Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

Hiszen ez a Paula néni, Ma- gócsi Jánosné, a Monori-erdő- ről! Mellette pedig Mayer né­ni, Mayer Kálmánná ... Mikor is találkoztunk? Igen, a nyá­ron, az erdei vcsútállomáson beszélgettünk arról, hogy ami­kor még ők dolgoztak a stran­don, nem volt szünnap, éjsza­ka engedték le a medence vi­zét, s reggel frissen fertőtle­nítve rendbe hozva várta a fürdő a vendégeket, most pe­dig tessék, itt tikkadnak a tá- . jékozatlanok a forróságban, mert a strand egy héten két napot tart zárva, vízcsere mi­att— És beszélgettünk más­ról is, monori-erdei gondokról- bajokról, mert mindketten úgy élnek ma is, hogy figyelnek arra, ami körülöttük történik. És itt van Fürd néni, Füri József né, akivel nem tudok úgy összefutni a monori fő­utcán, hogy ne esne szó vala­melyik cikkünkről, mi volt benne a helytálló, mit lát ő másképp. S amit mond, azt mindig érdemes megjegyezni. Belép az ajtón Gajdos Jó­zsefire, a Vöröskereszt volt já­rási titkára — és vele együtt jönnek elő a régi riportok, ré­gi beszélgetések. Az üdítő ita­lokkal, virágokkal rakott asz­tal mellé ül Losnnczy Ida, Buckó tanár néninek hívja ma is mindenki, ő tudja és nem sértődik meg érte. S megint egy emlék: egy káptalanfüredi riporté, ahol a tábortűz mel­lett valaki énekelni, kezdett egy mozgalmi dalt, tán négyen ha csatlakozni tudtak hozzá, s bennem megszólalt a dal második szólama is: ő taní­totta, aminthogy annyi mást is a régi énekkari és kamara- kórusi próbákon... Megisme­rik-e a fiaim valaha ezeket a dalokat? Így vált számomra lassan — ahogy a résztvevők gyülekez­tek a monori KISZ-bizottság Szabó Bertalanné átveszi a ki­tüntető jelvényt. Alföldi Zoltán felvétele ünnepi nagytermében — em­beri arcúvá a meghívó, amely a találkozóra szólt. Az MSZMP és a KISZ városi jogú nagyközségi bizottsága, a szak­maközi bizottság, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt hív­ta és várta ma az alkalomra azokat az asszonyokat, akik a 40 esztendővel ezelőtt életre hí­vott MNDSZ alapító tagjai voltak. Járadi László népfronttitkár üdvözölte a többségében hat­van, sőt hetven évnél is idő­sebb jelenlévőket, Varga Pál az MSZMP nagyközségi bizott­ságának tagja mondott szép köszöntő beszédet. Betűzött az ablakon a ragyogó márciusi nap,, szép ősz frizurákon, ün­neplő ruhákon ült meg egy- egy pillanatra, és igazán csak tréfa volt a megjegyzés, amit az asszonyok közül mondott valaki nevetve, félhangosan: — ... no, hát itt az öreglá­nyok klubja... És örültek — egymásnak is. Mert ma már ritkán találkoz­nak, így közösen pedig... Mi­kor is utoljára? Sorra eleve­nedtek fel a régi történetek: amikor nem volt pénz az Kellemetlen sarok Felkevert hullámok A Jemrégiben arról írtam, hogy a monori üze­mek egynémelyikében nem elég aktív a dolgozók szel­lemi alkotó erejének' hasz­nosítása az újítások terü­letén. Példát is említettem, ahol lassú a fejlődés, a ti­pikus esetek szinte maguk­ban „tárolják” a közömbös­séget, amelyek szinte bék­lyóba kötik a kezdeménye­ző készséget. Négy üzemben jártam — feltérképezve a jelenlegi helyzetet, kerestem azokat a jó módszereket, amelyek­re szinte felkínálja a lehe­tőségét a SZOT elnökségé­nek együttes irányelve alapján átdolgozott 10/1983. (V. 12.) MT számú rendelet. Megkérdeztem több mun­kást a műhelyekben, akik szinte „fújták" a lényeget, hogy az újítás olyan meg­oldás, amely viszonylag új, műszaki, illetőleg szervezé­si jellegű, hasznos ered­ménnyel jár, hasznosítása nem ütközik jogszabályba. Nem akartam akadékos­kodni, de megkérdeztem: mi van akkor, ha az éppen a munkaköri kötelesség fo­galmába tartozik? Semmi különös — húzta el a szá­ját az egyik szakmunkás — hasznos eredménynél újí­tásként kell elbírálni, csak éppen a díjazás megállapí­tásánál mérlegelik, hogy munkaköri kötelesség volt-e? A fentiekből kiderül: azokat az anomáliákat ke­restem, amelyek még min­dig fékjei az újítómozga­lomnak. Mert nem a vál­lalkozó kedvvel van baj! Inkább azzal, amikor két­séget kizáróan megállapít­ható az újítás hasznossága, de lassú az elbírálás, olykor teljesíthetetlenek a minő­ségi, adminisztrációs köve­telmények. S ha mégis el­elfogadnak egy-egv újítást, annak anyagi elismerése csekély, nem ösztönöz. Az egyik újító elmondta, hogy megoldását a 0,34 milliméteres drót spulnizá- sára elfogadták. A gyár gyorsan felmérte hasznos­ságát, mivel a hullámosí- tott drótfelhasználás köz­ben szakad, összetekeredik, időbe telik, amíg megtalál­ják a végét. A Miskolci Drótművek rekonstrukciója azonban késlelteti a spulnis megoldás gyakorlati beve­zetését. Azt nem mondta, hogy ez mennyire kedvsze­gő, de tény, hogy olykor kfülső okok, körülmények is nehezítik egy-egy jó öt­let gyakorlati végrehajtá­sát. Egy másik helyszínen arról panaszkodtak, hogy a gyár vezetői nem ismerte­tik a termelési, fejlesztési és gazdasági feladatainak összefüggéseit. Nincs újítá­si feladatterv, így a mozga­lom lassan fejlődik. Nagy szükség volna olyan infor­mációkra — mondták ki —, amelyek behatárolnák egy újítási feladatterv jelle­gét, hogy az a technológia, illetve a gyártott termékek továbbfejlesztésére vagy egy-egy munkamódszer és munkaeszköz optimális összehangolására irányul­jon-e? Az elmondottakból le­vonható az a következte­tés: még mindig hosszú az út egy-egy újítás kibonta­koztatásáig, elfogadásáig, bevezetéséig. lie még nem szóltam ar- tói a huzavonáról, ami az újítási javaslat alaki és tartalmi leírásával kapcso­latos (műszaki rajz, leírás, gazdaságossági számítás stb.). Szükséges-e ezek után, a felkeveredő lan­gyos hullámokat jobban megmozgatni? Ügy vélem, igen. Az a gyár, amelyik állandóan korszerűsíti, fej­leszti újítási szabályzatát, megteremti azokat az anya­gi, tárgyi és személyi felté­teleket, amelyek a hasz­nosítást hatékonyabbá te­szik, ott élő programmá vá­lik az újítómozgalom. Nem­csak szerencse kérdése, hogy van ilyen gazdasági egység Monoron és a von­záskörzetben. Hörömpő Jenő „egyenviseletnek” szánt piros pöttyös fejkendőre, amikor órákig kellett győzködni az asszonyokat, hogy nyugodtan vigyék, engedjék óvodába a gyereket, ugyan micsoda rém­hír, hogy onnan összegyűjtik és elviszik őket! És a bölcső­de megalakítása ... Meg az el­ső május elseje, ahol az MNDSZ asszonyok főzték a pörköltet és úgy adták össze a lisztet, hogy minden gyerek­nek jusson egy-egy különleges csemegének számító kifli... És persze a hántások is, hogy azért csinálják, mindent azért csinálnak, hogy maguknak sze­rezzenek jó zsíros koncot... Nos: csinálták, de amint egy­szerűségükből is első látásra nyilvánvaló, egy életen át „zsíros konc” nélkül. Jóízűeket nevetnek. — Hivatalos ügyet Intéz­tünk, egyetlen kiflivel jártuk meg Pestet, és még éhesek sem voltunk.., — Emlékszel, amikor a ma­lomnál gyülekeztünk és úgy másztunk fel a teherautóra, hogy egymást lökdöstük — se­gítettük fel, nevettek az em­berek, és milyen jót derültünk mi magunk is. S a kultúrműsorok... Lo- sonczy Ida meséli: ha kikerült a plakát, hogy egy műsort az MNDSZ szervezett, nem volt szükség külön hívogatóra, tó­dult a közönség. Saját prima­donnájuk és bonvivánjuk volt — micsoda jól énekelt, tán­colt, szerepelt Szőnyi Jánosné, Babinszki Imre, Szurok Sán­dor, Körösi Tibor. Maguk fes­tették a díszleteket, fűtetlen helyiségben tartották a próbá­kat, de valahogy senkii nem fázott... Sorra hangzottak el a ne­vek: Hrutka Gyuláné, Eiben- sűtz Endréné, Guba Pálnc, Mayer Kálmánná, Füri József- né, Gál Jánosné, Magócsi Já­nosné, Gajdos Józsefné, Budai Ferencné, Losonczy Ida, Czeg- lédi Jánosné, Csetö Józsefné, Nezvál Lajosné ... Oklevelet vehettek át a jelenlévők. Akadt, aki nem jött el, s akadt, aki nem jöhetett. — Még itt vagyunk. De ki tudja, lesz-e legközelebbii al­kalom ...? Ezt Füri Józsefné kérdezte, megintcsak tréfásan, miközben Hajnal Béla, a KISZ nagyközségi bizottságának tit­kára kínálta körbe a szendvi­cseket, a tele poharakat. És csend lett. Mert a tréfás hang­súly ellenére is megállt a szó. Egy korszaknak valóban utol­só tanúi ők, akik közül ezen az ünnepségen vette át a mo­nori bölcsőde vezetője, Szabó Bertalanné Földi Sándortól, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának munkatársától a Népfront kitüntető jelvényét. Koblencz Zsuzsa EGY KESERŰ, szívszorító le­véllel kezdődött — és a meg­hatottság könnyeivel fejező­dött be. Újságírónak sem lehet nagyob bőrömé, mint ha úgy zárhatja le egy „témáját”, ahogyan a monori Halász Ká­roly esetében. Sokszor elmondjuk, hogy az emberek elesettségében gyógyí­tó lehet a másik ember együtt­érzése. szava, cselekedete. De mégsem gyakoroljuk annyi­szor, ahányszor valóban szük­ség lenne rá. Súlyos betegsé­gében, amikor önmaga rok­kantságával is meg kell küz­denie, Halász Károly monori olvasóink is a felelőtlen ígér­getéssel, a csalással találko­zott — erről írtunk január 14-i számunkban. Hogy a ka­pun kívül iß közlekedhessen, szívbeteg feleségének bevásá­rolni segítsen, eljusson a ren­delőintézetibe, háromkerekű kerékpárra lett volna szüksé­ge. Valaki vállalta, elvette az előleget is — és se pénz, se kerékpár... Amikor Halász Károly szer­kesztőségünkhöz fordult segít­ségért, már több hónapos kál­váriajárás állt mögötte. Ese­tét megírtuk, most csupán azért tartottuk szükségesnek felemlegetni, mert a történet befejezéséhez az előzmények ismerete is szükséges. A sze­relő, aki olvasónkat becsapta, megkárosította, a Gyömrői La­katos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet dolgozója volt. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1985. MÁRCIUS 11., HÉTFŐ ipara szövetkezetek méríegzáró közgyűlései Biztató múlt, s még szélűi jövő? f A vonzáskörzetben folytatódtak az ipari szövcíkeze- ^ tek mérlegzáró közgyűlései. Gyomron a Vas- cs Fémipari ^ Szövetkezet mérlegzárásán a tagság 85 százaléka jelent ^ meg, s hallgatta meg Polczer Miklós elnök tájékoztatóját ^ a múlt évi eredményekről. A Helios Ruhaipari Szövctkc- ^ zetben ma rendhagyó nap lesz, délelőtt 9 órakor az új ^ üzemcsarnokban tartják meg e fontos fórumot, s mivel a f vezetőség mandátuma lejárt, tisztújításra is sor kerül. A Vas- és Fémipari Kisszö­vetkezetben — január 1. óta változott a működési forma — eredményes esztendőről adha­tott számot a vezetőség. A leg­markánsabban mindezt a mér­legadatok bizonyítják. A szövetkezet összes bevéte­le 41 millió 153 ezer forint volt, ebből az ipari termelésé 40 millió 25 ezer forint. Az árbe­vétel növekedése a bázisidő­szakhoz viszonyítva 7,73 száza­lékos volt. Az évzáró mérleg­ben kimutatott nyereség 7 mil­lió 413 ezer forint, azaz a net­tó árbevétel 18,06 százaléka; a jövedelmezőségi mutató 32 szá­zalék. Gazdálkodásukat egész év­ben a kiegyensúlyozottság jel­lemezte. Alapvető feladatuk­nak tekintették a hatékonyság növelését — elsősorban takaré­kosság, munka- és üzemszer­vezési intézkedésekkel, a bel­ső tartalékok feltárásával. Eredményeik annál is inkább figyelemre méltóak, mivel az elvonások mértéke — náluk is — nagymértékben emelkedett, s kevesebb létszámmal teljesí­tették feladataikat. Polczer Miklós hangsúlyoz­ta, termékeik nagyobb része importot pótol, tehát fontos népgazdasági érdek fűződik gyártásukhoz. Legnagyobb vá­sárló partnereikkel az AUTO- KER-rel, valamint a Kismotor­hogy az eredetileg tervezett 4 százalékos béremelés helyett, 6,2 százalékkal emeljék a bére­ket, így az egy dolgozóra jutó éves átlagkereset 63 ezer 867 forint volt. Szólt a mellékfoglalkozású szakcsoport munkájáról is, ahol tavaly másfél milliós ár­bevételt könyvelhetett el. A Pest megyei Kiszöv, a szövet­kezet illetékesei ellenőrizték működésüket, 'amelyet törvé­nyesnek minősítettek. Mivel a szakcsoport nem önálló jogi személy, szorosan kapcsolódik az egész kollektívához. Termé­szetesen a jövőben is számíta­nak a munkájukra, hiszen az­zal fontos szolgálatot teljesíte­nek, s szabad idejükben, ottho­nukban dolgoznak. A szövetkezet tavaly 360 négyzetméter alapterületű új üzemcsarnokkal gazdagodott, ahol megteremtődtek a jobb munkafeltételek, javult a szo­ciális ellátottság színvonala. Sajnálatos, hogy az elszívóbe­rendezés hiánya gátolja az egészségre leginkább ártalmas munkák otthoni végzését. Tavaly novemberben döntöt­tek arról, hogy kisszövetkezeti formában működnek 1985 ele­jétől. Erről csak annyit, hogy a lehetőség adott a további fej­lődéshez, de ehhez a tagsági és alkalmazotti gárda lelkiisme­retes, szorgos munkájára is szükség lesz ebben az évben. A HELIOS Ruhaipari Szö­vetkezet mai közgyűlése bizo­nyára maratoninak bizonyul majd, hiszen Bata János elnök öt év munkáját ismerteti majd a kollektívával. A szövetkezet tavalyi árbe­vétele 125 millió, a nyereség pedig 14,6 millió forint volt. öt év alatt 202 százalékkal nőtt a hatékonyság, amellyel az élen állnak a gyömrői üzemek kö­zött. A tavalyi jó eredmények an­nál is inkább figyelemre mél­tóak, mivel májusban nagy­arányú építkezés kezdődött. A helyi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat emeletráépítés­sel két tanműhelyt, szociális helyiségeket hozott tető alá, a munkák a befejezéséhez köze­lednek. Ügy tervezik, hogy a második negyedévben ott is in­dulhat a munka, a szakmun­kástanulók otthona lesz a kor­szerű, esztétikus létesítmény. Kiemelkedő eredményeket mutathattak fel a szakmunkás- képzésben, amellyel hosszú távon is biztosítani tudják majd az utánpótlást. Termé­keik iránt egyre nagyobb a kereslet, amelyeket igyekeznek maradéktalanul kielégíteni. A különböző beszámolók után sor kerül az új vezetőség megválasztására, fegyelmi és döntőbizottságot is választanak, továbbá megalakítják a társa­dalombiztosítási tanácsot. Gér József — és Gépgyárral sikerült — köl­csönös előnyökön alapuló — együttműködést kialakítaniuk. Ennek is köszönhető, hogy ka­pacitásuk erre az évre teljes egészében lekötött. Természete­sen ilyen dinarftikus fejlődést csak úgy érhettek el, hogy a megrendelők igényeit mennyi­ségben és minőségben határ­időre biztosították. A hatékonysági mutatók — Óv közben — lehetővé tették, A szövetkezet elnöke már a cikk megjelenését követően elmondta: igen kellemetlenül érinti őket, hogy a nevük egy­általán kapcsolatba kerülhe­tett egy ilyen esetei. Amit le­hetett, igyekeztek is azonnal korrigálni: dolgozójuk béréből levonták a tartozást, s azonnal átutalták olvasónknak. Ezzel be is fejeződhetett volna az ügy, hiszen a hivatalos eljárás mellett még a bocsánatot kérő emberi szó is ott volt... De szerencsére nem fejeződött be. Mert a szövetkezetnél azt is Hajdú János, a szövetkezet el­nöke adja át olvasónknak a kerékpárt Sportegyesületi számadások Tisztújítások is lesznek Két monori és egy györárői sportegyesület tartja a héten évzáró és tisztújító közgyűlé­sét. A Monori Tömegpsort Egyesület elnöksége küldött­tudják, hogy bizonyos esetek­ben ennél többre van szükség. A központi lakatosmühely kollektívája vállalta, hogy el­készíti és rövid időn belül át­adja mozgássérült olvasónk­nak a háromkerekű kerékpárt, térítés nélkül. Ez az elmúlt hét közepén meg is történt. Nem voltak ünnepélyes külsőségek, egy kocsi elhozta Monorra a praktikus járművet. Hajdú Já­nos, a szövetkezet elnöke — aki előzőleg már többször járt Halászéknál — egy kézfogás­sal átadta, megkérdezte, meg­felelő lesz-e — és kész. Halász Károly könnyezett. És mert a legtöbbünkben — éppen a rossz példák, a ke­serves tapasztalatok nyomán — ott motoszkál a bármilyen emberi gesztust honorálni kí­vánó igyekezet — megkérdez­te, adhat-e viszonzásul vala­milyen összeget a munkát el­végző brigádnak? Erről ter­mészetesen szó sem lehetett, így aztán máris itt az aszta­lomon a levél: „Kérem, tegye lehetővé ne­kem, hogy a nyilvánosság előtt köszönjem meg a gyöm­rői Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek, a laka­tosműhely kollektívájának és Hajdú János elnöknek emberi segítségüket. Az átadásnál szavaim a meghatottságtól szűknek bizonyultak, így ez­úton kívánom, hogy a kollek­tíva eredményes munkáját, jó hírnevét tovább erősítsék.” SZÍVESEN ADUNK HE­LYET ennek a levélnek. S a többi hasonlónak is, bármikor, nagy örömmel. K. Zs. közgyűlésén, március 12-én — holnap — 17 órakor a KISZ- bizottság nagytermében szá­mol be a közös munka ered­ményeiről, gondjairól. A Monori Sportegyesület legmagasabb fórumát március 14-én 17 órára a művelődési központba hívták össze. A Gyömrői Sportegyesület közgyűlését március 14-én, 18 órakor tartják meg a sport- székházban. Mindhárom helyen megvá­lasztják az új elnökséget, il­letve a tisztségviselőket is. Az egyesületek kérik a sportbarátökat, hogy minél nagyobb számban jelenjenek meg a fontos fórumokon. Kulturális program Ecseren, hétfőn: 17-től autó­vezetői tanfolyam. Gyömrőn, 18-tól: TIT-elő- adói ankét a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából, a ze­neiskola foglalkozása órarend szerint, 16 órától a rajzszak­kör foglalkozása (az alkotóház. ban). Az úttörőházban: 17-től a néptánccsoport foglalkozása. Monoron: 16-tól a Monori Takarékszövetkezet küldött- gyűlése, 17-től a bélyeggyűjtő szakkör, 18-tól a kertbarátkor foglalkozása. Ecseren, hétfőn a művelődé­si házban 18-kor: Hófehér. Gyomron, a művelődési ház­ban 16.30 és 13.30-kor A szen­záció áldozata (szinkronizált amerikai film). Pilisen 17 és 19 órakor: A vadon szava (szinkronizált an­gol kalandfilm). (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Négy évtizedre emlékeztek Az alapítók ismét találkoztak Köszönet a segítségért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom