Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. MÁRCIUS 9.. SZOMBAT 3 FOKOZÓDÓ FELELŐSSÉGTUDAT ÉS CSELEKVÓ TENNI AKARÁS irta: dr. Arató András, as MBIMP Pest megyei Bizottságának titkára Pest megye pártszervezeteiben élő és dolgozó ötvenezer kommunista képviseletében 400 küldött nagy fe­lelősséggel, elkötelezettséggel, teljes egységben tett hitet aiz MSZMP Központi Bizottságának politikája mellett. Megyénk pártszervezeteiben élénk és sokirányú munka folyik múlt év szeptembere óta a pártunk XIII. kongresszusára való felkészü­lés jegyében. Valamennyi alapszervezetben a megtett út mérlegelése, az új tenni­valók előre vetítése jegyében készült minden kommunista a novemberi beszámoló taggyűlésekre. E fóru­mokon az aktivitás, a nyílt, kriti­kus légkör jól megalapozta a ja­nuári vezetőségválasztó taggyűlések hangulatát. A Központi Bizottság kongresszu­si irányelveinek megjelenése újabb lendületet adott a párttagság akti­vizálódásának. A januári vezetőség­választó taggyűléseken, majd ezt kö­vetően pártértekezleteken meggyő­ződéssel adtak hangot annak, hogy a Központi Bizottság irányelvei lé-- nyegretörőek, megalapozottak, elő­remutatóak, reálisain optimista, de mértéktartó programot adnak a kö­vetkező öt évre. Ilyen előzmények után tartottuk meg megyei pártértekezletünket. Az írásos dokumentumok, a szóbeli ki­egészítés és a vita, de különösen a pártértekezlet zárószavában megfo­galmazott összegzés jól érzékeltette, hogy a tanácskozás ugyan alapve­tően megyei témákkal, problémák­kal foglalkozott, mégsem csak he­lyi érdekeltségű fórum volt. Külö­nösen a kongresszusi irányelvek vi­tája kapcsán összegződtek a megyei pártértekezlet állásfoglalásában a neiyi politikán túlmutatva azok az észrevételek, javaslatok, melyek ha­tást gyakorolhatnak az országos po­litika alakítására, a XIII. kong­resszus határozataira. Mint minden pártértekezleten, megyénkben is nagy teret kapott a két kongresszus közötti munka értékelése. A megyei pártbizottság célja: az volt, hogy érdemi összege­zést adjon, feltárja a helyi problé­mánkat és mozgósítson a jövő fel­adatainak elvégzésére. A megyei pártértekezlet teljesí­tette alapvető feladatát. Ennek alap­ja az volt, hogy sikerült bevinnünk a tanácskozás szellemébe az üzemi, községi, intézményi és a városi, vá­rosi jogú pártértekezletek légkörét és ezt a kívánt színvonalon hasz­nosítani. Az írásos beszámoló bevezetőjé­ben érzékeltetem a következőkben minősített munkánkat: Az MSZMP Pest megyei Bizott­sága arról adhat számot, hogy az öt évre szóló politikai megbízatását teljesítette. A megyében alapvetően végrehajtottuk a párt XII. kong­resszusa és az 1980-as pártértekezlet határozatait. Munkánkat a megyei sajátosságok figyelembevételével végeztük. A politikai, gazdasági, társadalmi, ideológiai életben érvé­nyesül a párt vezető szerepe. A pártszervezetek ebben az időszak­ban is kezdeményezői voltak a fej­lődésnek és a tömegszervezetekkel, tömegmozgalmakkal karöltve bizto­sították, hogy a lakosság bizalmára, aktív közreműködésére építve a le­hetőségekhez képest a legtöbbet nyújtsák a közösségnek. Eredmé­nyeinket azonban a korábbinál na­gyobb erőfeszítéssel, sok esetben a közösséget és az egyént is próbára tevő munkával értük el. Ügy kel­lett. tennivalóinkat szervezni, hogy közben magunk is kerestük az új­szerű, sokszor nagyon összetett fel­adatok legjobb megoldásait. Számos feladat A fejlődés éppúgy ellentmondásos volt a gazdaságban, mint a telepü­lések arculatának formálásában, az életszínvonal alakulásában és az ideológiai életben. Az ezzel járó bizonytalanságok hatottak az embe­rek. rétegek helyzetére, hangulatára, közérzetére és aktivitására. Párt- szervezeteink elismerésre méltóan dolgoztak és a lakosság cselekvő tá­mogatásával tevékenykedtek az el­lentmondások feloldásán, a fejlődés feltételeinek biztosításán.. Ennek eredményei érzékelhetők a terme­lésben, a társadalmi, politikai élet területén, az ideológiai, kulturális munkában egyaránt. A politikai, a gazdasági és az ideológiai munkában a következő években még számos feladat vár sürgős megoldásra. Nagyok a tarta- 'ékaink. Ez megfogalmazódott a be­DlSZTÁVIRAT A BUDAPESTI PÁRTÉRTEKEZLET KÜLDÖTTEIHEZ A közelmúltban újjáválasztott Pest megyei pártbizottság és megyénk 50 ezres párttagsága nevében őszinte tisztelettel köszöntjük a budapesti pártértekezletet, és eredményes alkotó munkát kívánunk felelősségteljes tanácskozásuknak. Nagyra értékeljük, hogy a főváros kommunistái az elmúlt öt esztendő ellentmondásokkal teli viszonyai közepette is helytálltak, és eredményesen dolgoztak pártunk XII. kongresszusa határozatainak végrehajtásáért. Elismerésre méltó munkájuk sikereihez őszinte szívvel gratu­lálunk. Bízunk abban, hogy a jövőt építő közös munkánkban tovább erősödik, fejlődik, tartal­mában gazdagodik Budapest és Pest megye alkotó együttműködése. Feladataik teljesítéséhez minden jót, erőt, egészséget és sok sikert kívánunk. (Krasznal Lajos) az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára számoló és vezetőségválasztó tag­gyűléseken, és a pártértekezleteken is. Előrehaladásunkat mindig a párt egysége, ereje, a párttagok aktivi­tása, személyes példamutatása és a tömegkapcsolatok erőssége biztosít­ja. Most is ebben a szellemben ké­szülünk a párt XIII. kongresszusá­ra és hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára. A megyei pártértekezlet egységes kiállása a párt politikája mellett megnyilvánult abban, hogy a párt- értekezlet mindvégig eleven, fele­lősségteljes munkát végzett. Az írá­sos dokumentumokból, a szóbeli ki­egészítésből, a hozzászólásokból ki­tűnt az objektív, őszinte, nyílt, köz­érthető véleménynyilvánítás igénye. Szabályozók A tanácskozás főbb témakörei — magától értetődően — egybeestek társadalmi valóságunk általános — és a megye sajátosságaiból, az egyes térségek eltérő adottságaiból és le­hetőségeiből adódó — gondjaival, feszültségével, ellentmondásaival. Hangsúlyozták, hogy a tudatos visz- szafogott gazdasági fejlődés kény­szere alatt kellett megoldani az in­tenzív gazdálkodásra való áttérés soron lévő feladatait, és egyidejű­leg tettünk eleget a belső ellátás követelményeinek. A társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekeknek megfelelő összhangban kell érvé­nyesülniük. Ennek figyelembevéte­lével minősíthetők a gazdaság irá­nyításának továbbfejlesztésére irá­nyuló törekvések is. A gazdasági szabályozók úgy töltik be funkció­jukat, hogy ösztönöznek és kény­szerítenek. Ilyen értelemben fogal­mazódott meg az ésszerű takarékos­ság, a tartalékok feltárásának a követelménye. Szenvedélyesen szólt több küldött a főmunkaidő „védelmének" szük­ségességéről, becsületének helyreál­lításáról. Határozott álláspontként rajzolódott ki az, hogy minden te­rületen az értékalkotó munka, an­nak társadalmi hasznossága szerint differenciálódjon a személyi jövede­lem. A társadalmi termelés átfogó fej­lesztése érdekében minden erővel a szocialista nagyüzemre, a nagy­üzemi munkásságra, a bennük lévő források feltárására, felhasználására kell koncentrálni. Világpiaci hely­zetünket, az egyes termékek külső és belső versenyképességét a terme­lő szervezetek belső követe! mén v- rendszerének fejlesztésével stabili­zálhatjuk, javíthatjuk, növelhettük. Megyénk sajátosságainak megfe­lelően, a pártértekezlet sokolda­lúan foglalkozott a mezőgazdaság jelenével és jövőjével. Az e témá­ban hozzászólók feszítő probléma­ként adtak hangot a „nyomott" árak felszabadításának szükségességéről. Hangsúlyozták, hogy egyre kevesebb jut a pótlásra és fejlesztésre, ami veszélyezteti az alapokat. Kifeiezték aggodalmukat, hogy egyes mezőgaz­dasági ágazatok könnyen kiszorul­hatnak a nagyüzemi termelés kere­teiből (zöldség- és hústermelés), így zavarok keletkezhetnek az ellátás­ban. Belső és külső intézkedésekkel jövedelmezőbb ágazatokká kell ten­ni ezeket is. Megállapították, hogy nehéz idő­szak volt az elmúlt öt év az élet- színvonal alakulása és a kommuná­lis fejlesztések szempontjából is. Ez kihatott az egyes emberek, réte­gek helyzetére, hangulatára, aktivi­tására is. Az ideológiai élet ugyan tovább élénkült, de ezt az időszakot növekvő érzékenység jellemezte. Több bizonytalansággal találkoz­tunk, mint a korábbiakban bármi­kor. A pártértekezlet megerősítette, hogy a közéletiség presztízsének erősítésére irányuló sokféle törek­vés szoros összefüggésben van a párt belső életének és építésének kérdéseivel, a pártegység, a pártde­mokrácia növelésével, a kommunis­ták példamutató életével, tevékeny­ségével. A megyei pártértekezleten egységes és határozott kiállás nyil­vánult meg a párt politikája mel­lett abban az értelemben is, hogy a küldöttek véleményükkel, észrevéte­leikkel, javaslataikkal megerősítet­ték az írásos jelentésben, a szóbeli kiegészítésben foglaltakat, egyeztet­ték a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás-tervezettel. A megyei pártbizottság ennek alap­ján megerősítve érezhette magát — mint ez a pártértekezlet összefog­lalójában is elhangzott —, abban, hogy a beszámolási időszakban tisztességgel eleget tett kötelezettsé­gének. Irányításával a megyében az elmúlt nehéz és ellentmondásokkal terhes esztendőkben küzdelmes, de eredményes munka folyt a XII. kongresszus határozatainak végre­hajtásáért. Kifejezésre jutott az egység abban is, hogy a pártértekezlet résztvevői igényelték az értékelhető, tisztessé­ges munka rangjának helyreállítá­sát, szóvá tette azt, hogy megfelelő követelményt támasztó vezetői igé­nyesség és példamutatás nélkül ne várjunk a munka eredményességé­ben lényeges változást. A munkát irányítani, szervezni kell, követelni kell a teljesítményt, ami feltételezi azt, hosv a szervezett munka min­den feltételét meg kell teremteni. Ifádermmska Mindezek eredményes megvalósí­tásához arra alkalmas, igényes, jól képzett vezető káderekre van szük­ség. A megyei pártértekezlet írásos előterjesztése joggal állapítja meg: „A káder- és személyzeti munka sú­lyának megfelelő helyet foglal el a pártszervek életében. A párt káder­politikai elvei alapvetően érvénye­sülnek. A káderek többsége meg­felelő. Mind több tapasztalat bizo­nyítja, hogy harmonikusan dolgozik együtt az idősek és fiatalok nemze­déke.” Az elmúlt öt évben az állami és szövetkezeti vezetőknek mintegy 30 százaléka cserélődött ki. A munkát a tervszerűség jellemezte. A káder­tartalékok mintegy 40 százaléka fi­zikai munkás, egyharmada fiatal és közel 20 százaléka a nő. A vezetők többsége belső előléptetés útján ke­rül munkakörébe. Ugyanakkor ter­jed a pályázati forma és a határo­zott időre történő megbízatás is. Az utóbbi esztendőkben is arra töre­kedtünk, hogy a kádermunka le­gyen a vezetés szerves része. A ve­zetők egy része azonban még ma is a szükségesnél kevesebb figyel­met fordít az utánpótlás-nevelésre. A vezetői tisztség vonzereje — fő­leg az iparban — csökkent. — A na­gyobb felelősségtől, az állandó on­es továbbképzéstől néhány helyen idegenkednek. Változatlanul él bi­zonyos előítélet a nők kinevezésével ízemben. A pártapparátus összetétele, mun­kájának színvonala fejlődött Javult a felsőfokú szakmai és politikai is­kolai végzettségűek aránya. Politi­zálókészségük, valóságismeretük erő­södött. Igazodnak a választott párt­szervek követelményeihez. Az appa­rátusban átlagosan eltöltött idő 7—10 év, amit megfelelőnek tar­tunk. A távozó függetlenített párt­munkások többsége fontos állami, gazdasági vagy tömegszervezeti beosztásokba került, ahol tapasz­talataikat eredményesen hasznosít­ják. Vezeték példása A megyei PB a jövőben is ma­gáénak vallja és érvényesíti azt a nagyon fontos elvet, hogy a vezetők minősítésének, megítélésének alap­ja. fő kritériuma a munka és a magatartás. A dolgozók“ a párt cél­jainak, politikájának ismeretén túl, a vezetők példáján keresztül alkot­nak véleményt a pártról és társa­dalmi rendszerünkről. A minden­napok során számos objektív és szemléleti akadályokba ütközünk. A kádermunkában, a személyi kérdé­sek megítélésében és eldöntésében állandóan kísért a szubjektivizmus, az elfogultság, a baráti összefonó­dás, az egyoldalúság veszélye. Kö­vetkezetesen fellépünk a szubjekti­vizmus minden formájával szem­ben. A beszámoló írásos előterjesztése a pártmunkáról megállapította: .. Pest megye társadalmi, politi­kai, gazdasági és kulturális életé­nek tudatos fejlesztésében jelentős feladat hárult a pártszervekre és szervezetekre. Az itt élő dolgozók, párttagoknak nagy szerepük van abban, hogy a lakosság közérzete kiegyensúlyozott volt az elmúlt években. A szaporodó gondok, el­lentmondások ellenére továbbra is bizalom van a párt politikája iránit; a párt vezető szerepe érvé­nyesül. Az MSZMP XII. kongresszusa óta tovább munkálkodtunk azért, hogy fejlődjék a párt belső élete, a párt­demokrácia. Bővült a pártszervek önállósága és felelőssége, feladat- és hatásköre. A taggyűlések, a testületi illések között végzett munkáról a választott vezetőségek rendszeresen számot adnak. Az éves beszámoló taggyűlések javították a párttagság elemző- és vitakészségét, politikai érzékenységük fokozódott. A kol­lektív vezetés alapvetően érvénye­sül mind a pártmunka tervezésénél, a különböző munkaprogramok ki­alakításánál, mind pedig a döntések előkészítésében és a határozatok meghozatalában. A választott testü­letek összetétele, felkészültsége meg­felelő. Tevékenységüket az elvtársi munkakapcsolat, a vélemények, ja­vaslatok kölcsönös tiszteletben tar­tása és hasznosítása jellemzi’^ A beszámoló egészéből és a vitá­ban elhangzottakból is jól érzékel­tető volt, hogy a témától függetle­nül, akár az értékelhető munkáról, a művelődésről, vagy ifjúsági, vagy nőpolitikáról, vállalati GMK-ró! vagy mezőgazdaságról, illetve élet- körülményekről, vagy a békéről esett szó, hogy az eredmények alap­ja és a kibontakozásnak is garan­ciája az MSZMP tudatos, nyílt, őszinte politikája, a párt vezető sze­repének maradéktalan érvényesülé­se. A párt vezető szerepének érvé­nyesülését történelmi folyamatnak kell felfogni, amely a fejlődés függ­vénye. A párt vezető szerepe akkor érvényesül, ha minden területen kö­vetkezetesen és maradéktalanul megvalósul a párt politikája. A kommunisták eszmei, politikai és cselekvési egysége kell legyen a legfőbb biztosíték, hogy a pártszer­vezetek működési területükön ered­ményesen valósítsák meg a párt po­litikáját és ezzel is fejlesszék, erő­sítsék a párt vezető szerepét. Ter­mészetesen a vezető szerep gyakor­lásának és fejlesztésének része a demokratikus centralizmus erősítése, a bírálat és önbírálat fejlesztése a pártszervezetekben és a pártfóru­mokon. Őszinte politika Az ifjúság és az időskorúak hely­zetét, életének és jövőjének alaku­lását a megyei pártértekezlet a po­litika oldaláról közelítette meg. A megye kommunistáinak legmaga­sabb fórumán azt hangsúlyozták, hogy az érdektörekvéseket, a reális szükségleteket rangsorolni kell, s ennek megfelelően kell a prioritá­sokat meghatározni. A megye párttagsága — miként eddig —, a jövőben is az ifjúsággal együtt — nem kívülről, s nem a stafétabotot átadva — munkával kí­vánja a fiatalok jövőjét alakítani, formálni. Az időskorúak élethelyze­tének alakításában differenciált se­gítség kívánatos. Többoldalúan meg­fogalmazódott, hogy életfeltételeik javítása érdekében jobban ki kell használni a helyi lehetőségeket is. Jó érzéssel állapította meg a párt­értekezlet, hogy a pártszervezetek a megyében tisztességesen dolgoztak, amelynek eredményei kézzelfogha­tóak mind a termelésben, mind a politikai, a társadalmi, az ideoló­giai és a kulturális élet területén, A megyei pártértekezlet megálla­pította : „Az MSZMP Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelveit a me­gye párttagsága és a párton kívü­liek széles rétegei nagy várakozás­sal és érdeklődéssel fogadták, fi­gyelmesen tanulmányozták. A pártszervezetek mindenütt fe­lelősséggel alakították ki vélemé­nyüket. Alkotó módon építettek a kommunisták, a párton kívüli dol­gozók, a gazdasági, az állami veze­tők és a tömegszervezeti aktivisták észrevételeire, javaslataira. Az alapszervezeti veztőségválasz- tó taggyűléseken, pártértekezleteken közel 11 ezren, a párttagság mint­egy 22 százaléka nyilvánított véle­ményt annak tudatában, hogy ezzel közvetlenül vesz részt a párt politi­kájának alakításában, formálásá­ban. A vitákban a kommunisták növekvő politikai érzékenységről, a korábbinál megalapozottabb való- ségismeretről, fokozódó felelősség- tudatról és cselekvő tenniakarásról tettek tanúbizonyságot. A párttagság többsége az irány­elvekben megfogalmazott alapkér­dések megítélésével és a következ­tetésekkel egyetértett. Az észrevé­telek azt erősítették, hogy a Köz­ponti Bizottság vitára bocsátott do­kumentuma összességében reális. Őszintén és nyíltan tárja fel a hiá­nyosságokat, elérhető célokat jelöl meg és megfelelően tudatosítja, hogy ezek megvalósulása az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket, szervezet­tebb munkát igényel. A párttagság azt várja a kongresszustól, hogy az irányelvekkel összhangban erősítse meg a párt eddigi irányvonalát.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom