Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

K^fíwia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxix. évfolyam, öl szám 1985. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK Mi lesz velük, ha kiesnek a nyeregből? Volán-dolgozók rehabilitációja Gubis László 1963 óta dolgo­zik a 20. sz. Volánnál, mint autóbuszsofőr. Á. több mint húszéves szolgálat maradandó nyomot hagyott egészségében. Négy éve jelentkeztek a tüne­tek. Először reumával, aztán tarka sokaságban még vagy nyolc rendellenesség. A négy éve kezdődött rövidebb-hosz- szabb ideig tartó betegeskedé­seket egy évig tartó folyama­tos táppénz követte. A jogszabályok szerint ame­lyik dolgozó eléri az egy évig tartó folyamatos betegállo­mányt, annak már tovább nem jár az addig folyósított táp­pénz. Ha az egy év lejártával sem javul annyit az állapota, hogy ki lehetne írni, akkor többnyire leszázalékolására ke­rül sor. Jövedelem Gubis László esete ékesen bi­zonyítja, hogy mennyire külön­bözik az egyszerűnek tűnő el­mélet a gyakorlati megvalósu­lástól. Elmondani talán csak ő tudná, milyen megpróbáltatás­sal járt betegen járkálni hiva­talról hivatalra, sokszor órákat várakozni egy-egy szakértő bi­zottság szólítására. Már a táppénzes év lejárta előtt el kell kezdeni a munka­képesség-csökkenés mértéké­nek megállapítását, a leszáza- lékólást, hogy ne kerüljön lét­bizonytalanságba a dolgozó. Ez idáig szép is, de aztán? A le­folytatott vizsgálat eredményét nem közölték vele, csak akkor, amikor már az egy év jócskán lejárt. A vállalat vezetőségén mú­lott, hogy nem maradt jövede­lem nélkül a sok tortúrán át­ment ember. Mivel rokkantsá­ga nem éri el a kritikus mér­téket, tovább kell dolgoznia. Természetesen nem az eredeti helyén, a vezetőülésben, hanem állapotának megfelelő új beosz­tásban. Ezt az új munkakört hivatott megtalálni a vállalat rehabili­tációs bizottsága, amelynek ér­tekezletén részt vettünk. A bi­zottság tagja az üzemorvos, a rehabilitációs felelős, a szak- szervezeti titkár és a vállalat képviselői. Ez esetben jól működött a bizottság, ha nem is mindjárt. Sikerült mindenki számára el­fogadható kompromisszumra jutni. Elrendeződött — méltá­nyossági alapon — a rehabili­tációs bizottság javasolta új munkakör, a már többször em­legetett egy év lejárta közti idő kifizetése is. Űj munkakö­rét, az öltözőőri állást elfogad­ta a dolgozó, és azóta munkába is állt. — Hat ilyen esetünk volt az r lÉÉ Lf & Sjh % u f ájó .X> fcSaJk;. if ÉÍ3SFV mm Leszenszky István az űj beállítópad előtt A szerző felvétele utóbbi időben — mondja Ba- raczka Tamás üzemigazgató. — Három már szerencsésen elin­téződött. A munikaképesség- csökkenést jelenleg csak orvosi kérdésként kezelik, pedig ez jóval szélesebb társadalmi probléma. Ennek megfelelően sokkal árnyaltabban kellene megfogalmazni az orvosi véle­ményt is. Az azonnali végleges döntés helyett mondjuk kéthó- napi próbaidőre kellene meg­állapítani a rokkantság mérté­két, majd ellenőrizni, hogy el tudja-e látni a könnyített mun­kakört. Mc-m csak akta Van olyan munkatársunk, akinek kimondottan jót tett, hogy újra hasznosnak érezhet­te magát. De van ellenkező példa is. Van aiki oly mérték­ben szenved a reumától, hogy se ülni, se járni, sőt fogni sem képes, az illetékes bizottság mégis, csökkent mértékben ugyan, de munkaképesnek ítélte. A legfőbb bajt ott látom, hogy egy ponton megszakad a kapcsolat a dolgozót és a lehe­tőségeket jól ismerő vállalat, valamint a döntésre jogosult orvosi bizottság között. Mi ta­lálkozunk egyedül kollégánk­kal, mint olyan emberrel, aki­nek így vagy úgy, meg kell élnie. A munkaképesség-csök­kenést megállapító bizottság­nak már csak egy akta lesz a dolgozó, aki helyett orvosi lele­tek. igazolások válaszolnak. A végső döntés a vállalat meg­kérdezése nélkül jön létre. Márpedig mint érdekelt felet, aki a dolgozót évtizedek óta jól ismeri, nem ártana megkér­dezni. A döntéseket el kell fogad­ni. ami ellen ugyan fellebbez­ni is lehet, de addig mégiscsak „meg kell élni valamiből”. A volánosok is próbálkoznak. Az — A Népek Ba­rátsága úti autó­buszmegállóhoz igyekeztünk, ami­kor az osztrák is­merősöm megszó­lalt: — Látod, nála­tok ez a hiba: vagy a fűrész ke­vés, vagy az em­ber sok. Nézd, négy férfi gallyaz, nyolc asszony meg nézi. Nálunk más­képpen van ez. Reggel négv szak­embert behívnak az irodába, és megmondják, hogy milyen útvo­nalon, mennyi fát kell gallyazni. Azok négyen fű­részt ragadnak. Sietnek a hely­színre, hogy elvé­Fíírész gezzék a munkát, mert tudják: dél­után elindítják utánuk a kis ko­csit az ötödik em­berrel, aki feldo­bálja az ágakat, és felsöpri az utat. Minden úgy van kiszámolva, hogy a munkaidő végére, amikor az utolsó fát gallyaz­zák, éppen akkor áll mögéjük a kis kocsi. Igaz, hogy ennek a nyolc asszonynak a bé­rét is ők öten ve­szik fel, akik így biztatják egy­mást: „Nyomd meg, komó.m, mert már itt a kis kocsi.” — Nálunk is egyre többen jön­nek rá erre — védtem a magun­két. A minap a rá­dióban hallottam, hogy az egyik vállalat élére kül­földi igazgatót ál­lítottak, aki az első napon össze­hívta a gyár mun­kásait. Eme rövid, de tanulságos be­szédet intézte hoz­zájuk: „Aki pedig itt akar maradni, annak a nyolc órát végig kell dolgoznia.” Igaz. hogy ez Kínában történt, de úgy gondolom, az mindegy. Mészáros Gyula ésszerűt kapcsolják össze a kényszerűvel. Űj műhelyt léte­sítettek. ahol rehabilitált kollé­gákat foglalkoztatnak. Felada­tuk, hogy megmentsék azokat az alkatrészeket, amiket egyéb­ként cserélni, vagy drága pén­zért bérmunkába kellett ki­adni. Az ötlet a már korábban is működő szakmunkástanuló műhelyből ered. Ök csak apró, a tananyaghoz kapcsolódó javí­tásokat tudtak elvégezni. Ez­zel szemben a szóban forgó műhelyben komolyabbat is. Le­szenszky István á szerelő cso­port: Vezetője' volt deréktáji fájdalmainak elhatalmasodá­sáig, most az újonnan létreho­zott felújítóműhely dolgozója lett. — Miért könnyebb ez a munka, mint a csoportvezető­ség, ahol nem is mindig kellett szerszámhoz nyúlni, inkább az irányítás volt a feladata? Ülő Riuráa — Addig valóban csak irá­nyítani kellett, ami sok szalad­gálással járt. Akkor is, ha ép­pen hasogató derékfájással küszködtem. Ezzel szemben itt a műhelyben akkor ülök le, amikor érzem, hogy muszáj. Ez a munka nem szalad el. Speciális munkapadot is be­szereztek, a kijavított adago­lókat ezen állítja be Leszensz­ky István. Munkájára szükség van, a létrehozott érték is szá­mottevő. A saját bérén túl to­vábbi hasznot is termel. Ügy látszik tehát, jó helyen próbálkoztak. De végleges a megoldás? Igaz. a műhelyben van még hely egv-két sorstárs­nak. És aztán? Más vállalatok­nál i.s találnak-e hasonlóan jó megoldásokat? Dudás Zoltán Brigádok a szövetkezetben Egy nap a településért A perőcsényi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben négy bizottság segíti és egészíti ki a vezetőség munkáját. A leg­utóbbi értékelés szerint a ház­táji bizottság feladata a kis­termelők gazdálkodásának szervezése. Tavaly a szerződé­sek teljesítését, a felvásárlási feladatokat jól látták el. Az állattartóknak az igényeknek megfelelően biztosították a szükséges tápokat. A szociális és kulturális bi­zottság az elmúlt esztendőben elsősorban segélyezési ügyek­ben intézkedett. 1984-ben a kérelmek és felmérések alap­ján összesen tizenöten kaptak segélyt. Kulturális területen a hozott intézkedések ellenére még bőven akad tennivaló. A termelőszövetkezetben ti­zenhái'om szocialista brigád munkaversenyét fogja össze a verseny- és újítási bizottság. A kollektívák közül kilenc az alaptevékenységben, négy pe­dig a budapesti szolgáltató ágazatban dolgozik, csaknem százhetven résztvevővel. Vál­lalásaikban egyaránt található a gazdasági, kulturális és a környezetszépítésre vonatko­zó felajánlás. A település fej­lesztését a kollektívák egy napi munkájukkal segítik elő. Valamennyi brigád jelentős összeggel támogatja a Nemze­ti Színház építését is. Az ifjúsági és sportbizott­ság az elmúlt esztendő egyik legnagyobb feladatát, az ifjú­sági parlament szervezését a várakozáson felül oldotta meg. A fórumon a fiatalok minden rétege képviseltette magát. Az eseményen hozott határozatok elősegítik az ifjúsági törvény­ből adódó feladatok végrehaj­tását a szövetkezetben. A sportprogramok szervezését a községi sportkörrel közösen oldják meg. S. .1. Kösd Kiállítás Március 15-én — pénteken — délután három órakor a kosdi művelőd si házban Biber János amatőr festőművész ki­állítására kerül sor. Az ese­ményt Németh László, az in­tézmény igazgatója nyitja meg. A községben élő és alkotó fiatalember alkotásait március 31-ig láthatják az érdeklődők. Korszerűsítések, felújítások Ismét a legjobbak között A Vác és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat szakszervezeti bizottságá­nak testületi ülésén a tavalyi év gazdálkodási eredményét értékelte Révay János igazgató. A beszámolóból kitűnt, hogy a vállalat folytatta az előző évek-színvonalas munkáját. Az előirányzott árbevételi tervet a kollektíva csaknem tíz száza­lékkal teljesítette túl. Az árrés a forgalomnál na­gyobb mértékben növekedett. Az eredmény alakulására ked­vező hatással voltak többek között a tranzit szállítások és a közvetlen termelői beszerzé­sek. Az év közben végrehajtott áremelések nem jártak a válla­latnál haszonkulcscsökkenés- sel. Így 48,5 millió forintos nyereséget ért el a vállalat. Az elért eredmény jóval magasabb az országos átlagnál. A váci is­mét az ország egyik legjobban gazdálkodó’ élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalata lett. Filstelisiák taggyűlése Bélyegek az egész világból A szép bélyegek alkalmi gyűjtői az újdonságok megje­lenésének reggelén sorba áll­nak a váci főposta bejáratánál. A szervezett filatelistákat a Magyar Bélyeggyűjtők Orszá­gos Szövetsége (MABEOSZ) 471-es Vác városi köre tömörí­ti magába és gondoskodik ar­ról, hogy valamennyi új hazai bélyeg és bélyegsor eljusson akokhoz; akik’ ilyen módón-bő“-- vítik ismereteiket, fejlesztik szépérzéküket. Idei közgyűlésüket a városi könyvtár helyiségében tartot­ták s azon megjelent Jász La­jos, a MABEOSZ területi szak- bizottságának a képviselője is. Fraknói István titkári beszá­molójában a többi között arról szólt, hogy ha késve kapják a bélyegújdonságokat, ők is csak késéssel tudják azt továbbítani a tagokhoz. Ismertette a Ma­gyar Posta 1985. évi bélyegki­bocsátási tervét. Dolnay Zoltán, a vezetőség tagja folytatta érdekes soroza­tát (Bélyegekkel a világ körül) s a havi összejövetelekre érté­kes anyagot hozott. Vácott is fellendült a postai lapok gyűj­tése, mind többen érdeklődnek az emlékbélyegzések iránt. A múlt év kimagasló helyi ese­ménye volt a Dubai János ren­dezte Kossuth-emlékkiállítás, ahol számos Kossuth-levelező- lapot és bélyeget is bemutat­tak. Still Róbert, a vezetőség má­sik tagja ifjúsági bélyeggyűjtő kört vezet az alsóvárosi Gábor József Általános Iskolában, szép sikerrel. A váci kör 287 tagja csaknem 100 ezer forint értékű bélyeget igényelt, szer­Tágas tér, bö választék Űj, tágasabb helyiségben kezdte meg működését a megújult Forte gyári üzemi könyvtár. Az olvasni vágyók szívesen bön­gésznek a gazdag választékot nyújtó állomány könyvei között. Márton Györgyné felvétele vezett formában. Idei tervük­ben szerepel a rendszeres ösz- szejövetelek mellett érdekes egyéni gyűjtemények bemuta­tása, külföldi bélyegek ismer­tetése. Kiállításokra csoportos látogatásokat szerveznek s to­vább patronálják, az ifjúsági köröket. A hozzászólások során Dom­bot Miklós sokallotta a Filaté- ■liái Szemle felemelt, magas árát. Korábban azt ingyen kapták a szervezett gyűjtők. Dohai János bejelentette, hogy idén, április kilencedikén Rá- kóczi-emlékkiállítás nyílik a művelődési központban, ahol helyet kapnak a nagy fejede­lemmel kapcsolatos filatéliai érdekességek is. Túri Menyhért a szervezeti szabályzat ismer­tetését kérte, Szintai Márton tájékoztatást adott a bélyegki­állításokkal kapcsolatos előírá­sokról. Jász Lajos közölte, hogy a MABEOSZ országos ve­zetősége emléklapot ad azok­nak, akik 25 éves tagsággal rendelkeznek. P. R. A kiemelkedő eredmény ter­mészetesen a dolgozóknak is nagyobb jövedelmet jelentett. Ez tavaly átlagosan megköze­lítette a 61 ezer forintot, ami hat százalékkal több az előző évinél. A vállalat történetében elő­ször elért rekordnyereség lehe­tővé tette, hogy a kevésbé el­látott területen új boltok épí­tésével javítsák a vásárlási fel­tételeket. Tavaly például Kere- pestarcsán, Szödligeten adtak át új üzletet. Dunakeszin foly­tatják az 1200 négyzetméter alapterületű ABC-áruház épí­tését, amelyet a tervek szerint az év végén adnak át. Az idén nagy gondot fordítanak a régi üzletek felújítására, korszerű­sítésére és a technikai eszkö­zök javítására. S. J. Földjáradék A fóti Vörösmarty Terme­lőszövetkezet váci kerületé­ben zárszámadás után több mint 700 ezer forintot fizet­tek ki föld járadékként az ala­pító tagoknak. Összesen négy- száztizenheten vehették át a szövetkezetbe bevitt föld érté­két; aranykoronánként nyolc kilogramm búza árát. — Mozi — Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): március 14-től 17-ig dél­után fél 4 órakor III. helyáron vetítik a Feketeszakáll szelle­me című amerikai filmvígjáté­kot. Főszereplő: Peter Ustinov. — Mindhárom napon fél hat órától A város hercege című, kétrészes amerikai filmet játsz- szák, 14 éven felülieknek. Ren­dezte: Sidney Pollack. Fősze­replői: Treat Williams, Jerry Orbach és Richard Foronny. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): március 15-én délután 5 órakor az Ördögfajzat című színes szovjet film van műso­ron. — Este 7 órakor — a Kor­társ Filmklub előadásaként — a Montenegro című színes svéd filmet mutatják be. Rendezte. Dusán Makajev. Két főszerep­lője Susan Anspach és Erland Josephson. Látni és látszani A balesetek elkerülhetők Még a rutinos gépjárműve­zetők is gyakran elbizonytala­nodnak, ha a nap különböző időszakában, különböző látási viszonyok mellett kell alkal­mazniuk a megfelelő világítást. Ennek a hiánya sok baleset előidézője. A gépkocsivezetők olykor még a rendőrrel is vi­tába szállnak. Erről beszélget­tünk Varga László alhadnagy- gyal, a városi rendőrkapitány- ság közlekedési alosztályának vezetőjével. — Mikor, milyen világítással közlekedjünk, milyenek a ta­pasztalataik a körzetükben? — Két fő szempontot kell szem előtt tartani: látni és lát­szani kell. A gépjárművezetők­re elsősorban az első vonatko­zik, hiszen nekik olyan világí­tást kell használniuk, hogy a nap bármely szakában min­dent lássanak, ami a közúton történik. A látszani elve főleg a kerékpárosokra vonatkozik, mivel nagyon fontos, hogy őket a gépjárművezetők észreve­gyék. Ezzel van sok gondunk a területen. — Milyen tanácsot tud adni a gépjárművezetőknek? — Az esti órákban álló jár­művet, vagy a nappali órákban korlátozott látási viszonyok mellett a szintén álló járművet úgynevezett parkoló- vagy vá­rosi világítással szabad leállí­tani. A mozgásban levő gépko­csikat csak országúti világítás­sal, lakott területen kívül fény­szóró használatával lehet az es­ti órákban üzemeltetni, vagy a nap más szakában, amikor a látási viszonyok korlátozottab­bak. Semmiképpen sem szabad mozgó járművön parkolóvilá- gítást alkalmazni. Sokan ebbe a hibába esnek és ez számos baleset okozója. A kerékpáro­sokra külön szabály vonatko­zik. Elöl fehér fényt, hátul pi­rosat kell használni. Itt külö­nösen a hátsó világítás fontos, hiszen a legtöbb baleset oka, hogy á piros fény hiányában, hátulról gázolják el a kerékpá­rosokat. Kiemelném a hátsó prizma használatát is. Ez egyrészt előírás, másrészt, ha a világítás nem működik, a fényvisszave­rő prizma által a gépjárműve­zető észreveszi a kerékpárost. Nem előírás ugyan, de célsze­rű használni a lábpedálba be­épített sárga fényvisszaverő prizmát, mert ez segít abban, hogy a gépjármű vezetője ész­revegye a kerékpárost. Sok pe- dálozó úgy értelmezi, hogy szürkületkor csupán a gépko­csivezetőknek kötelező bekap­csolni a világítást. Ez a szabály mindenkire egyformán vonat­kozik. A kerékpárosnak saját' érdeke, hogy látszódjon és ész­revegyék a közúti közlekedés­ben. Papp László ISSN 0133-2759 (Vád Hírlap) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom