Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

A PEST MEGYE} HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1985. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ Az elmúlt napok 'egyik kora regálén termelési tanácsko­zásra jöttek össze a Városgaz­dálkodási Vállalat dolgozói, ahol elsőként az 1984. évi szol­gáltatási tevékenységről kap­ták áttekintést munkahelyük vezetőségétől. Feurdeán Lász- lóné osztályvezető, a tárna elő­adója bevezetőjében elmondta, tavaly alapvető feladatként a kommunális szolgáltatás előző évi szintén tartását határozták el. Próbára tette Most azonban jóleső érzés­sel állapítható meg, hogy a tényleges eredmény a tervhez és a bázisévhez viszonyítva kedvezően alakult. A vállalat szolgáltató ágazata a hőszol­gáltatással együttesen 28,6 millió forintot ért el, s ez 7 százalékkal több a vártnál. Amennyiben külön is megvizs­gáljuk az égyes részlegek munkáját, igen tarka képet láthatunk, legalábbis ami a szamokat illeti. Az összesen 639 ingatlant magába foglaló bérlemény- szolgáltatás például 8,9, a köz- tisztasági tevékenység 7,1, az ingatlanközvetítés pedig — lévén a legeredményesebb — 52,6 százalékkal teljesítette túl a kezdeti előirányzatokat. Tavaly 180-nal gyarapodott az intézményes szemétszállí­tásba bekapcsolt lakások szá­ma. Jelenleg a hulladéknak 5670 háztartásból való elszállí­tása a VGV feladata. A köz- tisztaság frontján 8 gépkocsi áll rendelkezésre, a munka mi­nőségének javítása, gyorsítása érdekében egy Uniporm sze­métgyűjtő kocsit is vásároltak, s ez csaknem 1 millió forint kiadással járt. A folyékony hulladék elszál­lítására is beállítottak egy új szippantókocsit. A vállalat kedvezőbb szállítási árajánla­tai révén valószínűleg nem lesz gond a kihasználtsággal. A köztisztaság területén dolgozók erejét alaposan próbára tette a kemény tél, de rendben, tervszerűen folyt a hóeltakarí­tás, az utak állagának fenn­tartása. Összességében elmond­ható, a körülményekhez mér­ten sikeresen állt helyt a kol­lektíva. Lépjünk tovább. A kertészet eddig is kedvezőtlen helyzetét tovább rontotta az egyre sza­porodó magánkézben levő fó­liás virágtermesztés. Példázza ezt a virágbolt, amely csupán az önköltséget hozta. Nem vé­letlen, hogy itt eleve veszte­ségeket vettek számításba a tervek. Mindez természetesen nem kérdőjelezheti meg a kerté­szet létét, annak szükségessé­géhez ezután sem férhet két­ség. Ezért figyelembe véve az említett külső tényezőket, az energiahordozók árának emel­kedését, a feltételek tüzete­sebb felülvizsgálata szükséges, hpgy e részlegben megszűnjön a ráfizetés, a továbbiakban biztosítani lehessen a gazdasá­gos üzemelést. Lényegében ugyanilyen rossz helyzetben van .a tisztasági für­dő is. Erre, a komfortos lakások számának gyarapodása ad ma­gyarázatot. A dotáció ellenére a tavalyi veszteség itt is el­érte a 330 ezer forintot. A strandfürdőben jelentős össze­gű beruházást valósítottak meg a kulturáltabb környezet kialakítása végett, ennek elle­nére csökkent a forgalom, több mint 200 ezer forintra te­hető a lemaradás. A parkfenntartás bázishoz viszonyított összegét jelentő­sen lecsökkentve állapították ■ meg a kezdetben, mégis ne­gyedrésznyit emelkedett az ár­bevétel, és a termelési terv. Ennek oka, hogy a városi ta­nács időközben újabb összege­ket tudott rendelkezésre bo­csátani, külső megrendelések adódtak, s nőtt a gondozandó terület nagysága is. A hőszolgáltatás 12,3 millió forint eredményé mögött több mint félmillió forint növeke­dés van, ami jórészt a távfű­tési időszak meghosszabbodá­sából, valamint a pénzügyi el­számolási rend módosulásából ered. A műszaki állag fokoza­tos javítása most a feladat. A berendezések, armatúrák cse­réje elősegíti majd a takaré­kos gazdálkodást, s megtörtén­tek az előkészületek a kazánok revíziójára is. Tavaly 5,3 millió forint volt ■a vállalatnak az ingatlankar­bantartásra fordítható alapja, ezzel szemben majdnem 1 mil­lióval használtak fel többet a javításokra. A ráadás idén realizálódik a pótkeret biztosí­tása útján. Az év folyamán mintegy 228 hibabejelentés ér­kezett, s mindössze 6 esetben kellett csak ezek elhárítását anyaghiány miatt átütemezni. Régóta esedékes A gyűlés további részében szó esett a tennivalókról is. A VI. ötéves terv célkitűzéseinek szellemében a vállalat növelni kívánja a kommunális szolgál­tatást. Különös tekintettel a munka minőségének, színvo­nalának javítására. Lőkös Fe­renc igazgató nagyon életszerű példákkal támasztotta aláj mennyire fontos náluk a fe­gyelmezettség. A VGV, éppen sajátos mun­kájából eredően, a város látó körének fókuszában van, nap mint nap megannyi észrevétel, kritika figyelmeztet erre,. El kell ismerni, hogy ezek sok­szor jogosak, de számos hoz­zászólás tanúskodott arról is, hogy a lakosságtól sem kapják meg mindig a jó munkához járó segítséget. Fagytól üríthetetlcn kukákról, olykor egészséget veszélyeztető szemét kirakásá­ról beszéltek a hulladékszállí- tók, tetemes kintlevőségekről vagyis régóta esedékes tartozá­sokról a vállalat pénzügyeit intézők, és sorolhatnánk. Hcsszú idő óta A VGV dolgozóinak fárad­sága a nehéz körülmények e! lenére is eredményes volt a múlt évben. Kis híján 19 nap keresetének megfelelő nyere séghez jutottak. Idén mintegy 5,5 százalékos bérfejlesztést valósítanak meg egységesen. A hatékonyabb munka érdeké­ben lehetőség nyílik a premi­zálás fokozására a presztízs­nélküli munkakörökben. A hosszú idő óta becsülettel, kiemelkedően helytállókról sem feledkeztek meg. A VGV 11 dolgozója kapta meg a munkahely kiválóinak kijáró kitüntetést. Mikiay Jenő Ceglédbercelen most estén­ként az a nóta járja, hogy „Bg a gyertya, ég, el ne aludjék, aki lángot látni akar” — nos, az jó előre szedjen elő gyer­tyát, gyufát, petróleumlámpát, mert a jó ég tudja, hogy lesz-e áram, kigyullad-e a villany- körte, vagy sem. De ha csak az esti áramszü­netről volna szó! Halkan du­ruzsoló kályha mellett csende­sen el lehet beszélgetni arról például, hogy mi mindent lát­hatnának aznap a televízió es­ti műsorából, lehet pletykázni, dúdolászni, bort kóstolóba menni, szomszédolni — de mo­sógéppel mosni, villanybojler­rel fürdéshez, netán pólyás baba mosdatásához vizet me­legíteni, azt nem lehet, sőt, az elektromos vízmelegítővel mű­ködő, lakás vagy iskola radiá­torait, kazánok vizét sem le­het melengetni. Legutóbb a termelőszövetkezeti zárszám­adáson esett szó róla. Tiszta beszédű, gazdag szókincsű em­berek a ceglédberceíiek, mon­dandójukat nem kanyarították el amúgy keseredetten erre meg arra. Fordultak már a ta­nácshoz, a tanács a nagykőrö­si áramszolgáltató ceglédi ki- rendeltségéhez. Ám lassan há­rom hónapja nincsen, aki ki­derítse, hol ott a hiba. Dél- Pest megye mindig is dolgos, szorgos, takarékos, kétkezi munkától nem irtózó, társa­dalmi összefogásra kész laikos- ságú települése, Ceglédbercel, Cegléd szomszédságában. La­kói egy része eljáró, ki diák­ként, ki városban dolgozóiként utazik nap mint nap. De akik ottho n ma ra dnak ? Megesett, hogy az iskolai tanteremben plusz tíz fok volt, úgy ültek s tanultak nagyka­bátban a gyerekek. Szinte rendszer — mint említették —, hogy este két-három óra hosszat szünetel az áramszol­gáltatás. Ceglédbercelen egyébként több mint 530 gye­rek jár iskolába, 230 gyerek a napközis. Van a faluban öre­gek napközije — a fényt ők is hiányolják. Sok a korszerű otthon, ház­tartás. Benne yillanytűzhely, porszívó, mosógép és centri- fuga, hűtőszekrény. Áram fűti lakásnak meleget szolgálta­tó kis kazánt, sőt a fóliaházba is így próbálják becsalogatni mesterségesen, előzetesen a ta­vasz melegét, hogy a primőr zöldség gyorsabban csepered­jen, hasznot hozzon a piacra kerülve. Titok, hogy a ceglédi elekt­romos kirendeltség szakkép­zett szakemberei ennyi idő alatt nem leltek a hiba nyit­jára; hol bujkál a berceli áram? c./k. Jakab Gusztáv, a követke­zőképpen fogalmazza meg gondolatait: — Eleve szeret­tem ezt a szakmát. Testvé­rem is húsos volt, unokatest­vérem is — mindez már jó ajánlólevél volt nekem is, hogy én is a* Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakiskolát vá­lasszam. Illetve, hogy pontos legyek, akkor, még, mikor a papírt beadtam, csak az volt világos, húsipari szakmunkás­képzésre jelentkezem. Ősszel váit egyértelművé, hogy isko­lám a Toldi lesz. Sak menJeiB®nda * 1 * 1 így tehát némi magyarázat­tal tartozunk az olvasóknak, hiszen az egyáltalán nem köz­ismert, hogy a Toldiban hús­ipari képzés is folyik. Nem is lehet az, hiszen mindössze bő fél esztendő telt el az újfaj­ta képzés bevezetése óta. Bár... az idősebbek meg a ■ tájékozottabbak bizonyára emlékeznek arra, volt már húsosképzés az iskolában, csakhogy annak idestova húsz esztendeje! Jakab Gusztáv — aki az 1 a-h jelű osztályba jár —, mindenesetre úgy véli* álta­lános iskolás társaival, tehát Fégi, s elkerült barátaival, va­ló beszélgetések után, nem tett rossz lóra, sőt. Kifejezet­ten , dicséri az iskolát, s mi­kor hasonlít, rávágja: — Én megmondom őszintén, bizony szigorúbbnak gondol­tam! Sok-sok mendemonda kering a középiskolákról, s különösen a nyolcadik után, fél az ember, mikor belép a kapun. Nos, nem kell félni. A tanárok emberségesek, s osztályközösségünk is kiala­kult. Még egy testvérosztályt is beszerveztünk — mi csak fiúié vagyunk, ők meg szinte csak lányok —, s már három klübdéluíánt is szerveztünk, ami rekordnak számít, mert érdeklődtem, van olyan osz­tály, akik kijárják az iskolát, de még nem is tartottak. A húsosok különben nin­csenek könnyű helyzetben, hiszen egész más ritmust él­nek, mint társaik. Nekik két­hetes vekkert kellene venni — ha valahol 'árulnának ilyes­mit —, hiszen egyik héten Cegléden, a PENOMAH gyá­rában szakmai gyakorlaton vesznek részt, a másik héten meg iskolapadban ülnek. Ez bizony megterhelő diák­nak, tanárnak egyaránt. Diák­nak — valósággal unatkoznak a gyakorlatos héten a dél­utáni szilencium, alkalmával, s a következő héten sűrűb-. ben tér vissza a feleltetés ré­me is. De a tanárnak sem a legjobb így, hiszen nagy a felejtés, nagyobb hányad megy rá a felelevenítésre, mint más tanulócsoport esetében. Szívügy A gyerekeket — négy osz­tályra való jár a Toldiba — vállalati busz szállítja oda- vissza. Sok a bejáró tanuló is, így a félhatos kelés általános. Negyed hétkor indul a busz, ami háromnegyed előtt érke­zik az iskola elé. Éppen jó­kor, hajnali óra is akad he­tes kezdettel, és ha éppen csak 8-kor be lehet szerezni a i ízórait, vagy a reggelit. Szűkre van szabva a vissza- indulás ideje, az utolsó óra után tíz perccel már felbőg a buszmotor, így kapkodni kell még az ebéddel is. Látnivaló, az iskola kétség­telenül többletfeladatokat vál­lalt az új szakma befogadá­sával. Megéri-e ez — kérdez­tük Kiss Imre igazgatóhelyet­test. — Az iskolának mindig szívügye volt az élelmiszer­ipar utánpótlásának biztosítá­sa, így ezt a feladatot is rög­tön magáénak érezte. Ezáltal a megyei beiskolázási gondok megoldásában is szerepet tud­tunk vállalni. — Nem elhanyagolható az a szempont sem, amely a táv- láb kát veszi figyelembe. A környék tulajdonképpen telí­tetté vált például konzerv­ipari szakképzettség tekinte­tében, míg a húsiparnak ko­moly távlatai mutatkoznak. Ügy gondolom tehát, ennyi­ből már látható válaszunk. — Többletfeladatokról is volt szó. — Természetes módon je­lentkeztek például az elméleti tárgyaknál. Bizonyos tanár­többletet' is biztosítani kellett, meg egyáltalán az elméleti szaktárgyak oktatását. Mára ezek megoldódtak. Többet nyújt — Tehát a feladatok mel­lett többletet is nyújt ez. — Igen. Az iskolának szé­lesebb, kiterjedtebb lett a szakmai profilja. így elmondható, hogy az egykor lecsósiskolának neve­zett Toldi ma sütő, hús-, ba­romfiipari szakmunkásokat, analitikus, vegyipari gépsze­relő és élelmiszertartósító szakközépiskolai oktatást va­lósít meg. S mint hírlik, felké­szülnek a'technikusképzés új­bóli bevezetésére is. Ballai Ottó JELENTES Wc> A hét végén közepes piac volt. Sok szép almát és sok tyúktojást árultak, mely ismét 2,20 forintért volt. A háztáji szemestakarmány- piaoon kevesen árultak. Vál­tozatlan árak mellett, 5,50 fo­rint volt a búza literje, 7 fo­rint a morzsolt kukorica és 16 forint a napraforgómag, A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma 10—20, a héjas dió 34, az aszalt szilva 75, a kö­tésszőlő 75, a sóska 70, a bur­gonya 6, a kelkáposzta 16—20, a fehér káposzta 12—14, a vö­röshagyma 10—12, a fokhagy­ma 40, a gyökér 18—20, a sár­garépa 10—12, a céklarépa 10, a melegágyi uborka 100, a gomba 110, a zöldpaprika da­rabja 10 forintért kelt. A baromfipiacon a tyúk párja 280—300, két kakas 340, vágócsirke kilóra 55 forint, kéthetes előnevelt csirke da­rabonként 24 forint, a tyúkto­jás 2,20—2,60, a vágott barom­fi kilója 55 forint volt. Született: Zaicsek Gábor és Kucsera Mária: Lívia; Torma Pál és Zöldi Szilvia: Gabriel­la; Mészáros Benjámin és Egyedi Anna: Gábor; Tóth István és Bársony Piroska: Viktor; Oláh Dénes és Gon- da Klára: Dénes nevű gyer­meke. Névadót tartott: Tóth Barna és Péczeli Éva: Gergő; Gyulai Ambrus és Ragó Ágnes: Amb rus; Szabó László és Bódi Er­zsébet: Vera nevű gyermeké­nek. A minap Nagykőrösön ren­dezték meg a szakmunkáskép­ző intézetek helyi versenyei­ben győztes tanulók részvéte­lével a megyei döntőt. A más helyszíneken már lebonyolí- tottakon kívül a nagykőrösi szakmunkásképző intézetben az alábbi témák kerültek sor­ra: üzemgazdaságtan, munka- és környezetvédelem, fémipari anyagismeret, építőipari szak­rajz, vasipari szakrajz tantár­gyak. Az Ifjúságii házban ren­dezett megnyitó ünnepségen, melyen az iskola igazgatója, Kovács László köszöntötte a résztvevőket' és a meghívott versenybizottsági tagokat — mintegy 140 versenyző előtt hangzottak el mottóul Földeák János alkalomhoz illő gondo­latai: „Dicsekedd, hogy egy­szerű munkás vagy, / szenzá­ciónak nem sok ez, / Tetteidet add a többiéhez, / és ez érté­kednek súlya lesz.” Az Országos Pedagógiai In­tézet által összeállított feladat­lapok kiosztása után a ver­senyzők, a lei jelölt termekben, a versenybizottság felügyelete mellett láttak munkához. Az intézet, a 120 perces nemes versengés mellékesnek tűnő feltételeit is igen példamuta­tóan oldotta meg; gondolunk itt á valamennyi résztvevőnek biztosított tízóraira, üdítőre és ebédelésük beszervezésére. Az eredményhirdetés — dél­után — a nagykőrösieknek örömteli meglepetéseket tarto­gatott. I. helyezést ért el Sin- kó Zoltán, fémipari anyagis­meretből, Gyurász László épí­tőipari szakrajzból; II. helye­zést meg Bagi István üzém- gazdaságtanból. Bagi István ezt követően ' — másnap Kiskunlacházán, a közismere­ti megyei döntőn magyar nyelvtanból első lett. Gratulá­lunk! A versenykiírás szabályai szerint a megyei döntők I—II. helyezettjei vesznek részt a március 16-án, 29-én és 30-án megrendezendő . országos ta­nulmányi vefsenyen. Petróczi Tamás Koncentrál a vasipari szakrajz döntős mezőnye Pete Imre felvétele Házasságot kötött: Bimbó László és Ftóka Rozália; Tóth Imre és Vass Ibolya. Meghalt: Kopa József (Hold u. 2.); Szél Kálmán (Ceglédi u. 17/c.); Joó Jánosné Vörös Terézia (Balia G. u. 52.); Büki Kálmánná Labancz Emilia (Dózsa Gy. u. 28.); Hajdú Ist- vánné Mata Rozália (Bethlen u. 2.); Illés Lászlóné Nagy-Kis Rozália (Abonyi u. 10.); Somo- di Kálmán (Álmos u. 10.); Pes­ti Ambrus (Petőfi u. 51.); Bíró József Antainé Magyar Irma Janka (Bárány u. 1/B.); Ká­roly Pál (Nyársapát, Ügyért u. 32.); Nagy Pál (Abonyi u. 81.); Gajdácsi Lajos (Mintakert u. 14.); Páhán Dénes (Arany J. u. 25.); Csenki Kálmán (Petőfi u. 13.); Hegedűs Lászlóné Halmi Eszter (Szolnoki u. 93.); Ma­gyar Ferencné Márton Eszter (Tündér u. 7.). Tisztújítás Sz¥TT“iilés A Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság Nagykőrös városi Szervezete március li­án, 14 órakor az MTESZ- székházban előadást majd tisztújító értekezletet tart. Előbb a Magyar Nemzeti Bank megváltozott feladatkö­réről és a hitelpolitikai irány­elvekről dr. Kiss Pál, az MNB elnökhelyettese beszél, majd a tisztújításra kerül sor. wm MOZÍHH A nagyteremben Vörös grófnő I-II. Színes magyar film. Előadás csak 5 órakor. A stúdióteremben Megáll az idő. Színes ma­gyar film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) V ASiilsrpar szakmai távlatai s / Felkészülnek a technikusképzésre Tervszerű téli munka Örökké a figyelem fókuszában !gy falu jigos panasza Körösiek sikerei

Next

/
Oldalképek
Tartalom