Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-13 / 60. szám

Insr ,»#*;* i f 1985. MÁRCIUS 13., SZERDA Ki mit {nem) gyárt? Megoldás: a rend megteremtése A felszabadulás előtt a 40-es években né­hány kisüzem kielégítette a hazai ipar szerel- vényigenyeit. Majd 1950-ben az iparpolitikai fejlesztési elképzelésekkel összhangban létre­hozták a Szerelvényipari Trösztöt, amely mindössze három évig működött. így aztán 1953 óta a szerelvénygyártás több miniszté­rium hatáskörébe tartozott, s a VI. ötéves terv időszakáig soha nem volt kiemelt feladat. S hol tartunk ma? Jogilag 1933. március 15-én alakult meg, gyakorlatilag másfél éve dolgozik a Szerel­vényipari Koordinációs és Gazdasági Társa­ság. Az ipari szerclvénygyártásban érdekelt gyártó és külkereskedelmi vállalatok után bel­kereskedelmi vállalatok is csatlakoztak hoz­zá. Immár 25 tagot számlál a társaság. így — bár várható, hogy még mások is belépnek —, a további jelentkezéseket már nem szorgal­mazzák. Biztos forrás 22 adatlap A társaság irodáját, helyileg az Ipari Szerelvény- és Gép­gyárban, Kuczig György veze­ti. Miként változtak meg a fel­adataik, sikerült-e valóra vál­tani kezdeti célkitűzéseiket? Koordinál-e a koordinációs iroda ?-T- Nemcsak a részt vevő vál­lalatok száma, de a társaság tevékenységi köre is bővült a kezdeti elképzelésekhez képest. Akkor ugyanis csak az ipari szerelvénygyártás összefogásá­ra vállalkoztunk, ez kiegészült a fürdőszobai, konyhai szerel­vényekkel, a hőkapcsolókkal — úgynevezett fittingekkel —, tehát általánosabban értelmez­ve a szerelvényekre. Megfigye­léseink, felméréseink tovább­ra is a termelési háttér egészé­re irányulnak, azaz, nem kizá­rólag a tagvállalatokról szer­zünk be, illetve továbbítunk információkat. Az iroda alapvető feladata ugyanis: egy olyan egységes adatbank létrehozása, amely tartalmazza a -hazánkban gyártott szerelvények adatait, az importból behozott szerel­vényféleségeket, a gyártókat és a lehetséges gyártókat. Mind­ezt azért, hogy ha egy válla­lat vagy szövetkezet új gyárt­mányt bevezetésére szánja el magát, pillanatok alatt meg tudják neki mondani, mire van szükség a hazai piacon. — Első lépésben felmértük » belföldi termelési lehetősé­gét. Így 98—90 százalékos biz­tonsággal már valóban tudjuk, mi készül, és milyen mennyi­ségben az országban. Erről a Prodinform Műszaki Tanács­adó Vállalattal közösen meg­jelentettünk egy tájékoztatót, ami nem katalógus, tehát csak a legfontosabb adatokat tartal­mazza, ám kiválóan megfelel arra a célra, hogy segítségével a gyártó és felhasználó egy­másra találjon. Mert, legyen bármilyen hi­hetetlen is olvasóink számára, eddig bizony nem volt olyan forrás, ami tájékoztatta volna az érdekelteket, hogy ki és mennyit vásárolna, illetve ad­na el egy-egy típusból. Ezért fordulhatott elő, hogy egysze­rűbb volt importálni a hiány­zó szerelvényt, mint — némi túlzással, persze — a szom­széd községből beszerezni azt. Számítógéppel egyszerűbb — Megkezdtük a belföldi termelésre és a tőkés import­ra vonatkozó információink gépi adatfeldolgozását. A SZISZTEM Számítástechnikai Vállalat kidolgozott a szá­munkra egy megfelelő rend­szert, elkészültek a szükséges programok, mi pedig az egyes adatokat bekódoltuk, hogy a heterogén halmaz áttekinthető legyen. Reméljük, hogy jövő­re elkészülünk az alapokkal és utána már csak a folyamatos feldolgozás és karbantartás vár ránk. így a VII. ötéves terv­hez már rendelkezünk olyan ismeretekkel, amelyek dinami­kájukban mutatják a szerel­vénykínálat és kereslet alaku­lását. S hogy miért csak jövőre lesznek ezzel készen? Leírni könnyű, hogy bekódoljuk az adatokat, ám a gyakorlatban ez 25 ezer tétel, ezen belül egy tételhez 70—30 jel rögzítése szükséges. S a munka manuá­lis részén kívül azt is szem előtt kell tartani, hogy minden a helyére kerüljön, hiszen csak így kapható a gépi feldolgozás­sal valós, használható infor­máció. — Igazgató tanácsunk ta­valy év végén elhatározta, hogy rendezünk egy országos, szerelvényipari kiállítást. Va­lószínűleg novemberben, a Gépipari Tudományos Egyesü­lettel közösen — hiszen ők már rendelkeznek szervezési ta­pasztalatokkal — bonyolítjuk le. Most gyűjtjük össze az igényeket. Hogy egy kiállítás nagy­mértékben hozzájárulhat a tá­jékozottság javításához, azt mindenki elismeri. De hogy megtérülnek-e a ráfordított költségek, azt már sokan meg­kérdőjelezik. Holott a siker csak azon múlik, mennyire ve­szik komolyan a kiállítók azt, hogy újat mondjanak el ma­gukról, és hány érdeklődő for­dul meg a pavilonok előtt. Egy speciális szakkiállítás, különö­sen, ha egy olyan területet érint, ahol az információéhség és nem pedig a bőség a jel­lemző, elérheti célját. Vállalkozót keresnek — Jelenleg Is tárgyalunk két-három vállalattal, ame­lyek ma még importált termé­kek gyártására vállalkozná­nak. Lehetőleg olyan terméket ajánlunk, aminek bevezetésé­hez az adott vállalatnál nincs szükség jelentős beruházásra, az öntödék is tudnak megfele­lő minőségű előgyártmán.vt adni — pillanatnyilag ez a leg­nagyobb gond. — Olyan céget keresünk meg, amely, bár tud­na, de nem gyártott még sze­relvényeket. Hiszen annak nincs értelme, hogy új kapa­citások bevonása helyett csak átcsoportosítsunk. Tapasztalataik? Mivel nap­jainkban egyre több vállalat égető gondja a gazdaságosan gyártható és biztosan eladható új termékek bevezetése, a készség adott a gyártóknál. Az árak meghatározásánál, a mű­szaki előkészítéssel járó fel­adatok vállalásánál azonban kiderül, melyik gondolja ko­molyan. Csak rugalmas, maga is tenni akaró partner jöhet számításba. — A hetedik ötéve^ tervre SzsnScndre A közterület ellenőrei Pest megyében először Szentendrén álltak szolgálatba a közterület-ellenőrök. Min- den esztendőben március else­jétől' október 31-íg négy rész­foglalkozású dolgozó járja a várost, ellenőrzi a köztisztasá­got, vigyáz arra, hogy betart­sák a közterületfog’.alási, az állattartási és egyéb tanács­rendeleteket. Figyelnek a városképre, a falragaszok tiltott elhelyezésé­re, sőt, olyan apróságokra is, hogy csak hétfőn és pénteken égesse a lakosság az avart. Joguk van ahhoz, hogy 100 és 500 forint közötti összegben .helyszínbírságot szabjanak ki, súlyosabb vétség elkövetéséért szabálysértési feljelentést tesz­nek. A közterület-ellenőrök kis­motorokkal közlekednek, fel­szerelték őket fényképezőgép­pel, karszalagot kaptak. A munkájuk a gyakorlatban még finomodni fog, egyelőre arra is vigyáznak, hogy a bel­városba csak az engedéllyel rendelkező autósok hajtsanak be, a fürdőezezonban pedig a titltott helyen táborozókat és lubickolókat is felelősségre vonják. Az illetékesek azt várják a közterület-ellenőröktől, hogy sokrétű tevékenységük nyo­mán tisztább lesz a város. vonatkozó KGST-megállapo- dásokhoz mi alakítottuk ki a szerelvénygyártás területén a magyar fél állásfoglalását és a partnerekkel való egyeztetés­ben is részt vettünk. Úgy tu­dom, javaslatainkat már jóvá­hagyták az országok tervhiva­talaid Mérhető eredményeket — például, hogy hány százalékkal hozunk be kevesebb szerel­vényt külföldről, tevékenysé­günk nyomán, mint korábban —, természetesen, másfél év után még nem tudtunk kimu­tatni. Hiszen egy vállalatnál az átfutási idő áttol a pillanattól kezdve, hogy elhatározzák egy új termék gyártását, az első darabok elkészültéig, mintegy esztendő. Amit azonban bizto­san állíthatunk: megnöveke­dett a tájékozottság a szerel­vényiparban, és a vállalatok, a különféle intézetek egy olyan forrás birtokába jutottak az iroda révén, aminek figyelem- bevételével döntéseik kockáza­ta nagymértékben csökkenthe­tő. Utószóként egyetlen adat: az irodának három főállású dolgozója, két mellékállású al­kalmazottja van. Adminisztrá­ciós munkálataikban segíti őket az ISG gárdája. Eller Erzsébet Ünnepi megemlékezés fiz OMFB plénumán Kedden ülésezett az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság plénuma. A testület ünnepi megemlékezést tartott hazánk felszabadulásának kö­zelgő 40. évfordulója alkalmá­ból. Pál Lénárd, az OMFB el­nöke ünnepi beszédében az el­múlt négy évtized tudományos kutatási-fejlesztési eredmé­nyeit áttekintve hangsúlyozta a műszaki fejlesztés meghatá­rozó fontosságát a gazdasági hatékonyság fokozásában. Ezután a plenum vélemé­nyezte a VII. ötéves tervidő­szakra szóló országos középtá­vú kutatási-fejlesztési terv (OKKFT) koncepciójának a tervezetét. A megyei nepfrentdnökség ülése Választási előkészületek Amint az a lapokban meg­jelent közleményből ismeretes, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa az alkotmány és a választójogi törvény rendel­kezéseinek megfelelően 1985. június 8-ra — szombatra — tűzte ki az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok álta­lános választását. A kiemelke. dő jelentőségű politikai, tár­sadalmi eseményre való felké­szülés jegyében tartotta meg kedden délután ülését a Ha­zafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége. A testü­let megtárgyalta és elfogadta azt az előterjesztést, amely a helyi és a megyei népfronttes­tületeknek a választások elő­készítésével és lebonyolításá­val összefüggő feladatait ál­lapítja meg. Előbbiekhez hasonlóan szín? tén alkotmányos kötelezettsé­gei egyikét teljesítve, a me­gyei népfrontelnökség megvi­tatta és elfogadta azt a javas­latot, amely a megyei válasz­tási elnökség tagjainak meg­bízásáról került beterjesztés­re. Végezetül a testület tájékoz­tatót hallgatott meg a megyé­ben nagy hagyományú telepü­lésfejlesztést segítő társadal- mimunka-verseny 1984. évi eredményeiről és jóváhagyta a különböző településcsoportok legjobbjainak listáját. Flór Ferenc Kórház, Kerepestarcsa Az élet diktálja az igényeket Számítógép a belgyógyászaton A kórház életét vizsgálta a közelmúltban a Pest megyei Tanács egészségügyi és szociál­politikai bizottsága. S mert a téma feltehetőleg szélesebb kört érdekel, vegyük most KGST-országok Koordinációs megbeszélés Március 27. és 30. között Bu­dapesten tartják a KGST-or- szágok érsebészeinek soron következő koordinációs meg­beszélését. A részt vevő szak­emberek tájékoztatják egy­mást az országukban, végzett érsebészeti beavatkozások újabb eredményeiről, kölcsö­nösen hasznosítható tapaszta­lataikról. Megvitatják többek között az alsó végtag érsebé­szeti helyreállításának lehető­ségeit. A magyar szakorvosok beszámolnak például arról, miként igyekeznek megelőzni az érpótló műanyag erek be­ültetésének szövődményeit. Tudnak és akarnak is Vitákra mindig készen M ilyen tekintélye lehet az olyan pártbizottsági titkárnak, akit munkahelyén a gyárban a többség tegez, sőt bece­nevén szólít? Akire bármikor rá lehet nyitni az ajtót, nem kell előre bejelentkezni, ha van valami megbeszélnivalójuk. Döbrovits István, aki a MÁV Dunakeszi Járműjavítójá­ban tölti be e fontos tisztséget, s a XIII. kongresszuson ott lesz Pest megye küldöttei között, a közvetlenséget már KISZ-es korában megszokta, s ha' akarna, sem tudna változtatni rajta. A habitusához tartozik. Már a szülei js ebben a nagy mun­kásmozgalmi hagyományokkal rendelkező gyárban dolgoztak, s ő, a mai derékhaddal együtt, ipari tanuló volt. S nemcsak az üzem, hahem otthona is összeköti munkatársaival; ma is a Járműjavító lakótelepén él. Politizálnia tehát nemcsak mun­kaidőben kell, a gyárral, a gazdasággal, az életszínvonallal kapcsolatos vitákra mindig készen áll. Manapság, a kongresszust megelőző hetekben, igazán pe­zseg a közélet a gyárban, a szokásosnál is többen mondják el, hogyan látják a vasút, a gyár jelenét és jövőjét, mi a véle­ményük a vállalati gazdasági munkaközösségekről, a náluk az átlagosnál is lassabban emelkedő keresetekről. A vállalati gazdasági munkaközösségek tagjai — közöttük majd’ száz párttag is — túlterheltek, a munka mellett nehezen győzik a társadalmi munkát, a műszak alatt is fáradtabbak, a családdal is kevesebbet törődhetnek. Akik viszont nem jut­nak be a különmunkát végző csoportókba, azok azért elége­detlenek. Sokan érzik úgy, hogy a hatalmas ipari háttérrel rendel­kező vasút lehetőségei nincsenek igazán kihasználva, s az el­maradt fejlesztések elöbb-utóbb megbosszulják magukat. Má­sok szerint, s e véleményt a gyári pártbizottság titkára is oszt­ja — központi támogatás nélkül aligha lehetséges a vasutat korszerűsíteni. Többek között ezekről a kérdésekről is elmondja véle­ményét Dobrovits István, ha módja lesz felszólalni a kong­resszusi vitában. S reméli azt is, hogy küldött társai szintén tolmácsolják 'majd azt, a Járműjavítóban szintén egyre erő­södő véleményt, hogy az emberek tudnak és akarnak is jobban dolgozni a gazdaság stabilizálásáért, az életszínvonal javítá­sáért, s az igazságos elosztási viszonyok megteremtéséért. Olyan határozatokat várnak a párt legmagasabb fórumától, melyek a hatékonyabb munkához, közös erőfeszítésekhez te­remtenek jobb feltételeket. Cs. A. Tizenhat osztály, 97G ágy, 34 ezer ápolt, 54 ezer jiróbeteg, 964 orvos, asszisztens, egészségügyi dolgozó. Már a számokból is sejthető: ez az alig több, mint fél évtizedes múltú kerepes- tarcsai kórház, 1983 óta teljes nevén a Pest megyei Tanács ■Flór Ferenc Kórháza. Tevékenysége érzékenyen érinti a me­gyében élők százezreit, mindazokat, akik itt kapták, vagy kap­hatják vissza egészségüket. szemügyre együtt: miről is számolhatott be a testületnek dr. Pcthő Ede főigazgató főor­vos. Ami a leginkább szembeöt­lő: noha új a kórház, fejlődé­se, bővülése, idomulása a gyógyítás iránti tényleges igé­nyekhez — szakadatlanul tart. Ha csak az elmúlt három esz­tendőt tekintjük is: elkészült az új 324 ágyas épületszárny, benne bőrgyógyászat, pszi­chiátria, belgyógyógyászati és rehabilitációs osztály, idegosz­tály, ifjúsági pszichiátria nyílt. Azután a kórház saját erőből is, növelte fogadóképességét. A szülészet 16, a két új pszi- clViátriái Osztály együttesen 22 ággyal gyarapodott. Am amit a kórháziak a leg­nagyobb becsben álló újdon­ságnak tartanak, az a sürgős­ségi felvételi részleg. (Nemrég riportban számoltunk be mun­kájáról lapunkban.) Most any- nyit erről: a részlég összekötő kapocs az utcáról, gyakran vá­ratlanul idekerülő páciensek és a kórház osztályai között. Gyorsítja a betegfelvételt, az első kivizsgálás itt történik, s a 12 ágyának kihasználtsága 127 százalékos! Azaz van olyan ágy, melyen naponta két be­teg is megfordul. Érthető, hi­szen itt a legalacsonyabb az ápolási napok száma, egy be­tegre átlagosan csak 1,2 nap jut. Hamar továbbküldik, ha kiderült, mi a baj, s a kórház melyik osztályán a helye, hogy tovább kezeljék. Tavaly a Il-es begyógyásza- ton — ahol a coronariaőrző is von, s ahol az infarktusos vagy szívritmuszavarban szenvedő betegeket gyógyítják — szá­mítógépes adatfeldolgozó rend­szert vezettek be. Ez nem csu­pán a közvetlen gyógyítást, hanem a tudományos igényű értékelést, a kutatást is szol­gálja. Ezek aránya , országunkban négy százalék, nemzetközi vi­szonylatban sem sok, remélik azonban, hogy ez az arány to­vább csökkenthető. Elmondják a hazai érsebé­szek azt is, miként állítják helyre egyszerre mind a két alsó végtagban a vérkeringést az úgynevezett Y alakú mű­anyag cső beültetésével. Ed­dig viszonylag sok — csupán az ér- és szívsebészeti klini­kán csaknem 1500 — ilyen nagy műtétet végeztek, és szé­les körű tapasztalatot szerez­tek ezen a téren. Nyomda — a betegeknek Említhetnénk még érdekes­ségként, a progresszív betegel­látásban hiánynak számító re­habilitációt, III. belosztály negyven ágyán fogadják a rehabilitálásra várókat, vagy a gégészetet, mely országos feladatokat lát, el — például a fültőmirigy-daganatos és az arcmégbónulásban szenvedő betegek kezelésével, gondozá­sával. Vagy a reumaosztályt, amely új gyógyszerek, ható­anyagok. gyógynövények, csep­pek kipróbálásával is foglalko­zik. Műanyag szemlencse-be­ültetést is végeznek a tavaly óla önálló szemészeten, és da­ganatsejttani szűrővizsgálato­kat folytatnak a nőgyógyásza­ton. S az érműtétok ügyében nagy előrelépést jelent a most szerelés alatt álló, rendkívül drága Siemens angiográfiás készülék munkába állása a röntgenosztályon. E szerkezet segítségével feltöltéses vizs­gálattal ellenőrizhetik a vég­tagok ereinek állapotát, át­eresztőképességét. S ha már szó esett a sok újdonságról, ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a kór­házban kisebb fajta üzemet szerveztek: nyomdát, melynek tavalyi termelési értéke 1,2 millió forint volt, nyeresége pedig 250 ezer. Az elmeosztály ápoltjai, míg itt a munkaterá­pia keretében nyomtatványo­kat készítenek (a kórháznak is), megkereshetik eredeti bé­rük és a táppénz különböze- tét. Nővér, kék busz, telefon Ak'i az iméntiek alapján úgy véli, hogy ebben a kórházban nincsenek gondok, nagyot té­ved. Vannak, nem is kicsik. Ezek közüj is az első helyre kívánkozik änővérhiányé. A hatszáz ápolónői állás egytize- de hosszú ideje üres, s ezál­tal a többiekre jutó teher nő, ami pedig csökkenti az ide­ienni szándékozók igyekezetét is. Azután arról is beszélt dr. Pethő Ede, hogy bár a HÉV megáll a kórháznál, s kék busz is jár ide a fővárosból, nem sikerült eredményre jut­nia a kórház vezetésének^ hogy közvetlen buszjáratot in­dítsanak az Örs vezér térről, pedig ezt a fővárosból kijáró, vagy azon átutazó dolgozói!' évek óta kérik. A BKV a kö­zelmúltban átszállással, ke­rülővel járó vonalon végzett utasszámlálást, s ennek alap­ján szakemberei nem tartják indokoltnak a közvetlen busz indítását a műszakváltás ide­jén sem. A főigazgató főorvos szerint meg kellene próbálni: vajon mennyien szállnak fel a kísérletképpen indítandó közvetlen járatra, s ha az utasszámlálás néhány hét, vagy hónap múltán nem indo­kolná a busz közlekedtetését, még nem késő magszüntetni... Ami pedig a terveket, a m«i ■gondokból, szűk kereszt­metszetekből, hiányokból faka- tó teendőket illeti, csupán né­hányat: a sürgősségi felvételi részleget tizenkettő, az inten­zívet nyolc ággyal kívánják növelni. Már megkezdődtek a kórházi gyógyszertár és az infúziós laboratórium átalakí­tási-bővítési munkái, s sze­retnék, ha javulnának a hír­közlési lehetőségek: ha több lenne a telefonvonal, ha kap­nának telexet — mindkettő beszerelését ígéri a posta —, s ha a kórház és útonlevő jár­művei között URII-rádiókap- csolatot tarthatnának — erre is megvan az engedély. Foly­tatódik a számítógépes prog­ram is, újabb két osztály kap idén berendezéseket, s idősze­rű már a második festés-má­zolás, a kórház ablakainak szigetelése is. Mindez végső- soron egyetlen, célt szolgál: javítani a Pest megyei bete­gek gyógyításának feltéte­leit... Vasvári G. Pál i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom