forgalomba nephro- panos kenyérporukat. Emlí­tésre méltó a szójás, omlós kalács és pogácsa, valamint a pörkölt szójalisztes túrós és almás pite és még sorolhat­nánk, sok új termékkel je­lentkezett a törökbálinti Bu- datej az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat is. A Dél- Pest megyei Sütőipari Válla­lat hagyományos, de igen jó minőségű termékei, valamint az érdi Bentavölgye Terme­lőszövetkezet húskészítményei is kellő elismerést arattak a résztvevők körében. imtanyiisnk zsebe bánja Szűkszavú szerződések hézagai A Pest megyei Tanács kereskedelmi felügyelősége a közelmúltban vizsgálta a szerződéses egységek ellenőrzésére vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülését. Az összegzés megállapítja, hogy a Belke­reskedelmi Minisztérium IX./1980. számú irányelvében közreadott szer­ződésminta mechanikus alkalmazásának az eredménye: a gazdálkodók — a bérbeadók — lényeges feltételeket nem rögzítenek ezekben az írásos megállapodásokban. ílcm vatetiék papírra így például a forgalom összetételét, a készletek vá­lasztékát, az áralkalmazást és azt, ki jogosult az ellenőrzés­re, nem foglalták írásba. Emiatt gyakori, hogy az üz­letek, vendéglők vezetői a könnyebb végét fogva meg a dolognak, a kínálat tetemes részét a nyereségesebb cik­kekből állítják össze, mégpe­dig olykor az alapvető, ol­csóbb árucikkek rovására. Az áralkalmazás feltételei­nek meghatározása sem sze­repel a szerződésekben. Ez a szakszerű megfogalmazás azt takarja, hogy a szerződéses üzletek árai — kevés kivétel­től eltekintve —, sokkal in­kább felfelé, mintsem lefelé kerekednek, s ezt mindany­Tavaszi vitamin. a Tessedik Sámuel Terme­lőszövetkezetben megkezd­ték a tavaly negyven hek­táron termesztett fejes káposzta „kivcrmelését”, amelyet folya­matosan szállítanak a fővárosi Üzletekbe Bugyi községből. nyiunk zsebe bánja. Csak né­hány gazdálkodó szervezetnél tapasztalták, hogy az új üze­meltetési forma bevezetésétől szerződésbe rögzítették a fo­gyasztói érdekek védelmét szolgáló ellenőrzési jogosult­ságot, amely azután a gya­korlatban érvényesül is. Ügy tűnik, a bérleti szer­ződést kötő vállalatokat fő­ként az érdekli: rendben megérkezik-e a szerződésben rög.... .ott összegátalánydíj; mi­iyen gondossággal kezeli a bérlő az állóeszközöket, ma­gyarán a berendezést és hogy megfelelőek-e a kész­letei. Tapasztalható ezenkívül egyfajta túlzott elnézés: míg a szabálysértő saját alkalma­zottat elmarasztalják, addig a szerződéses vezetővel szem­ben alig élnek szankcióval. (Magyarázatként kívánkozik ehhez: a szerződő üzletvezető munkaviszonya szünetel, ám a keze alatt dolgozó alkalma­zottak továbbra is a bérbe­adó vállalat kötelékébe tar­toznak.) lrAZ ha hasznot hajt? Hatósági eljárást az e'.en- őrzéseket követően egy eset­ben sem kezdeményeztek a tanács kereskedelmi felügye­lőségénél, a helyi szerveknél is csak elvétve. Ez is azt a korábbi megállapítást látszik igazolni: elsődleges szempont, hogy a vállalkozó eleget te­gyen a szerződés szerinti kö­telezettségének — azaz hasz­not hajtson. A megyei tanács kereske­delmi osztályának hálózati vizsgálódásai felszínre jut­tatják azt is, hogy a gazdál­kodó szervezetek csak ritkán és felületesen ellenőrzik a felügyeletük alá tartozó üzle­teket. Változatlanul gondot jelent, hogy nincs bizonylat az árubeszerzésekről, hiá­nyoznak, hiányosak vagy rosszak a kalkulációk, s mi tagadás, a vásárlókat megká­rosítják hamis méréssel vagy számolással, ugyanakkor az árjelzések is hiányoznak. Sok helyen nem tüntetnek fel más fontos, a vevőket tájékoztató információkat sem, így pél­dául azt, az üzlet mikor, met- től-meddig tart nyitva, a mi­nőségi reklamációkat hol in­tézik, hol a vásárlók könyve. Akad probléma a közegész­ségügyi, a köztisztasági sza­bályok betartásával, a sza­badáras termékek árával. Az utóbbi rendszerint nem a vá­sárló hasznára tér el az en­gedélyezettől, a szabályostól. A vevő nyer ezzel A kereskedelmi felügyelő­ség nem csupán rögzítette a tényeket — amelyeket vala­mennyi érdekelt fél tudomá­sára hozott —, hanem javas­latokat dolgozott ki azért, hogy hathatósabban érvénye­süljön a fogyasztók érdekvé­delme. A színvonal javítását szolgálja az is, ha a szerző­déseket felülvizsgálják és ki­egészítik azokkal a pontokkal, amelyek eddig hiányoztak, ám amelyek nélkül nem le­het teljes körű a szerződéses egységek munkájának meg­ítélése. Gyakrabban ellenőriz­ni — ha indokolt —, követ­kezetesen élni a felelősségre vonással. Rendkívül hasznos — gya­korlati tapasztalat igazolja — ha a központok hálózati el­lenőrei a helyi tanácsok erre hivatott szakembereivel néz­nek körül, ellenőriznek a szer­ződéses egységekben. Ez a módszer azzal az előnnyel is jár, hogy a feltárt hiányossá­gokat követően a tanács kép­viselői indokolt esetben sza­bálysértési eljárást kezdemé­nyezhetnek. Az ellenőrzésbe — hisz a feladat nem kicsi — a társa­dalmi ellenőröket is érdemes bekapcsolniuk a szerződő vál­lalatoknak; segítségük ugyan­is nélkülözhetetlen eleme a fogyasztói érdekvédelemnek. Szigeti Teréz ban kiadott anyaghoz. Azokat | az okokat részletezte, melyek a vártnál gyengébb eredményt előidézték. A másfél milliárd forintot meghaladó áruforgal­mat mindössze 11,7 millió fo­rint nyereség kísérte. Nehezí­tette a kereskedők dolgát, hogy jelentős hálózati re­konstrukció ment végbe, melynek keretében 20 millió forint költséggel újították fel a ceglédi áruházat, költöttek az abonyi Kinizsi étteremre és tanyai boltokat tataroztak. Fő­leg az áruházban folyó mun­kákból származott számottevő forgalomkiesés. Üzletpolitiká­juk hiányosságai is közreját­szottak a remélt eredmények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom