Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-11 / 58. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1985. MÁRCIUS II., HÉTFŐ Másfél évi hallgatás után, újra. Kellemes, ötletes meghívó invitált dzsesszhangversenyre a Dózsa György ifjúsági klub­ba. Ekkora szünet múltával na­gyon csábító, ha a fellépő mű­vészek a hazai dzsessz repre­zentánsai: Szakcsi Lakatos Béla (Zongora), Jávort Vilmos (dob), Torma Rudolf (bőgő). m w A Közúti Gépellátó Vállalat Ceglédi gyárában a kispályás labdarúgáshoz hasonló népsze­rűségnek örvend a tömegspor­tok közt a tekézés. E sportág nagy vonzerejét a gyári sport- egyesület igen eredményesen működő teke szakosztálya te­remtette meg. A szakosztály a városi tekesport ötvenéves múltjának méltó örököse és napjainkban a legeredménye­sebb képviselője. A KÖZGÉP tulajdonában levő, korszerűen felszerelt, négysávos pályán két mellékfoglalkozású edző irányításával folyik hétről hét­re az edzés. A tizenkét tagú felnőtt csa­pat élén Molnár Károly forgá­csoló művezető, a^ ifjúságiak és serdülők keretének élén Nyíri Ferenc programos látja el az edzői teendőket. Egyéni küzdelem Jelenleg a felnőtt „A” csapat hét pont előnnyel az első az AB 11 Keleti csoportjában, és minden esélyük megvan a baj­nokság megnyerésere május­ban. A „B” csapat az NB 1—II. bajnokságban szerepel ered­ményesen es reménye van az első három köz^ jutásra. A ser- dülő"* első is második csapát, megyei bajnokság nem lévén, a Budapesti Teke Szövetség Bu­dapest serdülő bajnokságán szerepel, várhatóan mind a két csapat a,, dobogón végez majd az idény végén. Az utánpótlás legifjabb képviselői, az újon­cok a városi bajnokságon arat­tak sikert, értek el helyezése­ket. Az egyéni versenyeken is bizonyítottak a közgépesek; az országos bajnokságon a legjobb huszonnégy gurító jkőzé hár­man jutottak be, az ifjúságiak országos bajnoksága döntőjé­nek két ceglédi résztvevője volt. Balog György személyzeti ' vezetőt, a KÖZGÉP teke szak­osztályának vezetőjét arról kérdeztük, hogy mennyire elé­gedett a sportolók teljesítmé­nyével és milyen tervekkel ké­szül a szakosztály az 1985-ös évre. — Versenyzőink minden tő­lük telhetőt megtettek az el­múlt évben — mondta Balog György. — Ezt a bajnokságban elért eredményeken túl jelzi az is, hogy játékosaink többsé­ge első-, illetve másodosztályú minősítést ért el 1984-ben. Ép­pen ezért az ez évre célul tű­zött feladatok sem kisebbek. Ha anyagi lehetőségeink enge­dik, akkor az országos bajnok­ság valgmenny páros és egyéni versenyére szeretnénk fiainkat elküldeni. Továbbra is résztve­vői kívánunk lenni a külön­böző kupaversenyeknek és em­lékversenyeknek, melyek a .sportbaráti kapcsolatok ápolá­sát szolgálják és alapot adnak az éves minősítésekhez. ló csapatszeilam — Megvannak-e a feltételek az eredményes felkészüléshez? — Örömmel mondhatom, hogy immár mind a négy pá­lyánkon automata állítóberen­dezés üzemel, segíti az edzést, s a versenyek lebonyolítását. A többi kiegészítő berendezés is megvan. A legfontosabb és legmeghatározóbb verseny­zőink es edzőink igényes szak­mai munkája, sportszeretete és a jó csapatszellem, amely ala­pot ad a reális tervezéshez. Szeretnénk bejutni az NB I-be. — Vannak gondjaink is. Versenyzőink felszerelése nem a legtökéletesebb. Nézőterünk felújítása is elkerülhetetlenné vált. Amíg nem kapnak új mű­anyag burkolatot a tekepályák, addig első osztályú versenye­ket nem rendezhetünk Ceglé­den. Ez utóbbi gondunk meg­oldása tűnik a legtávolabbinak a szűkös anyagi források miatt, pedig a fejlődésnek a jó minő­ségű pályán való versenyezte­tés is feltétele. Műhelyben is élen — Milyen a szakosztály, a sportág megítélése? — A KÖZGÉP SE elnöksége nagyra értékeli versenyzőink teljesítményét, de ugyanezt el­mondhatom a gyáregység gaz­dasági és tömegszervezeti ve­zetéséről is. Ennek oka, hogy sportolóink a munkahelyükön is teljes értékű, nagy szaktu­dású emberek, nem egy közü­lük kiváló dolgozó, helytállnak a napi munkájukban is. A szakosztály segíti sportágunk népszerűsítését. A gyári szo­cialista brigádok és KISZ­Mint annak idején a szak­mai tanácskozás megszervezé­sében és lebonyolításában, most a kiadvány megjelente­tésében is oroszlánrésze volt a Toldy Ferenc Kórház-Ren­delőintézetnek. A mű dr. Sza­badfalvi András igazgató fő­orvos védnökségével, dr. Szendrői Mária főorvos, párt­vezetőségi titkár szakmai el­lenőrzésével, dr. Bíró János főorvos, KISZ-bizottsági titkár összeállításában és szerkeszté­sében látott napvilágot a KISZ városi bizottsága kiadá­sában, a Dabasi Nyomda dol­gozóinak társadalmi munkájá­val. A könyv a városi KISZ-bi- zottságon szerezhető be. Vala­mennyi példányában van egy átutalási postautalvány, ame­lyen egy tetszőleges összeget befizethet a Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Alap számlájára. szervezetek részvételével tö­megsportnapokat, tekeverse­nyeket szervezünk. Lehetőséget adunk más vállalatok dolgo­zóinak, a városi ICISZ-alap- szervezetek tagjainak is a te­kézésre — mondta Balog György. S. B. A település szülötte Brankovücs Éva képei Albertirsán, az MSZMP­székház tágas, világos nagy­termében nem első alkalom, hogy kiállítás nyílik. Néprajzi anyagot, textilművészetit, gyermekrajzokatj íesiménye- ket és fotókat egyaránt látha­tott már a nagyközség mindig is érdeklődő közönsége. Kü­lön szeretettel, megtisztelés- ként fogadják, ha földijüket, a településen élő vagy onnan el­származott, de alkotásaival.be­mutatkozni visszatérő sze­mélyt köszönthetnek, anyagá­val együtt. Ilyenre kerül. sor most is. Március 15-én, pénteken nyílik 15 órakor az albertir- sai pártszékház nagytermében Brankovics Éva festőművész kiállítása, ő szintén, a telepü­lés szülötté. A Képzőművészeti Alap tagja, a Magyar Képző­művészek Szövetsége festő­szakosztályába is felvették. Külföldet járt, képeivel több országban szerepelt, szerte Európában, részt vesz hazai kollektív űciállításdkon. Bran­kovics Éva kiállítását Szabó Alfréd, a ceglédi városi tanács művelődésügyi és sportosztá­lyának veztője nyitja meg. A kisteremben néhányan saakozúaii, iv-iociznan, de na­mar eiiujja okét az éruekieien- stg könnyű szellője. A nagyte­rein nunyorgo, sapadt lámpák fenyéoen bagyado sivár helyi­ség, penesz színű faiakkal, zöld székekkel. Két-három kíván- csiskoao legelteti szemét a ma­gukra hagyott hangszereken. Az előtérben felfedezem Já­vori Vilmost. Arcok villannak fel, kedves barátok, régi isme­rősök. Előbb egy csinos fiatal hölgytől érdeklődik („Hogy megy a tanítás?”), majd a jó öreg Ceglédi hobóftoz fordul de­rűs csevegésre. . Az együttes lassú bluessza) kezd. A szomorú, zaklatott ze­ne átlényegülósré kéri a hall­gatót. A Te vagy a minden és a publikum tiszteletére rögtön­zött, tréfásan Für Cegléd cím­mel bekonferált improvizáció­val a csillagok magasságába emelkedünk, mégis állandó íöldközelségben maradva. Le­nyűgöző Szakcsi Lakatos Béla virtuozitása, színes érzelmi skálája, ötletgazdagsága és Já­vori Vilmos kimeríthetetlen- nek tűnő dinamikája, ritmus­intelligenciája, az a sziporká- zás,, mellyel egy dalon belül kép&s váltani. A két varázslót a zene iránti alázattal szolgálja ki a fiatal, tehetséges Torma Rudolf, akinek játékában van valami fegyelmezett szertelen­ség. A szünetben: — Hogy tetszik? — Piszok jó. — Anyám lehorgonyzóit az operettnél, de ők még vele is megkedvelteinek a dzsesszt. — Kissé el voltam kesered­ve, mert felkészítettek arra, le­het, hogy kevesen lesznek. Há­la a jó szervezésnek, szép szá­mú közönség jött össze. Sok a barát, társaságukban remek dolog muzsikálni — tárja szét karját mosolyogva Jávori Vilmos, t — Miért nem játszotok a sa­ját szerzeményeidből? — fag­ICét hónapig tartó karbantartási munkák után a közeljövőben ismét megkezdődik a termelés a ceglédi téglagyárban. A gyár berendezéseinek felújítási munkálatain kívül új téglaszállító kocsikat is üzembe Helyeztek. Apáti-Tóth Sándor felvétele gatják többen Szakcsi Lakatos 3élát: — Mert az új kompozícióim nagyobb létszámú zenekarra íródtak. Viszont egy hét tagú csapatot n 'hezen hívnak meg. Bár a Pesti Vigadó kivételt tett, koncertünket a televízió is rögzítette. A második rész az Egy nap eljön a hercegemmel indul, ál­modozva csapongó tolmácsolás­ban. S ez az álmodozás, csa- pongás magával ragad minket, várjuk, hogy valóban eljön a herceg, vagy éppenséggel a hercegnő. Szakcsi Lakatos Béla emberi melegsége, eredeti humora megéled a konferálásoknál. Já­vori Vilmos a humorban is igaz partnere. — Vili, dominód van? —. Nincs. — Kártyád? , — Az se. — Akkor eljátsszuk a Body and soult. Először valami tiszta érzéki­ség árad felénk, szinte süt a hangokból, aztán észrevétlenül a lélek megfoghatatlan, kifür­készhetetlen mélységébe zuha­nunk. — Bluesszal kezdtünk, fejez­zük be azzal. Duke Ellington: C Jam Blues. C-ben — hang­zik a „szigorú” instrukció. Ez a csúcs. Jávori Vilmos fergetegesen dobol. Az őrült ritmusba belehajszolja a kö­zönséget. Az ütem tovább gyű­rűzik a lábakban, átdübörög a véráramon és az idegeken. Tor­ma Rudolf önfeledten készíti elő a nagy belépést Szakcsi Lakatos Bélának, aki úgy sok­kolja a hallgatóságot, hogy ki­tör az ováció, az ünneplés. Kü­lönösen azután, amikor egyet­len halk hang lesz ebből az egész zsonglőrködésből, valami lebilincselő suttogás, amire képtelenség neun reagálni. Hosszú vastaps. Ráadásként: a Satin Doll. Emlékezetes est volt. De lesz-e folytatás? Lesz-e dzsessz Cegléden? Ki tudja! Hiszen programban korábban sem volt hiány. Ám hiába a szervezés, igényes meghívó, bármilyen előadó, ha egy idő után 8—10 főre apad a klubtagság, és a meghívott művészek — érdek­lődés híján — utazhatnak visz- sza, a koncert elmarad. Erre is volt példa. Fehér Ferenc Gívssónk panasza Egy rádióréi két tételben Tisztelt Szerkesztőség! Január közepén vásároltam egy URH-savon is működő kisrádiót 740 forintért. A rá­dió ugyan jól működött, csak­hogy az URH Budapesten még szólt, de Cegléden már nem. Január 30-án bevittem a ké­szüléket Cegléden a Ramovill Reggel utca 4-5. szám alatti szervizébe, ahol két hét határ­idővel vállalták a hiba kijaví­tását. Február 13-án érdeklőd­tem, ekkora munkavállaló kö­zölte, hogy a rádió kb. két-há­rom hét, múlva lesz kész, mert alkatrész kell hozzá. Mivel a készüléknek a fent jelzetten kívül más baja nem volt, fur­csának találtam, minek egy új, működő rádióba új alkatrész.’ Kértem, hogy adják vissza a rádiómat úgy, ahogy van. A vezető ezt megtagadta, mire erélyesen közöltem, hogy a rádió az én tulajdonom. Erre azt-válaszolta: a rádió nem az enyém, én csak kifizettem azt, és különben is szórakozzak odahaza stb. Miután közöltem vele, hogy ezt -nem hagyom annyiban, elküldött a jó ... hadd ne mondjam, hova. Azt hiszem, ez a hangnem semmi­képp sem megengedhető, és aligha használ a szerviz jó hí­rének. 1985. február 14. Lipták József Cegléd ★ Olvasónk levele nem is kí­vánna semmiféle kiegészítést, ha csupán a legritkább eset­ben mozognának más-más hul­lámhosszon a szolgáltatók és az elébük járulni kénytelen ügyfelek. Azonban a szikrázó konfliktus, amelynek magjá­ban ráadásul az alkatrészhiány izzik, meglehetősen gyakori. Ezért kerestük fel Bakost Lászlónak, a ceglédi Vas-, Elektromos és Műszeripari Szövetkezet műszaki vezetőjé­nek társaságában a gebines formában működő szervizt. Lipták József azt írja, janu­ár 30-án vitte beteg készülé­két a javítóba A szervizben található munkalap viszont ugyanezen esemény időpontja­ként február 6-át tünteti föl. Nem nagy ügy, de ha ez utób­bi igaz, akkor a panaszos le­vél megírásakor még az első határidő sem telt le. A szerei­dé vezetője, Rózsavölgyi Fe­renc elmondta, először arra gondolt, hogy csupán kisebb javításról van szó, s két héten belül sorra tudja venni. Kis idő múltán derült csak ki; hogy a Dyras névre hallgató zsebrádió első tranzisztora, ami túlontúl is érzékeny jó­szág, tönkrement. Mivel javí­tani nem lehet ezt a tranzisz­tort, (egyébként az antenna je­leit erősíti fel, s miatta fucs- csolt be az URH), ki kell cse­rélni. Egy telirótt űrlap tanúsága szerint Rózsavölgyi Ferenc február 8-án el is küldte al­katrészrendelő kérelmét a köz­ponti raktárnak. Ettől kezdve az ügy érdemi része már kény­szerpályán halad. A szerviz a raktárra várakozik, az ügyfél a szervizre. Persze, ha a köl­csönös várakozás ellenére a munkavállalástól számított harminc napon belül mégsem érkezne meg a tranzisztor, esetünkben március 6dg, ak­kor Lipták József a jogszabály értelmében cserére jogosító igazolást kap, -az igazolás fe­jében pedig új rádiót. De nem a ceglédi szövetkezettől. Olvasónknak igaza van ab­ban, hogy nyomatékos kérésé­re a rádiót vissza kellett vol­na kapnia, mégpedig összerak­va, pecséttel, jellel ellátva, hogy a garanciális jog meg ne szűnjön. E vétsége alól a szer­viz vezetője semmivel sem menthető, mint ahogy az ügy­felet sértő 'kifejezéseire sincs elfogadhátó magyarázat. Ügy véljük, nem közömbös, ké­pes-e a szolgáltató iparos minden fontos részletre kité­rő, ám mégis rövid, érthető felvilágosítást adni kuncsaft­jainak az elromlott szerkezet hibáiról, (Orvoslásáról, s az ah­hoz szükséges időről És nem szívességből. V. S Felszabadulási emlékverseny Birkózók a nagyíjért A Magyar Birkózó Szövet­ség és a városi tanács rende­zésében Cegléden kerül sor — március 15-én, 16-án — az év egyik legjelentősebb hazai kötöttfogású birkózóviadalára, a nemzetközi felnőtt Artex nagydíjért. A városi tornacsarnokban péntek 9-től 12-ig és 15-től 20 óráig, szombaton pedig 9—12- ig a csoportmérkőzésekre ke­rül sor, délután fél háromtól előbb a helyosztókat, majd négy órától a döntőket rende­zik meg. A versenyen „szuper”-me- zőny áll majd szőnyegre. A magyar élgárda — súlycsopor­tonként a ranglista első hat helyezettje, s talán a ceglédi Galambos József — aki I. osz­tályú minősítést szerzett — mellett 12 ország legjobbjai mérik össze erejüket, tudásu­kat. Az indulók között több világbajnokot is láthatnak majd a birkózás ceglédi — és környékbeli — szurkolói. U. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Für Cegléd Zsonglőrök a klubteremben A tekézőkri, kiesi! másképpen Minősítés pályán és munkahelyen Új műanyag burkolat kellene Kanyaroghat a kéroényfiist Crvosck írták A serdülőkor zavarairól Ksíetiísn a konferencia anyaga 1982 őszén az egészségügyi ifjúsági napok keretében szak­mai konferencia színhelye volt városunk. Az akkor és ott elhangzott felszólalások a közelmúltban könyv formájá­ban is megjelentek Serdülőko­ri pszichiátriai zavarok és kórképek címmel. Tizenhat írást tartalmaz a kötet, köztük három olyat, amely városunkbeli szakorvo­sok nevéhez fűződik. Szekeres Erzsébet Az ápoláslélektan szerepe a központi műtőszol­galat munkájában című dol­gozatában tette közzé tapasz­talatait. Egy öttagú csoport Hospitalizáció kapcsán fellépő pathológiás reakció 10 éves gyerekeknél címmel írt ta­nulmányt. Egy másik szerzői kör ■ a Társadalmi kontroll mechanizmusok egy aluljárós csoportosulással kapcsolatban címmel dolgozta fel ismeret- anyagát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom