Pest Megyei Hírlap, 1985. március (29. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-08 / 56. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1985. MÁRCIUS 8., PÉNTEK Tervek az érvek kereszttüzében Célszerűen, kényszerűség Több változattal készültek a tanácskozásra nélkül Az elmúlt héten második alkalommal került sor a Sza­badság tér és Hősök tere re­konstrukciós terveivel kapcso-' latos társadalmi vitára. A mű­velődési központ kiállítóter­mében előzetesen szemlére bo­csátott tervrajzok adtak segít­séget a tájékozódáshoz, az önálló vélemények kialakítá­sához. Kocsis Jánosné tanácselnök vitát indító bevezetőjében rö­viden ismertette azokat a szempontokat, melyek az át­építés megvalósítására inspi­ráltak, s hozzátette, a cél az, hogy a város lakóinak érde­kei, érzelmei döntsék el végül a tervezet sorsát. Virágos kőris Az eseményen részt vettek a Közműterv Vállalat vezetői és a tervező, Üjfaludiné Szent- istványi Katalin, aki szóban is vázolta, indokolta az el­képzeléseket. Olvasóink egy korábbi írásunk kapcsán mar bepillantást nyerhettek ezekbe most tehát a további megnyi­latkozásokat vegyük szemügy­re. Nem kevesebb, mint 14 hoz^h zászólás hangozott el, nefn+ vállalkozhatunk ró, hogy va­lamennyit idézzük, de az alant kiemelt néhány gondolatsor jól fogja összegezni a többsé­gi állásfoglalást. Elsőként dr. Lengyel Adám kért szót, aki gondos, nagy hozzáértéssel megalkotott munkának jellemezte a tervet. Örömmel állapította meg, hogy a parkot, utakat szegélyező ki­száradt fák pótlására virágos kőrist javasol a tervező, mi­vel ez a növény amellett, hogy nagyon szép, a város tör­ténelméhez is szorosan kap­csolódik. Másokat is képvisel­ve felvetette a Kossuth Lajos utca parkosításának kérdését. Javasolta, hogy a Pálfája, Cif­rákért s a Csónakázótó hely­zete is kerüljön majd a tár­sadalmi viták témakörébe. Parkjaink, tereink tisztaságá­nak, állagának megóvására pedig példaként hozta fel, hogy néhol az általános Isko­lák diákjai is igen eredmé­nyesen veszik ki részüket a környezetvédő akciókból. A terveket illetően Csikai Pál is hasonló véleményének adott hangot, noha szerinte annak egyes részleteit módo­sítani lenne szükséges a cél­szerűségi szempontok alapján. Következésképp megalapozat­lan elgondolásnak tartotta pél­dául a református templom és a gimnázium előtti szakasz átalakítását, hiszen a sétáló­utca forgalmához üzletek, lát­nivalók serege is hozzátarto­zik, s ehhez konkrét viszo­nyok között nem adottak a feltételek. A felszólaló ennél is tovább ment. A város csa­tornázatlan, sáros, poros útjai­ról, az ifjúság egészségét szol­gáló fedett uszoda fontosságá­ról tett említést, kifejezve ez­zel véleményét, hogy a főtér átépítésére szánt több millió forintot kitevő költségnek fon­tosabb feladatok megoldásá­nál lenne helye. Monostori József a terv igen alapos átgondolására hív­ta fel a figyelmet. A városi tanács, a DÉMÁSZ s a többi közeli intézmény épületei megközelítését — főleg na­gyobb forgalom, esküvők, ün­nepek alkalmával — bonyo­lultabbá teszi az átrendezés. Másrészt, a parkegyüttest kör- beölelő utak funkciójának mó­dosításával a 441-es út forgal­mának lecsapolására sem lesz így lehetőség. Az OTP előtti szakasz egyébként is forgal­mas, nem szabad tehát akadá­lyozni, ráadásul a néhány éves burkolat megbontása is okta­lan vállalkozás lenne. A parkolóutcák kialakítása ellen foglalt állást Susán Já­nos is, de hozzátette, min­denképp célszerű lenne egy forgalmat nem akadályozó gépkocsiparkoló létrehozása a városban. — Az nem lehet vitás, hogy környezetünkre, különösen a város központjának arculatá­ra mindenkor nagy gondot kell fordítani — kapcsolódott a vitába dr. Kulin Sándor. — Ez természetes igény, de szű­kös anyagi lehetőségeink ar­ra késztetnek, fokozott gond­dal mérlegeljük, mire fordít­suk pénzünket! Az infrastruk­turális beruházások ma előbb- revalók. Az átrendezés olyan igényes park létrejöttét sej­teti, melynek fenntartása, gondozása az eddigieknél na­gyobb kiadásokkal jár. Néze­te szerint a jelenlegi környe­zetre sem lehet különösebb panaszunk, kisebb áldozatok árán is ézebbé tehetjük. A ta­nácsháza előtti, vidékiek által is sokat dicsért park megbon­tása meg egyenest vétek. Egyenest vétek — Helyesen gondolkodunk-e, amikor egyértelműen elutasít­juk a terveket — tette fel a kérdést Horváth Lehel. Mint mondotta, aktuális feladataink között feltétlen helyet kell kapnia a városközpont techni­kai korszerűsítése mellett az esztétikai fejlesztésnek is. Igaz, túl nagy lélegzetű és fe­lelős munka ez ahhoz, hogy gyors megvalósítása ne okoz­na az emberek várakozásával, ízlésével szemben kényszer- helyzetet. Ezért részleteiben jól áttekintett és a tervezett­nél lassúbb ütemű változások­ra van szükség. Fehér Györgyné. véleménye is az, ne tegyük félre a terve­ket. El kell kezdeni a mun­kát, élén a legfontosabbakkal,^ s a részleteket úgy módosítva, hogy azok egyezzenek a körül­mények diktálta célokkal, igé­nyekkel. A fenti érveket a vitában felszólalók többsége alátá­masztotta. Azt senki sem vi­tatta, hogy szakmailag kifo­gástalan területátrendezési terv született, de egyes konk­rétumai a józan, okos, kellő helyismereteket feltételező ér­vek kereszttüzében nem áll­ják a próbát. Nem feladatunk most állást foglalni, a fentiek­ben rávilágítottunk az indo­kokra is. Nines lezárva Az észrevételek elhangzása után újból a tervező vállalat képviselői kaptak szót. El­mondták, több változattal ké­szültek az esetleges módosítá­sokhoz. A lakossági vélemé­nyek végső összegzése után dől el, milyen mérvű és mi­minőségű kiigazítás szüksé­ges. Nincs tehát lezárva a vá­ros főterét érintő társadalmi vita, csupán folyamatába pil­lantottunk most be, a lényeg­re törekedve. Miklay Jenő «a Mozi A nagyteremben Kéjutazás Las Palmasba. Színes, szinkronizált svéd film' vígjáték. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben Gyilkosság a Tajgán. Színes, szinkronizált szovjet krimi, fél 6-kor. Szép virágok a nőnapra Percek Szinte hihetetlen, hogy egyáltalán láthattam. Igen megviselt állapotban volt már, seprűjén a szentlélek tartotta a cirokszálakat, sal­ja amúgy hányavetien a nyakába dobva, kalapja tarkójára tolva. Gombjai egyike-másikától már régen megvált, cipőjét ócska ka­bátja takarta. A feltámadó szél meg- megcibálta rongyait, de ő csak nézett maga elé, arra sem volt már ereje, hogy csöpögő orrát megtörölje. Egyszer csak, talán a leg­váratlanabb pillanatban összeroskadt. A hóember elolvadt... Nyílik a szegfű, a cinerária a Városgazdálkodási Vállalat kertészetének üvegházaiban. Bokk Veronika kertész a nőnapi ünnepségre készíti elő a cserepes cincráriákat. Hancsovszki János felvétele Fontos társadalmi esemény Ajkaimat ad és kötelez Ünnepi taggyűléseket tartanak A társadalmi szervezetek képviselői a 85-ös esztendőt a programok, tennivalók bő tár­házaként emlegetik. A városi Vöröskereszt-szervezet sincs híján a feladatoknak, felsza­badulásunk évfordulója, s az MSZMP XIII. kongresszusa nemcsak lehetőséget ad, de egyben kötelez minden aktívát az ünnep, s e fontos társadal­mi esemény méltó fogadására. Mint a legutóbbi titkári ér tekezleten elhangzott, az alap­szervezetek ünnepi taggyűlések keretében is megemlékeznek a 40 éve történtekről. Az idei évet az ENSZ az if­júság évének nyilvánította, ezért a Vöröskereszt különös figyelmet fordít a fiatal kor­osztályokra, a velük való tö­rődés beépül a munkarendek­be. A világ népességének 67 Százaléka 30 éven aluli, óriási jelentősége van tehát, hogy a fiatalokat mind szélesebb kör­ben bekapcsolhassuk a békéért való küzdelembe. A városi Vöröskereszt-szer­vezet munkája szorosan kap­csolódik a megyei és országos szintű mozgalmakhoz, a közös munka legfontosabb részét most az S. O. S. falu felépí­tésére irányuló akció képezi, valamint a megye idős korú lakóinak megsegítése is a megvalósítást sürgeti. Szűkebb lakóhelyünkön pe­dig a családvédelmi munkabi zottság létrehozása, valamint az egészséges életre való haté­kony nevelés, a tisztasági moz­galom kibontakoztatása szere­pel többek között a Vöröske­reszt közeljövőben végrehaj­tandó, de folyamatában mindig aktuális tervei között. My. J. Hajká-est Március 12-én, kedden este 19 órakor, az Arany János Művelődési Központ színház- termében kerül sor a KISZ Központi Művészegyüttes fel­lépésére. A Rajkózenekar éne­kes és táncos szólistáinak mű­sorát tekinthetik meg az ér­deklődők. Dúsított sütemények A várakozással ellentétben a város kenyértermelése, illet­ve -fogyasztása nem csökkent a múlt esztendőben. Valószínű, hogy idén sem, ennek ellenére a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat nagykőrösi üzeme to­vább kívánja bővíteni készít­ményeinek választékát. Nép­szerűségre tart számot az egy kilogrammos házi jellegű, va­lamint a köménymagos ke­nyér, melyeknek gyártását a közelmúltban kezdték el. A péksütemények esetében éppen fordított a helyzet, a vásárlók visszahódítása érde­kében a választék, és minőség vonalán egyaránt előbbre szándékoznak lépni. Elsősor­ban a dúsított termékeknél várható számottevő változás, előreláthatóan az év második negyedétől kezdődően. Színház A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor; Mukányi. Csortos-bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Sötét galamb. Sporthírek A Kinizsi lett a nyertes Hétközben több vitás dolgot tisztáztak a körzeti kispályás öregfiúk teremlabdarúgó-mér- kőzéssorozattal kapcsolatban. A gazdaságiak óvásukat visz- szavonták, és a pályán elért 5-3-mal igazolták a Kocsér— CÁT találkozót. A Törteli Tsz —CÁT 6-1-es mérkőzésen a törteli csafiatban jogtalan já­tékosok is szerepeltek, a 2 pontot 3-0-lal a CÁT kapta. A 17. játéknapon élesedett a küzdelem a Petőfi-tomacsar­iegyzetek egy versengés ürügyén Lendületet adott mindenkinek (MÁSODIK.) Nem volt sze­rencsém az elsőhöz, csak te­levízióból, amely most ugyan sajnálatosan — mint techni­kai eszköz, média —, nem volt ott, mint résztvevő. így más, de szintén városunkban lebonyolított versenyek emlé­kei tolulhatnak felszínre. Az teljességgel bizonyos, szerve­zettségében hosszú időre — vigyázzunk a jóslással, itt ko­pogtat a Falvak, mezővárosok az Alföldön című tudományos ülésszak! — mintát adott a hasonlókhoz. Mindenki tudta dolgát, s tette is azt, reme­kül — a jelenlévők általános véleménye alapján. (ORSZÁGOS.) Nehéz lenne minden verselőt küldő város nevét ideírni — már azzal te­le lenne az oldal —, Török- szentmiklóstól Salgótarjánig, Pécstől Simontprnyáig lendü­letet adott a fiataloknak, hogy szerencsét lehetett pró­bálni : vajon át tudom-e élni, el tudom-e mondani úgy, hogy elhiggyék ... Végül százhatan vállalkoztak a megméretésre itt. de ne felejtsük, már a megyei döntőkön túl. Arról nern készült összesítés, de bíz­vást mondhatjuk. a százhat a gyakorlatban ezreket jelentett. (ARANY JÁNOS.) Az ma is kétségtelen, Nagykőröst or­szágunkban a kulturális ha­gyományok, a nagy költő vá­rosaként tisztelik. A sok-sok versenyző, a megannyi kísé­rő bizonyos áhítattal nézett szét a hajdani mezővárosban. Sajnos, az időjárás, mint any- nyiszor e télen, most sem volt kegyes, s ólmos felhőkkel, csurgó ereszekkel alighanem barátságtalan képet festett a látogatók elé. A kopasz fák, a felállványozott tanácsháza, a lucskos hó, nem éppen szívderítő látvány — bár két­ségtelen, balladai homályba burkolta a város valódi, s sze­rintünk megmutatásra alkal­mas arcát. A költőről egyébként több vitát is hallottam. Szinte el­lentétes nézetek csaptak össze. Voltak, akik a jelenlegi for­ma további fenntartását ja­vasolták, sőt, szűkítéssel, azaz, csak borús témájú balladák­kal lehessen előállni, mert azok az úgymond, igaziak, a valódi Aranyok. Mások — én úgy gondolom, a kisebbség — meg éppen ellenkezőleg, tágítani igyekeztek volna e kört. legalábbis balladafordí­tásait bevonva. Míg a meré­szebbek magyar népballadák­kal, vagy világirodalmi kite­kintéssel oldották volna az esetleges ismétlődések okozta egyhangúságot. Az állásfogla­lás nehéz, de talán mégis az elsőkre érdemes voksolnunk: Arany művészetének kiemel­kedő darabjai a balladák, s bízvást érdemelnek visszatérő fórumot. (BALLADAMONDÓ.) Már az előzőekből is kitűnhet, s a helyszínen gyönyörködő, tap­soló, izguló közönség bizonyít­hatja, a balladamondás vala­hogy másféle adottságokat? képességeket? kíván, mint az „egyszerű” versmondás. Szin­te minden más. Szinte min­den azonos. Csak éppen szin­te jelzi a különbséget, azt, amit végül is a színpadról hallhattunk. S ha az előbb vé­leménykülönbségekről volt szó, ide is illik két különvé­lemény, pontosabban, kétfaj­ta vélekedés. Az egyik szerint — s helyezettek mondták! — nagyon nehéz tizenéves fej­jel balladát mondani. Hiszen azokban borúra ború, vérre vér halmozódik, őrültek jár­nak kísértettáncot —, de hisz ismerjük az alkotásokat. Majdnemhogy erőszaktételt követel lelkivilágukon az át­élés, némelyikük azt is el­árulta. szinte lefogyott a gya­korláskor, az átlényegülés ta­nulásakor, annyi energiájába került mindez. Mások — s el­sősorban tanárok —, meg azt hangsúlyozták, már az általá­nos iskolás gyerek szívesen vállalkozik balladamondásra, előnyben részesíti más verssel szemben. Látható, hogy a vé­lekedések a már említett ér­vényességi kört tágító elkép­zelésekbe illenek bele — bíz­zunk a bölcs szervezőkben, hogyan hasznosítják. (VERSENY.) Méghozzá a ja­vából. S ha verseny, kell hoz­zá versenyző, zsűri, díjak. A megállapítások is eszerint ala­kulnak. Különösen a szakkö­zépiskolások vélik úgy, három kategória kedvezőbb lenne ne­kik. Mert a hivatalos meg­nyilatkozások ellenére, nem a gyakorlat alapján áll és aki azt képzeli, a szakközépben annyit ér(het) a magyar, a humán tárgy, mint a gimná­ziumban. (Mindhárom helye­zett gimnazista lett b kategó­riában.) Zsűri. Bár azt min­denki elismerte, szakemberek nélkül nem működhet, többen felvetették, laikusok is részt vállalhatnának ebből a mun­kából. S ez már jórészt ösz- szefügg a díjazással is: egy­behangzó volt az állásfogla­lása azoknak, akikkel beszél­tem, szükséges lenne közön­ségdijat is bevezetni, hiszen így valamiféle másfajta elis­merés érhetné az erre rászol- gálót. Tény, ami tény: a II. or­szágos Arany János ballada­mondó verseny annak rendje módja szerint jött, látott, s győzött, Nagykőröst az elmúlt hét végére az Alföld kulturá­lis központjává tette. Méltán. Ballai Ottó nokban. Kinizsi—Törteli Tsz 6-3 (5-0), a körösiek az első játékrészben jelentős előnyt szereztek. Arany János Tsz— Nyársapát 5-1 (1-1), csapkodó játékban biztosan nyertek a tsz-beliek. Kossuth lakótelep —Városgazdálkodás 2-1 (1-1), nagyon küzdelmes mérkőzés volt. Konzervgyár—Pedagógu­sok 7-3 (1-0). remekül és jobb összjátékot nyújtottak a gyá­riak. Mészáros Tsz—PVCSV 9-0 (4-0), a lehetőségeit job­ban kihasználó csapat biztosan nyert. 21-es Volán—Kocsér 3-3 (2-2), végig óriási harc és igazságos eredmény. CÁT— Toldi 4-2 (1-1), szünet után, a gazdaságiak támadásai veszé­lyesebbek voltak. A táblázat ezt mutatja az utolsó, 7. összecsapás előtt: 1. Kinizsi 12 10 1 1 74-30 21 2. Pedagógusok 13 10 — 3 77-39 20 3. Mészáros Tsz 12 7 2 3 57-30 IS, 4. Konzervgyár 12 8 — 4 52-33 16 5. Városgazd. 12 7 1 4 48-27 15 G. CAT 12 6 1 5 29-35 13 7. 21-es Volán 12 4 3 5 37-35 11 8. Törteli Tsz 11 4 2 5 33-37 10 9. Kossutll-ltp. 12 4 2 6 38-59 10 10. Kocsér 11 4 1 8 33-43 9 11. Toldi 12 4 1 7 27-44 9 12. PVCSV 12 3 2 7 29-50 8 13. Arany J. Tsz 12 3 — 9 43-56 6 14. Nyársapát 13 2 — 11 22-91 4 A bronzérem sorsa csak a befejező játéknapon dől el. KARATE A Petőfi iskolai tornacsar­nokban rendezték a Nk. Arany Tsz SE Kyokushinkai Karate Klubjának nyílt házi verse­nyét, amelyen 4 ceglédi és I kecskeméti sportoló is elindult. A hazaiak dobogós helyezéséi a következők voltak a 16 éven felüliek viadalán, 64 kg alatt (10 induló): 1. Lakatos Attila. 2. Boros Lajos. 64—72 kg (7 fő): 1. Tóth Csa­ba, 2. Tóth Zoltán, 3. Győri János. 72 kg felett (4): 1. Bor- zák Tibor. 2. Kovács István, 3. Horváth Balázs. A körösi ka- ratésok áprilisban ifjúsági ver­senyen szerepelnek majd Szé­kesfehérvárott. PÉNTEKI SPORTMŰSOR Labdarúgás. Petőfi-toma- csamok. 17 óra: Kocsér—Tör­teli Tsz, körzeti kispályás öregfiúk teremkupa-mérkőzés. S. Z. ISSN 0J33—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom