Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1985. MÁRCIUS 14., CSÜTÖRTÖK Az igénylők $m egyformák / Elérhető közelségben az otthon A monori tanácsháza folyo­sói hirdetőtábláján most is ott függ — mert harminc na­pig közszemlére kell bocsáta­ni, hogy bárki megtehesse észrevételeit — az a névsor, amelyet a lakáselosztó bizott­ság állított össze környezetta­nulmányok s hosszas mérlege­lés után. A névsor azokat ál­lítja sorrendbe, akik jogosul­tak tanácsi bérlakásra, s kö­rülményeik alaposan indokolt­tá teszik, hogy amint lakás üresedik, elsőként, második­ként és így tovább — tisztes­séges fedélhez jussanak. Az elosztók optimisták Csakhogy a „mozgás” a bérlakásokban jelentéktelen, az igénylők igényei viszont egyre magasabbak. Tavaly esett meg, hogy- egy lakás rnegürülését csak a „hatóság” fogadta kitörő örömmel, gon­dolván, hogy végre teljesülhet a vágya egy családnak a leg­régebbi várakozók közül — de hárman utasították vissza a felkínált költözés lehetősé­gét, mert nem összkomfortos, új lakásról volt szó . .. S- olykor úgy tűnik, az igénylők jó része arra sem gondol előre, hogy a remélt, nem ritkán egyenesen követelt összkomfortért bizony egyre többet kell fizetni. A két-há- rom ezer forintos havi rezsivel nem számolnak — es az sem fogadja el a csak hideg folyó­vízzel rendelkező két szoba, konyhát, aki terményraktárból átalakított albérletért ezer­négyszáz forintot fizet... A lakáselosztó bizottság mégis optimista, amikor ösz- szeállítja a listát, s örül, ha a névsor egy-egy névvel arrébb csúszik, mert ez is, az is la­káshoz juthatott. Azok vannak kevesebben, akik OTP-öröklakásra várnak — de az ő reményeik is tel­jesülnek rövidesen. A Pozso­nyi úti lakótelepen épülő két, többszintes, 64 lakásos épü­letből az egyiket az év végén átadják. Kovács Imrénének, a tanács hatósági osztály helyet­tes vezetőjének — aki lakás­ügyekkel is foglalkozik — asztalán már akár meg is szemlélheti az igénylő, milyen lesz leendő lakásának beosz­tása. Harminckét darab két és fél szobás, 8 kétszobás és 24 egy plusz két félszobás lakás kö­zött válogathatnak a jelentke­Öntik az alkatrészeket A Fővárosi Finommechanikai Vállalat 7. számú monori telepén az anyavállalat 260 millió forint értékű gyártmányaihoz 50 fé­le fröccsöntött alkatrészt készítenek. Tóth Jánosné a kész haj­lított gyertyapipákat vizsgálja. Hancsovszki János felvétele zök — akik most éppen öt­venhatéin vannak. A nyilván­tartás azonban szinte heten­ként változik, újak jönnek és „régiek” is, kérelmük meg­változtatásával, mert esetleg időközben másképp döntöttek. Külön kölcsönnel Az OTP monori fiókjától kaptunk tájékoztatást, amely mär konkret adatokat is tar­talmaz a Pozsonyi úti laká­sokkal kapcsolatosan. Eszerint a közel 60 négyzetméter alap- területű lakások vételára 800 ezer forint lesz. Egy kétgyer­mekes, átlagos jövedelmű csa­ládot figyelembe véve a költ­ség bizony nem kicsi... Két- száztíz-kétszázhúszezer forint készpénz befizetése szükséges a vásárláshoz, az igénybe ve­hető 80 ezer forint szociálpoli­tikai kedvezmény, a 360 ezer forint kedvezményes kamato­zású kölcsön és körülbelül 140 ezer forint bankkölcsön esetén. A havi törlesztés 15 éven át megközelítőleg há­romezer forint. A feltételek kedvezőbbek, ha a leendő vevőt munkálta­tója is támogatja, vagy lejárt ifjúsági takarékbetéttel ren­delkezik. A munkáltatói köl- csöntámogatás ugyanis csök­kenti az előtörlesztést, az if­júsági takarékbetéttel rendel­kezők pedig — betétjük ösz- szegétől függően — maximá­lisan 120 ezer fprjnt, ifjúságí különkölcsönt vehetnek igény­be kedvezményes kamatozás­sal, az általánosan meghatá­rozott, a család létszámától függő kölcsönmaximumon fe­lül. Áldozatok árán Persze így sem lesz köny- nyű. De ha tudjuk, hogy Mo- noron a „maszek” — tehát nem tanácsi értékesítésű — telkek árának határa már-már a csillagos ég, s hogy a régeb­ben épült kertes házak közül is alig találni olyat, amely egymillión alul cserélne gaz­dát — ez a lehetőség, ha a család anyagi áldozatainak, lemondásának árán is, mégis elérhető közelségbe hozza az otthon megteremtésének cél­ját. Koblencz Zsuzsa Ä múltat idéző tárgyak J Megmenthetők a vitrinhaiáltól Monori körzetünkben levő apró településeink történeté­nek kevés olyan tanúja ma­radt, amelyeket a magas kul­túrához sorolhatnánk. Egy- egy viszonylag későn épült templom, néhány kastély vagy fctíriá hirdeti, hogy a századok e tájon sem múlottak el jelte­lenül. Ma viszont, amikor friss reneszánszát éli mind­az, ami népi és ami népművé­szet, jól megbecsült értékként kezeljük a paraszti hagyomá­nyok morzsáit is. Egyetemisták járják az or­szágot, magnetofonokkal és jegyzetfüzetekkel, hogy vala­mit megmentsenek a rohamo­san pusztuló parasztkultiírá- ból. archaikus dalokból. A huszonnegyedik órában ízlel­getik a néprajzosok a falu ré­gi szokásainak maradékát, a sajátos közízlést és magatar­tásformákat. A mívesen vagy darabosan munkált paraszti tárgyak és rekvizitumok las­san elvándoroltak eredeti he­lyükről, felváltották őket a modern technika tucatcikkei, míg azok füstösebb levegőjű városi lakások dekorációiként szolgálnak tovább. Célszerű lenne érintetlen mivoltában megőrizni e rétegkultúra tár­gyi hagyatékait. Erre tett kísérletet a vasa- di művelődési ház vezetőnője, Lukács Béláné. Az ő rendezé­sével januárban nyílt kiállí­tás része a Rólad szólunk, szülőhazám nevet viselő hon­ismereti pályázatnak. A köz­ség lakói számos muzeális ér­tékű használati tárggyal, régi holmival járultak hozzá a ki­állítás megszervezéséhez. Többen — így Édes György is — egy esetleges állandó tárlathoz ajándékként hozták el a régiségeiket. Az idő e tárgyak felett végrendelke­zett, de csak oly módon, hogy használati értéküket vesztet­ték el. Gazdáik szekrényei­ben, ládáiban vagy egy félre­eső zugban haszontalanul he­vertek. Kiállítva viszont érté­kük megsokszorozódott, éppen a ritkaságuk és a különleges­ségük okán. A parasztszoba kulcsfontos­ságú berendezését — a hagyo­mányos parasztbútorokat — a Mészáros házaspár bocsátotta a művelődési ház rendelkezé­sére. Sokak által megcsodált ruhadarabot, .,gyöngyös tutyit” készített kimondottan a kiál­lítás tiszteletére a kilencven­hat éves Csizmadia Jánosné. A kendertermesztés helyi ha­gyományairól tanúskodó, tiloló és gereben mellett számos konyhafelszerelési eszköz gyö­nyörködtette a kiállítás közel négyszáz látogatóját. A tárlat másik részében a község politikai, gazdasági és művelődési múltjának jel­lemző mozzanatait összefogó fotó- és tablógyűjtemények, különböző dokumentációk sze­repeltek. A szálkásbetűs leve­lek és képeslapok, a volt lel­kész-jegyző iratai, régi köny­vecskék, hangarchívumok mind-mind Vasad helytörténe­tének hiteles bizonyítékai. Részletesen az említett pályá­zatra készült írásos Króniká­ban rögzítették valamennyit. Tiszta környezetben, tiszta gondolatok Kezdődik a tavaszi takarítás J Sokféle változás, rengeteg apró jel mutatja, hogy bár í az utcák, a határ képe még télies, a tavasz íeltartóztat- hatatlanul közeledik. Erre utal a kora délutáni napsütés — ha nem is kellemes —, a hóléből keletkezett tócsák, ^ egy-egy optimista kertgazda szöszmötölése a gyömölcs- ^ fák, diszbokrok között. Lassan elérkezik a tavaszi nagy- í takarítás ideje is. A helyi tanácsok a társadal­mi és tömegszervezetekkel, gazdasági egységekkel közösen az idén is megszervezik a már hagyományos köztisztasági és környezetvédelmi hónapokat, március 15. és május 15. kö­zött. Első lépésként újjáala­kulnak az úgynevezett környe­zetvédelmi operatív bizottsá­gok, amelyek ezt a fontos ak­ciót hivatottak összefogni, irá­nyítani. Tennivaló — sajnos — bőven axad minden telepü­lés tisztasága, takarossága érdekében. Ismét fel kell számolni a gombamód újra meg újra el­szaporodó illegális szemétle­rakó helyeket, ki kell tisztíta­ni az árkokat, átereszeket, az időjárástól függően meg kell kezdeni a parkosítás, virág- és faültetés előkészítését. A csino­sítás legfontosabb feltétele a közterületek nagytakarítása. Lesz az idén is lomtalanítás. Mindezt természetesen képte­lenek lennének egyedül el­végezni, elvégeztetni a taná­csok, ezért számítanak a la­kosság, különösen a KISZ-ta- gok, az úttörők, a munkahelyi közösségek, szocialista brigá­dok és a különböző szerveze­tek aktivistáinak segítségére. Az akció több szakaszra osz­lik: március 25-ig a Közúti Igazgatóság, illetve a helyi ta­nácsok kezelésében levő orszá­gos főútvonalak és egyéb út­szakaszok mentén feltétlenül rendet kell tenni. Sajnos az idei téli „termés” sem szegé­nyesebb. mint a tavalyi volt. Az árkokban, vagy az azokon túli — főleg erdős — sávok­ban ismét rengeteg szemét, hulladék gyűlt össze. Ha az időjárás engedi, meg kell kez­deni a gaz égetését, a fák gallyazását is. Hasonló feadatok várnak a KIG-ra, a tanácsokra és a telephellyel rendelkező vál­lalatokra, intézményekre a községek belsejében is. Az üzemektől. szövetkezetektől elvárható; hogy ne csak por­tájuk előtt, hanem azon belül is söpörjenek: vizsgálják fö­lül a telepek belső rendjét. A következő szakaszban a köztisztasági környezetvédel­mi tevékenységet ki kell ter­jeszteni minden utcára, ház­ra. Fel kell számolni a tele­pülések belterületén is az il­legális szemétlerakó helyeket, meg kell szervezni a lomtala­nítást, a feleslegessé vált pa­pír, rongy és fém összegyűjté­sét, a parkosítást. Az operatív bizottságok áp­rilis 25. és 30. között fölülvizs­gálják saját intézkedési ter­veik végrehajtását, számba A Krónika eredeti levéltári és sajtóforrások felhasználásával szerkesztett, jelenleg kötés alatt áll. A kiállítás sajnos csak ideiglenes redezvényként sze­repeit a vasadi művelődési házban. Nem mintha az ér­deklődés apadt volna el, sőt — az anyag egyre halmozódik. Csupán arról van szó, hogy helyhiánnyal küszködik a mű­velődési centrum. Nemcsak a kiállításnak nincs állandó he­lye, egyes képzőművészeti te­vékenységeknek sincs tér. Talán egy alkalmasabb ház­ra lenne szükség, ahova be­költözhetnének, mert az ere­deti, utánozhatatlan falak ad­ják vissza ezeknek a bútorok­nak és berendezési tárgyak­nak az igazi régi becsét. A né­pi tárgy sohasem olvadhat bele mai világunkba, mert nemcsak ő maga, hanem leve­gője is különbözik tőle. Az egyedi tárgyak meghitt cso­portja á szobánk polcán, leg­feljebb felszínes tisztelgés az eszközkészítő, önellátó régiek előtt. Legyen bármily gondosan és aprólékosan rendezett folklorisztikus kiállítás a mű­velődési ház modern falai kö­zött, a jövőben vitrinhalál fenyegeti az eredeti értékeket Tönköly Zsuzsanna veszik a még elvégzendő fel­adatokat. Remélhetőleg addig­ra — hiszen oly közel jár Sándor, József, Benedek — igazi tavaszi verőfényben csi- nosodhatnak a vonzáskörzet kellemes adottságokkal ren­delkező, de itt-ott csúf „se­bektől” szenvedő községei. A holnap kezdődő köztiszta­sági és környezetvédelmi ak­ció önmagában csak keret, le­hetőség összessége a cselekvés­re. Ha valaki kényszert-"1 ra­gad söprűt, gereblyét, ásót vagy gallyazó fűrészt, ebben nincs sok köszönet. Ám ha bárki is idegenkedne ettől az egészséges tavaszi feladattól, gondoljon arra, csak neki ma­gának mennyi bosszúságot je­lentettek télen az elhanyagolt, le nem söpört járdák, egy-egy koszos váróterem, a szélben az utcán tekergő, kidobott ka­rácsonyfa. \ A kerítések mögött ma min­denütt takaros, ízléses portá­kat látni. Ám ott mintha el is fogyna sokak lendülete, pe­Ki garantálhatná a jó időt egy hét távlatából így tavasz­előn? Bízva a legjobbakban, mint már annyiszor, elhatá­rozás született: össszejönnek a fametszési bemutatóra ezen a szombat délutánon. Csak óvatosan — Mindenesetre vendégvá­ráshoz készülődtünk — mond­ják a házigazdák, Czeroczky József és felesége. Mindketten tagját a keffbárátkörnék Ve- csesen. Tárt kapu várja a ta-~ nulni vágyókat a Martinovics téri kertes háznál. Mády Rezső és Dávid Mik­lós egyetemi tanárok jó pat- rónusai a kertbarátkörnek. A kezdettől. Előadásaik vonzzák a tanulniyágyókat. A gyakor­lati bemutatókon az új arcok között régi „tudóskertészeket” fedezünk fel évről évre. A „Jó pap is holtig tanul”-elvet vallják. S kisdiákos kíváncsi­sággal figyelik a határozott mozdulatokat, amely a biztos kezű tanárok metszőollóit csattogtatja. Így szokott ez lenni évről évre. Volt már, hogy ezerágra sütött a csalóka napsugár, de volt, hogy felhős ég ígérte az esőt. Most a szokatlan hóesés vizenyős hócsillagocskái, bár szelíden megülnek a faágon, nem hosszú életűek. Sarat dagasztanak a cipők. A rügyek ígérete Sorjáznak egymás után a rettenthetetlen kertészek: Sza­bó Béla és felesége híres al­makertészek. mégis elsőként érkeznek. A szintén tudós gyü­mölcstermesztő Kari Ferenc is reménykedve jön. Bende László, a kör gazdasági veze­tője ezúttal nem a tagdíjak­kal foglalatoskodik. „Éljen” Ecseren, 9 órától: kincske­reső klub, 15.30-tól: logopé­dia, 17-től: gyermektoma, 18- tól: dzsessz-balett és nyugdí­jas akadémia, előadás Áz űr­kutatás legújabb eredményei és Híres üstökösök címmel, 19-től: társastánc. Gyömrőn, 10-től: az ifjúsá­gi népi tánccsoport próbája, 14.30-tól: művészi torna az óvodákban. Az úttörőházban, 16-tól: asztalitenisz-szakkör foglalkozása. Monoron, 16-tól és 18-tól: angol nyelvtanfolyam, 17-től: szabás-varrás tanfolyam. Pilisen: a Dél-Pest megyei dig néhány évtizede a vidéki ember a hétvégi vagy ünnepi takarítást mindig a kapuja előtt .az utcán kezdte. Ha csak ezt a szokást fölelevenítenénk, máris büszkébben vezethet­nénk végig vendégeinket lakó­helyünkön. Mostanában is ünnepekre készülünk: a párt XIII. kong­resszusára, felszabadulásunk 40. évfordulójára. A nagy ese­ményeknek nem lehet minden­ki közvetlen résztvevője, de azért hozzájárulhat az ünne­pélyesség megteremtéséhez. Tiszta, kellemes környezetben tiszta gondolatok születnek, jobban megy a munka is, job­ban esik a pihenés. Mindegyik­re nagy szükségünk van. V. J. Gyömrőn Boldog gyermekévek Boldog gyermekévek cím­mel zenés irodalmi műsort rendeznek március 15-én, dél­előtt fél 11-kor Gyömrőn, a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Előadó: Vitai Ildikó és Varga Rita. Még hó ült az ágakon sy Korán metsző kertbarátok köszöntéssel fogadják, vala­hányszor új vendég érkezik, Polgár Alfrédné, Alexa József- né. Garamszegi József, Juhász József és még sokan szinte díszsorfalat állnak, mikor a kertbarátköriek üdvözölhetik a már régi jóbarátként érkező Mády Rezső egyetemi tanárt. Somjó István klubtitkár kísé­retében. Mády tanár úr pedig kitett magáért. A próbametszés ágait, rügyeit vizsgálták együtt. Mennyi a fagykáros rügy? Mennyi a virágrügy- ígéret? Biztatónak ugyan nem mondható, s mert a meteoro­lógia még nem ígér tavaszt, óvatosak voltak. Csak az al­más termőkarok eligazítását, metszését végezték, azt is biz­tonsági rátartással. Mády ta­nár úr keze nyomán szépültek a fák, előadásától okoskodtak a kertészek. Azt is elmondta az előadó, s illusztrálta is. hogy bizony az idén az őszi- barackost nem szabad „igaz­gatni”. Nagy a fagykár. Azt április elején a többi, óvatos­sággal kezelt gyümölcsfával együtt veszik majd szemügyre, illetve metszőolló alá. Együtt melegedve Kedves megnyilatkozása volt a házigazdáknak az az invitá­lás, amint az agyonázott-fázott sereget melegedni hívták. A ragyogó, kellemes lakásban már kávéillat terjengett. Mi­közben nem szűntek a kérdé­sek, s a tanár úr feleletei, kör­bejártak a mokkáscsészével. a finom pogácsával rakott tá­lakkal, tálcákkal. A „mintá­kért” adta csillogó borral koc­cintottak a háziakra, a kert­barátkor valamennyi tagjára, s az összetartozás e szép pél­dájára. Mády Rezső egyetemi tanárra, aki három óra hosz- szat okította ezúttal is hálás vecsési „nebulóit”. Fekete Gizella Áfész bútorkiállítása és vá­sára. Vecscsen, 15-től: zenei ve­télkedő hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulója alkal­mából szervezett rendezvény- sorozat keretében. ■■ Mofnaga Monoron, 18 és 20 órától: Fele-barát-nőm. Pilisen, 17-től és 19-től: Pe- reputty. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Kulturális program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom